10
09/2015
0

Hipertérugrás a radiológiában

Forrás: radiologia.hu

Szeptember 8-án kihirdették a KEOP 5.6.0. pályázat első fordulójának nyerteseit. Nagy változások jönnek a magyar képalkotó diagnosztikában. A következő években sokszor fogunk visszaemlékezni 2015-re, a magyar radiológia nagy évére. Reményeink szerint úgy, mint a nagy fejlődés, és nem úgy, mint az elbaltázott nagy lehetőségek évére.

Portálunk május közepén számolt be az „Egészségügyi eszközök energia-megtakarítást célzó beszerzésének támogatása” című, KEOP-5.6.0/E/15 számú uniós finanszírozású projekt társadalmi vitájáról. A Magyar Közlöny idei 125. számának 19341-19347. oldalán, szeptember 8-án jelent meg az a kormányhatározat, amely hozzájárult az intézmények kötelezettségvállalásához, ezzel elindulhat a projektek erőltetett ütemű megvalósítása.

A kettő között a nyilvánosság előtt csend, a háttérben viszont lázas munka folyt. Nem túlzás a szám: több százan dolgozták végig a nyarat az ország egészségügyi intézményeiben és képalkotó diagnosztikai szállító-fővállalkozó cégeinél annak érdekében, hogy a Magyar Közlönyben megjelent hét sovány oldal: a 1624/2015. (IX.8.) Korm.határozat létrejöhessen.

Fárasztó nyár

A társadalmi vitát követően ugyanis több mint 20 intézménynél indultak el a feltételes közbeszerzések, amelyekben nem csak az intézmény radiológus osztályvezetői, főigazgatói és gazdasági igazgatói vettek részt, hanem intézményenként jogászok, közbeszerzési szakemberek, gazdasági és adminisztratív munkatársak tucatjai próbálták meg először összeállítani a megfelelő specifikációt, majd kiértékelni a beérkezett pályázatokat.

A képalkotó diagnosztikai beszállító és technológiai fővállalkozó cégeknél mindenki végezte a dolgát, sőt sok esetben annál még többet is. A rutin viszont a korábbiaknál sokkal többet számított. Egyik informátorunk szerint „a tevékenység annyira rohanós volt, hogy a siker és kudarc között néha az döntött, hogy melyik beszállító munkatársai tudnak hiba nélkül összeállítani egy pályázati anyagot”. Augusztus elejére pedig már olyan méreteket öltött a munkatársak túlhajszoltsága, amelyet üzleti környezetben, versenykörülmények között sem lehet motiválni.

ct-vs-mri-case1.jpg

Menet közben a KEOP 5.6.0/E/15 projektet két ütemre bontották, és a keretösszeget megemelték. Az 1. ütemben, amelyet kizárólag CT- és MR-berendezések cseréjére lehet felhasználni, összesen 10 milliárd forintnyi forrás áll rendelkezésre, erről hirdették ki szeptember 8-án a kormányhatározatot. A 2. ütemben a nagydiagnosztikai eszközökön túl digitális röntgenrendszerekkel és egyéb diagnosztikai eszközökkel is lehet pályázni, itt 4,5 milliárd forint áll rendelkezésre, és a mostanihoz hasonló kormányhatározat a következő két hétben várható.

10 milliárd érkezik

A pályázat első ütemében összesen 9,95 milliárd forintot osztottak szét 20 intézmény között. Ebből finanszírozzák 14 darab CT, 7 darab 1,5T térerejű MR, 1 darab 3T térerejű MR, 1 darab PET/CT és 1 darab SPECT/CT beszerzését, a hozzá kapcsolódó kiegészítő technológiával együtt. A rendelkezésre álló források 38%-a a Dunától nyugatra, 31%-a Budapesten, 31%-a a Dunától keletre hasznosul. Több helyen fővállalkozóként a Euromedic Technology, az egészségügyben e téren új szereplőnek számító T-Systems, valamint a már rutinos Novelmedix adtak be nyertes pályázatot. Az új berendezések szállítók közötti elosztását vizsgálva kiderül: szinte minden esetben az a szállító nyert, aki a korábbi, lecserélendő gépet is gyártotta. Ez alól kivétel Szombathely, ahol a régi 1T térerejű MR helyett egy 1,5T térerejű Siemens MR érkezik, Sopron, ahová 1,5T Philips MR kerül, a Heim Pál Kórház, ahová Philips CT kerül, Szentes, ahová szintén Philips CT települ, valamint a Honvédkórház, ahová a II. telephely régi CT-je helyére egy új General Electric CT modell kerül.

Bár az egyes projektek költsége meglehetősen nagynak tűnik, több helyen 350-400 millió forintot fizetnek ki egy 128 szeletes CT-berendezésért, nem árt utána számolni a részleteknek. Egyrészt, a projekt kiírása szerint az öt éves korig számított teljes körű szerviz költségét is tartalmaznia kell a beruházási összegnek, másrészt a pályázati összegek bruttóban értendők. Az iparági ökölszabályok szerint egy nagydiagnosztikai eszköz éves szervizköltsége a nettó ár egytizede, így az öt éves fenntartási periódus alatt, a garanciaidőt is beszámítva, 40%-os ártöbblettel érdemes számolni. Az általános forgalmi adó 27%, ami szintén jelentős mértékben megnöveli a költségeket. További értéknövelő tételt jelentenek a gépekhez kapcsolódó másodpultok, munkaállomások, egyéb informatikai eszközök, valamint az új gépekhez minden esetben szinte kötelezően beszerzendő modern, kétfejes, megfelelő informatikai megoldással ellátott kontrasztanyag-injektorok. Így összességében az adott berendezés nettó ára a teljes bruttó pályázati összeg 40-55%-át éri el.

Ugrás a XXI. századba

A pályázati kiírásoknak megfelelően 2015. november 30-ig telepített és 2015. december 31-ig pénzügyileg rendezett fejlesztések eddig még sosem látott mértékben fogják megváltoztatni a magyar radiológia képét. A CT-berendezések jelenleg 5,8 éves átlagéletkora a jelenlegi pályázat és a most futó TIOP-pályázatok eredményeként, valamint egy-két magánfinanszírozású fejlesztés következtében, modellezésünk szerint, 3,75 évre csökken. Az MR-berendezések jelenleg 5,5 éves átlagéletkora 3,45 év lesz. A 2006 előtt gyártott, illetve 16 szeletesnél kisebb szeletszámú berendezések száma minimálisra csökken, és alig találunk majd az országban 2010 előtt forgalomba helyezett MR-t. Most már csak arról kellene gondoskodni, hogy legyen megfelelő mennyiségű és minőségű radiológus is, akik elvégzik a szükséges ügyeleti, leletezési és egyéb szakmai feladatokat. Illetve, az sem megkerülendő probléma, hogy honnan lesznek nagy tudású radiográfusok, operátorok e berendezések színvonalas kezeléséhez…

Ha minden jól megy, és a kórházak kitesznek magukért a most felmerülő tengernyi apró probléma gyors megoldásában, ha a szállítók képesnek lesznek a következő 3,5 hónapban a több mint 20 nagydiagnosztikai eszköz telepítésére, decemberben elmondhatjuk: mindenki nyer. Az adóhivatal nyer 2,1 milliárd forintnyi általános forgalmi adót. A szállítók nyernek közel 8 milliárd forintnyi megrendelést. A kórházak nyernek világszínvonalú gépeket: 14 új CT-t és 8 új MR-t. A radiológusok és radiográfusok nyernek európai munkakörnyezetet és valóban XXI. századi technikát. Sőt, a betegek is nyernek: gyorsabb vizsgálatot, alacsonyabb sugárterhelés, és jobb minőségű képeket.

Forrás: radiologia.hu

15
10/2013
0

A mammográfia fél évszázada Magyarországon 1.

1. rész: Nemzetközi kitekintés egy kis magyar ízesítéssel

Szinte egy időben az első, amerikai kutatásokkal Magyarországon elindultak a kísérletek, olyan röntgenfelvételt készíteni, amellyel az emlődaganatok többsége korai, még nem tapintható stádiumban kimutatható. Az első ilyen magyar felvételt 1963. szeptember 10-én Lányi Márton készítette el az Orvostovábbképző Intézetben. Ezt a napot tekintik a magyarországi mammográfia kezdetének. 

Az emlőrákot apácabetegségnek is nevezték, mivel a nemi életet mellőző nők, így az apácák körében gyakoribb volt. Az adatok alapján szintén az átlagot meghaladóan lettek rákosak a gyermektelen, illetve csak a későn és csak egy gyermeket szülő nők is. Az inaktív nemi élet, illetve a női szerepek megváltozása és az emlőrák összefüggését erősítette az ellenkező példa is: Japánban, ahol erősek a hagyományok és a nemi szerepek sem változtak át annyira, mint Európában, sokkal kevesebb az emlőrákos eset.

A modern társadalmakban, így például az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában viszont a múlt század közepére egyre nagyobb problémát okozott a mellrák, aminek ráadásul magas volt a halálozási aránya – az Egyesült Királyságban például a szervezett szűrések előtt már meghaladta a 40 százalékot. A magas halálozási arány oka főleg az volt, hogy a mellrákot más módszer híján csak tapintással tudták kimutatni, ez viszont már akkora tumort jelentett, hogy kisebb esély volt az eredményes terápiára.

a013777.jpg

Éppen ezért az Egyesült Államokban kutatni kezdték, hogyan lehetne időben felfedezni a még nem tapintható csomókat. A megtalált módszert, a speciális emlő-röntgenfelvételt, az 1960-as években elvégzett, HIP study néven híressé vált, 60 ezer amerikai nő bevonásával megvalósított több mint tíz éves kísérletben próbálták ki. A kísérletben a nőket két csoportra osztották, a mammográfiával folyamatosan ellenőrzött csoportra és azokra, akiket nem vizsgáltak. Az évek során a kutatók azt tapasztalták, hogy azoknak a nőknek a körében, akiket rendszeresen mammográfiával vizsgáltak, 25 százalékkal csökkent a mellrák miatti halálozás.

Az amerikai vizsgálat eredményeit a nemzetközi szaksajtó folyamatosan publikálta, így jutott el a mammográfiai, mint lehetséges emlőrák szűrési módszer híre Svédországba is. Nemcsak a szűk szakma, hanem a köztudottan egészségtudatos lakosság körében is elterjedt a híre az új technikának. A svéd nők erős érdekérvényesítő képessége előtt a hetvenes évek elején meghajolt a politika is, és egy nagyobb összeget mozgósított arra, hogy az észak-európai országban is teszteljék a módszert. Kiválasztottak két megyét, és mindkettőben 60-60 ezer 40-74 év közötti nőt, ők képezték a mammográfiával szűrt csoportot. Ugyanezekben a megyékben kijelöltek két, 30-30 ezres létszámú olyan kontrollcsoportot is, amelyekben a résztvevőket nem szűrték.Minden készen állt a program beindításához, de volt egy nagy probléma: senki nem vállalta a szakmai irányítást.

Az amerikai eredményeket ugyanis számos tudományos kőr kritizálta, nem tartották hitelesnek. Ráadásul sok lobby érdeket is sértett, sérthetett az emlőrákok esetleges kiszűrése. Éppen ezért Svédországban, de a nemzetközi tudományos világban sem akadt sokáig olyan szakember, aki el merte vállalni ezt a programot. Végül nem máshol, mint Magyarországon találták meg azt az angolul kitűnően beszélő, mammográfiában már jártas, fiatal radiológust, dr. Tabár Lászlót, aki élére állt a svéd kutatási programnak.

A magyar szakember vezetésével 1978-1985 között hét évig tartott a monstre vizsgálat. Ekkor mutatkoztak először az eredmények: a szűrt csoportnál 31 százalékkal kisebb volt az emlőrák miatti halálozás, mint a kontrollcsoportnál. A programot egyébként azért sem lehetett folytatni, mert a kontrollcsoport fellázadt, azt mondták, nem akarnak tovább kísérleti nyulak lenni, ők is szeretnének a mammográfiai vizsgálat részesei lenni. A döntéshozók végül 1985-ben a pozitív eredmények láttán elhatároztak, hogy a szűrést fokozatosan kiterjesztik az egész országra, minden 40-70 éves nőre. Azóta a felvilágosult, már a gyermekkortól egészségtudatos nevelésben részesülő svéd nők 85 százaléka jár el rendszeresen a vizsgálatokra. Összehasonlításként a szűrésre behívott magyar nőknek átlagosan csupán 40 százaléka jelenik meg a vizsgálatokon.

A sikeres program magyar vezetője, Tabár László engedéllyel kinn maradt Svédországban. Idővel a professzor a mammográfiás szűrővizsgálatok módszertanának egyik világszerte elismert kidolgozója és meghonosítója lett. 1978-ban megírta kandidátusi dolgozatát „ A korai emlőrákok mammográfiás jelei”-ről. 1980-tól szervezője és előadója az európai mammográfiás tanfolyamoknak, de 1985-től észak-amerikai, dél-amerikai, ázsiai, afrikai, ausztráliai és új-zélandi mammográfiás tanfolyamokat is tart.

forrás, teljes cikk: radiologia.hu

09
07/2012
0

Gondolatirányítású robot

Egyre közelebb kerülnek a kutatók a gondolatirányítású robot megvalósításához. A legutóbbi áttörést a területen izraeli és francia mérnökök és orvosok csapata érte el: egy izraeli kutatóközpont MRI készülékében fekvő pilóta a gondolataival tudta mozgatni a franciaországi laboratóriumban levő humanoid robotot.

Ez nagy lépés az ember-gép kapcsolatokban az eddigi, jellemzően joystickokkal és gombokkal mozgatott emberszabású robotokhoz képest. Mivel a pilóta a robot kameráján keresztül láthatta annak környezetét, teljesen bele tudta magát élni a helyzetbe és ott érezni magát a robottestben. Éppen ez az, amit a kutatók el szeretnének érni, a gondolatvezérelt robotokkal, amelyen mozgáskorlátozott vagy teljesen megbénult emberek életét könnyíthetik meg, illetve ipari alkalmazásokban ember számára veszélyes, vagy akár halálos környezetekben lehetne velük precíz munkákat elvégezni.

Az MRI mágneses alapú felvételeket képes készíteni az agyban a vérellátás változásáról, egészen pontosan meghatározva az éppen aktívabb területeket. Ha elég nagy és részletes adatbázis készül az egyes gondolatok hatására jellemzően előálló agyi térképekből, és kellően intelligens rendszer tudja ezeket valós időben kiértékelni, kissé primitív és korlátozott formában ugyan, de megvalósul egyfajta gondolatolvasás. Innentől a mozgatandó robot, és a pilóta lehet akár több ezer kilométerre is egymástól, ha a gép felismeri, hogy az MRI olyan képet mutat, amilyet  "felemelem a jobb lábam" gondolatkor szokott produkálni az ember, a jobb láb felemelésére küld utasítást a robotnak.

A pilóta, egy Tirosh Shapira nevű egyetemista a BBC-nek elmondta, hogy rövid tanulóidő után a robot meghökkentően pontosan követte a gondolatban kiadott utasításait. Amikor a robot kamerájával egy tükörbe nézett, és viszontlátta a saját mozdulatait a robot előadásában, annyira meggyőző volt, mintha valóban ott lett volna a francia laborban.

A projekt következő lépése az lesz, hogy a nagy méretű és drága MRI berendezést egy kényelmesebb elektródasisakkal váltsák ki, illetve a robotot cseréljék le egy nagyobb, emberméretű, és finomabb mozgásokra képes modellre.

A kutatás a Virtual Embodiment and Robotic Re-Embodiment nemzetközi projekt részét képezi, melynek célja finomítani az ember és avatárjai összekapcsolásának módját mind virtuális környezetben, mind a való világban.

A technológiai egészségügyi alkalmazásait is vizsgálják, de a kutatók óvatosságra intenek, jelezve, hogy még hosszú az út addig, mire bárkin is segíteni tudnak ezzel a technikával.

forrás: bbc.com


14
06/2012
0

MR vezérelt HIFU terápia

Magas intenzitású fókuszált ultrahang a daganatos megbetegedések kezelésére.
Az ultrahang nem csupán képalkotásra alkalmas. A Philips azon dolgozik, hogy kifejlesszen egy olyan új technológiát - magas intenzitású fókuszált ultrahang (HIFU) - ami alkalmas lehet a különböző rákos megbetegedések kezelésére, így akár a hasnyálmirigy rák kezelésére is, amely az egyik legsúlyosabb, ugyanakkor legnehezebben kezelhető változata a betegségnek. A fejlesztés további velejárója, hogy megszűnik az igény a hosszú kórházi kezelések iránt, hiszen helyüket átveheti az egyszerű járóbeteg-kezelés, s így a páciens tovább élvezheti otthona biztonságát, kényelmét.

Non invazív eljárás
A jelenleg használatos kezelési eljárások általában magukba foglalják a daganat műtéti úton való eltávolítását, annak besugárzását vagy a kemoterápia alkalmazását az összes nem kívánt mellékhatásával együtt. A magas intenzitású fókuszált ultrahang (HIFU) technológiája ugyanakkor lehetővé teszi a daganatok non invazív kezelését oly módon, hogy a még testben lévő tumort magas hő hatásának vetik alá. A technológia használata bevett módszer a méhizom-daganat, a méh jóindulatú daganatos megbetegedésinek kezelése során. Alkalmazása nyomán csökken a kórházi kezelés szükséges időtartama, illetve csökken a szövődmények kialakulásának aránya a műtéti beavatkozáshoz képest. Az eljárás továbbá EU hatósági jóváhagyás mellett használatos a csontmetasztázis okozta fájdalom palliatív kezelése során is. Ahogy arra a neve is utal, a magas intenzitású fókuszált ultrahang közvetlen a tumorra irányítja a hangsugarat, amely bejutva a daganatba hőenergiává bomlik. Az érintett szövetek hőmérséklete elérheti a 65 °C-ot, amely elég ahhoz, hogy elhaljanak a beteg sejtek a környező szövetek károsítása nélkül.

Hőre bomló citosztatikum
Mindazonáltal a magas hőmérsékletű helyi kezelés (az úgynevezett termikus abláció) nem a HIFU egyetlen felhasználási módja a rákkal való küzdelem során. A Philips kutatói azt is vizsgálják, hogy a magas intenzitású fókuszált ultrahang képes-e gyógyszereket aktiválni a daganatokon belül. Az eljárás lényege, hogy a kemoterápia alatt is használt kémiai anyagokat mikroszkopikus méretű, hőérzékeny részecskékbe, liposzómákba csomagolva befecskendezik a véráramba. Miután a 37 °C-os normál testhőmérsékleten azok megőrzik tartalmukat, a liposzómák visszatartják a testre nézve amúgy mérgező anyagokat. Amint azonban elérik a daganatot, HIFU ultrahang sugár segítségével 42 °C-ra melegíthetők, így faluk porózussá válik, s tartalmukat közvetlen módon ráengedik a daganatra. A klinikai gyakorlatban mindez megnövelheti a terápiás gyógyszerek hatékonyságát oly módon, hogy közben a test nincs kitéve a használt vegyszerek mellékhatásainak.

A HIFU és az MR ötvözése
A Philips kutatóit komoly technikai kihívás elé álltja a HIFU daganatos megbetegedések kezelése során való használata, hisz a fókuszált ultrahang sugárnak mindvégig a daganaton kell maradnia, ugyanakkor a daganat hőmérséklete jól kontrollálható kell, hogy legyen. A HIFU eljárás Philips Achieva 1,5T és 3T MR-rendszerekkel való kombinálása megoldást jelent a problémákra. Az MR nem csak lehetővé teszi a valós idejű képalkotást a HIFU sugarak irányzásához, hanem folyamatosan visszajelzi az azt körülvevő szövetek hőmérsékletét, ami elengedhetetlen a termikus ablációhoz vagy a hőre bomló gyógyszerek aktiválásához.

forrás: radiologia.hu

29
05/2012
0

Döntéstámogató szoftver

"Egy tanulmány ideje alatt, mielőtt egy klinikus hasi CT-vizsgálatot tudott volna kérni, négy kérdésre kellett válaszolnia. Az első két kérdés során a kérőnek meg kellett adnia, hogy szerinte mi lehet a primer illetve a secunder diagnózis. Itt egy szöveg doboz segítségével saját megjegyzéseket is írhatott kéréséhez. A harmadik kérdésben meg kellett jelölni, hogy a kérő rezidens vagy szakorvos, míg a negyedik kérdés során a klinikusnak meg kellett határozniuk, hogy szerintük mi a pre-teszt valószínűsége annak, hogy a vizsgálat klinikailag releváns információval fog szolgálni.

Ezeknek a kérdéseknek a célja az volt, hogy a kérő orvos átgondolja biztosan kéri-e az adott vizsgálatot, illetve azt is megakadályozta ez a folyamat, hogy egy rezidens közvetlenül CT-vizsgálatot kérjen, felettese jóváhagyása nélkül."

forrás, teljes szöveg: dr. Székely András - radiologia.hu, eurekalert.org

23
11/2011
0

Virtuális boncolás CT-vel

The Virtual Autopsy Table from Visualiseringscenter C on Vimeo.

20
09/2011
0

Véráramlás intenzitás mérése új eszközzel

Az új kamera megmutatja az égési sérültek bőrének véráramlását. Egy svájci vállalat kutatói olyan kamerát fejlesztettek ki, melynek segítségével valós időben lehet látni a bőrben történő véráramlást. Az eszközt eredetileg arra tervezték, hogy mérsékelje az égési sérülések kiterjedését és súlyosságát.

Az újonnan kifejlesztett orvosi segédeszközt a lausanne-i CHUV Egyetemi Kórház égési sérülés specialistái és helyreállító sebészei tesztelték Svájcban. A teszteléses fázis klinikai adatait szeptember 15-én, a 14. Európai Égési Sérülési Konferencián prezentálták Hágában.

A Lausanne-i Szövetségi Politechnikai Iskola keretein belül működő Aimago vállalat által fejlesztett eszköz az úgynevezett "lézeres Doppler képalkotás" elvén működik. A kezelés során az eszköz egy flexibilis karhoz van hozzákapcsolva, és a kamera a páciens égett bőrfelülete felé néz. Az eszköz másik felén van a képernyő, melyen különböző színárnyalatok mutatják a véráramlás intenzitásának különbségeit.

"A vörös szín a magas véráramlást jelzi, a kék pedig az alacsonyt. Ezen információk alapján a bőrgyógyászok láthatják, hogy a megégett bőrszövetben megfelelő-e vérellátás, vagy nem" - mondta Michael Friedrich, az Aimago munkatársa. "Amennyiben a bőrszövetben nincs vérellátás, az azt jelenti, hogy az adott terület hamarosan el fog halni, és bőrátültetésre lesz szükség. Ha viszont megfelelő a vérellátás, akkor ott a bőrszövet képes magától regenerálódni, és hegek nélkül begyógyulni" - tette hozzá Friedrich.

A lézeres Doppler technológiának köszönhetően közel 98%-os pontossággal lehet meghatározni a véráramlás intenzitását a vizsgált bőrszövetben, mondta Greg Williams, a Chelsea és Westminster Kórház égési sérülés részlegének vezetője. A kamera másodpercenként 12 kép megjelenítésére képes, így használatával akár a szívverés véráramlására gyakorolt hatásait is követni lehet.

forrás: egeszsegkalauz.hu
dr. Bágyi Péter - radiologia.blog@gmail.com

23
08/2011
0

Katéteres beavatkozások kevesebb röntgensugárzással

A Siemens Healthcare elsőként integrálja a St. Paul (Minnesota, USA) -beli St. Jude Medical Corp. orvostechnikai vállalat MediGuide navigációs technológiáját Artis-zee angiográfiás rendszereiben. A szívben végzett minimál-invazív beavatkozás során a MediGuide különleges elektromágneses helymeghatározással követi a katétert és valós időben vetíti rá annak mindenkori pozícióját a páciensről előzőleg készített és rögzített átvilágítási képre.

Így nincs szükség arra, hogy pácienst az angiográfiás rendszerrel újra és újra átvilágítsa az orvos a katéter nyomon követése érdekében. Hosszadalmas beavatkozások esetén különösen nagy sugármennyiséget lehet megtakarítani az új eljárással, és jelentős az időmegtakarítás is, miközben javul a klinikai eredmény.

http://www.siemens.com/press/pool/de/pressebilder/2011/imaging_therapy/072dpi/HIM201108040-01_072dpi.jpg

A beavatkozás alatt a katéterbe integrált miniatűr szenzor veszi az Artis zee detektorházába beépített jeladók elektromágneses pozicionáló jeleit. A MediGuide-technológia a jelekből kiszámítja a katéter mindenkori helyének és irányának koordinátáit, és átviszi azokat a páciensről korábban készült felvételre. Így a kardiológus a képernyőn folyamatosan láthatja, hogy hol jár a katéterrel. A MediGuide-technológia a katétert úgy jeleníti meg, hogy kompenzálja is a páciens lélegzéséből és szívdobbanásaiból adódó elmozdulásokat. A pácienst terhelő sugárdózison kívül a vizsgálathoz szükséges kontrasztanyag mennyisége is csökken.

A lipcsei egyetemi klinika szívközpontjában már több mint 50 páciensen el is végezték az első beavatkozásokat a MediGuide-technológiával felszerelt Artis zee angiográfiás rendszerrel. A központ vezetői úgy látják, hogy az új technológia jelentős hatással van az elektrofiziológiai eljárásra a szívritmuszavarok terápiájában: mind a pitvarfibrilláció kezelésére szolgáló katéteres abláció, mind a bal szívkamra kardiális reszinkronizációja tekintetében.

forrás: radiologia.hu

04
08/2011
0

Egészségügyi mérnök MSc radiográfusoknak is

Megfelelő érdeklődés esetén levelező formában is elindulhat az MSc egészségügyi mérnök képzés, amelyen a végzett diagnosztikai képalkotók is részt vehetnek.

Tájékoztatni szeretnék minden az egészségügyi műszerek és az egészségügyi informatika iránt érdeklődő végzett diagnosztikai képalkotót (radiográfust), hogy lehetőség van a képzésük folytatására az Egészségügyi mérnök Msc szak keretein belül. Sajnos a szak még csak nappali formában működik, de elég érdeklődő esetén levelező képzést is indítanának.
Az egészségügyi mérnök képzés egy olyan egyedülálló képzés a Műegyetemen, amelyet a kar a Semmelweis Egyetemmel közösen gondoz. A hazai oktatás a téren 30 éves múltra tekint vissza, az 1970-es években Orvosbiológiai méréstechnika szakmérnöki képzésként indult a BME-n, majd 1995-ben elindult az orvosbiológiaimérnök-képzés. Ez utóbbi alakult át a többciklusú oktatási rendszer bevezetésével egészségügyi mérnök mesterképzéssé 2009-től. . Ma már világszerte több mint háromszáz helyen folyik hasonló oktatás, de a BME-é az iskolák minőségbiztosítását végző alapítvány rangsora szerint még mindig benne van az első nyolcadban.
A szak különlegességét adja az egészségügyi és a mérnöki tudományterület közötti elhelyezkedése, mellyel egy igazi interdiszciplináris légkört hoz létre Korábban csak szigorló orvos- vagy mérnökhallgatók, illetve végzett orvosok vagy mérnökök iratkozhattak be a szakra - a felvétel feltétele most, a kétszintű képzésben egészségügyi, biológiai vagy műszaki alapdiploma. A szakra érdekes módon eddig főként csak orvosok és mérnökök jelentkeztek, annak ellenére, hogy az orvosok nem rendelkeznek műszaki, a mérnökök pedig egészségügyi előképzettséggel. A radiográfus mind a két területen rendelkezik ismeretekkel. Szerintem a jelentkezések és az érdeklődések alacsony számát az információ hiánya adja, amit most orvosolni szeretnék.
A döntően kétirányú bemenet miatt a tanterv sem teljesen egységes. A természettudományos alapozó tárgyak egy része a szükséges anatómiai, rendszerélettani ismereteket pótolja a mérnökök számára, míg az orvosi végzettségűeknek matematika és fizika tárgyak szerepelnek a kötelezők között.
A négy féléves képzés alapvetően egységes, nem tagolódik szakirányokra, a szakmai tárgyak egységesek mindenki számára. A specializációt a kötelezően választható szakmai tárgyak és a négy féléven átívelő önálló munka biztosítja, amelyet egy legalább 4 hetes szakmai gyakorlat is kiegészít.
A képzés kötelező szakmai ismeretanyaga egy mérnök szemléletmódjával közelíti meg az orvosi problémákat. Foglalkozik a diagnosztikai és terápiás műszerek fejlesztésével és alkalmazásával, a diagnosztikai és kísérleti vizsgálatok tervezésének és kiértékelésének módszereivel és azok számítógépes megvalósításával is. A tananyag meghatározó részei a mérés és szabályozástechnika, a biológia jelek mérése, a szükséges hardver egységek és jelfeldolgozók bemutatása illetve az élettani folyamatok meghatározása, szimulálása, identifikáiciója. Emellett választható tárgyként bioinformatikai, biotechnológia, diagnosztikai, orvosi képfeldolgozással, protézisekkel, biokompatibilis anyagokkal, műszerekkel és érzékelőkkel foglalkozó tárgyak közül lehet választani.
A szak elvégzését követően, érdeklődéstől függően igen széles az elhelyezkedési lehetőségek tárháza, a konkrét egészségügyi intézmények terápiás részlegeitől kezdve a különböző kutatóintézményeken át, a gyógyszergyárakon, orvosbiológiai kutató, diagnosztikai, terápiás műszerfejlesztéssel, valamint gyártással foglalkozó kis-, közép-, és nagyvállalatokon keresztül egészen az egészségügyi intézmények informatikai központjaiig és az egészségügyi szoftver-fejlesztő vállalkozásokig. Emellett tovább folytathatóak a tanulmányok a PhD (doktori) képzés keretein belül is, témától függően a Műegyetem vagy a Semmelweis Egyetem Doktori Iskolájában.
Sokak számára nagyon fontos lenne egy levelező képzés beindítása, mivel a végzett radiográfusok többsége már dolgozik, de sokan szeretnék tovább képezni magukat. A tanszéken azt az információt adták, hogy ha elég érdeklődő lenne, lehetőség nyílna a beindítására.
 
További információ:
Czifra Győző, gyozo.cz@gmail.com, 20/576-0908
forrás: radiologia.hu

 

19
04/2011
0

Az emberi agy első átfogó géntérképe - elkészült

Elkészült az emberi agy első átfogó genetikai térképe, 94 százalékos az emberek közti egyezés - jelentette be az Allen Agytudományi Intézet honlapján közzétett sajtóközleményében. A négy év munkájának és a legfejlettebb elérhető technológiának köszönhető térkép nyilvános, a tudományos intézet elérhetővé és szabadon felhasználhatóvá tette a kutatás és az oktatás számára a www.brain-map.org internetes címen.
Az Allen Human Brain Atlashoz (az emberi agy Allen-féle atlasza) az intézet két felnőtt ember agyának biokémiáját jellemezte és térképezte fel eddig nem ismert részletességgel. Az adatok szerint az emberi agy meglepően nagy, 94 százalékos hasonlóságot mutat az egyes személyek között. Az elemzések azt is jelezték, hogy az összes emberi gén legalább 82 százaléka kifejeződik az agyban, bizonyítva hihetetlen összetettségét. A gének funkciójának megállapítása közelebb vihet az agyműködés és az idegrendszeri betegségek megértéséhez.
Az atlasz több mint 100 millió adatpontból nyert 1000 anatómiai helyet azonosít az emberi agyban. Az adatok az adott helyek génkifejeződésére és a lejátszódó biokémiai folyamatokra vonatkoznak. A térkép segítségével tanulmányozható az agy egyes területeinek működése, a traumák alatt lezajló folyamatok, valamint az, hogy miként hatnak az egyes terápiáknál alkalmazott gyógyszerek. Az Allen Agytudományi Intézet 2006-ban fejezte be az egéragy feltérképezését, melynek eredményét szintén szabadon hozzáférhetővé tette a kutatók számára. Az adatbázis felhasználásával - az arra való hivatkozással - azóta ötszáznál több tudományos publikáció született.

Az emberi agy atlasza számos különböző típusú adatot integrál, például mágneses rezonanciás, diffúziós tenzor képalkotásból (DTI) származókat, szövettani adatokat, valamint különböző technikákkal beszerzett genetikai információkat. 

forrás: MTI, human.brain-map.org
dr. Bágyi Péter - radiologia.blog@gmail.com