Minden ami képalkotás

2025. május 26. 11:47 - Bágyi Péter

Iránymutatások és ajánlások a radiológusok munkájára, oktatására és képzésére

EU-REST (European Union Radiation, Education, Staffing & Training) projekt keretében kidolgozott, a radiológiával kapcsolatos személyzeti és oktatási/képzési iránymutatások és ajánlások

 

13244.jpg

forrás, teljes cikk:
Brady, A.P., Loewe, C., Brkljacic, B. et al. 
Guidelines and recommendations for radiologist staffing, education and training. 
Insights Imaging 16, 57 (2025). 
https://doi.org/10.1186/s13244-025-01926-6

Ez a cikk az Európai Bizottság által finanszírozott EU-REST (European Union Radiation, Education, Staffing & Training) projekt keretében kidolgozott, a radiológiával kapcsolatos személyzeti és oktatási/képzési iránymutatásokat és ajánlásokat ismerteti. A partnerek a gép/rendszer/tevékenység órájának használatát javasolják alapegységként a radiológusok létszámigényének kiszámításához. A radiológusok oktatására és képzésére vonatkozó ajánlások között szerepel az 5 éves radiológiai szakképzés standard időtartamának megállapítása, valamint az ESR európai radiológiai képzési tantervének európai szintű szabványként való bevezetése. Az összes szakmai csoportra vonatkozó általános ajánlások közé tartozik, hogy minden egyes uniós tagállam vezessen központi nyilvántartást minden egyes szakmai csoportra és a vonatkozó berendezésekre vonatkozóan, a kötelező továbbképzés, beleértve az egyes szakmai csoportok számára releváns technikákat és ismereteket, valamint a projekt ajánlásainak elfogadása vagy adaptálása.

Az EU-REST projekt által kidolgozott, radiológiával kapcsolatos személyzeti és oktatási/képzési iránymutatások és ajánlások új megközelítést javasolnak a radiológusok létszámának kiszámítására, és ajánlásokat tesznek a radiológiai oktatásra és képzésre vonatkozóan, valamint általános ajánlásokat a projekt által lefedett valamennyi szakmai csoport számára.

Fontos:

  • A radiológiai munkaerő kiszámításához a népesség, a munkaterhelés, a berendezések vagy a rendelkezésre álló ágyak számának paraméterként való felhasználásának előnyeit és hátrányait ismertetik.
  • Megmagyarázzák, hogy ezek a paraméterek miért nem alkalmasak a radiológus személyzet létszámigényének kiszámítására.
  • A radiológus személyzet szükségletének kiszámításához a gép/rendszer/tevékenység órájának javasolt használata alapegységként lehetővé teszi egy adaptálható és skálázható iránymutatás kidolgozását.
  • Összefoglalják a radiológusoknak szóló oktatási és képzési ajánlásokat, valamint a nem szakmaspecifikus ajánlásokat.

Az EU-REST projektet az Európai Bizottság (EB) rendelte meg és tervezte azzal a céllal, hogy jellemezze a fentiek jelenlegi helyzetét, és - ami döntő fontosságú - iránymutatásokat és ajánlásokat dolgozzon ki az EU tagállamai számára a radiológus munkaerő-szükséglet, valamint a radiológusokra vonatkozó oktatási és képzési követelmények tekintetében. A projektet az EU EU4Health programja finanszírozta; a projekt célja az volt, hogy az orvosi ionizáló sugárzási alkalmazások stratégiai menetrendje (SAMIRA) cselekvési terv intézkedéseinek részét képezze, és hozzájáruljon a rák elleni európai terv végrehajtásához.

Ebben a harmadik cikkben a projekt során kidolgozott, az Európai Bizottsághoz benyújtott és a Bizottság által a projekt zárójelentésének részeként elfogadott iránymutatásokról és ajánlásokról számolnak be.

Az EU-REST projekt az ionizáló sugárzás orvosi alkalmazásával foglalkozó valamennyi szakmai csoportot felölelte, és a projektkonzorcium részét képező többi csoport (sugáronkológusok, nukleáris orvosok, radiográfusok, orvosfizikusok/orvosfizikai szakértők és sugárterapeuták) külön is beszámolnak a projektről és annak eredményeiről, mivel azok kifejezetten az ő területükre vonatkoznak.

Általános elvek

Az EU-REST projekt keretében kidolgozott iránymutatások a következő 3 pilléren alapulnak:

1. A 27 uniós tagállam meglévő gyakorlata

  • Minden szakmai csoport arra törekedett, hogy a rendelkezésre álló adatok, azaz az EU-REST felmérés eredményei (amint arról a radiológusok esetében a 2. részben, EU-REST - A radiológusok személyzeti, oktatási és képzési helyzete a 27 EU-tagállamban) és a szakirodalmi áttekintés alapján megállapítsa a jelenlegi, ésszerűen jó gyakorlatban meglévő következetességeket/egységességeket.
  • Elismerték, hogy ezen a területen általánosan alkalmazható szakirodalom nem áll rendelkezésre; amikor csak lehetséges volt, ezeket az iránymutatásokat a bizonyítékokon alapuló kutatás és a bizonyítékokon alapuló gyakorlat alapján állították össze.

2. Ajánlások

  • Az ajánlások a helyes gyakorlat befolyásolása érdekében készültek, miközben a minimumkövetelményeket tükrözik.
  • Az ajánlásokat - amennyiben rendelkezésre álltak - hiteles szakirodalom, iránymutatások, bizonyítékokon alapuló kutatások vagy konszenzusos dokumentumok támasztják alá. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a projekt szakirodalmi felmérése jelentős hiányt mutatott a meglévő szakirodalomban, amely a kérdéses kérdésekben megfelelő normákat határoz meg, különösen a megfelelő radiológuslétszám tekintetében.

3. Fejlesztések

  • A nyilvánvaló és szükséges változtatásokat vagy fejlesztéseket a fenti 1. és 2. pontok adatai támasztják alá, és valamennyi partner egyetért velük. Ezek túlnyomórészt az alábbiakban vázolt, valamennyi szakmai csoportra vonatkozó általános iránymutatásokat alkották.

Általános ajánlások valamennyi szakmai csoport számára

Ezek az ajánlások az EU-REST projekt által lefedett valamennyi szakmai csoportra vonatkoznak.

1.Nemzeti nyilvántartások

A. A fentiekben említett, a munkaerő rendelkezésre állására vonatkozó mérőszámok általános hiánya miatt valamennyi érintett szakmai csoport esetében, valamint a megfelelő létszámszintekre vonatkozó, széles körben alkalmazható, jövőbiztos szabványok hiánya miatt. Javasolják, hogy minden uniós tagállam vezessen központi nyilvántartást minden egyes szakmai csoportról és a munkájuk elvégzéséhez szükséges felszerelésekről. Minden tagállamnak biztosítania kellene az adatok (ideális esetben egységes) magas minőségét, beleértve az alábbiakra vonatkozó információkat is

  • a szakemberek száma (és ha lehetséges, a teljes munkaidős egyenértékesek száma)
  • a szakemberek életkori és nemi profilja (a jövőbeli személyzet képzési helyeinek tervezése, a nyugdíjazás utáni helyettesítés stb. érdekében).
  • A nyilvántartásba való felvételhez és az önálló munkavégzéshez szükséges megfelelő képesítések.

B. Az ilyen nyilvántartásoknak ideális esetben az összes uniós tagállamban közös szabványok alapján kellene működniük, hogy az adatok érdemi kereszt-összehasonlítását biztosítani lehessen. Ennek érdekében az e nyilvántartásokban szereplő adatok összegyűjtéséhez és ellenőrzéséhez használt meghatározásoknak valamennyi tagállamban közösnek kell lenniük. Az ilyen nyilvántartásokban tárolt adatokat az Európai Bizottságon keresztül kell megosztani, hogy megkönnyítsék az uniós szintű adatok összegyűjtését és karbantartását. A nemzeti nyilvántartások létrehozását (a fenti 1A. pontban vázoltak szerint) haladéktalanul el kell kezdeni, a szabványok és fogalommeghatározások harmonizálása és az adatok EU-n belüli megosztása pedig ezt követően következik, amint a tagállamokban összegyűltek a nyilvántartások létrehozásával és fenntartásával kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok.

2. Folyamatos szakmai fejlődés (CPD)

A sugárvédelemmel kapcsolatos továbbképzés már az alapvető biztonsági előírásokról szóló irányelv (BSSD) értelmében is kötelező, amelyet az egyes tagállamok nemzeti jogukba átültettek. A kötelező továbbképzésnek a sugárvédelmi kérdéseken túlmenően az egyes szakmai csoportok számára releváns technikákra és ismeretekre is ki kell terjednie. Az egyes csoportok továbbképzésének pontos módszertana és követelményei az egyes tagállamok hatáskörébe tartoznak, de a kötelezővé tétel általános elvét minden államnak el kell fogadnia.

3. Az iránymutatások elfogadása vs. kiigazítása

Az EU-REST konzorcium egyértelmű ajánlása az, hogy minden tagállam fogadja el az ajánlásokat, ami elősegíti a szabványok és a gyakorlat egységességét, és ezáltal végső soron javítja a betegbiztonságot. Ha az iránymutatások elfogadása bizonyos körülmények között indokolt okokból nem lehetséges, az érintett országok a javasolt iránymutatásokat úgy alakíthatják át, hogy azok a saját nemzeti környezetükben is alkalmazhatók legyenek. Az ilyen kiigazítás mértékének azonban korlátozottnak kell lennie. A konzorciumi tagok alapvetően úgy vélik, hogy az ajánlások valamennyi tagállam általi egységes elfogadása valószínűleg előnyösebb lenne, mint az ajánlások kiigazítása. A tanulmánynak és az Európai Bizottságnak a teljes elfogadásra kell törekednie.

4. A képzés harmonizációja

Mindegyik szakmai csoport esetében kívánatos és támogatandó a képzés harmonizációja mind a 27 uniós tagállamban (az időtartam, a tanterv és a sikeres elvégzés igazolása tekintetében). Ez elősegítené a képesítések tagállamok közötti átjárhatóságát, és megkönnyítené az érintett szakemberek mobilitását. A radiológusokra vonatkozó konkrétumok fentebb szerepelnek.

Szólj hozzá!
2025. április 06. 17:50 - Bágyi Péter

Áttétes májbetegségek

PáciensInfó+

Az ESR (Európai Radiológus Társaság) Páciensekkel foglalkozó tanácsadó csoportja (PAG) rendszeresen ülésezik, hozzájárul az oktatási törekvésekhez, a betegek álláspontját képviseli a protokollokkal és a minőséggel kapcsolatos valamennyi ESR tevékenységben.
Az ESR valamennyi irányelve és közzétett tudományos cikkei, protokolljai (pl,: ESR Essentials) ma már tartalmaznak a betegek számára készült összefoglalókat (Patient summary), amelyek a laikus olvasók számára közérthető nyelven összefoglalják a dokumentumok fő üzeneteit. 
Ezekből szemlézve folyamatosan a legfontosabbak:

A RECIST 1.1 továbbra is az elsődleges eszköz az áttétes májbetegségben a szisztémás kezelésre adott válasz értékelésére.
Ugyanakkor bizonyos korlátokat figyelembe kell venni bizonyos klinikai forgatókönyvek esetében.
Ezek a korlátok gyakran akkor merülnek fel, amikor a modern kezelésekre adott válaszokat értékelik, különösen a célzott terápiákra, amelyek nem méretalapú tumormódosításokat okozhatnak, vagy az immunterápiákra, amelyek atipikus progressziós mintázatot (azaz álprogressziót) okozhatnak.
Ilyen körülmények között fontos megfontolni, hogy alternatív kritériumokat vagy radiológiai jeleket használjunk a tumorválasz értékelésére.

Cikk:
Dioguardi Burgio, M., Ronot, M. & Vilgrain, V.
ESR Essentials: assessing the radiological response of liver metastases to systemic therapy - practice recommendations by the European Society of Gastrointestinal and Abdominal Radiology.
Eur Radiol (2025).
https://doi.org/10.1007/s00330-025-11540-1

Szólj hozzá!
2025. március 25. 11:52 - Bágyi Péter

Betegségspecifikus strukturált leletek

Következő generációs radiológia

kepernyokep_2025-03-02_170707.pngShinagare, A.B., Nougaret, S.

Next-Gen Radiology: Disease-specific structured reports. 

Eur Radiol (2025).
https://doi.org/10.1007/s00330-025-11482-8

 

 

Lehet, hogy egy kép többet ér ezer szónál, de a radiológiában több száz képet gondosan kell egyetlen, pontos és használható dokumentumba, a radiológiai leletbe tömöríteni. A radiológiai lelet több, mint a látottak felsorolása és egy jogi dokumentum. Ez a radiológusok, a beutaló orvosok és a betegek közötti kommunikáció sarokköve. E dokumentum egyértelműségétől és teljességétől függnek a kritikus klinikai döntések, a betegek eredményei, sőt az egészségügyi költségek is.

A diagnosztikai bizonytalanság továbbra is a radiológiai leletek Achilles-sarka. A bizonytalanság eredhet a képalkotó vizsgálat korlátaiból, a lelet változó tartalmából vagy szerkezetéből, vagy a lelet következetlen nyelvezetéből, és zavart okozhat a képalkotó találatokkal kapcsolatban, lehetséges rossz kezelést, vagy szükségtelen utólagos képalkotást vagy invazív eljárásokat indikál, ami a beteg számára közvetlen és közvetett költségekkel és stresszel jár.

Strukturált leletkészítés

Bár a radiológiai leletekben lévő összes bizonytalanság kiküszöbölése irreális, a szükségtelen variabilitás csökkentésére törekedhetünk és törekednünk is kell.
Lépjünk be a strukturált leletkészítésbe - egy olyan megoldás, amely nemcsak szabványosítja a radiológiai kommunikációt, hanem annak értékét is növeli. A radiológiai leletek a szabadszöveges bekezdésektől a szerv-alapú strukturált leletekig fejlődtek, most pedig a betegségspecifikus strukturált leletek irányába, amelyek konkrét klinikai forgatókönyveknek felelnek meg. A szabadszöveges, strukturálatlan leletek könnyen diktálhatók és rugalmasak, de hosszuk és tartalmuk tekintetében jelentős eltérésekkel járnak. Ezzel szemben a strukturált leletek segítenek csökkenteni a változékonyságot, specifikusabbak, valamint nagyobb következetességet és jobb kommunikációt biztosítanak. Néha kritizálják őket, hogy bonyolultabbak és időigényesebbek, de a strukturált leletek következetes használata összességében nagyobb hatékonyságot is eredményezhet. Idővel a következetesség igénye vezetett a szerv-alapú strukturált leletekhez, és most a következő határvonal küszöbén állunk: betegségspecifikus strukturált leletek.

Betegségspecifikus strukturált leletek

Elődeiktől eltérően a betegségspecifikus leletek konkrét állapotokra szabottak. A kritikus adatok szerepeltetése érdekében kéréseket és ellenőrzőlistákat tartalmaznak, amelyek kevesebb teret hagynak a kihagyásoknak vagy a kétértelműségnek. A Society of Abdominal Radiology (SAR) Renal Cell Carcinoma Disease-Focused Panel (RCC DFP) által 6 akadémiai központ és 6 közösségi rendelő vesetömeggel rendelkező betegein végzett vizsgálat jelentős eltéréseket talált lényeges elemek leletezésében. Ezek az eredmények rávilágítanak arra, hogy a standard strukturált leletek még mindig nem képesek kielégíteni az összetett betegségek árnyalatait. A betegségspecifikus strukturált leletek áthidalják ezt a hiányosságot azáltal, hogy teljesebb, következetesebb és alkalmazhatóbb tartalmat biztosítanak. A Sahni és munkatársai által végzett vizsgálatban a végbélrák kezdeti stádiumbeállítására szolgáló strukturált leletsablon bevezetése javította az MRI-leletek teljességét és minőségét a szabad szöveges formátumhoz képest. Itt nem csupán a dobozok kipipálásáról van szó, hanem arról, hogy a betegek ellátását közvetlenül befolyásoló, hasznosítható meglátásokat nyújtsunk.

Szinoptikus lelet

Míg a betegségspecifikus strukturált leletek megváltoztatták a játékmenetet, a szinoptikus lelet továbbviszi ezt a koncepciót. A szinoptikus leletek nem csak betegségspecifikusak, hanem ellenőrzőlistásak is, közös adatelemeket és előre meghatározott válaszlehetőségeket tartalmaznak. Ez a megközelítés minimalizálja a variabilitást, elkerüli a kétértelmű kifejezéseket, és biztosítja a kritikus adatelemek felvételét. Egy előrehaladott petefészekrákról szóló tanulmányban Andrieu és munkatársai megállapították, hogy a szinoptikus lelet következetes adatrögzítést és több használható betekintést eredményezett az egyszerű strukturált leletekhez képest. A szinoptikus leletkészítésben rejlő lehetőségek túlmutatnak az egyértelműségen - a radiológia egyetemes nyelvének megteremtéséről van szó.

A strukturált és tömör leletek biztosításával a szinoptikus lelet csökkenti a kétértelműséget, végső soron javítja a betegellátást. A szinoptikus leletek széles körű elterjedéséhez vezető út azonban nem akadálymentes. A szinoptikus leletek jelentős erőfeszítést igényelnek, beleértve a kritikus elemek meghatározására irányuló multidiszciplináris együttműködést, a radiológusok képzését és a gyakorlati szokások megváltoztatását. Emellett rugalmatlannak, időigényesnek és technikailag kihívást jelentőnek is tekinthetők, és több erőfeszítést igényelnek a radiológusoktól. Ezek a tényezők kihívást jelentenek a bevezetésük és elfogadásuk szempontjából a növekvő radiológiai vizsgálati volumen és az egyes országokban csökkenő költségtérítések korában.

A siker érdekében a betegségspecifikus és szinoptikus leletek bevezetése gondos tervezést és stratégiákat igényel. Először is, az oktatás és a tudatosság kulcsfontosságú; a radiológusoknak, a gyakornokoknak és más érdekelt feleknek teljes mértékben fel kell fogniuk, hogy ezek a leletformátumok milyen értéket képviselnek a klinikai gyakorlatban. Ez a megértés képezi a széles körű elfogadás alapját. Emellett a fejlett technológiák, például a természetes nyelvi feldolgozás (NLP) és a mesterséges intelligencia (AI) is felhasználható a radiológus visszajelzésének biztosítására. E leletek kidolgozásának is közös erőfeszítésnek kell lennie, amely a radiológusok, sebészek, onkológusok és más érdekelt felek aktív részvételét igényli a feltüntetendő kritikus adatelemek meghatározásához és egyeztetéséhez. Végül a vezetők bevonása és a strukturált és szinoptikus lelet minőségjavítási kezdeményezésekbe való beágyazása biztosíthatja a hosszú távú klinikai munkafolyamatokba való integrálást, és ezzel a fenntarthatóságot.

A betegségspecifikus strukturált leletek, beleértve a szinoptikus leleteket is, egyik jelentős előnye az adatbányászattal és kutatással való kompatibilitásuk. Szabványosított formátumuk, a közös adatelemek következetes szerepeltetése és az előre meghatározott válaszlehetőségek lehetővé teszik a hatékony elemzést mesterséges intelligencia és NLP segítségével, ami értékessé teszi őket a minőségjavító programok és a kutatási erőfeszítések számára.

Az értékalapú ellátás világában a radiológia szerepe a képértelmezésről a cselekvőképes iránymutatás nyújtására változik. A betegségspecifikusan strukturált és szinoptikus leletek jelentik ennek az elmozdulásnak a csúcspontját, következetességet, egyértelműséget és fokozott klinikai hatást kínálva. Igen, ezek erőfeszítést és alkalmazkodást igényelnek, de az így létrejövő jobb, teljesebb kommunikáció előnyei valószínűleg felülmúlják a kihívásokat. A jövő radiológiai lelete már itt van - pontos, szabványosított és nagy hatású. A kérdés csak az, hogy készen állunk-e arra, hogy elfogadjuk?

Szólj hozzá!
2025. március 25. 10:58 - Bágyi Péter

Pszeudoléziók a fej- és nyak területén

PáciensInfó+

Az ESR (Európai Radiológus Társaság) Páciensekkel foglalkozó tanácsadó csoportja (PAG) rendszeresen ülésezik, hozzájárul az oktatási törekvésekhez, a betegek álláspontját képviseli a protokollokkal és a minőséggel kapcsolatos valamennyi ESR tevékenységben.
Az ESR valamennyi irányelve és közzétett tudományos cikkei, protokolljai (pl,: ESR Essentials) ma már tartalmaznak a betegek számára készült összefoglalókat (Patient summary), amelyek a laikus olvasók számára közérthető nyelven összefoglalják a dokumentumok fő üzeneteit. 
Ezekből szemlézve folyamatosan a legfontosabbak:

A pszeudoléziók a fej- és nyak területén normális anatómiai változásokat vagy várható változásokat jelentenek, amelyeket nem tekintünk patológiának, és általában nem igényelnek további kezelést.
Bizonyos esetekben a beutaló orvosok időszakos nyomon követést javasolhatnak.
A tipikus képalkotó leletek ismerete segít elhatárolni és jellemezni ezeket a valódi gyanús elváltozásoktól.

Cikk: Hadnadjev Šimonji, D., Spasić, A. & Stankov, M.
ESR Essentials: pseudolesions in head and neck—practice recommendations by the European Society of Head and Neck Radiology. 
Eur Radiol (2025).
https://doi.org/10.1007/s00330-025-11477-5

Szólj hozzá!
2025. március 25. 10:54 - Bágyi Péter

Tüdőbetegség koraszülött, csecsemőkorban

PáciensInfó+

Az ESR (Európai Radiológus Társaság) Páciensekkel foglalkozó tanácsadó csoportja (PAG) rendszeresen ülésezik, hozzájárul az oktatási törekvésekhez, a betegek álláspontját képviseli a protokollokkal és a minőséggel kapcsolatos valamennyi ESR tevékenységben.
Az ESR valamennyi irányelve és közzétett tudományos cikkei, protokolljai (pl,: ESR Essentials) ma már tartalmaznak a betegek számára készült összefoglalókat (Patient summary), amelyek a laikus olvasók számára közérthető nyelven összefoglalják a dokumentumok fő üzeneteit. 
Ezekből szemlézve folyamatosan a legfontosabbak:

Többféle tüdőbetegség érintheti mind a koraszülött, mind a teljesen kifejlett csecsemőket, ahol a képalkotás kulcsfontosságú a pontos diagnózis és a kezelés irányítása szempontjából.
A mellkasröntgenfelvétel és a tüdőultrahang elegendő a legtöbb újszülöttkori tüdőbetegség, köztük az RDS (légzési distressz szindróma), TTN (újszülött átmeneti tachypnoe-ja), MAS (meconium aspirációs szindróma), tüdőgyulladás, CDH (veleszületett rekeszsérv) és FOA (idegentest aspirációja) diagnosztizálásához.
A veleszületett tüdőfejlődési rendellenességek a különböző tünetekkel járó tüdőbetegségek széles skáláját foglalják magukban. Ezek a rendellenességek lehetnek tünetmentesek, vagy már a születéstől kezdve akut vagy visszatérő tünetekkel jelentkezhetnek.
A képalkotó eljárások a gyakran a terhesség alatt észlelt rendellenességek megerősítésére és a gyermek növekedése során bekövetkező változások nyomon követésére szolgálnak.
Tüneteket mutató gyermekeknél a CT-képalkotás elengedhetetlen a tüdőgyulladás szövődményeinek, a CDH esetleges kiújulásának és a hörgőtükrözés irányításához FOA esetén.

Cikk: Nordin, L.E., Åberg, K., Kihlberg, J. et al.
ESR Essentials: basic physics of MR safety—practice recommendations by the European Society for Magnetic Resonance in Medicine and Biology.
Eur Radiol 35, 572–579 (2025). 
https://doi.org/10.1007/s00330-024-10999-8

Szólj hozzá!
Minden ami képalkotás
süti beállítások módosítása