dr. Groszmann Gusztáv
gépészmérnök, röntgenfizikus
1878—1957
forrás: Elektrotechnika 50. évf. 1957. 1—2. szám (75.o.)
"dr. Groszmann Gusztáv, a magyar röntgentechnika egyik legjelentősebb és leglelkesebb úttörője és művelője, nemzetközileg egyik legismertebb műszaki szaktekintélye1957. január 16-án hunyt el.
Dr. Groszmann Gusztáv Budapesten született 1878- ban. Édesapja az akkori János-kórház igazgató főorvosa volt. Középiskoláit az evangélikus gimnáziumban mint első tanuló végezte. Egyetemi tanulmányait a budapesti Műszaki egyetemen kezdte, de oklevelet 1900-ban már a zürichi egyetem gépészmérnöki fakultásán nyert. Öt éven át ugyanitt dolgozott tanársegédként a fizikai és elektrotechnikai tanszéken prof. dr. H. F. Weber mellett. Ezután több nagy elektromos gyár, mint az AEG, Felten és Guilleaume laboratóriumában dolgozott, majd 1911-ben a berlini Siemens Halske-cég kötelekébe került. Itt kezdett el foglalkozni tudományos alapon is a röntgen-fizika és technika kérdéseivel. Ez időben jelennek meg első tudományos értekezései a röntgentechnika, sugárzás-mérés, sugártherápia és mélytherápia tárgyköreiből. 1915 és 18 között a bécsi leányvállalat vezetője, ahol számos új röntgenberendezés kifejlesztése fűződik nevéhez. 1919-ben visszakerült Berlinbe, ahol 1924-ben az orvostechnikai gyárrészleg igazgatója lett. Ezen időre esik a ventilcsöves röntgenkészülékek kifejlesztése, mely konstrukciónak egyik úttörője volt.
1925 és 1931 között igazgatója lesz a Siemens-Reiniger- Veifa cégnek és igazgatósági tagja a Reiniger—Gebbert erlangeni, valamint a Phönix rudolfstadti cégeknek. Vezetésével a kialakuló S..R. V. röntgengyár magához ragadja a vezető szerepet a röntgenkészülékek fejlesztése terén az egész világon. Ezt a vezetőszerepet a III. Internacionális Radiológus Kongresszus meg is erősíti.
1932-ben visszavonul a gazdasági élettől és csak tudományos munkáival foglalkozik. Ebben az időben dolgozza ki a tomographiás vizsgálati eljárás elvi és gyakorlati megoldását, amely azóta az egész világon elterjedt. További találmányaival is elősegíti a röntgenkészülékek fejlesztését. Részt vesz a Nemzetközi Szabványbizottságok munkáiban és az elméleti tudományos munkáknak és értekezéseknek egész sora jelenik meg tollából a röntgenszak területéről.
1942-ben tér vissza szülővárosába Budapestre, ahol egyideig mint röntgenszakértő, később mint az Egészség- ügyi Minisztérium főelőadója vesz részt a hazai röntgenszakma fejlesztésében. 1951-től a Híradástechnikai Tudományos Egyesület röntgen szakcsoportjának elnöke, 1954- ben az Országos Onkológiai Intézet tudományos osztályának vezetője lesz. Életének utolsó éveiben különösen a tudományos egyesületekben végzett munkáján keresztül mindent elkövet annak érdekében, hogy kedvelt munka- területén a szakmai és tudományos nívót emelje ; hivatalos tanfolyamokat szervez szakemberek képzésére az általános röntgentechnikusi színvonal emelésére; az Egészségügyi Minisztérium megbízásából szakjegyzeteket készít. Sokirányú tevékenységén kívül nem hagyja abba tudományos munkáját sem és fáradhatatlanul dolgozik élete utolsó művén, amely elsősorban röntgenorvosok részére készülő olyan szakkönyv, amely a világon egyedülállóan a röntgenszakma egész területét magába foglaló megfelelő segédeszközt jelentene. Sajnos e munka befejezésében a váratlan halál meggátolta.
Halála a magyar tudományos életnek, a radiológiai szakmának igen nagy veszteséget jelent."
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.