A jelenlegi MRI-kontrasztanyagok kiváló biztonsági profillal rendelkeznek.
Bizonyos klinikai kontextusokban azonban a kontrasztanyag intravénás injekciózása nem ad semmilyen információt, és ezért elkerülhető lenne.
A GBCA-k használatát az előny/kockázat arány szempontjából kell indokolni, és a diagnosztikai információ elvesztése nélkül elérhető legkisebb dózisra kell optimalizálni.
Az új generációs kontrasztanyagok ígéretesnek mutatkoznak a hasonló diagnosztikai hatékonyság és biztonság elérésére alacsonyabb dózisokkal.

A görcsrohamokban vagy epilepsziában szenvedő betegeket különböző képalkotó eljárásokkal kell vizsgálni.
Abban az esetben, ha az első epilepsziás roham felnőttkorban és minden nyilvánvaló ok nélkül jelentkezik, ajánlott CT-vizsgálatot végezni.
Ha nem találunk az okot magyarázó elváltozást, célszerű MR-vizsgálatot végezni. Az MR-vizsgálatnak ezekben az esetekben nagy felbontású képeket kell készítenie az agyról, kifejezetten az epilepsziát okozó apró és finom elváltozások kimutatására.
Ezeknek az elváltozásoknak a felismerése fontos, mivel befolyásolja a kezelést és a prognózist.
Azokban az esetekben, amikor az epilepsziát nem lehet antiepileptikumokkal kontrollálni, van sebészeti lehetőség, bár ez csak a betegek kis részének válik előnyére.
Ha az MR-vizsgálat epileptogén elváltozást mutat ki, és a műtét kivitelezhető, akkor nagyobb az esély a rohammentességre.

Többféle tüdőbetegség érintheti mind a koraszülött, mind a teljesen kifejlett csecsemőket, ahol a képalkotás kulcsfontosságú a pontos diagnózis és a kezelés irányítása szempontjából.
A mellkasröntgenfelvétel és a tüdőultrahang elegendő a legtöbb újszülöttkori tüdőbetegség, köztük az RDS (légzési distressz szindróma), TTN (újszülött átmeneti tachypnoe-ja), MAS (meconium aspirációs szindróma), tüdőgyulladás, CDH (veleszületett rekeszsérv) és FOA (idegentest aspirációja) diagnosztizálásához.
A veleszületett tüdőfejlődési rendellenességek a különböző tünetekkel járó tüdőbetegségek széles skáláját foglalják magukban. Ezek a rendellenességek lehetnek tünetmentesek, vagy már a születéstől kezdve akut vagy visszatérő tünetekkel jelentkezhetnek.
A képalkotó eljárások a gyakran a terhesség alatt észlelt rendellenességek megerősítésére és a gyermek növekedése során bekövetkező változások nyomon követésére szolgálnak.
Tüneteket mutató gyermekeknél a CT-képalkotás elengedhetetlen a tüdőgyulladás szövődményeinek, a CDH (veleszületett rekeszsérv) esetleges kiújulásának és a hörgőtükrözés irányításához FOA (idegentest aspirációja) esetén.

A radiológiában használt mesterséges intelligencia (AI) eszközök várhatóan hozzájárulnak az egészségügy forradalmasításához.
Az AI-eszközöket alkalmazó radiológusok azonban még nem győződtek meg ezek valódi hasznáról.
Az egyik fő probléma az eszköz tényleges értékének korlátozott figyelembevétele a fejlesztések során.
Az eszköz korai értékelését minden fejlesztés alatt álló radiológiai mesterséges intelligencia eszköznek tartalmaznia kell, és figyelembe kell vennie minden olyan személyt, akire az eszköz hatással lehet.
Az új mesterséges intelligencia-eszközök csak ilyen stratégiával fogják valóban javítani a radiológiát.