11
07/2013
0

Tanár úr, kérem, hogy is van ez?

A debreceni Kenézy Kórházban telepítésre került MR-berendezésről: 5. rész

2012. július 2-án szolid ünnepséget rendeztek a debreceni Kenézy Gyula Kórház udvarán, az MR épülete előtt. Nagyjából harminc percnyi beszéd meghallgatása után, az egybegyűlt érdeklődők bejárhatták az épületet és megcsodálhatták az új Siemens MAGNETOM Essenza típusú MR-berendezést. Az épület bejáratánál a nemzeti színű szalagot Debrecen polgármestere, Kósa Lajos, és Lampé Zsolt, a Kenézy Kórház és Rendelőintézet főigazgatója közösen vágták át. Ezt követően a részleg fiatal szakemberei kalauzolták el az odalátogatókat és válaszoltak a felmerülő kérdésekre.

Másnap, azaz szerdán, Berényi Ervin tanár úr, a DEOEC ÁOK Orvosi Laboratóriumi és Képalkotó Diagnosztikai Tanszék tanszékvezetője, az új MR szakmai tanácsadója tartott közel másfél órás előadást a kórház előadótermében, nagyjából 70 fő előtt „MR képalkotás és valami más” címmel.

Az előadás elején megtudhattuk, hogy Berényi tanár urat néhány nappal korábban kérték fel az előadás megtartására, ám így is sikerült 160 diányi anyagot összeállítania számunkra. Azt is leszögezte, hogy az Essenzát csupán előző nap kapcsolták be, így az előadásban szereplő, helyenként tűéles felvételek, még nem helyi vizsgálatokból származnak, hanem a gyártó bocsátotta azokat rendelkezésére.

Megtudtuk, hogy az előkészületek során, még mielőtt eldöntötték volna, mit kell majd tudnia az új MR-berendezésnek, azt határozták meg, hogy mit nem kell majd tudnia. Az emelt szintű csomag, opció a neuro (mrs, fmri, dti) és a cardio tekintetében nem került beszerzésre, lévén azt a Centrum magas színvonalon végzi, és az idegsebészeti, valamint szívsebészeti, szívkatéteres, kardiológiai tevékenység magas színvonalon az Egyetemen valósul meg. Párhuzamosságokat nem kívántak teremteni. 

Magyarországon az egymillió lakosra vetített MR-ellátottság tekintetében, elég szegényes helyzetben vagyunk. Az elmúlt években minimálisan nőtt az üzembe állított készülékek száma, de még mindig sereghajtók vagyunk. Ám ha a vizsgálatok számát tekintjük, akkor egész jók állunk arányait tekintve (az Egyesült Királysággal közel azonos szinten). A különbség e tekintetben csak az, hogy míg mi ezt 30 géppel 10 millió lakoson végezzük, ott 356 készülékkel vizsgálják 60 millió lakosukat. Adja magát a kérdés: ők talán gazdaságtalanul használják a készülékeiket? Erre a válasz, hogy itthon a gépek szét vannak hajtva (akár csak a radiográfusok, radiológusok, szakorvosjalöltek) és olyan protokollok vannak, hogy egy-egy rutin vizsgálat 10-15 perc alatt elkészül.

Ha megnézzük, hogy milyen indikációval kérnek ma Magyarországon MR-vizsgálatot, akkor egy meglepő felsorolást kapunk. Első helyen a csont-, izom- és kötőszöveti jellegű vizsgálatok állnak, ezt követik második helyen a daganatos betegségek. Harmadik helyen a „máshová nem osztályozott” betegségek, negyedik helyen a központi idegrendszer betegségei, és végül ötödik helyen a keringési rendszer betegségei vannak. Mivel a Kenézy a traumatológiai és sürgősségi ellátásban lát el területi kötelezettséget, azt mondhatjuk, hogy egy ilyen intézményben helye van egy ilyen készüléknek.

Az előadás második blokkjában néhány technikai finomságot tudhattunk meg az új MR-ről, mely a Siemens Magnetom Essenza névre hallgat, és a marketinganyagok szerint vele naponta akár 60 beteget is meg lehet vizsgálni. Ez egy alsó középkategóriás készülék, melynek az ára 200-220 millió forint közé tehető. Nagy előnye, hogy rövid az alagútja. A készüléken a logó alatt egy hárombetűs rövidítés, a TIM szócska áll, mely az angol „total image matrix”-ot takarja. Ezalatt azt értjük, hogy gyakorlatilag az egész testet tekercs rendszerrel be lehet bugyolálni, és ezzel úgy végezhetünk teljes test képalkotást, hogy minden képpont diagnosztikus értékű lesz. A berendezést egy Medtron márkájú modern kontrasztanyag injektor egészíti ki, ami vezeték nélküli kapcsolaton kommunikál az irányítópulttal.

Ezt követően testtájanként kategorizálva láthatunk szebbnél-szebb képeket. A neurológiai blokknál elmondta, hogy bár a berendezéshez nem tartozik neurológiai szoftvercsomag, perfúziós sorozatokat ezzel a rendszerre is tudunk majd készíteni. Egy érdekességre is fény derült: az első tesztműszakban azt tapasztalták, hogy ha a gerinc felvételeknél az RF-kabinon belüli lámpák fel vannak kapcsolva, számottevően zavarják a leképezést, így cseréjük indokolt.

Berényi Ervin az első tapasztalatok kapcsán elmondta, a készülékhez kiváló fejtekercset sikerült beszerezni. A temporomandibularis ízületet jól lehet majd vizsgálni funkcionálisan is. Van dedikált válltekercs, 4 csatornás. Tegnap volt az első ilyen vizsgálat, nem rossz eredménnyel. A könyökhöz, térdhez dedikált tekercs nincs, ebből a célból két darab úgynevezett flex-tekercset vásároltak. Mindkettő 4 csatornás, az egyik a kicsi a másik a nagy és könyököt, bokát, kézfejet, térdet lehet velük vizsgálni. Ezek tépőzárhoz hasonló tekercsek, amiket rá lehet tenni az ízületre. Minden szekvencia adott, hogy korai combfejnekrózist, metastasist megtaláljunk. Van egy speciális szekvencia is, mely széles hullámhosszal lövi meg az adott testrészt, és így kevesebb a fém eredetű műtermék, de ilyen vizsgálatot még nem végeztek. Bokát is vizsgáltak már, ez azért is érdekes, mert ezek „off- centerben” vannak, de a gép eléggé rugalmas.

Az aortaívről, a hasi aortáról tudunk majd kontrasztanyagos MR-angiográfiát csinálni, végtagról nem. Elméletileg ez a gép képes már szinte DSA-szerű képet csinálni, de ezt még nem tudjuk, mert ennek éles tesztelése még nem zajlott le. Spektroszkópia sajnos nincs, tehát a prosztatát sem tudjuk ilyen módon vizsgálni. Érdekes, hogy endorectalis tekercs nékül is kellő minőségű képeket tud előállítani a berendezés a prosztatáról vagy a cervixről.

Fontos részlet, hogy az Essenza MR képes a teljes test diffúzió súlyozott képalkotásra, ami az irodalmi közlemények szerint arra lehet jó, hogy a PET-vizsgálatok egy részét kiváltsa. Bár még nem használták, de van emlő tekercs is, ami tekintettel arra, hogy a Kenézy Emlő Centrum országos szinten is kiemelkedő, lényegi eleme lehet majd a centrum eszköztárának.

Majd egy kis elrettentés következett. Az egyik dián szereplő újságcikk szerint New Yorkban nemrég meghalt egy gyerek, mert a mágnes magához rántott egy fém oxigénpalackot, ami szétverte a gyermek fejét. A Kenézyben kihelyezett MR-ben a mágnesnek harmincezerszer erősebb az ereje, mint a Föld mágneses tere. Ez a gép már saját árnyékolással van felszerelve, tehát van egy külső tekercsrendszer is benne, ami a belső mágnes ellen dolgozik, így a közeli ebédlőben a régi kanalakat nem rántja majd ki az éhes dolgozók kezéből. Berényi tanár úr felhívta a figyelmet, hogy a mágneses térerő nagy, hirtelen épül fel, és mindent magával ránt, ami mágnesezhető. Erről néhány elrettentő képet is láthattunk.  Éppen ezért nincs kibúvó: az MR-ben a radiográfus az úr.

Veszély esetén a mágneses tér megszűntetésére nincs más megoldás, mint az úgynevezett „quenchelés” ami a kórháznak 10-15 millió forintba is kerülhet, hiszen ennyibe fáj újrahűteni a mágnest, illetve feltölteni héliummal.

A káros hatásokról szóló diáról leolvashattuk, hogy az MR stimulálhatja a perifériás ereket, sőt a szívizomzatot is befolyásolhatja. Ha bármilyen kétely merülne fel, implantátumok esetében a legjobb forrás a www.mrisafety.com weboldal. Egy ilyen jellegű idegen test esetében fontos lehet minden információ, a gyártó, az eszköz típusa, illetve még akár a gyártási száma is.

Végül szó esett még a terhesség és a rettegett gadolínium kiváltotta nefrogén szisztémás fibrózisról is. Ismert, hogy a szabad gadolínium toxikus, éppen ezért kelátokhoz kötik, de bizonyos esetekben ebből a kötésből kiszabadulhat. Újabb érdekességként azt is megtudhattuk, hogy éppen azok a gadolínium tartalmú kontrasztanyagok a legelterjedtebbek, melyekből elméletileg kiszabadulhat az anyag. De ez csak a súlyos vesebetegek esetében fordul elő - ott szükség esetén csak makrociklikus kontrasztanyagok alkalmazhatók esetenként a vizsgálatot követő dialízissel. Az Uniós ajánlásokra mindenképpen figyelemmel kell lenni.

A protokollok egyeztetését a központ szakemberei a társszakmákkal meg fogják megismertetni, illetve velük közösen finomítani.

forrás: dr. Székely András - radiologia.hu

Címkék: mr Kenézy
26
06/2013
0

Startra kész állapotban...

A debreceni Kenézy Kórházban telepítésre kerülő MR-berendezésről: 4. rész

Kívülről már majdnem teljesen kész

Hétfő reggel óta már a dupla fotocellás ajtón át juthatunk be az új épületbe, ami elnyerte végleges formáját – a külső munkálatok befejeződtek. Az épületbe lépve a betegfelvételi pulttal találjuk magunkat szemben, bár még nincs semmi, ami mögé be lehetne állni. Csak néhány polcos elem a fal előtt és pár a falból kilógó elektromos- és hálózati kábel utal a hely fontosságára. A személyzet számára kialakított – koedukált – öltöző teljesen készen várja, hogy birtokba vegyék. A tervezők alaposak voltak: az öltözőben még egy zuhanyozásra alkalmas sarkot is építettek. A páciensek számára fenntartott mellékhelyiségekben még nem jön víz a csapból, és az egyikben, valamilyen oknál fogva, áttetsző, padlótól plafonig érő, három részre osztott, körülbelül harminc centi széles üveg található a WC mellett. Külön öröm, hogy ez az ablak a főbejárat mellett, attól közvetlenül jobbra található, tehát ha valaki a járdán sétálva közelíti meg az épületet, átnézve az ablakon akár komolyabb meglepetésben is lehet része. Ha az ablakok rendelése körül történt a tévedés, akkor azt természetesen könnyedén lehet orvosolni némi fólia segítségével, még az ünnepélyes átadó előtt.

Az ajtókeret még ki van támasztva, hogy rendes helyén száradjon meg a ragasztója

Addig azonban még van némi tennivaló a kiszolgáló helyiségekben, illetve a folyosókon is. Az ajtókeretek és ajtók beszerelése, a bútorok összeszerelése és végső helyükön történő rögzítése még hátravan. A konyhában nem tudnánk még kávét főzni, illetve leülni sem, továbbá több helyiségben még nincs felkapcsolható lámpa. Fugázni való is szép számmal akad, a járólapokat, illetve a linóleumot még több helyen védőfólia takarja be. A különféle szerszámok, és építőanyagok egyelőre még a folyosók és kiszolgáló helyiségek nagy részét elfoglalják, és az is látszik, hogy miután kivonul innen az építőgárda, kiadós takarításra is szükség lesz.


Lázas munka

A gépteremben nyugalom és sötétség honol. A gépóriás csendben pihen a jövő héttől várható nagy menet előtt. A múlt héten megtörtént a készülék összeszerelése, a mágneses tér életre keltése és tökéletesítése, továbbá sikeresen lezajlott a tekercsek tesztelése és néhány próbamérés is. A gyártó emberei egyelőre távoztak a városból. Indulásra kész állapotban hagyták maguk mögött a 1,5 teslás berendezést, hogy innentől a kórház szakemberei birtokba vegyék azt. A vadonatúj tekercsek már ott sorakoznak a gép mellett egy mozgatható ágyon, míg a végleges helyükként kijelölt polcokat össze nem szerelik.


Az új Essenza és a hozzá tartozó tekercsek

A leletező helyiségben már van asztal, bár amióta beépítették, ez az eleve szűkös helység is még kisebbnek tűnik. Körülbelül annyi hely van, hogy két munkaállomás egymáshoz képest derékszögbe elfordítva elférjen, ezen felül lesz még hely két széknek, könyvespolcoknak, és a beszédfelismerőknek is. A számítógépek, monitorok és egyéb számítástechnikai eszközök egyelőre az építkezés porától védve, az osztály egyik raktárában várják a nagy napot, július 2-át, ami hamarosan elérkezik.


A leletező helyiség, még áldatlan állapotban

 forrás: dr. Székely András - radiologia.hu

Címkék: mr kenézy
25
02/2012
25

Kinek csökken az IQ-ja?

A Virginia Tech Carilion Research Institute-on azt vizsgálták, hogy csoportmunka esetén milyen hatással van az résztvevőkre, ha tudják, hogy a többiek mennyire okosak. Az iskolákban az okos gyerekeket húzóerőnek szokás tekinteni a csoportokon belül, de mint kiderült, az észkombájnok puszta jelenlététől a többiek - jellemzően a nők - képességeiknél rosszabbul teljesítenek.

A kísérlet azzal kezdődött, hogy a résztvevőknek megmérték az IQ-ját. Mivel egyetemi hallgatókról volt szó, mindenki az átlagos 100-nál valamivel vagy jóval magasabb intelligencia-hányadossal rendelkezett, a résztvevők átlaga 126 volt. Az első teszt után a résztvevőket csoportokba sorolták úgy, hogy mindenki tudta, hogy a többieknek mekkora az IQ-ja, és így együtt kellett további intelligenciát mérő feladatokat megoldani. A kutatók azt figyelték meg, hogy ebben a felállásban 13 nőből 10 gyengébben szerepelt a második IQ-teszten, mint az elsőn: azaz a nők többsége rosszabbul teljesít, ha úgy érzi, hogy okos férfiakkal van összezárva. A teszteredmények azt mutatták, mintha a nőknek lecsökkent volna az IQ-juk attól, hogy megtudták a csoport többi tagjának intelligencia-hányadosát, így saját státuszukat-értéküket a közösségen belül.

A kutatók mindehhez még MRI-vel is vizsgálták a résztvevőket, és azt találták, hogy a nőkre nagyobb hatással van a csoporton belüli helyzetből fakadó nyomás.

Ha az eredmények a gyakorlatra átültethetőek, akkor ez azt jelenti, hogy a nők például kevésbé mernek munkahelyi értekezleten felszólalni, mert jobban tartanak attól, hogy a többieknek úgyis lesznek jobb ötleteik. És bár a nők általában jobban kommunikálnak a férfiaknál, pont emiatt a jobb kommunikációs készség miatt érzékenyebbek a csoport dinamikájára, és emiatt kevésbé teljesítenek jól közösen, mint önállóan dolgozva.

forrás: research.vtc.vt.edu, Philosophical Transactions of the Royal Society B

· 1 trackback
19
12/2011
0

Tanulságos amerikai történet...

A radiologia.hu-ról.

Tizennégy embert tartóztattak le, amiért egy MR centrumtól kenőpénzt fogadtak el. A vád szerint az Orange Community MRI több egészségügyi szolgáltatónak kenőpénzt fizetett, hogy azok a Medicare és a Medicaid által biztosított betegeket a centrumba irányítsák különböző képalkotó vizsgálatokra. Az ügyben összesen tizennégy embert, köztük Chirag Patelt, az Orange Community MRI vezetőjét, egy diplomás nővért, és tizenkét orvost tartóztattak le. A centrum vezetőjét már korábban őrizetbe vették, akit 750,000 dollár váltságdíj ellenében elengedtek.

Image1.jpg

Az ügyben, mely 2010 elején indult, 65 állami és helyi nyomozó vett részt. A vád szerint minden hónap végén összeszámolták, hogy a védelem egyes tagjai abban a hónapban hány beteget irányítottak a centrumba vizsgálatra, és ez alapján számolták ki a jutalékot. Jutalék járt minden egyes olyan beteg után, akinek Medicare, Medicaid vagy privát biztosítása volt. Az orvosok különböző összegeket kaptak. Valaki csak az MR és a CT vizsgálatok után, mások csak az ultrahang vagy DEXA vizsgálatok után kaptak jutalékot.

Image1.jpg

2011 októbere és decembere között 32 esetben történt ilyen jellegű kifizetés összesen 51,500 dollár értékben. Az igazgatón és a diplomás nővéren kívül a vádlottak mind orvosok, és fejenként, havonta 200-5000 dollár kenőpénzt kaptak. Amennyiben bűnösnek mondják ki őket, a vádlottak fejenként 5 év szabadságvesztéssel és 250,000 dollár megfizetésével sújthatók.

2010-ben Patel találkozott és kenőpénzt ajánlott fel egy egészségügyi szolgáltatónak, aki a hatóságokkal működött együtt, és a találkozó alkalmával be volt drótozva, és rögzítette a beszélgetést. Patel a megbeszélés során elmondta a potenciális ügyfélnek, hogy az Orange Community MRI minden Medicare illetve Medicaid által biztosított beteg után 75 dollárt, a magánbiztosítással rendelkező betegek után 100 dollárt fizet vissza. Az ultrahangos vizsgálatok kapcsán Patel elmondta, hogy az csak nagyobb volumenek esetében jöhet szóba. „Tudja, nem végezhetünk el csak négy vagy öt ultrahangos vizsgálatot...nézze, doki, a nap végén maga meg én üzletemberek vagyunk." A tárgyalás során Patel 1800 dollárt adott át az ügyfélnek egy borítékban a szeptemberi vizsgálatok után. Ekkor Patel azt is elmondta, hogy hajlandó a 75 dollár helyett 100-at is fizetni, nagyobb betegszám esetén.

Egy másik esetben 14 MRI- és 16 CT-vizsgálat után egy orvos 2011 szeptemberében 2600 dollárt kapott. Az orvos a pénz átvételekor többször arról panaszkodott, hogy „nagyon nehezen indul be ez az ajánlós buli."

forrás: auntminnie.com, my9tv.com
dr. Bágyi Péter - radiologia.blog@gmail.com

11
08/2011
0

Estére - női örömök

A hüvely izgatása más agyi területeket aktivál, mint amikor a csiklót izgatják, és egész mást, amikor csak a mellbimbót – írta meg a New Scientist. Egy amerikai tanulmány szerint a mell területének simogatása, nyaldosása is receptorokat mozgat meg az agyban. Mint kiderült, közvetlen kapcsolat van a mellbimbó és a női nemi szerv között, ami magyarázatul szolgál arra, miért képes több nő is orgazmust átélni pusztán a mellbimbó izgatásától. Agykutatók az agy receptorainak feltérképezésével cáfolják meg tudományosan is azt a tézist, hogy a nőknek csak attól lehet orgazmusuk, ha a hüvelyüket izgatják.

Tavaly egy svájci orvos, Lars Michels mágneses rezonanciás vizsgálattal megerősítette, hogy a csikló izgatásakor ugyanaz a terület aktiválódik a nők agyában, mint amikor a férfi nemi szervét ingerlik. Barry Komisaruk New Jersey-i kutató nemrég ugyanezzel a módszerrel feltérképezte a nők agyát, hogy kiderítse, mi történik, ha a csiklót, a hüvelyt, a méhnyakat és a mellbimbókat izgatják. “Ez bizonyíték arra, hogy nagy különbség van a különböző területek közt” – mondta Stuart Brody, a nyugat-skóciai egyetem doktora, a tanulmány egyik kutatója.

Sokan vannak, akik azzal érvelnek, hogy a nőknek a hüvely stimulálásától lesz orgazmusuk, azonban a tanulmány ennek ellentmond. “A kutatások szerint a nők az orgazmus számtalan variációját képesek megélni” – tette hozzá Beverly Whipple a Rutger Egyetemről, aki egyébként nem vett részt ebben kutatásban.

Man locates clitoris at last (Image: International Society for Sexual Medicine)Komisaruk, a kutatás vezetője ellenőrizte azt is, mi történik a nőkkel, ha csak a mellbimbókat izgatják, és meglepte, hogy az agyban olyan kéreg lendült mozgásba, ami a nemi szervek izgatásakor is aktív. “Amikor ezt mondom a férfi neurológus kollégáknak, azt mondják, nahát, de ha egy kollégánőnek mondom el, az azt válaszolja, ezzel magyarázható akkor, miért élvezik a nők, ha izgatják a mellbimójukat” – tette hozzá Komisaruk.

A vizsgálatok során térkép is készült az agyi aktivitásról, amelyből kiderül, a nőknek tényleg nagyon fontos a csikló izgatása a jó szexhez és a hatalmas orgazmushoz.

forrás: Komisaruk, B. R., Wise, N., Frangos, E., Liu, W.-C., Allen, K. and Brody, S. (2011), Women's Clitoris, Vagina, and Cervix Mapped on the Sensory Cortex: fMRI Evidence. The Journal of Sexual Medicine. doi: 10.1111/j.1743-6109.2011.02388.x, newscientist.com

dr. Bágyi Péter - radiologia.blog@gmail.com

09
08/2011
0

Gondolatolvasó

Michel Greicius, a kaliforniai Stanford University agykutatója a Cerebral Cortex tudományos folyóiratban ismertette kísérletét. Tizennégy önkéntest arra kért fel, hogy tíz-tíz percig ugyanazon gondolatkörrel foglalkozzanak: először énekeljenek magukban, aztán idézzék fel aznapi élményeiket, majd hármasával számoljanak visszafelé, végül egyszerűen pihenjenek, engedjék el magukat, és gondoljanak, amire akarnak. Közben fMRI-vel folyamatosan regisztrálták az idegrendszer aktivitását, feltérképezték az agyat, mérték, hol gyulladnak ki a (gondolkodás) lámpái. A számítógép feldolgozta és algoritmusok formájában elraktározta a különböző aktivált agyrészletekben mért információkat – hogy aztán másokon leellenőrizzék, vajon a készülék helyesen értékelte-e a fenti „gondolatmeneteket”.

Ehhez a kísérlet következő fázisában tíz újabb önkéntest kértek fel arra, hogy ők is énekeljenek magukban, számoljanak, gondolják végig a napjukat, illetve pihenjenek – de most ne árulják el, hogy a választható négy feladat közül éppen melyik foglalkoztatja őket, melyikre gondolnak. Az fMRI 85 százalékos pontossággal megmondta, azaz a 40 mérésből 34 esetben eltalálta, hogy az önkéntesek melyik gondolatkörben mozogtak. Hogy pontosan mire gondoltak, persze lehetetlen kitalálni.

Sok ezer adat összegyűjtésével és komputeres feldolgozásával azt igyekszenek kideríteni, milyen sémák mentén gondolkozunk, hogyan „kattog az agyunk” normálisan – és patológiás állapotban, Alzheimer-kórban hogyan sérül és épül le a gondolkodás normális folyamata, vagy skizofréniában milyen tévutakra, mely kóros idegpályákra téved az agy szellemi és érzelmi működése.

forrás: cercor.oxfordjournals.org
dr. Bágyi Péter - radiologia.blog@gmail.com

08
08/2011
0

Az MRI hangja

Két brit zeneszerző, Mira Calix és Anne Meredith legújabb alkotását az MRI szkenner hangja ihlette - írja a BBC Online.


Mira Calix és Anne Meredith különleges produkcióját az MRI (Magnetic Resonance Imaging), a képalkotó diagnosztikában, a radiológiában használt mágneses rezonanciás képalkotó eszköz ihlette. A képi és hanghatások egységes egésszé olvadtak össze: az agyhullámokat plafontól a padlóig húzódó kék fénycsík-erdő jelzi, míg az akusztikus és elektronikus zene elegyét az Aurora Orchestra adja.
Ahogy Mira Calix a BBC Online-nak elmondta: a projekt szívügye volt, főképp azért, mert személyes élményein alapul. Öt-hat éve agydaganat gyanújával kivizsgálták, ekkor szembesült azzal, hogy milyen hangos az MRI-készülék. „Olyan, mintha a kifutópályán állna az ember, egy működő hajtómű mellett” - érzékeltette Calix.
A másik zeneszerző, Anne Meredith eleinte nem tudta, mi sül ki a terveikből, összeáll-e a produkció. „Soha nem voltam MRI-vizsgálaton, de amikor meghallottam a gép hangját, nagy élmény volt”- fogalmazott Meredith, aki ajándéknak tekinti ezt a lehetőséget. A gyorsabb a hangnál elnevezésű produkciót - The Faster Than Sound: Brainwaves concerts - a londoni Wilton’s Music Hall-ban játsszák.

forrás: hvg.hu
dr. Bágyi Péter - radiologia.blog@gmail.com

05
07/2011
0

Egyél ma, fizess holnap

Az elhízás az agystruktúrák és a viselkedés megváltozásával jár, mutatták ki a Max Planck Intézet és a lipcsei Integrált Kutató- és Kezelőközpont kutatói. Ráadásul a férfiak és nők között is mutatkoznak különbségek.

A kutatás során normál súlyú, valamint elhízott nőket és férfiakat tanulmányoztak, akik szerencsejátékban vettek részt. Az eredményekből kiderült, hogy a túlsúlyos nők általában olyan megoldásokat választottak, melyek kecsegtető rövid távú jutalmat ígértek, de hosszú távon veszteséghez vezettek. A férfiak ugyanezt tették, csak éppen testsúlytól függetlenül. Egyedül a vékony nők választásain látszott az, hogy a lehetséges hosszú távú következményeket is figyelembe vették.

A résztvevők agyi struktúrájának vizsgálata megmutathatja ennek lehetséges okát. A túlsúlyos nők és férfiak esetében az agy jutalmazással és az étkezést követő biztonságérzettel kapcsolatban levő részein változás mutatható ki. Az elhízott nők agyában további változásokat is megfigyeltek a viselkedés célközpontú kontrolljában fontos részeken. Ez az új ismeret segíthet az elhízás nemek szerinti specifikus terápiájának kidolgozásában.

A játékban két pakli kártya közül kell választani, melyek kockázatban és sikerrátában különböznek. "Lényegében ez a feladat tükrözi a túlzott táplálékbevétel azonnali jutalomjellegű ereje és a hosszabb távú negatív következmények közti optimalizálást" - mondta Annette Horstmann, a tanulmány vezetője. Míg a vékony nők megtanulták, miként kerüljék el a hosszú távú veszteséget hozó paklikat, a túlsúlyosak mindig az azonnali nyereségre összpontosítottak.

Egy speciális MRI-vizsgálattal megmérték a résztvevők agyában a szürkeállomány térfogatát. A túlsúlyos egyéneknek általában sűrűbb volt a szürkeállományuk a jutalmazási folyamattal összefüggő területeken. Az éhség-és teltségérzetért felelős hipotalamusz is sokkal nagyobbnak mutatkozott. A vékony és elhízott nőknek azonban jelentősen eltért az a terület, mely a céltudatos viselkedés kognitív kontrolljával függ össze. "Az indulatok szabályozásának hiánya, mely szintén megfigyelhető, tovább erősíti azt, hogy az elhízás az egyébként egészséges egyéneknél addiktív viselkedésnek tekinthető" - mondta Horstmann.

Ugyanezeket a strukturális változásokat fedezték fel bulimiás nők esetében is. Ez arra utal, hogy a szürkeállomány változásai nem közvetlenül az elhízással függnek össze, hanem az étkezési szokásokkal. Az, hogy a megváltozott étkezés és az indulatkontroll hiánya okozza az agy struktúraváltozását, esetleg épp fordítva, ezt még későbbi kutatásoknak kell kideríteniük.

forrás: neurosciencenews.com
dr. Bágyi Péter - radiologia.blog@gmail.com

27
06/2011
0

A városi lét hatása az agyra

Német és kanadai kutatók most egy lehetséges választ adnak arra, miért rontja a mentális egészséget a városi élet. Az okra a Nature tudományos magazin legfrissebb számában közzétett tanulmányukban világítanak rá. Agyi képalkotó eljárással kimutatták, hogy a városban lakó vagy városban felnőtt emberek bizonyos agyterületei erőteljesebben reagálnak a stresszre. Véleményük szerint ez megmagyarázhatja, hogy a városi élet miért növeli a szkizofrénia és más mentális zavarok kialakulásának kockázatát.

Korábbi kutatások úgy találták, hogy a városban való nevelkedés növeli a szkizofrénia kockázatát, egyes bizonyítékok pedig arra utalnak, hogy a nagyvárosokban gyakrabban fordulnak elő az embereknél hangulati és szorongásos zavarok.

A most ismertetett tanulmányba bevont önkéntesek mindegyike egészséges volt. A vizsgálatban a kutatók arra összpontosítottak, hogy az egyes emberek agya miként reagál a más emberek által kiváltott stresszre. A résztvevőknek agyuk szkennelése közben matematikai feladatokat kellett megoldaniuk. Ezekről úgy tudták, hogy könnyűek lesznek, ám valójában olyan trükkösek voltak, hogy minden önkéntes szinte valamennyit elrontotta.

Még a szkennerben fekve azt hallották a résztvevők, amint az egyik kutató kritizálja teljesítményüket, arról beszél, hogy az meglepően rossz és csalódást keltő, majd azt is közölte az önkéntessel, hogy talán nem elegendőek a képességei a vizsgálatban való részvételre.

Az eredeti vizsgálat a 32 résztvevőnél úgy találta, hogy a városlakók két agyterületének tért el az aktivitása a stressz alatt a vidékiek (nem városlakók) agyához képest. Az egyik az amygdala volt, amely a környezetből érkező fenyegetésre reagál, a másik pedig az amygdalát szabályozó agyi kör. A 100 ezernél nagyobb lélekszámú városok lakóinak agyában az amygdala a legnagyobb megfigyelt aktivitással válaszolt a stresszre, ennél kisebb aktivitást mutatott a 10 ezer és 100 ezer lakosú városokban lakóknál az adott agyterület, a legkisebb aktivitást pedig a 10 ezernél kevesebb lakosú településen élőknél tapasztalták.

A kutatásnál azt is figyelembe vették, hogy 15 éves koruk előtt hol éltek a résztvevők. Ezzel kapcsolatban is azt találták, hogy minél több időt töltött valaki gyerekkorában nagyvárosban, annál aktívabban reagált a stresszre az amygdala és az azt szabályozó kör.

A stressz hatását vizsgáló kísérletet kis változtatással újabb 23 önkéntessel is megismételték, ebben az eredmény az elsőhöz hasonló volt. Ezt követően újabb 37 felnőtt agyi aktivitását már úgy vizsgálták, hogy nem kritizálták a feladatmegoldás közben teljesítményüket. Ennél a tesztnél nem találtak különbséget a városiak és a vidékiek agyi reakciójában. A kutatók szerint ez arra utal, hogy a különbség nem magából a mentális munkából, hanem a kritizálásból, a negatív stresszből adódik.

A tanulmány nem ad választ arra, hogy a városi élet miért élezi ki ennyire az agy reakcióját - magyarázta Andreas Meyer-Lindenberg, a mannheimi mentális egészség központi intézetének munkatársa, a publikáció vezető szerzője. Állatkísérletek azt mutatják, hogy a korai életkorban elszenvedett stressz hosszan tartó hatást válthat ki - tette hozzá.

forrás: MTi, nature.com

23
06/2011
0

A betegek inkább fizetnének az MR- és CT-vizsgálatokért

Míg mammográfiára, röntgenre vagy ultrahangra általában egy-két hetet kell várni, addig a CT- és MR-vizsgálatok esetén az egy hónapot jóval meghaladja a várakozási idő.
A várólistás betegek megítélése szerint az 1 hónap feletti várakozási idő már elfogadhatatlanul hosszú, így nagy részük akár fizetne is a vizsgálatokért, ha azok egy-két napon belül elérhetőek lennének – derül ki abból a kutatásból, amelyet az Első Magyar Egészségügyi Marketing Kft. megbízásából készült. Magyarországon napjainkban akár 2-6 hónapot is várni kell egy MR- vagy CT-vizsgálatra.

Míg mammográfiára, röntgenre vagy ultrahangra általában egy-két hetet kell várni, addig a CT- és MR-vizsgálatok esetén az egy hónapot jóval meghaladja a várakozási idő. A felmérésből az is kiderül, hogy a várólistán lévő betegek az egy-két héten belüli időpontot még elfogadhatónak tartják, azonban az két hónapon túl kapott előjegyzés már elfogadhatatlan számukra.
A betegek fele a várakozás csökkentése miatt venne igénybe orvosi fizetős szolgáltatást, ezzel egyidejűleg úgy gondolja, hogy ezekhez magasabb minőség is társul.
A felmérés szerint a várólistás betegek 63 százaléka fontosnak tartja, hogy értesüljön arról a lehetőségről, hogy az államilag finanszírozott diagnosztikai vizsgálat mellett térítés ellenében is kivizsgáltathatja magát, hiszen akkor el tudja dönteni, akar-e vagy tud-e azért fizetni. Ez az arány a magánorvost felkeresők körében még magasabb.

A fiatalabb, magasabb jövedelemmel rendelkező és felsőfokú végzettségű megkérdezettek között kiemelkedő az igény az egy-két napon belül elérhető MR- és CT-vizsgálatokra: a 36-45 éves korosztály 80 százaléka élne a lehetőséggel. Ebben a korosztályban a rövidebb várakozási idővel járó vizsgálatokat – mint például az ultrahangot is – magasabb arányban vennék igénybe térítés ellenében.
A kutatásból az is kiderül, hogy minél hosszabb a várakozási idő, annál jobban hajlanak a betegek (vagy hozzátartozóik) arra, hogy az ingyenes vizsgálattal szemben a térítéses szolgáltatást válasszák. A betegek nemcsak maguknak, hanem gyermekük, vagy – különösen a fiatalabbak körében – szüleik részére is fizetnének a CT-ért vagy MR-ért.

A kutatás készítői a szakorvosok véleményére is kíváncsiak voltak. A megkérdezett orvosok több mint háromnegyede a lehetőséget hasznosnak tartja, hiszen úgy gondolja, hogy ezáltal rövidül a várakozási idő, hamarabb kézhez kapja a leletet, így gyors diagnózis születik.
Bár a betegek igényelnék a tájékoztatást a magánfinanszírozású szolgáltatásokról, az orvosok egy része úgy ítéli meg, hogy nincs probléma a várakozási idővel, más részük pedig etikai okokból nem szívesen ajánlja ezt az alternatívát betegeinek. Mivel a jelenlegi tb-finanszírozású rendszerben a vizsgálatok száma korlátozott, az orvosok úgy gondolják, hogy a jövőben nőni fog a betegek által kért önköltséges vizsgálatok száma.

forrás: Webbeteg

Néhány gondolat: külföldön (is) biztosítókon keresztül finanszírozott a nagyértékű vizsgálatok számának nagy része, de ott szakmai szempontok is szerepet játszanak a finanszírozásban. Pl. lumbago esetén csak több hét konzervatív kezelés sikertelensége esetén finanszírozza a CT, MR-vizsgálatot a biztosító.
A beteg nem minden esetben tudja megítélni, hogy a diagnosztikus lehetőségek közül melyik számára a legmegfelelőbb, a kapott sugárdózis kockázata sincs kellőképpen ismertetve vele: csak abban az esetben végzünk képalkotó vizsgálatokat, ha azok elvégzéséből származó diagnosztikai és/vagy terápiás előny meghaladja a sugárzásból eredő kockázatot.

dr. Bágyi Péter - radiologia.blog@gmail.com