Jay R. Parikh, Frank Lexa 
Practical Strategies to Retain Radiologists
J Am Coll Radiol 2024;21:963-968.
DOI: 10.1016/j.jacr.2023.11.026

A 2019-es koronavírus (COVID-19) világjárvány kitörése előtt az ACR humánerőforrás-bizottságának éves munkaerő-felmérései 2018-ban és 2019-ben egyaránt a jelöltek számára kedvező radiológiai munkaerőpiacot mutattak. A világjárványt követően a "nagy felmondás" következett. 2021 februárja óta több mint 5 millió munkavállaló mondott fel az Egyesült Államokban, néha nem csak állást váltottak vagy csökkentették a munkaidejüket, hanem valójában egész karrierjüket befejezték. A jelentések szerint az egészségügyi ágazat a második legnagyobb érintett iparág, ahol a munkaerő-veszteség 20%-os nagyságrendű. A világjárványt követően az ezt követő, 2021-es éves radiológiai munkaerő-felmérés azt mutatta, hogy a jelenlegi piac még kedvezőbb a jelöltek számára. Ezek az eredmények párhuzamosak az amerikai munkaerő általános munkaerő-piaci helyzetével. Az ACR Karrierközpont elmúlt évek álláshirdetéseinek áttekintése megerősíti, hogy a COVID-19 pandémia előtt óta több a meghirdetett álláshely, mint a gyakornoki diplomával rendelkezők száma, folyamatos növekedéssel és az elmúlt 2 évben jelentős gyorsulással. Tekintettel arra, hogy nem minden állást hirdetnek meg ezen a honlapon, ez azt jelenti, hogy az üres állások száma még magasabb, és jelenleg a gyakornokok arányának jelentős többszörösét teszi ki. 

Tanulmányok kimutatták a radiológus kiégés magas prevalenciáját több subspecialitás esetében és ellátási formában, továbbá a radiológus kiégés és a kilépési szándék összefüggését. E cikk célja, hogy leírja a radiológiai praxisok vezetői számára a radiológusok megtartására irányuló stratégiákat a jelenlegi kihívásokkal teli munkaerőpiacon, miközben enyhíti a kiégésüket.
Korábbi munkák kimutatták, hogy az orvosok kiégésének csökkentésére és a jólét javítására irányuló gyakorlati beavatkozások nagyobb hatást gyakorolnak a szervezeti kultúra és a helyi működés szintjén, mint az egyes radiológusoknál. A következőkben a gyakorlati kulturális és működési stratégiák párhuzamos megközelítését írjuk le, amelyek segítik a radiológusok megtartását, miközben enyhítik kiégésüket.

Kulturális stratégiák a radiológusok megtartására

Szakmai fejlődés

Több tanulmány is kimutatta, hogy fordított összefüggés van a szakmai kiteljesedés és a radiológus kiégés között. A radiológusok kisebb valószínűséggel égnek ki, ha értelmes céljuk van a munkájukban és elkötelezettek. Konkrétan, ha az orvosok idejük 20%-át olyan területekkel töltik, amelyeket élveznek, kisebb valószínűséggel égnek ki.
A radiológiai egység vezetése rendszeresen találkozhat radiológusaival, hogy kiderítse az egyéni szenvedélyeket és érdeklődési köröket. Ezek közé tartozhat az adminisztratív munka, a vezetés, a kutatás, a mentorálás, az oktatás, az önképzés és a jótékonykodás. Amint az érdeklődés fókuszát (vagy fókuszait) azonosították, az egyénnel közösen hosszú távú tervet lehet készíteni a radiológus szakmai fejlődésének támogatására. A vezetők ezután a radiológus szakmai fejlődésének támogatására forrásokat, többek között finanszírozást, védett időt, mentorálást és szponzorálást is igénybe vehetnek. Ez az erőfeszítés segít a radiológusnak abban, hogy a csapat értékes tagjának érezze magát.

Az öngondoskodás előmozdítása

Az önértékelés a személyes jólét priorizálásának koncepciója, amely a növekedési gondolkodásmód szemléletével párosul, inkább a tanulásra és a javulásra törekszik, mint a hibákra és tökéletlenségekre adott elsődleges válaszreakcióra. A személyes tökéletlenségekre és hibákra adott kemény válasz és az öngondoskodás elhalasztása a munkahelyi követelmények teljesítése érdekében az orvosok alacsony önértékelésének két mutatója. Korábbi munkák kimutatták, hogy az orvosok önértékelése fordítottan arányos a kiégéssel. A magánpraxisban dolgozó radiológusok kiégését vizsgáló, az Egyesült Államokban végzett nemrégiben készült tanulmány kimutatta, hogy a radiológus öngondoskodásának javulása összefüggött a szakmai kiteljesedés növekedésével.

A vezetésnek ezért többféle módon kell támogatnia a radiológusok öngondoskodását. A radiológusokat a vezetőknek ösztönözniük kell arra, hogy vegyék ki az éves fizetett szabadságukat. Másodszor, egy nemrégiben készült tanulmány kimutatta, hogy a vezetők többsége nem ismeri a családi és betegszabadságra vonatkozó irányelveket. A vezetőknek törekedniük kell arra, hogy a szabadságra és más személyes ügyekre vonatkozó szabályzókat bevezessék és megismerjék, hogy segítsék a radiológusok öngondoskodását. Az ACR éves munkaerő-felmérései következetesen bizonyították, hogy a szabadság használat széles körben elterjedt gyakorlati probléma, és nem csak egy nemre jellemző. Továbbá, egyes radiológiai praxisok akut stresszhelyzetekben a radiológusok számára elérhető wellness-napokat vezettek be.

Az orvosok egyre nagyobb mennyiségű e-mailnek vannak kitéve. Az orvosok stresszének csökkentése potenciálisan elérhető az orvosok képzésével, hogy korlátozzák az e-mailekhez való hozzáférés mennyiségét, kezeljék a postaláda méretét és használják a helyes e-mail etikettet. A vezetőknek szerepe van a felesleges e-mail mennyiség csökkentésében és a helyes gyakorlat modellezésében azáltal, hogy korlátozzák a nem sürgős e-maileket esténként és hétvégén, ami tovább segíti a munka és a magánélet egyensúlyát.

Társadalmi kapcsolódás

A PACS munkaállomások bevezetése óta a radiológusok egyre inkább elszigetelődtek a beutaló orvosoktól és a betegektől. A társadalmi elszigeteltség és a magányosság számos kedvezőtlen kimenetelű betegséggel, többek között depresszióval, alvásfragmentációval, csökkent impulzuskontrollal, kognitív romlással és demenciával hozható összefüggésbe. Tanulmányok kimutatták, hogy a közösségi érzés fokozása és a közösségi érzés helyreállítása csökkentheti az orvosok kiégését.

A vezetés elősegítheti a közösségi kultúra kialakulását az osztályon belül. A vezetők példát mutathatnak azáltal, hogy rendszeresen vizitelnek és találkoznak a radiológusokkal. Ezeken a találkozókon a vezetők aktívan meghallgathatják a radiológusokat, összegyűjthetik a véleményüket, és változtatásokat hajthatnak végre. A beutaló klinikusokkal való interaktív részvételen keresztül a multidiszciplináris bizottságokban a radiológusok aktívan hozzájárulnak a betegellátáshoz, demonstrálják értéküket. A vezetők elismerhetik ezeknek az interakcióknak az értékét azáltal, hogy a leletezés értékelésével egyenrangú elismerést adnak ennek a munkának. A bizottsági ülések gyakran szükségesek az osztály napi működésének fenntartásához, és potenciálisan értelmes interakciók platformját jelentik. A vezetők elismerhetik ezt az értéket azáltal, hogy a radiológusoknak nem leletezési időt biztosítanak az ilyen bizottságokban való részvételre. Egy másik lehetőség a munkaidő-beosztás olyan módon történő strukturálása, hogy minden radiológus, vagy legalábbis a legtöbb radiológus naponta találkozhasson ebédidőben.

A vezetés a közösséget az intézményi rendezvényeken keresztül is előmozdíthatja. Ez különösen akkor lehet hasznos, ha nagy a földrajzi elkülönülés. Ezek közé tartozhatnak csoportos vacsorák, partik, tervezett piknikek, sportesemények és adománygyűjtő séták.

Elismerés

Az elismerést az egészségügyön kívüli iparágakban a munkavállalók jólétének előmozdítására szolgáló taktikaként azonosították. Egy több mint 3000 munkavállaló körében végzett nemzetközi felmérés során 84% mondta azt, hogy a munkahelyi kiégés hatással van az általános mentális egészségére és jóllétére. A megkérdezett munkavállalók több mint kétharmada (69%) egyetértett azzal, hogy javulna a munkahelyi közérzetük, ha egyszerűen többet köszönnék meg nekik a kemény munkájukat. Ehhez kapcsolódóan a megkérdezett munkavállalók 67%-a szerette volna, ha a kemény munkájáért a jelenleginél több jutalmat és elismerést kapna.

Az orvosok elismerése nem pusztán az orvos egójának simogatására tett kísérlet, hanem a társadalmi elfogadottság megteremtésének hatékony módszere. Ahhoz, hogy az elismerés hatékony legyen, időszerűnek, személyre szabottnak és őszintének kell lennie. A hatékony elismerés különböző formákat ölthet, beleértve egy személyre szabott üzenetet, egy szívélyes bejelentést egy vezetői értekezleten, kávézásra szóló ajándékkártyát vagy az egyénnel való kézfogást.

A legújabb tanulmányok ígéretes eredményeket mutatnak az orvosi elismerés hatásáról a kiégésre. A pozitív visszajelzések rendszerezett gyűjtése és megosztása elősegítheti a pozitív kultúraváltozást és javíthatja az egészségügyi dolgozók jólétét. Egy hat hónapos, beavatkozás előtti és utáni prospektív vizsgálat során a peer-to-peer elismerési program javította az orvosok jólétéhez hozzájáruló két tényezőt: az elismerés érzését és a kényelmes és támogató munkakörnyezetet. 

Működési Stratégiák a Radiológusok Megtartására

Pénzügyi Szempontok

A radiológusok megtartásában alapvető a megfelelő pénzügyi javadalmazás.

A vezetőknek a helyi környezethez kell igazítaniuk az irányelveket. Egy onkológiai központban végzett agyi MRI hosszabb időt vehet igénybe, mint egy fiatal, egyébként egészséges felnőtt fejfájásos vizsgálata egy járóbeteg-ellátó intézményben.

A megfelelő kompenzáció mellett a „fair” javadalmazás is fontos. A kompenzáció függhet a klinikai termelékenységtől, nem klinikai, egyéb tevékenységektől, kutatási publikációktól és a rangidősségtől. A „fairness” elérhető proaktív, átlátható vezetés révén, amely a gyakorlat kultúráját és elvárásait már az álláskeresés és felvétel során tisztázza.

A munkamegtartást elősegíthetik stratégiai bónuszok. A 2020-as jelentés szerint az orvosi egyetemi hallgatók átlagos adóssága körülbelül 200 000 dollár volt. A vezetés növelheti a bónuszt egy szerződéses záradékkal, amely a minimum években történő munkavállalást követel meg. Egy gondosan kidolgozott, átlátható megállapodás mindkét fél számára előnyös lehet.

Egy másik pénzügyi szempont a képzőhelyek számára az, hogy ösztöndíjat finanszíroznak egy olyan jelöltnek, aki csatlakozni szeretne hozzájuk. Ha egy gyakorlóhely szeretne felvenni és megtartani egy rezidenst, aki motivált csatlakozni, a vezetés finanszírozhatja az ösztöndíjat. Ez különösen előnyös lehet, ha a képzőhelyen munkerőhiány van. Az ösztöndíj befejezése után az új alkalmazott elkötelezheti magát, hogy egy bizonyos minimum évet a képzőhelynél dolgozik.

A megtartási bónuszok kreatív pénzügyi stratégiák, amelyek segíthetnek megtartani a radiológusokat. Sok hely jelenleg létszámhiánnyal küzd, miközben a vizsgálati volumek ugyanazok maradtak vagy növekedtek. A vezetők tárgyalhatnak bónuszról az elért többletbevételből, amit a radiológusok között oszthatnak fel.

Rugalmasság az orvosok beosztásában

Különböző tanulmányok kimutatták, hogy a munka és a magánélet egyensúlya stresszforrás a radiológusok számára, amely hozzájárul a kiégéshez, ami viszont hozzájárul a radiológusok fluktuációjához. Az orvosok rugalmas időbeosztásának lehetővé tétele és a munka és magánélet integrációjának elősegítése ezért potenciálisan segíthet a radiológusok megtartásában.

Egy rendelőn belül a radiológusok által kívánt munkaidőben jellemzően heterogenitás tapasztalható. Egyes radiológusok a nap korai szakaszában szeretnének dolgozni, míg mások inkább a nap későbbi szakaszában. A vezetés közvélemény-kutatást végezhet a radiológusok preferenciáiról. Azzal, hogy a radiológusokat a lehető legnagyobb mértékben a kívánt időpontokban osztják be, valamennyi radiológus számára a munka és a magánélet egyensúlya szempontjából előnyös helyzetet teremthet. Hasonlóképpen, egyes radiológusok számára lehetnek olyan ünnepnapok, amelyek más radiológusok számára nem lényegesek. Például azok a radiológusok, akiknek gyermekeik vannak az iskolában, nagyon nagy jelentőséget tulajdoníthatnak a tavaszi szünet hetének. Ezek a radiológusok hajlandóak lehetnek más heteket, például a hálaadás és a karácsony hetét elcserélni más radiológusokkal, akik nagyobb értéket tulajdonítanak ezeknek az ünnepeknek. Egy másik megközelítés a rendelőben dolgozó azon radiológusok támogatása, akik extra műszakokat, úgynevezett "bunker műszakokat" szeretnének vállalni, hogy ezeket a műszakokat ledolgozzák, és ezt a stresszt más, kevésbé hajlamos radiológusokról levegyék. Az autonómia és az átláthatóság kultúrájának megteremtése elősegítheti az ilyen típusú pozitív vitákat, miközben a csapatmunkát és a bajtársiasságot is erősíti.

Egy másik szempont a távradiológia beépítése. A távradiológus gyakran védve van a nem produktív feladatoktól. Ez magában foglalja a kontrasztanyag-reakciók felügyeletét, az eljárások elvégzését, a személyzet tagjaitól és a beutaló szolgáltatóktól érkező telefonhívások fogadását, a személyes konzultációkat és a személyes megbeszéléseket. A távoli környezetben a radiológusok elkerülhetik a hosszas ingázást és növelhetik személyes idejüket, javítva ezzel a munka és a magánélet egyensúlyát. A távolról dolgozó radiológusok ezért hatékonyabbak is lehetnek, nagyobb mennyiségű vizsgálatot leletezhetnek. Ha a távoli leolvasást bevezetik, meg kell határozni a távoli környezetben az elvárásokat, hogy támogassa a helyszíni radiológus nem klinikai tevékenységeit. A vezetőknek azt is fel kell ismerniük, hogy a nem hibrid szerepkörben lévő távoli leletezőket arra kell ösztönözniük, hogy fordítsanak fokozott figyelmet a kommunikációra, az értekezleteken, a konferenciákon való részvételre. Azok számára, akik már beilleszkedtek a csoportba, a távleletezés azt is lehetővé teszi, hogy a radiológusok a praxishoz kötődjenek.

Személyzeti támogatás

A személyzeti támogatás kihasználása segíthet a radiológusoknak abban, hogy hatékonyan, a licencük csúcsán dolgozzanak. A radiológusok és csoportjaik számos proaktív lépést tehetnek a munkastruktúra optimalizálása érdekében. Az első és legfontosabb egy olyan munkakultúra kialakítása, amely fenntartja az osztály személyzeti állományának stabilitását. A radiográfusok állandó cserélődése extra stresszt jelent, és növeli a radiológusoknak a protokollok, valamint a klinikai munkafolyamat egyéb szempontjainak tisztázására irányuló hívásait.
Metaanalízisek kimutatták, hogy a pontos klinikai anamnézis javítja a radiológusok diagnosztikai teljesítményét. Általánosan elfogadott, hogy a korábbi képekkel és dokumentumokkal való összehasonlítás növeli a radiológusok képértelmezésének pontosságát. Ez különösen fontos a képalkotó eljárással észlelt rendellenességek feldolgozása céljából történő betegvisszahívás, valamint a képalkotó eljárással észlelt rendellenességek miatt külső intézményektől második véleményért jelentkező betegek esetében. A radiológus munkafolyamatát racionalizálhatja, ha a beteg regisztrálása előtt más van megbízva azzal, hogy segítsen az előző képanyag és leletek beszerzésében és feltöltésében.

Tanulmányok kimutatták, hogy a radiológusokat megzavarhatják a telefonhívások, ami eltéréseket eredményez a leletezésben. Több helyen alkalmaznak ma már radiológiai telefonos asszisztenseket, akik képesek telefonhívásokat kezdeményezni, fogadni és továbbítani, üzeneteket fogadni, klinikai információkat gyűjteni és feldolgozni a radiológusok számára, válaszolni a megrendelő orvosok egyszerű kérdéseire, közvetlenül közölni az eredményeket a megrendelő és a gondozó szolgáltatókkal, segítenek a képvezérelt eljárások koordinálásában, és válaszolnak a technológusok egyszerű protokollkérdéseire.
Segíthetnek a nem sürgős kontrasztanyag-beadásban olyan vizsgálatnál, mint a CT, MRI és PET/CT, segíthetnek az eljárásokhoz szükséges anyagok előkészítésében, és segíthetnek az eljárások utáni sebkezelésben.
Segíthetnek a betegeknek a képalkotó vizsgálatokra való megérkezésük előtt a pénzügyi kérdésekben, közölhetik a biopszia patológiai eredményeit a beutaló és a kapcsolódó radiológus ajánlásait a betegkezeléssel kapcsolatban a beutaló klinikusokkal, és segíthetnek a beutaló klinikusokkal koordinálni a beutalásokat és a szakorvosokkal való találkozókat.

Informatikai megoldások a radiológiai leletkészítésben

A jobb informatikai infrastruktúra segíthet a radiológus munkáját megszakító események csökkentésében, a radiológus munkafolyamatainak javításában és a leletezés diagnosztikai hibáinak mérséklésében. Ez pedig elősegítheti a radiológusok jólétét és megtartását.
A képalkotó vizsgálatokra vonatkozó, már meglévő, szabványosított protokollok munkafolyamatba való beépítése segíthet csökkenteni a radigráfusoktól a radiológusoknak küldött üzenetek és telefonhívások számát az vizsgált esetek miatt. Ez szintén javítja a radiográfus munkafolyamatát. A képalkotási protokoll a radiológus számára előre programozott protokollokat jelenthet a képértelmezés felgyorsítása érdekében.
A strukturált leletezés használata javítja a radiológus leleteinek érthetőségét mind a betegek, mind a beutaló orvosok megítélése szerint. A strukturált leletezés bizonyítottan csökkenti a diagnosztikai hibákat, növeli a konszenzusos irányelvek betartását, javítja a lelet minőségét (a klinikusok megítélése szerint), és növeli a bevételeket.

• A COVID-19 világjárvány óta számos radiológiai rendelőben tapasztalható radiológushiány.
• A képalkotás volumenének a COVID-19 utáni megugró növekedésével a radiológiai rendelők vezetőinek stratégiákat kell alkalmazniuk a radiológusok megtartására, hogy a vizsgálatok mennyiségét értelmezni tudják.
• A radiológusok jóllétének kultúráját befolyásoló és a radiológusokat megtartó vezetői stratégiák közé tartozik az orvosok fejlődésének támogatása, az öngondoskodás elősegítése, a társadalmi kapcsolatok ösztönzése és az elismerés.
• A működési hatékonyság optimalizálására és a radiológusok jólétének előmozdítására irányuló vezetői stratégiák közé tartozik a pénzügyi kompenzáció optimalizálása, a rugalmas munkarend biztosítása, a személyzeti támogatás kihasználása, az informatika beültetése és a radiológusok leletezési hatékonyságának előmozdítása.

-----------------------------------------------------------------