Clinical Radiology 2025
The diagnostic radiology life cycle guidance
The Royal College of Radiologists
https://www.rcr.ac.uk/our-services/all-our-publications/clinical-radiology-publications/the-diagnostic-radiology-life-cycle-guidance/

 Vezetői összefoglaló

A diagnosztikai radiológia szakkifejezéseinek nagy része nem szabványosított a szervezetek között. Ez a kommunikációt hibalehetőséggel terheli, különösen a klinikai és menedzsment csapatok számára, amelyek a radiológiai szolgáltatások között dolgoznak és értékelik a teljesítményt.
Ebben a dokumentumban meghatározzuk a diagnosztikai képalkotó epizódok (a diagnosztikai radiológia életciklusa) szabványos munkafolyamatát a beutalástól az eredmény kézbesítéséig, meghatározva és részletezve az egyes időpontokat a vizsgálat útján három kulcsfontosságú szakaszon keresztül: az akvizíció előtti, a képalkotási és az akvizíció utáni szakaszon. Az eredmény kézbesítése (a lelet kézbesítése a beutaló orvosnak) egy további, az akvizíció utáni lépés, amely külön fázisként következik. Az eredmény kézbesítése nem tartozik e dokumentum hatálya alá, de fontos ajánlások találhatók a „Riasztások és képalkotó leletek értesítése: ajánlások” című dokumentumban.
A szabványosított terminológia alapvető fontosságú a hatékony betegellátáshoz. Szükséges az intézmények közötti vagy hálózatokon átívelő munka megkönnyítéséhez, és egyre fontosabbá válik, ahogy a mesterséges intelligencia (MI) tovább integrálódik a radiológiai gyakorlatba.
Figyelembe vesszük a radiológiai epizódok prioritásának meghatározásakor használt általános hivatkozási feltételeket is, valamint útmutatást adunk a vonatkozó jogszabályokhoz, például az ionizáló sugárzásról (orvosi expozíció) szóló rendeletekhez.

Bevezetés

A diagnosztikai radiológia nagymértékben folyamatvezérelt, ami azt jelenti, hogy alkalmas a munkafolyamat egyes szakaszainak és állapotpontjainak leírására használt terminológia szabványosítására a beutalástól az eredmény kézbesítéséig terjedő adott időpontban. Számos folyamatot úgy terveztek, hogy biztosítsák az Egyesült Királyság jogszabályainak való megfelelést. Ahol lehetséges, harmonizált nyelvezetet használunk ebben a dokumentumban, de a szándék az, hogy áttekintést nyújtsunk a szabványosított munkafolyamatról, amelyen belül az ilyen szabályozásokat figyelembe kell venni, és nem kíséreljük meg felülírni a jogszabályi követelményeket.
Az egyes betegeket több radiológiai vizsgálatra is beutalhatják, és a cél az, hogy strukturált munkafolyamatot biztosítsunk számukra minden egyes vizsgálat hatékony elvégzéséhez. Ezért az egyértelműség kedvéért a „radiológiai vizsgálatok/epizódok”, nem pedig a „betegek” kifejezést használjuk, hogy elkerüljük azt a félreértést, hogy egy adott beteg egyszerre több különböző radiológiai epizód különböző szakaszaiban lehet.
Annak ellenére, hogy a radiológiai szolgáltatásokban dolgozók tapasztalatai alapján hallgatólagosan elismerik a munkafolyamat leggyakoribb pontjait (átvilágítás, akvizíció, leletezés stb.), ez továbbra is egy nagyrészt dokumentálatlan folyamat, amely hiányzik a mérés és a statisztikai jelentéstétel szabványaiból. Sok esetben a radiológiai technológiai megoldásokat (radiológiai információs rendszerek (RIS) és képarchiváló és kommunikációs rendszerek (PACS)) szállító gyártók által használt elnevezési konvenciók révén hallgatólagos terminológiát fogadtak el. A gyártók közötti eltérések ezért új terminológiák elfogadását teszik szükségessé a gyártó vagy a megoldás cseréjekor. A radiológiai szoftveripar soha nem kapott szabványos terminológiát referenciapontként, ami megmagyarázná a következetlenséget.
A diagnosztikai radiológia nem rendelkezik közös, szabványosított nyelvvel a folyamatok kommunikációjához, a statisztikai elemzéshez és a teljesítmény-összehasonlításhoz.
Ennek következtében a radiológiát gyakran zavarosnak és nehezen érthetőnek tartják a szakterületen kívüli munkatársak. A terminológia, a mérés és a teljesítményelemzés hibái mindennaposak (pl. a vizsgálat akvizíciója és leletezése közötti különbség figyelmen kívül hagyása), amikor a radiológiai szolgáltatásokat külsőleg értékelik helyi, regionális vagy országos szinten.
Klinikai környezetben a fontos epizódállapotok, például a prioritás (pl. rutin, sürgős) szabványosított terminológiájának hiánya káros hatással lehet az ellátás nyújtására. A szabványosítás fontossága különösen akkor lényeges, ha a radiológiát regionális vagy országos hálózati szintre terjesztik ki, ahol a vizsgálati prioritások ellentmondásosak lehetnek a részt vevő helyszínek között. A prioritás következésképpen összetett terület, túlmutat a folyamatban követett lépések meghatározásán, ami e dokumentum célja.

E szabvány hatóköre

Ebben a dokumentumban a diagnosztikai radiológia következő szabványait határozzuk meg:

• A radiológiai vizsgálat szakaszai (a radiológiai életciklus - WF)
• Szabványosított kifejezések az életciklusban végzett műveletekre (WF elemekre)
• Szabványosított kifejezések az életciklus állapotaira 

A  lelet kézbesítése a beutaló orvosnak nem tartozik e szabvány hatálya alá. 

Prioritás

Bár a priorizálás összetett terület, és túlmutat e dokumentum hatókörén, hasznos figyelembe venni néhány elemet, amelyek hatással lesznek a radiológia standard üzleti folyamataira.
Általánosságban elmondható, hogy egy vizsgálat prioritását mind a beteg által követett útvonal, mind a beutalóban szereplő specifikus információk határozzák meg; lesz némi belső sürgősség bizonyos útvonalak esetében másokhoz képest, és potenciális különbségek is lehetnek az egyéni betegek sürgősségében egy adott útvonalon belül.
A prioritásnak különböző okai vannak, például közvetlen klinikai fontosság, ahol az orvosi képalkotás késedelme negatívan befolyásolja a vizsgált állapot morbiditását vagy mortalitását. Ezt meg kell különböztetni a belső vagy külső teljesítménytényezőkön alapuló prioritástól, ahol célokat tűztek ki, amelyekhez képest a teljesítményt mérik, vagy egy céldátumot vezettek be, mert az orvosi képalkotást az ellátási útvonal sebességkorlátozó lépésének tekintik. Ezek a megkülönböztetések nem feltétlenül abszolútak; például a prioritás, amely egy közelgő multidiszciplináris csapat (MDT) ülésen való bemutatás felgyorsítására irányul, klinikai sürgősség, útvonal céldátum sürgősség vagy mindkettő által vezérelhető.
A megfelelő prioritás hatással van a hatékonyságra és a biztonságra, és ha a terminológia nem szabványosított, akkor a vizsgálati prioritások ellentmondásosak lehetnek a különböző egységek között. Ez különösen fontos, ha a radiológiát regionális vagy országos hálózati szintre terjesztik ki.
Fontos azonban felismerni, hogy nem minden vizsgálat kaphatja meg a legmagasabb prioritást, és egy sürgős vizsgálat költsége magasabb, mint egy rutin vizsgálaté – beleértve a további adminisztratív, radiológiai és radiográfiai költségeket. Hasonlóképpen, bár a sürgős munka természetes és elvárt része a normál munkanapnak, a szükségtelen sürgős vizsgálatok nagy száma potenciálisan zavaró, sőt káros is lehet más betegekre és az egész szolgáltatásra nézve.

Terminológia

Beutalás
A beutalás az orvostudományban jól ismert fogalom, amelynek során egy beteget osztályok vagy szakemberek között küldenek, kísérő kommunikációval, vélemény kérése céljából. A radiológiában a beutalás kifejezés a kéréssel szinonim. 

Epizód (eset)
Az epizód egy diszkrét esemény a beteg idővonalán. Gyakran egyetlen radiológiai vizsgálatot vagy eljárást foglal magában, de többet is tartalmazhat (pl. ultrahangvizsgálat és injekciós eljárás ugyanazon látogatás során). A radiológiai epizódra gyakran „jelenlétként” is hivatkoznak, mivel a betegnek fizikailag jelen kell lennie az ilyen vizsgálatokhoz.

Vizsgálat
A radiológiai vizsgálatok az epizód során végzett egyedi teszteket (pl. számítógépes tomográfia (CT) vagy mágneses rezonancia képalkotás (MRI) vizsgálat) jelentik. Egyetlen epizód több vizsgálatot is tartalmazhat (pl. röntgen és MRI vizsgálat).

Lelet
A radiológiai lelet egy formális orvosi jelentés, amelyet egy megfelelően képzett és képesített személy kommunikál, hogy leírja a vizsgálat eredményeit, diagnózist állítson fel (ahol lehetséges), és tanácsot és útmutatást adjon a jövőbeli kezeléshez. Ez a beteg feljegyzéseinek részét képezi, bár általában a RIS-ben archiválják, változó integrációval a beteg szélesebb körű nyilvántartásábais bekerül.

A radiológiai életciklus szabványosításának előnyei

A radiológiai epizódra (esetre) vonatkozó standard hivatkozási feltételek elfogadása számos kulcsfontosságú előnnyel járna:

• Szabványos terminológia minden gyártó számára a szoftverfolyamatokba való beépítéshez.
• Javuló kommunikáció a radiológiai epizódokról (esetekről) a radiológiai személyzet körében.
• Javul a radiológiai folyamatok megértése a radiológián kívüli személyzet számára.
• Világos és következetes időpontok a beteg útján a haladás méréséhez.
• Szabványos időpontok a statisztikai elemzés pontosságának javításához és a radiológiai szolgáltatások helyi, regionális és országos szintű összehasonlításához.
• Biztonságosabb betegellátás a radiológiai epizód (eset) prioritásának szabványosított állapotainak használata miatt.
• Láthatóvá válik a képalkotás hatása a teljes betegútra a bemutatástól a formális diagnózisig és a kezelés megkezdéséig.
• Potenciálisan javul a diagnosztikai képalkotásban a felelősségi körök megértése és a szabályozásoknak való jobb megfelelés, amelyek alapján dolgozunk.

A radiológiai életciklus

Ahogy egy kért vizsgálat előre jelezhető folyamatszakaszokon halad keresztül, egy életciklusban mozog, amely akkor fejeződik be, amikor a megszerzett képalkotásról leletet készítettek, és az eredményeket sikeresen kézbesítették. Ez a dokumentum a jelentés elkészítéséig és kézbesítésre készenlétéig tartó idővonalra vonatkozik.
Általánosságban elmondható, hogy a fő ciklus a jelentés elkészítéséig három szakaszra osztható (1. ábra).

1. ábra A radiológiai életciklus a jelentés elkészítéséig áttekintő szakaszokban

Az akvizíció (képalkotás-vizsgálat) előtti szakasz nagyrészt adminisztratív feladatokra vonatkozik, amelyek elengedhetetlenek a vizsgálat pontos előkészítéséhez, tervezéséhez és ütemezéséhez.
Az akvizíció (képalkotás-vizsgálat) a beteg megjelenésére vonatkozik az orvosi képek készítése, rögzítése és ezen képek utófeldolgozása, hogy készen álljanak a leletezésre.
Az akvizíció (képalkotás-vizsgálat) utáni feladatok a képalkotás befejezése után történnek.
A képeket utófeldolgozzák, értelmezik és hivatalosan leletezik. Csak ezután állnak készen az eredmények a kézbesítésre. Az eredmény kézbesítése az akvizíció utáni fázis további része, de túlmutat e dokumentum hatókörén.
A diagnosztikai radiológia folyamatának e három fő szakaszra bontása két természetes mérési pontot hoz létre a radiológiai szolgáltatás teljesítményének nyomon követésére, összehasonlítására és összehasonlítására.
Az akvizícióig (képalkotás-vizsgálat) eltelt idő (tAcquisition) a beutalás és a képalkotás közötti idő. Gyakran félreértelmezik a radiológiai befejezés mérési végpontjaként a betegek, klinikusok és más, a teljesítményt nyomon követő személyzet részéről. Azonban ez csupán azt eredményezi, hogy a képek készen állnak az akvizíció (képalkotás-vizsgálat) utáni szakaszba való továbbjutásra.
A lelet elkészültéig eltelt idő (tReport) az akvizíciós (képalkotás-vizsgálat) szakasz befejezése és a lelet beutaló orvosnak történő kézbesítésre való készenléte közötti időintervallum. Ez nem szinonim azzal, hogy a leletet elolvasták és cselekedtek rá, és célszerű lehet ezt a lépést is beilleszteni bármely figyelembe vett metrikába, de az ehhez a következő lépéshez vezető folyamatokat máshol írták le.

Úgy érezzük, hogy ez a két fontos mérési pont jó teljesítményáttekintést nyújt a diagnosztikai képalkotó szolgáltatásokról, értékelve a különböző kihívásokat az időben történő képalkotás eléréséhez, majd a képek értelmezéséhez és a lelet kiadásához. Azonban sokkal részletesebben is meg lehet vizsgálni a folyamatot, az életciklus bármely fázisának alkotóelemeit felhasználva, az alábbiakban leírtak szerint, hogy kiemeljük a specifikus késedelmeket az általános folyamatban.
A meglévő terminológia eltérő lehet. Például a tReport az NHS England által a diagnosztikai képalkotó leletezési időkkel kapcsolatos munkájában átfutási időként (TAT) ismert. Az egyértelműség kedvéért a tAcquisition és tReport kifejezéseket részesítjük előnyben.
Egyes vizsgálatok esetében a képek értékelését közvetlenül a beteget kezelő klinikusok is elvégezhetik (pl. egy feltételezett törés azonnali értelmezése a sürgősségi osztályon). Ez egy párhuzamos folyamat a jelen dokumentumban leírt radiológiai folyamatokkal. Az ilyen véleményt megfelelően dokumentálni kell, és a legjobb gyakorlat az, hogy a radiológiai lelet elkészítésekor is rendelkezésre kell állnia a beteg klinikai nyilvántartásának részeként.
Az eredmény kézbesítése egy további fontos szakasz, amelyet ritkán hasonlítanak össze, annak ellenére, hogy a digitális eredmény kézbesítési rendszerek széles körben elterjedtek.
A radiológiai életciklus e kulcsfontosságú szakaszokra való felosztása lehetővé teszi a szolgáltatás számára, hogy figyelemmel kísérje a kapacitás és a kereslet egyensúlyát mind a képalkotás, mind a leletezési kapacitás tekintetében.
Az üzleti intelligencia (BI) eszközök felhasználhatók e teljesítménymutatók valós idejű nyomon követésére, és figyelmeztethetik a szolgáltatásvezetőket a teljesítmény bármely meghatározott szabványhoz képesti csökkenésére.
Az MI eszközök további segítségével ezen metrikák heurisztikus nyomon követése a történelmi teljesítménytrendekkel szemben korai figyelmeztető rendszerként működhet a jövőbeli szolgáltatási késedelmek előrejelzésére. Hosszabb távú prediktív modellezéssel az MI eszközök segíthetnek előre jelezni a növekedési igényeket az akvizíció (berendezések és személyzet) és a leletezés (személyzet, berendezések és ingatlanok) szolgáltatásnyújtásában, hasznos adatokat szolgáltatva az üzleti esetekhez és a pénzügyi tervezéshez.
Mindezek a lépések helyi finomítás tárgyát képezik, és bonyolultabbak vagy egyszerűbbek lehetnek a modalitástól és a különböző működési tényezőktől függően. E dokumentum célja, hogy áttekintést és szabványosított terminológiát biztosítson minden képalkotó vizsgálatra vonatkozóan.

A radiológiai életciklus – szakaszok és lépések részletesen

2. ábra A radiológiai életciklus részletesen: szabványosított terminológia a diagnosztikai radiológiai epizód útjára a kéréstől az eredmény kézbesítéséig

Akvizíció (képalkotás-vizsgálat) előtti szakasz

Ebben az életciklus-szakaszban a betegút egy sor lépésen keresztül kezelhető, amelyek biztosítják a képalkotó szolgáltatások megfelelő és biztonságos nyújtását. Ezek a lépések a következőket foglalják magukban:

Kérés
Ez az első lépés, ahol egy klinikus vagy más egészségügyi szakember radiológiai vizsgálatot kér egy beteg számára. A kérésnek elegendő klinikai információt kell tartalmaznia a vizsgálat indoklásához és a radiológus irányításához a legmegfelelőbb képalkotó modalitás és protokoll kiválasztásában.
Döntéstámogatás (indoklással)
Ez a lépés klinikai döntéstámogató rendszerek (CDSS) használatát foglalja magában, hogy segítse a beutalót a megfelelő képalkotó kérések meghozatalában. A CDSS útmutatást nyújthat a kért vizsgálat megfelelőségével, az alternatív képalkotó lehetőségekkel és a sugárdózis-megfontolásokkal kapcsolatban. Az indoklás jogi követelmény az ionizáló sugárzással járó vizsgálatok esetében, és biztosítja, hogy a vizsgálat előnyei meghaladják a kockázatokat.
Átvizsgálás/protokollálás
Az átvizsgálás a képalkotó kérés felülvizsgálatának folyamata annak klinikai megfelelőségének biztosítása és az optimális képalkotó protokoll kiválasztása érdekében. Ez magában foglalhatja egy radiológus vagy egy megfelelően képzett radiográfus bevonását. A protokollálás magában foglalja a képalkotó vizsgálat specifikus paramétereinek és sorrendjének meghatározását, figyelembe véve a beteg klinikai állapotát, a feltételezett diagnózist és bármely korábbi képalkotó vizsgálatot.
Ütemezés
Miután a kérést átvizsgálták és protokollálták, a vizsgálatot ütemezik. Ez magában foglalja a beteg számára időpont foglalását és a szükséges erőforrások, például képalkotó berendezések és személyzet kiosztását. A beteggel való kommunikáció az időpont részleteiről és bármely szükséges előkészületről szintén része ennek a lépésnek.

Akvizíciós szakasz

Ez a szakasz magában foglalja a képalkotó vizsgálat tényleges elvégzését.
Jelenlét
A beteg megjelenik a képalkotó osztályon az ütemezett időpontjában. A vizsgálat megkezdése előtt elvégzik a beteg azonosítását, beleegyezését és a klinikai információk végső ellenőrzését.
Képalkotás
Ez a fő lépés, ahol az orvosi képeket a kiválasztott képalkotó modalitással (pl. röntgen, CT, MRI, ultrahang) szerzik be. Képzett radiográfusok kezelik a berendezéseket, és biztosítják a képminőséget és a betegbiztonságot.
Kezdeti utófeldolgozás
A képalkotás után a radiográfusok kezdeti utófeldolgozást végezhetnek. Ez magában foglalhatja a kép rekonstrukcióját, formázását és előzetes minőségellenőrzéseket. A képeket ezután előkészítik a Képarchiváló és Kommunikációs Rendszerbe (PACS) való átvitelre a radiológus általi felülvizsgálat céljából.

Akvizíció (képalkotás-vizsgálat) utáni szakasz

Miután a beteg részt vett egy vizsgálaton, és a képeket elkészítették és feldolgozták leletezésre alkalmas formátumba, a vizsgálat az akvizíció utáni szakaszba lép. A felülvizsgálat és a leletezés a radiológiai életciklus kulcsfontosságú része, mégis gyakran figyelmen kívül hagyják vagy rosszul számítják ki azokban az összehasonlításokban, amelyek az akvizíciót tekintik a folyamat végének.
Az akvizíció utáni munkafolyamat egyedi vizsgálatok esetében nem feltétlenül kapcsolódik közvetlenül az akvizícióhoz, és az akvizíciótól a leletezésig eltelt idő mérésekor bármilyen késedelem várakozásra készteti a beteget.
Sürgősségi vizsgálatok esetében általában a lehető legkisebb késedelem van az akvizíció és a leletezés között. Nem minden vizsgálat részesül ilyen kezelésben, és káros lenne a betegekre nézve, ha az elektív munkát éjjel-nappal megpróbálnák leletezni. Következésképpen célszerű lehet különböző metrikákat választani attól függően, hogy klinikailag milyen leletezési átfutási időre van szükség, vagy működésileg mi lehetséges.

Automatizált utófeldolgozás
Az MI eszközök elvégezhetik a vizsgálatok elsődleges olvasását a képadatok és az epizódhoz kapcsolódó metaadatok elemzésével, hogy gépi tanulási algoritmusokon alapuló eredményt kínáljanak. Megvalósítás esetén az eredményt gyakran címkézett másodlagos felvételként kézbesítik, amelyet a leletező a hivatalos leletezési folyamat során támogató adatként figyelhet meg. Az MI eszközök felhasználhatók a leletezési prioritás eszkalációjának automatizálására is egy munkalistán, amikor az algoritmusok fontos megállapításokat észlelnek.
Értelmezés
A leletezési folyamatot végző személy megnyitja az epizód (eset) képsorozatát egy DICOM megjelenítőben (gyakran egy PACS része), és a beépített eszközöket használja a különböző képsorozatok vizsgálatára. A korábbi képeket és leleteket automatikusan lekérik és elérhetővé teszik a leletező számára.
A folyamat során a leletező további eszközöket is használhat, például az eredeti forrásadatok 3D és több síkú rekonstrukcióját, valamint haladó és speciális vizsgálati vizsgálati eszközöket (CT kolonoszkópia, vaszkuláris képalkotás, csontmodellezés stb.).
Leletezés
A lelet elkészítése, amely a beteg orvosi nyilvántartásának részét képezi, az képalkotó életciklus befejezésének egyik legfontosabb lépése. Ez a lelet szerzője által végzett értelmezés rögzítése. Ezt részletesebben tárgyalja az RCR „Standards for interpretation and reporting of imaging investigations” című kiadványa.
Vagy a képsorozat vizsgálata után, vagy annak során egy leletet készítenek, amely leírja a megállapításokat, differenciáldiagnózist állít fel, és tanácsot ad a további kezelésre vagy vizsgálatokra. Ez a folyamat általában hangfelismerő (VR) szoftver használatát foglalja magában a beszéd szöveggé alakításához. A szöveges makrók is növelik a termelékenységet.
Ez a látszólag egyszerű eseménysorozat bonyolultabbá válhat több lelet szerző bevonásával, akár további szakértői vélemény, akár képzési felügyelet céljából. A kapcsolódó terminológia is zavaros, és nem szabványosított: ellenőrzés, társszerzőség, ideiglenes leletezés stb.
Leletek ellenőrzése
Feltételezi, hogy egy személy által készített leletet egy másik személy (másodleletező) olvas el, felülvizsgál és ad ki, aki általában felügyelőként jár el.
Társszerzőség
Két vagy több szerző hozzájárulását jelenti egyetlen szöveges lelethez. A végső felülvizsgálatot és kiadást vagy az eredeti szerző végzi, miután további véleményeket kapott, vagy egy felügyelő szerző, aki megfelelő jogosultságokkal rendelkezik a végső lelet kiadásához. A társszerzőség összetett munkafolyamat, de megvalósítása során tiszteletben kell tartania a következő elveket:

• robusztus auditálási protokollnak kell megfelelnie
• minden szerző azonosítóját és szerepét rögzíteni kell a lelet azon részével szemben, amelyhez hozzájárult
• időbélyegzőnek kell lennie minden szerző hozzájárulásához és az általános végső lelet elkészítéséhez.

Ideiglenes leletezés
Egy leletet készítenek, amely szabványosított kifejezést tartalmaz és/vagy külön státusszal rendelkezik, jelezve, hogy ideiglenes lelet, amelyet egy második olvasó (gyakran felügyelő) felülvizsgál és másodleletez. A helyi gyakorlattól függően az ideiglenes lelet azonnal láthatóvá tehető a beutalók számára, amint elkészült. Ez lehetővé teszi a beutaló számára, hogy a megállapítások alapján azonnali ellátást irányítson, miközben arra is kérik, hogy várja meg és olvassa el a végső leletet a másodleletezést után. Az ideiglenes leletezés gyakori a sürgősségi ellátásban.
Kiegészítő leletezés
Az eredeti lelethez egy további leletet fűznek az eredeti lelet szerkesztése nélkül. A kiegészítéseket számos kontextusban használják (MDT találkozók eredményei, másodlagos szakértői olvasás és felügyelet a leggyakoribb példák).
Lelet elkészítése és eredmény kézbesítése
Amikor egy lelet elkészült, befejezett állapotba kerül, amelynek leírására számos kifejezést használunk: elkészült, ellenőrzött, engedélyezett, aláírt. Az általunk javasolt kifejezés az „elkészült”, amely a legegyértelműbb jelentést közvetíti egyszerű, nem technikai nyelven arról, hogy mikor áll rendelkezésre egy lelet továbbításra.
A lelet elkészítése után az eredmények kézbesítésére használt mechanizmusok széles skálája változik a szolgáltatásban használt egyéb információs rendszerekkel való integrációtól, azok jellemzőitől és kompatibilitásától függően. Ez kulcsfontosságú lépés a biztonságos ellátásban: nincs értelme elvégezni a vizsgálatot, ha a leletet nem kézbesítik, nem olvassák el vagy nem cselekednek rá. Ezt a lépést azonban máshol tárgyalták, és túlmutat e dokumentum hatókörén.

Értesítések

A kritikus riasztások az eredmény kézbesítési folyamat fontos részét képezik, amelyek lehetővé teszik a leletben szereplő fontos és váratlan megállapítások fokozott prioritással történő kézbesítését a beutaló orvosnak, az időben történő ellátás felgyorsítása érdekében. A kritikus riasztás megbízható és automatizált módon történő kézbesítésének képessége nagymértékben függ attól, hogy az alsóbb szintű információs rendszerek képesek-e megfelelő technikai formátumban fogadni a riasztási üzeneteket, és megfelelő push értesítést kezdeményezni a beutaló orvosnak.
Az emberi tényezőktől függő manuális riasztási módszereket utolsó megoldásnak kell tekinteni, és sokkal hajlamosabbak a hibákra és az inkonzisztenciára. A hibabiztos kritikus riasztások, kézbesítési visszaigazolással és nyugtázással, összetett téma, amelyet a 2022-ben közzétett „Riasztások és képalkotó leletek értesítése: ajánlások” című útmutató is tárgyal.