22
04/2014
0

Balhé a svájci emlőszűrő program körül

A svájci egészségügyi hatóságok jelentése, mely szerint leállítanák az emlőszűrést az országban, Európa szerte nagy felháborodást keltett és radiológusok szerint a döntés hamis tudományos eredményeken alapul. A publikáció április 16-án jelent meg online formában a New England Journal of Medicine-ben (NEJM).

mammogram-516x350.jpg

A Swiss Medical Board által eredetileg 2014 februárjában publikált cikk azt vitatja, vajon a mammográfia nyújtotta előnyök felülmúlják-e annak hátrányait. Írásukban ugyan elismerik, hogy a mammográfia csökkenti az emlőrák okozta halálozási arányt (1000 szűrésen átesett nőből 1-2 nő élete menthető meg), azonban a szűrés fals pozitív eredmények mellett, szükségtelen beavatkozásokat is eredményez. Ezek alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a mammográfia „nagyon kedvezőtlen” költséghatékonysági profillal rendelkezik, ezért nem indulnak új szűrési programok az országban. Sőt mi több, a jelenleg zajló programok befejezésére még határidőt is javasolt a bizottság.

Ez a jelentés elfogadhatatlan a szűrést támogató szakemberek számára – nevezetesen, hogy az általuk számos, alapjaiban hibásnak tartott klinikai tanulmány begyűrűzik a politikai életbe és hatással van az emlőszűrés jövőjére. Attól tartanak, hogy az ilyen írások és a döntéshozó szervek, mint például a Swiss Medical Board által elrendelt változtatások, női életeket sodorhatnak veszélybe.

A szóban forgó cikkben a szerzők valóban két, a szűrést támogató szakemberek által erősen vitatott cikkre hivatkoznak. Az egyik, egy február 11-én BMJ-ben megjelent (Miller et al) írás, mely egy kanadai nemzeti emlőszűrő tanulmányból származó következtetésekre hivatkozik, a másik pedig egy 2012. novemberében az NEJM-ben megjelent cikk (Bleyer et al), mely szerint a három évtizedes szűrő mammográfia csak kismértékben csökkentette a halálozási arányt az előrehaladott emlőrákban szenvedő nőknél. Mindkét tanulmányt a radiológusok és a képalkotók is erősen kritizálják. Az Európai Emlődiagnosztikai Társaság (EUSOBI) egy kulcsembere a napokban egy kemény hangvételű levélben arra kérte a NEJM-et, hogy vonja vissza a leközölt Bleyer cikket, ami azt sugallja, hogy a mammográfiai szűrés nagymértékben növeli a tévesen diagnosztizált korai szakaszban lévő emlődaganatok számát.

„A Swiss Medical Board elképesztő állítása egy 2012-ben megjelent NEJM cikkre utal, mely ellen tiltakozásul számos szakember küldött már levelet a folyóiratnak – beleértve engem is” – mondta dr. Forrai Gábor PhD, az EUSOBI alelnöke, valamint a MH Egészségügyi Központ radiológiai osztályának vezetője.

A cikkek megjelenése óta, számos radiológus írt már nemzeti újságoknak és orvosi folyóiratoknak is, rámutatva az ilyen információk terjesztésével járó káros hatásokra, melyek úgy vélik, tévesen befolyásolják a kormányzati egészségügyi politikát és lebeszélik a nőket a szűrésről, aminek következtében növekszik az emlődaganat okozta felesleges halálozások száma.

Továbbá az amerikai Emlőképalkotó Társaság (SBI) és az ACR által kibocsájtott közleményében –melyet az EUSOBI is támogat –, a kiadott cikket „hibásnak és félrevezetőnek” titulálja, és arra kéri az NEJM-et vonja vissza azt, mivel a benne szereplő következtetések nem tudományos adatokon alapulnak. A Svájci Radiológia Társaság is küldött egy nem baráti hangvételű levelet a bizottságnak, melyben vitatja a szűréssel kapcsolatban kialakult szemléletváltozást. „A Svájci Radiológiai Társaság és a Svájci Rákellenes Szövetség is kíváncsian figyelte a Swiss Medical Board jelentését és egyben elutasította azt. Figyelembe kell vennünk azonban azt is, hogy a bizottságnak egyetlen egy radiológus tagja sincs valamint, hogy nagyon sok szakértő kétségbe vonja a jelentés minőségét” – mondta dr. Stefan Duewella társaság elnöke.

Más svájci radiológusok szerint a mammográfiai vizsgálatok számának csökkenése Svájcban – csakúgy, mint minden európai országban – az egyre növekvő egészségügyi költségek és a fizetős vizsgálatok szelektív csökkentésére való törekvések miatt van.

Európa szerte más szűrést támogató szakértők is hozzászóltak a vitához. Dr. José Vilar a Dr. Peset University Hospital Radiológia Intézetének (Valencia) igazgatója és a Valenciai Emlődaganat Szűrő Program társalapítója is elutasítja a bizottság által közölt jelentésben leírtakat és úgy véli, hogy a szakmabeliek többsége is ugyanezen a véleményen van. Vilar azt is elmondta, hogy a már 20 éve futó valenciai szűrő program eredményei azt mutatják, hogy a mellrák okozta halálozások száma folyamatosan csökken. Továbbá hozzátette, „nagyon fontos megemlíteni, hogy mivel a korai stádiumban detektált daganatok kevésbé agresszív kezelést igényelnek, ezért a beteg számára is kisebb megterheléssel, és kevesebb költséggel járnak és a felépülési idő is rövidebb.” Ezek az eredmények tették szükségessé pár évvel ezelőtt a szűrési korhatár módosítását a korábbi 45-65 helyett 45-69 éves korra.

Félő, hogy az ilyen kijelentések, mint például a svájci, a magyar hatóságokra is befolyással lesznek, ezért megelőző jelleggel a Magyar Radiológus Társaság tagjai, köztük Forrai Gábor is egy közleményben foglaltak állást a mammográfiai szűrés támogatása mellett. „Ebben továbbá jelezték, hogy a szóban forgó kanadai tanulmányt már korábban, 2002-ben szakmai körökben, minősége miatt semmisnek tekintettek, éppen ezért kizárt, hogy 12 évvel később azokra az adatokra támaszkodva egy új kutatás szülessen” – nyilatkozta Forrai Gábor az auntminnieeurope.com weboldalnak.

Forrás: radiologia.hu, auntminnieeurope.com

25
10/2013
0

A mammográfia fél évszázada Magyarországon 3.

3. rész: Hetven helyett negyven, húsz helyett tíz

Már több mint három évtized telt el a magyar professzor első emlődaganatról készült felvétele óta, amikor törvény is született arról, hogy a 45-65 év közötti nőknek térítésmentesen jár kétévente a mammográfiás készülékkel végzett röntgenvizsgálat, de az új évszázad úgy kezdődött, hogy még mindig nem indult el Magyarországon a szervezett szűrés. Végül 2001-ben a Mikola István vezette egészségpolitika 16 népegészségügyi programot hirdetett, ennek részeként eldöntötték, hogy a mammográfiai szűrést is bevezetik.

Az emlőszűréstől a nemzetközi tapasztalatok és a hazai becslések alapján azt várták, hogy a behívott nők 70 százaléka meg is jelenik a vizsgálatokon, és 5-7 év alatt a mellrák miatti halálozás 20 százalékkal csökken. Sőt, 2003-ban már azt tűzték ki célul, hogy a szűrés bevezetésének tizedik évfordulóján, 2012-ben 30 százalékkal kevesebben halnak meg majd emlődaganat miatt.

Hogy ezek a célok messze nem teljesültek, annak a szakértő szerint több oka is van. Ugyanis bár a döntés üdvözlendő volt, maga a megvalósítás tele volt hibákkal. Például, kiképzett szakemberekre lett volna szükség, tehát először a vizsgálatokat végzőknek meg kellett volna tanulniuk magát az eljárást. Ennek alapján célszerű lett volna fokozatosan bevezetni a szűréseket az országban, politikai nyomásra viszont 2002 januárjában egyszerre kezdték meg a kijelölt helyek a vizsgálatokat.

A felkért szakértők – köztük dr. Péntek Zoltán – a bevezetés előtt azt javasolták, hogy csak bizonyos szigorú feltételeknek megfelelő központokban lehessen mammográfiai vizsgálatokat végezni. A lehetőséggel viszont sokan kívántak élni, így a tervekben szereplő 27 centrum helyett 37 központban indultak el a vizsgálatok (jelenleg 43 helyen végeznek emlőszűrést az országban).

A központok kiválasztásánál nem vették figyelembe az egyenlő hozzáférést, a területi lefedettséget és a helyi morbiditási adatokat sem. A szakértő szerint ezzel az a probléma, hogy a minőségi vizsgálatokhoz egy központnak legalább évente 15 ezer szűrést kellene elvégeznie, ennyire lenne szükség a megfelelő gyakorlathoz.

Az Állami Számvevőszék 2008-ban jelentést készített az onkológiai szűrések hatékonyságáról (http://www.asz.hu/jelentes/0805/jelentes-az-egyes-onkologiai-szuresi-programokra-forditott-penzeszkozok-hasznosulasanak-ellenorzeserol/0805j000.pdf), és ebben meg is állapította: „A 15.000-es vizsgálatszámot egyik szűrőhely sem teljesítette. A szűrésre vonatkozó „szerződött” kapacitás kihasználtsága 2006. évben a mammográfiás munkahelyek többségénél 50% alatti…”

A hibák ellenére az első években úgy tűnt, eredményes lesz a szűrési program, mert a vizsgálatokon való részvétel a korábbiakhoz képest jelentősen megnőtt. Később viszont már kevesebben jöttek el, és a részvételi arány 70 százalék helyett 40 százalék körül állandósult. Ebben is szerepet játszhatott a hiányos előkészítés, hiszen az egyik legnagyobb motiváló erő a háziorvosok ajánlása, őket viszont nem ösztönözték, hogy ezt valóban megtegyék. Egyébként azokban a megyékben, ahol a háziorvosok és a védőnői hálózat is segítette a szervezést, magasabbak is lettek a részvételi arányok. Ilyen például Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, ahol szinte mindig 60 százalék fölötti a vizsgálatra behívott és megjelent nők aránya.

Mivel a részvételi arány nem érte el a várt szintet, a halálozások csökkenése sem hozta azt az arányt, amit a szűrések bevezetésekor reméltek. Az ÁSZ jelentése szerint 2001-ben 2342 fő és 2006-ban 2081 fő halt meg emlőrákban, ami 11százalékos csökkenésnek felel meg. Ez azonban valószínűleg nem a szervezett szűrővizsgálatoknak köszönhető, hanem a statisztikai módszertan 2005. évi változásának tudható be.

Egyébként is, nehéz megbízható statisztikákat készíteni, ugyanis hiányosak az adatok. A szűrőcentrumok nem jelentenek pontosan, de van olyan is, amelyik egyáltalán nem jelent. A számok nagyságrendjét azért meg lehet tudni: a szűrőprogram beindítása után eltelt 10 évben körülbelül 6300 emlődaganatot szűrtek ki, az összes eset 52 százalékát. Nehéz egyébként nyomon követni a betegeket, ugyanis a műtétre javasolt esetek 30 százaléka nem jelenik meg, eltűnik a rendszerből.

A szakértő úgy véli, a legfontosabb jövőbeni teendő a sokkal jobb szervezés. Leginkább arra van szükség, hogy a kétévenkénti ellenőrzés valóban megtörténjen. Ugyanis átlagosan 1-2 év alatt fejlődik ki az emlődaganat, tehát ritkább szűrés esetén nem biztos, hogy időben el lehet csípni. Dr. Péntek Zoltán szerint fontos lenne a szúrés célcsoportjának tágítására is. Ha nem a 45-65, hanem a 40-70 év közötti nőket vizsgálnák, ki lehetne szűrni az emlődaganatok 70 százalékát. Szintén fontos lenne a vizsgálatokat végző szakemberek utánpótlás-képzése. Ez azonban egyre kilátástalanabb, már csak azért is, mert a betegek bűnbakkeresése miatt nem túl nagy a szakma megbecsültsége, sok a jogi herce-hurca.

Itthon nemcsak a szakmának, a lakosságnak is szüksége lenne képzésre, hogy saját érdekében megértse milyen fontos megjelenni az emlőszűréseken. A skandináv országokban, ahol hagyományosan egészségtudatosságra nevelik már a gyerekeket is, 80-90 százalékos az átszűrtség. Magyarországon, ha a szervezett szűrésekhez hozzáadjuk a diagnosztikai célból végzett vizsgálatokat, akkor is csak 50 százalék ez az arány.

Időközben Európában szinte mindenütt bevezették már a mammográfiai szűrőprogramot, a 27 uniós ország közül 22-ben már országosan szervezettek ezek a vizsgálatok. Többségében jobbak a részvételi adatok, és az eredmények is. Megállapítható, hogy habár a világelsők között indultunk a mammográfia felfedezésében, nem sikerült a többiekkel együtt haladni, az élen maradás helyett lemaradtunk...

forrás, teljes cikk: radiologia.hu

18
10/2013
0

A mammográfia fél évszázada Magyarországon 2.

2. rész A Dunai Vasműből kölcsönözték a filmet az első felvételekhez

Lányi Márton azokról a 40 év feletti nőkről készítette speciális felvételeit az új technikával, akiket már daganatos betegként vettek fel az intézetbe. Nem véletlen, hogy a magyar radiológus figyelmét egyből felkeltették az amerikai kutatásról szóló első hírek, mivel akkoriban az emlőrák halálozási aránya több mint 60 százalékos volt, főleg amiatt, mert csak későn tudták diagnosztizálni. Lányi megérezte, hogy mekkora lehetőség van abban, ha a még nem tapintható, 15 milliméter alatti csomókat is ki lehet mutatni, hiszen felfedezték: ezek még gyógyíthatóak.

A magyar radiológusnak nem volt egyszerű dolga, ugyanis a felvételhez finom szemcsés filmre volt szükség, ezt pedig csak valutáért lehetett beszerezni. Valutához jutni viszont akkor, a ’60-as években Magyarországon szinte lehetetlen volt. A leleményes radiológus azonban megoldotta a problémát: a Dunai Vasműből szerzett ipari filmet, olyat, ami megfelelt az új technikához. Az évek során egyre több felvétel készült az emlődaganatokról, végül egy olyan 400 képből álló, minőségileg is tökéletes gyűjtemény állt össze, amely Európában is egyedülállónak számított.

Lányi Márton kísérletei eredményeit, felvételeit előadásokban, közleményekben megosztotta a szakmával. Így jutott el a megdöbbentő képek híre Bonyhádra is, dr. Péntek Zoltánhoz, a kórház akkori radiológusához. „1968-ban egy kollégám számolt be arról, hogy az OTKI-ban sokkoló röntgenfelvételeket látott, olyanokat, amelyek addig elképzelhetetlenek lettek volna.” Az új módszer annyira meggyőzőnek tűnt, hogy a radiológus elhatározta, indítanak a megyében egy kísérleti szűrőprogramot ezzel a technikával. Ehhez persze meg kellett nyerni támogatónak a megye politikai vezetőit. Ez nem volt túl nehéz, ugyanis miután meghallgatták a meghívott Lányi Márton előadását és megnézték a képeit, teljesen meg voltak győzve.

Tehát szabad utat – és a finom szemcsés filmhez valutát is – kapott a kísérleti szűrőprogram, amely 1968-71 között zajlott Tolna megyében. A védőnőket is bevonták, így három év alatt körülbelül háromezer nőt sikerült megvizsgálni az új módszerrel, köztük diagnosztizált emlőrákos betegeket és 40-70 év közötti tünetmenteseket is. Az új technikának köszönhetően az utóbbiak közül összesen 12 emlőrákost tudtak kiszűrni. A Tolna megyei program sikerét egyébként egy pécsi tudományos konferencián is le lehetett szűrni. Itt mutatták be ugyanis a program alatt készült diákat, amelyeken tökéletesen kivehetőek voltak a daganatok, míg a mások által, nem a megfelelő technikával készített röntgenfelvételeken szinte semmi sem látszott.

A program sikerén felbuzdulva az egész országban terjedni kezdett az új módszer. Sok megyeszékhelyen a 70-es-80-as években diagnosztikai módszerként alkalmazták, de szervezett szűrésre a tolnai program után több mint húsz évig nem került sor. Ennek egyik oka az volt, hogy az ipari filmhez óriási röntgendózis kellett, akkora, ami önmagában is rákot generálhatott. Igaz, már a hetvenes években olyan fejlődésen ment keresztül az új technika a világban, hogy az évtized végére a felvételhez már csak tized akkora sugáradagra volt szükség.

Közben a mammográfia magyar meghonosítója, Lányi Márton elhagyta az országot. 1969-ben Nyugat-Németországba költözött, ahol egy neves német radiológus professzorral dolgozott együtt. Közösen egy könyvet is kiadtak, amely sokáig a mammográfia alapművének számított. Később magánpraxist nyitott, itt folytatta az emlődiagnosztikai vizsgálatait. 2004-ben, 80 éves korában hunyt el.

Világszerte nemcsak az emlőrák diagnosztika technikája fejlődött, hanem Európában egyre meggyőzőbb eredmények is születtek arról, hogy az új módszerrel számos életet lehet megmenteni. Az 1. részben említett 1985-ös úttörő svédországi szűrőprogrammal szinte párhuzamosan Finnországban is megkezdték a szervezett vizsgálatokat. Néhány évvel később pedig már Angliában is országosan szűrtek, igaz, itt számos gyermekbetegsége volt még a programnak, például háromévente hívták csak be a vizsgálatokra a nőket.

Az európai eredmények és az Egészségügyi Világszervezet 1990-es évek elején deklarált kiállása a mammográfia mellett felgyorsította a magyarországi szűrési kezdeményezéseket is. Hozzájárult ehhez még a Világbank anyagi támogatásával, 1992-ben indult modellprogram is, amelynek keretében tíz magyarországi szűrési centrumot jelöltek ki, például Egerben, Szombathelyen, Szekszárdon, de Budapesten is több kórházban. Szintén lökést adott a szűréseknek az OEP 1995-ös szekszárdi pilóta programja, valamint ugyanebben az évben a Soros Alapítvány támogatása, amelyből svéd mintára szűrőbuszt lehetett venni.

709_9300_ANTSZ_emblema_120x89.jpgVégül is az országos szűrési program alapjait az 1997-es egészségügyi törvényben rakták le, miszerint minden 45-65 év közötti magyar nőnek kétévente térítésmentesen jár a mammográfiai vizsgálat. A jogszabály megszületésétől azonban még öt évig várni kellett, amíg hivatalosan valóban elindultak a szűrések.

forrás, teljes cikk: radiologia.hu

15
10/2013
0

A mammográfia fél évszázada Magyarországon 1.

1. rész: Nemzetközi kitekintés egy kis magyar ízesítéssel

Szinte egy időben az első, amerikai kutatásokkal Magyarországon elindultak a kísérletek, olyan röntgenfelvételt készíteni, amellyel az emlődaganatok többsége korai, még nem tapintható stádiumban kimutatható. Az első ilyen magyar felvételt 1963. szeptember 10-én Lányi Márton készítette el az Orvostovábbképző Intézetben. Ezt a napot tekintik a magyarországi mammográfia kezdetének. 

Az emlőrákot apácabetegségnek is nevezték, mivel a nemi életet mellőző nők, így az apácák körében gyakoribb volt. Az adatok alapján szintén az átlagot meghaladóan lettek rákosak a gyermektelen, illetve csak a későn és csak egy gyermeket szülő nők is. Az inaktív nemi élet, illetve a női szerepek megváltozása és az emlőrák összefüggését erősítette az ellenkező példa is: Japánban, ahol erősek a hagyományok és a nemi szerepek sem változtak át annyira, mint Európában, sokkal kevesebb az emlőrákos eset.

A modern társadalmakban, így például az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában viszont a múlt század közepére egyre nagyobb problémát okozott a mellrák, aminek ráadásul magas volt a halálozási aránya – az Egyesült Királyságban például a szervezett szűrések előtt már meghaladta a 40 százalékot. A magas halálozási arány oka főleg az volt, hogy a mellrákot más módszer híján csak tapintással tudták kimutatni, ez viszont már akkora tumort jelentett, hogy kisebb esély volt az eredményes terápiára.

a013777.jpg

Éppen ezért az Egyesült Államokban kutatni kezdték, hogyan lehetne időben felfedezni a még nem tapintható csomókat. A megtalált módszert, a speciális emlő-röntgenfelvételt, az 1960-as években elvégzett, HIP study néven híressé vált, 60 ezer amerikai nő bevonásával megvalósított több mint tíz éves kísérletben próbálták ki. A kísérletben a nőket két csoportra osztották, a mammográfiával folyamatosan ellenőrzött csoportra és azokra, akiket nem vizsgáltak. Az évek során a kutatók azt tapasztalták, hogy azoknak a nőknek a körében, akiket rendszeresen mammográfiával vizsgáltak, 25 százalékkal csökkent a mellrák miatti halálozás.

Az amerikai vizsgálat eredményeit a nemzetközi szaksajtó folyamatosan publikálta, így jutott el a mammográfiai, mint lehetséges emlőrák szűrési módszer híre Svédországba is. Nemcsak a szűk szakma, hanem a köztudottan egészségtudatos lakosság körében is elterjedt a híre az új technikának. A svéd nők erős érdekérvényesítő képessége előtt a hetvenes évek elején meghajolt a politika is, és egy nagyobb összeget mozgósított arra, hogy az észak-európai országban is teszteljék a módszert. Kiválasztottak két megyét, és mindkettőben 60-60 ezer 40-74 év közötti nőt, ők képezték a mammográfiával szűrt csoportot. Ugyanezekben a megyékben kijelöltek két, 30-30 ezres létszámú olyan kontrollcsoportot is, amelyekben a résztvevőket nem szűrték.Minden készen állt a program beindításához, de volt egy nagy probléma: senki nem vállalta a szakmai irányítást.

Az amerikai eredményeket ugyanis számos tudományos kőr kritizálta, nem tartották hitelesnek. Ráadásul sok lobby érdeket is sértett, sérthetett az emlőrákok esetleges kiszűrése. Éppen ezért Svédországban, de a nemzetközi tudományos világban sem akadt sokáig olyan szakember, aki el merte vállalni ezt a programot. Végül nem máshol, mint Magyarországon találták meg azt az angolul kitűnően beszélő, mammográfiában már jártas, fiatal radiológust, dr. Tabár Lászlót, aki élére állt a svéd kutatási programnak.

A magyar szakember vezetésével 1978-1985 között hét évig tartott a monstre vizsgálat. Ekkor mutatkoztak először az eredmények: a szűrt csoportnál 31 százalékkal kisebb volt az emlőrák miatti halálozás, mint a kontrollcsoportnál. A programot egyébként azért sem lehetett folytatni, mert a kontrollcsoport fellázadt, azt mondták, nem akarnak tovább kísérleti nyulak lenni, ők is szeretnének a mammográfiai vizsgálat részesei lenni. A döntéshozók végül 1985-ben a pozitív eredmények láttán elhatároztak, hogy a szűrést fokozatosan kiterjesztik az egész országra, minden 40-70 éves nőre. Azóta a felvilágosult, már a gyermekkortól egészségtudatos nevelésben részesülő svéd nők 85 százaléka jár el rendszeresen a vizsgálatokra. Összehasonlításként a szűrésre behívott magyar nőknek átlagosan csupán 40 százaléka jelenik meg a vizsgálatokon.

A sikeres program magyar vezetője, Tabár László engedéllyel kinn maradt Svédországban. Idővel a professzor a mammográfiás szűrővizsgálatok módszertanának egyik világszerte elismert kidolgozója és meghonosítója lett. 1978-ban megírta kandidátusi dolgozatát „ A korai emlőrákok mammográfiás jelei”-ről. 1980-tól szervezője és előadója az európai mammográfiás tanfolyamoknak, de 1985-től észak-amerikai, dél-amerikai, ázsiai, afrikai, ausztráliai és új-zélandi mammográfiás tanfolyamokat is tart.

forrás, teljes cikk: radiologia.hu

13
08/2013
0

Emlőszűrés

Nagy nemzetközi tanulmányok 12-20 éves után követés után 20 százalékos szignifikáns halálozás-csökkenést mutatnak a szűrésen részt vett nők körében. A kiszűrt esetek 90 százaléka korai stádiumban felfedezett rák volt (dr. Bidlek Mária - Országos Onkológiai Intézet).

A sokféle vélemény ellenére az ma az orvosszakmán belül általánosan elfogadott evidencia, hogy az emlőrák lakossági szűrése fontos, mert egyértelműen eredményes. A skandináv országokban, ahol először vezették be a 45-64 év közötti nők mammográfiás szűrését, az időben megkezdett kezelések eredményként 30 százalékkal tudták csökkenteni a halálozást. Itthon a 2002-ben bevezetett szűrések eredményeként az első évben mintegy 3 ezer elváltozást szűrtek ki, ennek a fele olyan daganat volt, amely másfél centinél kisebb volt, tehát nem tapintható. Az ilyen, időben felismert esetek prognózisa ugyanakkor a legjobb (dr. Kásler Miklós - Országos Onkológiai Intézet, főigazgató).

Az itthon több mint tíz éve indult szervezett emlőszűrési program az érintett lakosság körében 70 százalékos átszűrtséget célzott meg. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól kapott adatok szerint ugyanakkor évente mindössze 230 ezren vesznek részt mammográfiás vizsgálaton, ami az 1,4 millió 45 és 64 év közötti nőnek még a 20 százalékát sem éri el. Az egészségbiztosító ugyanakkor már így is évente több mint egymilliárd forintot fizet ki ezekre az ingyenesen igénybe vehető vizsgálatokra, ami azt jelenti, hogy 70 százalékos átszűrtséget feltételezve a mostani összeg több mint háromszorosa lenne a ráfordítás. A halálozás azonban nemzetközi tapasztalatok szerint csak így lenne az elvárt, 30 százalékos mértékben csökkenthető az eddigi nagyjából 10 százalékkal szemben (az ezredfordulón 2316-an, 8 évvel később 2108-an haltak meg emlőrákban Magyarországon.)

forrás: Világgazdaság

16
06/2011
0

A hőtérkép nem mammográfia

Fibrocystic breasts

Az emberi test különböző részeinek infravörös hőképe igen mutatós, élénk színű foltokkal tarkított látvány, amelyet az emlőrák korai fölismerésére is ajánlottak, a módszer azonban nem megbízható és tudományos orvosi vizsgálatra alkalmatlan - hozta nyilvánosságra álláspontját az illetékes amerikai hivatal, az FDA. A módszert eleve úgy engedélyezték 1982-ben, hogy kisegítő eljárás lehet, ha valaki további adatokra kíváncsi bizonyos, emberi testben zajló, kóros folyamatokkal kapcsolatban.

Az ideológia tetszetős: a daganatos sejtek szaporán osztódnak, anyagcseréjük fokozott, ezért több hőt termelnek, mint az ép szövetek sejtjei. Így az érzékeny kamera más színnel jelzi a test felszínén a kóros területeket, mint az egészséges részt. A rendkívül színes szűrővizsgálatot azért is ajánlották alkalmazói és az ilyen készülékeket gyártó cégek az emlőrák szűrésére, mert itt nincs szükség röntgensugárra, mint a mammográfia során és a páciensnek semmiféle kellemetlenséget, fájdalmat nem jelent.

A reklámokra hivatkozva mind több nő kérte, hogy emlőszűrés céljából csak infravörös hőtérkép készüljön róla, hiszen az ismertető szerint ez a módszer mindjárt a test felszínén bizonyítja, ha valami kóros folyamat a test belsejében megindult.

Az FDA figyelmeztette a kamerákat gyártó cégeket, hogy ne ígérjenek olyan diagnosztikai pontosságot, melyre a módszer alkalmatlan. Az anyagilag érdekeltek nemcsak a rosszindulatú daganatok, hanem az érrendszer, az ízületi gyulladások és szinte minden betegség fölismerésére rendkívül alkalmasnak állították a hőtérképet.

forrás: MTI, FDA News
dr. Bágyi Péter - radiologia.blog@gmail.com

22
04/2010
0

A CTLM-ről "objektíven" - ami a csövön kifér

Kommunikációs folyamat:

  • Kibocsátó: az a fél aki üzenetet küld a másiknak
  • Kódolás: az üzenet lefordítása a reklámeszköz nyelvére
  • Üzenet: azon értelmes szimbólumok összessége, amit a küldő küldeni akar
  • Dekódolás: az üzenet lefordítása a befogadó nyelvére
  • Befogadó: az üzenet szándékolt fogadója
  • Válasz: a befogadó reakciója az üzenetre
  • Visszacsatolás: az a válaszlépés, amit a befogadó a üzenet hatására tesz
  • Zaj: nem tervezett torzulás a kommunikációs folyamatban

Többször volt már említve a "vizsgálóeljárás":

És az egyetlen, magyarországi készüléket üzemeltető honlapon a laikust félrevezető, tájékozatlanságát kihasználó megállapítások vannak:

"A diagnosztikai berendezés a szervezetre ártalmatlan lézerfényt alkalmaz – amely nem ionizáló, ezért az egészségre ártalmatlan sugárzás –, és a leképezést komputer tomográf (CT) végzi."

Nacsókolom ezúgyvanhogy ami nem ionizál, az mind egészségre ártalmatlan tecciktudni, aztán jön a CT (azzal odapörköltünk egy kicsit). Bár láttam én olyan lézert is, amivel levágták az ember kezét.

A CT (computed tomoraphy) rövid leírásai (wikipaedia, radiwiki) szerint is, nekem még mindig úgy tűnik, hogy az meg egy ionizáló sugárzást használó képalkotó diagnosztikai eszköz. Na haladjunk:

"A vizsgálat kényelmes, fekvő helyzetben történik, így nem jelentkezik kellemetlen emlőkompresszió. Mindenféle emlőtípusnál, így a sűrű (dense) emlőtípusnál is nagy érzékenységgel tudja kimutatni az esetleges elváltozásokat. Fiatal életkorban vagy terhesség alatt is alkalmazható, mivel nincs káros sugárzás. A vizsgálat elvégezhető 40 év alatti életkorban is."

Mert melyik vizsgálat nem? Vagy úgy tájékoztatunk - kirekesztő módon - mintha nem létezne más vizsgálóeljárás?

"Különösen javasolt abban az esetben, ha a családban korábban előfordult melldaganat (különösen BRCA- pozitivitás esetén). Javasolt, ha az emlőben csomó tapintható, ill. az emlőben fájdalmat érez. Emlőimplantátumok esetében is alkalmazható. Javasolt a beültetés előtt, majd az utánkövetés során a CT-lézer-mammográfiás vizsgálat elvégzése."

Csak ismételni lehet: Mert melyik vizsgálat nem? Vagy úgy tájékoztatunk - kirekesztő módon - mintha nem létezne más vizsgálóeljárás?

"A magyar szakmai fórumok hazánkban is engedélyezték a vizsgálati módszert."

Melyik szakmai fórumra teccenek gondolni? Pl. A Radiológiai Szakmai Kollégiumra - és állásfoglalására: tessenek végigolvasni, itt csak egy idézet belőle:

A jelenséget kifejezetten kockázatosnak ítéljük meg, mivel csökkentheti a mammográfiás szűrési részvételi hajlandóságot, a „negatív” CTLM lelet a betegeket alaptalanul megnyugtathatja, késleltetve az adekvát vizsgálatok elvégzését, a „pozitív” CTLM lelet pedig felesleges vizsgálatok sorát indíthatja meg.

És az FDA nyilatkozata: "This breast imaging system is beneficial but fda has not approved of its use. Fda needs to look into it because research hasn't proven the benefit." (Page Last Updated: 03/31/2010)

"A CT-lézer-mammográfia elsősorban olyan nők számára javasolt, akiknek eltérés tapintható az emlőjükben."

Hát. Igen. Esetleg egy korrekt fizikális-, ultrahang-, mammográfiás vizsgálat is megteszi csókolom.

"Javasolt a „dense-” (sűrű) emlőjű fiatalabb nőknél, mivel itt a CT-lézer-mammográfia a már működő nemzetközi centrumok elemzése és a megjelent irodalmi adatok alapján is előnyös vizsgáló eljárás az emlődaganatok kimutatásában."

Hát. Igen. Meg a megjelent még nagyobb számú irodalmi adatok alapján egyéb eljárások. Azért néha egy mintavétel (cytologia, biopsia) sem árt.

"Egészségközpontunkban a CT-lézer-mammográfiával egy időben az emlők ultrahangos, valamint szakorvosi tapintásos (fizikális) vizsgálatát is elvégezzük!"

Hát. Igen. Lehet, hogy a mammogram kiértékelése már rizikós?

"A CT-lézer-mammográfiás vizsgálati csomagunk ára: 29 000 Ft"

Nacsókolom ezzel akartuk kezdeni, dehát mégsem illik.

"Egészségpénztári kártyával fizető Vendégeknek 15% kedvezményt adunk!"

15% SALE is van.

"Az OEP által finanszírozott szűrésektől a módszer eltérő, azért a mammográfiával nem összevethető. A talált elváltozások további utánkövetése emlőcentrumokban történik a XxXxx Egészségközponton keresztül."

Namostmivan? OEP által finanszírozott szűrés pl. az emlőszűrés, amely fizikális vizsgálatból, mammográfiából áll, az elkészített felvételeket két szakorvos értékeli, kiegészítő vizsgálatokra is sor kerülhet (ultrahang, mintavételek). Ez a finanszírozott szűrés.
De itt kiadunk egy kis pénzt, aztán mehetünk az államiba mégiscsak?

Legalább azokat ne vezessék már félre, akiktől a pénzt kapják.

Még egy kis adalék:

A GVH súlyos büntetéseket szabott ki meg nem alapozott egészségügyi szolgáltatások miatt:

Kedves laikus olvasó! Az alábbiakban talál eligazítást is:

dr. Bágyi Péter - radiologia.blog@gmail.com

05
12/2009
0

Mammográfia - Emlőszűrés

Miközben folyamatosan halljuk, hogy rosszul tesszük, ha nem járunk szűrésekre, a kutatók időnként egyre meglepőbb eredményeket közölnek. A mammográfia során "szerzett" sugárdózis is növelheti a mellrák kockázatát azoknál a fiatal nőknél, akik a betegségre való genetikai hajlammal születtek - közölték a napokban holland kutatók (Marijke Jansen- Van Der Weide: Mammography Screening and Radiation-induced Breast Cancer among Women with a Familial or Genetic Predisposition: A Metaanalysis, RSNA 2009).  Nem ez az első tanulmány, amely a mellrákszűrés ezen formájának hatékonyságát kérdőjelezi meg.

Jansen-van der Weide munkatársaival hat tanulmány adatait elemezte, amelyekben összesen 12 ezer nagy kockázatú nő vett részt Európában és az Egyesült Államokban. A kutatók 8,5 ezer olyan nőt találtak, akik már 20 éves koruk előtt részt vettek mammográfián vagy mellkasröntgenen, illetve legalább ötször voltak kis dózisú sugárzásnak kitéve szűrővizsgálatok során.
   
A tengerentúlon a múlt hónapban javasolta egy kormányzati tanácsadó testület (USPSTF), hogy a negyvenes éveikben járó nőknél ne végezzenek rutinszerűen mammográfiát. Az állásfoglalás ellentmond az évtizedek óta tartó kampánynak, amely 40 éves kor után emlőszűrésre buzdítja a nőket. „Bizonyítékok vannak arra, hogy kevés előnnyel jár a rendszeres mammográfiai szűrővizsgálat a 40 és 49 év közötti nők esetében” - közölte a testület, azt javasolva, hogy a rendszeres mammográfiai vizsgálatot a jelenlegi 40 éves kor helyett 50 évesen kezdjék, és az éves rendszeresség helyett elég kétévente végezni. A javaslatot az orvosok azonnal elutasították, mondván, ha követnék az irányelveket, még több nő halna meg emlőrákban, amely már így is 40 ezer emberéletet követel évente.

Mégis mi az igazság?

MAMMOGRÁFIA:
Az emlő belső, finom szerkezetének vizsgálata úgynevezett lágy röntgensugárral történik, mind a két emlőt teljes egészében ábrázoló, összesen négy darab felvétel készítésével. A vizsgálat közben az emlőket két sugáráteresztő lemez közé szorítják - ami kissé kényelmetlen -, így tiszta, világos képet kapnak róluk, amit mammogramnak neveznek. A vizsgálathoz derékig le kell vetkőzni. Ne használjunk a vizsgálat előtt parfümöt, púdert, dezodort, mivel ezek zavarhatják a vizsgálatot.
Előnye abban áll, hogy segítségével a néhány mm-es, tumoros elváltozásra utaló jel is felismerhetővé válhat, még azt megelőzően, hogy kitapintható nagyságúvá növekedne, vagy nyirokcsomóba, esetleg távolabbi szervbe adna áttétet.
A felvétel elkészítéséhez szükséges, hogy az emlőt kb. 3-4 cm vastagságúra összenyomják, ami - ha a vizsgálat nem a menstruáció alatt ill. nem előtte vagy utána egy héttel történik - nem jár fájdalommal, legfeljebb kisebb kellemetlen érzéssel.
A sugárterhelés nem veszélyes, a leadott dózis kevesebb, mint egy mellkas röntgenfelvétel esetén.

  • a modern képalkotó emlődiagnosztika alapmódszere a röntgen mammográfia, amelynek során a női emlőről natív röntgenképek készülnek. Panaszokkal és tünetekkel rendelkező páciensek vizsgálata a klinikai mammográfia. Tünet és panaszmentes nők vizsgálata a szűrő mammográfia
  • A mammográfia előnyei: magas diagnosztikus pontosság (klinikai gyakorlatban 90%-os, szűrővizsgálatban 80%-os valódi pozitív arány), az emlőrák a klinikai tünetek megjelenése előtt átlagosan 2 évvel korábban diagnosztizálható, tudományos bizonyítékok alapján a rendszeres ismételt mammográfiás szűrés az emlőrák halálos kockázatát felére csökkenti
  • a módszer bizonyos hibákat rejthet, úgymint: minden ötödik emlőrák rejtve maradhat (oka rendszerint a tömör emlőállomány, a tünetmentes vagy tünetszegény daganat – leggyakrabban invazív lobularis carcinoma, nem meszesedő DCIS), daganatgyanús röntgentünetek mögött néha nem bizonyítható valódi rák, az egyszeri mammográfiás szűrés nem véd meg egy esetleges későbbi daganattól (ezért szükséges a vizsgálat rendszeres ismétlése), a mammográfiás szűrés sugárkockázata csekély, de fennáll. A mammográfia legfontosabb feladata az emlőrák felfedezése.
  • ajánlás a veszélyeztetett nők szűrésére (familiáris emlő vagy petefészekrák, BRCA 1,2 mutáció hordozás, korábbi mellkas besugárzás, askenázi zsidó származás, Li-Fraumeni vagy Cowden szindróma, kórelőzményben szereplő emlőrák): 30 éves kor felett évente javasolt a mammográfiás szűrés, szükség esetén (pl. denz emlőállomány) ultrahanggal, esetleg MRI-vel kiegészítve
  • a 40-49 éves korosztály szűrését a tanulmányok többsége évek óta támogatja – bár a mammográfia fiatal korban ismert alacsonyabb teljesítőképessége a magasabb parenchyma denzitás miatt – és a kisebb emlőrák incidencia okán a halálozás csökkenése is alacsonyabb. Ebben az életkorban azonban a daganatok lényegesen agresszívebbek
  • az idősebb nők szűrését (65 év felett) tovább javasolt folytatni, ha nem áll fenn az életkilátásokat rontó (várhatóan 3-5 éven belüli halálhoz vezető) egyéb súlyos betegség. Ez azért fontos, mert az összes új emlőrákos eset 45%-át a 65 éves vagy idősebb nők carcinomái adják, és az emlőrák miatti halálozás 45%-a is e korcsoportban tapasztalható
  • több, az utóbbi években napvilágot látott nemzetközi állásfoglalás szerint a javasolt szűrési intervallum 1 év. Főként fiatalabb korban magasabb az intervallum-rák aránya. A kisebb tumorméret szoros összefüggésben van a hosszabb túléléssel.
  • itthon a nemzeti népegészségügyi program keretében a 45-65 év közötti nőket kétévente hívják be szűrésre, az más kérdés, hogy nagyon alacsony a részvételi arány, pedig ezzel jó eséllyel lehetne megelőzni az évenkénti 2 ezer halálozást
  • nem árt óvatosan kezelni a kutatási eredményeket, mivel óriási a konkurenacia a vizsgálómódszerek között (lsd. pl. CTLM)
  • az emlő MR vizsgálata segítséget nyújthat az orvosoknak abban, hogy tisztázzák a mammográfiával nem egyértelmű véleményt adó elváltozások eredetét, azonban óvatosnak kell lenni a fals pozitív esetek lehetősége miatt
  • A legfrisebb európai adatok szerint amúgy 13 százalékkal csökkent valamennyi korosztályban a mellrák okozta halandóság; 17 százalékkal a 35-65 év közötti, 25 százalékkal a 35-44 év  közötti korosztályban, de csak 6 százalékkal a 65 vagy annál idősebb nőknél

dr. Bágyi Péter - radiologia.blog@gmail.com

források:


Korábbi bejegyzések:

01
11/2009
0

A mammográfiai szűrésről

Interjú dr. Péntek Zoltánnal
Nők Lapja Cafe
2009. 10. 31.
Az időben felfedezett emlőrák jó eséllyel gyógyítható és hazánkban a leginkább érintett korosztály számára ingyenes szűrési program működik.
Az emlőrákszűréssel kapcsolatosan gyakran felmerülő kérdésekre dr. Péntek Zoltán, a mammográfiás szűrőközpontokat működtető MaMMa Egészségügyi Zrt. elnök-igazgatója válaszolt a Nők Lapja Cafe portálnak.

forrás: Amit a mammográfiai szűrésről tudni érdemes - Interjú dr. Péntek Zoltánnal  - Nők Lapja Cafe - 2009. 10. 31.

kapcsolódó anyagok:

22
07/2009
2

Képalkotó diagnosztikai fejlesztés a Kenézy Kórházban

Modern, digitális radiológia szolgáltatja a vizsgálatok diagnosztikai hátterét a Kenézy Kórházban (Debrecen), beleértve az Emlődiagnosztikai Centrumot is.
Debrecenben a Jerikó utca 21. sz. alatt kialakított Emlődiagnosztikai Centrumba a már meglévő és áttelepített mellé egy új gépet (mammográfot) és egyéb műszereket (stereotaxia) vásárolt a Kórház. Az újonnan kialakított rendelő területe mintegy 250 négyzetméter, ötször akkora, mint a szűrésnek korábban helyet adó, Bethlen utcai részleg.
A Rendelőintézet területén is megtörtént a hagyományos radiológiai diagnosztika digitalizálása, működik a foszforlemezes rendszer, a kiolvasók és a leletező munkaállomások.
A Kenézy Kórház területén, a hagyományos radiológián két új röntgen-felvételi munkahely felszerelése is megtörtént, a Kórház területén a hagyományos radiológiai diagnosztika teljes digitalizálása valósult meg, foszforlemezes rendszerrel, kiolvasókkal, leletező munkaállomásokkal. Egy új 16 szeletes CT-berendezés telepítésén is túl vagyunk, melynek a próbaüzeme most zajlik.

Az új fejlesztés költséghatékonyan forradalmasítja a hagyományos radiológiai vizsgálati eljárásokat, munkafolyamatokat:

  • ezt követően ugyanis már nem készülnek film-alapú felvételek a vizsgálatok során,
  • a megújított képalkotó diagnosztika környezetkímélő technológia is - a továbbiakban szükségtelenné válnak az eddig használt régi, automata előhívó berendezések és az azokhoz szükséges drága és környezetterhelő vegyszerek,
  • csökken az energia-, és vízfelhasználás,
  • a digitalizálás révén pontosabbá válik a kiértékelés, az archiválás és az adminisztráció is,
  • a betegek és az orvosok számára is könnyebbséget és hatékonyabb gyógyító munkát jelent,
  • megszűnik a leleteket értékelő orvos földrajzi kötöttsége,
  • a digitálisan rögzített felvételt az egymástól távol eső telephelyek arra jogosult orvosai, szakemberei láthatják, a képanyagot áttekinthetik,
  • a digitalizálás eredményeként annak a lehetősége is adott, hogy egyszerűbben konzultálhatnak más kórházakban gyógyító kollégáikkal.

A betegek szempontjából előny, hogy a jövőben:

  • csökken a várakozás - az új berendezésekkel és fejlesztéssel gyorsabban készülnek el a felvételek, gyorsabb a visszakeresés, az archiválás,
  • az új röntgen berendezések kisebb sugárterhelés mellett készítik el a felvételeket - a fejlett technika miatt használatuk is egyszerűbb, komfortosabb,
  • hamarabb hozzájuthatnak az orvosuk által értékelt leletekhez,
  • radikálisan csökkenni fog a technikai okok miatt megismételt felvételek száma,
  • kevesebb kényelmetlenséggel találkozhatnak, az acut és tervezett vizsgálatok (az új CT-készülék beszerzésével) elkülönítetten történnek.

A rendelkezésre álló – digitális – képanyag (hagyományos röntgen, CT, mammográfia) központi tárolása komplex informatikai rendszerben valósul meg:

  • a beépített biztonsági funkciók, a betegadatok jogi szabályozását követve állnak az orvosok rendelkezésére,
  • a vizsgálati képanyag a holding hálózatán belül – a jogosultsági szinteknek megfelelően – mindenütt elérhető, a VESZ területének radiológiai ellátása is megoldott,
  • a központi tárolás (PACS) biztonsága két, fizikailag is eltérő helyen lévő szerverrel valósul meg,
  • a szakmai leletezés, a képanyag megtekintése és böngészése három szinten valósulhat meg (leletező munkaállomások, megtekintő munkaállomások és web-es felületek).