forrás, teljes cikk:
Brady, A.P., Loewe, C., Brkljacic, B. et al. 
Guidelines and recommendations for radiologist staffing, education and training. 
Insights Imaging 16, 57 (2025). 
https://doi.org/10.1186/s13244-025-01926-6

Ez a cikk az Európai Bizottság által finanszírozott EU-REST (European Union Radiation, Education, Staffing & Training) projekt keretében kidolgozott, a radiológiával kapcsolatos személyzeti és oktatási/képzési iránymutatásokat és ajánlásokat ismerteti. A partnerek a gép/rendszer/tevékenység órájának használatát javasolják alapegységként a radiológusok létszámigényének kiszámításához. A radiológusok oktatására és képzésére vonatkozó ajánlások között szerepel az 5 éves radiológiai szakképzés standard időtartamának megállapítása, valamint az ESR európai radiológiai képzési tantervének európai szintű szabványként való bevezetése. Az összes szakmai csoportra vonatkozó általános ajánlások közé tartozik, hogy minden egyes uniós tagállam vezessen központi nyilvántartást minden egyes szakmai csoportra és a vonatkozó berendezésekre vonatkozóan, a kötelező továbbképzés, beleértve az egyes szakmai csoportok számára releváns technikákat és ismereteket, valamint a projekt ajánlásainak elfogadása vagy adaptálása.

Az EU-REST projekt által kidolgozott, radiológiával kapcsolatos személyzeti és oktatási/képzési iránymutatások és ajánlások új megközelítést javasolnak a radiológusok létszámának kiszámítására, és ajánlásokat tesznek a radiológiai oktatásra és képzésre vonatkozóan, valamint általános ajánlásokat a projekt által lefedett valamennyi szakmai csoport számára.

Fontos:

• A radiológiai munkaerő kiszámításához a népesség, a munkaterhelés, a berendezések vagy a rendelkezésre álló ágyak számának paraméterként való felhasználásának előnyeit és hátrányait ismertetik.
• Megmagyarázzák, hogy ezek a paraméterek miért nem alkalmasak a radiológus személyzet létszámigényének kiszámítására.
• A radiológus személyzet szükségletének kiszámításához a gép/rendszer/tevékenység órájának javasolt használata alapegységként lehetővé teszi egy adaptálható és skálázható iránymutatás kidolgozását.
• Összefoglalják a radiológusoknak szóló oktatási és képzési ajánlásokat, valamint a nem szakmaspecifikus ajánlásokat.

Az EU-REST projektet az Európai Bizottság (EB) rendelte meg és tervezte azzal a céllal, hogy jellemezze a fentiek jelenlegi helyzetét, és - ami döntő fontosságú - iránymutatásokat és ajánlásokat dolgozzon ki az EU tagállamai számára a radiológus munkaerő-szükséglet, valamint a radiológusokra vonatkozó oktatási és képzési követelmények tekintetében. A projektet az EU EU4Health programja finanszírozta; a projekt célja az volt, hogy az orvosi ionizáló sugárzási alkalmazások stratégiai menetrendje (SAMIRA) cselekvési terv intézkedéseinek részét képezze, és hozzájáruljon a rák elleni európai terv végrehajtásához.

Ebben a harmadik cikkben a projekt során kidolgozott, az Európai Bizottsághoz benyújtott és a Bizottság által a projekt zárójelentésének részeként elfogadott iránymutatásokról és ajánlásokról számolnak be.

Az EU-REST projekt az ionizáló sugárzás orvosi alkalmazásával foglalkozó valamennyi szakmai csoportot felölelte, és a projektkonzorcium részét képező többi csoport (sugáronkológusok, nukleáris orvosok, radiográfusok, orvosfizikusok/orvosfizikai szakértők és sugárterapeuták) külön is beszámolnak a projektről és annak eredményeiről, mivel azok kifejezetten az ő területükre vonatkoznak.

Általános elvek

Az EU-REST projekt keretében kidolgozott iránymutatások a következő 3 pilléren alapulnak:

1. A 27 uniós tagállam meglévő gyakorlata

• Minden szakmai csoport arra törekedett, hogy a rendelkezésre álló adatok, azaz az EU-REST felmérés eredményei (amint arról a radiológusok esetében a 2. részben, EU-REST - A radiológusok személyzeti, oktatási és képzési helyzete a 27 EU-tagállamban) és a szakirodalmi áttekintés alapján megállapítsa a jelenlegi, ésszerűen jó gyakorlatban meglévő következetességeket/egységességeket.
• Elismerték, hogy ezen a területen általánosan alkalmazható szakirodalom nem áll rendelkezésre; amikor csak lehetséges volt, ezeket az iránymutatásokat a bizonyítékokon alapuló kutatás és a bizonyítékokon alapuló gyakorlat alapján állították össze.

2. Ajánlások

• Az ajánlások a helyes gyakorlat befolyásolása érdekében készültek, miközben a minimumkövetelményeket tükrözik.
• Az ajánlásokat - amennyiben rendelkezésre álltak - hiteles szakirodalom, iránymutatások, bizonyítékokon alapuló kutatások vagy konszenzusos dokumentumok támasztják alá. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a projekt szakirodalmi felmérése jelentős hiányt mutatott a meglévő szakirodalomban, amely a kérdéses kérdésekben megfelelő normákat határoz meg, különösen a megfelelő radiológuslétszám tekintetében.

3. Fejlesztések

• A nyilvánvaló és szükséges változtatásokat vagy fejlesztéseket a fenti 1. és 2. pontok adatai támasztják alá, és valamennyi partner egyetért velük. Ezek túlnyomórészt az alábbiakban vázolt, valamennyi szakmai csoportra vonatkozó általános iránymutatásokat alkották.

Általános ajánlások valamennyi szakmai csoport számára

Ezek az ajánlások az EU-REST projekt által lefedett valamennyi szakmai csoportra vonatkoznak.

1.Nemzeti nyilvántartások

A. A fentiekben említett, a munkaerő rendelkezésre állására vonatkozó mérőszámok általános hiánya miatt valamennyi érintett szakmai csoport esetében, valamint a megfelelő létszámszintekre vonatkozó, széles körben alkalmazható, jövőbiztos szabványok hiánya miatt. Javasolják, hogy minden uniós tagállam vezessen központi nyilvántartást minden egyes szakmai csoportról és a munkájuk elvégzéséhez szükséges felszerelésekről. Minden tagállamnak biztosítania kellene az adatok (ideális esetben egységes) magas minőségét, beleértve az alábbiakra vonatkozó információkat is

• a szakemberek száma (és ha lehetséges, a teljes munkaidős egyenértékesek száma)
• a szakemberek életkori és nemi profilja (a jövőbeli személyzet képzési helyeinek tervezése, a nyugdíjazás utáni helyettesítés stb. érdekében).
• A nyilvántartásba való felvételhez és az önálló munkavégzéshez szükséges megfelelő képesítések.

B. Az ilyen nyilvántartásoknak ideális esetben az összes uniós tagállamban közös szabványok alapján kellene működniük, hogy az adatok érdemi kereszt-összehasonlítását biztosítani lehessen. Ennek érdekében az e nyilvántartásokban szereplő adatok összegyűjtéséhez és ellenőrzéséhez használt meghatározásoknak valamennyi tagállamban közösnek kell lenniük. Az ilyen nyilvántartásokban tárolt adatokat az Európai Bizottságon keresztül kell megosztani, hogy megkönnyítsék az uniós szintű adatok összegyűjtését és karbantartását. A nemzeti nyilvántartások létrehozását (a fenti 1A. pontban vázoltak szerint) haladéktalanul el kell kezdeni, a szabványok és fogalommeghatározások harmonizálása és az adatok EU-n belüli megosztása pedig ezt követően következik, amint a tagállamokban összegyűltek a nyilvántartások létrehozásával és fenntartásával kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok.

2. Folyamatos szakmai fejlődés (CPD)

A sugárvédelemmel kapcsolatos továbbképzés már az alapvető biztonsági előírásokról szóló irányelv (BSSD) értelmében is kötelező, amelyet az egyes tagállamok nemzeti jogukba átültettek. A kötelező továbbképzésnek a sugárvédelmi kérdéseken túlmenően az egyes szakmai csoportok számára releváns technikákra és ismeretekre is ki kell terjednie. Az egyes csoportok továbbképzésének pontos módszertana és követelményei az egyes tagállamok hatáskörébe tartoznak, de a kötelezővé tétel általános elvét minden államnak el kell fogadnia.

3. Az iránymutatások elfogadása vs. kiigazítása

Az EU-REST konzorcium egyértelmű ajánlása az, hogy minden tagállam fogadja el az ajánlásokat, ami elősegíti a szabványok és a gyakorlat egységességét, és ezáltal végső soron javítja a betegbiztonságot. Ha az iránymutatások elfogadása bizonyos körülmények között indokolt okokból nem lehetséges, az érintett országok a javasolt iránymutatásokat úgy alakíthatják át, hogy azok a saját nemzeti környezetükben is alkalmazhatók legyenek. Az ilyen kiigazítás mértékének azonban korlátozottnak kell lennie. A konzorciumi tagok alapvetően úgy vélik, hogy az ajánlások valamennyi tagállam általi egységes elfogadása valószínűleg előnyösebb lenne, mint az ajánlások kiigazítása. A tanulmánynak és az Európai Bizottságnak a teljes elfogadásra kell törekednie.

4. A képzés harmonizációja

Mindegyik szakmai csoport esetében kívánatos és támogatandó a képzés harmonizációja mind a 27 uniós tagállamban (az időtartam, a tanterv és a sikeres elvégzés igazolása tekintetében). Ez elősegítené a képesítések tagállamok közötti átjárhatóságát, és megkönnyítené az érintett szakemberek mobilitását. A radiológusokra vonatkozó konkrétumok fentebb szerepelnek.