05
12/2017
0

A Council Directiv 2013/59/Euratom irányelv

2017-12-05_22-24-16.jpg

Másképpen kell hozzáállni...

Tekintettel arra, hogy a lakosság mesterséges forrásokból származó sugárterhelésének legnagyobb hányada az orvosi sugáralkalmazásokból származik, a sugárterhelés indokolt szinten való tartása érdekében a lehetséges és szüksége út a beavatkozásokra és a használt eszközökre vonatkozó előírások betartása. Ezt szolgálja és teszi indokolttá a Council Directiv 2013/59/Euratom irányelv vonatkozó részeinek hazai érvényesítését.
A Council Directiv 2013/59/Euratom irányelv:
http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A32013L0059
megadja az EU tagországokra vonatkozó sugárvédelmi követelményeket az orvosi alkalmazások vonatkozásában is. Az irányelv 7. fejezetében 55-64. cikk-ig foglalkozik az orvosi sugárterhelésre vonatkozó követelményekkel.
Az irányelv átvételének határideje 2018. február 6.

  1. A sugárvédelem általános követelményeinek átvétele a 487/2015 Kormányrendeletben megtörtént.
  2. Az orvosi alkalmazásokra vonatkozó magyar jogszabály (az egészségügyi szolgáltatások nyújtása során ionizáló sugárzásnak nem munkaköri kötelezettségük keretében kitett személyek egészsége védelmének
    szabályairól) megjelenése folyamatban

Megjelentetéséig az egészségügynek és szakmai szervezeteinek fel kell készülni az alábbiakban megadott követelmények teljesítésére:

  1. A lelet tartalmazza a páciens sugárterhelését
  2. A standard orvosi radiológiai eljárások minden egyes típusához minden egyes berendezésre írásos protokoll kerüljön kidolgozásra a páciensek érintett kategóriái tekintetében
  3. A beutaló orvosoknak az orvosi képalkotó eljárásokkal kapcsolatos – a sugárdózisokat figyelembe vevő – beutalási útmutatók álljanak a rendelkezésükre
  4. a diagnosztikai irányadó szintek rendszeres túllépése esetén megfelelő felülvizsgálat történjen
  5. A szolgáltató megfelelő minőségbiztosítási programokat hajtson végre
    1. határozza meg a páciens dózisokat vagy ellenőrizze a beadott aktivitásokat;
    2. átvételi vizsgálatot és meghatározott gyakorisággal állapotvizsgálatot hajtassanak végre
  6. A lakossági dózisok becslése megtörténjen. Az orvosi diagnosztikai és az intervenciós radiológiai célból alkalmazott eljárásokból származó, egyénre vetített becsült dózisértékek népességen belüli eloszlását  határozzák meg személyek kor és nem szerinti megoszlásában.

Részletesebben a teendők:

  1. Páciens dózis:
    1. páciensdózis leletben való közlése
    2. írásos protokoll
    3. intézményi irányadó szintek meghatározása
    4. nemzeti irányadó szintek meghatározása
    5. populációs dózis meghatározása
  2. Beutalási kritérium rendszer: a beutaló orvost segíti és kötelezi ezen kritériumok betartására.

A beutalási kritérium rendszerrel és a protokollokkal kapcsolatban fontos tudni, hogy pl. a hasi régió CT-vizsgálatai során a beutaló feltett kérdésére válaszolva, a legmegfelelőbb diagnosztikus képminőséget adó, de a legkisebb sugárterheléssel járó protokoll szerint vizsgálunk. Ezért a beteget ért effektív dózis igen széles határok között  mozog: 2-60 mSv. A feltett kérdésük alapján választjuk ki a megfelelő protokollt, ezért a kérő orvos indikációi
egyértelműek és határozottak legyenek. Néhány példa:

  1. a mellkasi régióban különböző protokoll szerint vizsgáljuk a:
    a. tumor?
    b. progressio (onkológiai követés)?
    c. PE?
    d. fibrosis, bronchiectasia, sarcoidosis?
    indikációkat, amelyek között több tíz mSv effektív dózis eltérés van.
  2. a hasi régióban különböző protokoll szerint vizsgáljuk a:
    a. tumor?
    b. progressio (onkológiai követés)?
    c. aorta dissectio?
    d. microhaematuria, tu?
    e. vese-, ureter kő?
    f. epeúti daganat?
    g. pancreas tu?

indikációkat, amelyek között több tíz mSv effektív dózis eltérés van. Kerülni kell a nagy sugárterheléssel járó CT-vizsgálatok során a többszörös, nem egyértelmű kérdéseket (pl.: PE-tumor?, dissectio-tumor?). Fiatal betegek esetében nem traumás gerinc CT-vizsgálat kérése esetén gondoljanak mindig alternatív képalkotásra, pl. MR-vizsgálat lehetőségére. Ne az előjegyzési idő határozza meg azt, hogy fölösleges, iatrogén sugárártalomnak teszik ki páciensüket.

2017-12-05_22-40-22.jpg

08
02/2011
0

Sugárvédelem a műtői környezetben

http://www.eman-network.eu/logo.pngAz Európai Bizottság által támogatott European Medical ALARA Network project (www.eman-network.eu) által készült C-karos képerősítő sugárvédelmi elveinek magyar nyelvű összefoglalása:

A mobil C-karos (íves) képerősítő gyakran használatos különböző beavatkozások során  a  műtőkben.  Valamennyi  eljárás  járhat  hosszú  fluoroszkópiás  idővel  és relatív  magas  páciens  és  személyzet  dózissal.  A  mobil  C-karos  (íves) képerősítőknek  különféle  lehetőségei  vannak  a  dózis  csökkentésére,  pl.: pulzációs  fluoroszkópia,  de  lehetőség  van  a  magas  dózisú  fluoroszkópiára  is, amikor szükség van a legjobb képminőség elérésére.  
 
Minőségbiztosítás és kompetencia
A minőségbiztosítási rendszer részeként az alábbi eljárásokat kell biztosítani:

  • Egyértelmű működési irányelveket a felelősség vállalására a sugárvédelemmel   összefüggésben és a használatos röntgen-berendezésekkel kapcsolatosan. Ezek    magukban foglalják mindkét rendszer felelősségét, de felelőssége van az adott   osztálynak is.
  • Protokollokat, melyek biztosítják, hogy a képalkotó berendezés kezelői rendelkeznek a  szükséges sugárvédelmi ismeretekkel, valamint a berendezés használatával   kapcsolatos információkkal. Különösen fontos azon tényezők ismeretének megléte,   melyek befolyásolják a képminőséget és a sugárdózist.
  • Protokollokat, az érintett személyzet oktatására és továbbképzésére vonatkozóan.   Közvetlenül egy új berendezés üzembe helyezése után oktatást és képzést kell   biztosítani, valamint biztosítani az alapismeretek rendszeres felelevenítését.  
  • Protokollokat, melyek biztosítják a berendezés rendszeres karbantartását és helyes   működési paramétereit.

 
Berendezés
A C-karnak van egy képerősítő és egy  röntgencső  része, melyek egymással szemben helyezkednek el. A C-kar különböző helyzetekbe mozgatható.
Régebbi  gépek  esetén  lehetőség  van  a  fluoroszkópiás  üzemmód mellett  az  automata fényerősség  szabályzó  (ABC)  használatára,  a  kV  és  az  áram  (mA)  manuálisan szabályozható, valamint a radiográfusnak lehetősége van a kazetta használatára is.
Ezen  felül  a  modern  C-karos  képerősítők  képesek  a  pulzációs  fluoroszkópiára  és különféle  opciókra,  melyekkel  befolyásolható  a  dózis  mértéke,  a  képminőség,  a nagyítás, a digitális szubtrakció (képkivonás) és más egyéb tényezők.  
 
Dózis ellenőrzése
A  fluoroszkópiás  paraméterek  (kV,  mA)  beállítása  általában  automatikus,  figyelembe véve,  hogy  rendszerint  a  páciens  bőrbemeneti  dózis  mértéke  állandó  legyen  a detektornál.  Innentől  fogva  a  páciens  bőrbemeneti  dózis mértéke  változhat  a  páciens testkörfogatától és a denzitástól függően, biztosítva, hogy egy állandó dózis érkezzen a detektorhoz.
A pulzációs fluoroszkópia azt jelenti, hogy a röntgensugárzás ki- és bekapcsolódik rövid időtartam-változások között az expozíciós idő alatt, melynek eredménye egy csökkentett dózis  a  betegre  és  a  személyzetre  nézve  egyaránt.  Viszont  a  dinamikus  folyamatok
monitorozásakor  a  pulzációs  fluoroszkópia  ’szaggatott’  jelenségként  tekinthető  a személyzet által.
A nagyítás során az adott vizsgált terület nagyítása történik a monitoron. Ez a nagyítási mód végrehajtható a monitoron, vagy a detektoron egyaránt. A monitoron való nagyítás nem  jár  bárminemű  dózisváltozással,  ellenben  a  képerősítő  rendszerrel  végrehajtott nagyítás  gyakran  megnöveli  a  beteg  bőrdózisát.  Az  általános  szabály  az,  hogy amennyiben  a  képminőséget  növeljük,  ezzel  együtt  a  páciens  bőrdózisa  is  növekedni fog, ennek eredménye a személyzetet érő nagyobb szórt sugárdózis.
 
Megszívlelendő  fontos üzenetek:

  • Használd az automata dózis kontrolt
  • Használd apulzációs  fluoroszkópiát,  amennyiben  az  a  gyakorlatban  kivitelezhető
  • A  kiválóképminőség  elérése  együtt  jár  az  emelkedett  sugárdózissal
  • A  csökkentett  betegexpozíció a személyzetre nézve is dóziscsökkenéssel jár.

Elsődleges besugárzott terület
Kerüljük  a  vizsgált  besugárzott  területet.  A  dózis  intenzitása  100-1000-szer magasabb, mint a vizsgált területen kívül.  
 
Szórt sugárzás
Amikor  felvételt  készítünk  a  páciensről  szórt  sugárzás  keletkezik;  ez  azt jelenti, hogy a páciens a fő sugárforrás a személyzetre nézve.   
A  szóródás  nagyobb  része  a  röntgencső  felé  szóródik.  A röntgencső  legkedvezőbb  pozíciója  a  fluoroszkopia  során  a  páciens  (asztal) alatti  helyezkedés,  míg  a  képerősítő  olyan  közel  kerüljön  a  beteghez, amennyire az lehetséges.  
A  besugárzott  terület  kollimációja  szintén  hatékonyan  hozzájárul  a  szórt sugárzás  csökkentéséhez.  Ezzel  a  képminőség  növelhető,  miközben kevesebb  szórt  sugárzás  érkezik  a  detektorhoz,  így  javítva  a  kép kontrasztosságán. A besugárzott  terület kollimációja a  fluoroszkópia nélkül  is használatos.
 
Leképezési idő
Csak annyi  ideig használjuk a fluoroszkópiát, ameddig szükséges. Ne többre! A  tájékozódáshoz gyakran elegendő használni a monitoron megtartott utolsó képet; ez elegendő lehet a műtéti eljárás dokumentációjára is.
 
Távolság
A szórt sugárzás  fordítottan arányos a  távolság négyzetével a sugárforrástól számítva. Ez azt  jelenti, hogy ha a  távolság a sugárzás  forrásáig  (a páciens) megduplázódik,  akkor  a  sugárzás   az  ¼-re  csökken.  Ez  hatással  lesz  a betegre és a személyzetre egyaránt. Rövid sugárforrás – bőrtávolság, magas bőrdózist  eredményezhet.  Különösen  vigyázzunk  a  döntött  leképezés használatakor.  A  személyzet  érintettsége  a  távolság  tekintetében  különösen fontos  tényező, ha közel állnak a beteghez. Egy  lépés hátra  jelentős hatású lehet.  Ellenben  amikor  jóval  messzebb  állunk  a  betegtől,  akkor  kevésbé jelentős egy lépés előre, vagy hátra.
 
Védelem
Minden érintett személyzetnek viselnie kell az ólomköpenyt a műtéti eljárások során.  Az  ólomköpenynek  megfelelőnek  kell  lennie  a  személyzet  által végrehajtott  aktuális  feladataira.  Azoknak  az  orvosok  és  szakdolgozóknak, akik szinte a teljes beavatkozás alatt a beteg közelében állnak, ajánlatos, hogy az  ólomköpeny  takarja  az  elülső  testfelületet  a  térdek  magasságáig.  A műtősnők, akik gyakran mozognak a beavatkozás során, olyan ólomköpenyt kell  használniuk,  mely  elül  és  hátul  egyaránt  takarnak.  Amikor  hosszú fluoroszkópiás  időt  használunk,  akkor  a  beteghez  közel  állóknak  figyelembe kell venniük a pajzsmirigy és a szemlencse védelmét is.
 
Emlékeztető: Kollimáció • Idő • Távolság

  • Gondoskodj a szükséges sugárvédelmi ismeretek és a használatos  röntgen berendezések alkalmazásának oktatásáról és tréningjéről
  • Kerüld az elsődleges sugárnyalábot
  • Alkalmazd a lehetséges legkisebb besugárzott területet. Alkalmazd a  kollimátort a vizsgált terület körül.
  • Használd a lehetséges legrövidebb fluoroszkópiás időt
  • A röntgencső a beteg alatt helyezkedjen el
  • A detektor olyan közel legyen a beteghez, amennyire az lehetséges
  • Használd a sugárvédő ólomköpenyt és pajzsmirigyvédőt. Ez  lecsökkenti a sugárdózist kb. 10 %-ra
  • A lehető legkevesebb időt töltsd a beteg és a sugárforrás közelében
  • Tartsd a lehetséges távolságot

forrás: eman-network.eu, radiologia.hu

dr. Bágyi Péter - radiologia.blog@gmail.com

15
02/2010
0

Sugárfizikai-Technikai és Sugárvédelmi Szekció

A Magyar Radiológusok Társaságának

Sugárfizikai-Technikai és Sugárvédelmi Szekciója

alakuló ülését 2010. február 19-én 14 órakor tartja a Semmelweis Egyetem Radiológiai és Onkoterápiás Klinikájának Könyvtárában (Budapest, VIII. Üllői út 78/a).

Az ülés keretében a jelenlévők a Magyar Radiológusok Társasága Alapszabályának és Szervezeti és Működési Szabályzatának megfelelően megválasztják a Szekció vezetőségét.

Ezt megelőzően Dr. Vittay Pál ismerteti a Szekciónak az MRT vezetősége által elfogadott Előzetes programját, amelyhez a jelenlévők hozzászólását, kiegészítő javaslatait kérjük. Ezután Dr. Vargha András előadást tart az Európai Közösség ajánlásáról „Sugárvédelem és minőségügy a radiológiában” címmel.

A Sugárfizikai-Technikai és Sugárvédelmi Szekció megalakulása és aktív tevékenysége a Magyar Radiológusok Társaságának működésében igen fontos hézagpótló területet ölel fel. Ehhez valamennyi érdeklődő orvosi és műszaki-természettudományos végzettségű kollegánk aktív, tevékeny közreműködését kérik.

A meghívó megérkezéséről és az ülésen való részvételi szándékáról szíves visszajelzését a vittayp@t-online.hu címre kérik.

dr. Bágyi Péter - radiologia.blog@gmail.com

13
01/2010
0

Alacsony dózisú CT vizsgálatok képei - SIEMENS

Csökkent sugárdózis, kiváló képminőség - központi szerepet játszik CT-vizsgálataink során. A Siemens kezdeményezése az első nemzetközi "CT Image Contest" ahova képeket lehet beküldeni. Verseny a kollégákkal a világ minden tájáról, a cél a legjobb képminőség elérése a lehető legkisebb sugárdózissal! Nemzetközi zsűri értékeli a beküldött anyagot.

/siemens/en_INT/gg_ct_FBAs/images/branding_images/ct_image_contest_276_72_pb2.gif

CT Image Contest website
forrás: medical.siemens.com
dr. Bágyi Péter - radiologia.blog@gmail.com

 

21
09/2009
0

Képalkotás, növekvő sugárterhelés - NEJM

A radiológiai képalkotó vizsgálatok idővel magas kumulatív dózis szinteket eredményezhetnek, áll  egy új vizsgálatban, ami a New England Journal of Medicine-ben jelent meg.

A radiológia védelmezői szerint a veszélyek eltúlzottak. A sugárterhelés ilyen kommunikálása veszélyes a betegek szempontjából, hiszen ezzel azt is el lehet érni, hogy visszautasítják a klinikailag szükséges vizsgálatokat is.

A teljes vizsgálati idő alatt a beteganyag 68,8%-a (655.613 beteg) legalább egy alkalommal vett részt sugárexpozícióval járó képalkotó diagnosztikai vizsgálaton. A dózismegoszlás széles tartományt ölelt fel, az átlagos effektív dózis érték 0,1 mSv/ fő/év volt.
Közepes mértékű sugárterhelésben részesült éves szinten vizsgálva, 1000 betegre vonatkoztatva 193,8 beteg, magas fokú sugárterhelésben 18,6 beteg, nagyon magas fokú sugárterhelésben pedig 1,9 beteg.
A képalkotásból eredő kumulatív effektív dózis általánosságban emelkedett volt az idősek körében és magasabb értéket mutatott a nők esetében a férfiakkal összehasonlítva.
A CT és a nukleáris medicina vizsgálatok szolgáltatták a kumulatív effektív dózis 75,4%-át, amelynek 81,8%-át járóbeteg-ellátás kereti között végezték.

„Az ilyen képalkotási folyamatok felhasználása azért növekszik, mert radikálisan tudják javítani a betegellátás színvonalát.”

Kritikák

Az Amerikai Radiológus Szakmai Kollégium (ACR) szerint a vizsgálatok 82%-át nem a kórházi ellátásban végzik. „A tanulmányban közölt vizsgálatok többségét nem radiológiai szakellátó helyek végezték. Ezek az egységek önmaguk utalták be a betegeket a saját képalkotó diagnosztikai részlegükre.”

Más tanulmányok kimutatták, hogy amikor ezek a szolgáltatók/ellátó helyek be tudják utalni a betegeket a saját képalkotó diagnosztikai részlegükre - illetve olyanokra, amelyekkel üzleti érdekeltségük áll fent -, ebben az esetben a képalkotó diagnosztikai vizsgálatok száma jelentősen megemelkedett – írta az ACR.

Az ACR szerint a negatív vizsgálatoknak is van értéke, mégpedig elejét veszi további költséges és invazív diagnosztikai eljárásoknak, kizárhatnak betegségeket, viszonyítási alapot nyújt a betegek későbbi monitorozása esetén és a beteg lelki nyugalmát is biztosítja.

„A non-invazív képalkotó módszerek döntő és hasznos szerepe azonnali és egyértelmű válasz minden sürgősségi orvosnak, onkológusnak, baleseti sebésznek és mindazon orvosi szakmáknak, amelyeknek képalkotásra van szüksége ahhoz, hogy felismerjék a betegek kóros elváltozásait."

„A fejlődő technológiával és a képalkotás előnyeinek nyújtott nagyobb figyelemmel ez egyre inkább veszíteni fog jelentőségéből.”

forrás:

 

További bejegyzések a sugárvédelemről, sugárterhelésről: 

02
09/2009
0

AIM - sugárterhelés

Az AIM (American Imaging Management) reagált egy, a New England Journal of Medicine-ben megjelent cikkre (Exposure to Low-Dose Ionizing Radiation from Medical Procedures).
Kifejlesztett egy sokoldalú beteg biztonsági programot, 2008-ban elindította az AIM's Patient Safety honlapján (www.americanimaging.net), amely egy felhasználói felületen keresztül, egy könnyen használható eszköz, megmutatja a sugárterhelés mértékét a gyakran rendelt diagnosztikai képalkotó eljárásokat esetében.

AIM Guidelines

Még sugárterhelés, sugárvédelem: