Az orvosi képalkotás iránti kereslet továbbra is drámaian növekszik. A folyamatban lévő COVID-19 világjárványból eredő összetett problémák valószínűleg az új évben tovább növelik az amúgy is túlterhelő munkaterhelést, sok radiológus fordulópont előtt áll.

A kórházak világszerte 3,6 milliárd képalkotó eljárást végeznek, és évente 50 petabájtnyi adatot termelnek. Ezen adatok összegyűjtésének, olvasásának és feldolgozásának terhe a radiológusokra hárul, akik a növekvő nyomás közepette küzdenek azzal, hogy időben és hatékonyan végezzék el munkájukat.

Amint a GE Healthcare az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban működő radiológiai osztályok vezetői és adminisztrátorai körében nemrégiben végzett felméréséből kiderült, ezek a kihívások a betegek túlterheltségével, az ütemezéssel és a személyzeti kapacitással kapcsolatban tovább növekednek - és a világjárvány csak tovább súlyosbította őket. Ezek összetett hatásokat okoznak, többek között a következőket:

• A személyzet terhelése (munkaórákban mérve) növekedett, a felmérésben részt vevők 32%-a jelezte, hogy a munkaterhelés csökkentése érdekében több munkatársat kell felvenni.
• A radiológiai személyzet fluktuációja magasabb, mint más osztályokon, átlagosan 11% és 20% között van.
• A betegek elégedettsége a javulás jeleit mutatja -- az egészségügyi szolgáltatók pedig érzik a további javulás terhét.

Ezen tényezők kumulatív hatása az egyik fő oka annak, hogy a Medscape 2020-as tanulmánya szerint a radiológusok 36%-a jelentette, hogy kiégést tapasztal. Ez a szám tovább emelkedhet, mivel egyre több beteg tér vissza az olyan elektív eljárásokhoz - például a rákszűrésekhez -, amelyeket a világjárvány idején felfüggesztettek.

Medscape Radiologist Lifestyle, Happiness & Burnout Report 2021
Keith L. Martin; Mary Lyn Koval | February 19, 2021

A kérdés az, hogy a radiológusok továbbra is elviselik-e az ijesztő nyomást, amely gyakran a magánéletükre is kihat? Vagy elhagyják a pályát? Nem meglepő, hogy az idei RSNA-konferencia témája a "Radiológia újradefiniálása" volt, mivel az iparág paradigmaváltása már javában zajlik.

De a túlhajszolt radiológusok számára természetesen nem a "kitartás" vagy a "kiszállás" az egyetlen lehetőség. Az intelligensen hatékony technológiai fejlesztések számos problémára megoldást kínálnak és ezzel egy új korszakot indítanak el, amely a radiológiát tartósan és pozitívan átalakíthatja az eredmények javításával és a gyakorló orvosok kiégési rátájának megfékezésével.

Hogyan lehet a radiológiai munkafolyamatokat hatékonyabbá tenni egy ilyen gyorsan változó és növekvő környezetben? A vezető egészségügyi berendezésgyártók a mesterséges intelligenciát (AI), a gépi tanulást és más adatközpontú technológiákat használnak fel a radiológusok és a legfontosabb érdekelt felek - különösen a betegek és az őket diagnosztizáló és kezelő orvosok - javára.

A radiológiai munkafolyamatok hatékonyságának javítására az egyik módszer a holisztikus PACS-platformok. Ezek a diagnosztikai képalkotási és munkafolyamat-megoldások a munka több kulcsfontosságú aspektusát - a diagnosztikai képolvasást/leletezést, a vizsgálat munkafolyamatait, a mesterséges intelligenciát, a 3D utófeldolgozást, a vállalati vizualizációt és az archiválást - egyetlen platformba integrálják. Ez egy nagyszerű módja annak, hogy fejlett funkciókat biztosítson megfizethető áron.

A többféle klinikai célú felhasználásra szolgáló AI-algoritmusok zökkenőmentes integrálása a PACS-munkafolyamatba segíthet az elfoglalt radiológusoknak, hogy idejüket a megfelelő vizsgálat megfelelő időben történő pontos leletezésére összpontosíthassák. Az új PACS-alkalmazások felhőalapú vállalati képalkotási megoldásokat és AI-alapú orvosi képalkotó alkalmazásokat biztosíthatnak, amelyek elérhetőek és biztonságosak, miközben a bevezetési és kezelési költségek csökkentésével a klinikai és működési hatékonyságot is segítik. Ezek lehetővé tehetik a távoli leletezést bármikor és bárhol, hogy elősegítsék az időbeni, személyre szabott és pontosabb ellátást.

Tanulmányok azt mutatják, hogy az ilyen korszerűbb PACS-alkalmazások felhasználói bizonyos típusú vizsgálatok esetében 50%-os vagy annál is magasabb radiológusi hatékonyságnövekedést tapasztaltak és a teljesen hosztolt és menedzselt szolgáltatásoknak köszönhetően 90%-kal csökkenthető a mesterséges intelligencia-alkalmazások bevezetéséhez szükséges tipikus idő. Ezek az adminisztratív hatékonyságnövelések megkönnyíthetik a felhőalapú, AI-központú rendszerek bevezetését a kisebb vagy költségvetési szempontból korlátozott képalkotó központok és közösségi kórházak számára.

Más innovációk segítenek csökkenteni a radiológusok és röntgentechnológusok fizikai terheit, akik naponta akár több ezer lépést is megtehetnek a munkafolyamat legegyszerűbb műveleteinek elvégzése során - például a gépek egyik helyről a másikra való áthelyezése vagy a beteg ismételt pozicionálásával -, ami mindkettő hosszabb vizsgálatokhoz, fizikai kimerültséghez és végső soron eljárási hibákhoz vezethet.

Mivel a röntgenképalkotás az összes elvégzett képalkotó vizsgálat 60%-át teszi ki, a nehéz emelés, az ismétlődő mozgások és más fizikai tevékenységek okozta napi kihívások a röntgentechnológusok több mint 70%-ának munkahelyi sérüléseihez vezetnek.

E problémák megoldása érdekében a gyártók arra törekszenek, hogy a gépekbe integrált eszközökkel automatizáljanak néhány hétköznapi, de rendkívül fontos feladatot. Az új rendszerek közül például sok olyan technológiát tartalmaz, amely a radiológusok és technológusok "személyi asszisztenseként" szolgál.

Ez a technológia egy szobai parancsnoki központhoz hasonlóan lehetővé teszi a technológus számára, hogy befejezze a vizsgálat beállítását és pozicionálását anélkül, hogy magára kellene hagynia a pácienst. Képzeljük el ennek a rendkívül hatékony folyamatnak a potenciális hatását, optimalizálja a betegélményt.

Végezetül, számos technológiai fejlesztés különösen hasznos volt a COVID-19 válság által okozott megnövekedett esetszámok kezelésében. Ezek közé tartoznak a kézi képalkotás és a moduláris képalkotó rendszerek fejlődő területeinek innovációi.

A vezeték nélküli, zsebméretű ultrahangszkennerek kristálytiszta képminőséget és egész testet vizsgáló megoldásokat tesznek lehetővé a klinikusok széles köre számára, akik az ellátás helyén használják őket annak megállapítására, hogy szükség van-e további képalkotásra, ami előnyöket biztosít a COVID-19 betegeket kezelő kórházak számára. Emellett egyes kórházak integrált "CT in a box"-ot alkalmaznak a COVID-19 betegek számára fenntartott ideiglenes képalkotó egységek elhelyezésére - néha a kórházak parkolóiban vagy más távoli területeken. Ez felszabadítja a meglévő képalkotó helyeket más betegek számára és segít minimalizálni a potenciális COVID-19-es esetekkel való érintkezést.

A radiológusok kiégése továbbra is komoly probléma. Ezek és más technológia-központú megoldások azonban arra irányulnak, hogy enyhítsék fizikai és mentális terheiket, miközben új lehetőségeket teremtenek, amelyek intelligens és hatékony gyakorlatok révén javíthatják a betegellátást.

forrás: AuntMinnie.com - New imaging systems driven by AI will reduce radiologist burnout - Jan Makela a GE Healthcare Imaging elnök-vezérigazgatója

A mai napon (2021. 12. 01-jén) az Egészségügyi Közlöny 2021. évi 22. számában megjelenésre került 

„Az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyi szakmai irányelve a képalkotó vizsgálatok alkalmazása COVID-19 megbetegedés különböző fázisaiban”.

Egészségügyi Közlöny 2021/22 (1718 Kb, pdf)

a szakmai irányelv (pdf):

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyi szakmai irányelve
a képalkotó vizsgálatok alkalmazása COVID-19 megbetegedés különböző fázisaiban

on-line:
https://kollegium.aeek.hu/Iranyelvek/Index

AJÁNLÁSOK SZAKMAI RÉSZLETEZÉSE:

Ajánlások – Mellkasi képalkotó vizsgálat végzése

Ajánlás1
A röntgen vagy a CT-vizsgálat a COVID-19 diagnosztizálására nem javasolt. (C)

Ajánlás2
A mellkas-CT nem alkalmazandó COVID-19 szűrésére. (C)

Ajánlás3
A tünetmentes vagy enyhe klinikai panaszokkal rendelkező SARS-CoV-2 fertőzésgyanús páciensek esetében a képalkotó vizsgálatok (mellkasröntgen, mellkas-CT-vizsgálat) szűrés céljából nem indokoltak. (C)

Ajánlás4
Pozitív SARS-CoV-2 PCR vagy antigén teszt esetén mellkasröntgen az elsőként választandó képalkotó módszer. (C)

Ajánlás5
A betegek transzportját elkerülendő, a COVID-19 betegek ellátását végző intézményeknek javasolt könnyen
tisztítható, mobil röntgenberendezések telepítése az aktuális elkülönítést végző létesítményekben történő használatra. (C)

Ajánlás6
A COVID-19 miatt kezelés alatt álló beteg státuszának követésére mellkasröntgen javasolt, amennyiben az klinikailag releváns. (C)

Ajánlás 7
A mellkas CT-t a sürgősségi ellátásban megjelenő vagy kórházi kezelés alatt álló, illetve sürgősségi osztályon ellátott, tünetekkel rendelkező betegek számára kell fenntartani, akiknél a CT-vizsgálatra specifikus klinikai indikációk fennállnak (pl. közepes vagy súlyos COVID-19 pneumoniára utaló betegek esetében, amikor diszkrepancia van a beteg állapota és a vérgázvizsgálati eredmények között, nagy áramlású oxigénigényű betegek, lényeges eltérés klinikum és a röntgen között, PTX, pneumo-mediastinum gyanúja vagy nem várt állapotromlás). (C)

Ajánlás 8
COVID-19 betegek esetén mellkas CTA pulmonális embólia irányába akkor indokolt, ha magas D-dimer mellett a beteg hypoxaemiája rosszabb, mint azt a mellkasröntgen alapján várnánk, vagy  hirtelen vérnyomáscsökkenés, tachycardia, illetve oxigén-igénynövekedés alakul ki. A negatív D-dimer  eredmény megléte vagy hiánya mellett kritikus állapotú, klinikailag pulmonális embóliára gyanús beteg esetében egyedi döntés alapján indokolt a CTA. (C)

Ajánlások – Neuroradiológia

Ajánlás9
SARS-CoV-2 fertőzés mellett jelentkező fejfájás esetén képalkotó vizsgálat végzése nem szükséges, csak
abban az esetben, ha a fejfájáshoz egyéb neurológiai gócjel vagy egyéb tünet (pl. tarkókötöttség) társul, mely menigitist, encephalitist sejtet. (C)

Ajánlás10
Minden COVID-19 betegnek, akinél felmerül a stroke lehetősége képalkotó vizsgálatokat kell végezni az intravénás thrombolysis és/vagy mechanicus thrombectoma indikációjának felállításához. (C)

Ajánlás11
Azon centrumoknak, akik CT/CTA/CTP-t használtak a diagnosztikához, a COVID-19 pandemia alatt továbbra is ajánlott ezt alkalmazni és ugyan ez igaz az MR/MRA/MRP esetében. (C)

Ajánlás12
SARS-CoV-2 fertőzés gyanúja esetén, ha a molekuláris biológiai vizsgálat eredménye még nem áll  rendelkezésre és a stroke kezelése megkezdhető CT-vizsgálatot megfontolandó kiterjeszteni mellkas CT-vizsgálattal. (C)

Ajánlás13
A SARS-CoV-2 fertőzés és acut stroke fennálása esetén a mechanicus thrombectomiát el kell végezni még a kiterjesztett időablakon belül, ha a beteg az egészségügyi szakmai irányelvekben meghatározott követelményeknek megfelel. (C)

Ajánlás14
SARS-CoV-2 fertőzött stroke betegek esetében a nyaki nagyerek UH-vizsgálatát két héten belül a  lehetőségekhez képest kitolni javasoljuk a fertőzés átadásának rizikójának csökkentése érdekében. CT-angiográfia esetén a nyaki UH-vizsgálat elvégzése felesleges a stroke akut szakaszában. (C)

Ajánlás15
Csak szelektált esetekben javasoljuk az echocardiographiát COVID-19 stroke betegeknek. (C)

Ajánlás16
Abban az esetben, ahol a tudatzavar nem magyarázható a hypoxiával, javasolt MR-vizsgálat végzése. (C)

Ajánlások – Cardiovascularis

Ajánlás17
SARS-CoV-2 fertőzés mellett jelentkező típusos mellkasi fájdalom és az EKG-n ST eleváció, valamint ST eleváció nélkül jelentkező magas kockázatú akut koronária szindróma késedelem nélküli  coronorarográfiát és perkután koronária intervenciót (PCI) igényel. SARS-CoV-2 fertőzés és közepes  kockázatú, ST elevációval nem járó akut koronária szindróma esetén, ha a beteg panaszmentessé tehető,  malignus ritmuszavar nem jelentkezik és a szisztolés balkamra funkció megtartott marad, a koronarográfia a  COVID negatív szakban végzendő el. Ha a beteg nem tehető panaszmentessé, a koronarográfia és a  koronária revaszkularizáció néhány napon belül elvégzendő. Kis kockázatú akut koronária szindróma esetén  a gyógyszeres kezelés az elsőként választandó eljárás és ha a klinikum megkívánja a koronária képalkotást,  CT-angiográfia (CTA) lehet indokolt.
SARS-CoV-2 fertőzés mellett akut koronária szindrómában szenvedő betegeknél a kórházi kezelés ideje  alatt az echokardiográfia indokolt és a klinikum függvényében ismétlendő. Szívelégtelenségre jellemző  tünetek esetén az echokardiográfia és a mellkas-rtg. az elsőként alkalmazandó képalkotó modalitás. (C)

Ajánlás18
SARS-CoV-2 fertőzés és krónikus koronária szindróma esetén első lépésként a gyógyszeres kezelés kiterjesztése javasolt a beteg panaszmentessé tételéhez. Ha a klinikum megkívánja a koronária  képalkotást, CT-angiográfia (CTA) lehet indokolt, ha a helyi viszonyok ezt lehetővé teszik. Ellenkező esetben  koronarográfia végzendő. Ha a tüdőembólia lehetősége felmerül, CTA és echokardiográfia végzése indokolt.  (C)

Ajánlás19
SARS-CoV-2 fertőzés következtében kialakuló pneumónia emelkedett troponin értékkel társulhat. Ebben az esetben invazív coronarográfia helyett coronaria CTA javasolt a koronária betegség kizárására vagy igazolására, amennyiben a klinikai kép bizonytalan és a helyi viszonyok ezt lehetővé teszik. Ellenkező  esetben a koronarográfia elvégzése megfontolandó. (C)

Ajánlás20
Szívelégtelenség, myocardialis/pericardialis érintettség esetén – elsősorban jelentős eltérés nélküli coronariastátusz esetén – a szív MRI vizsgálata indokolttá válhat a pontos kórisme megállapítása  érdekében. (C)

Ajánlás21
A biztonsági előírások betartása kiemelten fontos az egészségügyi személyzet, illetve a betegek  fertőzésének megelőzése érdekében. Lehetőség szerint COVID-19 betegek cardiovascularis vizsgálata  történjen külön idősávban, külön készüléken, amelyet a vizsgálat végén megfelelően tisztítani és  fertőtleníteni kell. (C)

Ajánlás22
A kontaktidő és a betegek diszkomfortérzetének csökkentése érdekében ajánlott személyre szabott,  gyorsabb vizsgálati protokollt bevezetni. (C)

Ajánlás23
Cardioversiot vagy pulmonaris vena isolatiot megelőző transoesophagealis echocardiografia (TEE) helyett ajánlott CTA vagy MR végzése az intracardialis thrombus kizárása céljából. Ezzel csökkenthetjük a TEE-vizsgálathoz kapcsolódó köhögést és areosolképződést. Ilyen esetekben a coronaria CTA prognosztikai szempontból hasznos többletinformációt szolgáltathat a beteg coronaria- és tüdőstátuszáról is.  (C)

Ajánlások – Hasi tünetek

Ajánlás24
Enyhe hasi panaszok, érdemi laboreltérések nélkül: hasi képalkotó vizsgálat végzése nem szükséges. (C)

Ajánlás25
Fokozódó hasi panaszok, romló laborok, passage zavar klinikai jelei, illetve intenzív terápia során kialakuló táplálási intolerancia, fokozódó vasopressor igény, acidosis esetén: kontrasztanyagos has-medence  CT (angiográfiás és vénás fázisokkal), illetve veseelégtelenség mellett először natív mérés, ennek  függvényében kontrasztanyagadás. (C)

Ajánlás26
Májfunkciós zavarok: enyhe esetben képalkotó vizsgálat végzése nem szükséges, súlyosabb, vagy romló tendencia mellett UH (a portális és hepaticus áramlások Doppler vizsgálatával), nehezen vizsgálható alkatú, vagy eleve ismert steatosis esetén kontrasztanyagos has-medence CT (artériás és vénás  fázisok) megfontolandó, ha a vesefunkció lehetővé teszi. (C)

Ajánlás27
Cholecystitis gyanúja esetén UH-vizsgálat javasolt, komplikációk (perforatio, tályog) esetén kontrasztanyagos CT megfontolandó, ha a vesefunkció lehetővé teszi. (C)

Ajánlás28
Esetleges pancreatitis esetén UH alkattól függően megkísérelhető, egyebekben has-medence CT javasolt (artériás/pancreaticus és vénás fázisú mérésekkel, ha vesefunkció engedi). (C)

Ajánlás29
Lép megítélése léptáji fájdalom, splenomegalia, lépinfarctus miatt/gyanújával: hasi UH javasolt. (C)

Ajánlás30
Acut veseelégtelenség nem feltétlen igényel képalkotó vizsgálatok végzését. A vese parenchyma károsodást UH megerősítheti, illetve egyéb postrenalis okot kizárhat. Alkati okokból nem informatív UH, vagy  együttes egyéb diagnózis keresése esetén natív has-medence CT javasolt, majd a látott eltérések  függvényében kontrasztanyag adása mérlegelhető. (C)

Ajánlások – Az Európai Gyermekradiológus Társaság (ESPR) ajánlásai [80].

Ajánlás31
A gyermekek röntgen- és CT-vizsgálata fokozott sugárterheléssel járhat, és kezelésük is eltérhet a felnőtt betegekétől. Ezért a gyermekek képalkotó diagnosztikai vizsgálata és kezelése a gyermekek  ellátására kijelölt központokban javasolt. (C)

Ajánlás32
Nem sürgős beavatkozásokat halasztani kell, és a tünetes gyermekeket vagy kísérőket mindaddig  pozitívként kell kezelni, amíg az ellenkezője nem bizonyosodik be. A radiológiai osztályon belül hordozható  készülékekkel kell a vizsgálatokat végezni, amennyiben lehetséges, hogy csökkentsük a potenciálisan  fertőzött gyermek házon belüli szállítását. Dedikált, „COVID-19-es gyermek” vizsgálati időszakokat kell  megállapítani, és minden altatásos vizsgálat előtt PCR-vizsgálatot kell végezni. A fertőzött betegek  vizsgálatát térben és időben el kell különíteni. A személyzet higiéniájára, a védőfelszerelések használatára,  géppark fertőtlenítésére és az aerosolt generáló beavatkozások külön kezelésére figyelmet kell fordítani (lásd  felnőtt Nemzeti Népegészségügyi Központ COVID-19 eljárásrendek). (C)

Ajánlás33
A fertőzés terjedésének csökkentésére megfontolandó a munka átszervezése, a teleradiológia lehetőségének megteremtése. A teameken belül szervezéssel biztosítani kell tartalék személyzet  fenntartását. A multidisciplinaris megbeszélések esetén az online konferenciákat részesítsük előnyben. A  képalkotó berendezések, computerek, telefonok fertőtlenítése a szabályoknak megfelelően történjék. (C)

Ajánlás34
A radiológiai vizsgálatok megkérésében szerepelnie kell a COVID-19 statusnak (gyanú, megerősített, PCR, antigénteszt), valamint a beteg állapotáról a legfontosabb adatoknak, és a klinikus kérdésének. (C)

Ajánlás35
A betegség diagnózisa mikrobiológiai, PCR-teszten alapul. A képalkotó vizsgálatok nem szűrővizsgálatok! A  betegség diagnózisának felállításához nem a képalkotó vizsgálat végzése az első választandó módszer. A  képalkotó vizsgálatok (mellkas-RTG és -CT) leletei nem specifikusak a SARS-CoV-2 fertőzésre, a kép más virális fertőzést utánozhat. Minden képalkotó vizsgálat csak akkor végzendő, ha befolyásolja a gyermek kezelését. Minden nem mellkasi képalkotó vizsgálatot is egyenként kell egyeztetni, és ha nem  sürgős, későbbre halasztani. (C)

Ajánlás36
Mellkas RTG: egyirányú mellkas röntgenfelvételt kell készíteni a kórházi felvételt igénylő tünetes gyermekeknél, és azoknál, akiknek kockázatot jelentő alapbetegsége van, valamint más  légzőrendszeri megbetegedés kizárására. A kétirányú mellkas felvétel gyermekben nem javasolt. (C)

Ajánlás37
Mellkas CT: COVID-19 fertőzött gyermekeknél nem rutin vizsgálat. Csak speciális klinikai indikációval  végzünk CT-vizsgálatot, gyermekekre adaptált technikai protokollal. CT-vizsgálat mérlegelendő, ha a  gyermeket intenzív osztályra kell helyezni, ha sürgős beavatkozás vagy műtét szükséges, ha az  alapbetegség ezt indokolja, vagy ki kell zárni respiratorikus distress más okát (pl. tüdőembólia). Iv.  kontrasztanyag adása pulmonalis embolia gyanújában, vagy mediastinalis kórképek vizsgálatához lehet  szükséges. (C)

Ajánlás38
Ultrahangvizsgálat: a tüdő UH-t elsősorban intenzív osztályon alkalmazzák atelectasia és consolidatio megítélésére, beteg pozicionálás segítésére. Hordozható készülékkel, ehhez értő intenzív  osztályos orvos kezében hasznos eszköz. Mélyvénás thrombosis kimutatására szintén alkalmas módszer.  (C)

Ajánlás39
MRI általában nem tartozik a választandó módszerekhez, sem a kezdeti diagnózishoz, sem a későbbi betegség követésére, azonban MIS-C neurológiai tüneteknél koponya-, gerinc MRI-re szükség lehet. (C)

Ajánlás40
Követéses vizsgálatok nem részei a szokásos kivizsgálásnak az ismételt mellkasi képalkotás, nem végzendő javuló állapotú gyermekben, vagy ha annak eredménye nem befolyásolja a kezelést. (C)

Ajánlás41
Nem ajánlott a képalkotó vizsgálat végzése, mint szűrő módszer COVID-19 infekció gyanújában sem tünetmentes, sem tünetes gyermekekben. (C)

Ajánlás42
Nem ajánlott a képalkotó vizsgálat enyhe tünetekkel rendelkező, nem hospitalizálandó gyermekben, kivéve a  lázas, légúti tünetes újszülött, vagy ha a gyermek rizikó csoportba tartozik, akinek állapota  progrediálhat, vagy klinikai tünetei romlanak. (C)

Ajánlás43
Kezdeti képalkotó módszerként válasszuk a mellkasfelvételt, ha a gyermek tünetei közepesen súlyosak vagy  súlyosak, függetlenül a COVID-statusától, illetve válasszuk a CT-t, ha annak eredménye a kezelést befolyásolja. Közepesen súlyos-súlyos állapotú hospitalizált gyermeknél (hypoxia, dyspnoe, sepsis,  shock, cardiovascularis elégtelenség, mentalis status változás) a mellkas-RTG indikált a kiindulási állapot  rögzítésére és/vagy alternatív diagnózis felállítására. (C)

Ajánlás44
Meg kell ismételni a PCR-vizsgálatot, ha középsúlyos vagy súlyos állapotú gyermek kezdeti tesztje negatív volt, és a képalkotó vizsgálat típusos COVID-ra jellemző tüneteket mutat. (C)

Ajánlás45
A sugárterhelés miatt a CT-vizsgálat nem ajánlott, kivéve célzott klinikai kérdés megválaszolására, ha a  gyermeknek akut tünetei vannak (hypoxia, dyspnoe, tachycardia), aggasztó laboratóriumi leletek esetén – pl.  emelkedett D-dimer-, illetve ha a beteg állapota romlik, vagy nem megfelelően reagál a terápiára. (C) 

Követéses vizsgálatok COVID-beteg gyermekekben

Ajánlás46
Követésre sorozatos mellkas RTG-felvételek csak olyan esetekben alkalmazandók, amikor a terápiás választ akarjuk megítélni, vagy a beteg klinikailag romlik, vagy az életmentő eszközök (tubus, kanülök)  helyzetét kell megítélnünk. Nem indikált stabil, intubált beteg követésére sem rutinszerűen. (C)

Gyógyulás utáni követéses vizsgálatok

Ajánlás47
Követéses vizsgálat nem ajánlott enyhe kórlefolyású, tünetmentes betegekben. Megfontolandó középsúlyos vagy súlyos kórlefolyású, tünetmentes betegekben a hosszú távú tüdőkárosodás megítélésére.  (C)

Ajánlások – Lezajlott COVID-19 pneumonia utáni állapotban

Ajánlás48
COVID-19 betegség miatt kórházban ápolt betegnél, ha a klinikai kép már nem indokolja, nem szükséges hazabocsátáskor kontroll képalkotó – sem mellkasröntgen, sem mellkas-CT. (C)

Ajánlás49
A hosszasan lélegeztetett betegek utánkövetése egyéni elbírálás alapján, a kezelő centrum ajánlásai alapján történjen. (C)

Ajánlás50
A súlyos, hospitalizációt igénylő COVID-19 betegek esetén, ha a beteg légzésfunkciós paraméterei rosszabbodnak, vagy a kezdeti elbocsátó CT pozitív, 4–6 hét múlva HRCT javasolt a regresszió  ütemének megítélésre (az itt látott parenchymás eltérések jelentős része lassan reverzibilis – a tüdőfibrózis  diagnózisa még korai!). (C)

Ajánlás51
COVID-19 betegek súlyos kezdeti állapota esetén fibrózis kizárására natív mellkas-CT javasolt 3–6 hónap múlva. (C)

Ajánlás52
COVID-19 fertőzést követően, jelentős maradványtünetek esetén 3 hónap múlva kontrasztanyagos mellkas-CT javasolt krónikus pulmonális embolizáció kizárására. (C)

Ajánlás53
Minden fent (Ajánlás48-52) nem részletezett, tünetes (nem csak súlyos hospitalizációt igénylő esetekben) COVID-19 betegek esetén 12 hét múlva kontroll mellkasröntgen javasolt. (C)

Ajánlás54
Az Ajánlás53 kapcsán elkészült mellkasröntgen vizsgálat, ha negatív, további radiológiai kontroll nem szükséges. (C)

Ajánlás55
Az Ajánlás53 kapcsán elkészült mellkas-röntgenvizsgálat ha pozitív natív CT-vizsgálat javasolt. (C)

Ajánlás56
Hospitalizációt nem igénylő, tüneteket okozó, a későbbiekben tünetmentes COVID-19 betegek esetében 12 hét múlva mellkasröntgen javasolt a szövődmények kizárására. (C)

Ajánlás57
COVID-19 betegség lezajlása után, amennyiben a betegnek hosszan fennálló vagy lassan progrediáló elsősorban diszpnoés panaszai vannak és D-dimerje pozitív pulmonáris embólia irányába  mellkas-CTA javasolt. (C)

Ajánlás58
COVID-19 betegség lezajlása után, amennyiben a betegnek hosszan fennálló vagy lassan progrediáló elsősorban diszpnoés panaszai vannak és D-dimerje natív mellkas-CT javasolt. (C) 
A neurológiai, pszichiátriai, cardiovasculáris, gastrointestinális poszt-COVID tünetekről még nincs elég tapasztalat, ami alapján ajánlást lehetne megfogalmazni.

 forrás: Egészségügyi Közlöny, LXXI. ÉVFOLYAM 22. szám (2243-2285)

ÁTMENETI, ORSZÁGOS ÉRVÉNYESSÉGŰ DIAGNOSZTIKAI IRÁNYADÓ SZINTEK:

https://nnk.gov.hu/index.php/sugarbiologiai-es-sugar-egeszsegugyi-foosztaly/sugarvedelem/orvosi-sugarterhelesek/nemzeti-paciensdozis-felmero-program-2

Megjelent: 2021. október 07.

Mammográfiás röntgenvizsgálat: felvételenként 1,6 mGy átlagos mirigydózis (AGD vagy MGD).
Az átmeneti diagnosztikai irányadó szintek visszavonásig érvényesek.

Háttér:

A Tanács 2013/59/Euratom irányelve (2013. december 5.) az ionizáló sugárzás miatti sugárterhelésből származó veszélyekkel szembeni védelmet szolgáló alapvető biztonsági előírások megállapításáról, valamint a 89/618/Euratom, a 90/641/Euratom, a 96/29/Euratom, a 97/43/Euratom és a 2003/122/Euratom irányelv hatályon kívül helyezéséről:

https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A32013L0059

21/2018. (VII. 9.) EMMI rendelet:

• 2. § (2) 2. diagnosztikai irányadó szint: az intervenciós radiológiai eljárásokra, a radiológiai diagnosztikai és a nyitott izotópokkal történő diagnosztikai vizsgálatok leggyakoribb eljárásaira és az eljárások során alkalmazott berendezésekre, felszerelésekre vonatkozó, azok átfogó felméréséből meghatározott dózisszintek vagy a radiofarmakonok esetében olyan aktivitásszintek, amelyek a betegek sugárterhelésének optimálását szolgálják;
• 6. § (1) Az Egészségügyi Szakmai Kollégium az ionizáló sugárzással járó orvosi eljárások módszertanára, alkalmazására, azok beutalási feltételeire, a betegek, a gondozók és a segítők sugárterhelésével járó kockázatokra, a diagnosztikai irányadó szintek alkalmazására minden berendezés figyelembevételével szakmai útmutatót ad ki.
• 8. § (2) A diagnosztikai irányadó szinteket - a 19. § szerinti országos páciensdózis felmérés adatainak alapulvételével és az európai diagnosztikai irányadó szinteknek a figyelembevételével - az Egészségügyi Szakmai Kollégium állapítja meg, és vizsgálja felül háromévenként. Az Egészségügyi Szakmai Kollégium által megállapított, illetve felülvizsgált szinteket az Egészségügyi Közlönyben közzé kell tenni.
• 8. § (3) Az engedélyes köteles a diagnosztikai irányadó szintek ismétlődő túllépése esetén vizsgálatot elrendelni a szükséges javító intézkedések megállapítása céljából.
• 13. § (3) Az orvosi fizikus szakértő az alábbi feladatok ellátásában működik közre: 
  a) a betegek és az orvosi sugárterhelésnek kitett más személyek sugárvédelmének optimálása, beleértve a diagnosztikai irányadó szintek alkalmazását is

487/2015. (XII. 30.) Korm. rendelet:

• 45. § (6a) ha az adott orvosi radiológiai berendezések felhasználásával végrehajtott vizsgálat az egészségügyi szolgáltatások nyújtása során ionizáló sugárzásnak nem munkaköri kötelezettségük keretében kitett személyek egészsége védelmének felügyeletéről szóló rendelet előírásai szerint
  a) jóváhagyott és nyilvántartásba vett, továbbá az adott célra közvetlenül alkalmazható, az eljárás várható sugárterhelése nem haladhatja meg az adott eljárás orvosi alkalmazására vonatkozó diagnosztikai irányadó szintet

forrás:
Navigating Generational Differences in Radiology
Arun Krishnaraj, A.J. Pesch 
RadioGraphics 2018; 38:1672–1679 
https://doi.org/10.1148/rg.2018180051

A nemzedékek olyan egyének csoportjai, akik egy adott időszakban születtek és akik hasonló értékeket vagy értékrendet vallanak a fejlődésük során döntő fontosságú történelmi eseményeknek köszönhetően. A generációkat azért határozzuk meg, hogy tanulmányozzuk, hogyan változnak a nézeteik és értékeik az idő múlásával, felmérjük, milyen eltérő hatást gyakorolnak a csoportokra a tapasztalatok.

A generációs különbségek megértése és köztük az eligazodás a vezetők számára kritikus jelentőségű készség lesz az elkövetkező évtizedben, mivel a történelem során először négy különböző generáció dolgozik egymás mellett. A jelenleg dolgozó négy generáció a hagyománytisztelők, a baby boomerek, az X generáció és az ezredfordulósok kategóriájába sorolható. 2016-tól kezdődően az ezredfordulósok lettek az amerikai munkaerő legnagyobb generációja, megelőzve az X generációsok számát. Ez a jelentős demográfiai változás mélyreható hatással lesz a munkahelyi kultúrára, a felvételi eljárásokra és a gyakornokok képzésére. Bár minden generációnak hasonló alapszükségletei vannak, ezen igények kielégítése és a különböző generációkhoz tartozó egyének motiválása különböző megközelítésekkel érhető el a legjobban. A radiológiák vezetőinek bátorítaniuk és támogatniuk kell ezeket a különböző generációkat, hogy harmonikusan működjenek együtt az egészségügyi ellátás előmozdítása érdekében.

Zavarja Önt, hogy egy radiológus fejhallgatót viselve nézi át a felvételeket? Válaszából kiderülhet, hogy Ön melyik generációhoz tartozik. A hagyománytisztelők és a baby boomerek talán megdöbbennek egy olyan radiológus láttán, aki látszólag jobban koncentrál arra, hogy zenét hallgat, mint a képernyőn megjelenő képekre. Az X-generációhoz tartozók és az ezredfordulósok számára azonban elfogadható a fejhallgató viselése, hogy elnyomja a zavaró tényezőket a leletezőben, mindaddig, amíg a vizsgálatok értelmezése helyesen és időben történik. A munka elvégzésének módja jellemzően kevésbé foglalkoztatja a fiatalabb generációkat a munkaerőpiacon. Az olyan különbségek megbecsülése és megértése, mint amilyeneket az említett forgatókönyv is mutat, elengedhetetlen a generációk közötti jobb kommunikáció elősegítéséhez. Ez a megértés vitathatatlanul fontosabb, mint valaha, mivel az Egyesült Államokban a történelem során először négy különböző generáció dolgozik egymás mellett. 

A generációkat úgy határozzák meg, mint egy adott időszakban született egyének csoportjait, akik hasonló értékeket vagy értékrendet vallanak a fejlődésük során döntő fontosságú történelmi eseményeknek köszönhetően.
Azért határozzuk meg őket, hogy megértsük, hogyan változnak a nézeteik és értékeik az idő múlásával és hogy felmérjük, hogy a meghatározó tapasztalatok milyen eltérő hatást gyakorolnak bizonyos csoportokra.
Bár a generációkat meghatározó pontos időkeretek vitatottak, mi ebben a cikkben a Reeves és Oh által meghatározott tartományokat használjuk és az egyes generációk számára fontos történelmi eseményeket a Pew Research Center által készített felmérésből származó adatok alapján határozzuk meg. A "cuspers" kifejezés a generációkat áthidaló átmeneti években születettekre utal. Ezek az egyének olyan értékrenddel rendelkezhetnek, amely magában foglalja az egymást átfedő generációk jellemzőit. Megjegyzendő, hogy egyes kutatók azt állítják, hogy kevés különbség van a generációk között és hogy az életszakasz és az életkor jobban befolyásolja a hitrendszereket, mint az adott generációhoz való tartozás.

Az egyes generációk megoszlását a jelenlegi munkaerőben az alábbi ábra mutatja:

forrás: Navigating Generational Differences in Radiology. Arun Krishnaraj, A.J. Pesch. RadioGraphics 2018; 38:1672–1679 - https://doi.org/10.1148/rg.2018180051

2016-ban az ezredfordulósok lettek az amerikai munkaerő legnagyobb generációja, megelőzve az X generációt.
Ezek a tendenciák a radiológiai munkaerőben is tükröződnek:

forrás: Navigating Generational Differences in Radiology. Arun Krishnaraj, A.J. Pesch. RadioGraphics 2018; 38:1672–1679 - https://doi.org/10.1148/rg.2018180051 

Ez a jelentős demográfiai változás mélyreható hatással lesz a munkahelyi kultúrára, a felvételi eljárásokra és a gyakornokok képzésére.

Mind a négy generációból származó egyének keveredése az egyedi készségek és preferenciák kiegyensúlyozásával kihívások elé állítja a radiológiai egységek vezetőit. Ez a cikk összefoglalja a meglévő szakirodalmat a generációs jellemzőkkel és a baby boomerek, az X generációsok és az ezredfordulósok közötti különbségekkel kapcsolatos általános feltételezéseket,  kiemelve a radiológiában a megtartás, a felvétel és a képzés javításának lehetőségeit, nagyobb hangsúlyt fektetve az utóbbi két generációra. A tradicionálisok generációja túlmutat e cikk keretein, és Bluth és munkatársai a RadioGraphics-ban megjelent másik cikkben foglalkoznak vele.

Baby Boomerek (1946-1964)
A baby boomer kifejezés az 1946 és 1964 között születetteket jelöli és a második világháború végét követő, az orális fogamzásgátlás széles körű elterjedése előtti születésszám jelentős emelkedéséből ered. A Pew Research Center felmérési adatai szerint a baby boomerek a munkamorált tartják a generációjukra leginkább jellemző tulajdonságnak, amelyet a tisztelet és az erkölcsi értékek követnek. A baby boomerek, más néven boomerek büszkék erős munkamoráljukra, válságkezelő képességükre és felelősségvállalási hajlandóságukra, valamint értékelik a személyes kommunikációt.
E generáció tagjainak általános sztereotípiája, hogy azért élnek, hogy dolgozzanak és gyakran munkamániások. Ez a hozzáállás feltehetően abból fakad, hogy egy nagyon versenyképes generációban nőttek fel. A II. világháborút követő születésrobbanás a kórházak és iskolák túlnépesedéséhez vezetett, amire az Egyesült Államok nem volt megfelelően felkészülve. Ezért a boomerek a születésüktől kezdve egészen a munkaerőpiacra való első belépésükig versenyben álltak a szűkös erőforrásokért.
A versenykörnyezeten kívül, amelybe születtek, a boomerek a háború utáni ipari fellendülés előnyeit élvezték az Egyesült Államokban. Az Egyesült Államok gazdasága a második világháború után gyorsan bővült és ennek a gazdasági expanziónak az előnyei gyorsan átterjedtek erre a generációra. A hagyománytisztelő generációval ellentétben a boomerek az áldozatvállalás helyett nagyobb értéket kezdtek tulajdonítani önmaguknak. A háztartások kisebbek lettek, és nagyobb figyelmet fordítottak a gyerekekre, akiket különlegesebbnek éreztek. Ezért ezt a generációt idealistának és magabiztosnak nevelték.

A Baby Boomerek hatása a radiológiában
Kultúra.  Jelenleg a baby boomer korosztály a radiológiai osztályok vezetői vagy vezetői pozícióit tölti be, mivel idősebbek; ők teszik ki az aktívan praktizáló radiológusok körülbelül 47%-át. A baby boomer vezetők valószínűleg nagy büszkeséggel viseltetnek tekintélyes pozícióik iránt és megkérdőjelezhetik, hogy a fiatalabb generációk rendelkeznek-e a vezetői pozíciók átvételéhez és a rendelő növekedéséhez szükséges munkamorállal. Ráadásul e generáció sztereotipikus örök fiatalság iránti vonzódása miatt a baby boomer radiológusok késleltethetik a nyugdíjba vonulást, ami tovább korlátozza a fiatalabb generációk számára elérhető vezetői szerepeket. Megjegyzendő, hogy az American College of Radiology 2017-es munkaerő-felmérése azt jelezte, hogy a 2017-es álláslehetőségek száma várhatóan nagyobb lesz, mint a korábbi években, de ezek a megüresedések nem feltétlenül jelzik a rendelkezésre álló vezetői pozíciókat vagy a vezetői pozíciókba való gyors belépés lehetőségét, amire mind az X generációsok, mind az ezredfordulósok vágynak.
A nők folyamatosan növekvő száma a teljes munkaerőpiacon és a radiológiai munkaerőpiacon is más demográfiai helyzetet eredményezett, mint ami a boomerek pályafutásának csúcsán volt. A radiológiai vezetők számára előnyös lehet, ha a demográfiai változásokra reagálva olyan utakat alakítanak ki, amelyek támogatják a vezetői szerepkörben dolgozó nőket.
Alkalmazás és megtartás: a baby boomer csapattagok toborzása és megtartása tükrözi e generáció alapvető értékeit. Tekintettel erős munkamoráljukra és a szervezetük küldetésébe vetett hitükre, a baby boomerek értékelni fogják ötleteik és javaslataik elismerését és igyekeznek a csapat hozzájáruló tagjai lenni. Munkájukkal személyes kiteljesedésre törekszenek, mivel a munkának élnek. Úgy vélik, hogy tapasztalataiknak igazolniuk kell vezetői pozíciójukat, és értékelik az eredményeikért járó elismerést.
A radiológiai vezetők számára előnyös lehet, ha lehetőséget biztosítanak ezeknek a dolgozóknak az intézmény képviseletére, mivel lojalitásra való hajlamuk miatt jellemzően büszkén beszélnek a szervezet nevében. Akkor is jeleskednek, ha világos és tömör munkaköri leírást kapnak. Ami a visszajelzést illeti, az éves értékelések és a negyedévente megrendezésre kerülő, a teljesítményt értékelő személyes megbeszélések mind a formátum, mind a gyakoriság tekintetében elfogadhatónak tekinthetők.
Képzés: a baby boomer radiológusok befejezték a formális képzésüket és gyakran a szervezetük vezetői között vannak. A továbbképzés és a szervezetre vonatkozó fontos információk átadása a hagyományos csoportos megbeszélések segítségével valószínűleg továbbra is hatékony lesz e generáció radiológusai számára.
A baby boomereket ösztönözni kell arra, hogy mentorként szolgáljanak a praxisban dolgozó fiatalabb tagok számára. Ugyanakkor nyitottnak kell lenniük a fiatalabb generációhoz tartozók kölcsönös mentorálására is. Míg a baby boomerek saját tapasztalataik alapján adhatnak át tanulságokat, a fiatalabb generációk útmutatók lehetnek a baby boomerek számára, különösen a technológia használatában. Ez a szinergikus kapcsolat kölcsönösen előnyös lehet a szervezet és az egyén számára.

X generáció (1965-1980)
Az X generáció kifejezés Douglas Coupland 1991-es regényéből származik, melynek címe: Generation X: Tales for an Accelerated Culture. A Pew Research Center tanulmányának adatai szerint az 1965 és 1980 között született X generációsok a technológia használatát tartják a generációjukra leginkább jellemző tulajdonságnak, amelyet a munkamorál követ. Ez a generáció kevésbé bízik a hagyományos hierarchiában és a bevett normákban és a baby boomer generációhoz képest hajlandóbb új utakat járni.
A generációhoz tartozók szüleinek magas válási aránya és annak destabilizáló hatása miatt, amely a formálódó éveikre volt jellemző, az X generáció tagjai nagy hangsúlyt fektetnek a családi életre és a barátokkal folytatott  tevékenységekre. Az X generáció tagjai nagyra értékelik a munka és a magánélet egyensúlyát és a munkát a megélhetés eszközének tekintik, ami a legtöbb baby boomer szemléletével ellentétes a foglalkozásukat illetően.
Ezenkívül az X generáció apái nagyobb szerepet játszanak a gyermeknevelésben, mint a korábbi generációk apái, mivel nagyobb stabilitásra törekszenek családjuk számára. A radiológiai vezetőknek tisztában kell lenniük azzal, hogy az X generációsok nagyobb vágya az aktív szülői szerepvállalásra ellentétben állhat a baby boomer vezetők azon törekvésével, hogy az alkalmazottak hosszabb ideig maradjanak a munkahelyükön.

Az X generáció hatása a radiológiában
Kultúra: az X generáció tagjai alkotják a pályakezdő és a pályakezdő radiológusok többségét, és összességében az aktívan praktizáló radiológusok 44%-át teszik ki. A baby boomer radiológusok a munka és a magánélet közötti nagyobb egyensúly iránti vágyukat a kivonulás jelének tekinthetik, mivel nem hajlandóak plusz hétvégenként ügyeletet vállalni vagy éjszakai műszakban dolgozni, ahogyan azt pályafutásuk során tették. Az X generáció azonban realistának tekinti magát, mivel olyan események és tényezők alakították őket, mint a Watergate-botrány, a válási arányok növekedése és a kevésbé stabil háztartások.
Értékelik a munka és a magánélet egyensúlyát és nem hajlandóak a családi időt a többletmunka miatt kockáztatni. Munkájuk során produktívak, szeretnek függetlenek lenni és inkább az eredményekre, mint a folyamatokra összpontosítanak. Az ebbe a generációba tartozó radiológusok a költségtérítés tekintetében a radiológia fellendülésének és visszaesésének egyaránt tanúi voltak és valószínűleg óvatosan optimisták a jövővel kapcsolatban, ami tovább befolyásolhatja a munka és az élet közötti nagyobb egyensúly iránti vágyukat.
A generációt érintő egyik fő demográfiai tendencia a nők számának jelentős növekedése volt, akik a munkahelyükre léptek. A radiológusok 21,5%-a nő, ami a szakma történetében a legnagyobb arány.
A női radiológusok aránya is inkább a fiatalabbak felé tolódik, a 35-45 év közötti női radiológusok az összes radiológus 27%-át teszik ki ebben az alpopulációban, ami a legmagasabb arány bármelyik korcsoportban. A női munkavállalók számának növekedése mellett a nők ma már a hagyományos háztartási feladatok és a gyermeknevelés nagyobb megosztott felelősségére vágynak. Emiatt az X generáció tagjai kiszámíthatóbb munkaidőre és műszakokra vágynak, ahol hatékonyabban tudnak dolgozni, elkerülve a hosszú napokat a munkahelyen.
Ami a radiológiát illeti, ez a generáció nagyobb rugalmasságra törekszik a munkaidő és a munkavégzés helyének meghatározásában. A generációt meghatározó értékek megértése arra ösztönözheti a radiológia vezetőit, hogy nagyobb függetlenséget biztosítsanak ezeknek az alkalmazottaknak, lehetővé téve számukra, hogy otthonról dolgozzanak, vagy olyan műszakokban, amelyek nem feltétlenül illeszkednek a legtöbb kórházban és rendelőben szokásos reggel 8:00-tól délután 5:00-ig tartó munkarendhez.
Az X generáció tagjai a munkahelyi környezet elégedettségéhez a sokszínűséget is kulcsfontosságúnak tartják. Ezért fontos biztosítani, hogy a rugalmasabb munkaidőre vágyó nőket és férfiakat szívesen fogadják a radiológiai munkahelyeken. Ezenkívül egyértelmű szülési és apasági politikára van szükség, hogy eleget tegyenek e generáció azon vágyának, hogy jelentősebb szerepet töltsenek be gyermekeik életében.
Alkalmazás és megtartás: Az X generációs radiológusokra irányuló alkalmazási és megtartási erőfeszítések tükrözik e generáció alapvető értékeit. Ez a feltörekvő digitális bennszülöttek első generációja a hatékonyság maximalizálására törekszik a technológia alkalmazásával. A korábbi generációkkal ellentétben, akik a munkahelyet tekintették az egyetlen olyan környezetnek, ahol a munkát el lehet végezni, az X generáció tagjai, különösen a radiológiában, tudják, hogy a munka több környezetben is elvégezhető. A heves függetlenségük ellentétes a hagyományos baby boomer munkastruktúrával a leletezőben. Ahhoz, hogy e csoport tagjai elkötelezettek maradjanak, és biztosítsák hozzájárulásukat a radiológiai csoporthoz, a radiológiai vezetők számára előnyös lehet, ha az X generáció tagjai lehetőséget kapnak arra, hogy segítsenek meghatározni az elvárásokat, ha rugalmasak az elvárások teljesítéséhez szükséges környezetet és munkaidőt illetően.
Korábbi tanulmányok a rugalmas munkaidő hiányát emelték ki, mint a radiológia területére belépő nők számának csökkenését kiváltó okot. Ha a nőket nem bátorítják és támogatják a radiológiai pálya választásában, akkor a női radiológiai mentorok értékes csoportja fog elveszni. A radiológiát választó női orvostanhallgatók számának csökkenése ördögi körforgáshoz vezet, amelynek következtében hiányozni fognak a mentorokként és példaképként szolgáló női radiológus vezetők, ami kritikus fontosságú a nők arányos képviseletének biztosítása érdekében.
A vezetőknek gondoskodniuk kell arról is, hogy a munkahelyi kötelezettségek ne tolódjanak ki a munkaidőn kívüli időbe, mivel ez elégedetlenséget okozhat az X generációs alkalmazottak körében. Ezt azonban egyensúlyba kell hozni a radiológusok egyéb tevékenységekben való részvételének fontosságával, például a kórházi bizottságokban való látható képviselettel, hogy lobbizzanak a radiológia igényeiért. Ahogy a gyakran idézett mondás figyelmeztet: "Ha nem ülsz az asztalnál, valószínűleg az étlapon vagy".
Ami a visszajelzést illeti, az X generáció tagjai értékelik a valós idejű visszajelzést, hogy javíthassanak jelenlegi teljesítményükön, ahelyett, hogy egy tipikus éves értékelést kapnának. Úgy vélik, hogy az érdemeiket, nem pedig a ranglétrájukat kell tiszteletben tartani és a laposabb hierarchikus struktúrát részesítik előnyben.
Képzés: az X generációs radiológusok vagy a pályájuk elején álló radiológusok, vagy a pályájuk közepén járó radiológusok, akik tovább szeretnék bővíteni készségeiket, fejleszteni és csiszolni szaktudásukat és vezetői pozícióba vágynak egy szervezeten belül. Az X generációsok érdekében a radiológiai vezetőknek hatékony mentorokkal kell párosítaniuk őket és létre kell hozniuk a mentorok egyenrangú hálózatát. Az ilyen típusú kapcsolatok hatékonyságához kölcsönös mentorálásra van szükség. E generáció tagjaival reális elvárásokat kell megfogalmazni és beszélni az előléptetéssel kapcsolatban, mivel kevésbé valószínű, hogy kivárják a sorukat, és máshol kereshetnek állást, ha úgy érzik, hogy alulértékelik őket. A szervezeten belüli további fejlődési lehetőségekről szóló nyílt megbeszélések és az ehhez kapcsolódó ütemterv segíthet csökkenteni e generáció azon hajlamát, hogy máshol keressen jutalmazóbb lehetőségeket.

Ezredfordulósok (1981-2000)
Az ezredfordulósok kifejezést William Strauss és Neil Howe alkotta meg az új évezred hajnalán felnőttkorba lépők leírására. Az 1981 és 2000 között született millenniumiak a legújabb generációt képviselik, akik a munkaerőpiacra léptek és 2016 óta ők a legnagyobb létszámúak a munkaerőpiacon, ráadásul ők a legváltozatosabbak és a legképzettebbek.
Az ezredfordulósok munkahelyi szemléletét és tájékozódását a neveltetésük alakította, amely gyakran erőteljes szülői részvételt jelentett. Az ezredfordulósok szüleit helikopterszülőknek nevezték, mert gyermekeik felett lebegnek, szerveznek, diktálnak és segítenek megoldani a konfliktusokat gyermekük életének minden területén. Ez a túlzott szülői szerepvállalás és a trófeák odaítélésének kultúrája (a gyermeknek trófeát vagy dicséretet adnak azért, mert részt vett egy tevékenységben) egyes megfigyelők szerint a nárcizmus és a jogosultság érzése ennek a generációnak a meghatározó tulajdonsága. Ráadásul ez az első olyan generáció, amelynek megengedték, hogy ne értsen egyet a szüleivel, akik nem diktáltak parancsokat a gyermekeiknek, hanem az ezredfordulósok és szüleik nyílt párbeszédet folytattak.
Az ezredfordulósok a technológia használatát jelölték meg a generációjukra leginkább jellemző tulajdonságként. Bár ugyanebben a felmérésben az X generáció tagjai is ezt a leggyakoribb választ adták, az ezredfordulósok kétszer olyan gyakran jelölték meg a technológiát mint legfontosabb meghatározó tulajdonságukat (24% az ezredfordulósok esetében, szemben az X generáció 12%-ával). Az ezredfordulósok a technológiában elmerülő világban nőttek fel és elválaszthatatlanul összefonódtak a technológiai eszközeikkel. A rendelkezésre álló technológiát kihasználva az ezredfordulósok rendelkeznek a legszélesebb társadalmi hálózattal minden korábbi generáció közül. Ezenkívül, mivel a fogyasztói korszakban nőttek fel, az ezredfordulósok mindig is számos választási lehetőséghez jutottak hozzá és könnyen össze tudták hasonlítani az elemeket, hogy kiválaszthassák az igényeiknek leginkább megfelelőt. Az erős szülői szerepvállalás hatása, a hierarchikus családi struktúra hiánya, a technológia széles körű használata és a széles fogyasztói választék alakította az ezredfordulósok munkahelyi interakcióit.

Az ezredfordulósok hatása a radiológiában
Kultúra. A millenniumi korosztály elsősorban a radiológia gyakornoki populációját, valamint a jelenlegi orvostanhallgatói populációt alkotja. Ez a feltörekvő generáció hamarosan uralni fogja a munkahelyeket.
Az ezredfordulósok nagyobb hangsúlyt fektetnek az értelmes munkára és a személyes fejlődésre, mint a monetáris kompenzációra. A radiológia vezetői többek között úgy válaszolhatnak erre a kívánságra, hogy hangsúlyozzák a radiológusok jelentős hozzájárulását a betegek egész ellátási folyamatához, a népesség egészségügyi szűrésétől a terápiás beavatkozásokig. Az ilyen típusú üzenetek valószínűleg visszhangra találnak majd e generáció tagjainál és nagyobb elkötelezettséget biztosítanak számukra, ami potenciálisan nagyobb együttműködési hajlamhoz vezethet.
Az ezredfordulósok másik közös vágya a csapatban való munka. Ösztönözni kell az együttműködés lehetőségeit, például az onkoteamekben és multidiszciplináris konferenciákon való részvételt, valamint az egyéb tevékenységekben való részvételt, ami az ezredfordulósok eredendő társadalmi felelősségvállalását fejleszti. Az ilyen típusú lehetőségek biztosítása hozzájárulhat e létfontosságú korosztály munkahelyi elégedettségének biztosításához.
Az X generációhoz hasonlóan az ezredfordulósok is látták, hogy a technológia hogyan teszi feleslegessé a tipikus irodai környezetet, mint a munka elvégzésének egyetlen helyét. Ők az úgynevezett munka és magánélet integrációjára törekszenek. A munka közbeni zenehallgatás fejhallgatón keresztül vagy az uszodában való cikkolvasás elfogadhatónak tekinthető e generáció számára. Általános meggyőződésük, hogy amíg a munkát jól végzik, addig nem számít, hogy hol végzik a munkát.
A radiológia vezetői több nem hagyományos munkalehetőség, a munkamegosztás megteremtésével válaszolhatnának erre a kívánságra. Miközben fontos az ezredfordulósok nem hagyományos munkapreferenciáinak figyelembe vétele, ezt a szakma céljaival kell egyensúlyba hozni, amely a betegközpontúságot, a könnyű elérhetőséget és az egészségügyi rendszerek igényeihez való igazodást tűzte ki célul, hogy a gyorsan változó egészségügyi piacon fennmaradjon és gyarapodjon. Az ezredfordulósok közösségi médiaismereteinek kihasználása lehet az egyik módja annak, hogy a radiológiai vezetők megkönnyítsék e csoport részvételét a nem klinikai tevékenységekben, például a marketingben és a betegek bevonásában.
Alkalmazás és megtartás: a szülők nagyfokú bevonása és a szüleikkel folytatott gyakori nyílt párbeszéd miatt az ezredfordulósok gyakori visszajelzést és nagyfokú bevonást várnak el feletteseiktől. Legyen szó videojátékokról, egy pizzarendelés online nyomon követéséről vagy adaptív tesztelésben való részvételről, amely a vizsga végén megjeleníti a pontszámukat, az ezredfordulósok olyan világban nőttek fel, ahol az azonnali visszajelzés a norma. Az ezredfordulósok számára a visszajelzés hiánya gyakran negatívan értelmezhető, ezért minden erőfeszítést meg kell tenni a visszajelzés biztosítására ennek a korosztálynak.
Az ezredfordulósok jobban reagálnak a valós idejű visszajelzésre, amely egy szöveges üzenet vagy egy rövid e-mail formájában ismeri el a jól végzett munkát. Az elismerés hiányát ez a generáció is negatívan ítéli meg, és a munkahelyi elégedetlenség vagy a munkaviszony megszüntetésének okaként említik. A mentor kijelölése és a mentorok hálózatának létrehozása szintén elősegítheti a gyakoribb visszajelzést.
Az ezredfordulósok mindig is nyílt párbeszédet folytattak a szüleikkel, ami azt jelenti, hogy szabadon megosztják a véleményüket, még akkor is, ha viszonylag fiatalabb kollégák a munkahelyen. Ez éles ellentétben áll a baby boomerek és a hagyománytisztelők helyzetével, akik csak akkor szólaltak meg, ha megkérdezték őket, és tiszteletben tartották a szervezet hagyományos, felülről lefelé irányuló hierarchiáját. A radiológiai vezetők számára előnyös lehet olyan környezetet teremteni, ahol még a junior alkalmazottak ötleteit is elismerik és megvitatják, még ha nem is valósítják meg. Ezen erőfeszítések ellenére meg kell jegyezni, hogy az ezredfordulósok kétszer olyan gyakran váltanak munkahelyet, mint az X generáció tagjai, és az ezredfordulósok akár 90%-a nem számít arra, hogy 3 évnél tovább marad egy munkahelyen.
Képzés: az oktatás tekintetében az ezredfordulósok ugyanazt a fajta igény szerinti hozzáférést és magával ragadó interaktív formátumot részesítik előnyben, amelyhez az online interakciók és a videojátékok során már hozzászoktak. A hagyományos didaktikus előadásformátum már nem olyan hatékony ennek a generációnak a megszólításában, és aktualizálni kell, hogy megfeleljen ezeknek a digitális bennszülötteknek az igényeinek. Az esetalapú tanulás, a célzott oktatási források online tárházaihoz való hozzáférés biztosítása, valamint az okostelefonokon vagy táblagépeken keresztül elérhető közönség-válaszrendszerek használata lehetővé teszi az ezredfordulós tanulók számára, hogy valós időben értékeljék tudásbázisukat. Ezek a technikák azzal a további előnnyel is járhatnak, hogy növelik a megismert információk megtartási arányát.
Az oktatás egy másik legújabb trendje, amely a radiológiában is hasznos lehet, a "fordított osztályterem" alkalmazása, amelyben a tanulók - jellemzően online - átnézik az alapvető tartalmakat, mielőtt részt vennének egy olyan foglalkozáson, ahol ezt a tudást alkalmazni kell. Ez a tanulóközpontú modell például lehetővé teszi, hogy a radiológus egy déli megbeszélés során több időt töltsön egy rezidenssel egy bonyolult végbélrákos eset feldolgozásával anélkül, hogy a megbeszélés nagy részét egy korábban felvett előadáson elhangzott alapvető stádiumbeosztási kritériumok áttekintésével kellene töltenie.
Amellett, hogy az oktatási módszereket az ezredfordulósok igényeihez kell igazítani, elengedhetetlen, hogy a radiológus gyakornokokat olyan nem interpretatív készségeket tanuljanak a minőség, a hatékonyság és a biztonság terén, amelyek felkészítik őket arra, hogy hatékony támogatói legyenek a kialakulóban lévő értékorientált ellátási modelleknek.

Az elkövetkező évtizedekben a radiológiai egységek vezetői számára kihívást jelent majd a négy különböző generáció igényeinek kiegyensúlyozása, a motivációk megértése és a kívánságok ötvözése. Ahhoz, hogy ezeket a generációkat harmonikus csapatokká ötvözzék, a vezetőknek tovább kell fejleszteniük és adaptálniuk a képzési programokat a jelenlegi és a jövőbeli generációk számára.

---

Akit érdekel a téma, még:

1. jobgroup.hu - Négy generáció munkahelyi viselkedése [Boomerek, X, Y, Z] – Generációk a munkahelyen 1. rész
2. jobgroup.hu - A multigenerációs munkahelyi csapatok előnyei és hátrányai - Generációk a munkahelyen 2. rész
3. jobgroup.hu - Mi okozza a konfliktusokat a munkahelyen és hogyan reagálunk rájuk? - Generációk a munkahelyen 3. rész
4. jobgroup.hu - A generációs munkahelyi konfliktusok kezelése – Generációk a munkahelyen 4. rész
5. 6generacio.com - Generációk
6. ohe.hu - Generációk, munkaerőpiac és a motiváció kérdései a 21. században
7. korunk - Marc McCrindle, Emily Wolfinger: Az XYZ ábécéje. A nemzedékek meghatározása (K. A. fordítása)
8. hvg.hu - Honnan erednek az egyes generációk nevei?
9. Magyar Tudomány - Generációk, társadalmi csoportok a 21. században
10. aegon.hu - Ki a jobb? – Generációk együttműködése a munkahelyen

Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala a napokban (2021.09.30.) engedélyezte a komputertomográfiás (CT) képalkotásban közel egy évtizede az első új, jelentős technológiai fejlesztést.

"A komputertomográfia fontos orvosi képalkotó eszköz, amely segíthet a betegségek, traumák vagy rendellenességek diagnosztizálásában; a beavatkozások vagy terápiás eljárások tervezésében és irányításában; valamint bizonyos terápiák hatékonyságának nyomon követésében" - mondta Laurel Burk, az FDA Center for Devices and Radiological Health csoportjának igazgatóhelyettese. "A mai intézkedés közel egy évtizede az első jelentős új technológiát jelenti a komputertomográfiás képalkotás területén és aláhúzza az FDA azon törekvését, hogy ösztönözze az innovációt a tudományos és diagnosztikai fejlődés területén."

A készülék a fotonszámláló detektorok újonnan kifejlesztett CT-technológiáját használja, amely képes mérni minden egyes röntgensugarat, amely áthalad a beteg testén, szemben a jelenlegi rendszerekkel, amelyek olyan detektorokat használnak, amelyek egyszerre sok röntgensugárban lévő összes energiát mérik. Az egyes röntgenfotonok "számolásával" részletesebb információk nyerhetők a betegről, és olyan képek készíthetők, amelyek kevesebb, a felülvizsgálat és elemzés során nem hasznos információt tartalmaznak.

A Siemens NAEOTOM Alpha nevű új diagnosztikai képalkotó készüléket úgy tervezték, hogy a beteg testén áthaladó és egy detektor által fogadott röntgenfotonokból származó információkat részletes 3 dimenziós képpé alakítsa át. A rendszer által szolgáltatott képeket diagnózis felállításához, vagy kezelés előkészítéséhez,  sugárterápia tervezéséhez.

Az FDA a Siemens NAEOTOM Alpha készüléket a forgalomba hozatalt megelőző 510(k) engedélyezési eljárás keretében vizsgálta. Az 510(k) engedély az FDA-hoz benyújtott, forgalomba hozatal előtti kérelem, amely annak bizonyítására szolgál, hogy egy új eszköz egyenértékű egy jogszerűen forgalmazott eszközzel.

Az FDA, az Egyesült Államok Egészségügyi és Emberi Szolgáltatások Minisztériumának egyik ügynöksége, az emberi és állatgyógyászati gyógyszerek, vakcinák és egyéb emberi felhasználásra szánt biológiai termékek, valamint orvostechnikai eszközök biztonságának, hatékonyságának és védelmének biztosításával védi a közegészségügyet. Az ügynökség felelős továbbá az Egyesült Államok élelmiszerellátásának, kozmetikai termékeinek, étrend-kiegészítőinek, elektronikus sugárzást kibocsátó termékeinek biztonságáért és védelméért, valamint a dohánytermékek szabályozásáért.

Fotonszámláló CT
A spirál CT 1990-es, a széles detektoros CT 2004-es, a kettős forrású CT 2005-ös és a kétrétegű CT-detektorok 2013-as bevezetése után a fotonszámláló CT-vel egy radikálisan új technológiát fejlesztettek ki a klinikai rutin számára. Ennek középpontjában egy újfajta detektor áll, amely lényegesen különbözik a hagyományos energiaintegráló detektortól.

Ezek a fotonszámláló detektorok képesek a jelenlegi CT-detektorok korlátainak leküzdésére azáltal, hogy nagyon nagy térbeli felbontású, elektronikus zaj nélküli, jobb kontraszt-zaj arányú, alacsonyabb sugárdózis mellett és saját spektrális információval rendelkező CT-adatokat szolgáltatnak.

Miben különböznek a fotonszámláló detektorok a korábbiaktól?
Ma már minden CT-készülék szilárdtest-szcintillációs detektorral van felszerelve. Az elnyelt röntgensugarakat kétlépcsős átalakítási folyamat során a szcintillációs kristályban először látható fénnyé alakítják át. Ezt követően a fényt az egyes detektorcellák hátoldalán elhelyezett fotodióda elektromos jellé alakítja át. A fotodiódák alacsony szintű analóg elektromos jele érzékeny az elektronikus zajra, ami végső határt szab a lehetséges további sugárzási dóziscsökkentésnek. Problematikus a szilárdtest-szcintillációs detektorok térbeli felbontásának a mai teljesítményszintet meghaladó jelentős növelése. E kétlépcsős átalakítási folyamat részeként a több ezer röntgenfoton által létrehozott fényt az integrációs idő alatt felhalmozzák és egészében mérik, ezáltal elveszítik a beérkező jel spektrális információit.

fotó forrása: https://www.siemens-healthineers.com/computed-tomography/technologies-and-innovations/photon-counting-ct

A fotonszámláló detektorok ezzel szemben közvetlenül képesek a röntgenfotonokat elektromos jellé alakítani.
A közvetlen átalakítás során az elnyelt röntgensugárzás elektron-lyuk párokat hoz létre a félvezetőben. A töltések erős elektromos térben szétválnak a detektor tetején lévő katód és az alján lévő pixeles anódelektródák között.

fotó forrása: https://www.siemens-healthineers.com/computed-tomography/technologies-and-innovations/photon-counting-ct

A szilárdtest-szcintillációs detektorokhoz képest a fotonszámláló detektorok számos előnnyel rendelkeznek. Az egyes detektorcellákat a közös katód és a pixeles anódok közötti erős elektromos tér határozza meg (2. ábra), és nincs szükség további szeptumelemekre a detektor pixelei között a szcintillációs detektoroknál jellemző optikai "áthallás" elkerülése érdekében. A geometriai dózishatékonyság ezért jobb, mint a szcintillációs detektoroké és csak a szcintillációs detektorokban is jelen lévő szóródásgátló kollimátorlapátok vagy rácsok csökkentik. Ezenkívül minden egyes, a kollimátorlapátok által körülhatárolt "makro" detektorpixel kisebb detektor alpixelekre osztható, amelyeket külön-külön olvasnak ki, így jelentősen növelve a térbeli felbontást.

Mivel a fotonszámláló detektor képes megszámolni az egyes röntgenfotonok által létrehozott töltéseket, valamint mérni azok energiaszintjét, olyan detektorral rendelkezünk, amely minden egyes letapogatásnál saját spektrális érzékenységgel rendelkezik.

Mit jelent ez a komputertomográfiára nézve?

Dózistakarékosabbak, mint a jelenlegi detektorok. Emellett pixeleik sokkal kisebbek, ami jelentősen növelheti a térbeli felbontást. Az új technológia alapján a betegek még inkább számíthatnak a sugárdózis további csökkentésére és kevesebb kontrasztanyag használatára. Emellett az orvosok olyan képekkel dolgozhatnak, amelyek még a nagyon finom szöveti struktúrákat is láthatóvá teszik, például a tüdő kisebb hörgőit vagy a csontokban lévő áttéteket.
Javított képkontraszt.
Jobb térbeli felbontás a dózis hatékonyságának csökkenése nélkül.
Alacsonyabb sugárterhelés.
Belső spektrális érzékenység - többféle energiájú információ.

forrás FDA, Siemens