2013/59/Euratom irányelv

• Ionizáló sugárzásból eredő veszélyek (2018-tól)
• a jogszabály öt külön irányelvet foglal egyetlen szövegbe, és alapvető biztonsági előírásokat állapít meg a személyek ionizáló sugárzás miatti sugárterhelésből származó veszélyekkel szembeni védelmére.

JOGI AKTUS

• A Tanács 2013/59/Euratom irányelve
• az ionizáló sugárzás miatti sugárterhelésből származó veszélyekkel szembeni védelmet szolgáló alapvető biztonsági előírások megállapításáról,
• valamint a 89/618/Euratom, a 90/641/Euratom, a 96/29/Euratom, a 97/43/Euratom és a 2003/122/Euratom irányelv hatályon kívül helyezéséről.

ÖSSZEFOGLALÓ

• Az ionizáló sugárzás dózisai általában annyira alacsonyak, hogy nem lépnek fel kedvezőtlen egészségügyi hatások,
• néhány ilyen egészségügyi hatás, nevezetesen a rák, megjelenhet azonban később,
• a veszélyek számának a lehető legalacsonyabbra csökkentése érdekében az Európai Unió (EU) által 2013-ban elfogadott irányelv új biztonsági előírásokat vezet be.
• Ezen előírások a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség, az Egészségügyi Világszervezet, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet és más nemzetközi szervek által a sugárvédelem terén folytatott közel két évtizednyi nemzetközi kutatásra építenek.
• Az előírások számos téren: az orvostudomány, az ipar, az energiatermelés és a hulladékgazdálkodás területén jelentős előrelépést képviselnek a sugárvédelem szempontjából.

Cél

• A jogszabály célja a munkavállalók, a lakosság, a betegek és más személyek egészségének a védelme a védelmi szint egységes küszöbértékének biztosítása révén. Ez valamennyi potenciálisan előforduló tervezett, fennálló, baleseti vagy veszélyhelyzeti sugárterhelésre vonatkozik. Az EU kormányai magasabb alapvető előírásokat is alkalmazhatnak, ha úgy döntenek,
• a legmagasabb dózisok közzététele vagy közzététel veszélyhelyzet esetén,
• az irányelv előírja a legmagasabb sugárzási dózis közzétételét annak érdekében, hogy a lakosság ellenőrizni tudja, hogy a törvényes határértéknél - különböző forrásokból - magasabb dózis érte-e őket. A veszélyhelyzetek előfordulása esetére is tartalmaz az irányelv a tájékoztatásra vonatkozó rendelkezéseket. Az ilyen tájékoztatásnak magában kell foglalnia az időjárással kapcsolatos adatokat és előrejelzéseket, a levegőmozgással és a talajra lerakódott radioaktív anyagokkal, valamint a környezeti dózissal és az alapvető élelmiszerek szennyeződési szintjével kapcsolatos információkat is.
• A nemzeti hatóságok kötelesek minden olyan személyt tájékoztatni bármely veszélyhelyzet esetén alkalmazandó egészségvédelmi intézkedésekről, aki valamely veszélyeztetett üzem 50 km-es vonzáskörzetében él, és akit a sugárzás érinthet,
• radioaktív hulladék elhelyezése,
• az irányelv intézkedéseket tartalmaz a radioaktív anyagok elhelyezésére, a radioaktív hulladék ideiglenes vagy végleges tárolására, valamint a légi járművek és űrjárművek üzemeltetésében dolgozó és a repülőgéppel gyakran közlekedő munkavállalók kozmikus sugárterhelésére vonatkozóan.

2013/59/Euratom irányelv orvosi alkalmazásokra vonatkozó szabályozása
Council Directiv 2013/59/Euratom irányelv

• http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A32013L0059
• megadja az EU tagországokra vonatkozó sugárvédelmi követelményeket az orvosi alkalmazások vonatkozásában is
• az irányelv 7. fejezetében 55-64. cikk-ig foglalkozik az orvosi sugárterhelésre vonatkozó követelményekkel
• az irányelv átvételének határideje 2018. (február 8.)
• A sugárvédelem általános követelményeinek átvétele a 487/2015. Kormányrendeletben megtörtént,
• az orvosi alkalmazásokra vonatkozó magyar jogszabály (az egészségügyi szolgáltatások nyújtása során ionizáló sugárzásnak nem munkaköri kötelezettségük keretében kitett személyek egészsége védelmének szabályairól) megjelent (21/2018. EMMI Rendelet).

Az egészségügynek és szakmai szervezeteinek fel kell készülni az alábbiakban megadott követelmények teljesítésére:

• A lelet tartalmazza a páciens sugárterhelését
• A standard orvosi radiológiai eljárások minden egyes típusához minden egyes berendezésre írásos protokoll kerüljön kidolgozásra a páciensek érintett kategóriái tekintetében
• A beutaló orvosoknak az orvosi képalkotó eljárásokkal kapcsolatos – a sugárdózisokat figyelembe vevő – beutalási útmutatók álljanak a rendelkezésükre
• a diagnosztikai irányadó szinteket rendszeresen túllépése esetén megfelelő felülvizsgálat történjen
• A szolgáltató megfelelő minőségbiztosítási programokat hajtson végre
• határozza meg a páciens dózisokat vagy ellenőrizze a beadott aktivitásokat;
• átvételi vizsgálatot, és meghatározott gyakorisággal állapotvizsgálatot hajtassanak végre
• A lakossági dózisok becslése megtörténjen. Az orvosi diagnosztikai és az intervenciós radiológiai célból alkalmazott eljárásokból származó, egyénre vetített becsült dózisértékek népességen belüli eloszlását határozzák meg személyek kor és nem szerinti megoszlásában.

Részletesebben a teendők:

• Páciens dózis:
  
  • páciensdózis leletben való közlése
  • írásos protokoll
  • intézményi irányadó szintek meghatározása
  • nemzeti irányadó szintek meghatározása (a törvényben fog megjelenni az illetékességi kör)
  • populációs dózis meghatározása (a törvényben fog megjelenni az illetékességi kör)
• Beutalási kritérium rendszer: a beutaló orvost segíti és kötelezi ezen kritériumok betartására. Hazánkban már külföldön (pl. ESR iGuide) bevezetett guide-ok átvétele, fordítása, a hazai eü. finanszírozási környezetbe illesztése fog megtörténni.
  A beutalási kritérium rendszerrel és a protokollokkal kapcsolatban pl. a hasi régió CT-vizsgálatai során a beutaló feltett kérdésére válaszolva, a legmegfelelőbb diagnosztikus képminőséget adó, de a legkisebb sugárterheléssel járó protokoll szerint kell vizsgálnunk.
  Ezért a beteget ért effektív dózis igen széles határok között mozog: 3-60 mSv.
  A feltett kérdés alapján választjuk ki a megfelelő protokollt, ezért fontos, hogy az indikációk egyértelműek és határozottak legyenek. Néhány példa:
  a mellkasi régióban különböző protokoll szerint vizsgáljuk a: tumor? progressio (onkológiai követés)? PE? fibrosis, bronchiectasia, sarcoidosis? indikációkat, amelyek között több tíz mSv effektív dózis eltérés van.
  Kerüljük a nagy sugárterheléssel járó CT-vizsgálatok során a többszörös, nem egyértelmű kérdéseket (pl.: PE-tumor?, dissectio-tumor?), fiatal betegek esetében nem traumás gerinc CT-vizsgálat kérése esetén gondolni kell mindig alternatív képalkotásra, pl. MR-vizsgálat lehetőségére, ne az előjegyzési idő/elérhetőség határozza meg azt, hogy fölösleges, iatrogén sugárártalomnak teszik ki páciensüket.
  Beutalási útmutató/kritériumok tekintetében az alábbi előrelépés történt:
  • az ESR iGuide európai- és amerikai radiológiai szakmai szervezetek (ESR, ACR) együttműködésében kidolgozott, az európai képalkotó irányelvek (beutalási útmutatók/kritériumok) klinikai döntéstámogató rendszere már elérhető.
  • Az ESR iGuide lehetővé teszi az egészségügy szereplői számára a betegbiztonság és a szolgáltatás minőségének javítását úgy, hogy közben biztosítják a képalkotás megfelelő felhasználását és használatával a felesleges vizsgálatokat is elkerülhetik.
  • A beutalási kritériumrendszer bárki számára (rövid regisztrációval) - 2018. szeptember 30-ig elérhető, használható:
    • Individual user access: http://nationaldecisionsupport.com/esriguide/iguide-portal.html
    • ESR tagsággal rendelkező radiológusoknak itt érhető el: Access via MyUserArea
    forrás: esriguide.org, nationaldecisionsupport.com

Összeállították:

Szabó Beatrix
radiográfus (BSc)
Debreceni Egyetem Kenézy Gyula Egyetemi Kórház, Központi Radiológiai Diagnosztika
Sugárvédelmi Szolgálat vezetője

dr. Bágyi Péter
radiológus
Debreceni Egyetem Kenézy Gyula Egyetemi Kórház, Központi Radiológiai Diagnosztika
Debreceni Egyetem, Klinikai Központ, Orvosi Képalkotó Klinika, Radiológia
osztályvezető főorvos
országos szakfelügyelő főorvos