02
10/2011
0

Gondolatolvasás - fMRI

A kaliforniai Berkeley Egyetem kutatóinak az volt a célja, hogy az ember által látott képet az agy látókérgének aktivitása alapján dekódolják. Amikor körbenézünk a környezetünkre, vagy egy film előtt ülünk, az agyunk aktivitása dinamikusan változik, más-más területek aktiválódnak, amit funkcionális rezonancia-vizsgálattal (fMRI) kimutatni és mérni lehet. A tudósok az aktivitás figyelése során gyűjtött adatok alapján számítógépes modelleket állítanak fel, ezek segítenek meghatározni, hogy az aktivitást milyen inger és hogyan váltotta ki, végül pedig az aktivitás alapján próbálják meg rekonstruálni a látottakat.

Mindez alapvetően nem újdonság, a kutatók évek óta kísérleteznek például fotók és számjegyek, tehát alapvetően statikus képek ilyen módon történő leírásával, természetes mozgóképekkel viszont nem igen próbálkoztak, pedig ennek bizonyos tekintetben – például a belső látás vagy az álmok megfejtésében - több gyakorlati haszna lenne. A dinamikusan változó jelekkel és a természetes látást szimuláló feltételek mellett nehezebb dolgozni, a mostani eredmények ezért jelentősek elsősorban. Az elsődleges nehézséget az jelenti, hogy az agy aktív területeinek megfigyelésére használt BOLD (blood oxygen level-dependent) fMRI módszer által mért jelek – ilyenkor az agyi véráramlás és a véroxigén-szint változatásait nézik – sokszor másodpercekkel lassabbak az olyan dinamikus ingereknél, mint amit a filmek jelentenek, ezért nehéz modellezni őket.

Erre a problémára a kutatók egy új, kétszintű kódolási rendszert dolgoztak ki. Az első szakaszban foglalják össze az elsődleges látókéreg idegsejtjei által küldött gyors válaszokat, míg a másodikban ezen információk hatását vizsgálják a külön mért lassú véráramlási folyamatokra: röviden minden tesztalanynál a több órányi YouTube-videó, pontosabban a bennük látott tárgyak – mozgási irányra, helyzetre és sebességre vonatkozó – jellemzőit párosítják az agyi aktivitás mintázataival egy számítógépes modellben. Az utóbbi alapján legközelebb már nagyjából visszafejthető, hogy mit látott éppen az alany.

A rekonstruált kép homályos, hiszen a kutatók  a pontosság kedvéért több mintát használtak, míg egyelőre csak az elsődleges és másodlagos látókéreg egyszerűbb információit dolgozták fel. Az eredményt ehhez mérten is kell nézni.
A kutatók szerint nem konkrét alkalmazási cél motiválta őket a fejlesztés során, de azt ők is megjegyezték, hogy egy ilyen "gondolatolvasó" több dologra is használható majd, köztük különféle betegségek diagnosztizálására, egyes gyógykezelések hatásainak vizsgálatára, illetve az áttörés a művégtagok irányítására használható BMI-k (brain-machine interface) fejlesztésében is közreműködhet.
Jelenleg ugyan még kezdetleges állapotban vannak a kísérletek, de továbbfejlesztés után a rendszer akár az álmok, a memória és a belső látás dekódolásához is használható majd; igaz, egyelőre még nem ismert pontosan, hogy például az álmokat ugyanúgy dolgozza-e fel az agy, mint az éber észlelést. A kutatók szerint az sem kizárt, hogy a rendőrség egy ilyen eszköz segítségével vegye fel a tanúk vallomását, más kérdés, hogy azok mennyire emlékeznek pontosan a látottakra, hiszen ez esetben egy tévedés csak még jobban félreviszi a nyomozást.
 
forrás: Gallant Lab
11
08/2011
0

Estére - női örömök

A hüvely izgatása más agyi területeket aktivál, mint amikor a csiklót izgatják, és egész mást, amikor csak a mellbimbót – írta meg a New Scientist. Egy amerikai tanulmány szerint a mell területének simogatása, nyaldosása is receptorokat mozgat meg az agyban. Mint kiderült, közvetlen kapcsolat van a mellbimbó és a női nemi szerv között, ami magyarázatul szolgál arra, miért képes több nő is orgazmust átélni pusztán a mellbimbó izgatásától. Agykutatók az agy receptorainak feltérképezésével cáfolják meg tudományosan is azt a tézist, hogy a nőknek csak attól lehet orgazmusuk, ha a hüvelyüket izgatják.

Tavaly egy svájci orvos, Lars Michels mágneses rezonanciás vizsgálattal megerősítette, hogy a csikló izgatásakor ugyanaz a terület aktiválódik a nők agyában, mint amikor a férfi nemi szervét ingerlik. Barry Komisaruk New Jersey-i kutató nemrég ugyanezzel a módszerrel feltérképezte a nők agyát, hogy kiderítse, mi történik, ha a csiklót, a hüvelyt, a méhnyakat és a mellbimbókat izgatják. “Ez bizonyíték arra, hogy nagy különbség van a különböző területek közt” – mondta Stuart Brody, a nyugat-skóciai egyetem doktora, a tanulmány egyik kutatója.

Sokan vannak, akik azzal érvelnek, hogy a nőknek a hüvely stimulálásától lesz orgazmusuk, azonban a tanulmány ennek ellentmond. “A kutatások szerint a nők az orgazmus számtalan variációját képesek megélni” – tette hozzá Beverly Whipple a Rutger Egyetemről, aki egyébként nem vett részt ebben kutatásban.

Man locates clitoris at last (Image: International Society for Sexual Medicine)Komisaruk, a kutatás vezetője ellenőrizte azt is, mi történik a nőkkel, ha csak a mellbimbókat izgatják, és meglepte, hogy az agyban olyan kéreg lendült mozgásba, ami a nemi szervek izgatásakor is aktív. “Amikor ezt mondom a férfi neurológus kollégáknak, azt mondják, nahát, de ha egy kollégánőnek mondom el, az azt válaszolja, ezzel magyarázható akkor, miért élvezik a nők, ha izgatják a mellbimójukat” – tette hozzá Komisaruk.

A vizsgálatok során térkép is készült az agyi aktivitásról, amelyből kiderül, a nőknek tényleg nagyon fontos a csikló izgatása a jó szexhez és a hatalmas orgazmushoz.

forrás: Komisaruk, B. R., Wise, N., Frangos, E., Liu, W.-C., Allen, K. and Brody, S. (2011), Women's Clitoris, Vagina, and Cervix Mapped on the Sensory Cortex: fMRI Evidence. The Journal of Sexual Medicine. doi: 10.1111/j.1743-6109.2011.02388.x, newscientist.com

dr. Bágyi Péter - radiologia.blog@gmail.com

09
08/2011
0

Gondolatolvasó

Michel Greicius, a kaliforniai Stanford University agykutatója a Cerebral Cortex tudományos folyóiratban ismertette kísérletét. Tizennégy önkéntest arra kért fel, hogy tíz-tíz percig ugyanazon gondolatkörrel foglalkozzanak: először énekeljenek magukban, aztán idézzék fel aznapi élményeiket, majd hármasával számoljanak visszafelé, végül egyszerűen pihenjenek, engedjék el magukat, és gondoljanak, amire akarnak. Közben fMRI-vel folyamatosan regisztrálták az idegrendszer aktivitását, feltérképezték az agyat, mérték, hol gyulladnak ki a (gondolkodás) lámpái. A számítógép feldolgozta és algoritmusok formájában elraktározta a különböző aktivált agyrészletekben mért információkat – hogy aztán másokon leellenőrizzék, vajon a készülék helyesen értékelte-e a fenti „gondolatmeneteket”.

Ehhez a kísérlet következő fázisában tíz újabb önkéntest kértek fel arra, hogy ők is énekeljenek magukban, számoljanak, gondolják végig a napjukat, illetve pihenjenek – de most ne árulják el, hogy a választható négy feladat közül éppen melyik foglalkoztatja őket, melyikre gondolnak. Az fMRI 85 százalékos pontossággal megmondta, azaz a 40 mérésből 34 esetben eltalálta, hogy az önkéntesek melyik gondolatkörben mozogtak. Hogy pontosan mire gondoltak, persze lehetetlen kitalálni.

Sok ezer adat összegyűjtésével és komputeres feldolgozásával azt igyekszenek kideríteni, milyen sémák mentén gondolkozunk, hogyan „kattog az agyunk” normálisan – és patológiás állapotban, Alzheimer-kórban hogyan sérül és épül le a gondolkodás normális folyamata, vagy skizofréniában milyen tévutakra, mely kóros idegpályákra téved az agy szellemi és érzelmi működése.

forrás: cercor.oxfordjournals.org
dr. Bágyi Péter - radiologia.blog@gmail.com

06
06/2011
0

A gyönyör rejtelmei

Bár az orgazmusról elmondható, hogy szinte egyetemes emberi jelenség, a mai napig keveset tudunk róla. Pedig becslések szerint az elmúlt évben az amerikai nők negyede nehezen jutott el az orgazmusig, és 5–10 százalék körül mozog azok száma, akik soha nem is képesek elérésére. Barry Komisaruk amerikai professzor 25 éve kezdte kutatni az orgazmust. Kollégáival nemrégiben funkcionális mágneses rezonancia vizsgálattal (fMRI) követték nyomon a női orgazmus elérése során bekövetkező agyi aktivitást. Eredményeikről a New Scientist egyik májusi száma ad hírt.



Legújabb vizsgálataik során Komisarukék rájöttek, hogy a női nemi szervekből az ingerület többféle úton jut el az agyba, ráadásul kiderült, hogy a gyönyör alatt a nők módosult tudatállapotba kerülnek. A kutatók olyan agyterületen tapasztaltak aktivitást, ahol a korábbi orgazmus-kutatások során még sosem: a homloklebeny elülső részén elterülő pre-frontális kortexnek (PFC) nevezett régióban. Ez az agyterület aktivizálódik azoknál is, akik képesek az orgazmust csupán fantáziálással elérni.
Az MRI-vizsgálatok szerint az orgazmus előidézése során mintegy 30 olyan agyterület aktiválódik, melyek szerepet játszanak a tapintásban, a memóriában, a jutalmazásban vagy a fájdalomérzékelésben. Az elképzelt érintések kisebb mértékben ugyan, de azonos agyterületeket aktiváltak, a prefrontális kortexet kivéve, ez a terület ugyanis éppen nagyobb aktivitást mutatott, mint amit a valódi érintésnél tapasztaltak.
Komisaruk szerint ez a jelenség a fantáziálással, elképzeléssel vagy az agyból kiinduló („top-down") élettani folyamatok szabályozásával lehet összefüggésben.
Janniko Georgiadis holland kutató és kollegái hasonló kísérleteikben viszont azt tapasztalták, hogy épp ennek az agyterületnek egy része (az orbitofrontális kortex – OFC) „kapcsolt ki" az orgazmus során, és talán éppen ennek köszönhető a módosult tudatállapot elérése. Szerinte elképzelhető, hogy az OFC a szexuális szabályozás központja, és talán e kikapcsolás segítségével lehet könnyebben elérni a gyönyör tetőpontját.
Abban azonban nem biztos, hogy a megváltozott tudatállapot szükséges-e az orgazmus eléréshez, vagy csak egyfajta „mellékhatás". Azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a kielégülésre képtelen nők erre a kikapcsolásra nem képesek. Az egymásnak ellentmondó eredményekre az lehet a magyarázat, hogy míg Komisarukék önkielégítést végző nőket vizsgáltak, a holland kutatók vizsgálati alanyai partnereik segítségével elégültek ki. A kikapcsolás mértéke pedig talán ez utóbbi esetben nagyobb lehetett. Julia Heiman amerikai kutató szerint ezek a vizsgálatok azért nagyon fontosak, mert az orgazmus több agyterülettel is kapcsolatban áll.

forrás: Népszabadság, newscientist.com
dr. Bágyi Péter -
radiologia.blog@gmail.com
 

10
03/2011
1

Ketten egyben - MRI-ben

Ray Lee, a Princeton Egyetem fejlesztőmérnöke nevéhez fűződik az első két vizsgálófejes fMRI, azaz funkcionális mágnesesrezonancia-vizsgálat. Az fMRI-vel elsősorban az agyat tanulmányozzák. Ez a képalkotó módszer nemcsak a szerkezetét ábrázolja, az agynak, hanem – az agyi struktúrák oxigénfelhasználásának mérésével –az idegi aktivitást is elemzi.

Ray Lee egy dupla tekercs segítségével a vizsgálócsőben fekvő két páciens agyát most már egyszerre is tanulmányozni lehet.

Ha nem is funkcionális, de egyszerű MRI-készülék vizsgálóasztalán már feküdtek párok, akik – bármilyen profánul is hangzik – kísérleti célból szeretkeztek. Wilibrord Wejimar Schulz holland profeszszor 1999-ben elvégzett kísérletét nem egy pornográf újság, hanem a neves British Medical Journal szakfolyóirat tartotta közlésre érdemesnek. A tudós nyolc önkéntes pár nemi szerveinek anatómiáját tanulmányozta közösülés közben „élesben”, úgymond belülről, és számos fontos részlettel gazdagította a nőgyógyászat és a szexológia tudományát (http://www.bmj.com/content/319/7225/1596.full). http://www.bmj.com/content/319/7225/1596/F4.large.jpgPéldául megdöntötte a két híres szexológus, William Masters és Virginia F. Johnson azon állítását, hogy szeretkezés közben megnő a méh térfogata.

Az új két tekercses fMRI fő kutatási területe persze nem ennyire pikáns, ám tudományos szempontból forrongó, izgalmas szakágban, az agykutatásban remélnek tőle áttörést: A dupla szkenneres MRI-vel mostantól párhuzamosan vizsgálható, mi történik két ember fejében, amikor egymással kommunikálnak. Még arra is választ remélhetünk, hogy az érzelmek hol és hogyan aktiválnak bizonyos agyrészleteket, és – egyidejűleg – milyen interakciók zajlanak két ember fejében. Az emberi agy tanulmányozása során erre ezidáig nem volt objektív, ábrázolható lehetőség.

Ray Lee egyelőre csak tesztelte a készülékét. Arra kérte egymással szemben fekvő kísérleti alanyait, hogy nézzenek egymás szemébe. Ekkor mindkettőjük agyában, az arc felismerését koordináló gyrus fusiformisban azonos, szinkronizált aktivitást regisztráltak. Ezt követően a két önkéntes többször megérintette, megölelte egymást, és erre is, úgymond, szinkronizáltan működtek az érzelmekért felelős agyi régiók.

Lucien Levy, a George Washington Egyetem neves professzora, a NewScientistnek elragadtatva nyilatkozott a felfedezésről, mert ehhez foghatót még sohasem látott, és az MRI-vel történő kutatás új érájáról beszélt. James Coan, a Virginiai Egyetem kutatója meg egyenesen azt reméli az új technikától, hogy választ ad arra, hogy mi történik két „együttműködő” agyban, sőt arra is, hogyan hatnak egymásra, amikor egyszerre, egymást kiegészítve oldanak meg közös intellektuális feladatokat.

Ugyanakkor nyilvánvalóan még számos technikai problémát is le kell győzni. Például az MRI-n belüli nagyobb izommozgások megzavarják, megnehezíti az értékelést. Ezért a vizsgálatok egyelőre csak apróbb kommunikációs gesztusok értékelésére korlátozódnak. A „gépzajok” kiszűrésén (is) még tovább kell dolgozni.

forrás: nepszabadsag.hu, weborvos.hu, gizmodo.com, newscientist.com

dr. Bágyi Péter - radiologia.blog@gmail.hu

16
12/2010
0

Komplex neuroradiológiai diagnosztika

http://www.radiologia.hu/uploads/MTA_KIB_2010/MTA_KIB_2010_023.jpgA neuroradiológiai diagnosztika számos kihívással néz szembe. A különböző digitális képalkotó eszközök által közvetített anatómiai (UH, CT, MR, DTI), funkcionális (fMRI, DWI, DTI, PET), metabolikus (MRS, fMRI, PET) és molekuláris (MR, PET) információk új multimodális világot hoztak létre. A multimodális képalkotással szerzett információ nem csak az egyedi adatok összegzését jelenti, hanem ismereteink „exponenciális” növekedését is. A multimodális információk egy adott referencia rendszerben alkalmazva, anatómiai, Funkcionális, metabolikus és molekuláris információt közvetítve válnak alapjává a különböző terápiás beavatkozásoknak.

Dr. Berényi Ervin 2010. november 25-én, az MTA Klinikai Idegtudományi Bizottság ülésén elhangzott előadásának írásos változata a radiologia.hu portálon olvasható (ingyenes regisztráció után elérhető tartalom).

dr. Bágyi Péter - radiologia.blog@gmail.com

28
11/2010
0

Alzheimer-kór - ellen-mozgás

Thumbnail image Rendszeres mozgással jó eséllyel védi magát az Alzheimer-kór kialakulása ellen az, akinél genetikai hajlam miatt magas a betegség kialakulásának esélye - mutatták ki amerikai kutatók. A Wisconsin-Milwaukee Egyetem kutatói J. Carson Smith vezetésével 65 és 80 év közötti egészséges embereket vizsgáltak, egy részük genetikailag hajlamos volt az Alzheimer-kórra. Bár a testmozgás kapcsolatát a kognitív funkciók szinten tartásával már bizonyították korábbi kutatások, legtöbbjük alanyai nem rendelkeztek az említett hajlammal - magyarázta Smith kutatásuk jelentőségét.

Thumbnail image A résztvevők agyának aktivitását funkcionális mágneses rezonancia vizsgálattal mérték egy mentális teszt megoldása közben - adta hírül a ScienceDaily tudományos hírportál (www.sciencedaily.com). Azt a csoportot, amely hordozta a gént, és rendszeresen mozgott, nagyobb agyi aktivitás jellemezte az emlékezettel kapcsolatos területeken, mint azokat a hordozókat, akik ülő életmódot folytattak.

Ennél is érdekesebb talán, hogy a fizikailag aktív embereknek, akik hordozták az Alzheimer-kórra hajlamosító gént, nagyobb aktivitást mutatott az agya, mint akik mozogtak, de nem hordozták a gént - írták a kutatók a NeuroImage című szaklapban.

forrás:

dr. Bágyi Péter - radiologia.blog@gmail.com

02
07/2010
0

Mások is tudják, mire gondolunk...

A tudósok találtak egy módszert arra, hogy értelmezzék az "adott pillanatban" látható agyi fMRI képeket, hogy miként cselekednek majd a jövőben a páciensek. Emily Falk és munkatársai a Kaliforniai Egyetemről a Journal of Neuroscience-ben számoltak be arról, hogy a vizsgálat eredményei pontosabbak voltak, mint maguk az önkéntesek.

A funkcionális mágneses rezonanciavizsgálattal (fMRI) a szándék mögé tudtak nézni, így megjósolni a valódi cselekedetet. Az fMRI kimutatja, hogy mely agyi területek aktívabbak a többihez képest, de nagyon körültekintően kell értelmezni.

Falk csoportja 20 fiatal férfit és nőt toborzott a kísérlethez. Az fMRI gépben fekve a fényvédő szerek biztonságos használatáról olvastak és hallottak instrukciókat más üzenetek közé keverve, így nem tudhatták, voltaképp miről is szól a kísérlet. "Az első napon az fMRI-s mérés előtt mindegyik résztvevő elmondta, hogy az előző héten mennyiszer használt fényvédőt, és hogy a következő héten hányszor fogja, illetve miként vélekedik általánosságban ezekről a szerekről." - írták a kutatók. Az üzenetek megtekintése után az önkéntesek több kérdésre is válaszoltak a szándékaikkal kapcsolatban, majd ajándékcsomagot kaptak, melyben - más termékek közt - fényvédős törlőkendőket is találhattak. "Egy héttel később meglepetésszerűen rákérdeztünk, hogy használták-e." - mesélte Falk.

Az önkéntesek nagyjából fele pontosan jelezte előre a fényvédő használatát. A kutatócsoport kétszer is elemezte az MRI-felvételeket, hogy találnak-e olyan agyi aktivitást, ami jobban megfogható. A mediális prefrontális kéreg egy bizonyos részének aktivitása szolgáltatta a legjobb információt."Az agynak ebből a területéből előre tudjuk jelezni az emberek háromnegyedénél, hogy többet fogják-e használni a naptejet, mint amennyit mondtak." - állította Lieberman. "Ez a prefrontális kéreg egy olyan része, amelyről tudjuk, hogy aránytalanul nagyobb az embernél a többi főemlőshöz képest. Ezzel a területtel függ össze az öntudat, és valószínűleg kritikus szerepet játszik abban, ahogy magunkról, az értékrendszerünkről gondolkodunk." Falk tájékoztatása szerint a csapat most az agy más területeit is vizsgálja a technika pontosságának felmérése végett. Míg az eredmények fontosak lehetnek a motiváló hatású üzenetre vadászó reklámozók, ugyanolyan nagy hasznát vehetik az egészségügyi szakemberek is, akik egészségesebb életmódra szeretnék rávenni az embereket. A csapat épp most készíti jelentését arról a kísérletről, amelyben azt igyekeztek megjósolni, vajon leszoknak-e a dohányzásról azok, akik látták az erre buzdító üzenetet.

forrás: ucla.edu, jneurosci.org

dr. Bágyi Péter - radiologia.blog@gmail.com

· 1 trackback
18
03/2010
0

Dekódolt gondolatok - fMRI

Thumbnail image A brit University College London idegkutatói mágneses rezonancia tomográfia (MRI) és egy számítógépes program segítségével képesek voltak nagy valószínűséggel megmondani, hogy kísérleti alanyaik három film közül épp melyikre gondolnak.

A tudósok tíz jelentkezőnek három rövid filmet vetítettek le - például egy nőről, aki talál egy levelet, majd azt bedobja a postaládába, vagy egy másikról, aki megiszik egy pohár kávét, utána pedig eldobja a poharat. A kísérleti személyeknek ezt követően  mágneses rezonancia tomográfban fel kellett idézniük az egyes filmeket. A filmekhez kapcsolódó agyhullámokat feljegyezték, majd egy számítógépes program azokat bizonyos mintákká alakította át.

A továbbiakban a kutatók a mért minták alapján próbálták megmondani, hogy az alany épp melyik filmre gondolt. Sikerült is beazonosítaniuk a filmeket, a mindennapok összetett emlékeiért felelős epizodikus emlékezetben hagyott idegi nyomok igen stabilak.

forrás: Current Biology, 11 March 2010 | doi:10.1016/j.cub.2010.01.053
Decoding Individual Episodic Memory Traces in the Human Hippocampus

dr. Bágyi Péter - radiologia.blog@gmail.com
05
02/2010
0

Csendes kommunikáció (a "lélekkel")?- fMRI

A 29 éves férfi 2003-ban szenvedett súlyos agysérülést közúti balesetben. Azóta fizikai válaszjeleket nem adott, vegetatív állapotban van az őt vizsgáló belga és brit kutatók szerint, akik eredményeikről a New England Journal of Medicine című szaklapban számoltak be.The New England Journal of Medicine

Willful Modulation of Brain Activity in Disorders of Consciousness
Martin M. Monti, Ph.D., Audrey Vanhaudenhuyse, M.Sc., Martin R. Coleman, Ph.D., Melanie Boly, M.D., John D. Pickard, F.R.C.S., F.Med.Sci., Luaba Tshibanda, M.D., Adrian M. Owen, Ph.D., and Steven Laureys, M.D., Ph.D.
Published at www.nejm.org February 3, 2010 (10.1056/NEJMoa0905370)

Funkcionális mágneses rezonanciás (fMRI) képalkotó eljárással térképezték fel a páciens agyi aktivitását, miközben arra kérték, hogy igennel vagy nemmel válaszoljon olyan kérdésekre, mint: "Az apja neve Thomas?". Az fMRI módszere az egyes agyterületek aktivitásának valós idejű követését teszi lehetővé az orvosok számára.
"Megdöbbentünk, amikor a páciens felvételeit láttuk. Képes volt megfelelően válaszolni a feltett kérdésekre pusztán a gondolatai megváltoztatásával, ezeket aztán megfejtettük az fMRI-vel" - magyarázta Adrian Owen, aki a cambridge-i Wolfson Brain Imaging Centre-ből irányította a csoportot.

Figure 3

forrás: nejm.org

Az fMRI-re alapuló új technika egészséges, nem vegetatív állapotú embereknél 100 százalékos pontossággal dekódolja az agyi válaszokat ilyen jellegű, eldöntendő kérdésekre. Mostanáig azonban soha nem próbálták ki olyan páciensen, aki nem képes sem mozogni, sem beszélni.
Egy három évig tartó tanulmányban Cambridge-ben és Liege-ben 23, vegetatív állapotúként diagnosztizált páciensnél próbálták ki a módszert. Az új technika négy esetben a tudatosság jeleit detektálta, ám közülük csupán egyetlen egynél sikerült eddig igen-nem válaszokat elérni.
A belgiumi kutatók elmondták, hogy a későbbiekben képesek lehetnek kommunikálni a sem beszélni, sem mozogni nem képes páciensekkel is, akik így jelezhetik például fájdalmukat, és a körülményekhez képest javulhat életminőségük.

A kutatási eredménynek messzire ható következményei lesznek, mert orvosoknak és jogi szakértőknek az új információk fényében együttesen felül kell vizsgálniuk egyebek közt az asszisztált öngyilkosság kérdését.

Forrás: MTI

Az fMRI vizsgálatról:

dr. Bágyi Péter - radiologia.blog@gmail.com