A kezdeményezésről
www.AIforRadiology.com

van Leeuwen, K.G., Schalekamp, S., Rutten, M.J.C.M. et al.
Artificial intelligence in radiology:
100 commercially available products and their scientific evidence.
Eur Radiol 31, 3797–3804 (2021). https://doi.org/10.1007/s00330-021-07892-z

A radiológiai mesterséges intelligencia átláthatóságának növelése
A honlap a radiológia számára elérhető kereskedelmi mesterséges intelligencia szoftverek átláthatóságát hivatott segíteni.
A kereskedelmi szoftvertermékek kínálata gyorsan nőtt. A potenciális vásárlók számára nem mindig egyértelmű, hogy mi van forgalomban, milyen szabályozási engedéllyel és milyen szinten. Ezért szeretnék növelni az Európában a radiológia számára rendelkezésre álló mesterséges intelligencia szoftverek átláthatóságát, és segíteni az ilyen szoftverek kiválasztását és bevezetését.

A legátfogóbb áttekintés
Áttekintést nyújt a radiológiai gyakorlat számára rendelkezésre álló, mesterséges intelligencián alapuló szoftverekről. A hangsúly az európai piacon van, ezért a CE-tanúsítás feltétele annak, hogy a szoftverek felkerüljenek az oldalra. A szállítóknak tájékoztatást kell nyújtaniuk termékeikről, biztosítva a magas színvonalú tájékoztatást. Ha nem adnak meg adatokat, a vállalati és termékprofil szűkebb körű lesz, és a nyilvános információkból (pl. weboldalakról, újságcikkekből stb.) fog állni. Jelenleg ez a legátfogóbb áttekintés.

A weboldal adatgyűjtését és karbantartását a hollandiai Radboud egyetemi orvosi központ diagnosztikai képelemző csoportja (DIAG) végzi. A DIAG egy kutatócsoport, és nincs kereskedelmi érdekeltségünk ebben a projektben. Nem kapnak semmilyen támogatást a felsorolt gyártóktól.

Jó böngészést!

www.AIforRadiology.com

A has ultrahangos képalkotása hanghullámok segítségével képet készít a hasban található struktúrákról. Segítségével diagnosztizálható a fájdalom vagy a puffadás, és értékelhető a vese, a máj, az epehólyag, az epevezetékek, a hasnyálmirigy, a lép és a hasi aorta. Az ultrahang biztonságos, nem invazív és nem használ ionizáló sugárzást.

Ez az eljárás kevés vagy semmilyen speciális előkészületet nem igényel. Kezelőorvosa tájékoztatja Önt a felkészülés módjáról, beleértve azt is, hogy előtte tartózkodnia kell-e az evéstől vagy ivástól. Hagyja otthon az ékszereket, és viseljen laza, kényelmes ruházatot. Előfordulhat, hogy megkérik, hogy viseljen köpenyt.

Mi az a hasi ultrahang?

Az ultrahangos képalkotás egy nem invazív orvosi vizsgálat, amely segít az orvosoknak a betegségek diagnosztizálásában és kezelésében. Biztonságos és fájdalommentes. Hanghullámok segítségével képeket készít a test belsejéről. Az ultrahangos képalkotást szonográfiának is nevezik. Egy kis szondát, úgynevezett transzducert és közvetlenül a bőrre helyezett gélt használ. A nagyfrekvenciás hanghullámok a szondából a gélen keresztül jutnak be a testbe. A szonda összegyűjti a visszaverődő hangokat. A számítógép ezeket a hanghullámokat felhasználva képet készít. Az ultrahangvizsgálat nem használ sugárzást (röntgensugarakat). Mivel az ultrahang valós időben készít képeket, képes megmutatni a test belső szerveinek szerkezetét és mozgását. A képek az erekben áramló vért is megmutatják.
A hasi ultrahangvizsgálat képet készít a hasban lévő szervekről és egyéb struktúrákról.
A Doppler-ultrahangvizsgálat része lehet a hasi ultrahangvizsgálatnak.
A Doppler-ultrahang egy speciális ultrahangtechnika, amely a testben lévő anyagok mozgását értékeli. Lehetővé teszi az orvos számára, hogy lássa és értékelje a vér áramlását a testben lévő artériákban és vénákban.

Milyen gyakori felhasználási módjai vannak az eljárásnak?

A hasi ultrahangos képalkotást a következők értékelésére végzik:

• vesék
• máj
• epehólyag
• epevezetékek
• hasnyálmirigy
• lép
• hasi aorta és egyéb hasi erek

Az ultrahangot számos betegség diagnosztizálására használják, mint például:

• hasi fájdalom vagy puffadás (megnagyobbodás)
• rendellenes májműködés
• megnagyobbodott hasi szerv
• vesekő
• epekövek
• hasi aorta aneurizma (AAA)

Ezenkívül az ultrahang használható a biopsziák irányítására.
A Doppler-ultrahang segít az orvosnak látni és értékelni:

• a véráramlás elzáródása (például vérrögök)
• az erek szűkülete
• daganatok és veleszületett érrendszeri rendellenességek
• a különböző szervek, például a herék vagy a petefészek csökkent vagy hiányzó véráramlása.
• fokozott véráramlás, amely fertőzés jele lehet

Hogyan készüljek fel?

Viseljen kényelmes, bő ruházatot. Előfordulhat, hogy a vizsgálandó területen minden ruhát és ékszert le kell vennie.
Előfordulhat, hogy az eljáráshoz át kell öltöznie egy köntösbe.
Az előkészületek az Önnél végzett ultrahangvizsgálat típusától függnek.
A máj, az epehólyag, a lép és a hasnyálmirigy vizsgálata esetén megkérhetik, hogy a vizsgálatot megelőző este egyen zsírmentes ételt, majd a vizsgálatot megelőző nyolc-tizenkét órában ne egyen.
A vesék ultrahangvizsgálatához megkérhetik, hogy a vizsgálat előtt körülbelül egy órával igyon négy-hat pohár folyadékot, hogy a hólyagja megteljen. Megkérhetik, hogy a vizsgálat előtt nyolc-12 órával ne egyen, hogy elkerülje a gázképződést a belekben.
Az aorta ultrahangvizsgálata esetén előfordulhat, hogy a vizsgálat előtt nyolc-tizenkét órával kerülnie kell az étkezést.

Hogyan néz ki a berendezés és hogyan működik?

Az ultrahangkészülékek egy számítógépes konzolból, monitorból és egy csatlakoztatott transzducerből állnak. A transzducer egy kis kézi eszköz, amely egy mikrofonra hasonlít. Egyetlen vizsgálat során különböző (különböző képességű) transzducereket használhatnak. A transzducer nem hallható, nagyfrekvenciás hanghullámokat bocsát ki a testbe, és figyeli a visszatérő visszhangokat. Ugyanezek az elvek érvényesek a hajókon és tengeralattjárókon használt szonárra is.
A vizsgálóorvos kis mennyiségű gélt visz fel a vizsgált területre, és oda helyezi a transzducert. A gél lehetővé teszi, hogy a hanghullámok oda-vissza haladjanak a jelátalakító és a vizsgált terület között. Az ultrahangos kép azonnal látható egy monitoron. A számítógép a képet a hangerő (amplitúdó), a hangmagasság (frekvencia) és az ultrahangjelnek a transzducerhez való visszatéréséhez szükséges idő alapján állítja elő. Azt is figyelembe veszi, hogy a hang milyen típusú testszerkezeten és/vagy szöveten halad keresztül.
A hallható hangnál magasabb frekvenciájú (20kHz feletti) hangok képesek áthatolni a lágyszövetek jelentős részén; egy részüket elnyelik, más részüket visszaverik a testen belüli szövetek. A vizsgálat során használt eszköz egyrészt kibocsájtja a megfelelő frekvenciájú ultrahangnyalábot, másrészt érzékeli a kibocsájtott ultrahang különféle mértékű visszaverődését, melyből a készülék számítógépe megalkotja a vizsgált terület képét.
Az ultrahangos képalkotás ugyanazokat az elveket használja, mint a denevérek, hajók és halászok által használt szonár. Amikor egy hanghullám egy tárgyra csapódik, az visszaverődik vagy visszhangzik. A visszhanghullámok mérésével meghatározható, hogy milyen messze van a tárgy, valamint annak mérete, alakja és állaga. Ez magában foglalja azt is, hogy a tárgy szilárd vagy folyadékkal töltött.
Az orvosok az ultrahangot a szervek, szövetek és erek megjelenésében bekövetkező változások kimutatására, valamint a rendellenes tömegek, például a daganatok észlelésére használják.
Az ultrahangvizsgálat során egy jelátalakító egyszerre küldi a hanghullámokat és rögzíti a visszaverődő (visszatérő) hullámokat. Amikor a transzducert a bőrhöz nyomják, a nem hallható, nagyfrekvenciás hanghullámok kis impulzusait küldi a testbe. Ahogy a hanghullámok visszaverődnek a belső szervekről, folyadékokról és szövetekről, a transzducerben lévő érzékeny vevőegység rögzíti a hangmagasság és a hang irányának apró változásait. Egy számítógép azonnal megméri ezeket a jellegzetes hullámokat, és valós idejű képként megjeleníti őket egy monitoron. A technológus általában a mozgóképek egy vagy több képkockáját állóképként rögzíti. A képek rövid videohurkokat is elmenthetnek.
A Doppler-ultrahang, egy speciális ultrahangtechnika, a vérsejtek irányát és sebességét méri, ahogy azok az erekben mozognak. A vérsejtek mozgása a visszavert hanghullámok hangmagasságának változását okozza (ezt nevezik Doppler-effektusnak). Egy számítógép összegyűjti és feldolgozza a hangokat, és grafikonokat vagy színes képeket készít, amelyek a vérnek az ereken keresztül történő áramlását ábrázolják.

Hogyan zajlik a vizsgálat?

A legtöbb hasi ultrahangvizsgálat során Ön arccal felfelé fekszik egy dönthető vagy mozgatható vizsgálóasztalon. A páciensek a képek minőségének javítása érdekében mindkét oldalra fordulhatnak.
A radiológus elhelyezi Önt a vizsgálóasztalon. Vízalapú gélt visznek fel a vizsgálandó testrészre. A gél segít abban, hogy a szonda biztonságosan érintkezzen a testtel. Emellett kiküszöböli a transzducer és a bőr közötti légzsákokat, amelyek megakadályozhatják a hanghullámok bejutását az Ön testébe, ezzel rontva a képminőséget. A radiológus a szondát a testre helyezi, és addig mozgatja előre-hátra a vizsgálandó területen, amíg a kívánt képeket rögzíti.
Általában nincs nyomás okozta kellemetlenség, ha azonban a terület érzékeny, előfordulhat, hogy nyomást vagy kisebb fájdalmat érez a szonda által.
A képalkotás befejezése után letörli a tiszta ultrahanggélt a bőréről. A visszamaradt részek gyorsan megszáradnak. Az ultrahanggél általában nem festi vagy színezi el a ruházatot.

Mit fogok tapasztalni a beavatkozás alatt és után?

A legtöbb ultrahangvizsgálat fájdalommentes, gyors és könnyen tolerálható.
A hasi ultrahangvizsgálat általában 15-30 percen belül befejeződik.
Ha az orvos Doppler-ultrahangvizsgálatot végez, akkor pulzusszerű hangokat hallhat, amelyek hangmagassága változik, miközben figyelik és mérik a véráramlást.
Amikor a vizsgálat befejeződött, megkérhetik Önt, hogy öltözzön fel és várjon, amíg az ultrahangképeket áttekintik.
Az ultrahangvizsgálat után azonnal folytathatja szokásos tevékenységét.

Ki értelmezi az eredményeket, és hogyan kapom meg őket?

A radiológus elemzi a képeket és írja meg a leletet. Bizonyos esetekben a radiológus a vizsgálat után megbeszélheti Önnel az eredményeket.
Az elkészült leletet és a vizsgálat képi dokumentációját Önnek az előzetesen megbeszéltek szerint fogják átadni. 
A www.eeszt.gov.hu weboldalon keresztül – ügyfélkapus azonosítás révén - elérhető Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) felületén minden, Önnel kapcsolatos egészségügyi adat megtalálható. Ugyanezen a felületen rendelkezhet arról, hogy az EESZT által kezelt egészségügyi adataihoz kik férjenek hozzá. 
Az Ön részére nyújtott egészségügyi szolgáltatásról, ezen dokumentum tartalmáról, telefonon vegye fel a kapcsolatot beutaló orvosával, ennek hiányában háziorvosával.

Mik az előnyök a kockázatokkal szemben?

Előnyök

• A legtöbb ultrahangos vizsgálat nem invazív (nincs tű vagy injekció).
• Esetenként az ultrahangvizsgálat átmenetileg kellemetlen lehet, de nem lehet fájdalmas.
• Az ultrahang széles körben elérhető, könnyen használható és olcsóbb, mint a legtöbb más képalkotó módszer.
• Az ultrahangos képalkotás rendkívül biztonságos, és nem használ sugárzást.
• Az ultrahangvizsgálat tiszta képet ad a lágyszövetekről, amelyek a röntgenfelvételeken nem látszanak jól.
• Az ultrahang valós idejű képalkotást biztosít. Ez teszi jó eszközzé a minimálisan invazív eljárások, például a tűs biopsziák és a folyadék aspiráció irányítására.

Kockázatok

• A szokásos diagnosztikai ultrahangnak nincs ismert káros hatása az emberre.

Milyen korlátai vannak a hasi ultrahangvizsgálatnak?

Az ultrahanghullámokat a levegő vagy a gáz megzavarja. Ezért az ultrahang nem ideális képalkotó technika a levegővel teli bél vagy a bél által eltakart szervek esetében. Az ultrahang nem olyan hasznos a levegővel teli tüdő képalkotására, de a tüdő körül vagy a tüdőben lévő folyadék kimutatására használható. Hasonlóképpen, az ultrahang nem hatol át a csonton, de alkalmazható a csonttörések vagy a csontot körülvevő fertőzések képalkotására.
A nagyméretű betegeket nehezebb ultrahanggal leképezni, mivel a nagyobb mennyiségű szövet gyengíti a hanghullámokat, amint azok mélyebben hatolnak a testbe, és elemzés céljából vissza kell térniük a transzducerhez.

Diagnosztikai kockázat

A képalkotó vizsgálatokat a nemzeti és nemzetközi szakmai irányelvekkel összhangban végzik, amennyiben azok rendelkezésre állnak, és radiológusok leletezik. A vizsgálat célja, hogy növelje vagy csökkentse bizonyos betegség(ek), elváltozások jelenlétének gyanúját. A jelenleg rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a releváns diagnosztikai hibák kockázata viszonylag alacsony. A munka emberi természetéből adódóan azonban mindig fennáll a diagnosztikai hibák, nevezetesen a téves diagnózis lehetősége, ami késedelmes vagy helytelen kezelést eredményezhet.

Tájékozott beleegyezés: https://egeszsegvonal.gov.hu/ellatorendszer/beutalasi-rend/2128-tajekozott-beleegyezes.html

irodalom:

• radiologyInfo.org - Abdominal ultrasound exam
  (RSNA - Az Észak-Amerikai Radiológiai Társaság - egy nonprofit szervezet, amely 31 radiológiai subspecialitást képvisel a világ 145 országából)
  (ACR - az Amerikai Radiológiai Kollégium több mint 41 000 diagnosztikai és intervenciós radiológust, sugáronkológust, nukleáris orvosokat és orvosfizikusokat képvisel. Az ACR támogatja a tagokat abban, hogy az érdekérvényesítés, a minőség, a biztonság és az innováció révén kivételes betegellátást nyújtsanak. Az ACR szakértői közösségeket hoz létre és hív össze, hogy értéket mutasson fel és protokollokat határozzon meg a szakterület és a gyakorlat fejlesztése érdekében. A minőséggel és biztonsággal kapcsolatos tevékenységek, az elérhető legjobb technológia biztosítása révén javítja a betegellátást. A vezetés, integritás, jövőkép, kiválóság és átláthatóság alapértékei által vezérelve a tagok által irányított ACR a minőségi betegellátás iránti elkötelezettség részeként orvosi képalkotási gyakorlati paramétereket és technikai szabványokat, megfelelő felhasználási kritériumokat és akkreditációs programokat dolgoz ki. Az ACR határozza meg a szakma színvonalas képalkotó és terápiás ellátás nyújtására vonatkozó szabványokat.)
• Egészségvonal - Ultrahangvizsgálat
  (Megbízható, komplex egészségügyi alapellátási és népegészségügyi témájú, hiteles tartalommal ellátott, a nap 24 órájában elérhető információs központ, ahol egészségügyi kérdésekben tájékozódhat telefonon, e-mailen és a weboldalon keresztül egyaránt.)

Neo Poyiadji, Norman Beauchamp, Daniel T. Myers, Seth Krupp, Brent Griffith,
Diagnostic Imaging Utilization in the Emergency Department: Recent Trends in Volume and Radiology Work Relative Value Units,
Journal of the American College of Radiology, Volume 20, Issue 12, 2023, Pages 1207-1214, ISSN 1546-1440,
https://doi.org/10.1016/j.jacr.2023.06.033.

1. a teljes sürgősségi ellátás képalkotási felhasználási volumene és a radiológia igénybevétele a vizsgált időszak (2014-2021) alatt nőttek , és valószínűleg tovább fognak nőni.
   
   
2. a fejlett képalkotó eljárások, a CT és az MRI igénybevétele aránytalanul megnőtt, beleértve az alacsonyabb ellátási szintű kórházat is
   
   
3. a CT fokozott igénybevétele járul hozzá leginkább a sürgősségi vizsgálatokat leletező radiológusok megnövekedett munkaterheléséhez
   
   
4. a sürgősségi ellátás megnövekedett radiológiai igénybevétele független a sürgősségi ellátóhelyek besorolási szintjétől

A tanulmány célja az volt, hogy számszerűsítse és jellemezze a sürgősségi osztály (ED) képalkotási volumenének és a radiológiai munka relatív mértékegységének (wRVU) tendenciáját az I. és III. szintű traumaközpontokban.

A teljes éves diagnosztikai radiológiai képalkotási volumeneket és wRVU-kat az I. és III. szintű traumaközpontoktól szerezték be 2014 januárjától 2021 decemberéig. A képalkotási volumeneket modalitástípus, vizsgálati kód és helyszín szerint elemezték. Megszerezték a betegek összes éves sürgősségi betegellátási esetét (EDE), az éves súlyozott sürgősségi súlyossági indexet és a sürgősségi betegellátásból történő betegfelvételeket is. Az adatokat az éves képalkotási volumen vagy az EDE-nkénti wRVU-k segítségével elemezték, és kiszámították a százalékos változást.

Az I. szintű traumaközpontban a mellkasi röntgen (5,5%), a CT (35,5%) és az MRI (56,3%) képalkotási volumene nőtt az EDE-re vetítve, az ultrahang (-5,9%) pedig csökkent 2014 és 2021 között.
A III. szintű traumaközpontban ugyanezen 8 éves időszakban az egy EDE-re jutó képalkotási volumen az ultrahang (10,4%), a CT (74,6%) és az MRI (2,0%) esetében nőtt, a mellkasröntgen (-4,4%) esetében pedig csökkent. Az egy EDE-re jutó összes wRVU a vizsgálati időszak alatt mind az I. szintű (34,9%), mind a III. szintű (76,6%) traumaközpontokban nőtt.

A sürgősségi képalkotás igénybevétele nőtt a 8 éves vizsgálati időszak alatt mind az I., mind a III. szintű traumaközpontokban, az EDE-nkénti összes wRVU növekedésével. Az idő múlásával aránytalanul megnőtt a fejlettebb képalkotó eljárások, például a CT használata. Az ED-felhasználási trendek arra utalnak, hogy a fejlett képalkotó eljárások iránti kereslet továbbra is növekedni fog, beleértve az alacsonyabb ellátási szintű kórházakat is, ezért a radiológiai osztályoknak fel kell készülniük erre a megnövekedett munkaterhelésre.

2023. november 26. - Az elnök beszéde az RSNA 2023 nyitóülésén - Matthew A. Mauro
forrás: ITNOnline

Olyan kulcsfontosságú fordulópontokról beszélt, amelyek a radiológiai eljárásokat az egészségügy fókuszába helyezik, olyan módon, hogy azok kihívást jelentenek az ágazatban dolgozók számára.

Betekintés a változás fogalmába és kihívásába:

"A változás mindig jelen lesz, és ez különösen igaz az orvostudomány területén... az elmúlt három évben mindannyian rendkívüli kihívásokkal szembesültünk egy olyan globális világjárvány miatt, amely új határok közé szorította az egészségügyi szakembereket, a kórházakat és a Magánszolgáltatókat. Kétségtelenül megterhelő volt, de a túloldalon bölcsebben, fürgébbek lettünk, és biztonságban tudtuk, hogy a radiológia továbbra is virágozni fog, ha tovább fejlődik.
A változás elengedhetetlen. Ez a növekedés motorja. A szakterületünkön és az életben elért valamennyi nagy előrelépés a tudomány és a képzelet rendkívüli törekvéseinek eredményeként jött létre. Az, hogy miként fogadjuk el ezt a változást és hogyan alkalmazkodunk hozzá, végső soron meghatározza majd a jövőbeni sikerünket. Vezetőként - és ebben a teremben mindenki vezet valamilyen minőségben - a változások sikeres kezelése megköveteli, hogy tudatosan, szándékosan és proaktívan vezessük csapatainkat, osztályainkat és szervezeteinket a szakterületünket vagy munkakörnyezetünket érintő jelentős változásokon keresztül."

"Sokunk számára az orvoslás egyfajta hivatást, a másokon való segítés vágyát elégíti ki, de a mai világban az orvoslás egyben üzlet is... orvosként az emberek segítésével foglalkozunk, és az üzletünkre ugyanazok a szabályok és erők hatnak, mint a többi üzletre. Amikor változással nézünk szembe, fontos, hogy felmérjük a környezetünket, és azonosítsuk, milyen erők hatnak az üzletünkre." 

"Azok a csapatok, amelyek képesek alkalmazkodni és elfogadni a hatásokat, erősebbek lesznek, és versenyelőnyre tesznek szert. Azok, amelyek erre nem képesek, meginognak és hátrányba kerülnek."

"Az innováció a diagnosztikai és az intervenciós radiológia sarokköve. Mivel az innováció a radiológia sarokköve, el kell fogadjuk a változás szükségességét, hogy szakmánkat tovább fejlesszük."

Hajlandó-e bármit megtenni azért, hogy a versenytársak előtt maradjon? Küzdenek a kulcsemberei? Aligha kétséges, hogy a fő versenytársaink valóban megváltoztak, és továbbra is változni fognak... További versenytársak vannak a láthatáron, ahogy a képvezérelt, minimálisan invazív ellátás egyre fontosabbá válik a betegségek kezelésében".

A versenyre, a munkaerő kihívásaira és az alkalmazkodásra összpontosítva:

"Mivel a verseny valamennyi szakterületünkön egyre fokozódik, fel kell tennünk magunknak a kérdést, hogy hajlandóak vagyunk-e fokozni erőfeszítéseinket és megtenni mindent, ami szükséges a szakterületünk védelméhez. Ha a válasz igen, akkor elértük a stratégiai fordulópontot. Hogy bírják a kulcsembereink? Túlterheltek, frusztráltak, veszítenek a motivációjukból? Egyre többször tapasztalunk kiégést, elégedetlenséget és a munka és a magánélet egyensúlyának elvesztését, ahogy az esetszámok növekednek a fenyegető radiológusi hiány közepette. A stressz egyre nehezebben kezelhetővé válik. Ez bizonyosan nem fenntartható modell. A vezetők, a főorvosok és a csoportelnökök gyakran az utolsók, akik megtudják, ha a gyakorlatban nagyfokú frusztráció uralkodik. Jobban meg kell hallgatnunk a frontvonalban dolgozó embereinket. Meg kell hallgatnunk az RSNA tagjait és más radiológus szakembereket mind a magán-, mind az egyetemi szektorban, akik a szakmánk szemét és fülét jelentik, és oda kell figyelnünk rájuk."

"Versenyképes világban élünk, és a siker érdekében bizonyítanunk kell az értékünket. Az érték bizonyításához továbbra is alkalmazkodnunk és fejlődnünk kell. A változás nehéz lehet és nehéz is lesz. A stratégiai fordulóponton való átvezetés egy ideig zavart és bizonytalanságot fog okozni. De ha elkötelezettek vagyunk, és világos jövőképünk van, akkor az út végén jobban fogunk kijönni, új inspirációval és a szakterületünkre és a gyakorlatra vonatkozó felfrissült szemlélettel."

Az emberi tényező:

"Nem beszélhetünk a változáson keresztül történő vezetésről anélkül, hogy ne beszélnénk az emberi tényezőről. Hogyan tudjuk szándékosan és proaktívan átvezetni az embereket és a szervezeteket a változáson? Minden a vezetői csapattal kezdődik."

"A változáson való átjutáshoz nem csak egy vezetőre van szükség, hanem egy magasan funkcionáló csapat koncentrált erőfeszítésére."

Mauro utalt Robert Lencioni munkájára, aki kidolgozta az Öt kritikus elemet: Bizalom, konfliktus, elkötelezettség, elszámoltathatóság, eredmények. Megjegyezte:

"A bizalom kiépítésével kezdődik. Ha a bizalom megvan, a csapatok konstruktív, eszményi konfliktusokat tudnak folytatni, máskülönben csak mesterséges harmónia van. Az elkötelezettség eléréséhez bizalomra és konfliktusra van szükség. A konfliktus vállalása lehetővé teszi a csapattagok számára, hogy elkötelezzék magukat egy döntés mellett. Az embereknek mérlegelniük kell ahhoz, hogy elkötelezzék magukat."

Az eredményekre való összpontosítás az egyik fő viselkedésmód, amelyet Lencioni hangsúlyoz. Mauro hozzátette:

"Az egész csapat kollektív eredményeinek felül kell múlniuk minden részleg- vagy személyes célt."

"A státusz és az ego nem állhat a siker útjába."

"Miközben a változáson keresztül navigálunk, nem szabad elfelejtenünk, hogy az átalakulás egy folyamat, nem pedig egyetlen esemény."

"Az eredeti elképzelés megvalósítása évekig is eltarthat, és a rövidebb utak ritkán működnek. Ahhoz, hogy sikeresek legyünk, terveznünk kell, türelmesnek és kitartónak kell lennünk."

A változásmenedzsment szükségességéről szólva Mauro megemlítette John Kotter munkásságát is, aki a sikeres átalakulás útitervét dolgozta ki, amely a következő elemeket tartalmazza: A sürgősség azonosítása. Hozzon létre egy világos jövőképet. A jövőkép kommunikálása. Mások felhatalmazása. Hozzon létre rövid távú győzelmeket. Az új megközelítések intézményesítése.

A koalícióépítésről és a változás elfogadásáról szólva:

"Sikerünk egyik kritikus eleme az új technológiák elfogadása. A kollektív vezetés és a közösség révén fel kell gyorsítanunk a technológiai fejlesztések elfogadását, és ki kell állnunk amellett, hogy minél hamarabb bekerüljenek a mindennapi gyakorlatba."

"Radiológiai közösségünk erős, és lehetőséget biztosít számunkra, hogy együtt oldjunk meg nagy problémákat, és támogassuk egymást az átmeneti időszakokban. A változás lehetősége ijesztő lehet, de ha sikeresen kezeljük, akkor fiatalító hatású lehet. Kétségtelen, hogy a képalkotás és a képvezérelt beavatkozások jövője, valamint az, amit a betegeinkért tehetünk, felemelő. Képalkotó technikáink nagy teljesítményűek, és minden egyes előrelépéssel egyre erősebbek lesznek. Egyértelmű a minimálisan invazív terápiák felé való elmozdulás, és minden egyes fejlődéssel jobb ellátást tudunk nyújtani betegeinknek."

A radiológiai munkafolyamatokat befolyásoló főbb erők kezelése:

"A technológia térnyerésével mit tartogat a jövő a radiológusok számára? A generatív mesterséges intelligencia beáramlásával és gyors fejlődésével, a nagy nyelvi modellekben még mindig elavulttá vagy feleslegessé válunk? Nem. Éppen ellenkezőleg, ha elfogadjuk, az AI új ajtókat fog nyitni számunkra. Ahogy az AI-alkalmazások tovább fejlődnek, képesek lesznek átvenni vagy segíteni egy sor feladatot, az ütemezéstől a leletkészítésen át a képalkotó vizsgálatok triázsáig, felszabadítva a radiológusokat, hogy több időt szentelhessünk munkánk gazdagabb aspektusainak, és annak, amiért ezt a kihívásokkal teli szakmát választottuk. A tevékenységünket befolyásoló főbb erők közül az AI minden bizonnyal hatalmas erő. Rajtunk múlik, hogy alkalmazkodunk-e hozzá és elfogadjuk-e, vagy lemaradunk. Itt az ideje tehát feltenni magunknak a kérdést, hogy hajlandóak vagyunk-e megtenni, ami szükséges ahhoz, hogy navigáljunk ebben a hatalmas erőben."

A változásokhoz való alkalmazkodásról és a jövő innovációjáról:

"Ahhoz, hogy relevánsak maradjunk és értéket nyújtsunk betegeinknek, a radiológusoknak kell végrehajtaniuk ezt az átalakítást, hogy elsajátítsák az AI gyakorlati és etikus alkalmazását a radiológiai munkafolyamatokban és gyakorlatban. A változás mindig jelen lesz, és ha a változás a növekedés és a fejlődés motorja, akkor ott kell lennünk a változások kezelésében és vezetésében. Ezért ha folyamatosan elfogadjuk a változást, gyorsan alkalmazkodunk a gyakorlatban az újításokhoz és a technológiához, reagálunk és reagálunk a fordulópontunkra, éberek maradunk, és talán még egy kicsit paranoiásak is, akkor a radiológia minden bizonnyal robusztus, izgalmas és fényes jövő elé néz."

RSNA 2023

European Society of Radiology (ESR)
ESR paper on structured reporting in radiology—update 2023
Insights Imaging
14, 199 (2023)
DOI:10.1186/s13244-023-01560-0

A strukturált leletezés a radiológiában továbbra is jelentős lehetőségeket rejt magában a betegek és a beutaló orvosok számára nyújtott szolgáltatás minőségének javítására. Sok orvos a strukturált leleteket részesíti előnyben, a radiológiai társaságok és egyes gyártók különböző erőfeszítései ellenére a strukturált leletezés még mindig nem terjedt el széles körben a klinikai rutinban.

Bár számos országban a nemzeti radiológiai társaságok kezdeményezéseket indítottak a strukturált leletezés további népszerűsítésére, hiányoznak a sablonok intézményközi alkalmazásai és a strukturált lelet használatának ösztönzése. Az Egyesült Államokban és az Európai Unióban különböző jogalkotási intézkedéseket hoztak az interoperábilis adatformátumok, például a Fast Healthcare Interoperability Resources (FHIR) előmozdítása érdekében az EU egészségügyi adattérrel (EHDS) összefüggésben, ami minden bizonnyal fontos lesz a strukturált lelet jövője szempontjából. Végül a mesterséges intelligencia és a nagy nyelvi modellek terén a közelmúltban elért eredmények innovatív és hatékony megközelítéseket nyújthatnak a strukturált lelet zökkenőmentesebb integrálásához a radiológusok munkafolyamatába.

Az ESR továbbra is elkötelezett a strukturált leletkészítés, mint az értékalapúbb radiológia kulcsfontosságú összetevőjének előmozdítása mellett. A strukturált leletkészítéshez a gyártóknak gyakorlati megoldásokat kell nyújtaniuk. A politikai döntéshozóknak ösztönözniük kell a strukturált radiológiai lelet használatát, különösen intézményközi környezetben.

Az elmúlt években széles körben megvitatták és elfogadták a strukturált radiológiai lelet előnyeit a radiológiában; azonban a klinikai rutinban történő végrehajtás hiányzik, a politikai döntéshozóknak ösztönözniük kell a strukturált radiológiai lelet használatát, különösen az intézmények közötti környezetben.

Kulcspontok

1. Különböző nemzeti társaságok kezdeményezéseket hoztak létre a strukturált radiológiai jleletkészítésre.
2. Szinte egyáltalán nem léteznek olyan monetáris vagy strukturális ösztönzők, amelyek a strukturált leletezésnek kedveznének.
3. Még mindig nincs konszenzus a strukturált leletezés technikai szabványairól.
4. A nagy nyelvi modellek alkalmazása segítheti a radiológiai leletek strukturálását.
5. A politikai döntéshozóknak ösztönözniük kell a strukturált radiológiai leletek használatát.

Bevezetés

A strukturált lelet témája természetesen nem újdonság. Immár csaknem egy évszázaddal ezelőtt, az 1920-as években Preston Hickey detroiti radiológus észrevette, hogy a nyelv és a stílus változatossága megakadályozza a radiológiai leletek további elemzésre való felhasználását, és javasolta, hogy a strukturáltabb megközelítés jelentheti a megoldást. Gyorsan előrehaladtunk 90 évet, és még mindig nem használják a strukturált leletet a klinikai rutinban - annak ellenére, hogy a klinikusok túlnyomó többsége jelezte, hogy a strukturált, tételes felsorolást tartalmazó leleteket részesíti előnyben. Azóta újabb 10 év telt el, és bár a technológia és a digitalizáció összességében kétségtelenül látványos fejlődést hozott, a legtöbb munkafolyamat a radiológiai osztályokon Európa-szerte még mindig az évtizedekkel ezelőtti papír alapú munkafolyamatok egyszerű digitális reprezentációja - beleértve a radiológiai leletek szabad, prózaszerű szövegként történő formázását, amely a radiológus "tudatfolyamát" vagy szóbeli érvelését tükrözi.

Az évek során számos tanulmány szolgáltatott bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a strukturált lelet készítés bevezetése kulcsfontosságú elem lehet a radiológia hozzájárulásának optimalizálásában a betegek eredményeihez és a radiológusok munkájának értékének biztosításában - ahogyan ezt egy nemrégiben készült szisztematikus áttekintés, valamint az Európai Radiológiai Társaság (ESR) korábbi, e témával kapcsolatos nyilatkozata is összefoglalja. Azóta különböző fejlemények történtek, amelyek hozzájárulnak a technikai szabványok egységesítéséhez és a strukturált leletkészítés sikeres bevezetéséhez a klinikai rutinban.

E cikk célja, hogy aktualizálja az ESR korábbi, a strukturált lelet bevezetéséről szóló dokumentumát, áttekintést adjon a strukturált jelentés jelenlegi helyzetéről, valamint kritikus javaslatokat tegyen a jövőbeli irányokkal és a szakmapolitika fejlesztésével kapcsolatban.

Mivel a szakirodalomban a "strukturált lelet" kifejezés használata nem egyértelmű, fontos tisztázni, hogy a szó szoros értelmében vett strukturált lelet csak akkor valósítható meg, ha olyan speciális informatikai megoldásokat használunk, amelyek lehetővé teszik az egyes lelet elemek strukturált tárolását, ami megkönnyíti az adatbányászatot (strukturált lelet 2. szint). Ezzel szemben egy radiológiai lelet lehet tartalmilag és nyelvileg erősen standardizált (standardizált lelet), vagy strukturált egyes szakaszaiban, de támogató informatikai eszköz használata nélkül (1. szintű strukturált lelet).

A jelenlegi műszaki szabványok áttekintése

A legutóbbi ESR fehér könyv kiadása óta eltelt években a strukturált leletezésre irányuló legtöbb erőfeszítés az Integrating the Healthcare Enterprise Management of Radiology Reporting Templates (IHE MRRT) profilra támaszkodott. Az Észak-Amerikai Radiológus Társaság (RSNA) és az ESR egyesítette erőit, és egy közös sablonkönyvtári tanácsadó testület (TLAP) segítségével együttműködve dolgozott a leletsablonok gyűjteményén. Ez vezetett oda, hogy az IHE MRRT profil 2022 elején végül beépült az IHE radiológiai technikai keretrendszerébe. Ezt a profilt azonban nem fogadták el széles körben, és bár a sablongyűjtemény továbbra is elérhető a https://radreport.org oldalon, nagy valószínűséggel nem fognak ott új sablonokat közzétenni. Ehelyett sokkal valószínűbbnek tűnik, hogy más, fejlettebb interoperábilis formátumokat tesznek majd elérhetővé, amelyek például lehetővé teszik ábrák és képalkotó vizsgálatokra mutató hivatkozások beépítését, valamint alapvető képnézési képességeket - mint például az IHE Interaktív multimédiás jelentés. Ezek az új megközelítések összhangban vannak az úgynevezett Fast Healthcare Interoperability Resources (FHIR) preferenciájával, amelynek elfogadása gyorsan növekszik, és amelyet tovább tápláltak a különböző jogalkotási intézkedések, amelyek ezt az Egyesült Államok egészségügyi rendszerében és az EU egészségügyi adattérében követelménnyé teszik. Az RSNA, valamint az American College of Radiology azóta a modulárisabb megközelítésre helyezte a hangsúlyt, és a közös adatelemek (CDE - elérhető a https://www.radelement.org oldalon) FHIR (Fast Healthcare Interoperability Resources) vagy OMOP (Observational Medical Outcomes Partnership) kompatibilis struktúrákba történő beépítésén fog dolgozni.

Még nem tudni, hogy végül melyik technikai irány és megoldás lesz a cél. Mindazonáltal a korábbi évekhez képest jelentős előrelépés történt, és az interoperábilis formátumok elérhetősége minden bizonnyal segít meggyőzni a forgalmazókat arról, hogy a strukturált leletkészítéshez klinikailag használható szoftvermegoldásokra van szükség.

A különböző nemzeti kezdeményezések áttekintése

Egyértelmű, hogy a strukturált leletkészítés felé való szélesebb körű elmozduláshoz szükség lesz az összes érdekelt fél, például az informatikusok és a radiológusok határokon átnyúló bevonására. Sajnos hiányoznak a strukturált leletkészítés különböző nemzeti végrehajtási stratégiáiról szóló információk. Annak érdekében, hogy jobb áttekintést kapjunk a strukturált leletkészítés jelenlegi helyzetéről a különböző országokban, az ESR e-egészségügyi és informatikai albizottságának tagjai irodalmi áttekintést végeztek, és informálisan megkerestek több reprezentatív radiológust, vezetőt, hogy három kulcsfontosságú kérdésre választ gyűjtsenek:

1. Vannak-e olyan leletkészítési sablonok, amelyeket a nemzeti radiológiai társaságok nemzeti szinten elérhetővé tettek/vesznek?
2. Vannak-e pénzbeli vagy strukturális ösztönzők a strukturált lelet sablonok használatára?
3. Vannak-e intézményközi alkalmazások, amelyek strukturált leletsablonokat használnak, pl. regiszterek vagy kutatás céljából?

Tekintettel e megközelítés meglehetősen informális jellegére, elképzelhető, hogy vannak olyan kezdeményezések és/vagy megközelítések a strukturált leletezésre vonatkozóan, amelyekről a válaszadók nem tudtak. Hasonlóképpen, az összes összegyűjtött válasz egyéni véleményt képvisel, és csak az adott személy intézményére vonatkozhat, ezért nem tekinthető teljes körűnek. Mindazonáltal a válaszadók kvalitatív válaszai értékes betekintést nyújthatnak a strukturált leletezés különböző országokban történő használatába, miközben lehetővé teszik a jövőbeli fejlesztések irányításához szükséges minták azonosítását.

Európa

Franciaország
A radiológiában nincsenek általános nemzeti kezdeményezések a strukturált leletezésre, eltekintve a Nőgyógyászati Képalkotó Társaságtól (SIFEM), amely a közelmúltban jelentette meg a leletsablonokat mind az emlő-, mind a nőgyógyászati képalkotásra, beleértve az intervenciós képalkotást is. Ugyanakkor nincsenek nemzeti ösztönzők (különösen gazdaságiak), és csak egyedi kezdeményezések vannak a sablonalapú leletkészítésre az intézményekben vagy kutatási kontextusban. Az onkológiai képalkotók körében végzett nem hivatalos felmérés azt mutatta, hogy mindannyian rendelkeztek az intézményükben a RECIST-értékeléshez használt sablonnal vagy táblázattal, de egyik sem volt intézményközi. Csak a COVID-járvány kapcsán javasoltak egy országos szintű strukturált lelet használatát, azonban a használatának mértékét országos szinten nem értékelték.

Németország
Az elmúlt években a Német Radiológiai Társaság (DRG) informatikai albizottsága aktívan dolgozta ki a nemzeti szintű leletezési sablonokat, és azokat egy külön erre a célra létrehozott weboldalon tette elérhetővé: www.befundung.drg.de. Jelenleg 26 leletsablon érhető el a DRG weboldalán, amelyek többségét a DRG más albizottságaival, valamint más érintett tudományos társaságokkal konszenzusban dolgozták ki - pl. a hasnyálmirigyrák stádiumbeosztására vonatkozó leletsablonok esetében a sebészeti és onkológiai társaságokkal, vagy a szív képalkotó eljárásokra vonatkozó leletsablonok esetében a kardiológiai társasággal. Bár Németországban nincsenek pénzbeli ösztönzők a leletsablonok használatára, a DRG leletsablonjai nemrégiben bekerültek a hasnyálmirigyrák diagnózisára és kezelésére vonatkozó nemzeti iránymutatásokba, ezzel is kiemelve értéküket nemzeti szinten. Ezzel ellentétben a válaszadók azt állították, hogy annak ellenére, hogy a sablonok rendelkezésre állnak, és néhány intézmény strukturált leletezési szoftvert vásárolt, a klinikai rutinban a leletezés főként szabad szöveges diktálással történik - néhány intézmény figyelemre méltó kivételt képez. A kutatási környezetben a strukturált leletkészítést alkalmazó, intézményközi alkalmazások első esetei jelennek meg. A COVID-járvány nyomán egy államilag finanszírozott, valamennyi német egyetemi kórházat összekötő kutatási projektet hoztak létre, amelyben a kiválasztott képalkotó adatokat a megfelelő strukturált leletekkel együtt gyűjtik, amelyekhez dedikált sablonokat fejlesztettek ki.

Olaszország
Hasonló nemzeti kezdeményezést hozott létre az Olasz Orvosi és Intervenciós Radiológiai Társaság, ahol szakértő radiológusokból álló panelek a Delphi-módszer segítségével különböző leletsablonokat dolgoztak ki speciális patológiákhoz (többek között emlőrák, hasnyálmirigyrák, limfóma, neuroendokrin neoplazmák), és ezeket beépítették a megfelelő publikációkba. Ezen erőfeszítések ellenére a megkeresett radiológusok arról számoltak be, hogy a strukturált leletsablonok használatára nem léteznek külön ösztönzők, és nem tudtak intézményközi alkalmazásokról.

Hollandia
A Holland Radiológiai Társaság (NVvR) mammográfiával foglalkozó szekciója nemrégiben megkezdte a mammográfiára vonatkozó strukturált leletsablon kidolgozását, de még nem tette közzé. Ezzel párhuzamosan az NVvR más szekciói szabványos leleteken dolgoznak, amelyek nem hivatkoznak közvetlenül a sablonalapú leletkészítésre. Más országokhoz hasonlóan, nincsenek ösztönzők, és a válaszadók nem tudtak a strukturált leletek intézményközi alkalmazásáról.

Spanyolország
A Spanyol Radiológiai Társaság (SERAM) támogatja a képalkotási módokon és anatómiai részeken alapuló strukturált leletsablonok használatát, a betegségspecifikus strukturált leletekkel együtt. A társaság ezt a támogatást a társaság folyóiratában közzétett, a 2022. évi éves ülés monográfiájáról szóló számos különböző cikkel emeli ki. A Spanyol Neuroradiológiai Társaság (SENR) is kezdeményezést indított strukturált leletsablonok kidolgozására. Jelenleg a SENR weboldalán elérhető egy, a demencia értékelésére szolgáló speciális leletsablon. Ettől eltekintve a válaszadók nem tudtak semmilyen nemzeti szintű kezdeményezésről, és nem számoltak be a strukturált leletsablonok használatának ösztönzéséről.

Svédország
A strukturált leletsablonok kidolgozására irányuló erőfeszítéseket a Svéd Radiológiai Társaság és a Svéd Kolorektális Rákregiszter koordinálta, és ennek eredményeképpen egy külön strukturált leletsablont vezettek be. Más országokhoz hasonlóan nincs külön ösztönzés, ezért - még a végbélrák esetében is, ahol rendelkezésre áll sablon - a radiológiai leletek többsége szabadszöveges diktálással készül.

Svájc
Bár a válaszadók nem tudtak a strukturált leletezésre vonatkozó konkrét ösztönzőkről Svájcban, néhány intézmény már bevezette valamilyen formában a leletezésii munkafolyamatokba. A Svájci Radiológiai Társaság (SGR/SSR) munkacsoportot hozott létre a strukturált leletkészítéssel kapcsolatban, hogy nemzeti szinten tovább koordinálja az erőfeszítéseket, és valamennyi svájci munkanyelven letölthető sablonokat biztosít. Jelenleg a különböző vizsgálatokra és klinikai indikációkra vonatkozó leletsablonok letölthetők a honlapjukról - többnyire word fájlok formájában, a leletek jobb rendszerezése érdekében speciális alcímekkel.

Európán kívül

Amerikai Egyesült Államok
Bár az RSNA kezdeményezése az egyik első összehangolt erőfeszítés volt a strukturált leletkészítés elfogadásának elősegítésére, az RSNA sablonjait (www.radreport.org) nem használják széles körben. A válaszadók szerint ez főként annak köszönhető, hogy a szállítók kevés érdeklődést mutatnak az olyan interoperábilis szabványok elfogadása iránt, mint az IHE MRRT. Ezzel szemben osztályszinten különböző strukturált leletezési sablonokat használnak, főként a keresztmetszeti képalkotás és az intervenciós eljárások esetében. A több telephelyen, pl. több kórházban és járóbeteg-ellátó központban működő osztályok esetében a sablonokat az egész intézményen belül belül használják. Bár nemzeti szinten a strukturált leletsablonok használata önmagában nem ösztönözhető pénzzel, használatuknak vannak előnyei az intézmények számára. Bizonyos esetekben, amikor a számlázás a lelet teljességéhez van kötve (pl. a "teljes hasi ultrahang" számlázásához a vena cava inferior és az aorta kifejezett említése szükséges), vagy a minőségjavító programokban való részvétel (pl. az emlő- és tüdőrák esetében meghatározott mérőszámok vagy tételek leletezésének előírása) kötelező, a strukturált lelet segít biztosítani, hogy a szükséges információk szerepeljenek a radiológusok végleges leletében. Hasonlóképpen, a strukturált lelet felhasználható a nyilvántartások, pl. az American College of Radiology's National Radiology Data Registry számára történő adatgyűjtés megkönnyítésére. Érdekes módon a patológiai osztályok is használnak strukturált lelet sablonokat, és ennek használatával akkreditációs státuszukhoz kreditpontot kaphatnak.

Egyesült Királyság
Tekintettel az RSNA sablonjainak elérhetőségére, az Egyesült Királyságban mindig is szükség lehetett egy strukturált leletsablonok kidolgozására irányuló nemzeti kezdeményezésre. Következésképpen a válaszadók azt állították, hogy az Egyesült Királyságban nincs külön nemzeti kezdeményezés. A többi országhoz hasonlóan azt állították, hogy a sablonok használata nagyon változó, és többnyire személyes döntés - csak nagyon kevés esetben van olyan egyedi osztályvezetői politika, amely támogatja a használatukat. A Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS) nem írja elő a strukturált lelet használatát, és nem biztosít külön ösztönzőket sem. A válaszadók nem tudtak olyan intézményközi alkalmazásról, ahol strukturált sablonokat használtak volna az adatgyűjtés és -csere megkönnyítésére.

Törökország, Izrael és India
A megkeresett radiológusok egyike sem tudott a strukturált leletezésre vonatkozó nemzeti kezdeményezésekről az adott országban, és sem ösztönzőket nem kínálnak, sem megbízást nem adnak. A török egészségügyi minisztérium és a Török Radiológiai Társaság által 2018-ban indított kezdeményezés nem tudott konszenzusra jutni a sablonok javaslata tekintetében, és végül csak leletformátumokat javasolt. Következésképpen nemzeti szinten nem állnak rendelkezésre leletsablonok, és a leletezés szabadszöveges diktálással történik. Osztályszinten egyes radiológusok sablonokat használnak, például a szív képalkotó eljárásokhoz, de ez nem terjed ki az intézményközi alkalmazásokra.

Ázsia és a csendes-óceáni térség
Az Ázsiai-óceáni Radiológiai Társaság (AOSR) egy nemrégiben közzétett állásfoglalásában elismeri a sablonok értékét, és támogatja, hogy a sablonokat egyénre szabják, hogy azok megfeleljenek az erőforrásokhoz való heterogén hozzáférésnek az ázsiai-óceáni országok különböző csoportjában. A strukturált sablonok használatának további előmozdítása érdekében az AOSR célja egy olyan platform (ASTeR-AOSR Structured Template Reporting) kifejlesztése, amelyen letölthető sablonok találhatók. Az Asian Society for Abdominal Radiology jelenleg a végbél, a máj és a prosztata képalkotására vonatkozó sablonokat vizsgálja felül, amelyeket az AOSR tagtársaságait alkotó különböző nemzetiségek tükrözése érdekében többféle munkanyelven is közzé kell tenni.

Kihívások és jövőbeli irányok

A munkafolyamatok hatása
Amint azt az ESR korábbi közleményében is kifejtette, a sablonalapú leletkészítés klinikai rutinba történő bevezetésének egyik legnagyobb akadálya, hogy azt úgy kell integrálni, hogy a radiológus klinikai munkafolyamatai ne sérüljenek. A helyi gyakorlattól függően ez elsősorban a hangvezérelt munkafolyamat lehetőségére vonatkozhat egy strukturált leletezési megoldáson belül - vagy a sablonokkal való interakció bármely más lehetőségére, amely nem követeli meg a radiológustól, hogy felhagyjon a képekkel való interakcióval. Sajnos a jelenleg elérhető szoftverek többsége arra kényszeríti a radiológust, hogy a grafikus felületet nézze ahelyett, hogy az értelmezendő képeket nézné. Ahelyett, hogy a fő feladatára koncentrálna, a radiológus figyelmét az egér kezelése, a jelölőnégyzetekre és egyéb grafikus elemekre való kattintás köti le. Míg a kevésbé tapasztalt radiológusok számára ez egy hasznos lehetőség lehet, amely végigvezeti őket a diagnosztikai munkafolyamaton, a tapasztaltabb radiológusok nem érzik jól magukat az ilyen felületekkel, mivel úgy érzik, hogy azok jelentősen akadályozzák termelékenységüket - annak ellenére, hogy a gyártók számos erőfeszítést tettek az ilyen rendszerek optimalizálására. Mindezek mellett a strukturált leletkészítés bevezetését egyes esetekben túlzottan leegyszerűsítőnek vagy a bonyolultabb leletek kifejezésének rugalmasságát korlátozónak érezhetik. Egyesek azt javasolják, hogy a sablonok tartalmazzanak több szabad szöveges mezőt, hogy az ilyen helyzeteket is figyelembe lehessen venni, míg mások szerint a moduláris megközelítés a strukturált adatbeviteli lehetőségek szükség szerinti hozzáadásával lenne előnyösebb. A legkedvezőbb megközelítés a klinikai forgatókönyvtől függően is változhat; ezért fontos, hogy valamennyi érdekelt fél (radiológusok, beutaló orvosok és mások) együttműködve dolgozza ki a sablonokat, hogy megmaradjon az egyensúly aközött, ami klinikailag szükséges és hasznos, és nem befolyásolja vagy korlátozza a radiológusok munkafolyamatát.

A strukturált leletkészítés klinikai rutinba való bevezetésére tett erőfeszítések azonban várhatóan megtérülnek. A legfontosabb, hogy a strukturált adatok másodlagos felhasználásának lehetősége segíthet a klinikai folyamatok racionalizálásában és a kutatás támogatásában. Míg jelenleg számos minőségbiztosítási kezdeményezés a narratív radiológiai leletekből történő adatkivonatolásra szakosodott személyzetre támaszkodik (pl. minősítési folyamatok és minőségbiztosítás céljából a speciális tumoros központokban, vagy a nyilvántartásokba - pl. az Európai Kardiovaszkuláris Radiológiai Társaság CT/MR-regiszterébe - történő adatbevitel céljából, az ilyen folyamatok könnyen automatizálhatók lennének a strukturált adatokhoz való hozzáféréssel. Hasonlóképpen, a nyomonkövetési ajánlások - ha strukturált formátumban rögzítik őket - könnyen elindíthatnak automatizált munkafolyamatokat az ütemezéshez vagy a nyomonkövetéshez, ami megoldást jelenthet a közismerten alacsony nyomonkövetési arány javítására például a véletlenszerű tüdőgümők esetében. Végül a képalkotó vizsgálatból nyert kvantitatív adatok automatikusan integrálhatók egy strukturált leletbe, kiküszöbölve ezzel egy lehetséges hibaforrást.

A betegek elégedettségének javítása és a radiológiai jleletek könnyebb hozzáférhetősége érdekében a strukturált leletek megkönnyíthetik a betegek számára azok megértését - akár a strukturált sablon megfelelő mezőihez kapcsolódó információk, például ábrák és videók révén, akár a lelet tartalmának laikus nyelvre és más nyelvekre történő automatikus fordításával. Mivel a betegeknek általában joguk van az orvosi leletekhezhez és képekhez való teljes körű hozzáférésre, fontos lenne, hogy a radiológiai lelet valamennyi változata - pl. a betegközpontú, érthetőbb változat és az elsősorban a beutaló orvossal való kommunikációra szánt eredeti - végső soron tartalmilag egyenértékű maradjon.

Végül meg kell jegyezni, hogy a strukturált leletnek a radiológusok vizuális keresési szokásaira gyakorolt hatását még nem értékelték tudományosan. Bár valószínűsíthető, hogy a sablonok által biztosított struktúra segíthet a képalkotó adatok szisztematikus értelmezésében, biztosítva, hogy egyetlen potenciálisan fontos rész se maradjon ki (különösen a kevésbé tapasztalt gyakornokok esetében), azzal is lehet érvelni, hogy az ilyen útmutatás a radiológusok figyelmét a sablonban foglaltakra szűkíti, és idővel a radiológusok kritikai gondolkodásának és alkalmazkodóképességének romlásához vezethet. A strukturált leletkészítést nagyobb léptékben bevezető intézményeknek tisztában kell lenniük azzal, hogy ezek a hatások előfordulhatnak, és lehetőség szerint bizonyítékokat kell gyűjteniük a későbbi elemzéshez.

Strukturált lelet és mesterséges intelligencia

Számos lehetséges szinergia jut eszünkbe, amikor a strukturált leletet a mesterséges intelligencia közelmúltbeli fejlődésével összefüggésben vizsgáljuk. A legtriviálisabb ezek közül az, hogy a strukturált adatok jelentősen megkönnyítenék a mesterséges intelligencia modellek fejlesztését, mivel könnyebben felhasználhatók címkézett adatokként a képzéshez és a validáláshoz. De ami ennél is fontosabb, mivel a klinikai gyakorlatban egyre gyakrabban alkalmaznak mesterséges intelligencia-eszközöket, a strukturált leletkészítés lehetőséget kínálhat arra, hogy a mesterséges intelligencia eredményei zökkenőmentesebben integrálódjanak a radiológiai leletbe. A mesterséges intelligencia eredményeinek a leletkészítő rendszerrel való közlése többféle módon is történhet - például DICOM SR objektumok használatával. Az IHE azonban nemrégiben két külön interoperabilitási profilt tett közzé: AI Results (AIR) és AI Workflow of Imaging (AIW-I). Míg az AIR kifejezetten az AI-eszközök és a leletkészítő megoldások közötti átjárhatóságra összpontosít, leírva, hogyan lehet hatékonyan integrálni az AI-eredményeket a leolvasási környezetbe, addig az AIW-I célja annak leírása, hogyan lehet biztosítani az AI-eszközök, a PACS és a leletkészítő megoldások közötti értelmes és hatékony munkafolyamatot.

Másrészt a természetes nyelvi feldolgozás terén a közelmúltban elért eredmények - leginkább a ChatGPT, a GPT-4 és hasonló nagyméretű nyelvi modellek formájában - megoldást jelenthetnek a strukturált leletkészítés munkafolyamat-integrációs szempontjainak kihívásaira. Az elmúlt években már tettek néhány erőfeszítést arra, hogy a strukturálatlan leletekből információkat vonjanak ki, és ezeket az adatokat további elemzésre tegyék hozzáférhetővé. A modern transzformátor-alapú modellek és a szakterület-specifikus, radiológiai szöveges adatok kombinálása még ígéretesebb eredményeket mutatott. Ha ezeket a technológiákat sikeresen lehetne strukturált leletsablonokkal és beszédfelismeréssel kombinálni, akkor megvalósíthatónak tűnne a szokásos munkafolyamat fenntartása szabadszöveges diktálással, miközben ezek a nyelvi modellek kivonják a releváns adatokat és ennek megfelelően kitöltik a sablont - esetleg még a leletsablonban szereplő, de a diktálásban még nem említett tételekről is felkérik a leletező radiológust, hogy adjon információt. Az ilyen chatbotok és a természetes nyelvi feldolgozás alkalmazása forradalmasíthatja a radiológiai leletkészítés és más orvosi feladatok elvégzésének módját a jövőben.

Hasonlóképpen, ez a technológia a korábban strukturálatlan leletek értékét is növelheti azáltal, hogy lehetővé teszi azok felhasználását és elemzését. Ez nemcsak a retrospektív adatok értékét maximalizálná, hanem a radiológusok számára is több rugalmasságot biztosítana, mivel lehetővé tenné számukra, hogy kevésbé merev leletstruktúrákkal dolgozzanak a jelen és a jövőbeli esetek esetében is. A radiológiai leletekben szereplő információk valós idejű strukturálása lehetővé tenné a klinikusok számára a könnyen hozzáférhető és strukturált információk biztosítását, a statisztikai elemzés megkönnyítésével és a mesterséges intelligencia rendszerekkel való valós idejű integrációt. Ezek a fejlesztések a radiológiai munkafolyamatok forradalmasításának lehetőségét rejthetik magukban azáltal, hogy mind a múltbeli, mind a jelenlegi leletekben rejlő lehetőségeket felszabadítják a jobb betegellátás és a hatékony, adatvezérelt döntéshozatal érdekében.

Összefoglalás és jövőbeli tervek

Bár egyre több bizonyíték van arra, hogy a radiológiai leletkészítés strukturáltabb megközelítése előnyös lenne, a klinikai rutinban még mindig nem terjedt el. Amint az előző állásfoglalásban is szerepel, az ESR meggyőződése, hogy a strukturált lelet fontos lesz a beutaló orvosok és a betegek legjobb kiszolgálása szempontjából. Ahhoz azonban, hogy a legjobban meggyőzzük az érdekelt feleket arról, hogy a strukturált lelet valóban pozitív hatással lehet a betegekre, több eredményorientált kutatásra van szükség. Végül a klinikai rutinból származó adatok újrafelhasználásának lehetősége nemcsak a kutatást fogja megkönnyíteni, hanem új lehetőségeket kínálhat a klinikai munkafolyamatok optimalizálására is. A radiológiai lelet tehát az értékalapú radiológiára való áttérés egyik építőköve lesz.

Bár még mindig nem világos, hogy mi lesz az előre vezető út, miután az RSNA felfüggesztette a www.radreport.org irányába tett erőfeszítéseit, egyértelmű, hogy az olyan radiológiai társaságok, mint az ESR és az RSNA élen járnak majd a strukturált leletkészítés szélesebb körű használatának szorgalmazásában. Míg a radiológusok munkafolyamatába történő technikai integrációt az iparági gyártóknak kell biztosítaniuk, valószínűleg valamilyen ösztönzőt kell létrehozni ahhoz, hogy valóban beinduljon. Az ESR folytatja erőfeszítéseit, hogy elősegítse az együttműködést a társaságai, valamint a tagok nemzeti társaságai között - ami bizonyos esetekben ideális esetben európai konszenzushoz vezethet a leletsablonok, leletelemek és a mesterséges intelligencia legjobb gyakorlatai tekintetében.