05
04/2011
0

Teleradiológia

Az alábbi dokumentum a Radiológiai Szakmai Kollégium hivatalos határozata (2009), amit annak idején a minisztérium is megkapott. Nagyon hasznos összefoglalás, iránymutató, annak ellenére, hogy (sajnos) nem joghatályos dokumentum:

http://www.sdirad.com/images/tele-inside.gif

A Radiológiai Szakmai Kollégium állásfoglalása a Magyarországon végzett teleradiológiai szolgáltatásokkal kapcsolatos szakmai, technikai és jogi követelményekről

 
I. BEVEZETÉS
 
A teleradiológia a telemedicina egyik legfejlettebb, világszerte a legelterjedtebben használt változata, célja a képalkotó diagnosztikai eljárásokkal készült képek eljuttatása egyik helyről egy másikba, azon célból, hogy azokat értékeljék, konzultálják. Teleradiológiai szolgáltatás az alábbiak szerint megvalósulhat:
  1. egy adott magyarországi (magán- vagy közfinanszírozott) egészségügyi intézmény telephelyei között,
  2. több magyarországi (magán- és/vagy közfinanszírozott) egészségügyi intézmény között,
  3. bármely magyarországi egészségügyi intézmény és a teleradiológiai szolgáltatásra (is) szakosodott magyarországi szolgáltató között
  4. külföldi egészségügyi intézmény és a teleradiológiai szolgáltatásra (is) szakosodott magyarországi szolgáltató között
Az első pont a jelenleg is hatályos jogszabályban foglaltakon túl lényeges szabályozást nem igényel.
 
Amennyiben egy adott intézményben dolgozó radiológusok – létszámhiány, vagy a megfelelő szakmai kompetencia hiánya következtében – nem képesek teljes körű és/vagy megfelelő színvonalú képalkotó diagnosztikai szolgáltatást nyújtani a páciens és a klinikus számára, a megoldást a külső segítség igénybevétele jelentheti. Munkaerőhiány esetén a teleradiológia támogatást nyújt túlzott munkaterhelés esetén (pl. ügyeleti, hétvégi műszakokban), valamint konzíliumi lehetőséget biztosít komplex esetek értékelésekor. A teleradiológia támogatja a radiológiai képek időigényesebb elemzését, könnyű hozzáférést biztosít a másodlagos konzultációhoz és jól használható az oktatási folyamatokban. A teleradiológiának minőség- és betegközpontú, tiszta felelősségi viszonyok között végzett szolgáltatásnak kell lennie. A fenti célok eléréséhez világos szakmai szabályok, megfelelő technológia és minőségbiztosítás, átlátható jogi, felelősségbiztosítási, adatvédelmi szabályozás szükségesek.
 
II. SZEMÉLYI FELTÉTELEK
 
Teleradiológiai szolgáltatást Magyarországon működő egészségügyi szolgáltató számára csak magyarországi működési engedéllyel rendelkező radiológus szakorvos (vagy az őt alkalmazó szolgáltató) nyújthat, illetve ezen túlmenően a szolgáltatást igénybevevő intézmény – kétoldalú megállapodás formájában – további, speciális gyakorlatot, ráépített szakképesítést (gyermekradiológia, neuroradiológia), más képzettséget, jártasságot is előírhat. Külföldi egészségügyi intézmény számára a szolgáltatás nyújtásának feltételeit az igénybevevő intézmény országának jogszabályai, a határon átnyúló egészségügyi szolgáltatást szabályozó EU direktívák, illetve az ezek alapján megfogalmazott hazai jogszabályok definiálják.  
 
Jelenleg a teleradiológiai szolgáltatás mint önálló tevékenység nem szerepel az egészségügyi tevékenységek felsorolásában, ezért javaslatot teszünk az ÁNTSZ-nek ezen tevékenység befogadására annak érdekében, hogy erre engedélyt lehessen kiadni. Ennek a szakképesítésen túlmenően a technikai feltételrendszer (lásd alább) megléte is kritériuma.
 
A teleradiológia használata esetén a radiológusnak tisztában kell lennie a teleradiológia működésével, technológiájával, előnyeivel és korlátaival.
 
III. ORVOSSZAKMAI ÉS KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG
 
A teleradiológiai szolgáltatás keretében leletezésre vagy konzultálásra kerülő vizsgálatok elvégzéséért (a szakmai szabályok, a vizsgálati protokoll betartásáért, a technikai és személyi feltételek – technikailag alkalmas, az előírásoknak megfelelő vizsgáló berendezés, megfelelően képzett operátor, a szövődmények elhárításában jártas orvos, stb. – biztosításáért, a vizsgálat elvégzésébe történő beleegyezés meglétéért, a vizsgálati szövődmények elhárításáért, stb.) a vizsgálatot végző, a teleradiológiai szolgáltatást igénybevevő egészségügyi intézmény felelős.
 
A teleradiológiai szolgáltatást igénybevevő intézménynek biztosítania kell a szolgáltatást nyújtó radiológus számára a vizsgált beteg képi anamnézisét és klinikai adatait, illetve azt a lehetőséget, hogy a radiológus a kezelőorvossal konzultálhasson. Ugyanígy a radiológusnak is elérhetőnek kell lennie konzultáció céljából. Ezen feltételek megteremtésének módját a szolgáltatást igénybevevő és a szolgáltató közötti megállapodásban kell szabályozni. Amennyiben a vizsgálat értékeléséhez szükséges egyes információk a radiológus számára bármely okból nem állnak rendelkezésre, azt a leletben rögzíteni kell, a felelősség tisztázása érdekében.
 
A teleradiológiai szolgáltatást nyújtó orvosnak joga és kötelessége, hogy a vizsgálatok módjával, minőségével, a protokollal kapcsolatban észrevételeket, javaslatokat tegyen, illetve – nem megfelelően végzett vizsgálat esetén – a leletezést megtagadja.
 
Amennyiben a teleradiológiai szolgáltatást nyújtó radiológus olyan elváltozást észlel, amely a beteg kezelőorvosa(i) részéről sürgős beavatkozást igényel, azt azonnal – és visszaigazolható módon – jeleznie kell a kezelőorvos számára.
 
A teleradiológiai szolgáltatást igénybevevő intézmény és a szolgáltató között kötött szerződésben rögzíteni kell a felelősségi viszonyokat. Jellemzően a két fél között a kártérítési felelősség oly módon oszlik meg, hogy a lelet helytelen, pontatlan, nem kellően részletes, téves voltából fakadó károkért a teleradiológiai szolgáltatást nyújtó radiológus, a lelet helytelen értelmezéséből, nem megfelelő felhasználásából, illetve a radiológiai vizsgálat mellékhatásaiból, szövődményeiből fakadó károkért a teleradiológiai szolgáltatást igénybevevő, a beteget kezelő, illetve a vizsgálatot elvégző intézmény felel. Erre tekintettel különösen fontos, hogy a leletező radiológus a lelet információtartalmát korlátozó minden tényre (hiányzó anamnézis, rossz képminőség) felhívja a figyelmet. Természetesen mind a szolgáltatást igénybevevő intézménynek, mind a szolgáltatást nyújtónak rendelkeznie kell megfelelő felelősségbiztosítással.
 
IV. FINANSZÍROZÁS
 
A jelenlegi finanszírozás alapja a szerződött időtartamon (rendelési idő) belül, közvetlen orvos-beteg találkozás kapcsán megvalósuló tevékenység teljesítményarányos elszámolása bizonyos teljesítmény-korlátok figyelembevételével. Tekintve, hogy a finanszírozáson belül jelenleg nincs világosan elkülönítve a személyi (munkabér) és technikai költség, ez a rendszer jelenlegi formájában nem alkalmas a teleradiológiai szolgáltatás (legyen akár első leletezés, akár második vélemény vagy konzultáció) kezelésére. Ehhez az szükséges, hogy meghatározható legyen az egy lelet elkészítésére fordítható időtartam, illetve ennek alapján azonosítható legyen az a rendelési időtartam, melyet a teleradiológiai szolgáltató bevonásával kíván lefedni a szolgáltatást igénybevevő intézmény.
 
A teleradiológiai munkavégzés terheli a szolgáltatást nyújtó jogszabályban rögzített munkaidőkeretét, így egyéb tevékenysége végzésekor ezt figyelembe kell venni.
 
A teleradiológiai szolgáltatás figyelembe vehető a minimumkövetelményeknek való megfelelés igazolásakor, de csak oly módon, hogy meghatározható legyen a teleradiológiai szolgáltatást nyújtó részvételének mértéke (óraszám a rendelési idő százalékában), illetve visszakereshető legyen, hogy a teleradiológiai szolgáltató össz-munkaidőkeretét az ily módon vállalt kötelezettségek nem lépik túl.
 
Képalkotó diagnosztikai szolgáltatást nyújtó szolgáltató működési engedélye nem alapozható kizárólag teleradiológiai szolgáltatásra.
 
IV. TECHNIKAI FELTÉTELEK (KÉSZÜLÉK STANDARDOK, KÉPMINŐSÉG, ADATÁTVITEL)
 
Erre vonatkozóan hivatkozunk a Radiológiai Szakmai Kollégium által összeállított ajánlásra, mely elérhető a www.socrad.hu, illetve a radiologia.hu honlapon. Annak érdekében, hogy az ajánlás hivatalos formában is hivatkozható legyen, az esedékes frissítés után beterjesztjük az Egészségügyi Minisztériumnak a szakmai protokollok közötti megjelentetés céljából.
 
Az ÁNTSZ-nek a teleradiológiai szolgáltatás nyújtására szóló engedély kiadásakor a személyi feltételek mellett vizsgálnia kell a technikai feltételek teljesülését és folyamatosan ellenőrizni ezek meglétét.
 
V. KÉPTÁROLÁS
 
A képek törvény által előírt tárolása, archiválása az egészségügyi intézmény feladata, ill. felelőssége, nem a teleradiológiai rendszeré. Ugyanakkor az egészségügyi intézmény köthet bértárolási szerződést külső szolgáltatóval.
 
VI. MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS
 
A teleradiológia alkalmazása nem mentesíti a teleradiológiai szolgáltatást igénybevevő intézmény menedzsmentjét a diagnosztikai képalkotás folyamatos értékelése és fejlesztése alól. A működés ellenőrzése kiterjed a leletek meghatározott hányada pontosságának vizsgálatára, csakúgy, mint a vizsgálatok megfelelő indikációjára és elvégzésére. A komplikációkat és szövődményeket regisztrálni kell, mivel ezek segítségével és korrigálásával javítható a betegellátás színvonala.
 
A PACS és teleradiológia terjedésével a teleradiológiai szolgáltatást igénybevevő intézményeknek olyan képkommunikációs szakembereket kell alkalmazni/kiképezni és folyamatosan továbbképezni, akik ellenőrzik a képtranszmisszió minőségét, biztonságát, valamint üzemeltetik a rendszert és szükség esetén a hálózati lehetőségek függvényében a távoli auditálást és tesztelést is elvégzik.
 
VII. LELETHITELESÍTÉS
 
Elektronikus környezetben a validálás is elektronikusan működik, így – amennyiben technikailag ez lehetséges – a teleradiológiai szolgáltatást nyújtó radiológus jogosultságot kaphat az intézményi rendszerben történő validálásra.
Amennyiben a szolgáltatást igénybevevő intézményben követelmény a nyomtatott lelet validálása, akkor az intézmény egyik szakorvosa kell, hogy „hitelesítse” a kinyomtatott leletet, annak  igazolása céljából, hogy az valóban az intézményből származik, anélkül, hogy a felelősség áthárulna a validáló orvosra.
 
VIII. BETEGJOGOK
 
Az adatvédelem elvei a teleradiológiai tevékenység során nem különböznek az idevonatkozó általános törvényi előírásoktól. A beteget kezelő, a szolgáltatást igénybevevő intézménynek és a szolgáltatást nyújtó radiológus szakorvosnak a teleradiológiai tevékenység teljes folyamatában garantálnia kell, hogy a beteg egészségügyi és személyazonosító adatainak kezelése minden tekintetben megfeleljen a törvényi előírásoknak. Fontos, hogy a beteg tájékozott hozzájárulását adja, hogy a vizsgálati képei és más adatai elektronikus környezetben az intézményen kívüli szolgáltató számára is láthatóvá válnak.
 

Radiológiai Szakmai Kollégium - 2009

Kapcsolódó bejegyzések:

dr. Bágyi Péter - radiologia.blog@gmail.com

23
11/2010
0

Képalkotó Diagnosztika idegrendszeri kórképekben

Az MTA Klinikai Idegtudományi Bizottsága és a Radiológiai Szakmai Kollégium szervezésében

Helyszín: MTA Székháza, Felolvasóterem, 1051 Budapest, Roosevelt tér 9.
Időpont: 2010. november 25. 10.30-14.00
 
Üléselnökök:
Palkó András a Radiológiai Szakmai Kollégium elnöke, Tariska Péter a MTA Klinikai Idegtudományi Bizottság titkára, Vécsei László a MTA Klinikai Idegtudományi Bizottság elnöke

10. 30-10.40 Bevezető: Vécsei L.
 
I. Klinikum
10.40-11.00 Janka Zoltán (Szeged): Pszichiátria és képalkotó eljárások: Az elme kötőszövetének láttatása.
11.00-11.20 Dóczi Tamás (Pécs): Diagnózis és navigáció: digitális képalkotás az idegsebészetben.
11.20-11.40 Bereczki Dániel (Budapest): Képalkotó vizsgálatok szerepe gyakori neurológiai megbetegedésekben az európai irányelvek alapján.

II. Neuroradiológia
11.40-12.00 Barsi Péter (Budapest): A progresszív betegirányítás, a protokoll és konzultációs rendszer jövőbeli lehetőségei.
12.00-12.20 Vörös Erika (Szeged): A noninvazív eljárások helye az agyér betegségek  vizsgálatában.
12.20-12.40 Berényi Ervin (Debrecen): Komplex neuroradiológiai diagnosztika: az új képalkotó módszerek (perfúziós, DTI, fMRI) alkalmazásának lehetőségei és problémái.
12.40-13.00 Szikora István (Budapest): Neurointervenciós módszerek a stroke kezelésében: 2010.
13.00-13.30 Vita
 

dr. Bágyi Péter - radiologia.blog@gmail.com

17
02/2010
0

A Radiológiai Szakmai Kollégium tájékoztatója

Az i.v. kontrasztanyagok lehetséges vesekárosító hatásaival kapcsolatos új fejleményekről.

A közelmúltban megjelent a European Society of Urogenital Radiology (ESUR) 7.0 Irányelve a képalkotó diagnosztikai vizsgálatok során alkalmazott kontrasztanyagok kockázatairól és az azokkal kapcsolatos teendőkről. Az Irányelv kiterjed a legtöbb ismert mellékhatásra és szövődményre, azonban ezen belül kiemelt jelentőségűnek kell tartanunk az egyes Gd-tartalmú MR-kontrasztanyagok alkalmazásának szövődményeként ismert nefrogén szisztémás fibrózist (nephrogenic systemic fibrosis, NSF) és a vízoldékony jódos kontrasztanyagok alkalmazása során esetenként fellépő kontrasztanyag-indukált nephropathiát (contrast-induced nephropathy, CIN).

Tekintettel arra, hogy mindkét szövődmény elsősorban a súlyos krónikus vesebetegségben szenvedőket (4-5. stádium) sújtja (glomerularis filtratiós ratio, GFR < 30 ml/min/1.73 m2), de a 3. stádiumú vesebetegek (GFR 30-59 ml/min/1.73 m2) esetében is számolni kell mérsékelt kockázattal, a kontrasztanyagos vizsgálatok megkezdése előtt különösen fontos tisztázni, hogy a vizsgálatra kerülő beteg nem szenved-e ilyen betegségben, vagy nem tartozik-e valamelyik fokozott kockázatú csoportba (pl. diabetes mellitus).

Az ESUR irányelv (mely jogilag nem tekinthető kötelező érvényűnek) valamennyi jódos kontrasztanyag, illetve bizonyos gadolíniumtartalmú kontrasztanyagok esetében a vizsgálat előtti 7 napon belüli GFR- (se. creatinin) ellenőrzést javasol, azonban megítélésünk szerint – tekintettel az ilyen betegek relatíve kicsi, ugyanakkor az érintett vizsgálatok igen nagy számára, és a jellemzően viszonylag hosszú várakozási időre a vizsgálati javallat felállítása és a vizsgálat elvégzése között – ez indokolatlanul nagy terhet róna az ellátórendszerre. A mindenki számára elfogadható állásfoglalás kidolgozása érdekében az Egészségügyi Minisztériumhoz fordultunk, mely a kérdést a Kollégiumok Egyeztető Tanácsa elé utalta szakmai egyeztetésre.

Az egységes szakmai állásfoglalás kialakításáig javasoljuk, hogy a radiológiai munkahelyek ismerkedjenek meg az ESUR állásfoglalással (www.esur.org), tartalmáról tájékoztassák klinikus partnereiket, és helyi szinten igyekezzenek megtenni azokat az intézkedéseket, melyek segítenek a lehetséges szövődmények számának csökkentésében. Mindenképpen indokoltnak tartjuk, hogy a vizsgálat előtti adatfelvétel terjedjen ki az esetleges krónikus veseelégtelenségre, diabeteses nephropathiára és más kockázati tényezőkre, szükség esetén történjen meg a vesefunkció ellenőrzése, illetve alkalmazzuk a szokásos óvintézkedéseket (a vizsgálat előtti és utáni fokozott folyadékbevitel, a lehető legalacsonyabb kontrasztanyag-dózis alkalmazása, rövid időn belül ismételt kontrasztanyag-használat kerülése, szükség esetén a relatíve alacsonyabb kockázatú kontrasztanyagok alkalmazása, stb.).

A fentieken túlmenően természetesen továbbra is tekintettel kell lenni az egyéb lehetséges mellékhatások és szövődmények kockázatára és elhárításukra is fel kell készülni. Javasoljuk, hogy ennek érdekében a kontrasztanyag-szövődmények és -mellékhatások kezelése legyen rendszeres – és dokumentált – témája az intézményi továbbképzéseknek.

A Kollégium határozata alapján:

Prof. Dr. Palkó András
elnök

forrás:

dr. Bágyi Péter - radiologia.blog@gmail.com

31
03/2009
0

Radiológiai Szakmai Kollégium

Az újonnal felállt Radiológiai Szakmai Kollégium névsora:

  • prof. dr. Baranyai Tibor
  • dr. Battyáni István
  • dr. Berényi Ervin
  • dr. Bérczi Viktor
  • prof. dr. Bogner Péter
  • dr. Forrai Gábor
  • dr. Gyarmati János
  • dr. Kis Zsuzsanna
  • dr. Kollár József
  • prof. dr. Lombay Béla
  • dr. Martos János
  • dr. Morvay Zita
  • prof. dr. Palkó András
  • prof. dr. Repa Imre
  • dr. Rudas Gábor

Részletesen a radiologia.hu portálon
(ingyenes regisztráció után az automatikus bejelentkezés funkcióval egyből elérhető link)

27
02/2009
0

CT-lézer-mammográfia (CTLM) - A Radiológiai Szakmai Kollégium állásfoglalása

A Radiológiai Szakmai Kollégium felhívja minden érintett egészségügyi szervezet, és a betegek figyelmét arra, hogy a médiában megjelent hirdetésekben szereplő „CT-lézer-mammográfia” (CTLM) nevű eljárás használatát ma még csak minimális számú tudományos bizonyíték támasztja alá, így nem rendelkezik olyan „evidence based” szakirodalmi hivatkozással, vagy szakhatósági engedéllyel, amely igazolná, hogy lényeges diagnosztikus haszna lenne. További tudományos vizsgálatok sorozatára van szükség ahhoz, hogy a CTLM diagnosztikus szerepéről értékelhető ismeretünk legyen.
A Szakmai Kollégium rendkívül aggasztónak tartja, hogy a betegek megtévesztésére alkalmas módon kerül a médiában ismertetésre ez az eljárás. A reklámok azt sugallják, illetve állítják, hogy ezzel az eljárással: „a mellrák megelőzhető”, ”a vizsgálat nagy biztonsággal képes elkülöníteni a jóindulatú elváltozásokat a malignus elváltozásoktól”, „a sűrű (dense breast) melltípusnál a hagyományos mammográfiához képes nagyobb érzékenységgel tudja kimutatni az esetleges elváltozásokat”, „a CT-Lézer mammográf készülék a mammográfiával szemben az emlővizsgálat során az emlő tömöttségétől függetlenül azonos szintű érzékenységgel és specificitási tulajdonságokkal bír”, „alkalmas arra is, hogy a közönséges mammográfia során talált elváltozásról biopszia nélkül további felvilágosítást adjon”, „menstruáló nőknél különösen előnyös és biztonságos a cysták és a daganatok elkülönítésében”, „az erezet térbeli eloszlását kiválóan ábrázolja, mely többlet információt jelent a diagnosztizáló orvos számára”. Mindezekre az állításokra vonatkozóan a szakirodalomban semmiféle bizonyíték nem található.
Ugyanakkor a reklámkampány alkalmas a hagyományos mammográfia és biopszia lejáratására, hiszen a betegek sorsát károsan befolyásoló, szakmailag hibás és alaptalan közlésekkel is találkozunk a hirdetett szolgáltatás írásos információiban (pl.: „a szervezetre mindenképpen káros röntgensugarat alkalmaz az átvilágításhoz”, „…vizsgálat közben kellemetlen emlő kompresszióval és számos nőnél kifejezetten kellemetlen mellfájdalommal jár, a hagyományos vizsgálatoknál sok esetben kellemetlen, fájdalmas, és szorongást kelt.”, „a mell összenyomása miatt a vizsgálat torzítja az anatómiát, ami nehezíti a diagnosztizálást”, „a hagyományos röntgen mammográfia éppen a fiatal nők esetében, az úgynevezett dense (sűrű) melltípusnál nem képes hatásosan felismerni a betegséget, ilyenkor a röntgen mammográfia technológiája egyszerűen nem "lát át" a sűrű szöveteken”, „40 év alatti életkorban a röntgen mammográfia nem ajánlott, a mell ultrahang viszont nem elégséges a biztonságos diagnózishoz”, "a tapintható elváltozások esetén a hagyományos eljárás a szövetminta készítése, ez azonban kockázatos és fájdalmas, a páciensek érthető okokból csak akkor vállalkoznak rá, ha az elkerülhetetlen a CT-Lézer mammográfia vizsgálatnak köszönhetően ezek a fájdalmas beavatkozások elkerülhetőek").
A jelenséget kifejezetten kockázatosnak ítéljük meg, mivel csökkentheti a mammográfiás szűrési részvételi hajlandóságot, a „negatív” CTLM lelet a betegeket alaptalanul megnyugtathatja, késleltetve az adekvát vizsgálatok elvégzését, a „pozitív” CTLM lelet pedig felesleges vizsgálatok sorát indíthatja meg.
A Kollégium leszögezi, hogy a rosszindulatú emlődaganatok felfedezésére, az emlőrák-halálozás csökkentésére a mai napig az egyetlen tudományosan bizonyított eljárás a hagyományos mammográfia.

Ezen állásfoglalásunkat a szükséges intézkedések megtétele céljából, illetékességből megküldjük az egészségügyi miniszternek, az ETT elnökének, az Országos Tisztifőorvosnak, az Országos Szakfelügyelő főorvosnak, valamint a Fogyasztóvédelmi Felügyelőségnek, egyúttal felajánljuk szakmai tapasztalatainkat és tudásunkat bármilyen felvetődő kérdés megnyugtató tisztázása, megválaszolása érdekében.

forrás: Radiológiai Szakmai Kollégium

További információk a radiologia.hu portálon (ingyenes regisztráció után elérhető tartalom):

Őszintén a CT-LÉZER mammográfiáról 2. – interjú dr. Forrai Gáborral – 2009. február 24.

Őszintén a CT-LÉZER mammográfiáról 1. – interjú dr. Vértes Andrással – 2009. február 23.

16
02/2009
0

Radiológiai Szakmai Kollégium

Képalkotó diagnosztikai eljárások szabványos negatív leletei v.3

Újabb ajánlást tett közzé a Radiológiai Szakmai Kollégium a szabványos negatív leletekről.
Az állásfoglalás kiegészült az emlő MR szabvány leletszövegekkkel.
Az ajánlásban foglaltak célja annak demonstrálása, hogy egy adott vizsgálati módszer alkalmazása esetén mely tényezőkre kell a leletezőnek figyelnie, milyen információkat kell a leletben rögzítenie. Természetesen a konkrét leletformátum meghatározása minden intézmény saját joga és felelőssége, de mindenképpen törekedni kell a strukturált leletezés bevezetésére. Az ajánlásban foglaltak a jelenlegi szakmai ismereteinket tükrözik, a hazánkban általában elérhető vizsgálóberendezések figyelembevételével. Az ajánlást a technikai fejlődés, az új ismeretek, módszerek megjelenésével párhuzamosan folyamatosan frissíteni kell.
Kapcsolódó dokumentumok (radiologia.hu):

A képalkotó diagnosztika eljárások szabványos negatív leletei - v.3


A radiológia szakképzés részletes tematikája

A képzés eredményeként a radiológia szakvizsgát tett orvos a European Training Charter követelményeivel összhangban:

  • alapvető ismeretekkel rendelkezik a betegségek patológiájáról, kórtanáról és klinikumáról
  • ismeri a képalkotó eljárások elvét, fizikai alapjait
  • átfogó ismeretekkel rendelkezik a képalkotáshoz használt fizikai jelenségek, sugárzások biológiai hatásairól, az ionizáló és más sugárzásokkal kapcsolatos sugárbiológiai, sugárhigiénés tudnivalókról, a dózismérés szabályairól, fogalmairól
  • ismeri a képalkotó berendezések működési elvét, fontosabb technikai részleteit
    mélyreható ismeretekkel rendelkezik valamennyi képalkotó modalitás vizsgáló eljárásairól, a vizsgálattechnikáról, a betegek előkészítéséről és utógondozásáról
  • elmélyült tudással rendelkezik a vizsgáló eljárások és beavatkozások indikációiról, kontraindikációiról, illetve pontosságáról, érzékenységéről és megbízhatóságáról, a kivizsgálási, illetve terápiás algoritmusban elfoglalt helyükről
  • ismeri a képalkotó diagnosztika feladatait, lehetőségeit és korlátait a sürgősségi ellátás keretében
    ismeri az invazív diagnosztikai és terápiás intervenciós eljárások technikáját, a beavatkozások kockázatát, szövődményeit, azok elhárítását
  • meghatározott területeken képes az önálló képalkotó diagnosztikai és intervenciós terápiás gyakorlati munkavégzésre, a munka megszervezésére és irányítására, az önálló véleményalkotásra és leletírásra
  • ismeri a szakma szempontjából szükséges statisztikai, finanszírozási fogalmakat, alapvető egészségügyi közgazdasági, jogi ismeretekkel rendelkezik
  • alapvető ismeretekkel rendelkezik az általános számítástechnikai, illetve a digitális radiológiához szükséges speciális számítástechnikai és informatikai területen, különösen a képfeldolgozás, képtárolás, adatrögzítés, és adattovábbítás vonatkozásában
  • részletes ismeretekkel rendelkezik a betegségek radiológiai tünettanáról, diagnosztikájáról és differenciáldiagnosztikájáról
  • ismeri a radiológiában használt gyógyszerek, kontrasztanyagok farmakológiáját, hatásait, mellékhatásait, szövődményeit, azok elhárítási módját, az újraélesztés elméletét és gyakorlatát
  • ismeri a sterilitás, a kórházi és műtői higiénia szabályait
  • képes a klinikus partnerekkel megfelelő színvonalú konziliáriusi együttműködésre, önálló véleménynyilvánításra.
  • képes a tudását másoknak átadni
  • rendelkezik a tudományos kutatáshoz szükséges elemi módszertani ismeretekkel

Kapcsolódó dokumentumok (radiologia.hu):

A radiológia szakképzés részletes tematikája - 2009

 

27
10/2008
0

A képalkotó diagnosztikai eljárások szabványos negatív leletei

Október 21-én újabb ajánlást tett közzé a Radiológiai Szakmai Kollégium - a szabványos negatív leletekről.
"Az ajánlásban foglaltak célja annak demonstrálása, hogy egy adott vizsgálati módszer alkalmazása esetén mely tényezőkre kell a leletezőnek figyelnie, milyen információkat kell a leletben rögzítenie. Természetesen a konkrét leletformátum meghatározása minden intézmény saját joga és felelőssége, de mindenképpen törekedni kell a strukturált leletezés bevezetésére. Az ajánlásban foglaltak a jelenlegi szakmai ismereteinket tükrözik, a hazánkban általában elérhető vizsgálóberendezések figyelembevételével. Az ajánlást a technikai fejlődés, az új ismeretek, módszerek megjelenésével párhuzamosan folyamatosan frissíteni kell." - Radiológiai Szakmai Kollégium.
forrás: radiologia.hu - A képalkotó diagnosztikai eljárások szabványos negatív leletei - A Radiológiai Szakmai Kollégium ajánlása