Alexander Béla (Vojtech Alexander),
orvosprofesszor, a budapesti Orvoskar Központi Röntgen laboratóriumának vezetője
Késmárk, 1857. május 30. – Budapest, 1916. január 15.
Orvosi tanulmányait Budapesten végezte, 1881-ben avatták orvosdoktorrá. V. éves korában Lenhossék József asszisztense az Anatómiai Intézetben, majd Scheuthauer Gusztáv első munkatársa lett a Kórbonctani Intézetben. 1882-ben visszatért Késmárkra praktizálni, magánorvos, városi tanácsos.
Röntgenkísérletekkel 1898-ban, 3 évvel Conrad Röntgen felfedezése után kezdett foglalkozni.
A Szepességi Orvos- és Gyógyszerész Egyesület által fenntartott röntgenlaboratóriumot vezette, elsősorban a magzati fejlődést tanulmányozta röntgenfelvételeken. Az Egysület titkára, évkönyvének szerkesztője.
Eredményeire a német Röntgenológiai Társaság is felfigyelt, majd a budapesti Orvoskar figyelmébe ajánlotta a fiatal Alexandert. Az általa kifejlesztett plasztikus röntgenfelvétel-technika nemzetközi érdeklődést keltett.
Első plasztikus felvétele 1906-ból származik.
Gyakorlati tevékenysége mellett számos tudományos cikket tett közzé, előadásokat tartott és személyes vagy írásos kapcsolatban volt korának kiemelkedő tudósaival.
Alexander Béla már külföldön is elismert röntgenológus volt, amikor 1907 júniusában Portik Ottó kórbonctanprofesszor hívására Budapestre jött, és megalapította az első hivatalos Központi Orvosi Röntgenlaboratóriumot. Hosszas tervezgetés után a kar 1907. szeptemberében állította fel a Központi Röntgen laboratóriumot, melynek vezetőjévé Alexander Bélát nevezték ki. Az akkoriban kiépülő Orvoskar pillanatnyi szűkös helyviszonyai miatt kezdetben az Apponyi-poliklinika Szövetség utcai épületében béreltek helyiséget az új intézmény számára. 1909-től Alexander a radiológia első magántanára és előadója Magyarországon, majd 1914-től rendkívüli egyetemi tanár. Ugyanezen év szeptemberétől laboratóriumát végre a kar központi épületében helyezték el, megfelelő körülmények között. Alexandernek köszönhető, hogy az orvosi radiológia külön diszciplínaként kapott létjogosultságot az egyetemen. A kíméletlen munkatempó és a hosszú évek alatt elszenvedett sugárártalom végzetesen aláásta egészségét, míg végül az influenza 1916. január 16-án a halálba ragadta.
A Magyar Radiológusok Társasága kétévenként kiosztásra kerülő Alexander Béla emlékérmet alapított 1964-ben.
MRT emlékérem:
Alexander Béla emlékérem, melyet 2 évenként, a vezetőség döntése alapján legfeljebb két-két személynek ítélhető oda alkalmanként. A kitüntetésben részesülhetnek, azok, akik a magyar radiológia művelésében, fejlesztésében, tudományos és szervező munkáért, valamint Társaságban kifejtett tevékenységükért a vezetőség ezt megítéli.
Az emlékérmet készítette: Madarassy Walter, Machovits (1909-1994)
Előlapján DR. ALEXANDER BÉLA felirat, középen mellkép jobb profilban, alatta 1857-1916, balra M. m.j. Hátlapján szöveg hét sorban „AZ X SUGARAK / NEM RAJZOLHATNAK MÁST, / MINT IGAZ DOLGOT, / DE SZEMÜNKNEK MEG KELL TANULNI / EZEN IGAZSÁG / FELISMERÉSÉT”. Az évszám nélküli öntött bronzérem mérete 90 x 93 mm. Madarassy Walter 1966-ban készített egy másik Alexander Béla-érmet is, melynek előlapja azonos az előzőekben leírttal, de hátlapjára röntgensugárban fekvő női testet mintázott. Mérete 94 mm.
még Alexander Béla:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.