EuroSafe Imaging. ALARA-elv.
Páciens dózis. Dózis referencia szint. Hogyan, mikor kérjünk dózisterheléssel járó képalkotó módszert? Dózisterhelés a képalkotó diagnosztikában, értékek, számítása.

dr. Bágyi Péter

Minőségbiztosítási program céljai a radiológiában

• minimalizálja a résztvevők kockázatát
• maximalizálja a diagnosztikai információt
• monitorozza a készülékek és vizsgálati protokollok teljesítését
• a képek paramétereinek ellenőrzése
• értékeli a vizsgálatok megfelelőségét
• véleményezi a leletezés pontosságát
• kezeli a komplikációkat és váratlan eredményeket

ESR EuroSafe Imaging

Célkitűzések:

• a megfelelőség előmozdítása a képalkotásban
• dózis-referenciaszintek meghatározása és a páciensdózisok betartása
• korszerű berendezések használata
• ALARA elv alkalmazása és megfelelő képminőség
• a betegkommunikáció javítása

Alara-elv
(As Low As Reasonably Achievable)

• a sugárvédelem egyik alapelve,
• bármely sugárforrást alkalmazó tevékenység esetében – kivéve az orvosi terápiás besugárzást – a védelmet és biztonságot optimalizálni kell annak érdekében, hogy
  • az egyéni dózisok nagysága,
  • a sugárzásnak kitett személyek száma és
  • a sugárterhelés valószínűsége az ésszerűen elérhető legalacsonyabb szinten maradhasson
• tekintettel a gazdasági és társadalmi tényezőkre – az egyéni dóziskorlátokon belül, figyelembe véve a forrásra vonatkozó dózismegszorításokat

Az ALARA-elv megtartásával a sugárvédelem hármas alapelvét kötelesek vagyunk betartani:

1. Első alapelv az indokoltság elve, azaz a tevékenység hasznának nagyobbnak kell lennie a sugárzás okozta hátrányoknál. Ezen elvből következik, hogy bárkit kísérleti célból sugárzásnak kitenni szigorúan tilos.
2. A második az optimálás elve (ALARA). Maga az optimálás olyan elméleti szelekciós eszköz, amely során a mérleg egyik serpenyőjében az elért haszon van, a másikban pedig a sugárvédelemre fordított költség és a sugárzás alkalmazása következtében keletkező egészségi károsodások költségének összege. Az optimum a legkisebb költséggel (illetve kockázattal) elért legnagyobb hasznot jelenti, ez legtöbbször nem egy érték, hanem egy tartomány. Ebben a legnagyobb nehézséget az egészségkárosodás pénzben kifejezett számszerűsítése jelenti.
3. A harmadik és egyben elsőbbséget élvező alapelv az egyéni dózisok korlátozásának rendszere, amelyet hazánkban is nemzetközi ajánlások alapján kidolgozott rendelet tartalmaz. A dóziskorlátozás, az orvosi sugárterhelés kivételével, határokat szab az összes, kontrollálható sugárforrástól származó besugárzásnak, vagyis az egyént érő összes terhelés összegének. Az egyénekre vonatkozó dóziskorlát esetében eltérő értéket adnak meg a dolgozókra és a lakosság tagjaira

Páciens dózis
(Council Directiv 2013/59/Euratom irányelv)

• Optimálás: az orvosi diagnosztikai és az intervenciós radiológiai, tervezési, irányítási vagy ellenőrzési célból alkalmazott orvosi sugárterhelésből származó valamennyi dózis az ésszerűen elérhető legalacsonyabb szinten maradjon, figyelembe véve gazdasági és társadalmi tényezőket is
• A tagállamok biztosítják, hogy az optimálás kiterjedjen az alkalmazott berendezés kiválasztására, a megfelelő diagnosztikai információk, illetve terápiás eredmények következetes előállítására, az orvosi radiológiai eljárások gyakorlati vonatkozásaira, a minőségbiztosításra, valamint a páciensdózisok meghatározására és értékelésére, illetve az alkalmazott aktivitások ellenőrzésére, figyelembe véve gazdasági és társadalmi tényezőket is.
• az ionizáló sugárzást létrehozó új orvosi diagnosztikai berendezések tartalmazzanak egy olyan készüléket vagy azzal egyenértékű eszközt, amely tájékoztatja a kezelőorvost a páciensdózis meghatározását lehetővé tevő releváns paraméterekről
• Megfelelő esetben ennek a berendezésnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy ezt az információt a vizsgálati dokumentációba továbbítsa

Páciens dózis
(21/2018. (VII. 9.) EMMI rendelet)

• diagnosztikai irányadó szint: az intervenciós radiológiai eljárásokra, a radiológiai diagnosztikai és a nyitott izotópokkal történő diagnosztikai vizsgálatok leggyakoribb eljárásaira és az eljárások során alkalmazott berendezésekre, felszerelésekre vonatkozó, azok átfogó felméréséből meghatározott dózisszintek vagy a radiofarmakonok esetében olyan aktivitásszintek, amelyek a betegek sugárterhelésének optimálását szolgálják;
• az egészségügyi szolgáltató a beteg dózisának becslése érdekében az összes általa végrehajtott besugárzás kapcsán gondoskodik a 4. melléklet szerinti információ rögzítéséről és megőrzéséről.
• a diagnosztikai irányadó szinteket - a 19. § szerinti országos páciensdózis felmérés adatainak alapulvételével és az európai diagnosztikai irányadó szinteknek a figyelembevételével - az Egészségügyi Szakmai Kollégium állapítja meg, és vizsgálja felül háromévenként. Az Egészségügyi Szakmai Kollégium által megállapított, illetve felülvizsgált szinteket az Egészségügyi Közlönyben közzé kell tenni
• a kezelőorvos gondoskodik a beteg sugárterhelésének optimálásáról. A megfelelő optimálás kiterjed a megfelelő típusú berendezés kiválasztására, a diagnosztikai adatok és terápiás eredmények következetes előállítására, az ionizáló sugárzással járó orvosi eljárások gyakorlati vonatkozásaira, a minőségbiztosításra, a páciensdózisok meghatározására és értékelésére, és az alkalmazott aktivitások ellenőrzésére.

A kezelőorvos orvosi sugárterhelés alkalmazásával kapcsolatos felelőssége kiterjed

• az eljárás indokolására,
• a sugárterhelés optimálására,
• a diagnosztikai eredmények klinikai értékelésére,
• szükség esetén a más szakértőkkel és egészségügyi dolgozókkal való gyakorlati együttműködésre,
• a rendelkezésre álló adatoknak és egyéb információknak a beutaló orvos vagy más kezelőorvos részére történő átadására és
• a betegeknek és vizsgálatban érintett személyeknek az ionizáló sugárzás alkalmazásával járó eljárás kockázatairól szóló tájékoztatására.

Az engedélyes nyilvántartást vezet a betegeket érő összes expozícióról és besugárzásról a 4. melléklet szerinti adattartalommal, amelyet személyazonosító adatok nélkül minden év június 30-ig továbbít az OKI részére. Minden ionizáló sugárzást létrehozó berendezésnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a vizsgálat vagy kezelés során a beteg dózisának meghatározásához szükséges paramétereket kijelezze. Kizárólag olyan számítógépes rétegfelvétel-készítő, intervenciós képalkotó, átvilágító és mammográfiás röntgenberendezés alkalmazható, amely a (3) bekezdésben foglaltakon túl képes a beteg dózisának meghatározásához szükséges paramétereket elektronikusan továbbítani. Az engedélyes köteles gondoskodni a betegek megfelelő kezeléséhez és vizsgálatához szükséges eszközök meglétéről és azok megfelelő állapotáról. A kezelést végző orvosnak az Eütv. 134. és 135. §-a szerinti általános tájékoztatási kötelezettségén felül várandós és szoptató anyák esetén különös gondot kell fordítania arra, hogy a vizsgálattal vagy terápiás kezeléssel járó, az ionizáló sugárzás alkalmazásával összefüggő kockázatokról tájékoztassa a beteget.

Minden ionizáló sugárzással járó orvosi eljárást alkalmazó orvosi radiológiai létesítményben feliratot kell elhelyezni, amely figyelmezteti a nőket a fennálló veszélyekre, és felhívja figyelmüket arra, hogy várandósság és szoptatás esetén ennek tényéről a kezelést végző orvost tájékoztatniuk kell.

Dózis referencia szint

• az a dózis vagy kockázat, amely felett a sugárterhelés már nem kívánatos, és amely alatt az optimális védelmet ki kell alakítani
• diagnosztikai referenciaszint: az orvosi sugárdiagnosztikai és az intervenciós radiológiai gyakorlatban olyan dózisszintek, illetőleg radiofarmakonok esetében olyan aktivitásszintek, amelyek az átlagos méretű betegek meghatározott csoportján vagy szabványos fantomokon végzett tipikus vizsgálatokhoz és széles körben meghatározott felszereléstípusokhoz tartoznak
• a meglévő sugárterhelési helyzetekhez olyan referenciaszinteket kell rendelni, amelyek azt az effektív dózist vagy testi szervre vetített dózist jelentik, amelyet a meglévő sugárterhelési helyzetekben jelentkező dózisoknak nem kívánatos túllépniük
• az optimalizált védekezési stratégiákat azzal a céllal kell megtervezni és végrehajtani, hogy az egyénre vetített dózisok a referenciaszintek alatti lehető legalacsonyabb, ésszerűen elérhető szintre csökkenjenek
• a referenciaszint értékét a sugárterhelési helyzetnek, a kockázat jellegének és a sugárterhelés-csökkentő intézkedésekhez és a védintézkedésekhez rendelkezésre álló eszközöknek a függvényében kell megválasztani
• a védelem optimalizálásának elsősorban a referenciaszintet túllépő sugárterhelésekre kell összpontosítania
• A referenciaszintek megválasztása során a sugárvédelmi követelményeket és a társadalmi kritériumokat egyaránt figyelembe kell venni.

Hogyan, mikor kérjünk dózisterheléssel járó képalkotó módszert?

Problémák
(jelenleg Magyarországon)

• Beutalási kritérium rendszer hiánya
• Szakmai protokollok hiánya
• Szakmai protokollok ≠ finanszírozás
  • EFI
  • HBCS
  • TVK
• Modalitás elérhetősége
• Szakképzett humán erőforrás rendelkezésre állása
• Szakmai minőségbiztosítási rendszerek hiánya
  • technikai (gép, protokoll)
  • Szakmai (leletminőség)

Hogyan – Mikor?

Úgy, hogy:

• a releváns klinikai adatok rendelkezésre álljanak
• a releváns klinikai és képi előzményi dokumentáció rendelkezésre álljon
• egyértelmű kérdést kell megfogalmazni
•  ismert legyen a kérő számára (vagy konzultálja meg) a kérdésre a megfelelő választ adó modalitás (képalkotó eljárás)

Akkor, amikor:

• acutan választ vár egy acut kérdésre
•  tervezetten, előre egyeztetett időpontra, kontroll, staging, stb. miatt

A vizsgálatkérés

Legyen:

Tömör klinikai információt tartalmazó, mert

• felesleges dokumentáció átolvastatásával feleslegesen terhelik a radiológus idejét
• figyelmét elvonja a sok felesleges információ
• jelentősen megnő az egy esetre fordított/szánt leletezési idő

Egyértelmű kérdést megfogalmazó, mert

• vizsgálati protokoll kiválasztási problémát okozhat a bizonytalan/hiányzó/nem egyértelmű kérdés
• felesleges sugárterhelést okozhat
• nem megfelelően választott képalkotó módszerrel együtt túldiagnosztizálás, lényegtelen, nem releváns részletek miatt nem csak a radiológus, hanem a klinikus is elvész a részletekben, stb.

Dózisterhelés a képalkotó diagnosztikában, értékek, számítása.

Hagyományos RTG

• Felvételi röntgenvizsgálat esetén az átvilágító készülékekhez hasonlóan alapvetően két dozimetriai mennyiséget különböztetünk meg amellyel a sugárzás kockázatát tudjuk becsülni:
  • SAD (Surface Absorbed Dose, felület által elnyelt dózis): A bőrön lévő sugárterhelés és a szöveti faktor szorzata. Tipikusan használt mértékegysége a mGy. A sugárzás kockázata szempontjából önmagában nem hasznos, csak a szöveti reakciók becslése szempontjából használatos. Kiindulási pontként alkalmazzák az un. COD (kritikus szervdózis) meghatározásához.
  • KAP (Kerma Area Product, kerma-felület termék): Definíció szerint a levegő kerma felület integráltja a röntgensugárra merőleges síkon. Egysége Gy*cm2, de a µGy*m2, és a cGy*cm2 is használatos.
• A KAP mérése egy speciális ionkamrával valósul meg, amelyet a páciens és a kollimátor közé helyeznek el. Amennyiben a KAP, a besugárzott régió, és a röntgensugár iránya ismert, meghatározható közvetlenül a KAP értékből az effektív dózis. A KAP alapjául szolgálhat az adott szöveti kritikus dózis meghatározásához is (COD).
• Az effektív dózis meghatározása a KAP érték alapján abban az esetben lehetséges, ha rendelkezésre állnak az adott vizsgálati régió/irány szerinti dóziskonverziós együtthatók. A protokollban bemutatott módszer egy Monte-Carlo szimulációval meghatározott értékeket tartalmaz. A szimulációnál egy un. hermaphrodite fantom reprezentálta a beteget.
• A továbbiakban látható konverziós faktorok a HPA (Health Protection Agency) 2011-ben kiadott jelentésében szerepelnek. [HPA,2011]

Dóziskonverziós együtthatók

Irodalomjegyzék:

1. Radiation Risks from Medical X-ray Examinations as a Function of the Age and Sex of the Patient. Healt Protection Agency. https://www.gov.uk/government/uploads/system/uploads/attachment_data/file/340147/HPA-CRCE_for_website.pdf
2. Radiation Dose Descriptions: BERT, COD,DAP, and Other Strange Creatures. Radiographics. pubs.rsna.org/doi/pdf/10.1148/rg.285075748
3. DAP Convertel. http://veltcamp.blogspot.hu/2011/06/dap-convertel.html
4. Központi Radiológiai Diagnosztika - Hagyományos röntgen effektív dózis számolási protokollja. Készítette: Dankó Zsolt, Változat: effDose_protokoll_RTG_v01_01_20170926. DE Kenézy Gyula Egyetemi Kórház, Központi Radiológiai Diagnosztika, Debrecen

ANGIO

• Átvilágításnál két mért dozimetriai mennyiség létezik, amellyel a sugárzási kockázatokat meg tudjuk becsülni:
  • Gy∙cm2 alkalmazzuk a sztochasztikus kockázatok,
  • mGy-t a szöveti reakció becslésére.
• A Gy∙cm2 mértékegységet, amelyet korábban dózis-felület terméknek (Dose Area Product, DAP) neveztek jelenleg Kerma-felület terméknek (KAP) hívjuk.
• Az ICRU (International Comission of Radiation Units and Measurements) 74-es számú jelentése [2005] alapján a hivatalos jelölés PKA.
• A KAP képviseli a röntgennyalábok egy bizonyos síkjának közepén lévő dózist (mGy, cGy vagy Gy) beszorozva a röntgen mező felületével (cm2 vagy m2).
• A KAP-ot általában Gy∙cm2, cGy∙cm2, mGy∙cm2, µGy∙cm2 mértékegységekkel fejezzük ki.  Az IEC (International Electrotechnical Commission) standardizálta a mértékegységet Gy∙cm2 -re.
• A KAP megfelelő mutató a sztochasztikus kockázatok becslésére, de közvetlenül nem hasznos a szöveti reakciók becslésénél. A bőr sérülése a csúcs bőr dózissal (peak skin dose, PSD) függ össze. Jelenleg nem áll rendelkezésre olyan valós idejű módszer mellyel a PSD mérhető vagy számolható.
• A KAP-ot leggyakrabban egy ionizációs kamrával mérik, amely a beteg és a kollimátorok között helyezkedik el, általában rejtve. A dózis a távolság növelésével négyzetesen csökken, a felület a távolság négyzetével nő, így a KAP független a röntgenforrás és a mérési sík távolságától. Emiatt a KAP értéke bármely távolságon állandó marad.
• A KAP képviseli a betegben a teljes energia eseményt. A KAP-ot a dózis konverziós együtthatóval kombinálva effektív dózist (E) tudunk becsülni. A dózis konverziós együttható a test részeit ért sugárzástól (besugárzott szervek) illetve a protokolltól függ. Az együtthatók 0,028 és 0,29 (mSv/Gy∙cm2) közötti tartományban vannak. Ezeket az értékeket Monte Carlo szimulációval számolták antropomorf digitális fantomok segítségével.
• A továbbiakban látható együtthatók az NCRP (National Council on Radiation Protection and Measurements) 160-as jelentésében szerepelnek [NCRP, 2009].

Effektív dózis (mSv) = KAP(Gy∙cm²*DCCE(mSv/Gy∙cm²)

Becsült effektív dózis számolása, dokumentálása:

• a berendezés a beteget ért KAP értéket µGy∙m2 mértékegységben méri, amelyet file-ban rögzít.
• az értéket átváltjuk Gy∙cm2-re (100 µGy∙m2 = 1 Gy∙cm2, tehát osztjuk 100-al),
• a kapott értéket megszorozzuk a vizsgálat dózis konverziós együtthatójával (következő táblázat), így megkapjuk a becsült effektív dózist mSv-ben.
• a kapott értéket a file-ban is rögzítjük
• a beavatkozás leletének végére a következő tájékoztató szöveg kerül: „A páciens a vizsgált (beavatkozási) régióra vonatkozóan, megközelítően …. mSv effektív dózist kapott.”

Dóziskonverziós együtthatók

Irodalomjegyzék:

1. Patient and staff dose in fluoroscopy. International Atomic Energy Agency. https://rpop.iaea.org/RPOP/RPoP/Content/InformationFor/HealthProfessionals/4_InterventionalRadiology/patient-staff-dose-fluoroscopy.htm#NCRP 
2. Patient Dosimetry for X Rays used in Medical Imaging. ICRU, International Commission on Radiation Units and Measurements. ICRU Report 74, Oxford University Press, Oxford, UK, Volume 5, Issue 2, December 2005. http://jicru.oxfordjournals.org/content/5/2.toc doi: doi:10.1093/jicru/ndi017 http://telemaco.ciemat.es/GAMOS/reports/ICRU_REPORT_74.pdf
3. Mukhtar M Alansari: A Comparison of Effective Dose Due to CTA versus DSA For The Diagnostic Assessment of Subarachnoid Hemorrhage.
4. DAP Converter. http://veltcamp.blogspot.hu/2011/06/dap-converter.html
5. KÖZPONTI RADIOLÓGIAI DIAGNOSZTIKA ANGIO-, INTERVENCIÓ EFFEKTÍV DÓZIS SZÁMOLÁSI PROTOKOLLJA. Készítette: Kis András István, Balázs Ervin, dr. Bágyi Péter, dr. Balkay László, Dankó Zsolt. Változat: effDose_protokoll_Angio_v01_01_20170926
   DE Kenézy Gyula Egyetemi Kórház, Központi Radiológiai Diagnosztika, Debrecen

CT

• A hazánkban jelenleg alkalmazott CT berendezések az ún. számítógépes tomográfiás dózis index (CTDI) értékek alapján biztosítanak dozimetriai információt számunkra, mely a pácienst ért ionizáló sugárzás mértékét hivatott jellemezni egy szelet esetén.
• A CT vizsgálat során használt ionizáló sugárzás teljes mennyiségét a dose length product (DLP) értéke jelöli, melyet a vizsgálat befejeztével, mintegy utolsó képként dokumentál a CT berendezés.
• A CT vizsgálatra érkező betegek testmérete széles skálán mozog: a pár napos újszülöttektől kezdve a túlsúlyos felnőttekig terjed, az általuk elnyert sugárzás becslésekor ezt a paramétert is figyelembe kell, hogy vegyük.
• Fontos olyan módszert alkalmaznunk, mely segítségével a készülék által számított DLP értékeket olyan dozimetriai értékké konvertáljuk, amely jellemzi a páciens által elnyelt sugárzás mértékét és lehetővé teszi a különféle ionizáló sugárzást alkalmazó képalkotó eljárások sugárterhelésének összehasonlítását.
• Az effektív dózis (E) jelenleg a legpontosabbnak vélt mérőszám, mellyel jellemezni tudjuk az ionizáló sugárzást alkalmazó radiológiai vizsgálatok során elnyelt sugárzás mennyiségét, emellett szoros összefüggésben van a páciens genetikai és sztochasztikus kockázati tényezőinek és annak a karcinogenezisre kifejtett hatásaival.
• Az egyik legnagyobb előnye az effektív dózisban való kifejezésnek a különféle vizsgálóeljárások esetén a sugárzás okozta kockázat összehasonlításának lehetősége.
• Például egy mellkas CT vizsgálat alkalmával, egy átlagos testalkattal rendelkező felnőtt körülbelül 5 mSv effektív dózist kap, ami közel százszor magasabb érték egy mellkasról készült hagyományos röntgenfelvételhez viszonyítva, ami körülbelül 0,05 mSv effektív dózist jelent.
• A radiológiai vizsgálatok effektív dózisát gyakran szokták a természetes háttérsugárzás mértékéhez, valamint a hatósági dóziskorlátokhoz hasonlítani.
• Egy adott, meghatározott mintavételezési paraméterekkel elvégzett vizsgálattípus esetén, számos módon meg tudjuk becsülni az effektív dózist:
  • antropomorf fantomon végzett mérések adatait felhasználva súlyozzuk a kapott DLP értékeket (Hurwitz et al. 2007) vagy
  • Monte Carlo analízist készíthetünk matematikai vagy voxel-alapú fantomon (Li et al. 2008),
  • esetleg a kereskedelmi forgalomban lévő CT dozimetriai szoftverek segítségével végezhetünk számításokat (Kalender et al. 1999).

Computer Tomográfiás Dózis Index (CTDI)

• A jelenleg forgalmazott CT készülékek általában 32 cm-es és 16 cm-es henger alakú akrilát fantom segítségével vannak kalibrálva, ezek alapján szolgáltatnak dozimetriai adatokat. A térfogati computer tomográfiás dózis index (CTDIvol) az egy súlyozott CTDI érték, melyet a pitch (az egy csőrotáció alatti asztalelmozdulás) és a sugárnyaláb szélessége az izocentrumban határoz meg.
• A CTDIvol tehát egy 32 cm vagy 16 cm átmérőjű akrilát fantom helikális (spirál) módban történő leképezése esetén várható átlagos dózist becsli meg, ez már a vizsgálat megtervezésekor rendelkezésére áll a technikai paramétereket (kV, mAs, pitch, stb.) kiválasztó szakember (radiográfus) számára.
• A CTDIvol elsődleges célja az, hogy eldönthessük: a páciens testalkatát és a diagnosztikai célt figyelembe véve megfelelő paramétereket állítottunk be a vizsgálat kezdetén.

Dose Length Product (DLP)

• A DLP az egész leképezési hossz alatt mért CTDIvol értékek összessége, mGy*cm-ben mérjük. A DLP kvantitatív értéket biztosít számunkra a CT vizsgálat alatt a pácienst által elszenvedett ionizáló sugárzás teljes mennyiségéről. A DLP adatok általában a vizsgálat végén állnak az operátor rendelkezésére, melyben a pácienst ért sugárterhelést tételesen, sorozatokra lebontva ellenőrizhetjük.
• A páciens effektív dózisát ebből a DLP értékből származtatjuk, egy dózisegység konverziós faktorral (f) felszorozva, figyelembe véve a CT készülék és a páciens adottságait (pl. testsúly).

Effektív dózis

• Az effektív dózis a sugárvédelem alapvető fogalma. Figyelembe veszi a különböző típusú ionizáló sugárzások eltérő biológiai hatását és az egyes testszövetek radioaktív sugárzásokra adott különböző válaszát.
• A test szervei, szövetei különbözőképpen reagálnak a sugárzásokra. Nagy dózisok esetén akut sugármegbetegedés fejlődik ki, kis dózisok esetén azonban csak késői rákos megbetegedések gyakoriságának megnövekedésével számolhatunk. A különböző szerveket, szöveteket ért effektív dózisok különböző mértékben járulhatnak hozzá az egészségügyi károsodásokhoz. Szükséges tehát egy olyan dózisfogalom, amely nem egésztest besugárzás esetén a különböző szervek, szövetek érzékenységét is figyelembe veszi: Ez az effektív dózis.
• Definíciója:

• ahol E az effektív dózis, wT súlyozó tényező, amely a T testszövetből származó hatásokból eredő károsodás és a test egyenletes besugárzása esetén fellépő hatásokból eredő teljes károsodás aránya, HT a szervekre számított egyenérték dózis, amely az abszorbeált dózis és a sugárzásra jellemző biológiai hatásosságot kifejező súlyfaktor szorzata.
• Az effektív dózis egysége a sievert (Sv).
• A dózis konverziós együttható a test részeit ért sugárzástól (vizsgálati régió), a páciens testsúlyától illetve a protokolltól függ. Ezeket az értékeket Monte Carlo szimulációval számolták antropomorf digitális fantomok segítségével.
• Az effektív dózis becsléséhez a fent említett DLP értéket szükséges felszoroznunk az adott régiónak megfelelő, a Nemzetközi Sugárvédelmi Bizottság (ICRP) 103-as ajánlásában megfogalmazott konverziós faktorral, a páciens alkati adottságait figyelembe véve:

Effektív dózis (mSv)  =  DLP (mGy∙cm)*f (mSv/mGy∙cm)

Becsült effektív dózis számolása, dokumentálása:

• A berendezések a beteget ért DLP értéket mGy∙cm mértékegységben mérik, amelyet a vizsgálat végén dokumentált fájlból lehet kiolvasni
• Ezeket a fájlokat a PACS-on archiváljuk, valamint a páciens digitális adathordozón (CD) a képanyaggal együtt megkapja.
• A kapott értéket megszorozzuk a vizsgálat dózis konverziós együtthatójával (következő táblázat), így megkapjuk a becsült effektív dózist mSv-ben.
• A kapott értéket a pacienskísérő lapon is rögzítjük
• A beavatkozás leletének végére a következő tájékoztató szöveg kerül:
• „A páciens a vizsgált régióra vonatkozóan, megközelítően …. mSv effektív dózist kapott.”

Dóziskonverziós együtthatók

Irodalomjegyzék:

1. International Commission on Radiological Protection (ICRP) 2007 Publication 103: the 2007 recommendations of the ICRP Ann. ICRP 37 62-8. http://www.icrp.org/docs/ICRP_Publication_103-Annals_of_the_ICRP_37%282-4%29-Free_extract.pdf
2. AAPM Task Group 23 2008. The measurement, reporting, and management of radiation dose in CT AAPM Report 96. https://www.aapm.org/pubs/reports/RPT_96.pdf
3. Kalender W A, Schmidt B, Zankl M and Schmidt M: A PC program for estimating organ dose and effective dose values in computed tomography. Eur Radiol. 1999;9(3):555-562
4. Lynne M. Hurwitz, MD, , Robert E. Reiman, MD, , Terry T. Yoshizumi, PhD, , Philip C. Goodman, MD, , Greta Toncheva, MS, , Giao Nguyen, MS, , and Carolyn Lowry, BSRT(R)(CT). Radiation Dose from Contemporary Cardiothoracic Multidetector CT Protocols with an Anthropomorphic Female Phantom: Implications for Cancer Induction. Radiology. 2007;245(3):742-750. DOI: 10.1148/radiol.2453062046
5. Li X, Samei E, Segars WP, Sturgeon GM, Colsher JG, Frush DP.: Patient-specific dose estimation for pediatric chest CT . Med Phys. 2008 Dec;35(12):5821-8.
6. Walter Huda, Sameer Tipnis, Alexander Sterzik and U Joseph Schoepf: Computing effective dose in cardiac CT . Phys. Med. Biol. 55 (2010) 3675–3684. doi:10.1088/0031-9155/55/13/007
7. ImPACT 2011 Ver. 1.0.4.  http://www.impactscan.org/ctdosimetry.htm
8. KÖZPONTI RADIOLÓGIAI DIAGNOSZTIKA COMPUTER TOMOGRÁFIA EFFEKTÍV DÓZIS SZÁMOLÁSI PROTOKOLLJA. Készítette: Balázs Ervin, Várnay Andrea, dr. Bágyi Péter, dr. Balkay László. Változat: effDose_protokoll_CT_v01_01_20170926.
   DE Kenézy Gyula Egyetemi Kórház, Központi Radiológiai Diagnosztika, Debrecen

"Elhangzott": 2018.09.28-én.

1. Radiológiai menedzsment és szakmai minőségbiztosítás I.
2. Radiológiai menedzsment és szakmai minőségbiztosítás II.
3. Radiológiai menedzsment és szakmai minőségbiztosítás III.
4. Radiológiai menedzsment és szakmai minőségbiztosítás IV.
5. Radiológiai menedzsment és szakmai minőségbiztosítás V.
6. Radiológiai menedzsment és szakmai minőségbiztosítás VI.
7. Radiológiai menedzsment és szakmai minőségbiztosítás VII.
8. Radiológiai menedzsment és szakmai minőségbiztosítás VIII.