European Society of Radiology (ESR).
Value-based radiology: what is the ESR doing, and what should we do in the future?. 
Insights Imaging 12, 108 (2021). https://doi.org/10.1186/s13244-021-01056-9

Az értékalapú radiológia, mint a radiológiai gyakorlat egyén és társadalom egészségügyi ellátáshoz való hozzájárulásnak eszköze gyorsan teret nyer és üdvözlendő elmozdulást jelent a régebbi mérőszámoktól, amelyek az elvégzett vizsgálatok számlálására összpontosítanak, anélkül, hogy figyelembe vennék, hogy ezek a vizsgálatok pozitívan járultak-e hozzá a betegek kezeléséhez vagy a társadalom egészéhez.

E dokumentum célja, hogy kiemeljen néhány olyan jelenlegi ESR-tevékenységet, amelyek már most is jelentősen hozzájárulnak az értékteremtéshez és -nyújtáshoz, és felvázoljon néhány gyakorlati lépést, amelyeket az ESR a jövőben az érték növelése érdekében megtehet.

Az ESR jelenlegi értékteremtő tevékenységei:

1. Az Eurosafe imaging szabványokat határoz meg a dozimetriára és a sugárvédelemre vonatkozóan, oktatási modulokat biztosít a sugárvédelemről és ösztönzi a biztonságos radiológiai gyakorlatokat, miközben maximalizálja a diagnosztika hasznát.
2. Az iGuide Clinical Decision Support Tool (iGuide klinikai döntéstámogató eszköz) útmutatást nyújt a beutalóknak, hogy az adott klinikai kérdés megválaszolásához legmegfelelőbb radiológiai vizsgálatot válasszák ki, a legnagyobb hatékonysággal és biztonsággal - erről bővebben itt: Beutalási kritérium-rendszer . radiologia.blog.hu.
3. Az Esperanto Clinical Audit Tool eligazítja a felhasználókat a klinikai auditálás folyamatában és auditálási sablonokat biztosít, hogy segítse a radiológiai osztályokat saját klinikai auditálási folyamataik megkezdésében, amelyek célja a radiológiai gyakorlatok minőségének folyamatos javítására való törekvés. Bővebben itt: Esperanto - radiologia.blog.hu
4. Az Európai Bizottság projektjei. Az ESR jelenleg számos, az Európai Bizottság által finanszírozott, a minőség és a betegbiztonság javítását célzó fontos projektben vesz részt (vagy nemrégiben fejezte be). Ezek közé tartozik az EUCLID (a CT dózis-referenciaszintjeinek meghatározása céljából), a QuADRANT (a klinikai audit értékelésére és támogatására) és az EU-JUST-CT (a CT sugárzási dózis indokoltságának javítása céljából - erről bővebben itt: EU JUST CT - radiologia.blog.hu).
5. Az ESR betegekkel foglalkozó tanácsadó csoportja (PAG) rendszeresen ülésezik, hozzájárul oktatási törekvéseinkhez és a betegek álláspontját képviseli a szabványokkal és a minőséggel kapcsolatos valamennyi tevékenységünkben (beleértve a jelen dokumentum elkészítésében való részvételt is). Az ESR valamennyi fehér könyve és közzétett szabványa ma már tartalmaz a betegek számára készült összefoglalókat, amelyek a laikus olvasók számára közérthető nyelven összefoglalják a dokumentumok fő üzeneteit.
6. Multidiszciplináris csoporttevékenység. Az egyik legfontosabb terület, ahol a radiológusok befolyásolhatják a betegek kezelését és kimenetelét (a vizsgálatok értelmezésével és a kapcsolódó eljárások elvégzésével kapcsolatos alapvető munkánkon túl), az a kórházainkban működő multidiszciplináris teamekben való részvétel, a kulcsfontosságú kezelési ajánlásokat megfogalmazó szakcsoportok részeként, az összes releváns információhoz való hozzáféréssel. Az ESR igyekszik támogatni ezt a multidiszciplináris szerepet azáltal, hogy oktatási tanfolyamainkba és kongresszusainkba multidiszciplináris foglalkozásokat iktatunk be, így tagjaink számára elérhetővé téve más szakemberek véleményét és igényeit.
7. Három olyan lektorált folyóirat (European Radiology, Insights into Imaging és European Radiology Experimental) kiadása, amelyek beszámolnak a radiológia területén elért eredményekről és támogatják azokat, beleértve a kutatásokat, a bizonyítékokon alapuló gyakorlati irányelveket és az oktatási áttekintéseket.

Milyen gyakorlati lépéseket tehetünk most a radiológia értékteremtésének javítása érdekében?

1. Tájékoztatás a beutalókról. Radiológusként gyakran kényszerülünk arra, hogy munkánkat a viszonylagos információhiány állapotában végezzük. A vizsgálatok kérésekor a rendelkezésünkre bocsátott klinikai információk mennyisége nem mindig felel meg a kívánalmainknak, és a beutalókból gyakran hiányoznak a fontos klinikai adatok kulcsfontosságú elemei, amelyek segíthetnek abban, hogy pontosabbak és határozottabbak legyünk a leletezésben. Mivel a radiológiai jelentések strukturált módon történő kiadása felé haladunk, meg kell próbálnunk ösztönözni a strukturált információk szolgáltatását a radiológiai vizsgálatokra vonatkozó kérésekben is. Ezt úgy lehetne elérni, hogy meghatározzuk azokat a kulcsfontosságú információmezőket, amelyeket a beutalónak ki kell töltenie, mielőtt a PACS/RIS rendszerek elfogadják a kéréseket. Ösztönözni kell a számítógépes orvosi rendelésbeviteli rendszerek (CPOE) bevezetését. A beutalókat meg kell győzni arról, hogy szükség van arra, hogy elvégezzék azt, amit egyesek esetleg többletmunkának tekintenek, de a releváns klinikai információk biztosítása minden esetben növelné a radiológiai leletek specifikusságát és hasznosságát, ami mindenki számára előnyös lenne.
2. Elektronikus orvosi adatok. Lehetséges intézkedés az összes releváns klinikai információnak a leletező radiológusok rendelkezésére bocsátásával kapcsolatos; ez alatt olyan információkat értünk, amelyeket a beutalók általában nem tartalmaznak, de amelyek befolyásolhatják a radiológiai lelet tartalmát. Ehhez a radiológusok számára valós idejű hozzáférést kellene biztosítani a betegek elektronikus orvosi nyilvántartásához (EMR). Az ESR-nek támogatnia kell azokat a törekvéseket, amelyek az informatika és a mesterséges intelligencia egyre bővülő képességeinek felhasználásával felgyorsítják a releváns klinikai információkhoz való hozzáférést és azok továbbítását a beutalók és a radiológusok között.
3. Indoklás, döntéstámogatás és protokollok. Számos ESR-tevékenység már most is a munkánk biztonságának és minőségének biztosításához szükséges ezen alapvető elemekre irányul. Az ESR-nek továbbra is ösztönöznie és támogatnia kell a kutatásokat, hogy betöltse az e kérdések egyes aspektusainak megértésében meglévő hiányosságokat, mint például az indoklással kapcsolatos felelősség különböző joghatóságok szerinti eltérő értelmezése, a CDS relatív használata és a megfelelő vizsgálatok aránya az állami és a magán képalkotó intézményekben, valamint a képalkotó vizsgálatokra vonatkozó egyedi protokollok meghatározásával kapcsolatos gyakorlatok és ezek hatása.
4. Közvetlen betegkommunikáció. A radiológusok munkakörnyezete jelentősen megváltozott az elmúlt években, és számos tényező együttesen távolít el minket az általunk ellátott betegektől. Ezzel párhuzamosan a betegek szószólói egyre gyakrabban kérik a radiológusok közvetlenebb elérhetőségét, hogy megbeszélhessék tüneteiket, képalkotó leleteiket és vizsgálataikat. Az általunk végzett tevékenység iránti kereslet feltartóztathatatlanul növekvő, de a szükséges erőforrásokkal nem mindig egyező igényével összefüggésben úgy tűnhet, hogy a betegekkel való közvetlenebb kapcsolat iránti vágy összeegyeztethetetlen a munkaterhelésünkkel való megbirkózás szükségességével. Az egészségügyi vezetőket fel kell világosítani arról, hogy a betegek és a társadalom számára is előnyökkel járhat, ha elfogadják, hogy ennek a részvételnek a radiológus munkaterhelésének részét kell képeznie, és azt az időbeosztásban és a munkatervekben is elő kell írni. Az ESR által megtehető gyakorlati lépés az, hogy oktatási kínálatát kibővíti a kifejezetten a radiológiai környezetre szabott, a betegekkel való kommunikációval kapcsolatos készségekkel kapcsolatos tanfolyamokkal és oktatási tartalommal. A hivatalos kommunikációs tréningeket nagyon hatékonyan alkalmazzák olyan környezetben, ahol nehéz híreket kell közölni, például az onkológián vagy a traumatológiai gyakorlatban. Ez a radiológiában is nagy gyakorlati hasznot jelenthet a kommunikáció javítása érdekében egy időhiányos környezetben.
5. Betegtájékoztatási források. Az ESR-nek a szakmacsoportokkal, a betegcsoportokkal, a szövetséges szakemberekkel és a nemzeti társaságokkal együttműködve támogatnia kell megbízható online oldalak létrehozását a betegek tájékoztatására a különböző képalkotó eljárásokkal kapcsolatos várakozásokról. Ezen túlmenően a kockázatokról szóló forrásokat is elérhetővé kell tenni, különösen a gyermekkori képalkotás esetében. Egy ilyen, egyértelmű magyarázatokkal, ábrákkal és gyakran feltett kérdésekkel (GYIK) ellátott forrás kifejlesztése alapvető információkat nyújthatna a betegeknek a vizsgálatok előtt és ezáltal javíthatná a betegek általános tapasztalatát, miközben a radiológus és a beteg közötti interakciót is javítaná, mivel a betegek jobban megértenék az eljárást.
6. Képalkotási adatok megosztása és védelme. A korábbi vizsgálatokkal való közvetlen összehasonlítás gyakran kulcsfontosságú a kóros leletek jelentőségének meghatározásához. Számos országban folyik az a folyamat, hogy a betegek képalkotó vizsgálatai több helyszínen vagy regionális képalkotó hálózatban is rendelkezésre álljanak, akár központi archívumok, akár webalapú archiválás révén, akár úgy, hogy a betegek hordozható másolatokat tartanak a vizsgálataikról. Az ESR-nek támogatnia kell a betegek képalkotó archívumai széles körű elérhetőségének, valamint a szükséges biztonsági követelményeknek a meghatározását.
7. Követendő ajánlások. A rendellenes vagy nem egyértelmű radiológiai leletek megfelelő nyomon követésének biztosítása végső soron a beutaló felelőssége. Minél több lépésből áll egy folyamat, annál nagyobb a lehetőség a véletlen mulasztásra. Az automatikus emlékeztető rendszerek kifejlesztése, amelyek időben figyelmeztetik a beutalókat és a leletező radiológusokat a nyomon követési vizsgálatokra (vagy a nyomon követés megszervezésének szükségességére), segíthet a vizsgálati körök bezárásában, és biztosíthatja, hogy egyetlen beteg se maradjon ki a kontrollból. Ez nem jelenti azt, hogy a további vizsgálatokkal kapcsolatos felelősség (amennyiben szükséges) a beutalóról a radiológusra hárulna. Mindazonáltal minél több olyan hibabiztos mechanizmus létezik, amely biztosítja, hogy minden érintett osztozik a beteg jólétéért viselt felelősségben, annál biztosabbak lehetünk abban, hogy a betegellátás optimalizálva van, és a potenciális érték nem vész el. Az ESR-nek támogatnia kell és támogathatja az IT-alapú rendszerek fejlesztését, amelyek azonosítják és kiemelik a radiológiai leleteken belül a cselekvésre alkalmas elemeket.
8. Az árucikké válás elleni küzdelem. A radiológia egyre inkább árucikké válását jelenleg számos tényező elősegíti. Az a felfogás, miszerint amit teszünk, az csupán vizsgálati eredmény, pontatlan és hiányos, és rossz szolgálatot tesz a betegeknek és a radiológusoknak. A képalkotó osztályok esetében használt kulcsfontosságú teljesítménymutatók (KPI-k) gyakran a termelékenységre összpontosítanak és ritkán a minőségre, a biztonságra és (nehezebben meghatározható) értékhez való hozzájárulásra. Az ESR megkísérelte meghatározni a megfelelő minőségalapú KPI-ket a sugárvédelemre vonatkozóan. Hasonlóképpen törekednünk kell olyan értelmes KPI-k meghatározására, amelyek a vizsgálatok vagy jelentések számán túlmenően pontosabban mutatják az egészségügyi ellátáshoz való hozzájárulásunk széles körét. Továbbá nekünk, radiológusoknak mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a betegek klinikai ellátásában teljes jogú partnerként tekintsenek ránk és értelmezzenek bennünket. Ki kell alakítani és ösztönözni kell a radiológusok személyes részvételét a klinikai viziteken, a rendszeres multidiszciplináris konferenciákon és az onkoteam megbeszéléseken. Ezenkívül támogatni és ösztönözni kell a radiológusokat arra, hogy a klinikailag releváns innovatív képalkotó kutatásokat vezessenek, mivel ez fontos eleme a radiológusok láthatóságának és értékének növelésének a kezelés tervezésében.
9. Tanulmányozza a nómenklatúra szabványosítását. A vizsgálati nómenklatúra (különösen a CT) szabványosítása az intézmények és joghatóságok közötti dózis-összehasonlítás és a DRL-eknek való megfelelés megkönnyítése érdekében az Amerikai Radiológiai Kollégium (ACR) által a radiológia szempontjából fontosnak tartott amerikai szövetségi jogszabály által előírt minőségi intézkedések között szerepel. Az ESR-nek szerepe lehet és kell is legyen az ilyen szabványosított vizsgálati címkézés kidolgozásában és előmozdításában. Ezt úgy lehetne megtenni, hogy kezdetben a kiválasztott, megvalósítható indikációkra összpontosítunk, konkrét klinikai forgatókönyvek alapján, ahogyan azt az EUCLID tanulmány is támogatja.
10. Kommunikáció a beutalókkal. Az időben pontos diagnózist felállító radiológus úgy gondolhatja, hogy értékkel járul hozzá a betegellátáshoz, de ha ezt a diagnózist nem kommunikálják hatékonyan a beutalóval, és nem cselekszenek a diagnózis alapján, akkor a radiológia hozzájárulása csökken. A betegekkel való kommunikációra vonatkozó ajánláson túlmenően az ESR-nek támogatnia kell a radiológusok szakmaközi kommunikációval kapcsolatos oktatásának fokozását, valamint a sürgős leletek gyors közlésére szolgáló informatikai rendszerek fejlesztését, finanszírozását és bevezetését. A strukturált jelentéskészítés jelentősen javíthatja a radiológiai jelentések teljességét és pontosságát. Az ESR-nek elő kell segítenie a közös adatelemek használatát és ösztönöznie kell a forgalmazókat a strukturált jelentéssablonok használatának lehetővé tételére. Ez megkönnyítené az adatok esetleges automatikus továbbítását az adatnyilvántartásokba a mesterséges intelligencia alkalmazásfejlesztéshez.
11. Peer-review - Szakmai értékelés. A radiológiai hiba és az eltérés elkerülhetetlen, de minden lehetséges erőfeszítést meg kell tenni a jelentős hibák minimalizálása érdekében. Ennek egyik lehetséges eszköze az, hogy minden radiológus véletlenszerűen kiválasztott leleteinek egy százalékát hivatalosan, kötelezően benyújtják másodolvasásra és értékelésre. Néhány országban már alkalmaznak ilyen rendszereket. Bár az értékelés némileg növeli a radiológusok munkaterhelését, ami a személyzet erőforrásaira is hatással van, az ESR-nek a betegbiztonság és az értéknövelés érdekében ki kell állnia szélesebb körű alkalmazása mellett, valamint a működéséhez szükséges erőforrások biztosításáért. Az ilyen értékelés kulcsfontosságú eleme egy olyan nyílt és hibáztatásmentes keretrendszer létrehozása, amely lehetővé teszi a radiológusok számára, hogy megosszák és tanuljanak azokból az esetekből, amikor hiba vagy eltérés történt, anélkül, hogy félniük kellene a szankcióktól vagy a megosztás jogi következményeitől. Az ESR ösztönözhetné az ilyen gyakorlatok (és a szükséges jogi védelem és támogatás) elfogadását a tagországainkban.
12. Mesterséges intelligencia (AI). A szabályozó hatóságok által orvosi felhasználásra engedélyezett, orvosi eszközként használt szoftverek (SaMD) száma gyorsan növekszik, különösen az orvosi képalkotás területén. Kétségtelen, hogy a mesterséges intelligencia sokféle formában egyre inkább az orvosi (beleértve a radiológiai) élet részévé válik, de hogy ez a rész milyen formában fog megvalósulni, még nem világos. Az ESR-nek támogatnia kell az olyan tevékenységeket, amelyek célja, hogy ellenőrizhető módon igazolják a mesterséges intelligencia előnyeit a valós világban. Más mesterséges intelligencia-alkalmazásoknak is jelentős előnyös hatásai lehetnek a munkafolyamatokra; ezeket támogatni kell, és adott esetben kiemelni a korai bevezetés érdekében.
13. Integrált diagnosztika. A radiológus munkájának nagy része az információnyújtásból és -terjesztésből áll. Ez a patológusokra is igaz. Az összehangolt munkafolyamatok jelenthetik az első lépést e szakterületek szorosabb integrációja felé, hangsúlyt fektetve a radiológiai-patológiai korrelációra és a releváns leletek kölcsönös megismerésére. Az AI-alkalmazások felgyorsíthatják ezt, és a jövőben lehetőség nyílik a radiológiai és patológiai osztályok egyetlen entitássá történő összevonására, egységes diagnosztikai információs források létrehozására, a radiológiai és patológiai jelentésekből kinyert információknak a beteg klinikai kontextusában történő kezelésére.