Minden ami képalkotás

2022. január 30. 10:13 - Bágyi Péter

dr. Groszmann Gusztáv

1878-1957

dr. Groszmann Gusztáv
gépészmérnök, röntgenfizikus
1878—1957

forrás: Elektrotechnika 50. évf. 1957. 1—2. szám (75.o.)

grosszmann_gusztav_portre.png"dr. Groszmann Gusz­táv, a magyar röntgentechnika egyik legjelentősebb és leglel­kesebb úttörője és művelője, nemzetközileg egyik legismer­tebb műszaki szaktekintélye1957. január 16-án hunyt el.
Dr. Groszmann Gusztáv Budapesten született 1878- ban. Édesapja az akkori János-kórház igazgató főorvosa volt. Középiskoláit az evangélikus gimnáziumban mint első tanuló végezte. Egyetemi tanulmányait a budapesti Műszaki egyetemen kezdte, de oklevelet 1900-ban már a zürichi egyetem gépészmérnöki fakultásán nyert. Öt éven át ugyan­itt dolgozott tanársegédként a fizikai és elektrotechnikai tanszéken prof. dr. H. F. Weber mellett. Ezután több nagy elektromos gyár, mint az AEG, Felten és Guilleaume labora­tóriumában dolgozott, majd 1911-ben a berlini Siemens Halske-cég kötelekébe került. Itt kezdett el foglalkozni tudo­mányos alapon is a röntgen-fizika és technika kérdéseivel. Ez időben jelennek meg első tudományos értekezései a rönt­gentechnika, sugárzás-mérés, sugártherápia és mélytherápia tárgyköreiből. 1915 és 18 között a bécsi leányvállalat veze­tője, ahol számos új röntgenberendezés kifejlesztése fűződik nevéhez. 1919-ben visszakerült Berlinbe, ahol 1924-ben az orvostechnikai gyárrészleg igazgatója lett. Ezen időre esik a ventilcsöves röntgenkészülékek kifejlesztése, mely kon­strukciónak egyik úttörője volt.
1925 és 1931 között igazgatója lesz a Siemens-Reiniger- Veifa cégnek és igazgatósági tagja a Reiniger—Gebbert erlangeni, valamint a Phönix rudolfstadti cégeknek. Vezeté­sével a kialakuló S..R. V. röntgengyár magához ragadja a vezető szerepet a röntgenkészülékek fejlesztése terén az egész világon. Ezt a vezetőszerepet a III. Internacionális Radiológus Kongresszus meg is erősíti.
1932-ben visszavonul a gazdasági élettől és csak tudo­mányos munkáival foglalkozik. Ebben az időben dolgozza ki a tomographiás vizsgálati eljárás elvi és gyakorlati meg­oldását, amely azóta az egész világon elterjedt. További találmányaival is elősegíti a röntgenkészülékek fejlesztését. Részt vesz a Nemzetközi Szabványbizottságok munkáiban és az elméleti tudományos munkáknak és értekezéseknek egész sora jelenik meg tollából a röntgenszak területéről.
1942-ben tér vissza szülővárosába Budapestre, ahol egyideig mint röntgenszakértő, később mint az Egészség- ügyi Minisztérium főelőadója vesz részt a hazai röntgen­szakma fejlesztésében. 1951-től a Híradástechnikai Tudo­mányos Egyesület röntgen szakcsoportjának elnöke, 1954- ben az Országos Onkológiai Intézet tudományos osztályá­nak vezetője lesz. Életének utolsó éveiben különösen a tudományos egyesületekben végzett munkáján keresztül mindent elkövet annak érdekében, hogy kedvelt munka- területén a szakmai és tudományos nívót emelje ; hivatalos tanfolyamokat szervez szakemberek képzésére az általános röntgentechnikusi színvonal emelésére; az Egészségügyi Minisztérium megbízásából szakjegyzeteket készít. Sok­irányú tevékenységén kívül nem hagyja abba tudományos munkáját sem és fáradhatatlanul dolgozik élete utolsó művén, amely elsősorban röntgenorvosok részére készülő olyan szakkönyv, amely a világon egyedülállóan a röntgen­szakma egész területét magába foglaló megfelelő segéd­eszközt jelentene. Sajnos e munka befejezésében a várat­lan halál meggátolta.
Halála a magyar tudományos életnek, a radiológiai szakmának igen nagy veszteséget jelent."

grosszmann_gusztav_1.png

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://radiologia.blog.hu/api/trackback/id/tr8416954860

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
Minden ami képalkotás
süti beállítások módosítása