Az izraeli székhelyű Nano-X Imaging megkapta az FDA engedélyét a Nanox.Arc nevű többforrásos, helyhez kötött röntgenrendszerére, amely 2D-s képeket rekonstruál, akár 3D-s megjelenítéssel, és újszerű, hidegkatódos röntgencsövekkel dolgozik, ami a képalkotást megfizethetőbbé teszi.

A megoldás több, a páciens körül elhelyezett, alternatív kapcsolású röntgencsővel rendelkezik. Hidegkatódos technológiája digitálisan generálja az elektronokat, hogy ugyanazt a hatást érje el, mint a hagyományos képalkotók.

A "rtg-cső" 2.000° Celsius-fokra hevített fémszálat tartalmaz, amely különleges hűtési és forgatási mechanikát igényel. Rajta 100 millió nano-kúp mező egy szilícium chipen, amely alacsony feszültség alatt is digitálisan vezérelt elektronáramokat bocsát ki.

Újszerű szilícium alapú, alacsony feszültségű, nanoméretű hidegkatód, amely a röntgensugárzáshoz szükséges elektronáramot field-emission technológián keresztül állítja elő.

A technológiáját 2019-ben bemutató vállalat a megoldást szkennelésenkénti fizetős üzleti modellel (pay-per-scan) tervezi értékesíteni, és együttműködik az FDA-val a klinikai indikációk bővítéséhez szükséges egyéb hatósági engedélyek megszerzése érdekében, valamint támogatást kíván szerezni a hatósági engedély megszerzéséhez más országokban is.

Az üzleti modellt megkönnyíti a Nanox.ARC és a Nanox.Cloud integrációja, amely utóbbi képes tárolni a képeket, és megkönnyíti a radiológusok számára a világ bármely pontjáról történő hozzáférést a képek áttekintéséhez.

A Nanox.Arc elvégzi a képalkotást, majd elküldi az adatokat a Nanox.Cloudnak, amely aktiválja a rekonstrukciós algoritmusokat, és több 2D-s képből 3D-s megjelenítésre is képes. Ezeket a DICOM képeket ezután a felhőn keresztül az ügyfél PACS-rendszerébe is továbbítja.

forrás: dotmed.com

forrás:

Howlett, D.C., Kumi, P., Kloeckner, R. et al. Clinical audit in European radiology: current status and recommendations for improvement endorsed by the European Society of Radiology (ESR). Insights Imaging 14, 71 (2023). https://doi.org/10.1186/s13244-023-01414-9

A klinikai audit fontos, minőséget javító tevékenység, és a betegek számára jelentős előnyökkel jár a jobb ellátás, a biztonság, a tapasztalatok és az eredmények javítása szempontjából. A sugárvédelmet támogató klinikai auditot az Európai Tanács 2013/59/Euratom alapvető biztonsági előírásokról szóló irányelve (BSSD) írja elő. Az Európai Radiológiai Társaság (ESR) a klinikai auditot a biztonságos és hatékony egészségügyi ellátás szempontjából különösen fontos területként ismerte el. Az ESR más európai szervezetekkel és szakmai testületekkel együtt számos, a klinikai auditálással kapcsolatos kezdeményezést dolgozott ki annak érdekében, hogy támogassa az európai radiológiai osztályokat a klinikai auditálási infrastruktúra kialakításában és a jogi kötelezettségeik teljesítésében. Az Európai Bizottság, az ESR és más testületek munkája azonban azt mutatta, hogy a klinikai auditok bevezetése és végrehajtása továbbra is változó Európa-szerte, és a BSSD klinikai auditra vonatkozó követelményei nem eléggé ismertek. Ezen eredmények ismeretében az Európai Bizottság támogatta az ESR által vezetett QuADRANT projektet, amely az ESTRO-val (Európai Sugárterápiás és Onkológiai Társaság) és az EANM-mel (Európai Nukleáris Medicina Szövetség) partnerségben valósult meg. A QuADRANT egy 30 hónapos projekt volt, amely 2022 nyarán fejeződött be, és amelynek célja az volt, hogy áttekintést adjon az európai klinikai audit helyzetéről, valamint meghatározza a klinikai auditok bevezetésének és végrehajtásának akadályait és kihívásait. Ez a dokumentum összefoglalja az európai radiológiai klinikai audit jelenlegi helyzetét, és megvizsgálja a fennálló akadályokat és kihívásokat. Hivatkozik a QuADRANT projektre, és számos lehetséges megoldást javasol a radiológiai klinikai audit európai szintű javítására.

Kulcspontok:

• a klinikai audit a hatékony szakmai irányítás fontos eleme, és javítja a betegek komfortérzetét, biztonságát és gyógyulási esélyeit
• az Európai Tanács 2013/59/Euratom számú, alapvető biztonsági előírásokról szóló irányelve (BSSD) a sugárvédelem támogatása érdekében kötelezővé teszi a klinikai auditot
  (megj.: a 21/2018. EMMI rendeletben is!)
• a klinikai auditálási tevékenység és a BSSD tudatossága továbbra is változó Európa-szerte
• a QuADRANT az Európai Bizottság megbízásából egy olyan projekt volt, amely áttekintette a klinikai audit jelenlegi európai helyzetét
• jelen dokumentum az ESR klinikai auditálási kezdeményezéseit, köztük az ESR által vezetett QuADRANT projektet tekinti át

Összefoglaló Pácienseknek:

A klinikai audit a minőségjavítás eszköze, amely magában foglalja a betegellátási gyakorlat szisztematikus felülvizsgálatát az elfogadott szabványok alapján, és szükség esetén a annak módosítását. A klinikai audit, ha hatékonyan hajtják végre, jelentős pozitív hatással van a betegellátásra és annak eredményeire.

Az Európai Tanács 2013/59/Euratom számú, alapvető biztonsági előírásokról szóló irányelve (BSSD) a sugárvédelemre vonatkozó szabványokat állapít meg, és célja, hogy biztosítsa az orvosi ionizáló eljárásokban részt vevő betegek és személyzet biztonságát. A BSSD előírja az orvosi ionizáló sugárterheléssel járó eszközöket használó létesítmények klinikai auditálási tevékenységét, és jogszabályi előírás, hogy a radiológiai osztályok (a sugárterápia és a nukleáris medicina is) a BSSD-vel kapcsolatos klinikai auditot végezzenek. 
(megj.: Magyarországon ezt a 21/2018. EMMI rendelet szabályozza, írja elő)

Az ESR más európai szervezetekkel (köztük az Európai Bizottsággal) együtt számos, a klinikai audittal kapcsolatos kezdeményezést vezetett be az európai radiológiai osztályok támogatására. A klinikai auditok bevezetése és végrehajtása azonban Európa-szerte továbbra is eltérő.

A QuADRANT az ESR által az Európai Bizottság megbízásából vezetett, több szervezetet érintő projekt volt, amely 2020-tól 2022-ig tartott. A QuADRANT célja az volt, hogy áttekintse a klinikai audittevékenységet Európa-szerte, azonosítsa a klinikai audit meglévő akadályait, és ajánlásokat tegyen a javításra.

Ez a dokumentum áttekinti a radiológiai klinikai auditot támogató, meglévő kezdeményezéseket, és számos lehetséges megoldást mérlegel a klinikai audit elterjedtségének és végrehajtásának javítására. A QuADRANT fontos előrelépés a klinikai audit és a betegek számára, és segíteni fogja az európai radiológiai osztályokat abban, hogy a klinikai auditot beépítsék mindennapi gyakorlatukba.

Bevezetés:

A klinikai auditot a modern egészségügyi ellátórendszerek fontos minőségfejlesztési eszközeként ismerik el, és a hatékony szakmai irányítás szerves részét képezi. A klinikai audit célja, hogy egy klinikai/szakmai eredményt vagy folyamatot a bizonyítékokon alapuló orvoslás segítségével, jól meghatározott standardokhoz mérjen. Ha a standardokat nem érik el, értékelik ennek okait, és végrehajtják a szükséges változtatásokat, majd ezt követően újbóli ellenőrzéssel ellenőrzik a javulás bekövetkeztét, ez az úgynevezett ellenőrzési ciklus. A klinikai auditnak folyamatosnak kell lennie, ciklikus auditálással és újraauditálással.

A klinikai audit gyakorlatok és folyamatok bevezetése jól ismert előnyökkel jár a betegellátás és a szolgáltatásnyújtás javítása szempontjából. Az egészségügyi szakemberek is profitálnak a klinikai auditban való részvételből a szakmai elégedettség és tudás növekedése, valamint a kommunikáció javulása révén. A klinikai auditnak a betegbiztonság és a betegellátás eredményeinek javításában betöltött fontos szerepének elismeréseként az Európai Tanács BSSD, 2013/59/Euratom a "nemzeti eljárásoknak megfelelő" klinikai audittevékenységet ír elő.

A BSSD (Basic Safety Standards Directive) a sugárvédelemre vonatkozó szabványokat állapít meg, és 2018 februárjáig kellett átültetni az Európai Unió tagállamainak jogszabályaiba. A BSSD különös jelentőséggel bír az orvosi ionizációs eljárásokat alkalmazó valamennyi intézmény, köztük az európai radiológiai osztályok számára. Ismert tény azonban, hogy a sugárvédelmet támogató klinikai ellenőrzés akkor a leghatékonyabb, ha egy szélesebb körű egészségügyi klinikai audit rendszerbe ágyazódik. Az Európai Bizottság korábbi, 2007/2008-as munkája megállapította, hogy a klinikai auditálási gyakorlatok végrehajtása a tagállamokban változó és gyakran minimális, és erre válaszul a Bizottság a sugárvédelmi sorozat részeként útmutató dokumentumot tett közzé a klinikai auditálásról (European Commission (2009) Radiation Protection No 159. European Commission guidelines on clinical audit for medical radiological practices (Diagnostic radiology, nuclear medicine and radiotherapy) Luxembourg: Publications Office of the European Union. https://op.europa.eu/en/publication-detail/-/publication/75688cc6-c9d3-4c43-9bfd-ce5cea0d8bcb). A jogi követelmények és a promóciós tevékenységek ellenére az Európai Bizottság és a nemzeti szakmai társaságok, különösen az ESR későbbi munkái azt mutatták, hogy a klinikai auditok európai elterjedtsége továbbra is eltérő, és a BSSD klinikai auditálási követelményei nem ismertek. Az ESR 2018-ban az összes európai nemzeti radiológiai társaságnak megküldött felmérése azt mutatta, hogy számos nemzeti társaságban elismerik a klinikai audit fontosságát, de rámutatott a klinikai audit hatékony bevezetéséhez szükséges infrastruktúra és erőforrások hiányosságaira. Az ESR által 2021-ben az európai radiológiai osztályok bevonásával végzett utófelmérés megerősítette, hogy a 2019-es kísérleti felmérést követően továbbra is változatos a BSSD követelményeinek való megfelelés a klinikai auditálással kapcsolatban.

E dokumentum célja, hogy meghatározza az európai klinikai audit bevezetése és végrehajtása előtt álló meglévő kihívásokat és akadályokat, különös tekintettel a radiológiai osztályokra, és megvizsgálja mind a meglévő kezdeményezéseket, mind pedig a helyzet javítását célzó javasolt fejlesztéseket és ajánlásokat.

Klinikai audit: kulcsfontosságú fogalommeghatározások:

A klinikai audittal kapcsolatos elkötelezettség hiányának egyik oka a klinikai audit típusai és a szabályozási ellenőrzési folyamattól való eltérések kezelésével kapcsolatos zavarosság. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk a legfontosabb leírásokat, amelyekkel részletesebben foglalkozik az Európai Bizottság Sugárvédelmi 159. számú dokumentuma és a HERCA kiadványai:

• Önértékelés/értékelés (Self-assessment/evaluation) - a belső klinikai auditra való felkészülés lépése
• Belső ellenőrzés (Internal audit) - helyi szinten (egyéni, osztályonként, kórházonként) végzett ellenőrzés, amely összhangban van a nemzeti követelményekkel annak érdekében, hogy a klinikai gyakorlat tükrözze a munkáltató irányelveit, minőségbiztosítási folyamatleírásait, és eljárásait, és megfeleljen a meglévő szabványoknak
• Belső audit külső irányítással (Internal audit with external direction) - olyan rendszer, amelyben az iránymutatást/irányítást egy külső szerv (például egy nemzeti szakmai társaság) biztosítja, lehetővé téve az audit lehetséges koordinációját több osztályon és kórházban
• Külső audit (External audit) - egy külső auditáló csoport (amely ideális esetben egészségügyi szakemberekből áll, beleértve az auditált szakterülethez tartozó szakembereket is), és egy régió vagy ország több osztályán/kórházában dolgoznak.
• Szabályozási audit (Regulatory audit) - ellenőrzi, hogy a gyakorlat megfelel-e az Európai Tanács BSSD-előírásainak, és biztosítja, hogy a sugárvédelemmel kapcsolatos gyakorlatok helyesen tükrözzék a munkáltató irányelveit, minőségbiztosítási folyamatleírásait, és eljárásait
• Ellenőrzés (Inspection) - az illetékes nemzeti hatóság által vagy megbízásából végzett ellenőrzés a nemzeti sugárvédelmi jogszabályi követelményeknek való megfelelés ellenőrzése céljából, beleértve a klinikai audit szükségességére vonatkozó követelményeket is.

QuADRANT: az Európai Bizottság klinikai auditálási projektje:

A QuADRANT fontos munka, amelyet az Európai Bizottság nevében az ESR vezet, és amelynek számos kulcsfontosságú célkitűzése van a klinikai audit európai elterjedésével és végrehajtásával kapcsolatban:

1. Áttekintést nyújtani az európai klinikai audittevékenységről, különös tekintettel a sugárvédelemre
2. A klinikai auditálással kapcsolatos bevált gyakorlatok és erőforrások azonosítása, valamint az ötletek kölcsönös megosztásának és az erőforrások megosztásának lehetőségei
3. A klinikai audit bevezetési és végrehajtási akadályainak és kihívásainak azonosítása a javításra vonatkozó ajánlások megfogalmazása érdekében.

A QuADRANT 2020 januárjában kezdődött, időtartama 30 hónap, és a projektet két másik olyan szakmai társasággal - az ESTRO-val és az EANM-mel - partnerségben valósították meg, ahol szintén azonosítottak minőségi és biztonsági kihívásokat. A QuADRANT részletes tárgyalása meghaladja e dokumentum kereteit, de fontos megemlíteni a projektet, mivel számos olyan kérdésre rávilágít, amelyek a klinikai auditok változó nemzeti és helyi szintű elterjedtségével kapcsolatban relevánsak, és lehetséges megoldásokat is meghatároz. A QuADRANT eredményeit teljes egészében közzétették az Európai Bizottság sugárvédelmi sorozatának részeként (https://doi.org/10.2833/468186), és az ESR Insights into Imaging Journal folyóiratban is összefoglalták.

A radiológiában már létező, klinikai auditálással kapcsolatos kezdeményezések:

Az egészségügyi szakemberek, a radiológiai osztályok és a nemzeti radiológiai szakmai társaságok támogatása a klinikai audit bevezetésében és végrehajtásában az ESR egyik kiemelt területe. Az ESR Audit és Szabványok albizottsága (Audit and Standards subcommittee) a társadalmi infrastruktúrán belül a klinikai audit előmozdításáért és fejlesztéséért felelős az európai radiológiai közösségen belül, az albizottság a Minőség, Biztonság és Szabványok Bizottság (Quality, Safety and Standards Committee) részét képezi, amely viszont az ESR Végrehajtó Tanácsában (Executive Council) is képviselteti magát. Az Audit és szabványok albizottság számos jelentős auditálással kapcsolatos kezdeményezésben vett részt, többek között a QuADRANT projektben és az Esperanto - az ESR útmutatója a radiológiai klinikai audithoz (Esperanto 3rd Edition) kidolgozásában. Az Esperanto 3., átdolgozott kiadása 2021 végén jelent meg, amely tartalmazza a klinikai audit áttekintését magyarázatokkal és definíciókkal, valamint egy klinikai audit eszköztárat biztosít. Az eszköztár tartalmaz egy üres sablont a radiológiai osztályok helyi adaptációjához, majd több (> 60) testreszabott sablont különböző témákról, mind klinikai audit, mind szabályozási audit jellegűt. Az Esperanto szabadon hozzáférhető, széles körben népszerűsítették az ESR tagságán belül, és jelentős támogatást nyújthat a radiológiai osztályok számára, akár a klinikai audit tevékenységük elején járnak, akár már előrehaladottabb fázisban járnak.

Érdemes megemlíteni egy olyan forrást is, amelyet az Egyesült Királyságban a Royal College of Radiologists fejlesztett ki. Ez az úgynevezett AuditLive, amely a legtöbb szakterületet lefedő klinikai audit sablonok nyílt hozzáférésű, kiterjedt és változatos gyűjteménye. Mind az Esperanto, mind az AuditLive olyan erőforrásokat képvisel, amelyek támogatják a klinikai auditot, és amelyekben megvan a lehetőség az országok közötti megosztásra vagy a szakterületek közötti adaptációra. Egyes nemzeti szakmai társaságok és más szakmai testületek is készítettek klinikai auditálási útmutatókat. A rendelkezésre álló források teljes listája a QuADRANT kiadványban (https://doi.org/10.2833/468186) található.

Az Audit és szabványok albizottsága a klinikai auditról és a kapcsolódó témákról szóló oktatási előadásokat is szervez az ESR Európai Radiológiai Kongresszusán (ECR), valamint publikációkat és folyóiratcikkeket készít a klinikai audithoz kapcsolódó témákban. Az EuroSafe Imaging egy másik multidiszciplináris kezdeményezés, amelyet az ESR 2014-ben vezetett be a sugárvédelem elveinek és gyakorlatának további előmozdítása érdekében, és amelynek fontos részét képezi a klinikai audit.

Bár egyértelmű, hogy a radiológiai klinikai audit támogatására jelentős forrásokat fejlesztettek ki, az is nyilvánvaló, ahogyan arra korábban utaltunk, hogy az erőforrások rendelkezésre állása, a klinikai auditok elterjedtsége és tudatossága változó és következetlen az európai nemzeti radiológiai szakmai társaságok és az őket alkotó radiológiai osztályok között.

Az európai klinikai audit bevezetésének akadályai és kihívásai:

A COVID-19 világjárvány a közelmúltban világszerte jelentős kihívást jelentett az egészségügyi rendszerek számára, ami negatívan hatott a klinikai auditálási beruházásokra és a klinikai auditok elterjedésére. Ezen túlmenően számos, a klinikai audit bevezetését akadályozó tényezőt és kihívást azonosítottak, amelyeket a QuADRANT projekt keretében is kiemeltek.

Az akadályok közé tartoznak:

1. A forráshiány (finanszírozás) az egészségügyi rendszer minden szintjén
2. Alacsony nemzeti és kórházi prioritás
3. Az erre szánt idő, személyzet és infrastruktúra hiánya
4. Az ellenőrzési módszertanokkal kapcsolatos nemzeti/helyi szakértelem hiánya
5. Hatástalan csoportdinamika és diszfunkcionális multiprofesszionális/csapatmunka
6. A klinikai auditot elősegítő/segítő eszközök korlátozott alkalmazása (lásd később)
7. A klinikai audit oktatásának és képzésének hiánya az alap- és posztgraduális oktatási programokba való integrálásának hiánya.

Megoldások és ajánlások a jövőre nézve

A klinikai audit támogatására rendelkezésre álló erőforrások és szakértelem az európai országokban eltérő, és a régiókon és az egyes kórházakon belül is eltérések tapasztalhatók. A klinikai audit bevezetésének és végrehajtásának javítására irányuló "egyforma megoldások és ajánlások" nem lesznek egységesek Európa-szerte, és azokat a nemzeti és helyi követelményekhez és a rendelkezésre álló erőforrásokhoz kell igazítani. Egyes országok a klinikai auditálás kezdetén állnak, míg mások viszonylag előrehaladott állapotban vannak. A QuADRANT-projekt során két másik téma is visszatérő téma volt - először is a klinikai ellenőrzés "nem fenyegető" és "nem hibáztató" kultúrájának kialakítása, másodszor pedig a "felülről lefelé, alulról felfelé" koncepció a klinikai ellenőrzési infrastruktúra és az integráció fejlesztése tekintetében. A nemzeti/központi ellenőrzési irányelvekre és kezdeményezésekre támaszkodó, felülről lefelé irányuló fejlesztés tűnik a leghatékonyabbnak, amelyhez egy alulról felfelé irányuló megközelítés társul, ahol a helyi egészségügyi szakemberek felhatalmazást kapnak a klinikai ellenőrzés fejlesztésére az osztályok/kórházak szintjén. Az ilyen folyamatok kialakításához és beágyazásához időre van szükség, amihez erőforrásokra és az egészségügyi rendszeren belüli prioritások meghatározására van szükség.

A QuADRANT ajánlásokat fogalmazott meg a klinikai audit bevezetésének és végrehajtásának javítására Európa-szerte, amelyeket az alábbiakban röviden ismertetünk:

1. A klinikai auditok fejlesztéséért felelős nemzeti szerv létrehozása, nemzeti audit/legjobb gyakorlat útmutató kidolgozása és külső európai és nemzetközi kapcsolatok ápolása. A legtöbb európai ország esetében a nemzeti és helyi audit-infrastruktúra fejlesztéséhez forráselosztásra lesz szükség. A további források jellegét és mennyiségét a nemzeti prioritások, a rendelkezésre álló szakértelem és infrastruktúra határozza meg. A gyakorlatban bekövetkező változások elősegítése és beágyazása érdekében valószínűleg különösen a kiegészítő finanszírozás azonosítására és prioritásainak meghatározására lesz szükség.
2. A BSSD klinikai ellenőrzéssel kapcsolatos követelményeinek további előmozdítása és annak biztosítása, hogy az ellenőrzési folyamatok a klinikai auditot is magukban foglalják.
3. A nemzeti szakmai társaságok (beleértve a radiológusok, radiográfusok és orvosfizikusok társaságait) potenciálisan kulcsfontosságúnak bizonyultak a hatékony nemzeti auditprogramok kidolgozásában és végrehajtásában. A nemzeti szakmai társaságok részvételének egyik fő akadályaként a források hiányát emelték ki, amelyek a következő beruházások fejlesztéséhez szükségesek: adminisztratív támogatás; informatikai rendszerek és a tagsággal való kommunikáció; adatgyűjtési mechanizmusok; és az auditorok képzése. Az egészségügyi szakemberhiány szintén fontos erőforrás-kérdés egyes országokban, és ezt is kezelni kell. A nemzeti szakmai társaságok megfelelő helyzetben vannak ahhoz, hogy nemzeti auditprogramokat vezessenek és fejlesszenek ki, és már léteznek sikeres részvételi modellek. Az Egyesült Királyságban a nemzeti szakmai szervezet, a Royal College of Radiologists központként működik, amely a belső ellenőrzési projekteket külsőleg irányítja egy több mint 200 radiológiai osztályból álló hálózaton keresztül, amelyhez belső osztályonkénti auditvezetők tartoznak. Finnországban kiforrott külső auditrendszer működik, amelyet az auditált szakterület szakemberei vezetnek, és amelyet a nemzeti szakmai társaság támogat. A legtöbb nemzeti radiológiai szakmai társaság esetében valószínűleg jelentős fejlesztésre és forráselosztásra lesz szükség, a klinikai auditok nemzeti szintű prioritás-felállítási folyamatát követően. A QuADRANT kiadvány és az ajánlások elősegíthetik ezt.
4. Adott esetben a klinikai auditálás pénzügyi kereteinek megteremtése. Például az egyének (fizetés) vagy a kórházak (költségvetés) közvetlen/közvetett díjazása; a klinikai auditra szánt (finanszírozott) idő biztosítása a munkarendben; a kórházak fokozott akkreditációja vagy az egészségügyi szakemberek minősítése, amennyiben a klinikai audittevékenység bizonyított; a személyzethez vagy felszereléshez való jobb hozzáférés; és a tudományos elismerés.
5. A klinikai audit oktatásának aktív előmozdítása és integrálása a radiológiával kapcsolatos alap- és posztgraduális oktatási programokba. A klinikai auditban való részvételnek az egészségügyi szakemberek folyamatos szakmai fejlődésének részét kell képeznie. Ezek olyan területek, amelyeken a nemzeti szakmai társaságok hatékonyan közreműködhetnek, és vezetést és iránymutatást nyújthatnak.
6. A betegek fokozott bevonása és formálisabbá tétele a klinikai audit kialakításában.
7. Aktívan osszák meg és fejlesszék a klinikai audit erőforrásokat az országok és szakterületek között, és törekedjenek a más európai és nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatok ösztönzésére.

Következtetés

A klinikai audit a biztonságos és hatékony modern egészségügyi ellátás fontos eleme, amely mind a betegek, mind a személyzet számára előnyös. Annak ellenére, hogy a klinikai auditot a BSSD előírja, és az európai szakmai társaságok jelentős támogató munkát végeznek, a radiológiai klinikai audit bevezetése és végrehajtása továbbra is változó Európa-szerte. A megoldások összetettek és többtényezősek, és az érintett szakmai testületek és a nemzeti állami szervezetek közötti hatékony együttműködést és erőforrásokat igényelnek. Az Európai Bizottság megbízásából az ESR által vezetett QuADRANT projekt kulcsfontosságú lépést jelent ebben a folyamatban.

-----------------------------------------------------------------------------------

Kapcsolódó anyagok:

• EuroSafe Imaging Star
• Értékalapú radiológia: mit tesz az ESR és mit kellene tennünk a jövőben?
• Esperanto - 2022
• Radiológia az értékalapú egészségügy korszakában
• A minőség és biztonság fő elvei a radiológiában
• EU JUST CT

Mi a röntgen és hogyan működik?  

A radiológiai vizsgálatok alatt régen - szinte teljes mértékben - a röntgenfelvételek készítését és az ún. átvilágítást értettük. Ma ezeket hagyományos röntgenvizsgálatoknak hívjuk, hiszen számos, egyéb, azóta kifejlesztett képalkotó diagnosztikai eljárást is alkalmazunk. 

Röntgen 1895-ben felfedezte az X sugarakat, mely felfedezést az első fizikai Nobel-díjjal jutalmaztak. Ezzel az első olyan eszközt adta az orvosok kezébe, amely lehetővé teszi, hogy tényleg belelássanak a pácienseikbe. A röntgenvizsgálat a képalkotó diagnosztika legrégebbi eljárása. A röntgensugárzás elvére ma már több diagnosztikai módszer is épül, de a klasszikus röntgen máig az egyik leggyakrabban alkalmazott képalkotási folyamat. Mindennek alapja az, hogy a röntgensugár az emberi testen (ill. bármilyen élő vagy élettelen anyagon) áthaladva részben elnyelődik. A testen átjutott "megmaradó" sugár arra alkalmas filmen vagy érzékelő eszközön kémiai, egyéb reakciók révén egy árnyékképet hoz létre (vagy elektromos jeleket kelt). Ennek kontrasztja, azaz, hogy milyen részletek különülnek el, elsődlegesen magától a vizsgált testtől függ, annak vastagságától, anyagának minőségétől (sűrűség, kémiai szerkezet). Befolyásolja továbbá az alkalmazott sugár keménysége (energiája), amit a vizsgálóberendezésen a felvételt készítő röntgenasszisztens állíthat be.  

A röntgensugárzás tulajdonképpen nagyenergiájú elektromágneses sugárzás, amelynek segítségével felvételek készíthetők szerveinkről. A modern, digitalizált röntgenfelvételek és röntgen vizsgáló módszerek jelentősen kevesebb sugárterheléssel járnak, mint pár évtizeddel korábban. Viszonyításként elmondható, hogy egy mellkasröntgen sugárterhelése megfelel 2 és fél nap sima háttérsugárzásának. 

Minden nehézséget és a modern berendezések meglétét tekintve is a hagyományos röntgenvizsgálatoknak fontos szerepe van a jelenlegi diagnosztikában és a belátható jövőben is.  

Alkalmazási körük azonban beszűkült, hiszen sok betegségre a röntgenfelvételen látott következményes elváltozásokból (például térfoglaló hatás) vagy a látható meszesedésből következtethettünk, vagyis indirekt jelekből. Ezek döntő többsége ma már direkt módon kimutatható, pontos kiterjedésük is megadható. Például az agyi daganatok gyanúja esetén CT vagy MRI készül, a hagyományos röntgenvizsgálat feleslegessé vált. 

Mikor szükséges röntgen vizsgálat?  

Leggyakrabban a csontok, ízületek fájdalma, baleseti csontsérülés, törés gyanúja, bizonyos mellkasi és hasi panaszok esetén ajánlják a röntgenvizsgálatot. Ezen okokból főleg a mellkasról, a végtagi csontokról és a gerinc különböző szakaszairól készül röntgenfelvétel. Ezen túl orvosa még számos okból kérhet röntgenfelvételt, hiszen olyan panaszok, problémák felderítésére alkalmas, mint: 

• meghatározni, hogy az adott csont elmozdult a helyéről, apró darab tört le belőle vagy eltörött, ízületi sérülések és csont fertőzések felderítésére, csontritkulás felderítésére 
• tartós mellkasi fájdalom és köhögés okának felderítésére, bordatörés vagy tüdőbetegségek felismerésére 
• gyermekek esetében esetlegesen lenyelt tárgyak helyének azonosítására 

Hogyan kell készülni a röntgenvizsgálatra? 

A vizsgálathoz – a röntgensugár okozta terhelés miatt – minden esetben szükség van egy írásos orvosi javaslatra, beutalóra.  

Maga a röntgen vizsgálat általában nem igényel előkészületet, a vizsgált testrészt kell szabaddá tenni és a röntgenfelvétel készítése során mozdulatlanul kell maradni, mert az elmozdulás rontja a kép minőségét.  

A felvétel elkészítése előtt a testről a fém kiegészítőket – nyaklánc, fülbevaló, óra, piercing, stb., el kell távolítani. A legtöbb röntgenvizsgálat nem igényel semmilyen különösebb előkészületet. Elképzelhető, hogy megkérik arra, hogy vegyen fel egy köpenyt a vizsgálat előtt.  

• A hölgyek mindenképp tájékoztassák a vizsgálat végzőjét, ha tudnak terhességükről vagy fennáll annak lehetősége, ugyanis a röntgensugaraknak magzatkárosító hatása lehet.  
• Terhességben, a magzatkárosodás nagy veszélye miatt, a röntgen vizsgálatok kerülendők. 

Mi történik a vizsgálat során?  

A vizsgálatot erre szakosodott (OKFŐ Emberi Erőforrás Fejlesztési Főigazgatóság - Alap- és Működési kereső), tapasztalt szakemberek végzik. 

Ékszert, szemüveget nem viselhet a vizsgálat során, illetve semmilyen fém tárgyat sem tarthat magánál, mivel ezek megjelenhetnek a felvételen, ezáltal kitakarhatják a vizsgálni kívánt testrészt, csökkenthetik a lelet információértékét az orvos számára.  

A felső tápcsatornai (nyelőcső-gyomor) röntgen vizsgálatra éhgyomorral kell érkeznie, az alsó tápcsatorna röntgen vizsgálat előtt pedig ki kell tisztítani a vastagbelet.  

A röntgen vizsgálat után a szokásos napi tevékenység folytatható, kíméletre nincs szükség.  

A vizsgálat végzője párnákkal, esetleg homokzsákokkal segíthet megtartani a felvételhez szükséges testhelyzetet.  

A röntgenfelvételek általában 10-15 percet igényelnek összesen. 

A röntgenvizsgálat teljesen fájdalommentes.  

Egyes ruhadarabokat el kell távolítani a vizsgálat idejére, a vizsgált testrésznek megfelelően. A vizsgálat történhet álló (ilyen a mellkas felvétel), fekvő (csípő, gerinc felvétel esetén), valamint ülő (pl. csukló vizsgálata) helyzetben. A röntgen vizsgálat alatt az asszisztens a kezelő helyiség ablakán keresztül utasításokkal látja el a pácienst. A röntgen vizsgálat, illetve az expozíció (felvételkészítés) mozdulatlan helyzetben, sok esetben visszatartott levegővel történik. Egy-egy röntgen felvétel elkészítése kb. fél percet vesz igénybe. 

A felvételhez szükséges esetleg kényelmetlen testhelyzet, illetve a bizonyos esetekben szükséges levegő visszatartás jelenthet némi kellemetlenséget. 

A modern röntgen-készülékek és a helyesen megválasztott vizsgálati forma mellett a szervezet elhanyagolható röntgensugárnak van kitéve.  

Bizonyos esetekben azonban a szervezetet sugárkárosodás érheti, amely elsősorban a női és férfi ivarszerveket, másrészt a vérképzőrendszert károsíthatja. Fogamzó korban lévő nők röntgen vizsgálatánál nagy körültekintésre van szükség. 

Bár a kapott sugárdózis alacsony, a röntgenfelvételt csak akkor érdemes elkészíteni, ha érdemi információ várható tőle vagy befolyásolhatja a kezelés menetét. 

Leletezés, képi dokumentáció és leletkiadás  

A röntgen vizsgálatok leletezését radiológusok végzik. 

Az elkészült leletet és a vizsgálat képi dokumentációját Önnek az előzetesen megbeszéltek szerint fogják átadni. 

A www.eeszt.gov.hu weboldalon keresztül – ügyfélkapus azonosítás révén - elérhető Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) felületén minden, Önnel kapcsolatos egészségügyi adat megtalálható. Ugyanezen a felületen rendelkezhet arról, hogy az EESZT által kezelt egészségügyi adataihoz kik férjenek hozzá. 

Az Ön részére nyújtott egészségügyi szolgáltatásról, ezen dokumentum tartalmáról, telefonon vegye fel a kapcsolatot beutaló orvosával, ennek hiányában háziorvosával. 

Diagnosztikai kockázat

A képalkotó vizsgálatokat a nemzeti és nemzetközi szakmai irányelvekkel összhangban végzik, amennyiben azok rendelkezésre állnak, és radiológusok leletezik. A vizsgálat célja, hogy növelje vagy csökkentse bizonyos betegség(ek), elváltozások jelenlétének gyanúját. A jelenleg rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a releváns diagnosztikai hibák kockázata viszonylag alacsony. A munka emberi természetéből adódóan azonban mindig fennáll a diagnosztikai hibák, nevezetesen a téves diagnózis lehetősége, ami késedelmes vagy helytelen kezelést eredményezhet.

Tájékozott beleegyezés: https://egeszsegvonal.gov.hu/ellatorendszer/beutalasi-rend/2128-tajekozott-beleegyezes.html

Mi a CT és hogyan működik? 

A CT (computertomography) egy speciális, röntgensugarat és komputertechnikát felhasználó képalkotó módszer, amit a 70-es évek végén vezettek be a humán diagnosztikába.  

A CT gép egy gyűrű alakú részből áll, amelyben röntgendetektor van, ami a beteg körül körben forgó röntgencsővel szemben, az általa kibocsátott röntgensugarakat felfogja. A röntgensugarak áthaladnak a testen és különbözőképpen nyelődnek el az egyes szövetekben, szervekben. A testben elnyelődő röntgensugarak detektálásával nyert adatokat számítógép jeleníti meg, úgy hogy a szeleteknek megfelelő, anatómiailag korrekt rétegképet nyerünk a vizsgált régióról. 

Amennyiben egy szövet összetétele valamilyen kóros folyamat következtében megváltozik, változik annak sugáráteresztő, illetve sugárelnyelő képessége is, így az elváltozás láthatóvá válik a felvételen.  

Ezen vizsgálómódszer jelentősége a hagyományos módszerekkel szemben, hogy a különböző struktúrák nem vetülnek egymásra, képük nem összegződik, így részleteiben vizsgálhatóak.  

Mikor szükséges CT vizsgálat? 

CT vizsgálat akkor javasolt, ha egyéb diagnosztikai vizsgálatokat követően (ultrahang, röntgen, MR) nem határozható meg egyértelműen a diagnózis, de egyes esetekben elsődlegesen választandó vizsgálómódszer is. 

Mivel a CT ionizáló sugárzással jár, így a vizsgálat előtt minden esetben szükséges szakorvosi konzultáció, ahol a szakorvos a tünetek alapján mérlegeli, hogy indokolt-e a vizsgálat elvégzése és megfogalmazza a pontos kérését, mire vár választ a vizsgálattal.  

A sugárterhelés miatt CT vizsgálat csak szakorvosi javaslat alapján végezhető el. 

A gyakorlatban valamennyi szerv-szervrendszer diagnosztikájában használatos, olyan helyzetekben is amikor más képalkotó módszerrel nem állapítható meg a pontos diagnózis, vagy pontosításra szorul.  

Kimutatható a szervek daganatos, gyulladásos betegsége, sérülése, vérzése.  

Amennyiben egy szövet összetétele valamilyen kóros folyamat következtében megváltozik, ez gyakran megváltoztatja sugáráteresztő, illetve sugárelnyelő képességét, így az elváltozás a mért adatok alapján előállított metszeti képeken jól láthatóvá válik. 

Az eljárást nem csak a betegségek diagnosztikájában használják, hanem a terápia hatásosságának ellenőrzésére is. 

Balesetek, trauma (kisebb boka, térd, váll, kar, könyök, kézfej, csukló sérülések, zúzódások) esetén is alkalmaznak komputer tomográf vizsgálatot a sérülés mértékének megállapításához 

Mikor szükséges kontrasztanyag adása? 

A kontrasztanyag egy jódtartalmú gyógyszernek minősülő vegyület melyet operátorunk közvetlenül a vénába fecskendez, vagy szájon át juttatunk a szervezetbe. 

Testsúly kilogrammonként meghatározott mennyiséget használnak Kollégáink, elkerülve ezzel a szervezet felesleges terhelését. A kontrasztanyag segítségével könnyebben láthatóvá válnak lágyrészek és az erek állapotai, pontosabb képet kaphatunk egy elváltozás helyzetéről, kiterjedéséről és típusáról. 

A gép kontrasztanyag vénás beadása után lehetővé teszi bizonyos szervek különböző konraszt fázisokban történő vizsgálatát (ilyenkor egymás után többször történik mérés, ugyanazon területről). 

Kontrasztanyagos vizsgálatot követően ajánlott a bőséges folyadékfogyasztás, hogy az idegen anyag minél hamarabb kiürüljön a szervezetből, illetve a vesék munkáját megkönnyítsük. 

Bizonyos vizsgálatoknál elég a kontrasztanyag nélküli - natív - vizsgálat, más vizsgálatok csak kontrasztanyaggal végezhetők el.  

A kontrasztanyag beadásának feltétele, hogy megfelelő vesefunkciós értékkel rendelkezzen, ezt akár egy friss laboratóriumi lelettel is lehet igazolni. 

A beadott intravénás kontrasztanyag általában nem okoz mellékhatást. Azonban a vizsgálat alatt ritkán, illetve röviddel a vizsgálatot követően szövődmények léphetnek fel, amelyek a következők lehetnek:  

1. Ritkán enyhe allergiás reakciók (túlérzékenységi reakciók) léphetnek fel a kontrasztanyaggal szemben, amelyek tünete émelygés, viszketés vagy bőrkiütés lehet. Legtöbbször ezek maguktól elmúlnak, nem igényelnek kezelést.  
2. Rendkívül ritka esetekben a gége nyálkahártya duzzadásával, szív és keringési rendellenességgel, gyengülő légzéssel és görcsökkel járó komoly allergiás reakciók léphetnek fel, amelyek azonnali intenzív orvosi kezelést igényelnek. Bizonyos körülmények fennállása esetén ezek a tünetek életveszélyt okozhatnak. Allergiás reakció esetén a vizsgálatot végző orvos megfelelő gyógyszeres kezeléssel megakadályozza az állapot súlyosbodását és visszafordítja az allergiás reakciót..  
3. Rendkívül ritka esetekben a beadásakor már fennálló vese- vagy pajzsmirigy rendellenességeknél a kontrasztanyag tovább ronthatja a vesefunkciókat, vagy a pajzsmirigy túlműködését okozhatja. Ebben az esetben infúziós vagy gyógyszeres kezelés szükséges.  
4. Rendkívül ritka esetekben az injekció hatására a vénafal sérülése mellett károsodhat a bőr, a környező lágyrészek vagy idegek (pl. tályog az injekció beadása helyén, szövetelhalás, idegek és vénák irritációja), amelyek gyógyszeres kezelést vagy sebészeti beavatkozást igényelhetnek, és maradandó elváltozást vagy panaszt okozhatnak (sebhelyek, zsibbadás).  

Mik a CT vizsgálat előnyei? 

• Gyors 
• megbízható, anatómiailag pontos, precíz képet készít 
• teljesen fájdalommentes 
• alacsony kockázatú 
• pacemakerrel rendelkező páciensek is vizsgálhatók 
• enyhén klausztrofóbiás személyeknél is alkalmazható 
• implantátummal, beültetett fémmel, protézissel élő pácienseknél is elvégezhető. 

Kockázatos a CT vizsgálat? 

• A korszerű technikáknak köszönhetően egyre kisebb sugárterheléssel jár. Az alkalmazott röntgensugár-dózis a vizsgálat típusától függ, de általánosságban véve alacsony, így azonnali káros hatástól nem kell tartani. Az adott vizsgálat becsült sugárterheléséről minden vizsgálat után a leletben adunk tájékoztatást. Terhesség alatt a röntgensugarak veszélyesek lehetnek a születendő gyermekre. Emiatt feltétlenül szükséges, hogy tájékoztassa orvosát a terhesség tényéről, vagy akár annak gyanújáról! Kiskorú páciens esetén a CT vizsgálat elvégzéséhez szülői/gondviselői beleegyezés is szükséges.  
• a kontrasztanyag beadása esetén csak nagyon ritkán lépnek fel mellékhatások, melyek legtöbbször enyhék és jól kezelhetők 
• várandósság esetén a sugárzás miatt - ami káros lehet a magzatra - csak nagyon limitált indikációk esetén végzünk CT vizsgálatot 
• fiatal korban csak indokolt esetben végezzük a vizsgálatot a sugárterhelés elkerülése érdekében. 

Van a CT vizsgálatnak mellékhatása? 

Az esetleges kontrasztanyag érzékenységen kívül a vizsgálatnak nincs mellékhatása. A kontrasztanyag beadásától számított 20-30 percen belül alakulhatnak ki allergiás reakciók. Ezért kérjük, hogy rosszullét esetén azonnal szóljon a vizsgálatot végző operátornak. A személyzet képzett és felszerelt az ilyen jellegű mellékhatások kezelésére. 

Mikor nem végezhető el a CT vizsgálat? 

Ha nincs szakorvosi javaslat. 

Terhesség esetén - csak nagyon limitált indikációk esetén végzünk CT vizsgálatot 

Fiatalok esetén egyéb diagnosztikai módszerek – ultrahang, MR – preferáltak, hogy elkerüljük a sugárterhelést. 

Mennyi ideig tart a CT vizsgálat? 

A vizsgálat átlagosan 5-15 percet vesz igénybe. 

CT-vel vizsgálható testtájak 

• agykoponya 

• arckoponya, orrmelléküregek és szemüreg 
• garat, gége 
• tüdő, mellkas 
• hasi, kismedencei szervek 
• nyaki, háti, lumbális gerinc 
• végtagok 

Hogyan készüljek fel a vizsgálatra? 

• A betegségével összefüggő előző vizsgálatainak eredményeit, leleteit, képalkotó vizsgálatainak képanyagát kérjük adja át Munkatársainknak, ezzel diagnosztikai munkánkat segíti 
• A vizsgálat nem igényel különösebb felkészülést. Ugyanakkor, ha kontrasztanyagos CT vizsgálatra kerül sor, fontos, hogy éhgyomorra érkezzen a vizsgálatra, tehát az időpont előtt 4-6 órával már ne fogyasszon ételt, de a folyadékbevitel ajánlott 
• hasi-, kismedencei vizsgálatok esetén kérjük minden esetben éhgyomorra érkezzen 
• kontrasztanyagos vizsgálat elvégzéséhez 1 hónapnál nem régebbi laborlelet szükséges, mely tartalmazza a keratinin és karbamid szintet a vesefunkciók ellenőrzéséhez 
• bizonyos vizsgálatoknál szükség lehet a kivehető fogpótlás, nyaklánc, fülbevaló eltávolítására 
• kontrasztanyagos CT vizsgálat előtt a cukorbetegségre szedett gyógyszerek bevételét a vizsgálat előtt 48 órával fel kell függeszteni és a vizsgálatot követően, 48 óra letelte után lehet megkezdeni. Az elhagyni szükséges gyógyszerekről mindenképpen konzultáljon kezelőorvosával a vizsgálat előtt! 

Mi történik a vizsgálat során? 

A vizsgálatot erre szakosodott (OKFŐ Emberi Erőforrás Fejlesztési Főigazgatóság - Alap- és Működési kereső), tapasztalt szakemberek végzik. 

A vizsgálatra az Önt vizsgáló radiográfus név szerint szólítja. Kérjük legyen bizalommal iránta, a vizsgálat során vele fog kapcsolatot tartani és ő fogja segíteni. Lényeges, hogy a vizsgálat során a radiográfus által beállított pozícióból ne mozduljon el. A vizsgálat során a hangszóróból kapott utasításokat kérjük, pontosan tartsa be. 

A vizsgálat maga a vizsgált testrésztől és az alkalmazott protokolltól függően 5-15 percig tarthat. A CT vizsgálat során az érzékelő-fej (detektor) és a röntgencső egy zárt, biztonságos rendszerben gyorsan fordul körbe a vizsgált személy körül. A gép ezáltal megméri, hogy a vizsgált harántmetszet pontjaiban milyen mértékű a sugárelnyelődés. Ezen értékek alapján bonyolult matematikai és számítástechnikai műveletek során a számítógép monitoron jeleníti meg az adott testszelet metszeti képét. A páciensnek pl. hasi és mellkasi vizsgálatoknál a mérések alatt vissza kell tartania a lélegzetét. Ilyenkor hangszórón kap utasításokat a kezelőhelyiségből. 

A vizsgálat közben az asztal időnként mozog, pl. egyre beljebb csúszik a hengerbe. A vizsgálathoz esetenként szükség lehet kontrasztanyag intravénás adására. Ez a mellkasi, hasi vizsgálatoknál csaknem mindig szükséges. Az érpályába bejuttatott kontrasztanyag még élesebb, információ gazdagabb képek készítését teszi lehetővé, a mutatkozó eltérések kifejezettebbé, láthatóvá válnak, így segítve az értékelést. 

Mint minden intravénás beavatkozásnak, a kontrasztanyag adásának is vannak kockázati tényezői. A jódtartalmú készítmény beadáskor néhány másodpercig keserű szájízt, melegségérzetet, vizelési ingert okozhat, mely néhány perc után magától megszűnik. Esetenként különböző fokú allergiás reakció, pl. bőrpír, csalánkiütés, bőrviszketés léphet fel, főleg jóddal szembeni érzékenység esetén. 

Hasi és kismedencei vizsgálatoknál - a megválaszolandó kérdés függvényében - a belek jobb elkülönítése végett egy speciális folyadékot (ez szintén kontrasztanyag) kell éhgyomorra elfogyasztani, lassan iszogatva 1-1.5 óra alatt. Ennek részleteiről az érintett páciensek pontos tájékoztatást kapnak a vizsgálat előtt. A szájon át elfogyasztott kontrasztanyagnak hashajtó hatása lehet. 

A kontrasztanyag kockázatairól vizsgálat előtt minden esetben tájékoztatást kap, az eljáráshoz az Ön írásbeli beleegyezése szükséges. Amennyiben nem egyezik bele a kontrasztanyag adásába, egyes esetekben ezzel a vizsgálat diagnosztikus értékét annyira csökkentheti, hogy felesleges elvégezni. 

FONTOS!:  

• az intravénás kontrasztanyag beadásához jó vesefunkció szükséges, ezért a vizsgálat előtt max. 1 hónappal vesefunkciós laborvizsgálatot kell végeztetni. 
• Amennyiben Ön cukorbeteg és szakorvosa CT vizsgálatra küldi, kérjük kérje ki orvosa tanácsát gyógyszereit illetően, mert előfordulhat, hogy valamelyik gyógyszerének szedését a vizsgálat idejére szüneteltetnie kell. 
• Terhességben, különösen annak korai szakaszában minden röntgensugárzással járó vizsgálóeljárás – kivéve egyes súlyos, az életet veszélyeztető kórképeket – ellenjavalt. 
• CT berendezéseinknél a technika védelmében felső súlyhatár van, e felett nem áll módunkban a vizsgálatot elvégezni. A pontos adatokról érdeklődjön a megadott telefonszámokon. 
• A CT vizsgálatot megelőző 4 órában nem szabad enni, mert a kontrasztanyag hányingert okozhat.  
• Folyadékfogyasztás megengedett, sőt kifejezetten javasolt.  
• iv. kontrasztanyagos vizsgálat befejezése után a branül még a vénájában marad, kb. 15-30 percig a CT váróban megfigyeljük (amíg felöltözik, megkapja a további tájékoztatást). Amennyiben ezen időszak alatt bármilyen panasza jelentkezne, kérjük azt azonnal jelezze! 
• Tájékoztatást kap arról, hogy miképpen kapja meg Ön vagy kezelőorvosa a vizsgálati eredményt, a képanyagot és a leletet. Kérjük, hogy a leletét és a képanyagot saját érdekében őrizze meg és egy esetleges újabb vizsgálatnál hozza magával.  
• A CT vizsgálat után fogyasszon sok folyadékot, hogy segítse szervezete folyadékháztartásának helyreállását. A szokásos napi tevékenység folytatható, kíméletre nincs szükség. Amennyiben a vizsgálat napján, vagy az azt követő napon viszketés, tüsszögés, fájdalom, hányinger, hasmenés vagy egyéb tünetek jelentkezését észlelné, azonnal értesítse orvosát!  

Leletezés, képi dokumentáció és leletkiadás 

A CT vizsgálatok leletezését radiológusok végzik. 

Az elkészült leletet és a vizsgálat képi dokumentációját Önnek az előzetesen megbeszéltek szerint fogják átadni. 

A www.eeszt.gov.hu weboldalon keresztül – ügyfélkapus azonosítás révén - elérhető Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) felületén minden, Önnel kapcsolatos egészségügyi adat megtalálható. Ugyanezen a felületen rendelkezhet arról, hogy az EESZT által kezelt egészségügyi adataihoz kik férjenek hozzá. 

Az Ön részére nyújtott egészségügyi szolgáltatásról, ezen dokumentum tartalmáról, telefonon vegye fel a kapcsolatot beutaló orvosával, ennek hiányában háziorvosával. 

Diagnosztikai kockázat

A képalkotó vizsgálatokat a nemzeti és nemzetközi szakmai irányelvekkel összhangban végzik, amennyiben azok rendelkezésre állnak, és radiológusok leletezik. A vizsgálat célja, hogy növelje vagy csökkentse bizonyos betegség(ek), elváltozások jelenlétének gyanúját. A jelenleg rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a releváns diagnosztikai hibák kockázata viszonylag alacsony. A munka emberi természetéből adódóan azonban mindig fennáll a diagnosztikai hibák, nevezetesen a téves diagnózis lehetősége, ami késedelmes vagy helytelen kezelést eredményezhet.

Tájékozott beleegyezés: https://egeszsegvonal.gov.hu/ellatorendszer/beutalasi-rend/2128-tajekozott-beleegyezes.html