12
05/2011
0

Az európai fejlődés nyomában

Március elején vette át hivatalát prof. dr. Palkó András, az Európai Radiológiai Társaság (ESR) elnöke. Két hónapos tevékenysége után nemzetközi és itthoni benyomásairól beszél.

Professzor úr, mekkora szakmai társaság az ESR?

Szívesen büszkélkedünk a számokkal: 52 ezer taggal, 10 szubspeciális társasággal, 42 nemzeti radiológiai társasággal. Mi vagyunk a világ egyik legnagyobb létszámú orvosi társasága, ám ennél sokkal többről van szó. A bécsi irodában 72 munkatárs dolgozik, ami nagyon soknak hangzik, de a társaság működését és a feladatok mennyiségét tekintve nagyjából ennyi emberre van szükség. Komplex, kiforrott és jól kiegyensúlyozott döntéshozatali rendszert működtetünk: az igazgatótanács, az alelnökök és az elnök felelősek mindenért, aláírási joggal az elnök rendelkezik. Ezért nincs olyan folyamat, amit ne kellene látnom és átlátnom. Naponta 20-25 e-mail érkezik, időnként meglehetősen terjedelmes csatolmányokkal, amelyeket át kell nézni. Így hát a munka időigénye és komplexitása lepett meg elsősorban, illetve az, hogy mennyi minden történik a társaságban.

Mi minden zajlik egy időben?

Az egyik legfontosabb tevékenység a publikációs háttér. A „European Radiology” folyóirat minden tagunkhoz eljut. Ezzel párhuzamosan működik az „Insights into Imaging” elektronikus folyóirat, aminek ugyanolyan hátteret kell kialakítani, mint egy nyomtatott újságnak. Emellett van egy elképzeléseim szerint újraformálódó, a jelenleginél interaktívabb elektronikus hírlevél, és indítunk egy tudományos eredményekről szóló hírlevelet is. Szintén fontos a szakmai továbbképzés. Folyamatosan karban tartjuk az európai curriculumot, megszervezzük az ezt lezáró vizsgát. Idén először tartottuk meg a márciusi bécsi kongresszuson az európai vizsgát, aminek lesz folytatása: kihelyezett vizsgák a nagy nemzeti kongresszusokon. Ahhoz, hogy az európai curriculumból eredményes vizsga legyen, oktatási eszközöket kell biztosítani. Ehhez készítünk egy elektronikus képzési bejáratot, ahonnan az összes létező oktatási eszköz elérhető lesz: kongresszusi előadások, poszterek, esetgyűjtemények és önértékelési rendszer.

forrás: radiologia.hu
dr. Bágyi Péter - radiologia.blog@gmail.com

11
05/2011
0

Radiológia - Oktatás, képzés, szakmapolitika

Március elején vette át hivatalát prof. dr. Palkó András, az Európai Radiológiai Társaság (ESR) elnöke. Két hónapos tevékenysége után nemzetközi és itthoni benyomásairól beszél.

Részt vesznek a képzésben is?

Meglehetősen komplex képzési tevékenységet folytatunk. Az ESOR, az Európai Radiológiai Iskola önmagában is hatalmas szervezetté nőtte ki magát, elképesztő mennyiségű helyszíni kurzust, ösztöndíjakat csereprogramokat szervez, nem csak Európában, hanem a stratégiai szempontból egyre inkább megkerülhetetlenné váló Kínában, az erőteljesen fejlődő Dél-Amerikában, és erősen gondolkodunk a szub-szaharai Afrikában is. Van üzleti jellegű képzésünk Szaúd-Arábiában és Dubaiban is, amelynek elsődleges célja az árbevétel termelése. Az afrikai kapcsolatokat lelkiismereti kérdésként kezeljük. Azt érzékeljük ugyanis, hogy a szub-szaharai, vidéki Afrikában olyan mértékű a szakmai elmaradottság, amelyen nem lehet segíteni. Ezért velük együtt kell kitalálni, hogy miben és hogyan léphetünk közösen előre.

Mekkora költségvetésből gazdálkodik a társaság?

Az ESR büdzséje meghaladja a tízmillió eurót, aminek zömét az éves bécsi kongresszus hozza. A 10 eurós éves tagdíj, az újságok előfizetési díja nem eredményeznek meghatározó árbevételt. Sokkal jelentősebb viszont az iskola költségvetése, amelyet a társaság szponzorációjából működtetünk. Kutatásszervezési és tudományos tekintetben meghatározó a márciusi bécsi ECR kongresszus, amely óriási tudományos és továbbképző fórum, évente húszezer látogatóval.

Milyen szakmapolitikai tevékenységet folytatnak?

Az Európai Unió egyre aktívabban szabályozza a medicinális területet. Ez helyes törekvés, de sok esetben a józan ész érdekében nekünk kell fellépnünk. Például a mágneses munkakörnyezetben dolgozókra vonatkozó, tervezett szabályok megakadályozhatják a nagy térerejű MR-berendezések európai elterjedését. Az orvosi berendezések sugárvédelmi és technológiai értékelésének bevezetésével az új generációs CT-berendezések elavulttá válhatnak, mire engedélyt kapnak. Ezek ellen felszólalunk. De foglalkozunk az európai szakképzéssel kapcsolatos szabályozás változásaival, a határon átnyúló egészségügyi szolgáltatások szabályozásával, vagy például az Európai Gyógyszerészeti Ügynökség (EMEA) gadolinium tartalmú kontrasztanyagokkal kapcsolatos állásfoglalásával, és annak gyakorlati radiológiai alkalmazásával is.

forrás: radiologia.hu
dr. Bágyi Péter - radiologia.blog@gmail.com

10
05/2011
0

Radiológia - Európa vs. Magyarország

Március elején vette át hivatalát prof. dr. Palkó András, az Európai Radiológiai Társaság (ESR) elnöke.

Az ESR elnöki székéből hogyan értelmezhető a magyar egészségügy lemaradása?

Ha a bécsi kongresszuson üldögél az ember, az a benyomása, hogy borzasztó az elmaradás. Ám ha a mindennapi életben szemlélődünk, kiderül, hogy el vagyunk ugyan maradva, de nem annyira súlyos a helyzet. Különösen akkor, ha a kelet-közép-európai országokkal vetjük össze magunkat. Persze, az elmaradás okát nehéz pontosan definiálni. Vannak Magyarországon olyan szigetek, ahol európai minőségű felszereléssel európai képzettségű szakemberek dolgoznak, és vannak olyan helyek, ahol tetten érhető és lényegi a lemaradás. A statisztikák szerint nagydiagnosztikai eszközök tekintetében jelentősen el vagyunk maradva, ha a szakorvosok számát nézzük, az európai középmezőnybe tartozunk. Ha viszont azt vizsgáljuk, hogy milyen a radiológus szakorvosi létszám földrajzi eloszlása és képzettsége, nem nehéz itthon komoly diszfunkciót felfedezni.

Mi az alapvető különbség a humán erőforrás megbecsülésében?

Itthon a speciális finanszírozási viszonyok hektikussá teszik a munkát. A finanszírozási korlát egyfelől holtidőket, üresjáratokat eredményeznek, másrészt a kihasznált időszakokban iszonyú túlterhelést zúdítanak a dolgozókra. Leginkább ezért olyan vonzó sokak számára az a nyugat-európai élmény, hogy a napi tíz CT-lelet közben lehet egy kicsit kávézni, beszélgetni, ami nem holtidő, hanem feltöltődésre, eszmecserére szolgál, és ettől jobb lesz a munka minősége. Ez nekünk nem adatik meg. Így hát, ha röviden kell válaszolni, a helyzet nagyon elszomorító. Ám ez nem a radiológia, hanem a magyar egészségügy helyzete. Nem igazán szerencsés ezt a szakmát az ellátórendszerből kiragadva vizsgálni, hiszen magán viseli annak összes problémáját.

Hogyan látja a technológia itthoni helyzetét?

Az elmúlt években számos olyan beruházás valósult meg, amire büszkék lehetünk, és ami segít bennünket az európai fejődés nyomában maradni. Ezek azonban nem elegendőek ahhoz, hogy áttörést érjünk el. Egymillió emberre ugyanis még mindig fele-harmada CT, MR vagy DSA jut, mint az európai átlag. Ráadásul, a jelenlegi finanszírozás mellett ezeket sem működtetik teljes munkaidőben.

forrás: radiologia.hu
dr. Bágyi Péter - radiologia.blog@gmail.com

07
03/2011
0

Magyar radiológus az ESR új elnöke

Hétfőn reggel tartják az Európai Radiológus Társaság (ESR) rendes közgyűlését, melyen beiktatják az ESR elnökének Palkó András professzort.

dr. Bágyi Péter - radiologia.blog@gmail.hu

22
02/2011
0

Európai radiológia - magyar radiológia

Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal adatai szerint 1468 fő szerepel az alap nyilvántartásban mint radiológus vagy röntgenológus. Ebből 1202 orvos szerepel a működési nyilvántartásban. Érvényes működési nyilvántartási igazolással a radiológiai szakterület végzésére 954 fő rendelkezik. Gyakorlatilag ők végzik a teljes lakosság ellátását. Az arány egyébként megfelel az európai átlagnak.

A magyar radiológus társadalomra jellemző az elöregedés, s amelyik kórházban nincs radiológus státusz, ott jellemzően nem vesznek fel ilyen végzettségű szakorvost. Emiatt kevesebben tudnak bekerülni a frissen végzettek közül ebbe a rendszerbe, mint ahányan szeretnének.

A magyar radiológusok évente milliós számban végeznek diagnosztikai képalkotó vizsgálatokat, illetve behatárolt számban az intervenciós radiológia területéhez tartozó beavatkozásokat. A vizsgálatok száma nem marad el az európai átlagtól. Ez azonban pillanatnyilag csak úgy tartható, ha egy magyar radiológus műszakonként átlagban 35 leletet, diagnózist készít.

A túlterheltséget remélhetőleg csökkenti majd az a folyamat, amelynek során az analóg rendszereket a digitális képalkotásra képes eszközök váltják fel, illetve megtörténik az arra alkalmas hagyományos műszerek korszerűsítése.

A fejlesztések eredményeként az elmúlt években hazánkban is egyre több olyan diagnosztikai központ jött létre, ahol a legmodernebbnek számító képalkotási módszerek alkalmazásával állítanak fel diagnózisokat vagy végeznek az intervenciós radiológiai műtéteket. Ezeknek a rendszereknek a gyors adaptációja és hatékony működtetése valóban világszínvonalon képzett radiológus szakembergárda meglétét feltételezi. Közülük szép számmal részt vesznek az innovációt szolgáló kutatásokban, fejlesztésekben is. Bár a legtöbb radiológiai innováció indusztriálisan igen fejlett kontextusokban jön létre, a magyar tudomány is produkált pl. a képfelbontások területén figyelemreméltó újdonságokat.

A magyar képalkotó diagnosztika nemzetközi elismertségének bizonyítéka, hogy Prof. Dr. Palkó András személyében márciustól magyar elnöke lesz a mintegy 50 ezer szakembert tömörítő Európai Radiológusok Társaságának.

Palkó Andrást tavalyelőtt választották meg az európai szervezet úgynevezett második alelnökévé, majd tavaly automatikusan vált első alelnökké. A szervezet szabályzata alapján lesz márciustól egy éven át a társaság elnöke. Azt követően még egy esztendőre "levezető elnök" lesz, akkor az Európai Unió szerveivel, intézményeivel való kapcsolattartás lesz a feladata.

Ezekről a pozíciókról interneten szavaznak a világ második legnagyobb, a kontinens valamennyi nemzeti társaságát magában foglaló radiológiai szervezetének tagjai, rendszerint az éves kongresszus előtt. Az idei, március elején Bécsben tartandó rendezvényen mintegy 20 ezer szakember vesz majd részt, ott mutatják be az új szakorvosi berendezéseket is.

Az Európai Radiológusok Társaságának egyik fontos feladata a radiológusokat érintő "jogalkotás és jogalkalmazás megfelelő szakmai befolyásolása", illetve a tudományos-szakmai résztvevők összefogása. Az egyes országok szakemberei nagyon különböző szinten képzettek, ezért az egységes európai szakvizsga megvalósítása érdekében is tesznek a közeljövőben lépéseket.

forrás: Magyar Radiológusok Társasága, egeszsegkalauz.hu, medicalonline.hu

dr. Bágyi Péter - radiologia.blog@gmail.com

23
07/2010
0

Az európai radiológiai tevékenység helyzetéről

Az MRT XXV. kongresszusi kerekasztala körül a szakma számára elengedhetetlenül fontos témákról esett szó. A kerekasztal beszélgetés témái a következők voltak:

  • az európai , illetve a magyar radiológiai tevékenység helyzete,
  • közfinanszírozott és vállalkozási formák a radiológiában,
  • a teleradiológia helyzete,
  • az oktatás-képzés-továbbképzés kérdései és a kutatás.

Az európai radiológiai tevékenység helyzetéről prof. dr. Palkó András számolt be.

Palkó András professzor, mint az Európai Radiológiai Társaság alelnöke kifejtette annak fontosságát, hogy Európában végre létrejött egy olyan szakmai szervezet, amely talán, a történelemben először alkalmat nyújt arra, hogy nem csak a nagylétszámú, hanem a kisebb országok is bekapcsolódjanak az európai tudományos és szakmapolitikai közéletbe.

A jelenlegi Európai Radiológiai Társaság úgy jött létre, hogy a 2004-ben kezdődő kb. 2-3 éves folyamat révén a korábban individuális tagsággal rendelkező Európai Radiológiai Kongresszus és az intézményi tagsággal rendelkező Európai Társaságok Szövetsége, létrehozta az Európai Radiológiai Társaságot (ESR), amely azóta döbbenetes fejlődésen ment keresztül. Több, mint 47 ezer tagja van, az egyik legnagyobb szakmai társaság Európában, sőt talán már a világban is.

Rekordot döntött az Európai Radiológiai Kongresszus, amely az idén elérte a 18 ezres résztvevői létszámot. Ez már lassan belép az RSNA tartományába, figyelembe véve azt is, hogy közben az RSNA-n való részvétel folyamatosan csökken.

Tudományos szempontból legalább ilyen fontos a European Radiology újság, amelynek az impact faktora rettenetes sebességgel nő. Az idén ez 3,7 de minden valószínűség szerint magasabb lesz. Igaz, hogy ennek az az ára, hogy a szerkesztőség 80-85 százalékos visszautasítási aránnyal működik.
Örömhír viszont, hogy kizárólag elektronikus formában, ebben az évben útjára indult az Insights into Imaging, amely egyelőre nem rendelkezik impact faktorral, de ebben megjelenhetnek azok a kazuisztikák, illetve szakmapolitikai információk, amelyek a European Radiology-ban nem.

2006-ban Magyarországon tartotta az ESOR első összejövetelét, különböző alap-és haladó kurzusokat, ösztöndíj programokat. Jövő évtől kezdődnek a Teachers programok is, ami azt jelenti , hogy az egyes képzőközpontokban a képzéseken résztvevő emberek hazamennek és a tudás terjesztését folytathatják.

Magyarországnak szintén fontos hír, hogy az Európai Kutató Hálózat (EIBIR) nagy hatékonysággal működik és jelentős összegű pályázatot lehetett elnyerni tőle kutatásokra. Magyarországról Kaposvár. Szeged és Debrecen nyert pályázatot e konzorcium keretében.

Megkerülhetetlen a szakma életében az Európai Unió, olyan tömegű direktívát és szabályokat generálnak. Nem csak a sugárvédelem területén, hanem ezen kívül is számos téma van, amelyel foglalkozni kell. Ez egy szakmai kihívás, komoly tanulási folyamat. Szakemberekkel való konzultációra van szükség. Erre egy példa: az MR változó elektomágneses terekkel kapcsolatos munkavédelmi direktívája. Nagyon kevésen múlt, hogy ez a korlátozás nem tette tönkre az MR-t Magyarországon és Európában, mert olyan küszöbértékeket határoztak meg, amelyek gyakorlatilag lehetetlenné tették volna, hogy a dolgozók bemenjenek az MR helységbe (Alliance for MRI Petition).

Talán az egyik első sikere volt az Európai Radiológiai Társaságnak, hogy sikerült megakadályozni a direktíva a hatályba lépését.

A határon átnyúló tevékenységek EU-s szabályozása mélyen érinti a teleradiológiával kapcsolatos tevékenységet. Kiírtak egy tendert az egyes képalkotó vizsgálatok indikációjának a meghatározására. Ez egy olyan feladat, amelyet nyilvánvalóan el kell végezni, de nehéz megtalálni hozzá azokat a szakértőket akik ebben résztvesznek.

Elhangzott még, hogy az európai standardizált szakképzés tartalmának teljes megvalósítása, még nagyon kevés helyen következett be. A cél, hogy látszódjon mi az elvárás, és ehhez létre kell hozni egy olyan európai igazolást, amely bizonyítja, hogy a tulajdonosa elsajátította az elvárt szaktudást.

forrás: radiologia.hu (ingyenes regisztráció után elérhető tartalom)

dr. Bágyi Péter - radiologia.blog@gmail.com

23
11/2009
0

Tudomány és áltudomány a képalkotó diagnosztikában – mikor higgyünk a szemünknek?

"Tudomány és áltudomány a képalkotó diagnosztikában – mikor higgyünk a szemünknek?" címmel adott elő a Szabadegyetem – Szeged sorozat keretében
Palkó András (tanszékvezető egyetemi tanár SZTE ÁOK Radiológiai Klinika)

Az előadás megtekintése:

Modemes változat (méret:192x144 sávszélesség:40kbps)
Szélessávú I változat (méret: 320x240 sávszélesség: 200kbps)
Szélessávú II változat (méret: 384x288 sávszélesség: 500kbps)
LAN változat (méret: 640x480, sávszélesség: 1000kbps)

forrás: u-szeged.hu

04
10/2009
2

Képalkotó diagnosztikáról a Szabadegyetemen

Tudomány és áltudomány a képalkotó diagnosztikában – mikor higgyünk a szemünknek?
címmel ad elő a
Szabadegyetem – Szeged sorozat keretében
Palkó András (tanszékvezető egyetemi tanár SZTE ÁOK Radiológiai Klinika)
november 11-én 18 órától.
Helyszín: József Attila Tanulmányi és Információs Központ, kongresszusi terem
(Ady tér 10.).