dr. Zsebők Zoltán
radiológus professzor, az orvostudományok doktora 
(Budapest, Józsefváros, 1908. június 28. – Budapest, 1984. február 20.)

Elemi iskoláit Szentgálon (Veszprém vm.) végezte, a bp.-i Lónyay utcai Református Főgimnáziumban érettségizett (1926), a Pázmány Péter Tudományegyetemen általános orvosi oklevelet szerzett (1934), radiológus szakorvosi vizsgát tett (1939), a radiológiai praktikum tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1947), az orvostudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), az orvostudományok doktora (1957).

A bp.-i Szent Rókus Kórház Sebészeti Osztályának segédorvosa (1934–1936), az Eötvös Loránd Rádium és Röntgen Intézet alorvosa (1936–1939). őrisszentmiklóson körorvos (1939. jan.–jún.), a Munkácsi és a Beregszászi Kórház Sebészeti Osztályának főorvosa (1939–1944), a II. vh. végén hadikórházakban szolgált (1944–1945). Az Országos Társadalombiztosítási Intézet (OTI) orvos-aligazgatója (1945. szept.–nov.), a Vallás- és Kulturális Minisztérium (VKM), ill. a Népjóléti Minisztérium államtitkára (1945. nov. 23.–1947. ősz), a VKM Felsőoktatási és Tudományos Főosztályának vezetője (minisztériumi osztályfőnöki rangban, 1947. ősz–1948). A Pázmány Péter Tudományegyetem, ill. a BOTE magántanára (1947–1952) és az I. sz. Sebészeti Klinika egy. docense (1948–1963), a BOTE, ill. a SOTE Radiológiai Klinika klinikaigazgató egy. tanára (1963. jún. 6.–1978. jún. 30.), egyúttal az MTA Orvos-radiológiai Kutatócsoportjának vezetője (1962–1978). A forradalom idején a BOTE forradalmi bizottsága tagja, a Magyar Vöröskereszt kormánybiztosa, ill. az újjáalakult Nemzeti Parasztpárt vezetőségi tagja (1956. okt.–nov.). A Magyarországi Református Egyház zsinatának világi elnöke és a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka (1971–1984). Az Országos Béketanács alelnöke (1969–1978). Röntgenanatómiai, sugárbiológiai kutatásokkal foglalkozott, a korszerű radiológiai diagnosztikai módszerek magyarországi bevezetője. Nemzetközileg is jelentős eredményeket ért el az angiográfiás kontrasztanyagok biológiai reakcióinak feltárása terén. A II. világháború után jelentős szerepet játszott a Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Kara épületeinek újjáépítésében.

Gyermekkorát nagyszüleinél, Szentgálon töltötte, majd családja Pestszentlőrincre költözött (a Vércse utcában, kertes családi házban laktak, 1919/20-tól). A II. világháború, közvetlenül a főváros ostroma után az ő kezdeményezésére Pestszentlőrincen hozták létre az ország első Tüdő- és Nemibeteg-gondozó Intézetét. Később Budapesten (Józsefváros, Tisztviselőtelep, VIII. kerület Bíró Lajos utca 54.) lakott. Születésének 100. évfordulóján a Pestszentlőrinci Pedagógiai Intézet és Helytörténeti Gyűjtemény tablókiállítást rendezett (a Lőrinci Nagykönyvtárban, 2008-ban; a kiállítást szerkesztette Schmidt Jánosné). Róla nevezték el a pestszentlőrinci Zsebők Zoltán Szakorvosi Rendelőintézetet (2010-ben). Bronz domborműve az Országos Érsebészeti Klinikán látható (Fekete Tamás alkotása, 1988). A SOTE Radiológiai Klinika alapításának 50. évfordulóján Ratkóczy Nándor és Zsebők Zoltán domborművét megörökítő emléktáblát helyeztek el a klinikán (1997). Tiszteletére a Magyar Radiológusok Társasága Zsebők Zoltán-emlékérmet alapított.

A Magyar Radiológusok Társasága elnöke (1965–1978). A hallei Német Természettudományi Társaság tagja (r.: 1972). Az NSZK, az Osztrák, a Finn, az NDK, a Szovjet és a Csehszlovák Radiológiai Társaság t. tagja.

Munka Érdemrend (1963; arany, 1970 és 1975), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970), Szocialista Magyarországért Érdemrend (1978), a Magyar Népköztársaság Zászlórendje (1983). Kossuth-díj (1955), Bugát Pál-emlékérem (1972), Korányi Sándor-emlékérem (1972).

A Magyar Radiológia főszerkesztője (1965-től). A Stratigraphia c. folyóirat szerkesztője.

MRT emlékérem:
Zsebők Zoltán emlékérem. Mindazon radiológusok számára ítélhető oda, akik a szakma fejlesztésében, új vizsgáló módszerek kialakításában szereztek múlhatatlan érdemeket. A magyar radiológiát a külföldi radiológiában elismertetik, és nemzetközi elismerésre is számot tartó munkát fejtettek ki. Odaítélése 2 évenként történik, alkalmanként 1 személy kaphatja. 

A Zsebők - dokumentumfilm Zsebők Zoltán professzorról (MRT honlapon)

dr. Zsebők Zoltán
radiológus professzor, az orvostudományok doktora
(1908-1984)
Orvosi Hetilap 1984. 125. évfolyam, 20. szám (1179-1180.o.):

"1984. február 20-án elhunyt Dr. Zsebők Zoltán radiológus professzor, az orvostudományok doktora, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Radiológiai Klinikájának nyugdíjas igazgatója.
A magasan ívelő pálya, a gazdag életmű leg­fontosabb állomásai:
Dr. Zsebők Zoltán 1908-ban Budapesten szüle­tett egyszerű család gyermekeként; apja szabóse­géd, anyja varrónő volt. Gyermekéveit apja szülő­falujában, a Veszprém megyei Szentgálon töltötte, innen kapta útravalóul az emberekkel való törő­dést és a társadalom gondjai iránti érdeklődését.1926-ban érettségizett a budapesti református gim­náziumban. 1934-ben avatták orvosdoktorrá a Bu­dapesti Orvostudományi Egyetemen. 1934—39-igközkórházi segéd- és alorvos volt a székesfővárosiRókus Kórházban és az Eötvös Lóránd Rádium és Röntgen Intézetben. Szorgalmára és tehetségére jellemző módon, egészen fiatalon 1939—1944-ig fő­orvosként vezeti a munkácsi, illetve a beregszászikórházak röntgen osztályait.
Majd rövid időre búcsút mond a radiológiá­nak és egyre magasabb beosztásba kerülvén híven szolgálja a legnehezebb időkben is a magyar egész­ségügyet: 1945 szeptemberében az OTI önkormány­zata orvosaligazgatóvá választotta meg. 1945 novemberétől 1948. március 8-ig a Népjóléti, ill. Kul­tuszminisztériumban volt államtitkár, ill. miniszte­ri osztályfőnök. Ebben az időszakban főként a má­sodik világháború által lerombolt, szétzilált egész­ségügyi hálózat újjáépítésével, ezen belül orszá­gunk egyetemi és tudományos intézeteinek felépí­tésével foglalkozott. Jelentős érdemei voltak a Bu­dapesti Orvostudományi Egyetem újjáépítésében és újjászervezésében. 1947-ben a budapesti orvosifakultáson a „Radiológiai Praktikum” témakörből magántanárrá habilitálták.
1948-ban ismét visszatért a gyógyító munká­hoz. 1948—1962. szeptember 1-ig egyetemi docens­ként vezette az I. sz. Sebészeti Klinikai és az ideintegrált röntgen osztályokat. 1962. szeptember 1-től 1978-ig, nyugdíjazásáig a Budapesti Radiológiai Klinika előbb megbízott, majd kinevezett tanszék-vezető egyetemi tanára, illetve igazgatója volt.
Dr. Zsebők Zoltán szerteágazó tudományos te­vékenységéről a számadatok mindent elárulnak: a közel 200 megjelent közlemény, az 5 — több nyel­ven és több kiadásban megjelent — monográfia, tan­könyvek fémjelzik aktivitását, képességét és tudá­sát. Szinte felsorolhatatlan azon nemzetközi kong­resszusok száma, ahol üléselnök, vagy referens volt.
A saját tudásának gyarapítása, a hazai radio­lógia fejlesztése, elismertetése érdekében megfor­dult a világ szinte valamennyi rangos radiológiaiintézetében. De munkatársai és tanítványai részére is lehetővé tette, hogy az általa kiépített külföldikapcsolatokból származó szakmai előnyökből ők is részesüljenek, megteremtvén a korszerű radiológiai metodikák hazai bevezetésének feltételeit, ezzel is hozzájárulván a betegellátás színvonalának emelé­séhez. Mindezek eredményeképpen Dr. Zsebük Zol­tánt számos külföldi radiológus társaság — Ameri­can College of Chest Physicians, a Szovjetunió Moszkvai Röntgentársasága, a Finn Radiológus Társaság választotta tb. tagjává. Ezenkívül tagja volt a „Deutsche Akademie der Naturforscher Leo­poldina” társaságnak. Számos nívós külföldi folyó­iratnak volt szerkesztőbizottsági tagja.
Dr. Zsebők Zoltán professzornak a sors jóvol­tából megadatott, hogy a változó történelmi idők­ben igen széles területen dolgozhasson. Igen jó idő­beosztással, a benne feszülő energiából, az örökös tenniakarásból még arra is maradt ereje, hogy a Radiológiai Klinika irányítása mellett társadalom-politikai vezetői teendőket, funkciókat lásson el. Mint az Országos Béketanács alelnöke, mint a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsának elnökségitagja, mint a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka és a Magyarországi Református Egyház Zsinatának világi elnöke maradandó érdemeket szerzett az állam és egyház közismerten jó viszo­nyának megformálásában.
Államunk Dr. Zsebők Zoltán professzor ki­emelkedő szervezési, tudományos és közéleti tevé­kenységét számos kitüntetéssel honorálva — Kossuth-díj, Köztársasági Érdemrend tiszti keresztje, Népköztársasági Érdemérem, Munka Érdemrendarany fokozata (három alkalommal), Felszabadulá­si Jubileumi Emlékérem, Szocialista Magyarorszá­gért Érdemérem és a Magyar Népköztársaság Zász­ló rendje — ismerte el.
Dr. Zsebők Zoltán professzor élete utolsó lép­csőfokát a Radiológiai Klinika épületében tette meg, ott, amelynek megvalósításában érdemei múl­hatatlanok, ahol tulajdonképpen élt és közismertmunkabírással dolgozott halála pillanatáig.
Zsebők professzor gazdag életműve és szellemihagyatéka kötelez bennünket arra, hogy emlékétkegyelettel ápoljuk és megőrizzük.

Horváth Ferenc dr."

1973. június 10. Hajdú-Bihari Napló:

Manapság, civilizált világunkban már gyermekkor­ban találkozik az ember a röntgensugárral; hiszen évek óta rendszeresen milliókon végeznek ún. szűrővizsgálatokat. De azt is bárki tapasztalhatja, ha valamilyen be­tegség miatt gyógyintézetbe kerül, az első vizsgálatok egyike a röntgenvizsgálat, ideértve ma már a radioizotópokkal végzett vizsgálatokat is. — A budapesti Köz­ponti Röntgen Intézet 1947-ben adta át helyét a Radio­lógiai Klinikának. 1962 szeptembere óta ennek igazga­tója (és egyben a Semmelweis Orvostudományi Egye­tem Radiológiai Tanszékének vezetője), a nemzetközi­leg is szaktekintélynek örvendő Zsebők Zoltán professzor, aki körülbelül négy évtizede dolgozik a radiológia (a röntgen- valamint a radioaktív sugárzások orvosi felhasználása) területén. Az elmúlt évtizedek alatt az orvostudománynak eme nélkülözhetetlen szakága óriá­sit fejlődött. Nagyot fejlődött a budapesti Radiológiai Klinika is, hiszen a régi Központi Röntgen Intézet még csak néhány helyiségből állott — ez év áprilisában pe­dig átvették az újonnan épült klinikát, azt a hatalmas épületkomplexumot, mely négy szinten, negyvenágyas fekvőosztállyal és külön kutatórészleggel szolgálja a korszerű betegellátás és radiológiai kutatás ügyét ha­zánkban.

Beszélgetésünk első témája Zsebők professzorral az, hogy véleménye szerint melyek jelenleg a radiológia legfontosabb problémái?

— Abból kell kiindulnom, hogy a radiológia az or­vostudomány leginkább „műszerezett” része. Nélkülöz­hetetlenek a gépek, a műszerek. Hasonlatképpen én azt szoktam mondani, hogy a betegség elleni hadviselésben a radiológia a lökhajtásos repülőgép. Ez köztudomásúan nagyon drága fegyvernem. Az aránylag egyszerű rönt­gengépek beszerzése is milliókba kerül. Ugyanez a helyzet a radioizotópok — egy jobban terjedő — alkal­mazásához szükséges ún. nukleáris műszereknél, ame­lyek között nem ritka az olyan, mely 10 millió forint­nál is többe kerül. Nos, meg kell mondanom, hogy a fejlesztést a gépek és műszerek igen magas ára kissé hátráltatja. Nyilvánvaló, hogy a világ leggazdagabb or­szágai sincsenek abban a helyzetben, hogy ilyen tekin­tetben minden kórházat tökéletesen fölszereljenek. Ép­pen ezért, azt az elvet kell érvényesíteni, hogy bizonyos központokban kell megteremteni a legkorszerűbb vizs­gálatok minden feltételét. Oda meg kell vásárolni a legdrágább berendezéseket, és a beteget kell a géphez vinni, nem pedig fordítva.

Vagy itt van egy másik probléma: hosszú éveken ke­resztül az emberiség egészsége, de főleg átöröklési anyagának védelmében hangsúlyoztuk, hogy kerülni kell a fölösleges sugárexpozíciót. Vagyis azt, hogy az emberek indokolatlanul kerüljenek érintkezésbe a röntgensugárral, melynek nemcsak gyógyító, de károsító hatása is van. Ezt addig hangoztattuk, míg ez lett egyik oka annak, hogy az egész világon "hiánycikk” lett a ra­diológus orvos. Nem lelkesednek ezért a pályáért a fia­tal orvosok azért sem, mert itt nincsenek gyors sike­rek és látványos eredmények. A beteg számára a ra­diológus orvos szinte személytelen: van egy gép, és azt valaki kezeli. Aztán kár volna elhallgatni, hogy a fia­tal kollégáknak az anyagiak miatt sem vonzó ez a pá­lya. A radiológusoknak nincs más jövedelmük, csak a fizetésük. Szólni kell arról is, hogy más klinikai kollé­gák részéről kialakult hazánkban egy helytelen szemlé­let, amely lenézi a radiológus munkáját, csak olyasmi­nek tekinti, mint a hadseregben a segédcsapatot, amely nem harcoló alakulat. Pedig jelenlegi orvosi diagnosz­tikai tevékenységünk 75 százaléka radiológiai módsze­rekből áll! Az orvostudomány radiológia nélkül vak és béna lenne.

— Hogyan látja a közeljövő reális perspektíváit?

— A radiológia, mint technikai alapokra felépülő tu­domány (alkalmazott sugárfizika) a jövőben még in­kább fel fogja használni az elektronika, az elektrotech­nika, a sugárfizika eredményeit. Például máris itt van az elektronikus képerősítő, mely a látott képet több­százszoros erősítéssel képes jobban láthatóvá tenni. En­nek felerősítő képessége még tovább fejleszthető. Ép­pen a sugárdózis csökkentése végett használható és hasznosítható igen jól az elektronikus képerősítő. Aztán a televízió is bevonult a gyógyászatba. A fejlődés szinte korlátlan. A jövő útja például afelé vezet, hogy az egy- egy tizedmásodpercnyi helyzetet ábrázoló röntgenfelvé­telek helyét elfoglalják a képmagnók, ahol nemcsak működés közben lehet látni a szerveket, hanem a képet tetszőlegesen meg lehet állítani, vissza lehet játszani, a részleteket elemezni. Hogy ezeken túl mi fog követ­kezni? Erre nem én, hanem a jövő ad majd konkrét választ.

Eöry Éva"

Szakmai minőségbiztosítás I. Technikai, kivitelezési minőségkontroll. Állandósági vizsgálatok, kalibrációk, technikai feltételek (képalkotás és leletezés). Felügyeleti lehetőségek, kritériumok, cselekvési, megoldási tervek.

dr. Bágyi Péter

Technikai, kivitelezési minőségkontroll.

Minőség

Az a mérték, amivel egészségügyi szolgáltatók megnövelik a valószínűséget arra, hogy a kívánt egészségügyi eredményt kapjuk egyének és közösségek számára, illetve ezen eredmények egyezzenek a jelenlegi szakmai tudásunkkal.
(Institute of Medicine (US) Committee on Quality of Health Care in America. Crossing the quality chasm: A new health system for the 21st century. 2001.)

Minőségbiztosítás

A minőségbiztosítás egy olyan megformált menedzsmentrendszer, amely biztosítja a minőségbéli követelmények betartását egy szolgáltatás, vagy termék esetén.

A minőség és biztonság béli „lépések” az amerikai orvoslásban 1996 októberének elején vették kezdetüket, amikor több mint 300 biztonsági szakértő gyűlt össze a világ minden tájáról az USA-beli Rancho Mirage-ben.

Ezt a konferenciát, mely az „Első Annenberg Konferencia” néven vált ismertté, az Amerikai Kórházszövetség (American Hospital Association, AMA), az Egyesület Államok Veteránügyi Hivatala (US Department of Veterans Affairs) és számos más nemzeti szervezet hívta össze. Ez a találkozó egy lavinát indított el. Többek közt betegbiztonságot tanulmányozó kutatások vették kezdetüket. Mindezek hatására az Institute of Medicine által megírt „To Err is Human” („Tévedni emberi dolog”) című 1999-es publikációja után a minőségbiztosítási módszerek gyors fejlődésen mentek keresztül az elmúlt 19 évben.

Az egészségügyi minőségbiztosítás egy rugalmas, folyamatos felülvizsgálati és visszakapcsolási rendszer.
A felülvizsgálat adatokat gyűjt az egészségügyi szolgáltatásokról, és ellenőríz a különféle minőségbéli egyenetlenségek felderítése érdekében.
A visszacsatolási rendszer pedig reagál minden potenciális vagy igazolt minőségbéli problémára, hogy helyreállítsa az eljárás minőségét.
Eddigiekben a radiológiai minőségbiztosítás leginkább a képek minőségére, a sugárzás elleni védelemre, valamint a több résztvevős ellenőrzésre korlátozódott.

Gyakran idézett minőségbiztosítási tan is kimondja „nem dolgozhatsz olyan dologgal, amit nem tudsz lemérni”. A teljesítmény indikátorok igyekeznek választ adni erre a problémára. A teljesítmény indikátorok feladatspecifikus mértékrendszerrel dolgozó mérőeszközök, amik egy eljárás, szolgáltatás, vagy termék minőségét hivatottak felmérni. A minőségbiztosítási menedzsereket ez a rendszer felhatalmazza arra, hogy folyamatosan vizsgálják az egészségügyi eljárásokat és azonosítsák a lehetséges minőségbéli hiányosságokat.
A Teljesítménybéli kulcstényezők minden lehetséges radiológiai indikátort magukba foglalnak, amik jelentősek egy radiológiai eljárás minőségének ellenőrzésében. Ezen elemzés célja, hogy definiálja a teljesítménybéli kulcstényezők fontosságát a radiológiában.

Teljesítménymutatók

„Nem lehet javítani azon, amit nem lehet mérni.”
(H. Benjamin Harvey)

A minőségfejlesztés kulcseleme a megfelelően kiválasztott mérőszámokkal való pontos mérések és újramérések kivitelezése. Ennek hiányában lehetetlen lenne meghatározni egy minőségfejlesztő céllal alkalmazott beavatkozás hatásosságát, mely által az egész erőfeszítés értéke megkérdőjeleződik. A mérhető értékek jellemző módon standardokkal vagy az ún. teljesítménymutatókkal összevethetők, így meghatározható, hogy egy adott teljesítmény vagy minőség szintje elfogadható tartományon belül van-e vagy szükséges esetleg fejlesztő intézkedések megtétele.

A radiológiában az "Intersociety Conference" 49 mutatót azonosított a következő kategóriákban:

• elérhetőség
• megfelelőség,
• betegbiztonság,
• értékelés
• elégedettség

Ezek közül a kulcsfontosságú teljesítménymutatókat (Key Performance Indicators, KPIs) tartják azoknak a metrikáknak, melyek egy szervezet sikerességét határozzák meg.

Teljesítménymutatók relevanciája

Folyamatjelzők

A folyamatjelzők mindazon dolgok összessége, amelyek a technikai és személyes oldalát adják a gyakorlati egészségügyi ellátásnak. A folyamatjelzők által feltehető kérdések közül néhány példa:

• A szolgáltató az elfogadott algoritmusok szerint dolgozik?
• Időben történt meg a szolgáltatás kivitelezése?
• Az ügyfél-szolgáltató közötti interakció pozitívan működött a páciens szemszögéből?

Ezen kérdésekre választ adva, a fent említett szempontok szerint, az alábbi tényezők sorolhatók a folyamatjelzőkhöz:

• a szakma szabályaik szerint elvégzett vizsgálatok aránya,
• a megrendeléstől a teljesítésig eltelt idő,
• a diagnosztikai dózisterhelés mértéke az adott vizsgálatnál,
• beteg várakoztatásának ideje,
• telefonos várakoztatási idő akár a beteg akár az orvosi oldalon,
• az egészségügyi alkalmazottak ráfordított munkaidő aránya,
• hibás vizsgálati eredmények aránya (kép/lelet),
• felvételek beazonosítási hibái (Error rates for labeling of images).

A folyamatjelzők előnye, hogy akár kismértékű minőségváltozásra is érzékenyek, amiket könnyen lehet mérni, és akár azonnali hibakorrekció is lehetséges. A többi jelzővel ellentétben, a folyamatjelzők kevesebb kockázati változtatást igényelnek a betegség típusától függően.
Hátránya viszont, hogy meglehetősen dinamikusak, így jelentősen változhatnak napszaktól és a munkában levő alkalmazottak számától függően. Így a folyamatjelzők sokkal sűrűbb felülvizsgálást igényelnek, mint a strukturális, vagy végkimeneti jelzők. A folyamatjelzőknek továbbá mintaként szolgáló keresztmetszetet kell nyújtania minden páciens-szolgáltató kapcsolat esetén (pl.: a nap különböző időszakai, illetve a hét különböző napjai vagy a műszakban éppen szolgálatot nyújtó dolgozók száma szerint).

Végkimeneti jelzők

Az eredményjelzők objektív és szubjektív mérőkkel ellátott elemek, amelyek összesítik a szolgáltatás vagy ellátás hatékonyságát a páciensre nézve. A betegközpontú végkimenet jelzők az utóbbi időkben kiemelt figyelmet kaptak, melyet az is bizonyít, hogy az USA-ban a 2010-es Kongresszusi Ülés felállíttatta a Betegcentrikus Végkimenetet Kutató Intézetet (PCORI) a Betegvédelmi és Megfizethető Gondoskodás Törvény értelmében. Bár a betegcentrikus végkimeneti mérések fontos részei a végkimeneti jelzőknek, a radiológiai minőségbiztosítási programoknak olyan végkimeneti mérésekkel is rendelkezni kell, amelyek a radiológiai szolgáltatásban résztvevő páciensekre indirekt módon hatnak, beleértve az orvosokat, az egészségügyi rendszereket és az ellátásban szerepet játszó további szolgáltatókat.

A végkimeneti jelzők által megválaszolandó kérdések lehetnek:

• A beteg vagy a vizsgálatot kérő orvos elégedett volt?
• A  beavatkozás/eljárás megfelelő végeredménnyel zárult?
• A szolgáltatás költségei megfelelőek és versenyképesek voltak?
• A radiológus, aki a beavatkozást/eljárást/leletezést végezte, elégedett volt?
• Az összefüggés a klinikus, a beteg elégedettsége és az egészségügyi ellátás minősége között könnyen belátható.

Ezek alapján végkimeneti jelzőnek tekinthető:

• a páciensek elégedettsége,
• beküldő orvosok elégedettségének aránya,
• alkalmazotti elégedettség aránya,
• versenyképes ár összehasonlítása (legyen szó akár állami finanszírozásról, vagy magán szektorról),
• működésbeli különbségek az egyes intézmények között,
• a havi betegszám arány,
• a peer review-kban jelentkező értékek aránya.

A végkimeneti mutatók előnye, hogy

• hitelesek,
• stabilak, és
• összességében a legbiztosabb mutatói a minőségnek.

A végkimeneti jelzők általában a rossz minőségű klinikai eseményeket szűrik ki, és figyelmeztetik a szolgáltatót, a probléma forrásának megkeresésére.

Hátrányai közé tartozik, hogy

• zavaró tényezők hatása alá kerülhet, ami ellenkezést válthat ki egyes, a folyamatokban érdekelt személyekben (beteg, orvos és egyéb,  harmadik fél, pl. befektető)
• hosszú idő telhet el a hiba keletkezésének és felderítésének ideje között,
• nem mindig mutat  kellő betekintést a problémába

RAP: Rejected Image Analysis Program

Értékelhetetlen röntgenfelvételek analízisének programja

A megismételt és értékelhetetlen felvételek fölösleges sugárterhelést jelentenek a páciensekre nézve és a nem hatékony képalkotó eljárás mind az idő mind az erőforrások pazarlását vonja maga után.

A felvételismétlés/értékelhetetlenség miatt elutasított képek elemzése szerves részét képezi a radiológiai minőségbiztosítási programnak.

A RAP négy lépése:

1. Adatgyűjtés
2. Adatelemzés
3. korrekciós intézkedések
4. adatmegőrzés és adatelérhetőség

RAP: Rejected Image Analysis Program

1. Adatgyűjtés

RAP: Rejected Image Analysis Program

2. Adatelemzés

A kapott adatok felhasználásával a rejekciós ráta (a hibás felvételek darabszámának aránya egy adott időszak teljes felvételszámához viszonyítva) kiszámítása:

Amennyiben van mód a távoli elérésre, úgy naponta, amennyiben nincs, minimum havonta javasolt az adatok összegyűjtése és rejekciós ráta számolása - megelőzendő az esetleges adatvesztést. A rejekciós ráta önmagában azonban nem segít a problémák azonosításában és kijavításában, ezért fontos az  előző ábrán feltüntetett adatok gyűjtése is. Pozitív és negatív rejekciós ráta meghatározása: ezen értékek felett illetve alatt húzódik a korrekciós lépések indikációs tartománya. A RAP analízisre használt programban szerepelnie kell a következő 9 faktornak:

Expozícióanalízis

1. Adatgyűjtés és a megfelelő mutatók megválasztása

Expozíciós érték mutatók (EI) használata javasolt, melyek a felvételkészítő radiográfus és a radiológus számára is visszajelzést adnak a használt sugárdózisról, ezzel közvetve a betegdózisról.

Az analízishez javasolt indikátorok például a DI (Deviation Index), a belépési dózis, a KAP (Kerma-area product, PKA) és a DICOM ún. sugárdózis strukturált reportja (radiation dose structured report (RDSR)), melybe integrált módon beépítésre került a CT és röntgenképalkotás során használt minden olyan sugárdózissal kapcsolatos információ, melyek értékesek az expozícióanalízis számára.

2.  Analízis

Az adatok összevetése a „National Council on Radiation Protection Report 174”-ben publikált specifikus röntgenfelvételekre vonatkoztatott referenciaértékekkel. A referenciaszintet meghaladó paraméterekkel bíró esetek tanulmányozása.

3.  Korrekciós lépések

Megtételük indokolt, ha az elért betegdózis meghaladja a referencia szintet, vagy ha a radiográfus vagy a berendezés egyenletesen magasabb dózist mér egyazon testtáj vagy beállítás kapcsán.

Műtermékazonosítás

Állandósági vizsgálatok, kalibrációk, technikai feltételek (képalkotás és leletezés).

Állandósági vizsgálat - röntgen

• Az állandósági vizsgálat a minőségbiztosítás (Quality Assurance = QA) harmadik lépcsőfokába tartozik, az átvételi és állapotvizsgálat alatt helyezkedik el.
• Hazánknak Európai Uniós csatlakozása révén elengedhetetlen, hogy a röntgenberendezések minőségbiztosítása terén átvegye a fejlettebb országokban kialakult gyakorlatot, amit az EU-ban kötelezővé is tettek.
• Ennek az eredménye lett a 31/2001 EüM rendelet, ami a páciensek sugárterhelésére vonatkozik és jogi szabályozásokat tartalmaz a minőségirányítás és minőségbiztosítást illetően.
• Az állandósági vizsgálat végrehajtása az engedélyes feladata szemben a korábban említett átvételi és állapotvizsgálattal, amit csak arra akkreditált szervezetek végezhetnek.
• Az engedélyes által végzendő tesztek célja a diagnosztikai röntgenberendezések állapotáról számszerű információt adni, melyek alapján eldönthető az adott készülék működőképessége, teljesítőképessége.
• A készülékek képalkotó minőségéről egy un. vizsgálóábra felvételéből lehet információt nyerni.
• A tesztek értelmezése szempontjából kritikus fontosságú az alkalmazott elfogadhatósági kritériumok használata.
• A vizsgálatok elfogadhatósági kritériumait a Radiaton Protection No. 162 jelentése tartalmazza.
• Az állandósági vizsgálat két különböző teszt elvégzésében nyilvánul meg egy készülékre vonatkozóan.
• Az első a napi teszt, amelyet naponta munka kezdés előtt kell elvégezni, illetve havi tesztek amiket havi periódusban kell végrehajtani.

Napi tesztek

A 2001-ben életbe lépett 31/2001 EüM Rendelet tartalmaz a berendezésre vonatkozóan napi tesztek bevezetését.

• A napi tesztet minden munkanap elején kell elvégezni.
• A napi tesztek célja az automatikus expozíció vezérlés állandóságának ellenőrzése.
• A mindennapos rutinban szinte minden esetben alkalmazzák az AEC üzemmódot, ez indokolja a napi szintű ellenőrzését.
• Eszközigény: Páciens ekvivalens fantom (vizeskanna, kollimátor fantom, plexitömb)
• Teszt végrehajtása:
  • Protokoll kiválasztása
  • A vizeskanna Bucky-asztakra történő helyezése;
  • Bucky-rács aktív, AEC kamra aktív ;
  • Felvételkészítés, a fénymező centrálása a vizeskannára;
  • Visszajelzett AEC értékek regisztrálása a jegyzőkönyvben;
  • Vizsgálat ismétlése;
  • Az értékek összehasonlítása
  • Nagyfókusz
  • A fantomot a napi ellenőrzések során mindig ugyanabba a pozícióba kell helyezni. A vizsgálatok ismétlésekor nem szabad a fantom helyét megváltoztatni!
  • Az expozíciók után a visszajelzett mAs értéket kell vizsgálni, nagy eltérés (20%) nem lehet a három felvétel között. Húsz százaléknál nagyobb eltérés esetén fel kell venni a kapcsolatot a szervízmérnökkel.
  • A visszajelzett értékeket rögzíteni kell a vizsgálati jegyzőkönyvbe.

Havi tesztek

A havonta elvégzendő vizsgálat a készülék képalkotó minőségéről ad információt. A tesztek alapján figyelemmmel kísérhetőek az egyes paraméterek (térbeli felbontás, fénymező-sugármező, centráltság, alacsony kontraszt felbontás, műtermékek) időbeli változásai. Az egyes paraméterek alfogadhatósági kritériumait a Radiation Protection No. 162-es jelentése tartalmazza.
Szükséges eszközök: iba dosimetry ETR1 felvételi és átvilágító vizsgálóábra. A tesztábra alapján meghatározható tulajdonságok:

• Átvilágítási mező eltérése a fénymezőtől
• Sugármező-fénymező eltérés
• Centráltság
• Alacsony kontraszt felbontás
• Térbeli felbontás
• Műtermékek

A felsorolt tulajdonságok egyetlen felvétel kiértékelésével megállapíthatók. A vizsgálat időigénye a kiértékeléssel együtt nem több 10 percnél.

Tesztábra jellemzése:

1,2 - fénymező-sugármező vizsgálata
3 - átvilágító fénymező meghatározás
4,7 - alacsonykontraszt meghatározás
5 - optikai denzitás meghatározás
6 - térbeli felbontás (0,6-5,0 lp/mm)
8 - film-fólia kontaktus vizsgálat
9 - centráltság meghatározás

Expozíciós paraméterek:

A teszteket az alábbi paraméterek beállításaival kell elvégezni:

• Csőfeszültség: 60 kV;
• AEC aktív (második ábra);
• Bucky-rács aktív;
• Kisfókusz;
• Fókusz-tárgy távolság 100 cm;
• Beállított fénymező a vizsgálóábrán 18x24 cm;

Teszt elvégzése (felvételi):

• Az ETR1 vizsgálóábra Bucky-asztalra helyezése;
• Az ábra centrálása a fonálkereszt és a vizsgálóábrán található cm skála segítségével;
• Expozíciós paraméterek beállítása;
• Exponálás;
• A visszajelzett paraméterek (csőfeszültség, mAs, Fókusz-tárgy távolság, fókusz-detektor távolság dokumentálása)
• Felvétel kiértékelése;

Vizsgálat kiértékelése (felvételi):

1. Fénymező-sugármező egybeesés: A tesztábrán egy 18x24 cm-es fénymezőt definiálunk, a keletkezett képen az ettől való eltérést kell meghatározni. Az eltéréseket a negyedik ábra mutatja be. Az elfogadhatósági kritérium szerint az eltérés a négy irányban nem lehet nagyobb, mint a fókusz-detektor távolság 3%-a.
2. Centráltság: A centráltság elfogadhatónak mondható, ha az ólomgyűrű képe sehol sem érinti a belsejébe eső pont képét.
3. Kontrasztfelbontás: A tesztábránk alapján két mennyiséget adunk meg, egyrészt a 7 különböző vastagságú rézből álló lépcső különböző területeinek számát, másrészt a térbeli felbontás vizsgáló ábra melett található 4 plexikör felvételen látható eleminek számát. Ezek alapján _/7 és _/4 szerepel a jegyzőkönyvben. Elfogadhatósági kritérium: küszöbkontraszt nem lehet kisebb 4%-nál.
4. Térbeli felbontás: A vizsgálat ezen részében meg kell határozni szabadszemmel leletezőmonitoron a még megkülönböztethető legnagyobb lp/mm értéket vizsgálóábra alapján. A leletezőmonitortól való eltérést megjegyzésben rögzíteni kell. Elfogadhatósági kritérium: térbeli felbontás kisebb mint 1,6 lp/mm, digitális radiográfia esetén nem lehet kisebb 2,4 lp/mm, ha a receptordózis ≤ 5µGy, 2,8 lp/mm, ha a receptordózis ≤ 10 µGy.
5. Műtermékek: A felvételen nem jelenhet meg zavaró műtermék, ellenkező esetben fel kell függeszteni az adott készülék használatát.

Felügyeleti lehetőségek, kritériumok, cselekvési, megoldási tervek.

Szakmai minőségkontroll (klinikai audit)

• klinikai döntéstámogatás - beutalási kritériumok
• protokoll standardizálás
• dózisoptimalizáció
• kontrasztanyag biztonság
• leletminőség
• munkafolyamatok optimalizálása

 radiológus visszajelzési lehetősége felvételtechnikai, egyéb problémák esetén, teleradiológiai szoftverben
(TERASY © Béker-Soft Informatika Kft.)

Irodalom

• Fekete Balázs Imre: Szakmai minőségbiztosítás lehetőségei a radiológiában. Diplomamunka. DE ÁOK OKI Radiológiai Nem Önálló Tanszék
• Abujudeh H, Kaewlai R, Shaqdan K, Bruno MA. Key principles in quality and safety in radiology. AJR Am J Roentgenol. 2017;208(3):W101-W109.
• Institute of Medicine (US) Committee on Quality of Health Care in America. Crossing the quality chasm: A new health system for the 21st century. 2001.
• Institute of Medicine (US) Committee on Quality of Health Care in America. To err is human: Building a safer health system. 2000.
• Harvey HB, Hassanzadeh E, Aran S, Rosenthal DI, Thrall JH, Abujudeh HH. Key performance indicators in radiology: You can't manage what you can't measure. Curr Probl Diagn Radiol. 2016;45(2):115-121.
• Bruno MA, Nagy P. Fundamentals of quality and safety in diagnostic radiology. J Am Coll Radiol. 2014;11(12 Pt A):1115-1120.
• Lau L,S. A continuum of quality in radiology. Journal of the American College of Radiology. 2006;3(4):233-239.
• Sarwar A, Boland G, Monks A, Kruskal JB. Metrics for radiologists in the era of value-based health care delivery. Radiographics. 2015;35(3):866-876.
• Jones AK, Heintz P, Geiser W, et al. Ongoing quality control in digital radiography: Report of AAPM imaging physics committee task group 151. Med Phys. 2015;42(11):6658-6670.
• DE KEK Központi Radiológiai Diagnosztika Protokolljai.
• Juhász Emese, Bágyi Péter: A röntgendiagnosztikai munka hibáinak feltérképezése a teleradiológiai minőségbiztosítási rendszer segítségével. Magyar Radiológia Online 2017; 8(4): 2/1-8.
• TeleXray 2017 - radiologia.blog.hu 
• OTR-Iconomix-Terasy 2017. évi hagyományos röntgen teleradiológiai statisztika.

 Elhangzott: 2018.10.19-én.

1. Radiológiai menedzsment és szakmai minőségbiztosítás I.
2. Radiológiai menedzsment és szakmai minőségbiztosítás II.
3. Radiológiai menedzsment és szakmai minőségbiztosítás III.
4. Radiológiai menedzsment és szakmai minőségbiztosítás IV.
5. Radiológiai menedzsment és szakmai minőségbiztosítás V.
6. Radiológiai menedzsment és szakmai minőségbiztosítás VI.
7. Radiológiai menedzsment és szakmai minőségbiztosítás VII.
8. Radiológiai menedzsment és szakmai minőségbiztosítás VIII.

dr. Ratkóczy Nándor 
orvosprofesszor, a budapesti Röntgenklinika igazgatója
(Pécs, 1891. máj. 9. – Bp., 1977. máj. 27.)

Üllői út 78/b. Pázmány Péter Tudományegyetem (ma Semmelweis Egyetem) III. sz. Belgyógyászati (ma Urológiai) Klinika, a röntgenlaborban Ratkóczy Nándor a röntgenoszály vezetője (fortepan.hu)

 Az 1914-ben végzett fiatal orvos négy évi katonai szolgálat után a budapesti egyetem központi röntgenintézetének tanársegéde, Elischer profeszszor tanítványa, majd a III. belklinika röntgenlaboratóriumának vezetője, Korányi professzor egyik legközelebbi munkatársa lett. Míg az Elischer Intézet alapos szakmai felkészülését biztosította, a Korányi klinika magas humánummal telített kutató légköre orvosi és emberi fejlődését vitte döntően előre. Hamarosan magántanár, rendkívüli tanár, majd 1942-ben nyilv. rendes tanár és a budapesti Röntgenklinika igazgatója 1962-ig, nyugalomba vonulásáig.
Évekig igazgatója az Országos Röntgen és Sugárfizikai Intézetnek, elnöke, majd 1953-tól a Magyar Radiológus Társaság tiszteletbeli, örökös elnöke. A Magyar Radiológia főszerkesztője. Kiváló előadója és szívesen látott vendége a külföldi és hazai kongreszszusoknak, tudományos társaságoknak. Az Orvosi Hetilap és más hazai és külföldi szaklapok megbecsült cikkírója, a svájci, NSZK, NDK, osztrák röntgentársaságok tiszteletbeli tagja.
Több évtizedes munkássága szinte a röntgenológia egész területére kiterjedt. A szórt sugárzás jelentőségét az elsők között ismerte fel. A „Ratkóczy box” a sorozatfelvételi készülékek sugárvédelmének is alapját képezte „védő ülése” minden röntgenosztály kötelező felszerelése volt. Sok évi törhetetlen munkájának eredménye a röntgenesek védelmét szolgáló „Szabványok” megalkotása, majd az egyéni-filmes sugárvédelem megszervezése. Ő döbbentett rá hazánkban először a röntgendiagnosztikával a lakosságnak okozható sugárkárosodásra és ebben az orvosok felelősségére. Duodenum vizsgáló módszere rutin eljárás lett. A cascade és fekélyes gyomor tónusáról írt munkái a functionális röntgendiagnosztika alapjait rakták le. A lymphogranulomatosisos és tuberkuloticus mediastinalis nyirokcsomók elkülönítésére közölt „Ratkóczy-jel” is teljes irodalmi elismerést kapott. A röntgentherapia területén legnagyobb érdeme a „gócölő dosis” bevezetése a lymphogranulomatosis kezelésében. Az angol, német, spanyol nyelven megjelent, második, átdolgozott kiadást
megért „A lymphogranulomatosis kór- és gyógytana” c. monographiája nevét az egész szakmában világszerte ismertté tette. Munkájában a tanítás, a nevelés állt szívéhez legközelebb. A radiológia megfelelő szintű egyetemi oktatásáért mint a kérdés nemzetközileg elismert szakértője 1930-óta harcolt. Medikus előadásaira a legnagyobb gonddal készült fel és mint kiváló előadó, mindenkor kiérdemelte a hallgatóság legnagyobb elismerését. Jellegzetes, tömör stílusú tankönyveit szétkapkodták. Áttekinthetőség, a szakma minden újdonságából a maradandó ösztönös megragadása, az igazán lényeges kiemelése emelték „a Ratkóczyt” legjobb orvosi könyveink közé. Nagyszámú tanítványa, volt asszisztense büszkén vallja példaképének és mesterének, magát a
Ratkóczy-iskola tagjának.

MRT emlékérem:
Ratkóczi Nándor emlékérem. Az oktatásban kifejtett tevékenység vagy életmunka jutalmául ítélhető kitüntetés. Kiadható 2 évenként, legfeljebb 2 személy részére alkalmanként. 

Alexander Béla (Vojtech Alexander), 
orvosprofesszor, a budapesti Orvoskar Központi Röntgen laboratóriumának vezetője
Késmárk, 1857. május 30. – Budapest, 1916. január 15.

Orvosi tanulmányait Budapesten végezte, 1881-ben avatták orvosdoktorrá. V. éves korában Lenhossék József asszisztense az Anatómiai Intézetben, majd Scheuthauer Gusztáv első munkatársa lett a Kórbonctani Intézetben. 1882-ben visszatért Késmárkra praktizálni, magánorvos, városi tanácsos. 
Röntgenkísérletekkel 1898-ban, 3 évvel Conrad Röntgen felfedezése után kezdett foglalkozni.
A Szepességi Orvos- és Gyógyszerész Egyesület által fenntartott röntgenlaboratóriumot vezette, elsősorban a magzati fejlődést tanulmányozta röntgenfelvételeken. Az Egysület titkára, évkönyvének szerkesztője.
Eredményeire a német Röntgenológiai Társaság is felfigyelt, majd a budapesti Orvoskar figyelmébe ajánlotta a fiatal Alexandert. Az általa kifejlesztett plasztikus röntgenfelvétel-technika nemzetközi érdeklődést keltett.

Első plasztikus felvétele 1906-ból származik.

Gyakorlati tevékenysége mellett számos tudományos cikket tett közzé, előadásokat tartott és személyes vagy írásos kapcsolatban volt korának kiemelkedő tudósaival. 
Alexander Béla már külföldön is elismert röntgenológus volt, amikor 1907 júniusában Portik Ottó kórbonctanprofesszor hívására Budapestre jött, és megalapította az első hivatalos Központi Orvosi Röntgenlaboratóriumot. Hosszas tervezgetés után a kar 1907. szeptemberében állította fel a Központi Röntgen laboratóriumot, melynek vezetőjévé Alexander Bélát nevezték ki. Az akkoriban kiépülő Orvoskar pillanatnyi szűkös helyviszonyai miatt kezdetben az Apponyi-poliklinika Szövetség utcai épületében béreltek helyiséget az új intézmény számára. 1909-től Alexander a radiológia első magántanára és előadója Magyarországon, majd 1914-től rendkívüli egyetemi tanár. Ugyanezen év szeptemberétől laboratóriumát végre a kar központi épületében helyezték el, megfelelő körülmények között. Alexandernek köszönhető, hogy az orvosi radiológia külön diszciplínaként kapott létjogosultságot az egyetemen. A kíméletlen munkatempó és a hosszú évek alatt elszenvedett sugárártalom végzetesen aláásta egészségét, míg végül az influenza 1916. január 16-án a halálba ragadta.
A Magyar Radiológusok Társasága kétévenként kiosztásra kerülő Alexander Béla emlékérmet alapított 1964-ben. 

MRT emlékérem: 
Alexander Béla emlékérem, melyet 2 évenként, a vezetőség döntése alapján legfeljebb két-két személynek ítélhető oda alkalmanként. A kitüntetésben részesülhetnek, azok, akik a magyar radiológia művelésében, fejlesztésében, tudományos és szervező munkáért, valamint Társaságban kifejtett tevékenységükért a vezetőség ezt megítéli.

Az emlékérmet készítette: Madarassy Walter, Machovits (1909-1994)
Előlapján DR. ALEXANDER BÉLA felirat, középen mellkép jobb profilban, alatta 1857-1916, balra M. m.j.  Hátlapján szöveg hét sorban „AZ X SUGARAK / NEM RAJZOLHATNAK MÁST, / MINT IGAZ DOLGOT, / DE SZEMÜNKNEK MEG KELL TANULNI / EZEN IGAZSÁG / FELISMERÉSÉT”. Az évszám nélküli öntött bronzérem mérete 90 x 93 mm. Madarassy Walter 1966-ban készített egy másik Alexander Béla-érmet is, melynek előlapja azonos az előzőekben leírttal, de hátlapjára röntgensugárban fekvő női testet mintázott. Mérete 94 mm.

még Alexander Béla:

• Jeszenszky Sándor: Gondolatok Alexander Béla plasztikus röntgenképeiről

Szakmai protokollok II. Dózisoptimalizáció
(a kérőpapírtól a leletig).

dr. Bágyi Péter

Dózisoptimalizáció

• Hagyományos rtg.
• Átvilágítás
• Mammográfia
• DSA
• CT

Council Directiv 2013/59/Euratom irányelv

Az egészségügynek és szakmai szervezeteinek fel kell készülni az alábbi követelmény teljesítésére:

A beutaló orvosoknak az orvosi képalkotó eljárásokkal kapcsolatos – a sugárdózisokat figyelembe vevő – beutalási útmutatók álljanak a rendelkezésükre

21/2018. (VII. 9.) EMMI rendelet

A kezelőorvos (radiológus) felelőssége (10. §)
A kezelőorvos orvosi sugárterhelés alkalmazásával kapcsolatos felelőssége kiterjed:

• az eljárás indokolására,
• a sugárterhelés optimálására
• a diagnosztikai eredmények klinikai értékelésére,
• szükség esetén a más szakértőkkel és egészségügyi dolgozókkal való gyakorlati együttműködésre,
• a rendelkezésre álló adatoknak és egyéb információknak a beutaló orvos vagy más kezelőorvos részére történő átadására és
• a betegeknek és vizsgálatban érintett személyeknek az ionizáló sugárzás alkalmazásával járó eljárás kockázatairól szóló tájékoztatására.

Az ionizáló sugárzással járó orvosi eljárások bármely orvosi alkalmazásáért a kezelőorvos felel. Az eljárás kivitelezését vagy annak egy részét a kezelőorvos átruházhatja a megfelelő szakképesítéssel rendelkező egészségügyi dolgozóra, amelynek tényét írásban dokumentálni kell. A kivitelezés átruházása nem érinti a kezelőorvos Eütv. szerinti felelősségét.

ESR EuroSafe Imaging

Célkitűzések:

• a megfelelőség előmozdítása a képalkotásban
• dózis-referenciaszintek meghatározása és a páciensdózisok betartása
• korszerű berendezések használata
• ALARA elv alkalmazása és megfelelő képminőség
• a betegkommunikáció javítása 

Dózisoptimalizáció
(a kérőpapírtól a leletig)

• Hagyományos rtg.
• Átvilágítás
• Mammográfia
• DSA
• CT

Döntéstámogatás

A kérésfeladás (vizsgálatkérés) támogatása a radiológusok részéről hosszú távon mindenképpen megtérülő "befektetetés". Hogyan támogatunk?

• Konzultáció
• Esetmegbeszélések
• Klinikai döntéstámogató alkalmazások
• Páciens (terhesség, egyéb)

Klinikai döntéstámogatás
a képalkotó diagnosztika használatához

Klinikai döntéstámogatás
a képalkotó diagnosztika használatához
ACR Select^®

Klinikai döntéstámogatás
a képalkotó diagnosztika használatához
ESR iGuide
Beavatkozás vezérelt

• megjelennek az előző lépésben kiválasztott képalkotó módszer jellemzői (a lista tetején, sárgával kiemelve).
• A megfelelőségi visszajelzés alternatív vizsgálatokat is tartalmaz.
• A rangsor tartalmazza a javasolt vizsgálómódszereket, azok megfelelőségi rangsorát, a relatív költségbecsléseket és a relatív sugárzási szintet (RRL).

Általában nem megfelelő (piros): 1, 2 vagy 3
Lehet megfelelő (sárga): 4, 5 vagy 6
Általában Megfelelő (zöld): 7, 8 vagy 9

Klinikai döntéstámogatás
a képalkotó diagnosztika használatához
ESR iGuide
Indikáció/tünet-vezérelt: klinikai indikációk keresése, amelyek megfelelnek a beteg tüneteinek.

• megjelenik a megfelelő jelzéssel ellátott összes képalkotó diagnosztikai eljárás, egyéb információkkal
• a rangsor tartalmazza a javasolt vizsgálatokat, a beavatkozások megfelelőségi rangsorát, a relatív költségbecsléseket és a relatív sugárzási szintet (RRL)
  • Általában nem megfelelő (piros): 1, 2 vagy 3
  • Lehet megfelelő (sárga): 4, 5 vagy 6
  • Általában Megfelelő (zöld): 7, 8 vagy 9
• Lehetőség van arra, hogy is, hogy az útmutató dokumentációját is megtekintsük (egy ACR vagy ESR PDF dokumentum, amely a kiválasztott klinikai indikációval kapcsolatos információkat tartalmaz)

• Döntéstámogatás
  • Konzultáció
  • Esetmegbeszélések
  • Klinikai döntéstámogató alkalmazások
  • Páciens (terhesség, egyéb)

Vizsgálatkérés

Előjegyzés során:

• indokoltság és kizárások ellenőrzése
• Megfelelő vizsgálati protokoll azonosítása
  • Azonosítható
  • Nem azonosítható – cselekvési terv
    • Klinikussal egyeztetés
    • Radiológussal egyeztetés
    • Klinikus-radiológus egyeztetés

Modalitáson:

• Betegazonosítás
• Felvilágosítás
• Beleegyezés
• Kérőpapír/kérdés/indikáció
• Indokoltság ellenőrzése
• Protokoll azonosítás, kiválasztás
• Vizsgálat
• Betegfelügyelet
• rekonstrukciók

Visszajelzések

amelyekre fel kell készülni és lehetőleg előre, a problémák kezelésére cselekvési tervet/protokollt/munkautasítást kell csinálni:

• Kérdés/beutaló
• Előzmények
• Indokoltság
• Előjegyzési rendszer/időpont
• Felvilágosítás
• Beleegyezés
• Protokoll kiválasztás
• Protokoll alkalmazás
• Vizsgálat körülményei
• Betegfelügyelet
• Leletezés kiosztás
• Dokumentáció
• Leletezés

Elhangzott: 2018.10.12-én.

1. Radiológiai menedzsment és szakmai minőségbiztosítás I.
2. Radiológiai menedzsment és szakmai minőségbiztosítás II.
3. Radiológiai menedzsment és szakmai minőségbiztosítás III.
4. Radiológiai menedzsment és szakmai minőségbiztosítás IV.
5. Radiológiai menedzsment és szakmai minőségbiztosítás V.
6. Radiológiai menedzsment és szakmai minőségbiztosítás VI.
7. Radiológiai menedzsment és szakmai minőségbiztosítás VII.
8. Radiológiai menedzsment és szakmai minőségbiztosítás VIII.