14
10/2013
0

Teleradiológiai Fehér Könyv készül

A European Society of Radiology (ESR) egyik legizgalmasabb kezdeményezése a MIR (Management in Radiology) albizottság, amely évente október második hetében nemzetközi konferenciát szervez a radiológiai menedzsment aktuális helyzetéről.

A radiologia.hu portál a tavalyi milánói rendezvényhez hasonlóan idén is meghívást kapott a Barcelonában megrendezett kongresszusra, amelyen kiderült, a képalkotó diagnosztika az üzleti döntéstámogató rendszerekkel és az egészségügy más területén is alkalmazott menedzsment módszerekkel tehető igazán hatékonnyá. Ezt a tényt nemcsak Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban, hanem már Kelet-Közép-Európában is egyre több intézményben ismerik föl – azonban a radiológiai menedzsmenthez értő szakember az egész kontinensen ritka, mint a fehér holló…

  • a moszkvai Szergej Morozov bemutatta, hogy milyen problémák és izgalmak adódnak egy teljesen új kórház radiológiai osztályának megnyitásakor. Vicces és szomorú ellenállás, a kooperáció teljes hiánya, bármiféle változással szembeni ellenállás jellemzi a kezdeti időszakot, amit sok-sok türelemmel, szoros együttműködés szándékkal és erős kommunikációs készségekkel lehet áthidalni.
  • A belga Jan Bosmans a strukturált leletezés (SR = structured reporting) kérdéskörét feszegette, és úgy vélte, a kutatások is azt mutatják: a klinikusok számára sokkal jobban érthető a strukturált lelet, mint a szabad szöveges változat, ráadásul a strukturált lelet nagy mélységű adatbányászatot tesz lehetővé, így téve átláthatóvá a radiológiai tevékenységet. Az RSNA már kifejlesztette SR template-jeit, és az ESR is dolgozik ennek lefordításán, európaivá tételén, valamint több nyelvre történő implementálásán.
  • Több előadásban is szó esett a terápiás döntéstámogató rendszerekről, amelyek elsősorban az Egyesült Államokban hódítanak, hiszen mérhetővé teszik a terápiás kockázatot. A probléma abban rejlik, hogy a labordiagnosztikai és képalkotó diagnosztikai tesztek gyors fejlődése az orvosok számára nagymértékben megnehezíti a tudomány állása szerinti legoptimálisabb diagnosztikai módszer alkalmazását, hogy a lehető legjobb kezelést ajánlják a betegek számára. Ez felesleges kockázatokhoz vezet, például felesleges sugárterhelést, felesleges kontrasztanyag terhelést, fals pozitív és fals negatív diagnózist, túldiagnosztizálást és túlkezelést eredményez – ezzel is növeli az egészségügyi ellátórendszer terheit, hosszabb várólistákat és későbbi kezeléseket eredményezve. A – Magyarországon is – uralkodó módszer szerint szakmai protokollokkal próbálják meg kezelni ezt a problémát, amelyek azonban lassan már annyira bonyolultak, hogy kezdenek átláthatatlanná válni. Ezért jöttek létre azok a döntéstámogató rendszerek, amelyek informatikai keretek között próbálják segíteni a megfelelő diagnosztikai módszer kiválasztását, azonban a legnagyobb probléma, hogy ezeket a döntéstámogató rendszereket nagyon nehezen lehet az országos vagy regionális specialitásokra szabni. Ám az amerikai és holland tapasztalatok szerint, ha egy ilyen rendszer összeáll, nagymértékben segíteni a klinikai döntéshozatalt, és sokkal hatékonyabbá teheti a képalkotó diagnosztika alkalmazását is.
  • A kongresszus legérdekesebb előadását a holland Erik Ranschaert tartotta, aki bejelentette, hogy teleradiológiai Fehér Könyv (White Paper) készül. Az ESR teleradiológiai munkacsoportjának elnöke, a Fehér Könyv társszerzője szerint a teleradiológia nem csak egy technológiai megoldás, hanem integrált egészségügyi szolgáltatás, amely minőségének legalább olyan jónak kell lennie, mint a helyi radiológusok által nyújtott szolgáltatás. A Fehér Könyv megpróbálja több dimenzióban is áttekinteni a teleradiológia aktuális európai kérdéseit, és megnyugtató alapokat adni a helyi jogi, betegbiztonsági, szabályozási, kommunikációs, technológiai és minőségügyi kérdésekhez. Ranschaert szerint a teleradiológia kulcskérdése a megfelelő kommunikáció: a „teleradiológus” és a helyi klinikusok, beutaló orvosok és radiográfusok közötti nyílt és őszinte kommunikáció, amelyet megfeleően támogat a protokolláris háttér. A teleradiológiában dolgozó szolgáltatót, a „teleradiológust” ismernie kell a helyi klinikai csapatnak, hiszen rendszeres konzultációt kell nyújtania nekik – vélte Ranschaert. A téma különlegességét jelzi az is, hogy a Fehér Könyv nem egy statikus, kinyomtatott papírköteg lesz, hanem a könyv szerkesztésében részt vevő szakemberek által Google Drive-ban menedzselt, élő dokumentum. Jelenleg csak a szerzők számára hozzáférhető a Fehér Könyv, de a tervek szerint hamarosan már radiológusok számára is elérhetővé válik a teleradiológiával kapcsolatos legfrissebb tudáshalmaz.

Az október 11-12. között megrendezett Management in Radiology konferencia megmutatta, fontos, hogy strukturált formában, az üzleti fogalomtárban értelmezhető keretek között is beszéljünk a radiológiáról – talán egyszer itthon is lesz egy olyan kongresszus, szimpózium vagy kongresszusi szekcióülés, amely a radiológia menedzsment, hatékonysági és döntéshozatali kérdéseit vizsgálja… 

forrás, teljes cikk: radiologia.hu

08
01/2013
0

Esetek - mdct.com.au

 

forrás: mdct.com.au

15
09/2011
1

10 napos szabály

10 napos szabály használata a fogamzóképes korú hölgyek radiológiai vizsgálatakor

Külföldön már régóta használatos módszer, idehaza csak pár éve lehet hallani, hogy néhány radiológai egység alkalmazza a 10 napos szabályt a fogamzóképes korú hölgyek ionizációs sugárzást használó vizsgálata során.
1964-ben a National Health and Medical Research Council (NHMRC) ajánlotta elsőként, hogy a fogamzóképes nők a nem sűrgős, ún. tervezhető röntgen vizsgálatainál, amikor is a medence besugárzása történik, az a menstruációs ciklus első 10 napjára essen. Ezért is hívjuk 10 napos szabálynak (10 Day Rule).
Ha az adott vizsgálat a terhesség első két hetében történik, mielőtt a következő menstruáció kimaradna, az a magzatot súlyosan károsíthatja. Ezt úgy lehet kivédeni, hogy a vizsgáló radiológusnak, vagy radiográfusnak rá kell kérdezni a betegre, hogy van-e minimális esély a terhesség fennállására. Ha a beteg egyértelmű nemmel válaszol, akkor rá kell kérdezni az utolsó menstruációs dátumra is (last menstrual period – LMP). Ha túl vagyunk a menstruáció első napjától számított 10 napon, akkor a tervezett, nem akut vizsgálatokat halasztani kell a megfelelő terminusra. Ezért ez 28 napos szabályként is ismeretes.

Ha terhesség áll fenn, de az még nem ismert, és ionizációs radiológiai vizsgálat készül, akkor mellékhatásként igen súlyos magzatot károsító eredménnyel számolhatunk (néhány tíz mGy dózis).
Az alap iránymutatók:
  • Magas dózisú vizsgálatok előtt tisztázni kell az LMP-t, kizárni a terhesség meglétét vagy gyanuját;
  • 12 és 55 év közötti korosztályú nők legyenek megkérdezve;
  • Akut, nem halasztható vizsgálat előtt is tisztáznunk kell a fenti kérdéseket, valamint a vizsgálatra küldő orvos adja aláírását a sűrgős vizsgálati kérés voltára, valamint jeleznie kell, hogy a beteg a 10 napon túl van;
  • A beteg mindenkori tájékozatatása, kikérdezése elengedhetetlen;
  • A beteg adja aláírását, hogy a kockázatokra vonatkozó tájékoztatást megkapta és nem terhes.
Mely vizsgálatok ezek:
  • Hagyományos röntgenvizsgálat: lumbalis-sacralis gerinc, medence, csípőtáji felvételek, natív vagy kontrasztanyagos átvilágításos röntgenvizsgálatok
  • CT: lumbalis gerinc, sacrum, medence, csípőtáji, kismedencei vizsgálatok
  • Nuclearis medicina vizsgálatai
     
forrás: radiologia.hu - Németh Katalin 
www.radiologymalaysia.org
www.e-radiography.net

 

08
05/2011
0

Útmutató leletezéshez

„Nincs nehezebb, mint a megfigyelés művészetének elsajátítása, és néhány embernek legalább ilyen nagy nehézséget jelent megfigyelésének rövid, érthető nyelven történő rögzítése.”

Egy korábban (2003-ban) megjelent cikk (forrás a bejegyzés végén) tanulságos megállapításai:

  • a radiológiai lelet gyakran az egyetlen kommunikációs csatorna a radiológus és a klinikus között
  • egy megfelelően megírt lelet képet nyújt a klinikusnak az elváltozásról, ami segíti őt a diagnózis megalkotásában vagy segíti abban, hogy a következő diagnosztikai lépést megtegye
  • egy jó lelet nem csak pontos, hanem tömör, világos és stilisztikailag releváns is
  • a radiológus képzés során elegendő hangsúly kerül a leletek tartalmi megfogalmazására, de a leletírás stílusára nem. 

Tömör megfogalmazás
Kerüljük a fölösleges szavak és kifejezések használatát! Például, „a csontablakos képeken nem látható metastasisra utaló jel” helyett írhatjuk azt, hogy „a csontokban metastasisra utaló jel nem látható.” Ezzel kifejezzük, hogy a megfelelő ablakkal tekintettük át a felvételeket. „A tüdőkben kóros elváltozás nem látható” ugyancsak kifejezi, hogy a megfelelő ablakkal vizsgáltuk át a tüdőterületeket.
Hosszú, körülíró mondatok helyett használjunk olyan kifejezéseket, mint „szabályos”, vagy „fiziológiás megjelenésű”, ha a vizsgált szerv vagy terület elváltozás nélküli. Például az a mondat, hogy „fokális elváltozás vagy intrahepaticus epeúti tágulat nem látható” nem csak hosszabb, mint az, hogy „a máj eltérés nélkül”, de nem zárja ki diffúz betegség, például cirrhosis lehetőségét sem.

Pontosság
Az „… utaló jelek” kifejezést tartogassuk azokra az esetekre, amikor egy elváltozásra meglétére csak következtethetünk, de azt közvetlenül megfigyelni nem tudjuk. Például az, hogy „portális hypertensiora utaló jelek nem láthatóak” helyes, hiszen CT-vel nem tudjuk megmérni a portális hypertensio-t Hgmm-ben, de a varicositasokat, splenomegaliát, és az ascitest látni fogjuk. Ezt a logikát követve nem helyes azt írni, hogy „pleurális folyadékra utaló jel nem látható”, mert a pleurális folyadék közvetlenül látható, megfigyelhető.
Kerüljük a „szignifikáns adenopátia” kifejezést! Nincs olyan, hogy „nem szignifikáns adenopátia”, mert definíció szerint minden adenopátia kóros és emiatt figyelemreméltó. Ne használjuk a „nem zárható ki” kifejezést sem, mert dupla tagadást tartalmaz, így nyelvtanilag sem szerencsés.
Bizonyos kifejezéseket a klinikusok másként értelmeznek, mint ahogy azt a radiológus szánta. Például a „gyülem” szót gyakran gondolhatják a klinikusok abcessusnak, így hacsak nem ez a célunk, írjuk azt, hogy „folyadékgyülem” vagy „folyadék tartalmú struktúra.” Egy további alternatíva, ha még pontosabban fogalmazunk: „folyadékgyülem a kismedencében, ami steril vagy fertőzött lehet.”
Az olyan jó szándékkal írt kifejezések, mint a „retroperitoneum alapos vizsgálata” ellenkező fogadtatásban részesülhetnek, hiszen a klinikus azt is gondolhatja, hogy a többi régió vizsgálata nem alaposan történt.
Bizonyos kifejezések jelentésében a radiológusok sem értenek egyet. Így a „nem specifikus bélgáz rajzolat” egyesek szótárában fiziológiás, míg másokéban nem egyértelmű vagy kóros elváltozásra, például ileusra vagy obstructiora utal. Inkább fogalmazzunk világosan: „mérsékelten tág vékonybélkacsok ileusra vagy obstructiora utalnak.” Fontos, hogy leletünk elégséges információt tartalmazzon ahhoz, hogy az olvasó pontos képet kapjon az elváltozásokról. Ne használjunk rövidítéseket!
Bár ez bizonyos fokban szubjektív, az olyan nem egyértelműen mérhető elváltozásokat, mint például a mellkasi folyadékgyülem, próbáljuk meg szemi-kvantitatív módon megadni.

Helyénvalóság
Bár sok esetben a negatívumok leírása inkább zavaró tényező a leletben, a releváns negatívumokat mindig meg kell említeni. Például sárgaság iránydiagnózissal beküldött betegnél nyilatkozni kell az epeutak tágasságáról,vagy az obstrukciót okozó elváltozások meglétéről illetve azok hiányáról is.
Amikor a vizsgálati eredmények nem eléggé specifikusak, inkább tegyünk ajánlást a következő vizsgálati módszert illetően. Ilyen esetekben ne adjunk meg egy hosszú listára elegendő valószínű diagnózist.
Csak olyan további vizsgálatokat javasoljunk, melyek várhatóan eredménnyel járnak. Így nem szerencsés medencei ultrahangvizsgálatot javasolni egy olyan beteg CT leletének végén, akinél a CT vizsgálat során lobulált, heterogén uterust találtunk. Ez esetben az ultrahang sem vinne tovább a leiomyoma feltételezett diagnózisánál.
Összehasonlító vizsgálatoknál mindig említsük meg a leletben a legutóbbi vizsgálat idejét. Például: „2001. június 5-e óta a májmetasztázisok…” Természetesen előfordulhat, hogy relevánsabb a legutóbbinál korábbi vizsgálatokkal is összevetni a jelen vizsgálat eredményét, mert akkor nyilvánvalóbbá válhat a betegség progresszív vagy stabil mivolta.
„A korábbi felvételen nem volt látható” kifejezés meglehetősen bizonytalan, mert jelentheti egyrészt azt, hogy a korábbi vizsgálatot leletező nem látta az elváltozást, de azt is jelentheti, hogy az elváltozás tényleg új keletű. Inkább legyünk egyértelműek: „a kétoldali pulmonális metastasisok a legutóbbi vizsgálattal összevetve novumok.”
Amennyiben a kérőlapon kérdések vannak feltüntetve, igyekezzünk ezeket a véleményben megválaszolni. A véleményben a pozitív eltéréseket fontossági sorrendben tüntessük fel. Eléggé nyugtalanító egy lelet végén azt olvasni, hogy „1. hiatus hernia 2. epekövek … 9. novum csontmetastasisok”. A vélemény legyen tömör és fölösleges szavaktól mentes.

A fenti útmutató a cikket írók  intézetében alkalmazott módszereket tükrözi. 

forrás:

dr. Bágyi Péter - radiologia.blog@gmail.com
07
05/2011
0

CT protokoll tervezés

A CT készülékek gyártói több technikai lehetőséggel rendelkeznek, hogy csökkentsék a dózisterhelést. Ezek részben, de nem kizárólagosan magukban foglalják a következőket:

  1. rtg. sugár filtráció, rtg sugár kollimáció, a csőáram moduláció, a csúcs csőfeszültség optimalizálása, a detektor hatékonyságának növelése és zajcsökkentő algoritmusok.
  2. Ettől eltérő stratégiát jelent a dóziscsökkentés tekintetében a CT vizsgálatok megrendelésének fázisa. Ezen a szinten történő beavatkozás során a küldő orvosoknak és a betegeknek a tudomására kell hozni az esetleges ismételt vizsgálatokat, a küldő orvosokat fel kell világosítani a kisebb sugárterheléssel vagy sugárterheléssel nem járó alternatív vizsgálati lehetőségekről. 
  3. A potenciális dóziscsökkentés harmadik szintjét olyan speciális CT protokollok kifejlesztése jelenti, amelyek maximalizálják a diagnosztikus teljesítményt minél kisebb dózis mellett. A dóziscsökkentésre vonatkozó mindezen próbálkozások az ALARA (As Low As Reasonably Achievable) elv részelemei.
Az első lépések, amelyeket meg kell tenni, hogy csökkentsék a dózisterhelést, a következők:
  1. Győződjön meg róla, hogy a kért vizsgálat klinikailag valóban indokolt.
  2. Győződjön meg róla, hogy az adott vizsgálatot nem végeztek-e el a közelmúltban egy másik intézményben – kérdezze meg a beteget.
  3. Győződjön meg arról, hogy alternatív képalkotó vizsgálatok – pl.: UH vagy MRI – nem állnak-e rendelkezésre, amelyekkel esetleg ugyanazon információk sugárterhelés nélkül elérhetőek, különösen a gyermekek és a várandós nők esetében.
Ha a vizsgálat klinikailag indokolt, végezze el az alábbiakat a vizsgálat fázisában:
  1. A CT asszisztens a vizsgálat előtt találkozzon a beteggel és győződjön meg róla, hogy a beteg panaszai egyeznek az indikációval.
  2. Válasszon egy speciális vizsgálati protokollt, amely válaszol a feltett klinikai kérdésre, miközben csökkenti a dózist.
  3. Pozícionálja a beteget pontosan! Az aszimmetrikus pozícionálás csökkentheti a képminőséget és növelheti a dózisterhelést.
  4. A kért régió vizsgálata történjen meg. Pl.: ha mellkasi CT vizsgálatot kértek, a teljes has vizsgálatát nem kell elvégezni. Hasonlóképpen ha a vese térfoglalása a klinikai kérdés, a kismedence vizsgálatát nem kell rutinszerűen elvégezni.
A leletezés fázisát érintő tennivalók:
  1. Ha képalkotó vizsgálatokkal történő nyomon követés szükséges, próbáljon meg az ajánlott irányelveket használni mind a primer, mind az incidentális elváltozásokat illetően.
  2. Fiatalabb betegek követése esetén vegye figyelembe a kisebb dózisterheléssel járó vagy a sugárterheléssel nem járó képalkotó modalitások lehetőségeit.
A protokoll kialakítása és a minőségbiztosítás fázisának megfelelően a következőket tegye:
  1. A radiológusnak, fizikusnak és a vezető asszisztensnek rendszeresen felül kell vizsgálnia az intézeti CT protokollokat, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy optimalizálva vannak. Például egy vesekő protokoll esetében alacsonyabb dózist kellene használni, mint egy szűrő jellegű has - kismedence protokoll esetében.
  2. Legyen egy fizikus, aki rendszeres minőségbiztosítási ellenőrzést tart, hogy az alkalmazott dózisok az előírt tartományon belül legyenek.
  3. Előre betöltött specifikus CT protokollok használata minden egyes készüléken, hogy elkerülhető legyen az a hibalehetőség, amikor az asszisztens esetleg nem megfelelő paramétereket táplál be az egyes vizsgálatok során manuálisan a gépbe.
  4. Használjon automata expozíciós kontroll technikákat a csőáram modulációjára (minden gyártótól elérhető), hogy csökkentse a dózist.
  5. Próbáljuk meg csökkenteni a többfázisú vizsgálatok számát. Egy többfázisú CT vizsgálat során egy adott testrészt többször szkennelünk, így a dózisterhelés is megnő - például a máj trifázisos vizsgálata. A többfázisú vizsgálatok nagyon hasznosak speciális kérdések megválaszolására, de nem lenne szabad rutinszerűen használni általános kérdések megválaszolására.   
  6. Meg kell fontolni a split bolus technika alkalmazását, amely során megfelelő injektor használatával a többfázisú vizsgálatokhoz hasonlóan különböző információk nyerhetők egyetlen szkennelés használatával. Erre példa a vese vizsgálata split bolus technikával, ahol az első kontrasztanyag mennyiség beadása után meghatározott késéssel kapja a beteg a második kontrasztanyag bolust és ezt követően történik a szkennelés. Az első kontrasztanyag bolus eredményezi az ureter festődését, a második hozza létre a   nephrográfiás festődést. A split bolus technika ebben a példában információt nyújt mind az ureter, mind a vese parenchyma állapotáról egyetlen szkennelés alkalmazásával.
  7. Meg kell fontolni a vizsgálat során kapott dózismennyiség közlését a leletben vagy letölteni egy elektronikus orvosi nyilvántartásba.
  8. A radiológiai intézményeknek és a betegeknek meg kellene fontolniuk, hogy nyilvántartásba vegyék a képalkotó vizsgálatok számát, a kapott dózist és a vizsgálatok időpontjait.
forrás:

 dr. Bágyi Péter - radiologia.blog@gmail.com

05
04/2011
0

Teleradiológia

Az alábbi dokumentum a Radiológiai Szakmai Kollégium hivatalos határozata (2009), amit annak idején a minisztérium is megkapott. Nagyon hasznos összefoglalás, iránymutató, annak ellenére, hogy (sajnos) nem joghatályos dokumentum:

http://www.sdirad.com/images/tele-inside.gif

A Radiológiai Szakmai Kollégium állásfoglalása a Magyarországon végzett teleradiológiai szolgáltatásokkal kapcsolatos szakmai, technikai és jogi követelményekről

 
I. BEVEZETÉS
 
A teleradiológia a telemedicina egyik legfejlettebb, világszerte a legelterjedtebben használt változata, célja a képalkotó diagnosztikai eljárásokkal készült képek eljuttatása egyik helyről egy másikba, azon célból, hogy azokat értékeljék, konzultálják. Teleradiológiai szolgáltatás az alábbiak szerint megvalósulhat:
  1. egy adott magyarországi (magán- vagy közfinanszírozott) egészségügyi intézmény telephelyei között,
  2. több magyarországi (magán- és/vagy közfinanszírozott) egészségügyi intézmény között,
  3. bármely magyarországi egészségügyi intézmény és a teleradiológiai szolgáltatásra (is) szakosodott magyarországi szolgáltató között
  4. külföldi egészségügyi intézmény és a teleradiológiai szolgáltatásra (is) szakosodott magyarországi szolgáltató között
Az első pont a jelenleg is hatályos jogszabályban foglaltakon túl lényeges szabályozást nem igényel.
 
Amennyiben egy adott intézményben dolgozó radiológusok – létszámhiány, vagy a megfelelő szakmai kompetencia hiánya következtében – nem képesek teljes körű és/vagy megfelelő színvonalú képalkotó diagnosztikai szolgáltatást nyújtani a páciens és a klinikus számára, a megoldást a külső segítség igénybevétele jelentheti. Munkaerőhiány esetén a teleradiológia támogatást nyújt túlzott munkaterhelés esetén (pl. ügyeleti, hétvégi műszakokban), valamint konzíliumi lehetőséget biztosít komplex esetek értékelésekor. A teleradiológia támogatja a radiológiai képek időigényesebb elemzését, könnyű hozzáférést biztosít a másodlagos konzultációhoz és jól használható az oktatási folyamatokban. A teleradiológiának minőség- és betegközpontú, tiszta felelősségi viszonyok között végzett szolgáltatásnak kell lennie. A fenti célok eléréséhez világos szakmai szabályok, megfelelő technológia és minőségbiztosítás, átlátható jogi, felelősségbiztosítási, adatvédelmi szabályozás szükségesek.
 
II. SZEMÉLYI FELTÉTELEK
 
Teleradiológiai szolgáltatást Magyarországon működő egészségügyi szolgáltató számára csak magyarországi működési engedéllyel rendelkező radiológus szakorvos (vagy az őt alkalmazó szolgáltató) nyújthat, illetve ezen túlmenően a szolgáltatást igénybevevő intézmény – kétoldalú megállapodás formájában – további, speciális gyakorlatot, ráépített szakképesítést (gyermekradiológia, neuroradiológia), más képzettséget, jártasságot is előírhat. Külföldi egészségügyi intézmény számára a szolgáltatás nyújtásának feltételeit az igénybevevő intézmény országának jogszabályai, a határon átnyúló egészségügyi szolgáltatást szabályozó EU direktívák, illetve az ezek alapján megfogalmazott hazai jogszabályok definiálják.  
 
Jelenleg a teleradiológiai szolgáltatás mint önálló tevékenység nem szerepel az egészségügyi tevékenységek felsorolásában, ezért javaslatot teszünk az ÁNTSZ-nek ezen tevékenység befogadására annak érdekében, hogy erre engedélyt lehessen kiadni. Ennek a szakképesítésen túlmenően a technikai feltételrendszer (lásd alább) megléte is kritériuma.
 
A teleradiológia használata esetén a radiológusnak tisztában kell lennie a teleradiológia működésével, technológiájával, előnyeivel és korlátaival.
 
III. ORVOSSZAKMAI ÉS KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG
 
A teleradiológiai szolgáltatás keretében leletezésre vagy konzultálásra kerülő vizsgálatok elvégzéséért (a szakmai szabályok, a vizsgálati protokoll betartásáért, a technikai és személyi feltételek – technikailag alkalmas, az előírásoknak megfelelő vizsgáló berendezés, megfelelően képzett operátor, a szövődmények elhárításában jártas orvos, stb. – biztosításáért, a vizsgálat elvégzésébe történő beleegyezés meglétéért, a vizsgálati szövődmények elhárításáért, stb.) a vizsgálatot végző, a teleradiológiai szolgáltatást igénybevevő egészségügyi intézmény felelős.
 
A teleradiológiai szolgáltatást igénybevevő intézménynek biztosítania kell a szolgáltatást nyújtó radiológus számára a vizsgált beteg képi anamnézisét és klinikai adatait, illetve azt a lehetőséget, hogy a radiológus a kezelőorvossal konzultálhasson. Ugyanígy a radiológusnak is elérhetőnek kell lennie konzultáció céljából. Ezen feltételek megteremtésének módját a szolgáltatást igénybevevő és a szolgáltató közötti megállapodásban kell szabályozni. Amennyiben a vizsgálat értékeléséhez szükséges egyes információk a radiológus számára bármely okból nem állnak rendelkezésre, azt a leletben rögzíteni kell, a felelősség tisztázása érdekében.
 
A teleradiológiai szolgáltatást nyújtó orvosnak joga és kötelessége, hogy a vizsgálatok módjával, minőségével, a protokollal kapcsolatban észrevételeket, javaslatokat tegyen, illetve – nem megfelelően végzett vizsgálat esetén – a leletezést megtagadja.
 
Amennyiben a teleradiológiai szolgáltatást nyújtó radiológus olyan elváltozást észlel, amely a beteg kezelőorvosa(i) részéről sürgős beavatkozást igényel, azt azonnal – és visszaigazolható módon – jeleznie kell a kezelőorvos számára.
 
A teleradiológiai szolgáltatást igénybevevő intézmény és a szolgáltató között kötött szerződésben rögzíteni kell a felelősségi viszonyokat. Jellemzően a két fél között a kártérítési felelősség oly módon oszlik meg, hogy a lelet helytelen, pontatlan, nem kellően részletes, téves voltából fakadó károkért a teleradiológiai szolgáltatást nyújtó radiológus, a lelet helytelen értelmezéséből, nem megfelelő felhasználásából, illetve a radiológiai vizsgálat mellékhatásaiból, szövődményeiből fakadó károkért a teleradiológiai szolgáltatást igénybevevő, a beteget kezelő, illetve a vizsgálatot elvégző intézmény felel. Erre tekintettel különösen fontos, hogy a leletező radiológus a lelet információtartalmát korlátozó minden tényre (hiányzó anamnézis, rossz képminőség) felhívja a figyelmet. Természetesen mind a szolgáltatást igénybevevő intézménynek, mind a szolgáltatást nyújtónak rendelkeznie kell megfelelő felelősségbiztosítással.
 
IV. FINANSZÍROZÁS
 
A jelenlegi finanszírozás alapja a szerződött időtartamon (rendelési idő) belül, közvetlen orvos-beteg találkozás kapcsán megvalósuló tevékenység teljesítményarányos elszámolása bizonyos teljesítmény-korlátok figyelembevételével. Tekintve, hogy a finanszírozáson belül jelenleg nincs világosan elkülönítve a személyi (munkabér) és technikai költség, ez a rendszer jelenlegi formájában nem alkalmas a teleradiológiai szolgáltatás (legyen akár első leletezés, akár második vélemény vagy konzultáció) kezelésére. Ehhez az szükséges, hogy meghatározható legyen az egy lelet elkészítésére fordítható időtartam, illetve ennek alapján azonosítható legyen az a rendelési időtartam, melyet a teleradiológiai szolgáltató bevonásával kíván lefedni a szolgáltatást igénybevevő intézmény.
 
A teleradiológiai munkavégzés terheli a szolgáltatást nyújtó jogszabályban rögzített munkaidőkeretét, így egyéb tevékenysége végzésekor ezt figyelembe kell venni.
 
A teleradiológiai szolgáltatás figyelembe vehető a minimumkövetelményeknek való megfelelés igazolásakor, de csak oly módon, hogy meghatározható legyen a teleradiológiai szolgáltatást nyújtó részvételének mértéke (óraszám a rendelési idő százalékában), illetve visszakereshető legyen, hogy a teleradiológiai szolgáltató össz-munkaidőkeretét az ily módon vállalt kötelezettségek nem lépik túl.
 
Képalkotó diagnosztikai szolgáltatást nyújtó szolgáltató működési engedélye nem alapozható kizárólag teleradiológiai szolgáltatásra.
 
IV. TECHNIKAI FELTÉTELEK (KÉSZÜLÉK STANDARDOK, KÉPMINŐSÉG, ADATÁTVITEL)
 
Erre vonatkozóan hivatkozunk a Radiológiai Szakmai Kollégium által összeállított ajánlásra, mely elérhető a www.socrad.hu, illetve a radiologia.hu honlapon. Annak érdekében, hogy az ajánlás hivatalos formában is hivatkozható legyen, az esedékes frissítés után beterjesztjük az Egészségügyi Minisztériumnak a szakmai protokollok közötti megjelentetés céljából.
 
Az ÁNTSZ-nek a teleradiológiai szolgáltatás nyújtására szóló engedély kiadásakor a személyi feltételek mellett vizsgálnia kell a technikai feltételek teljesülését és folyamatosan ellenőrizni ezek meglétét.
 
V. KÉPTÁROLÁS
 
A képek törvény által előírt tárolása, archiválása az egészségügyi intézmény feladata, ill. felelőssége, nem a teleradiológiai rendszeré. Ugyanakkor az egészségügyi intézmény köthet bértárolási szerződést külső szolgáltatóval.
 
VI. MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS
 
A teleradiológia alkalmazása nem mentesíti a teleradiológiai szolgáltatást igénybevevő intézmény menedzsmentjét a diagnosztikai képalkotás folyamatos értékelése és fejlesztése alól. A működés ellenőrzése kiterjed a leletek meghatározott hányada pontosságának vizsgálatára, csakúgy, mint a vizsgálatok megfelelő indikációjára és elvégzésére. A komplikációkat és szövődményeket regisztrálni kell, mivel ezek segítségével és korrigálásával javítható a betegellátás színvonala.
 
A PACS és teleradiológia terjedésével a teleradiológiai szolgáltatást igénybevevő intézményeknek olyan képkommunikációs szakembereket kell alkalmazni/kiképezni és folyamatosan továbbképezni, akik ellenőrzik a képtranszmisszió minőségét, biztonságát, valamint üzemeltetik a rendszert és szükség esetén a hálózati lehetőségek függvényében a távoli auditálást és tesztelést is elvégzik.
 
VII. LELETHITELESÍTÉS
 
Elektronikus környezetben a validálás is elektronikusan működik, így – amennyiben technikailag ez lehetséges – a teleradiológiai szolgáltatást nyújtó radiológus jogosultságot kaphat az intézményi rendszerben történő validálásra.
Amennyiben a szolgáltatást igénybevevő intézményben követelmény a nyomtatott lelet validálása, akkor az intézmény egyik szakorvosa kell, hogy „hitelesítse” a kinyomtatott leletet, annak  igazolása céljából, hogy az valóban az intézményből származik, anélkül, hogy a felelősség áthárulna a validáló orvosra.
 
VIII. BETEGJOGOK
 
Az adatvédelem elvei a teleradiológiai tevékenység során nem különböznek az idevonatkozó általános törvényi előírásoktól. A beteget kezelő, a szolgáltatást igénybevevő intézménynek és a szolgáltatást nyújtó radiológus szakorvosnak a teleradiológiai tevékenység teljes folyamatában garantálnia kell, hogy a beteg egészségügyi és személyazonosító adatainak kezelése minden tekintetben megfeleljen a törvényi előírásoknak. Fontos, hogy a beteg tájékozott hozzájárulását adja, hogy a vizsgálati képei és más adatai elektronikus környezetben az intézményen kívüli szolgáltató számára is láthatóvá válnak.
 

Radiológiai Szakmai Kollégium - 2009

Kapcsolódó bejegyzések:

dr. Bágyi Péter - radiologia.blog@gmail.com

03
01/2011
0

Image Wisely - a páciensek sugárvédelme

A mozgalom célja, hogy visszafogja a gyakorlatban is a felesleges ionizáló sugárzás használatát és hogy  ösztönözze a legkisebb optimális sugárzási dózis használatát a szükséges vizsgálatoknál.

dr. Bágyi Péter - radiologia.blog@gmail.com

14
12/2010
0

Új szív-CT guideline

http://www.cardiosource.org/ACC/~/media/Images/ACC/About/ACCLogo157x140.ashx?w=157&h=140&as=1A guideline-t az American College of Cardiology Foundation (ACCF) publikálta, de számos képalkotó eljárásokkal foglalkozó társaság is kiadta. A dokumentum, mely egyidejűleg több folyóiratban is megjelent, a 2006 óta érvényben lévő irányelveket váltja le. 

A közlemény klinikai esetek segítségével mutatja be a szív-CT (SZCT) jelenleg érvényben lévő leggyakoribb és legfontosabb indikációit.

A guideline célja továbbá az, hogy tisztázza a szív-CT létjogosultságát bizonyos klinikai esetekben. A szerzők szavaival: „Általánosságban a szív-CT angiographiát hasznosnak találtuk alacsony-és közepes kockázatú betegek esetén a diagnosztikában és kockázatbecslésnél, valamint coronaria betegség (CAD) vizsgálatánál. Nem javasoljuk viszont magas kockázatú betegeknél, ismételt rutinvizsgálatoknál, illetve szűrővizsgálatoknál. Calcium-scoring vizsgálatnak kontrasztanyag nélkül lehet létjogosultsága közepes,- illetve bizonyos alacsony kockázatú betegek esetén.”

Forrás:

  • radiologia.hu - referáló: dr. Bohátka Gábor
  • J Am Coll Cardiol, 2010; 56:1864-1894, doi:10.1016/j.jacc.2010.07.005 (Published online 25 October 2010)

dr. Bágyi Péter - radiologia.blog@gmail.com

 

10
12/2010
0

A kábítószerfutár rémálma: CT

RSNA 2010, Chicago:

RSNA CT Illegal Drugs

Amikor a hatóságok úgy ítélik meg, hogy futárral lehet dolguk, gyakran fordulnak radiológusokhoz, hogy gyorsan kimutatására kerüljön a rejtett kokain a szervezetben. A kokain konténerek, amelyeket le lehet nyelni, vagy a hüvelyben, a végbélben, lehet  elhelyezni, általában akkorák, mint a banán, vagy, mint egy áfonya (a legalsó képen a nyelv alatt látszanak kis kapszulák).

 

9006930_e18e.jpg (806×485)

RSNA CT Illegal Drugs

 

"Ezekben az esetekben fontos számunkra, hogy tudjuk, hogy azonosították az összes kábítószer-tartályt a szervezetben, mind jogi szempontból és a futár egészségéért is".

"Ahogy az várható, a CT lehetővé teszi számunkra, hogy az összes kábítószer-tartályt azonosítsuk, különösen, ha tudjuk, hogy mit kell keresni."

 

A CT képes megtalálni az összes kokain konténert, a CT egyértelműen a legpontosabb képalkotó módszer a kábítószer-tartályok felderítésében, bár a megnövekedett ionizáló sugárzás aggodalomra adhat okot, mégis a CT a választandó eljárás, kis dózisú protokoll végrehajtásával.

forrás:


dr. Bágyi Péter - radiologia.blog@gmail.com

09
09/2010
0

SAS-olnak

Európában évente mintegy 56 milliárd euró tűnik el az egészségügyből csalás és korrupció miatt. Ennek megakadályozására, illetve az így keletkezetett veszteségek csökkentésére jött létre 2005-ben az Európai Egészségügyi Csalás- és Korrupcióellenes Hálózat (EHFCN), amely most együttműködésre lépett az üzleti analitikai szoftverek és szolgáltatások egyik piacvezetőjének számító SAS-sal.
Az EHFCN, a 2005-ben alapított európai szervezet fő célja az egészségügyi szektorban előforduló csalások és korrupció elleni küzdelem, továbbá az így realizált veszteségek csökkentése, a betegellátás javítása érdekében. A szervezet tagintézményei számára hasznos információkat, eszközöket, képzéseket és támogatást nyújt, melyekkel sikeresen vehetik fel a harcot a visszaélésekkel szemben. Az EHFCN platformja segíti az intézmények közötti ismeretek jobb megosztását, illetve a legjobb megoldások átadását is. Az EHFCN együttműködik többek között az Európai Bizottsággal, az Egészségügyi Világszervezettel (WHO), az Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Csalásellenes Egyesületével (United States’ National Health Care Anti-Fraud Association), a Kanadai Egészségügyi Csalásellenes Egyesülettel (Canadian Health Care Anti-Fraud Association), a Dél-Afrikai Qhubeka Forensic Services-zel és a Világbankkal is.
A SAS üzleti analitikai szoftverek és szolgáltatások piacvezető szállítója, valamint a legnagyobb független üzletiintelligencia-fejlesztő. A vállalati intelligencia platformra épülő innovatív üzleti alkalmazások révén a SAS 45.000 vállalat számára nyújt támogatást a teljesítmény növeléséhez és a jobb döntések gyorsabb meghozatalához. 1976 óta a SAS világszerte a THE POWER TO KNOW®-t, vagyis a tudás hatalmát nyújtja ügyfeleinek.

A közös cél a bűnmegelőzés és bűnüldözés támogatása mellett a közvélemény valamint az egészségügyi ellátók és biztosítók tájékoztatása az EHFCN tevékenységéről, illetve a SAS® Fraud Framework for Health Care alkalmazásáról.

"Az egészségügyi szervezetek - szakterülettől függetlenül - pénzüknek 5.59 százalékát veszítik el az egészségügyi ellátásban előforduló csalások és hibák következtében. Ez elfogadhatatlan." - fogalmazott az EHFCN elnöke, Paul Vincke. "Meg kell előznünk a korrupt kisebbség visszaéléseit, és mozgósítanunk kell a becsületes többséget! A SAS egészségügyi szektorban betöltött globális vezető szerepe, illetve példátlan technológiai háttere segítségünkre lehet ebben Európa-szerte."

Az egészségügyi ellátásra hivatott alapok megcsapolása a legkülönbözőbb módszerekkel történik az ellátásra jogosulatlanok személyes adatainak meghamisításától az orvosságok túlfogyasztásán keresztül a felesleges vagy hatástalan kezelések felírásáig. A különböző csalás-típusok és a korrupció közös vonása a szándékosság, az etikátlanság és a jogszerűtlenség. A SAS analitikai megoldása segíti az intézményeket a csalások megelőzésében és felderítésében.

"Az egészségügyi ellátásokban előforduló visszaélések mára már világszerte problémát jelentenek. Az általános közvélemény és a szervezett bűnözők figyelme egyaránt nő a téma iránt. Ebben a szektorban a károk mértéke százszor nagyobb, mint akár a bankkártyákkal való visszaélések esetében, a védekezésre fordított összegek ugyanakkor jóval alacsonyabbak. A tapasztalt bűnözői körök egyre inkább észlelik ezt, és világszerte az egészségügyi csalások felé mozdulnak."

forrás: MOK

dr. Bágyi Péter - radiologia.blog@gmail.com