11
02/2011
0

A Radiológia Európai Napja - Miskolcon

EDoR Logo

Wilhelm Conrad Röntgenre emlékezik Európa radiológus társadalma halálának
(1923. február 10.) évfordulóján
 
A Borsod Abaúj Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktatókórház és a Miskolci Egyetem csatlakozva az Európai és Magyar Radiológus Társasághoz
Tudomány határok nélkül
címmel
tudományos emlékülést tart a B.A.Z. Megyei Kórház nagy előadó termében
2011. február 11.-én 10.00 órakor,
melyre tisztelettel meghívjuk.
 
Üléselnökség:
Prof. Dr. Patkó Gyula (Miskolci Egyetem, rektor),
Prof. Dr. Barkai László (Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar, dékán),
Dr. Nagy Kálmán PhD. (osztályvezető főorvos, országgyűlési képviselő),
Dr. Csiba Gábor (B.A.Z. Megyei Kórház és Egyetemi Oktatókórház, főigazgató főorvos).
 
Tudományos program:
Moderátor: Prof. Dr. Lombay Béla (Miskolci Egyetem, B.A.Z. Megyei Kórház, Radiológia, megyei szakfelügyelő főorvos)
  • Prof. Dr. Lombay Béla: 1. Európai Radiológiai Nap jelentősége (15’)
  • Prof. Dr. Paripás Béla (Miskolci Egyetem): Wilhelm Conrad Röntgen a fizikus. A röntgensugár nem orvosi alkalmazása.(15’).
  • Dr. Szabó Tóth Kinga (Miskolci Egyetem): A röntgensugár felfedezésének társadalmai (egészségügyi) hatásai (15’).
Amiről Röntgen még nem tudhatott:
  • Dr. Lakatos Andrea (B.A.Z. Megyei Kórház): A röntgenvizsgálatok „kontraszt fokozása” (10’).
  • Dr. Kostyál László (B.A.Z. Megyei Kórház): Az erek betegségeinek gyógyítása röntgensugár alatt (10’).
  • Dr. Fazekas Péter (Markhot Ferenc Kórház, Eger): Röntgen sugár 3 dimenzióban (10’).
  • Dr. Kis Zsuzsanna (Markhot Ferenc Kórház, Eger): Vizsgálatok sugár nélkül (10’).
  • Kiss Máté: ((B.A.Z. Megyei Kórház): Röntgen alázatos szolgája: Ne felejtsük el a hagyományos röntgent! (10’).
Zárszó
 

dr. Bágyi Péter - radiologia.blog@gmail.com

10
02/2011
0

Európai Radiológiai Nap

10
02/2011
0

Európai Radiológiai Nap

10
02/2011
0

Európai Radiológiai Nap

10
02/2011
0

A Radiológia Európai Napja - a radiológia határai II.

EDoR LogoÉvente több ezer olyan boncolást végeznek világszerte, amelynek során nem nyitják fel a holttestet.
Az eljárást virtopsziának - virtuális autopsziának (boncolásnak) nevezték el. Michael Thali, a Berni Egyetem professzora kollégáival fejlesztette ki a rendszert, amelyet 2006 óta alkalmaznak a svájci fővárosban is a váratlan vagy nem természetes okokból bekövetkezett elhalálozási esetek okának kiderítésére. A módszer az esetek 80 százalékában bizonyult hatékonynak. A virtuális boncolás előnyeit sorolva a professzor rámutatott, hogy az eredményeket a számítógép szolgáltatja, így a digitalizált adatokat a világhálón keresztül el lehet juttatni a vizsgálatot kérő intézményeknek, szakembereknek. A virtuális autopszia körülbelül félórát vesz igénybe. Az elhunytat egy robotkar által mozgatott szkenner „letapogatja”, a test kontúrjait rögzíti. Az eredményeket számítógép értékeli ki. A rétegfelvételeket készítő komputeres tomográf (CT) kimutatja a csontváz sérüléseit és az agykárosodást, a mágneses rezonancia vizsgálat viszont a lágyszövetekről szolgáltat árnyaltabb képeket. Az angiográfia révén a tudósok az erek belsejébe „leshetnek” be.

Anders Persson (Center for Medical Image Science and Visualization - CMIV, Svédország) olyan 3D-s technológiát (elsősorban CT alapú megjelenítés - 16 szeletes CT) használ, amellyel bepillantást nyerhet az emberi testbe.

Színes 3D rekonstrukciók élőkről és halottakról. Ezzel a technikával készült képeken élesen kivehetők a csontváz, a belszervek pontosabban, mint a hagyományos röntgenfelvételen.

Anders Persson és kollégái (a Linköpingi Egyetem munkatársai) a következő eljárásokat alkalmazzák: CT, MR, hagyományos röntgen és ultrahang. Persson különböző csőfeszültséggel kísérletezik (CT), valamint kifejlesztetetett egy új szoftvert, amely a felvételeit digitálisan feldolgozza és minden szövetet más-más színnel jelez, így előáll a különböző szövetképekből álló 3D-s kép.

Ezzel technológiával virtuális boncolást is lehet végezni: a képernyőn láthatóvá válnak a különböző belső sérülések és vérzések.

Perssont "találmányáért" Lennart Nilsson-díjjal jutalmazták. Ezt a díjat minden évben a legkiemelkedőbb tudományos fotográfiai teljesítményért ítélik oda Svédországban. Anders Perssonn 55 éves, a Linköpingi Egyetem Orvosi Képalkotási Diagnosztikai Centrumának (CMIV) igazgatója. Pályafutása elején röntgenasszisztensként dolgozott, majd radiológiát tanult Svédország legnagyobb orvosi főiskoláján, a Karolinska Isntitutban. 2002-ben kezdte kiépíteni Linköpingben a CMIV-t, irányítása alatt ma több mint 100 munkatárs vesz részt a különböző fejlesztésekben.

forrás: WEBBeteg, stern.de, popsci.com - MTI


 

 

 

dr. Bágyi Péter - radiologia.blog@gmail.com

10
02/2011
0

A Radiológia Európai Napja - a radiológia határai I.

 EDoR Logo

A paleoradiológia és a múmiakutatás már több mint száz éves múltra tekint vissza, mind hazai, mind nemzetközi radiológiai munkahelyek munkálkodnak azon, hogy a régmúlt időkről minél szélesebb információkkal rendelkezzünk, minél pontosabb képet kaphassunk. Ennek legfontosabb egyik pillére a képalkotó diagnosztikában a komputer tomográg, a CT.

Hazai múmiakutatás is zajlik interdiszciplináris keretek között. 2007 áprilisában került sor a természettudományos vizsgálatsorozatra, amelyet több neves hazai intézet összefogásával végzett el kutatócsoportunk. Elsődleges cél az volt, hogy megtudjuk, természetes vagy mesterséges múmiáról van-e szó, valamint hogy kiderítsük, a kalocsai érsek valóban arzénmérgezés következtében halálozott-e el 1710-ben, vagy a gyilkosság teóriája csupán legenda.
A vizsgálatsorozatot noninvazív technikai eszközökkel végezték el, úgymint: CT, hagyományos röntgen, energiadiszperzív röntgen, röntgenfluoreszcens analizátor, 3D optikai digitalizáló mérőrendszer, endoszkóp és 3D rapid-prototyping nyomtatás.

A vizsgálat eredményei alapján megállapítható, hogy Pál érsek testét mesterségesen mumifikálták. A kutatás cáfolja az arzénmérgezéssel kapcsolatos korábbi feltételezéseket. A koponya-CT-vizsgálatok 1 mm alatti szeletvastagságban történtek, így a felvételek alapján 3D rapid-prototyping eljárással nyomtatott koponyamásolat megfelelő pontosságú és részletgazdagságú egy későbbi arcrekonstrukció készítéséhez.

A Chachapoya kultúrát - “a felhők népét” - jólét jellemezte. Az Amazonas őserdeiben virágzott a IX. Sz.-tól, míg az Inkák meg nem érkeztek az 1400-as évek végén, majd a spanyol hódítók az 1500-as években.
Bécsben a múmiákon egésztest CT vizsgálatokat végeztek, egy 64 szeletes MDCT készülékkel (Brilliance CT 64-szeletes, Philips), nagy felbontással a halántékcsontokról, fogakról, valamint három további temetkezési tárgyról, standard felbontásban. Virtuálisan még a múmiákat fedő kötszereket is sikerült eltávolítani.

A Pa-Ib múmiát eredetileg 2006-ban vizsgálták 8 szeletes szkennerrel. Az akkori cél az volt, hogy megállapítsák a múmia egyiptomi származását. Ugyanis a Pa-Ib múmia a bridgeporti Barnum Múzeum fő látványossága, melyet állítólag P. T. Barnum felesége szerzett a múzeum számára az Egyiptomi Konzulátuson keresztül az 1890-es években. Az akkori vizsgálatok megerősítették, hogy a Pa-Ib származása hiteles, és nem pedig Barnum egyik jól kigondolt szélhámossága.

„Ezeket a múmiákat az teszi igazán fantasztikussá, hogy valójában olyan emberekről van szó, akik mintegy 3500 éve jártak a földön. Ez pedig lenyűgöző. A testben benne van az egykori élet minden titka. Az ember életének története valóban meg van írva a csontjaiban, és egy 64-szeletes CT segítségével ezeket a titkokat felszínre is tudjuk hozni. Olyan ez, mint egy 4000 oldalas könyv, ahol mi a nyomdahibákat keressük.”

A thébai templom feltételezett papnője, az egyiptomi Meresamun választékosan díszített szarkofágja, érintetlen és teljesen zárt maradt a Chicagói Egyetem Keleti Intézet Múzeumában, ahová több mint 80 éve került. A csodálatos dekoráció megrongálódásának kockázata miatt a kutatók vonakodtak a szarkofágot belül is megvizsgálni.

A legmodernebb CT-szkennelési technológia eredményeként a kutatók a közelmúltban kiváló minőségű háromdimenziós képeket tártak a világ elé a nőről, aki konzervált állapotban fekszik a csodálatosan festett szarkofágjában. A vizsgálatot 1991-ben már elvégezték egy 64 szeletes CT szkennerrel, de most megismételték azt egy Philips 256 szeletes Brilliance iCT szkennerével. A Brilliance iCT szkenner használatával a kutatók képesek voltak rendkívül részletes háromdimenziós képeket létrehozni anélkül, hogy a törékeny maradványokat kitették volna a környezet ártalmainak.

források:

dr. Bágyi Péter - radiologia.blog@gmail.com

10
02/2011
0

Tudomány és áltudomány a képalkotó diagnosztikában – mikor higgyünk a szemünknek?

A radiológia (képalkotó diagnosztika) az orvostudomány egyik legdinamikusabban fejlődő ága, aminek hátterében a fizikai, számítástechnikai, gyógyszertani, molekuláris biológiai és genetikai tudományterületek gyors integrálása áll. A fejlődési folyamat olyan gyors, hogy sokszor nehézséget jelent az új felfedezések, megoldások helyének, értékének pontos megítélése. Tekintve, hogy e módszerek sokszor igen költségesek és alkalmazásuk nem mindig teljesen kockázatmentes, nagyon fontos megalapozott döntést hozni az egyes új módszerek gyakorlati alkalmazásáról, a kivizsgálási algoritmusba illesztésükről. A döntési folyamat időigényes, bonyolult, nagy szaktudást és a szabályok maradéktalan betartását igényli. Mivel a lakosság körében az egészségi állapottal kapcsolatos kérdések iránti érdeklődés kiemelkedő, és jelentős az igény a gyors és megbízható állapotfelmérésre, a betegségek gyors és megbízható kimutatására, nagy a kísértés, hogy nem kiérlelt, esetleg tudományosan, szakmailag nem teljesen megalapozott eljárásokat – a szabályos értékelést, tudományos kontrollt megkerülve – mutassanak be a laikus közönségnek. Az ilyen eljárás etikailag és szakmailag egyaránt megkérdőjelezhető, eredménye szélsőséges esetekben egészségkárosodás, de legalábbis az egészségügyi ellátórendszer felesleges (túl)terhelése lehet.

EDoR Logo


Az előadás áttekinti a képalkotó diagnosztika fejlődésének eddigi eredményeit, lehetséges fejlődési irányait, a fejlesztés dilemmáit és buktatóit, és bemutatja a megalapozatlan eljárások bevezetésére tett kísérleteket is.

"Tudomány és áltudomány a képalkotó diagnosztikában – mikor higgyünk a szemünknek?" címmel adott elő a Szabadegyetem – Szeged sorozat keretében, 2009. november 11.-én, Palkó András (tanszékvezető egyetemi tanár SZTE ÁOK Radiológiai Klinika)

Az előadás megtekintése:

Modemes változat (méret:192x144 sávszélesség:40kbps)
Szélessávú I változat (méret: 320x240 sávszélesség: 200kbps)
Szélessávú II változat (méret: 384x288 sávszélesség: 500kbps)
LAN változat (méret: 640x480, sávszélesség: 1000kbps)

forrás: u-szeged.hu

dr. Bágyi Péter - radiologia.blog@gmail.com

10
02/2011
0

A radiológia alapvető szerepe a daganatok ábrázolásában

A képalkotás elengedhetetlen eszköze a modern orvostudománynak, ennek ellenére kevés beteg tud arról, hogy mennyire fontos. A rák kiszűrésétől és gyógyításától a stroke vagy sérülések gyors kimutatásáig radiológusok dolgoznak azon, hogy az orvostudomány minden területén életeket lehessen megmenteni.
A lakosság figyelmének felhívására az Európai Radiológus Társaság február 10-ét az Európai Radiológia Napjának nyilvánította. Ez a nap a röntgensugár felfedezőjének, Wilhelm Conrad Röntgennek a halálozási évfordulója. A legtöbb európai ország radiológiai társasága csatlakozott a kezdeményezéshez, így a Magyar Radiológusok Társasága is, amely egyik fő témájának a daganatok képalkotását nevezte ki.

EDoR Logo

A daganatos betegek sorsának alakulásában a képalkotásnak döntő szerepe van a folyamatosan növekvő számú lakosságban.
A gyógyító orvosok egyre inkább támaszkodnak a képalkotó módszerek eredményeire, amikor a különböző daganatellenes kezelések hatásosságát akarják megítélni. A múltban a radiológusok munkája a daganatok méretének lemérésére korlátozódott, manapság a különböző jellegű képalkotó módszerek segítségével pontosan meg tudják ítélni a daganatok működési tulajdonságait is. Radiológusok vizsgálni tudják a daganatok vérellátását, a sejtek sűrűségét, bizonyos daganatok finomabb szerkezetét és meg tudják határozni a daganatok elhalását is.

Ez az információ azért nagyon fontos, mert ez teszi lehetővé a személyre szabott kezelést, azaz a beteg pontosan olyan gyógyszert vagy sugárkezelést kaphat, amire szüksége van. Specialisták szerint a betegek célzott gyógykezelése javítja a daganatok visszaszorításának esélyeit.

Ennek érdekében a magyar kórházak nagy pontosságú computer tomográfiás (CT) készülékeket alkalmaznak, amelyek röntgensugarak és számítógépek segítségével az emberi test szelet- vagy három dimenziós képeit is elő tudják állítani. A mágneses rezonancia (MR) és ultrahang eszközök röntgensugár használata nélkül hasonló célokra használhatók. Sajnos hazánkban finanszírozási megszorítások miatt korlátozott a modern vizsgálóeszközök használata – mondta Forrai Gábor, a budapesti Állami Egészségügyi Központ Radiológia osztályvezető főorvosa – sem a diagnosztikai, sem az intervenciós terápiás eljárások nem működnek teljes kapacitással, hosszúak az előjegyzési idők.

A daganatos betegség túlélési esélye lényegesen jobbak, ha a daganatot korábban fedezik fel. Ez hozzásegítik az onkológusokat és a radiológusokat az egyéni terápiák tervezéséhez.

Magyarország 2001-ben szűrőprogramot indított az emlőrák ellen, amely az egyik, a világon legelterjedtebb daganatfajta. A kezdeményezés kiváló eredményeket hozott. “Ez egy nagyon sikeres program, az eredmények megfelelnek az európai előírásoknak. A magyar szűrést jó modellként tartják számon a közleményekben.” mondta Forrai, a Magyar Radiológusok Társasága Emlődiagnosztikai Szekció főtitkára.

A hazai radiológusok a kezelések hatásának megítélését a nemzetközileg elfogadott RECIST kritériumok szerint végzik.
A tüdő és vastagbélrák szintén gyakori megbetegedések Magyarországon. Sok onkológiai témájú study zajlik az országban, a daganatok molekuláris tulajdonságainak kutatása is intenzíven folyik.

A daganatok diagnosztikájának területén folyamatos a fejlődés, ezért a 100 körüli speciálisan onkológiai képalkotással foglalkozó szakember rendszeres továbbképző tanfolyamokon vesz részt. Két évvel ezelőtt egy speciálisan magas követelményeket állító vizsga került Magyarországon bevezetésre: az emlődiagnosztikai jártassági vizsga. „Már körülbelül 60 fő sikeresen megszerezte ezt a képesítést“ mondta Forrai, az egyik vizsgáztató.
Ez a megmérettetés biztosítani fogja, hogy a minőségi előírások színvonala emelkedhessen és a betegek egyre személyesebb kezelésekben részesülhessenek, miközben Magyarország szerepe a kutatásban is növekedhet.

forrás:

dr. Forrai Gábor PhD.
osztályvezető főorvos
Állami Egészségügyi Központ Radiológia Osztály

dr. Bágyi Péter - radiologia.blog@gmail.com

10
02/2011
0

Radiologia.hu

EDoR Logo"Internetes léptékekben számolva, a múlt ködébe vész az a három évvel ezelőtti vitorlázás, amely alatt – a Balaton közepén – kialakult az alapkoncepció. Jómagam, a Kórház szaklap fiatal lapmenedzsereként érzékelve a nyomtatott egészségügyi kommunikáció körül lassan fogyatkozó levegőt, azon gondolkoztam, hogyan és melyik szakma támogatásával lehetne egy működőképes orvosi-egészségügyi portált létrehozni, a hajó kapitánya, Bogner Péter professzor pedig a webes megoldások oktatásban, továbbképzésben való felhasználását, a virtuális klinika titkát kereste. A két koncepció összekapcsolódott, kibővült, és új szakmai és üzleti szereplők léptek színre.
Bágyi Péter főorvos személye már ismert volt, hiszen a Magyar Radiológusok Társasága tagsága és vezetősége számára, a socrad.hu portál szerkesztőjeként az ő személye azonos volt az internettel. Berényi Ervin tanár úrról tudtuk, ő a tulajdonosa a radiologia.hu domain névnek. Egy kezdeti találkozón koncepciójával meggyőzött bennünket aktivitásáról, szakmai nyitottságáról, interdiszciplináris szemléletéről, így ő is a csapat része lett. Az sem okozott gondot, hogy a találkozó után kiderült, adminisztratív mulasztás miatt elveszett a radiologia.hu domain név használati joga. Sebaj, jött egy ötödik és hatodik, az informatikai szakértelmet és az üzleti kompetenciát a projektbe beemelő szereplő, és a radiologia.hu domain nevet visszavásároltuk akkori tulajdonosától. Már hatan voltunk."

"A jövő a tartalomról szól, a radiológia számára is. A film nélküli működés már egyre több magyar radiológiai osztályon is valóság, és előreláthatólag lehetővé válik az intézményekben is a papír nélküli tevékenység bevezetése, bár ez még legalább egy évtizedet várat magára. Az egymással összekötött, webalapú rendszerek azok, amelyek megteremtik a jövő radiológiai tevékenységének alapjait. Ennek egyik megvalósulási formája az országos lefedésű teleradiológiai hálózatok kialakulása, a régióspecifikus leletezés térnyerése, és a nagy radiológiai ellátóközpontok megvalósulása – természetesen a jelenlegi állami finanszírozási környezetben, köztulajdonú szolgáltatókkal és alvállalkozó radiológus szakemberekkel.
Ebben a környezetben kell a radiologia.hu-nak is minél szélesebb információtömeget nyújtani annak a néhány ezer képalkotó diagnosztikai szakembernek, akiken – legyünk tisztában vele! – a magyar egészségügyi ellátórendszer működése nagymértékben múlik. Olyan körülmények között, amikor egyre nagyobb a csábítás a külföldi munkavégzésre, amikor az itthoni körülmények sem mindenhol optimálisak, amikor az utánpótlás aránya egyre csökken. Nem lehet hát más a célunk radiologia.hu portálként, mint hogy a magyar radiológia iránt már elkötelezett szakembereket megtartsuk a szakmának, a medikusok közül új szakembereket szerezzünk, a közösség ismereteit bővítsük, tudásukat fejlesszük, és a szakmai, technikai és társasági információk átadására minél hatékonyabb módszertant
dolgozzunk ki – amelynek középpontjában nem a papír, nem az internet, nem a képernyő hanem az Olvasó áll."

forrás: Zöldi Péter - radiologia.hu, MAGYAR RADIOLÓGIA 2010;84(4):259–260.

dr. Bágyi Péter - radiologia.blog@gmail.com

10
02/2011
0

Traumatológiai radiológia – életeket ment

A képalkotás a modern orvoslás nélkülözhetetlen eszköze, erről azonban a betegek többsége mit sem tud. A rákdiagnosztikától és –gyógyítástól az agyi történések kórismézésén át a súlyos sérülések értékeléséig a radiológusok részesei a gyógyításnak, életmentésnek az orvoslás minden területén. A közvélemény tájékoztatása érdekében az Európai Radiológus Társaság 2011 február 10-ére, Wilhelm Conrad Röntgen, a röntgensugár felfedezője halálának évfordulójára meghirdeti az Európai Radiológia Napját. A legtöbb európai nemzeti társaság, köztük a Magyar Radiológusok Társasága is csatlakozott a kezdeményezéshez, vállalva többek között a radiológusok szerepének bemutatását a sérülések ellátásában.

EDoR Logo

Mit teszel, ha megsérülsz sportolás közben, autóbaleset következtében, vagy akár egy séta közbeni rossz mozdulattól? Elmész a kórház sürgősségi osztályára, hogy felmérjék és rendbe hozzák a kárt. A felmérés legjobb módja a képalkotó diagnosztika, amely a lehető legpontosabb és leggyorsabb képet biztosítja a sérülésről.

A szegedi egyetem radiológiai klinikáján számtalan esettel találkoznak a közönséges háztartási sérülésektől, mint pl. a csukló- és bokatörések, a súlyos motor- és autóbalesetek okozta traumákig.

 

“Naponta kb. 10 és 50 közötti sürgősségi esetet látunk el különösen fizetésnapokon, fagyos, csúszós reggeleken és a nagy mezőgazdasági munkák idején. Mivel mind többen járnak autóval, a súlyos, többszörös sérülések száma is növekszik, különösen a hétvégéken, amikor az alkoholtól, vagy néha drogoktól befolyásolt fiatalok engedik magukat szabadjára. Szerencsére ma már a legtöbben használják a biztonsági övet és légzsákkal felszerelt autót vezetnek” mondja Palkó András, a Szegedi Egyetem radiológus professzora.

 

Az egyszerűbb esetek csak korrektül elvégzett röntgenvizsgálatot igényelnek. A súlyos, többszörösen sérült betegek esetében a traumatológusok általában az ún. FAST ultrahangvizsgálatot (a hasüreg gyors áttekintése) kezdeményezik, melynek eredményét a radiológusnak kell megerősíteni, már csak jogi megfontolásokból is.

 

Legtöbbször azonban ezek a betegek számítógépes rétegvizsgálatra (CT) kerülnek, amellyel megítélhető az esetleges koponyaűri sérülés, vagy a légmell (amely az egyik leggyakoribb következménye a tompa mellkasi sérülésnek, de “ezzel a vizsgálattal tudjuk kizárni a medenceöv  töréseit, a nagyerek szakadását és a hasi szervek sérüléseit is” teszi hozzá Palkó professzor.

 

A CT, amely röngensugarak és számítógép segítségével készít metszeti és 3 dimenziós képeket a test belsejéről, az egyik legmegbízhatóbb képalkotó diagnosztikus eszköz. Alkalmazása egyebek mellett a sérülések diagnosztikájában is igen jelentős mértékben növekedett az elmúlt évtizedekben, és ez javítja a gyógyulás esélyeit. Az egész test CT vizsgálata kevesebb mint 20 másodperc alatt tájékoztat a beteg állapotáról, ami különösen a rossz állapotú sérültek esetében jelentős, hiszen ilyenkor a kilátások a gyors diagnózistól és terápiától függnek

A szegedi egyetemi klinikai központ egy 64 szeletes helikális CT-t használ, amely pontosan erre alkalmas. Mivel az épületben ez az egy berendezés üzemel, fontossági sorrendbe kell állítani az eseteket. “Így is boldogulunk, de azért egy második, csak sürgősségi vizsgálatokra (nem csak a sérültek, hanem agyvérzés, tüdőembolia, stb. ellátására is) alkalmazott berendezés nagyon hasznos lenne” mondja Palkó dr.

 

A gyermekek töréseit is egyszerű röntgenvizsgálattal mutatják ki. A bonyolultabb esetek itt is sürgősségi CT-t igényelnek, ám esetükben a radiológusok igyekeznek a sugárdózist a lehető legnagyobb mértékben csökkenteni, hiszen a gyerekek fokozottan érzékenyek a sugárzásra. “Speciális CT-protokollok segítségével igyekszünk a dózist csökkenteni, de a röntgenben is törekszünk a felvételek ismétlését elkerülni” mondja Palkó dr.

A mágneses rezonancia képalkotás (MRI) a mágneses teret és nem-ionizáló elektromágneses sugárzást használó technika esetenként a CT hasznos alternatívája lehet.

A magyarországi sürgősségi rendszer jelentős átalakuláson ment át az elmúlt évtizedben. “Megkezdődött az egykapus ellátóhelyek kialakítása, de további jelentős fejlődésre van szükség, többek között a szakszemélyzet kialakításában is” vélekedik Palkó professzor. “Ezen a területen elmaradás tapasztalható, hiszen legtöbbször a traumatológus vagy általános sebész, esetleg ideggyógyász vagy belgyógyász fogadja a sürgősségi esetet és szükség esetén be kell hívnia a több szakismerettel rendelkező kollégát. Hasonlóképpen az általános radiológusok is ügyelnek ilyenkor, de megpróbálunk megbirkózni a helyzettel.”

Több mint 20 radiológus, 10-12 rezidens és kb. 80 asszisztens dolgozik a szegedi klinikán. “Ezek tiszteletreméltó számok, de, figyelembe véve a feladatok sokaságát néha ez is kevés” mondja.

A sürgősségi radiológus feladata több, mint a gépek kezelése és a felvételek értékelése. A többi sürgősségi ellátó szakemberrel való zökkenőmentes együttműködés a sikeres betegellátás kulcsa, különösen, ha az idő lényeges. A szegedi klinikán ez általában nem probléma. “Nagyon jól, hatékonyan tudunk együttműködni” mondja Palkó dr., hangsúlyozva annak fontosságát, hogy az ellátóhelyek kellően közel legyenek egymáshoz.

forrás:

Prof. dr. Palkó András
tan­szék­ve­ze­tő egye­te­mi ta­nár
SZTE ÁOK Ra­dio­ló­gi­ai Tan­szék

dr. Bágyi Péter - radiologia.blog@gmail.com