forrás: 
Clinical radiology workforce census 2024
The Royal College of Radiologists
https://www.rcr.ac.uk/news-policy/policy-reports-initiatives/clinical-radiology-census-reports/

auntminnieeurope cikk:
https://www.auntminnieeurope.com/clinical-news/ct/article/15747737/new-evidence-emerges-on-uk-radiologys-workforce-crisis

A 2024-es klinikai radiológiai munkaerő-jelentés veszélyes hiányt mutat a radiológusokból - olyan szakorvosokból, akik nélkülözhetetlenek az olyan súlyos betegségek diagnosztizálásához, kezeléséhez, mint pl. a rák, a stroke. Ez egyre nagyobb és súlyosabb késedelmeket okoz a betegek számára a diagnózis felállításában és a kezelés megkezdésében. A radiológiai munkaerő növekedésének üteme eltörpül a radiológiai szakértelem iránti kereslet növekedési üteme mellett.

A Brit Királyi Radiológusok Kollégiuma (RCR) által közzétett két fontos jelentés tárja fel a brit Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS) munkaerő-problémáinak valódi mértékét és az outsourcingra való egyre nagyobb támaszkodást. Az RCR figyelmeztet, hogy ha nem történik sürgős intézkedés, a betegek várakozási ideje tovább romlik, a személyzet pedig a töréspontig hajszolttá válik

A krónikus munkaerőhiány nyomása miatt a tapasztalt munkatársak most fiatalabb korban hagyják el a munkahelyüket, mint valaha, állítja az RCR. 2024-ben az NHS-ből távozó klinikai radiológusok átlagéletkora 50 év volt (2020-ban még 55 év volt), és a távozó munkatársak 40%-a 45 év alatti volt.

"Az idei klinikai radiológiai (CR) összeírás ismét megmutatja a kihívás nagyságrendjét, amellyel szembe kell néznünk, mivel az olyan krónikus problémák, mint a munkaerőhiány, a leletezésii elmaradások és az üres álláshelyek továbbra is túl magasak" - írta Dr. Robin Proctor, az RCR szakmai gyakorlatért felelős orvosigazgatója (CR) a CR-jelentés előszavában.

"Miközben ez a jelentés helyesen érvel a sürgősen szükséges munkaerő-növekedés mellett, el kell gondolkodnunk azon is, hogyan használjuk ki a legjobban a radiológus szakorvosokat.
A rendszer jelenleg nem teszi lehetővé számunkra, hogy a legjobb tudásunk szerint dolgozzunk - sőt, sokunkat aktívan elüldöz".

Az RCR szerint először fordult elő, hogy az Egyesült Királyságban egyetlen radiológiai osztály sem teljesítette a leletezési kötelezettségét a szerződéses munkaidőn belül. Mind az in-sourcing (a személyzet túlórájának kifizetése), mind a outsourcing (a távradiológiai cégek fizetése a leletkészítés egy részének elvégzéséért) elterjedtsége 97%-ra, illetve 95%-ra emelkedett. A nagyobb radiológiai osztályok nagyobb mértékben támaszkodnak az in-sourcingra (100%-ban alkalmazzák ezt a módszert), míg a kisebb osztályok nagyobb mértékben támaszkodnak a kiszervezésre (95%-ban alkalmazzák ezt a módszert).

A leletezés költségei az elmúlt 6 évben az Egyesült Királyságban:

• 2024-ben az NHS trösztök és egészségügyi tanácsok 325 millió fontot költöttek in-sourcingra és outsourcingra. Ez 16%-os növekedést jelent a 2023-as kiadásokhoz képest, és 2910 CR tanácsadói fizetés költségének felel meg.
• Az RCR öt éven belül 547 millió fontnyi kiadást prognosztizál, ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak.
• A kiadások nagy részét a kiszervezés teszi ki, amely 2023 és 2024 között több mint 42 millió fonttal emelkedik - jegyezte meg az RCR.
• A jelentés megírásának időpontjában több mint 600 olyan radiológus szakorvos szerepelt az Általános Orvosi Tanács (GMC) nyilvántartásában, akinek kijelölt szerve (jellemzően az orvos elsődleges munkáltatója) egy teleradiológiai vállalat volt.
• 2023 októberében az Egyesült Királyságban 4624 klinikai radiológus dolgozott az NHS-ben, beleértve a konzulenseket és a szakorvosokat, valamint a szakorvosok és szakasszisztensek (SAS) orvosait. Emellett 2049 radiológus orvos volt képzésben.

A radiológiai munkahelyek többletleletezési feladatainak megoldására szánt módszerek:

A jelentés szerint körülbelül 200 olyan radiológus volt, akinek a kijelölt szerve teleradiológiai cég volt, és akik már nem szerepelnek az RCR összeírási adataiban, ami arra utal, hogy szinte kizárólag teleradiológiával foglalkoznak. "Ez csak egy kis töredéke azoknak, akik valamilyen teleradiológiai munkát végeznek, és akiknek a legtöbb kijelölt munkaadója az NHS trösztök/egészségügyi testületek. Ennek ellenére van bizonyos mértékű "veszteség" az NHS-től a teleradiológiai ágazat felé, bár ezt nehéz számszerűsíteni".

• A teljes munkaidőnél kevesebbet dolgozók aránya 2024-re 39%-ra emelkedett, folytatva a korábbi években megfigyelt tendenciát.
• A nem teljes munkaidőben történő munkavégzés az idősebbek körében a leggyakoribb - a 40 év alattiak 26%-a, míg az 50-59 évesek 41%-a -, de az elmúlt hat évben minden korcsoportban emelkedett az előfordulása.

A mellékállásban tevékenykedő dolgozók aránya az elmúlt hat évben:

Sokan ezt az időt oktatásra vagy kutatásra, gyermekgondozásra vagy más családi kötelezettségekre, illetve jóléti okokból használják fel, de az RCR elismerte, hogy egyesek azért választják a részállást (LTFT-t), hogy részmunkaidőben dolgozzanak egy teleradiológiai vállalatnál.

A jelentésben azonosított egyéb tendenciák a következők:

• 2024-ben a vezetők 56%-a arról számolt be, hogy az AI-eszközök bevezetése nem változtatta meg jelentősen a munkaterhelését, 37%-uk pedig arról számolt be, hogy közvetlenül az AI-eszközök bevezetése és/vagy használata következtében nőtt a munkaterhelésük. Ezek az adatok nem tartalmazzák a vezetők azon 30%-át, akik arról számoltak be, hogy nem használnak mesterséges intelligencia eszközöket.
• Az általános radiológusok kivételével a legmagasabb várható nyugdíjazási arányt a mellkasi (26% öt éven belül), az onkoradiológiai (26%) és az emlődiagnosztikai (22%) csoportok mutatják. Az emlőradiológia esetében az elmúlt öt évben átlagosan 4,8%-os volt az éves lemorzsolódás (szemben az összes szakterület átlagában mért 3,8%-kal), míg a cardioradiológia esetében ez az arány 1,4%. A többi szakterület, ahol a relatív lemorzsolódási arány magasabb, a mozgásszervi (3,5%) és az izotópdiagnosztika (4,6%).
• Az elmúlt öt évben az uroradiológia 8,3%-kal, a cardioradiológia 7,4%-kal, a fej-nyaki radiológia 7,1%-kal, a gasztrointesztinális radiológia pedig 6,7%-kal nőtt.
• A diagnosztikai radiológusok 42%-a nő. Az elmúlt évtizedben fokozatosan nőtt a nők aránya a szakorvosok között (diagnosztikus és intervenciós), a 2015-ös 33%-ról 2024-re 37%-ra, de az intervenciós radiológus szakorvosoknak csak 12%-a nő.
• 2024-ben 344 fő kezdte meg a szakképzést, és 265 fő fejezte be a képzést. A szakképzésben részt vevő rezidensek a teljes munkaerő 29%-át teszik ki. Az elmúlt öt évben a radiológus rezidensek létszáma évente átlagosan 4,8%-kal nőtt, de egyes területeken alig vagy egyáltalán nem volt növekedés (pl. Észak-Írország 0,4%, Észak- és Nyugat-Wales 1,9%). Délkelet-Skóciában 2019 óta évente átlagosan 3,7%-kal csökkent a rezidensek száma.
• A vezetők 83%-a mondta, hogy nincs elegendő radiográfus az új gépek működtetéséhez, és 72%-a mondta, hogy nincs elegendő radiológus a készülő képek leletezéséhez. 53%-uk jelezte, hogy nincs elegendő hely egy újabb gép elhelyezéséhez.

A jelentés összefoglalója:

Bár a munkaerő létszáma nőtt 2024-ben 4,7%-kal, a CT- és MRI-képalkotás iránti kereslet 8%-kal nőtt, így a diagnosztikai szolgáltatások még inkább lemaradtak. A hiány a klinikai radiológiában az előrejelzések szerint 2029-re 39%-ra emelkedik, ami azt jelenti, hogy a radiológusokra nehezedő nyomás csak növekedni fog. Fontos, hogy az Egyesült Királyság kormánya ne tévessze szem elől a következőket: a radiológia központi jelentőségét a betegek és a szélesebb körű NHS számára. A késedelmek és a diagnosztikai problémák azt jelentik, hogy az egész rendszer lassabban működik. A betegek tovább várnak arra, hogy megtudják, mi a bajuk, a kezelés megkezdésére, és ennek következtében potenciálisan rosszabb eredményeket szenvednek el. Ezzel szemben a gyors és pontos diagnózisok jobb betegellátást és kedvezőbb kimenetelű ellátást eredményeznek, az ebből eredő előnyökkel együtt az egyének és a társadalom számára.

Sürgető szükség van a radiológiai munkaerő bővítésére több radiológus és a képzési kínálat bővítése révén. Ezáltal segítene kielégíteni a képalkotás és a diagnosztika iránti keresletet, amely várhatóan az elkövetkező évtizedekben az előrejelzések szerint növekedni fog. A megtartás is probléma, amellyel foglalkozni kell. A munkaerőhiány és a magas fluktuáció a következőkhöz vezet: a hatékonyság hiányához, a betegek rosszabb ellátásához és a személyzet kiégéséhez. Rossz informatikai rendszerek és a munkakörülmények, valamint az ésszerűtlen munkaterhelési követelmények és a radiológusok idejének mikro-menedzsmentje, perverz ösztönzőket teremtenek a radiológusok számára, hogy csökkentsék munkaidejüket vagy teljesen elhagyják az NHS-t.

Alapvetően biztosítanunk kell, hogy a radiológusokat fel kell hatalmazni a következőkre: hogy elvégezhessék a munkájukat, amire kiképezték őket. Ez új módszerek elfogadását vonja maga után és új technológiák alkalmazását. A radiológusoknak elegendő időt és teret kell adni a szolgáltatás fejlesztéshez, projektek megvalósításához, mint például a betegút újratervezése és a legmodernebb orvostechnikai eszközök alkalmazása, technológiák bevezetése. Időt kell biztosítani számukra a multidiszciplináris csoportok vezetésére és a jövőbeli munkaerő képzésére. 

A teljes jelentés itt érhető el:
Clinical radiology workforce census 2024
The Royal College of Radiologists
https://www.rcr.ac.uk/media/4imb5jge/_rcr-2024-clinical-radiology-workforce-census-report.pdf

forrás, teljes cikk:
Brady, A.P., Loewe, C., Brkljacic, B. et al. 
Guidelines and recommendations for radiologist staffing, education and training. 
Insights Imaging 16, 57 (2025). 
https://doi.org/10.1186/s13244-025-01926-6

Ez a cikk az Európai Bizottság által finanszírozott EU-REST (European Union Radiation, Education, Staffing & Training) projekt keretében kidolgozott, a radiológiával kapcsolatos személyzeti és oktatási/képzési iránymutatásokat és ajánlásokat ismerteti. A partnerek a gép/rendszer/tevékenység órájának használatát javasolják alapegységként a radiológusok létszámigényének kiszámításához. A radiológusok oktatására és képzésére vonatkozó ajánlások között szerepel az 5 éves radiológiai szakképzés standard időtartamának megállapítása, valamint az ESR európai radiológiai képzési tantervének európai szintű szabványként való bevezetése. Az összes szakmai csoportra vonatkozó általános ajánlások közé tartozik, hogy minden egyes uniós tagállam vezessen központi nyilvántartást minden egyes szakmai csoportra és a vonatkozó berendezésekre vonatkozóan, a kötelező továbbképzés, beleértve az egyes szakmai csoportok számára releváns technikákat és ismereteket, valamint a projekt ajánlásainak elfogadása vagy adaptálása.

Az EU-REST projekt által kidolgozott, radiológiával kapcsolatos személyzeti és oktatási/képzési iránymutatások és ajánlások új megközelítést javasolnak a radiológusok létszámának kiszámítására, és ajánlásokat tesznek a radiológiai oktatásra és képzésre vonatkozóan, valamint általános ajánlásokat a projekt által lefedett valamennyi szakmai csoport számára.

Fontos:

• A radiológiai munkaerő kiszámításához a népesség, a munkaterhelés, a berendezések vagy a rendelkezésre álló ágyak számának paraméterként való felhasználásának előnyeit és hátrányait ismertetik.
• Megmagyarázzák, hogy ezek a paraméterek miért nem alkalmasak a radiológus személyzet létszámigényének kiszámítására.
• A radiológus személyzet szükségletének kiszámításához a gép/rendszer/tevékenység órájának javasolt használata alapegységként lehetővé teszi egy adaptálható és skálázható iránymutatás kidolgozását.
• Összefoglalják a radiológusoknak szóló oktatási és képzési ajánlásokat, valamint a nem szakmaspecifikus ajánlásokat.

Az EU-REST projektet az Európai Bizottság (EB) rendelte meg és tervezte azzal a céllal, hogy jellemezze a fentiek jelenlegi helyzetét, és - ami döntő fontosságú - iránymutatásokat és ajánlásokat dolgozzon ki az EU tagállamai számára a radiológus munkaerő-szükséglet, valamint a radiológusokra vonatkozó oktatási és képzési követelmények tekintetében. A projektet az EU EU4Health programja finanszírozta; a projekt célja az volt, hogy az orvosi ionizáló sugárzási alkalmazások stratégiai menetrendje (SAMIRA) cselekvési terv intézkedéseinek részét képezze, és hozzájáruljon a rák elleni európai terv végrehajtásához.

Ebben a harmadik cikkben a projekt során kidolgozott, az Európai Bizottsághoz benyújtott és a Bizottság által a projekt zárójelentésének részeként elfogadott iránymutatásokról és ajánlásokról számolnak be.

Az EU-REST projekt az ionizáló sugárzás orvosi alkalmazásával foglalkozó valamennyi szakmai csoportot felölelte, és a projektkonzorcium részét képező többi csoport (sugáronkológusok, nukleáris orvosok, radiográfusok, orvosfizikusok/orvosfizikai szakértők és sugárterapeuták) külön is beszámolnak a projektről és annak eredményeiről, mivel azok kifejezetten az ő területükre vonatkoznak.

Általános elvek

Az EU-REST projekt keretében kidolgozott iránymutatások a következő 3 pilléren alapulnak:

1. A 27 uniós tagállam meglévő gyakorlata

• Minden szakmai csoport arra törekedett, hogy a rendelkezésre álló adatok, azaz az EU-REST felmérés eredményei (amint arról a radiológusok esetében a 2. részben, EU-REST - A radiológusok személyzeti, oktatási és képzési helyzete a 27 EU-tagállamban) és a szakirodalmi áttekintés alapján megállapítsa a jelenlegi, ésszerűen jó gyakorlatban meglévő következetességeket/egységességeket.
• Elismerték, hogy ezen a területen általánosan alkalmazható szakirodalom nem áll rendelkezésre; amikor csak lehetséges volt, ezeket az iránymutatásokat a bizonyítékokon alapuló kutatás és a bizonyítékokon alapuló gyakorlat alapján állították össze.

2. Ajánlások

• Az ajánlások a helyes gyakorlat befolyásolása érdekében készültek, miközben a minimumkövetelményeket tükrözik.
• Az ajánlásokat - amennyiben rendelkezésre álltak - hiteles szakirodalom, iránymutatások, bizonyítékokon alapuló kutatások vagy konszenzusos dokumentumok támasztják alá. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a projekt szakirodalmi felmérése jelentős hiányt mutatott a meglévő szakirodalomban, amely a kérdéses kérdésekben megfelelő normákat határoz meg, különösen a megfelelő radiológuslétszám tekintetében.

3. Fejlesztések

• A nyilvánvaló és szükséges változtatásokat vagy fejlesztéseket a fenti 1. és 2. pontok adatai támasztják alá, és valamennyi partner egyetért velük. Ezek túlnyomórészt az alábbiakban vázolt, valamennyi szakmai csoportra vonatkozó általános iránymutatásokat alkották.

Általános ajánlások valamennyi szakmai csoport számára

Ezek az ajánlások az EU-REST projekt által lefedett valamennyi szakmai csoportra vonatkoznak.

1.Nemzeti nyilvántartások

A. A fentiekben említett, a munkaerő rendelkezésre állására vonatkozó mérőszámok általános hiánya miatt valamennyi érintett szakmai csoport esetében, valamint a megfelelő létszámszintekre vonatkozó, széles körben alkalmazható, jövőbiztos szabványok hiánya miatt. Javasolják, hogy minden uniós tagállam vezessen központi nyilvántartást minden egyes szakmai csoportról és a munkájuk elvégzéséhez szükséges felszerelésekről. Minden tagállamnak biztosítania kellene az adatok (ideális esetben egységes) magas minőségét, beleértve az alábbiakra vonatkozó információkat is

• a szakemberek száma (és ha lehetséges, a teljes munkaidős egyenértékesek száma)
• a szakemberek életkori és nemi profilja (a jövőbeli személyzet képzési helyeinek tervezése, a nyugdíjazás utáni helyettesítés stb. érdekében).
• A nyilvántartásba való felvételhez és az önálló munkavégzéshez szükséges megfelelő képesítések.

B. Az ilyen nyilvántartásoknak ideális esetben az összes uniós tagállamban közös szabványok alapján kellene működniük, hogy az adatok érdemi kereszt-összehasonlítását biztosítani lehessen. Ennek érdekében az e nyilvántartásokban szereplő adatok összegyűjtéséhez és ellenőrzéséhez használt meghatározásoknak valamennyi tagállamban közösnek kell lenniük. Az ilyen nyilvántartásokban tárolt adatokat az Európai Bizottságon keresztül kell megosztani, hogy megkönnyítsék az uniós szintű adatok összegyűjtését és karbantartását. A nemzeti nyilvántartások létrehozását (a fenti 1A. pontban vázoltak szerint) haladéktalanul el kell kezdeni, a szabványok és fogalommeghatározások harmonizálása és az adatok EU-n belüli megosztása pedig ezt követően következik, amint a tagállamokban összegyűltek a nyilvántartások létrehozásával és fenntartásával kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok.

2. Folyamatos szakmai fejlődés (CPD)

A sugárvédelemmel kapcsolatos továbbképzés már az alapvető biztonsági előírásokról szóló irányelv (BSSD) értelmében is kötelező, amelyet az egyes tagállamok nemzeti jogukba átültettek. A kötelező továbbképzésnek a sugárvédelmi kérdéseken túlmenően az egyes szakmai csoportok számára releváns technikákra és ismeretekre is ki kell terjednie. Az egyes csoportok továbbképzésének pontos módszertana és követelményei az egyes tagállamok hatáskörébe tartoznak, de a kötelezővé tétel általános elvét minden államnak el kell fogadnia.

3. Az iránymutatások elfogadása vs. kiigazítása

Az EU-REST konzorcium egyértelmű ajánlása az, hogy minden tagállam fogadja el az ajánlásokat, ami elősegíti a szabványok és a gyakorlat egységességét, és ezáltal végső soron javítja a betegbiztonságot. Ha az iránymutatások elfogadása bizonyos körülmények között indokolt okokból nem lehetséges, az érintett országok a javasolt iránymutatásokat úgy alakíthatják át, hogy azok a saját nemzeti környezetükben is alkalmazhatók legyenek. Az ilyen kiigazítás mértékének azonban korlátozottnak kell lennie. A konzorciumi tagok alapvetően úgy vélik, hogy az ajánlások valamennyi tagállam általi egységes elfogadása valószínűleg előnyösebb lenne, mint az ajánlások kiigazítása. A tanulmánynak és az Európai Bizottságnak a teljes elfogadásra kell törekednie.

4. A képzés harmonizációja

Mindegyik szakmai csoport esetében kívánatos és támogatandó a képzés harmonizációja mind a 27 uniós tagállamban (az időtartam, a tanterv és a sikeres elvégzés igazolása tekintetében). Ez elősegítené a képesítések tagállamok közötti átjárhatóságát, és megkönnyítené az érintett szakemberek mobilitását. A radiológusokra vonatkozó konkrétumok fentebb szerepelnek.

Az ESR (Európai Radiológus Társaság) Páciensekkel foglalkozó tanácsadó csoportja (PAG) rendszeresen ülésezik, hozzájárul az oktatási törekvésekhez, a betegek álláspontját képviseli a protokollokkal és a minőséggel kapcsolatos valamennyi ESR tevékenységben.
Az ESR valamennyi irányelve és közzétett tudományos cikkei, protokolljai (pl,: ESR Essentials) ma már tartalmaznak a betegek számára készült összefoglalókat (Patient summary), amelyek a laikus olvasók számára közérthető nyelven összefoglalják a dokumentumok fő üzeneteit. 
Ezekből szemlézve folyamatosan a legfontosabbak:

Cikk:
Dioguardi Burgio, M., Ronot, M. & Vilgrain, V.
ESR Essentials: assessing the radiological response of liver metastases to systemic therapy - practice recommendations by the European Society of Gastrointestinal and Abdominal Radiology.
Eur Radiol (2025).
https://doi.org/10.1007/s00330-025-11540-1

Shinagare, A.B., Nougaret, S.

Next-Gen Radiology: Disease-specific structured reports. 

Eur Radiol (2025).
https://doi.org/10.1007/s00330-025-11482-8

Lehet, hogy egy kép többet ér ezer szónál, de a radiológiában több száz képet gondosan kell egyetlen, pontos és használható dokumentumba, a radiológiai leletbe tömöríteni. A radiológiai lelet több, mint a látottak felsorolása és egy jogi dokumentum. Ez a radiológusok, a beutaló orvosok és a betegek közötti kommunikáció sarokköve. E dokumentum egyértelműségétől és teljességétől függnek a kritikus klinikai döntések, a betegek eredményei, sőt az egészségügyi költségek is.

A diagnosztikai bizonytalanság továbbra is a radiológiai leletek Achilles-sarka. A bizonytalanság eredhet a képalkotó vizsgálat korlátaiból, a lelet változó tartalmából vagy szerkezetéből, vagy a lelet következetlen nyelvezetéből, és zavart okozhat a képalkotó találatokkal kapcsolatban, lehetséges rossz kezelést, vagy szükségtelen utólagos képalkotást vagy invazív eljárásokat indikál, ami a beteg számára közvetlen és közvetett költségekkel és stresszel jár.

Strukturált leletkészítés

Bár a radiológiai leletekben lévő összes bizonytalanság kiküszöbölése irreális, a szükségtelen variabilitás csökkentésére törekedhetünk és törekednünk is kell.
Lépjünk be a strukturált leletkészítésbe - egy olyan megoldás, amely nemcsak szabványosítja a radiológiai kommunikációt, hanem annak értékét is növeli. A radiológiai leletek a szabadszöveges bekezdésektől a szerv-alapú strukturált leletekig fejlődtek, most pedig a betegségspecifikus strukturált leletek irányába, amelyek konkrét klinikai forgatókönyveknek felelnek meg. A szabadszöveges, strukturálatlan leletek könnyen diktálhatók és rugalmasak, de hosszuk és tartalmuk tekintetében jelentős eltérésekkel járnak. Ezzel szemben a strukturált leletek segítenek csökkenteni a változékonyságot, specifikusabbak, valamint nagyobb következetességet és jobb kommunikációt biztosítanak. Néha kritizálják őket, hogy bonyolultabbak és időigényesebbek, de a strukturált leletek következetes használata összességében nagyobb hatékonyságot is eredményezhet. Idővel a következetesség igénye vezetett a szerv-alapú strukturált leletekhez, és most a következő határvonal küszöbén állunk: betegségspecifikus strukturált leletek.

Betegségspecifikus strukturált leletek

Elődeiktől eltérően a betegségspecifikus leletek konkrét állapotokra szabottak. A kritikus adatok szerepeltetése érdekében kéréseket és ellenőrzőlistákat tartalmaznak, amelyek kevesebb teret hagynak a kihagyásoknak vagy a kétértelműségnek. A Society of Abdominal Radiology (SAR) Renal Cell Carcinoma Disease-Focused Panel (RCC DFP) által 6 akadémiai központ és 6 közösségi rendelő vesetömeggel rendelkező betegein végzett vizsgálat jelentős eltéréseket talált lényeges elemek leletezésében. Ezek az eredmények rávilágítanak arra, hogy a standard strukturált leletek még mindig nem képesek kielégíteni az összetett betegségek árnyalatait. A betegségspecifikus strukturált leletek áthidalják ezt a hiányosságot azáltal, hogy teljesebb, következetesebb és alkalmazhatóbb tartalmat biztosítanak. A Sahni és munkatársai által végzett vizsgálatban a végbélrák kezdeti stádiumbeállítására szolgáló strukturált leletsablon bevezetése javította az MRI-leletek teljességét és minőségét a szabad szöveges formátumhoz képest. Itt nem csupán a dobozok kipipálásáról van szó, hanem arról, hogy a betegek ellátását közvetlenül befolyásoló, hasznosítható meglátásokat nyújtsunk.

Szinoptikus lelet

Míg a betegségspecifikus strukturált leletek megváltoztatták a játékmenetet, a szinoptikus lelet továbbviszi ezt a koncepciót. A szinoptikus leletek nem csak betegségspecifikusak, hanem ellenőrzőlistásak is, közös adatelemeket és előre meghatározott válaszlehetőségeket tartalmaznak. Ez a megközelítés minimalizálja a variabilitást, elkerüli a kétértelmű kifejezéseket, és biztosítja a kritikus adatelemek felvételét. Egy előrehaladott petefészekrákról szóló tanulmányban Andrieu és munkatársai megállapították, hogy a szinoptikus lelet következetes adatrögzítést és több használható betekintést eredményezett az egyszerű strukturált leletekhez képest. A szinoptikus leletkészítésben rejlő lehetőségek túlmutatnak az egyértelműségen - a radiológia egyetemes nyelvének megteremtéséről van szó.

A strukturált és tömör leletek biztosításával a szinoptikus lelet csökkenti a kétértelműséget, végső soron javítja a betegellátást. A szinoptikus leletek széles körű elterjedéséhez vezető út azonban nem akadálymentes. A szinoptikus leletek jelentős erőfeszítést igényelnek, beleértve a kritikus elemek meghatározására irányuló multidiszciplináris együttműködést, a radiológusok képzését és a gyakorlati szokások megváltoztatását. Emellett rugalmatlannak, időigényesnek és technikailag kihívást jelentőnek is tekinthetők, és több erőfeszítést igényelnek a radiológusoktól. Ezek a tényezők kihívást jelentenek a bevezetésük és elfogadásuk szempontjából a növekvő radiológiai vizsgálati volumen és az egyes országokban csökkenő költségtérítések korában.

A siker érdekében a betegségspecifikus és szinoptikus leletek bevezetése gondos tervezést és stratégiákat igényel. Először is, az oktatás és a tudatosság kulcsfontosságú; a radiológusoknak, a gyakornokoknak és más érdekelt feleknek teljes mértékben fel kell fogniuk, hogy ezek a leletformátumok milyen értéket képviselnek a klinikai gyakorlatban. Ez a megértés képezi a széles körű elfogadás alapját. Emellett a fejlett technológiák, például a természetes nyelvi feldolgozás (NLP) és a mesterséges intelligencia (AI) is felhasználható a radiológus visszajelzésének biztosítására. E leletek kidolgozásának is közös erőfeszítésnek kell lennie, amely a radiológusok, sebészek, onkológusok és más érdekelt felek aktív részvételét igényli a feltüntetendő kritikus adatelemek meghatározásához és egyeztetéséhez. Végül a vezetők bevonása és a strukturált és szinoptikus lelet minőségjavítási kezdeményezésekbe való beágyazása biztosíthatja a hosszú távú klinikai munkafolyamatokba való integrálást, és ezzel a fenntarthatóságot.

A betegségspecifikus strukturált leletek, beleértve a szinoptikus leleteket is, egyik jelentős előnye az adatbányászattal és kutatással való kompatibilitásuk. Szabványosított formátumuk, a közös adatelemek következetes szerepeltetése és az előre meghatározott válaszlehetőségek lehetővé teszik a hatékony elemzést mesterséges intelligencia és NLP segítségével, ami értékessé teszi őket a minőségjavító programok és a kutatási erőfeszítések számára.

Az értékalapú ellátás világában a radiológia szerepe a képértelmezésről a cselekvőképes iránymutatás nyújtására változik. A betegségspecifikusan strukturált és szinoptikus leletek jelentik ennek az elmozdulásnak a csúcspontját, következetességet, egyértelműséget és fokozott klinikai hatást kínálva. Igen, ezek erőfeszítést és alkalmazkodást igényelnek, de az így létrejövő jobb, teljesebb kommunikáció előnyei valószínűleg felülmúlják a kihívásokat. A jövő radiológiai lelete már itt van - pontos, szabványosított és nagy hatású. A kérdés csak az, hogy készen állunk-e arra, hogy elfogadjuk?

Az ESR (Európai Radiológus Társaság) Páciensekkel foglalkozó tanácsadó csoportja (PAG) rendszeresen ülésezik, hozzájárul az oktatási törekvésekhez, a betegek álláspontját képviseli a protokollokkal és a minőséggel kapcsolatos valamennyi ESR tevékenységben.
Az ESR valamennyi irányelve és közzétett tudományos cikkei, protokolljai (pl,: ESR Essentials) ma már tartalmaznak a betegek számára készült összefoglalókat (Patient summary), amelyek a laikus olvasók számára közérthető nyelven összefoglalják a dokumentumok fő üzeneteit. 
Ezekből szemlézve folyamatosan a legfontosabbak:

Cikk: Hadnadjev Šimonji, D., Spasić, A. & Stankov, M.
ESR Essentials: pseudolesions in head and neck—practice recommendations by the European Society of Head and Neck Radiology. 
Eur Radiol (2025).
https://doi.org/10.1007/s00330-025-11477-5