22
04/2014
0

Balhé a svájci emlőszűrő program körül

A svájci egészségügyi hatóságok jelentése, mely szerint leállítanák az emlőszűrést az országban, Európa szerte nagy felháborodást keltett és radiológusok szerint a döntés hamis tudományos eredményeken alapul. A publikáció április 16-án jelent meg online formában a New England Journal of Medicine-ben (NEJM).

mammogram-516x350.jpg

A Swiss Medical Board által eredetileg 2014 februárjában publikált cikk azt vitatja, vajon a mammográfia nyújtotta előnyök felülmúlják-e annak hátrányait. Írásukban ugyan elismerik, hogy a mammográfia csökkenti az emlőrák okozta halálozási arányt (1000 szűrésen átesett nőből 1-2 nő élete menthető meg), azonban a szűrés fals pozitív eredmények mellett, szükségtelen beavatkozásokat is eredményez. Ezek alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a mammográfia „nagyon kedvezőtlen” költséghatékonysági profillal rendelkezik, ezért nem indulnak új szűrési programok az országban. Sőt mi több, a jelenleg zajló programok befejezésére még határidőt is javasolt a bizottság.

Ez a jelentés elfogadhatatlan a szűrést támogató szakemberek számára – nevezetesen, hogy az általuk számos, alapjaiban hibásnak tartott klinikai tanulmány begyűrűzik a politikai életbe és hatással van az emlőszűrés jövőjére. Attól tartanak, hogy az ilyen írások és a döntéshozó szervek, mint például a Swiss Medical Board által elrendelt változtatások, női életeket sodorhatnak veszélybe.

A szóban forgó cikkben a szerzők valóban két, a szűrést támogató szakemberek által erősen vitatott cikkre hivatkoznak. Az egyik, egy február 11-én BMJ-ben megjelent (Miller et al) írás, mely egy kanadai nemzeti emlőszűrő tanulmányból származó következtetésekre hivatkozik, a másik pedig egy 2012. novemberében az NEJM-ben megjelent cikk (Bleyer et al), mely szerint a három évtizedes szűrő mammográfia csak kismértékben csökkentette a halálozási arányt az előrehaladott emlőrákban szenvedő nőknél. Mindkét tanulmányt a radiológusok és a képalkotók is erősen kritizálják. Az Európai Emlődiagnosztikai Társaság (EUSOBI) egy kulcsembere a napokban egy kemény hangvételű levélben arra kérte a NEJM-et, hogy vonja vissza a leközölt Bleyer cikket, ami azt sugallja, hogy a mammográfiai szűrés nagymértékben növeli a tévesen diagnosztizált korai szakaszban lévő emlődaganatok számát.

„A Swiss Medical Board elképesztő állítása egy 2012-ben megjelent NEJM cikkre utal, mely ellen tiltakozásul számos szakember küldött már levelet a folyóiratnak – beleértve engem is” – mondta dr. Forrai Gábor PhD, az EUSOBI alelnöke, valamint a MH Egészségügyi Központ radiológiai osztályának vezetője.

A cikkek megjelenése óta, számos radiológus írt már nemzeti újságoknak és orvosi folyóiratoknak is, rámutatva az ilyen információk terjesztésével járó káros hatásokra, melyek úgy vélik, tévesen befolyásolják a kormányzati egészségügyi politikát és lebeszélik a nőket a szűrésről, aminek következtében növekszik az emlődaganat okozta felesleges halálozások száma.

Továbbá az amerikai Emlőképalkotó Társaság (SBI) és az ACR által kibocsájtott közleményében –melyet az EUSOBI is támogat –, a kiadott cikket „hibásnak és félrevezetőnek” titulálja, és arra kéri az NEJM-et vonja vissza azt, mivel a benne szereplő következtetések nem tudományos adatokon alapulnak. A Svájci Radiológia Társaság is küldött egy nem baráti hangvételű levelet a bizottságnak, melyben vitatja a szűréssel kapcsolatban kialakult szemléletváltozást. „A Svájci Radiológiai Társaság és a Svájci Rákellenes Szövetség is kíváncsian figyelte a Swiss Medical Board jelentését és egyben elutasította azt. Figyelembe kell vennünk azonban azt is, hogy a bizottságnak egyetlen egy radiológus tagja sincs valamint, hogy nagyon sok szakértő kétségbe vonja a jelentés minőségét” – mondta dr. Stefan Duewella társaság elnöke.

Más svájci radiológusok szerint a mammográfiai vizsgálatok számának csökkenése Svájcban – csakúgy, mint minden európai országban – az egyre növekvő egészségügyi költségek és a fizetős vizsgálatok szelektív csökkentésére való törekvések miatt van.

Európa szerte más szűrést támogató szakértők is hozzászóltak a vitához. Dr. José Vilar a Dr. Peset University Hospital Radiológia Intézetének (Valencia) igazgatója és a Valenciai Emlődaganat Szűrő Program társalapítója is elutasítja a bizottság által közölt jelentésben leírtakat és úgy véli, hogy a szakmabeliek többsége is ugyanezen a véleményen van. Vilar azt is elmondta, hogy a már 20 éve futó valenciai szűrő program eredményei azt mutatják, hogy a mellrák okozta halálozások száma folyamatosan csökken. Továbbá hozzátette, „nagyon fontos megemlíteni, hogy mivel a korai stádiumban detektált daganatok kevésbé agresszív kezelést igényelnek, ezért a beteg számára is kisebb megterheléssel, és kevesebb költséggel járnak és a felépülési idő is rövidebb.” Ezek az eredmények tették szükségessé pár évvel ezelőtt a szűrési korhatár módosítását a korábbi 45-65 helyett 45-69 éves korra.

Félő, hogy az ilyen kijelentések, mint például a svájci, a magyar hatóságokra is befolyással lesznek, ezért megelőző jelleggel a Magyar Radiológus Társaság tagjai, köztük Forrai Gábor is egy közleményben foglaltak állást a mammográfiai szűrés támogatása mellett. „Ebben továbbá jelezték, hogy a szóban forgó kanadai tanulmányt már korábban, 2002-ben szakmai körökben, minősége miatt semmisnek tekintettek, éppen ezért kizárt, hogy 12 évvel később azokra az adatokra támaszkodva egy új kutatás szülessen” – nyilatkozta Forrai Gábor az auntminnieeurope.com weboldalnak.

Forrás: radiologia.hu, auntminnieeurope.com

13
08/2013
0

Emlőszűrés

Nagy nemzetközi tanulmányok 12-20 éves után követés után 20 százalékos szignifikáns halálozás-csökkenést mutatnak a szűrésen részt vett nők körében. A kiszűrt esetek 90 százaléka korai stádiumban felfedezett rák volt (dr. Bidlek Mária - Országos Onkológiai Intézet).

A sokféle vélemény ellenére az ma az orvosszakmán belül általánosan elfogadott evidencia, hogy az emlőrák lakossági szűrése fontos, mert egyértelműen eredményes. A skandináv országokban, ahol először vezették be a 45-64 év közötti nők mammográfiás szűrését, az időben megkezdett kezelések eredményként 30 százalékkal tudták csökkenteni a halálozást. Itthon a 2002-ben bevezetett szűrések eredményeként az első évben mintegy 3 ezer elváltozást szűrtek ki, ennek a fele olyan daganat volt, amely másfél centinél kisebb volt, tehát nem tapintható. Az ilyen, időben felismert esetek prognózisa ugyanakkor a legjobb (dr. Kásler Miklós - Országos Onkológiai Intézet, főigazgató).

Az itthon több mint tíz éve indult szervezett emlőszűrési program az érintett lakosság körében 70 százalékos átszűrtséget célzott meg. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól kapott adatok szerint ugyanakkor évente mindössze 230 ezren vesznek részt mammográfiás vizsgálaton, ami az 1,4 millió 45 és 64 év közötti nőnek még a 20 százalékát sem éri el. Az egészségbiztosító ugyanakkor már így is évente több mint egymilliárd forintot fizet ki ezekre az ingyenesen igénybe vehető vizsgálatokra, ami azt jelenti, hogy 70 százalékos átszűrtséget feltételezve a mostani összeg több mint háromszorosa lenne a ráfordítás. A halálozás azonban nemzetközi tapasztalatok szerint csak így lenne az elvárt, 30 százalékos mértékben csökkenthető az eddigi nagyjából 10 százalékkal szemben (az ezredfordulón 2316-an, 8 évvel később 2108-an haltak meg emlőrákban Magyarországon.)

forrás: Világgazdaság

16
06/2011
0

A hőtérkép nem mammográfia

Fibrocystic breasts

Az emberi test különböző részeinek infravörös hőképe igen mutatós, élénk színű foltokkal tarkított látvány, amelyet az emlőrák korai fölismerésére is ajánlottak, a módszer azonban nem megbízható és tudományos orvosi vizsgálatra alkalmatlan - hozta nyilvánosságra álláspontját az illetékes amerikai hivatal, az FDA. A módszert eleve úgy engedélyezték 1982-ben, hogy kisegítő eljárás lehet, ha valaki további adatokra kíváncsi bizonyos, emberi testben zajló, kóros folyamatokkal kapcsolatban.

Az ideológia tetszetős: a daganatos sejtek szaporán osztódnak, anyagcseréjük fokozott, ezért több hőt termelnek, mint az ép szövetek sejtjei. Így az érzékeny kamera más színnel jelzi a test felszínén a kóros területeket, mint az egészséges részt. A rendkívül színes szűrővizsgálatot azért is ajánlották alkalmazói és az ilyen készülékeket gyártó cégek az emlőrák szűrésére, mert itt nincs szükség röntgensugárra, mint a mammográfia során és a páciensnek semmiféle kellemetlenséget, fájdalmat nem jelent.

A reklámokra hivatkozva mind több nő kérte, hogy emlőszűrés céljából csak infravörös hőtérkép készüljön róla, hiszen az ismertető szerint ez a módszer mindjárt a test felszínén bizonyítja, ha valami kóros folyamat a test belsejében megindult.

Az FDA figyelmeztette a kamerákat gyártó cégeket, hogy ne ígérjenek olyan diagnosztikai pontosságot, melyre a módszer alkalmatlan. Az anyagilag érdekeltek nemcsak a rosszindulatú daganatok, hanem az érrendszer, az ízületi gyulladások és szinte minden betegség fölismerésére rendkívül alkalmasnak állították a hőtérképet.

forrás: MTI, FDA News
dr. Bágyi Péter - radiologia.blog@gmail.com

05
06/2011
0

Mindent az emlőről – EUSOBI 2011

Az Európai Emlődiagnosztikai Társaság (EUSOBI) Bécsben rendezett, márciusban konferenciát. Forrai Gábor beszámolójának összefoglalója:

  • Ebben az évben  a számos kutatással és klinikai megfigyeléssel kapcsolatos előadás miatt a korábban egynapos rendezvény másfél napra hosszabbodott
  • a díszelőadást Hadassa Degani tartotta Izraelből, aki már a kilencvenes években publikált az  emlő MR-ről, amiért számos díjat is elnyert.  Mostani előadásában az emlő MR működését és a diffúziós tenzor képalkotás használatát mutatta be az emlődaganatok és a nem daganatos jellegű elváltozások elkülönítésében
  • szó esett az előadások során az emlő MR-ben a kontrasztanyagok összehasonlításáról is, illetve több előadás szólt intervenciókról
  • az EU által támogatott HAMAM project a  különböző képalkotó módszerek fúzióját mutatta be, egy Breast Leason Excision  System (BLES, vagy INTACT) nevű módszer pedig rádiófrekvenciás vágással egy egybefüggő nagy szövetmintát képes kivenni az emlőből , ami akár 15-20 mm-es is lehet
  • nem maradt ki a digitális mammográfia, a még helyét kereső tomoszintézis sem, illetve a különböző készülékek és technikák összehasonlítása, előnyök és hátrányok vonatkozásában
  • a szűrőprogramokkal kapcsolatban megállapították például,  hogy a mammográfiás denzitás, mint az emlőrák rizikójának biomarkere, fontos tényező az emlőrák-rizikó meghatározásában. A denzitás mérése ma már a digitális technika birtokában  egyszerűbb , pontosabb és reprodukálhatóbb. A computer asszisztált detektálásról (CAD) is elmondták, hogyan lehet felhasználni a szűrőprogramokban
  • az ultrahang elasztográfiról kiderült, hogy sajnos továbbra is rendkívül rossz mutatókat produkál: 51 százalékos specificitást,  25 százalékos pozitív prediktív értéket. Ezt a gyakorlatban úgy ítélhetjük meg, hogy még mindig nem használható és nem hoz plusz eredményeket
  • az ultrahangos szűrések viszont, jó eredményeket adnak. Bár az ultrahang önmagában még mindig nem áll meg - annak ellenére, hogy néha mammográfián nem látható tumorokat lehet  vele felfedezni, a  nemzetközi ajánlások kiegészítő szűrőmódszerként javasolják. Az automata emlőultrahang (ABUS) is felmerült , mintegy lehetséges kiegészítője a mammográfiás szűrésnek
  • az intravénás jódos kontrasztanyagokkal végzett contrast enhanced  (CE- mammográfia) jövőbeni alkalmazása is téma volt, ez sem kiforrott még
  • a fiatal emlőradiológusok is érdekes témákkal álltak elő, például a PET mammográfiáról (PEM) szóltak, amely hasznos kiegészítője lehet majd az emlődiagnosztikának. Már komoly eredmények születtek, bár a módszer még korai
  • beszámoltak első tapasztalatokról a HIFU-val kapcsolatban, illetve áttekintő előadás hangzott el az emlőváladékozásról is
  • az EUSOBI vezetősége, amelynek magam is tagja vagyok, tervezi egy európai emlődiploma bevezetését, az európai általános radiológiai diploma mintájára. Ezen kívül továbbra is készülnek beteg-információs anyagok a nagyközönségnek
  • a következő összejövetelt, 2012 októberében, Barcelonában szeretnénk megtartani a Spanyol Emlődiagnosztikai Társasággal társulva. 

forrás: radiologia.hu
dr. Bágyi Péter -
radiologia.blog@gmail.com

12
11/2010
0

Továbbképzés a Kenézyben

A KENÉZY KÓRHÁZ Nonprofit Kft. szervezésében, Debrecenben a helyileg előrehaladott emlőrák diagnosztikája és kezelési szempontjai, öröklődő emlő- és petefészek daganatok témában csütörtökön és pénteken rendeztek konferenciát a Kenézy Kórházban, melyre mintegy 150 vendég érkezett az ország szinte minden részéből. A radiológia, a patológia, a sebészet, az onkológia, a szülészet-nőgyógyászat és a háziorvostan képviselői tanácskoztak, kiemelve a társszakmák együttműködésének fontosságát.

Kapcsolódó anyagok:

dr. Bágyi Péter - radiologia.blog@gmail.com

22
09/2010
0

Továbbképzés

 
Helyileg előrehaladott emlőrák diagnosztikája és kezelési szempontjai. Öröklődő emlő- és petefészek daganatok.
2010. november 11-12.
Debrecen, Kenézy Kórház Rendelőintézet Egészségügyi Szolgáltató Kft.
Célcsoport: radiológus, pathológus, onkológus, szülészet-nőgyógyász szakorovosok, háziorvosok, plasztikai sebészek, cytopathológusok, megelőző orvostan szakorvosok, általános sebészek
A tanfolyam akkreditálásra került (24 pont).
Jelentkezési határidő: 2010. szeptember 30 .
Információ, jelentkezés: dr. Kovács Ilona Debrecen, Kenézy Kórház Kft. Pathológiai
Osztály, Tel.: 52 511-814
Program:
2010.11.11. csütörtök
9:00 Regisztráció
10:00 Megnyitó
10:15 Komplex emlődiagnosztika szerepe az emlőrák stádium meghatározásában, az operabilitás megítélésében Dr. Sebő Éva
10:35 Neoadjuváns kezelés előtti tumorjelölés; Kezdeti tapasztalatok, lehetőségek, korlátok Dr. Ormándi Katalin
10:45 Neoadjuváns kezelést megelőző pathológiai diagnosztika Dr. Kovács Ilona
11:00 Prognosztikai faktorokhoz adaptált neoadjuváns gyógyszeres kezelés Dr. Tóth Judit
11:45 KÁVÉSZÜNET
12:00 PET-CT szerepe a chemoterápia hatékonyságáak megítélésében Dr. Garai Ildikó
12:30 MR szerepe a chemoterápia hatékonyságának megítélésében Dr. Forrai Gábor
12:45 Neoadjuváns kezelés utáni sebészeti ellátás Dr. Tóth Dezső
13:00 Neoadjuváns kezelést követő szövettani értékelés szempontjai Dr. Sarkadi László
13:20 EBÉD
14:30 Esetbemutatások
2010.11.12. péntek
8:00 Az emlőrákról Prof Dr. Szántó János
8:20 High risk betegek, emlőszűrés, familiáris szűrés, emlődiagnosztika Dr. Sebő Éva
8:40 MR szerepe a high risk betegek szűrésében, diagnosztikájában Dr. Forrai Gábor
9:00 High risk betegek sebészeti ellátása; Subcutan mastectomia, emlőmegtartó műtétek Dr. Tóth Dezső
9:30 Primer rekonstrukció és az onkoplasztikai sebészet Dr. Tizedes György és Dr. Pavlovics Gábor
9:50 Halasztott emlőrekonstrukciók Dr. Révész Zsolt
10:10 Palliatív sebészeti megoldások kiterjedt emlőtumoroknál Dr. Molnár Csaba
10:30 KÁVÉSZÜNET
10:40 Öröklődő emlődaganatok kezelésének speciális szempontjai Dr. Tóth Judit
11:05 Petefészek tumorok szűrése, diagnosztikája és minimálisan invasiv terápiája Dr. Bacskó György
11:35 Petefészek tumorok pathológiája Dr. Szombathy Zita
11:50 Petefészekrákok hosszútávú multimodalis terápiája Prof Dr. Hernádi Zoltán
12:20 Örökletes és szerzett genetikai tényezők emlő és petefészek rákok kialakulásában Dr. Méhes Gábor
12:35 Esetbemutatások
13:20 Tesztvizsga
 

dr. Bágyi Péter - radiologia.blog@gmail.com

13
06/2010
0

Életmentő szűrések

A WHO a megelőzés terén két fő kockázati tényezőt emel ki: a dohányzást és a táplálkozást. Statisztikák szerint minden harmadik megbetegedés a cigarettázásra, a helytelen táplálkozásra, valamint a mozgásszegény életmódra vezethető vissza. A világon naponta húszezer, évente több mint hétmillió ember hal meg rákban. Becslések szerint 2030-ra 17 millióra emelkedhet a betegség halálos áldozatainak száma. Itthon évente egy Esztergom nagyságú város lakossága, 32-34 ezer ember hal meg valamilyen rákos elváltozás következtében. Az érintettek fele megmenthető lenne, ha a megbetegedést idejében felismernék, megfelelően kezelnék. Ennek érdekében hirdették meg 2006-ban a Nemzeti Rákellenes Programot, amelynek legfőbb célkitűzése, hogy tíz év alatt tíz százalékkal csökkenjen a daganatos megbetegedésekből eredő halálozások száma.

Itthon rendelet szabályozza a kötelező egészségbiztosítás keretében térítésmentesen igénybe vehető szűrővizsgálatok rendjét. A jogszabály azonban különbséget tesz kötelező, valamint önkéntesen igénybe vehető szűrések között. Előbbi szinte kizárólag az újszülött-, és gyermekkorban végzett vizsgálatokat (például bizonyos anyagcsere betegségek, csípőficam) foglalja magában. A felnőttkori - nem fertőző - betegségek megelőzésére, korai felismerésére szolgáló vizsgálatok többsége azonban önkéntesen vehető igénybe, ugyanakkor vannak szervezett keretek között zajló és alkalomszerűen végzett szűrések is.

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) által koordinált állami népegészségügyi program keretében szervezett, térítésmentesen igénybe vehető vizsgálatok közé tartozik a 45 és 65 év közötti nők kétévenkénti emlőszűrése, valamint 25 és 65 év között korosztály háromévenkénti onkológiai méhnyak szűrése.

forrás: nepszava.hu

dr. Bágyi Péter - radiologia.blog@gmail.com

22
04/2010
0

A CTLM-ről "objektíven" - ami a csövön kifér

Kommunikációs folyamat:

  • Kibocsátó: az a fél aki üzenetet küld a másiknak
  • Kódolás: az üzenet lefordítása a reklámeszköz nyelvére
  • Üzenet: azon értelmes szimbólumok összessége, amit a küldő küldeni akar
  • Dekódolás: az üzenet lefordítása a befogadó nyelvére
  • Befogadó: az üzenet szándékolt fogadója
  • Válasz: a befogadó reakciója az üzenetre
  • Visszacsatolás: az a válaszlépés, amit a befogadó a üzenet hatására tesz
  • Zaj: nem tervezett torzulás a kommunikációs folyamatban

Többször volt már említve a "vizsgálóeljárás":

És az egyetlen, magyarországi készüléket üzemeltető honlapon a laikust félrevezető, tájékozatlanságát kihasználó megállapítások vannak:

"A diagnosztikai berendezés a szervezetre ártalmatlan lézerfényt alkalmaz – amely nem ionizáló, ezért az egészségre ártalmatlan sugárzás –, és a leképezést komputer tomográf (CT) végzi."

Nacsókolom ezúgyvanhogy ami nem ionizál, az mind egészségre ártalmatlan tecciktudni, aztán jön a CT (azzal odapörköltünk egy kicsit). Bár láttam én olyan lézert is, amivel levágták az ember kezét.

A CT (computed tomoraphy) rövid leírásai (wikipaedia, radiwiki) szerint is, nekem még mindig úgy tűnik, hogy az meg egy ionizáló sugárzást használó képalkotó diagnosztikai eszköz. Na haladjunk:

"A vizsgálat kényelmes, fekvő helyzetben történik, így nem jelentkezik kellemetlen emlőkompresszió. Mindenféle emlőtípusnál, így a sűrű (dense) emlőtípusnál is nagy érzékenységgel tudja kimutatni az esetleges elváltozásokat. Fiatal életkorban vagy terhesség alatt is alkalmazható, mivel nincs káros sugárzás. A vizsgálat elvégezhető 40 év alatti életkorban is."

Mert melyik vizsgálat nem? Vagy úgy tájékoztatunk - kirekesztő módon - mintha nem létezne más vizsgálóeljárás?

"Különösen javasolt abban az esetben, ha a családban korábban előfordult melldaganat (különösen BRCA- pozitivitás esetén). Javasolt, ha az emlőben csomó tapintható, ill. az emlőben fájdalmat érez. Emlőimplantátumok esetében is alkalmazható. Javasolt a beültetés előtt, majd az utánkövetés során a CT-lézer-mammográfiás vizsgálat elvégzése."

Csak ismételni lehet: Mert melyik vizsgálat nem? Vagy úgy tájékoztatunk - kirekesztő módon - mintha nem létezne más vizsgálóeljárás?

"A magyar szakmai fórumok hazánkban is engedélyezték a vizsgálati módszert."

Melyik szakmai fórumra teccenek gondolni? Pl. A Radiológiai Szakmai Kollégiumra - és állásfoglalására: tessenek végigolvasni, itt csak egy idézet belőle:

A jelenséget kifejezetten kockázatosnak ítéljük meg, mivel csökkentheti a mammográfiás szűrési részvételi hajlandóságot, a „negatív” CTLM lelet a betegeket alaptalanul megnyugtathatja, késleltetve az adekvát vizsgálatok elvégzését, a „pozitív” CTLM lelet pedig felesleges vizsgálatok sorát indíthatja meg.

És az FDA nyilatkozata: "This breast imaging system is beneficial but fda has not approved of its use. Fda needs to look into it because research hasn't proven the benefit." (Page Last Updated: 03/31/2010)

"A CT-lézer-mammográfia elsősorban olyan nők számára javasolt, akiknek eltérés tapintható az emlőjükben."

Hát. Igen. Esetleg egy korrekt fizikális-, ultrahang-, mammográfiás vizsgálat is megteszi csókolom.

"Javasolt a „dense-” (sűrű) emlőjű fiatalabb nőknél, mivel itt a CT-lézer-mammográfia a már működő nemzetközi centrumok elemzése és a megjelent irodalmi adatok alapján is előnyös vizsgáló eljárás az emlődaganatok kimutatásában."

Hát. Igen. Meg a megjelent még nagyobb számú irodalmi adatok alapján egyéb eljárások. Azért néha egy mintavétel (cytologia, biopsia) sem árt.

"Egészségközpontunkban a CT-lézer-mammográfiával egy időben az emlők ultrahangos, valamint szakorvosi tapintásos (fizikális) vizsgálatát is elvégezzük!"

Hát. Igen. Lehet, hogy a mammogram kiértékelése már rizikós?

"A CT-lézer-mammográfiás vizsgálati csomagunk ára: 29 000 Ft"

Nacsókolom ezzel akartuk kezdeni, dehát mégsem illik.

"Egészségpénztári kártyával fizető Vendégeknek 15% kedvezményt adunk!"

15% SALE is van.

"Az OEP által finanszírozott szűrésektől a módszer eltérő, azért a mammográfiával nem összevethető. A talált elváltozások további utánkövetése emlőcentrumokban történik a XxXxx Egészségközponton keresztül."

Namostmivan? OEP által finanszírozott szűrés pl. az emlőszűrés, amely fizikális vizsgálatból, mammográfiából áll, az elkészített felvételeket két szakorvos értékeli, kiegészítő vizsgálatokra is sor kerülhet (ultrahang, mintavételek). Ez a finanszírozott szűrés.
De itt kiadunk egy kis pénzt, aztán mehetünk az államiba mégiscsak?

Legalább azokat ne vezessék már félre, akiktől a pénzt kapják.

Még egy kis adalék:

A GVH súlyos büntetéseket szabott ki meg nem alapozott egészségügyi szolgáltatások miatt:

Kedves laikus olvasó! Az alábbiakban talál eligazítást is:

dr. Bágyi Péter - radiologia.blog@gmail.com

21
04/2010
0

Európa a mellrák ellen

European ParliamentNyilatkozatot adott ki az Európai Parlament kedden, egyebek között azt sürgetve, hogy az Európai Unió egészében vezessék be a mammográfiai vizsgálatot a veszélyeztetett nők számára.

Évente 90 ezer nő hal meg mellrákban - uniós fellépést akar az EP. Az egész unióban vezessék be a mammográfiai vizsgálatot a veszélyeztetett nők számára - áll az EP nyilatkozatában.

Az EP-képviselők többsége aláírta a mellrák elleni küzdelemről szóló írásbeli nyilatkozatot, amely így a parlament egészének véleményét tükrözi. A szöveg egyik előterjesztője a néppárti Járóka Lívia volt.

Az Európai Unióban évente több mint 331 ezer nőt diagnosztizálnak mellrákkal, és közel 90 ezren halnak meg ebben a betegségben. A 35 és 59 év közötti nőknél a mellrák az első számú halálok.

A nyilatkozat szerint a mammográfiás szűrés az 50 és 69 éves kor közötti nőknél a mellrák miatti halálozási arányt akár 35 százalékkal is csökkentheti. A képviselők ezért felszólítják a tagállamokat, az unió területének egészén vezessék be a szűrést.

A parlament felkéri az Európai Bizottságot, kísérje figyelemmel, milyen lépéseket tesznek az egyes országok az szűrés kiterjesztése érdekében. A képviselők azt is megvizsgálnák, hasznos lenne-e a szűrés az 50 év alattiak és a 69 évnél idősebbek számára.

Az EP felszólítja a tagállamokat, hogy 2016-ig több szakterületet felölelő, külön emlőrák osztályokat állítsanak fel.

forrás: EURÓPAI PARLAMENT

dr. Bágyi Péter - radiologia.blog@gmail.com

07
12/2009
0

Új emlőszűrési irányelvek az USA-ban - botrány?

A radiologia.hu portál elsősorban rezidenseknek, szakvizsga előtt állóknak szóló referátumai:

Az USA-ban az új emlőrák szűrési irányelvek által kiváltott felháborodás mutatja a tudósok és az egészségügyi politikai szakértők közötti kényes egyensúlyt.

Az USA-ban az új emlőrák szűrési irányelvek által kiváltott felháborodás hangsúlyozza a tudósok és az egészségügyi politikai szakértők közötti kényes egyensúlyt, szembesülve azzal, hogyan próbálják meggyőzni az amerikai közvéleményt, hogy kevesebb/kisebb egészségügyi ellátás, bizonyos esetekben számukra jó is lehet.

Screening for Breast Cancer: U.S. Preventive Services Task Force Recommendation Statement
U.S. Preventive Services Task Force
Ann Intern Med November 17, 2009 151:716-726;

A 2009. novemberében megjelent elsöprő hatású új irányelvek nem javasolják a rendszeres mammográfiai vizsgálatokat a 4. dekádban járó nők számára és az 50-74 éves korosztály számára a korábbi éves vizsgálat helyett minden második évben tanácsolják a mammográfiás vizsgálat elvégzését.
Az USA-beli emlő onkológiai szakemberek és érdekvédelmi csoportok azonnal tiltakoztak az ajánlások ellen, mondván, hogy azok veszélyeztetik a nők életét.

Egyes kritikusok szerint az irányelveket az az elképzelés motiválta, hogy egyenlő mértékű hozzáférhetőséget kell biztosítani minden állampolgárnak az egészségügyi szolgáltatásokhoz. Ez volt a visszhangja annak a republikánus törvényhozók általi vádnak, amely segítségével támadták azt a nagy horderejű egészségügyi törvénymódosító javaslatot, amit a demokraták keresztül akarnak vinni az amerikai kongresszuson.

A demokraták csökkenteni akarják az egészségügyi ellátás költségeit és ki akarják terjeszteni az ellátást a több millió, egészségügyi biztosítást nem fizető egyén részére. A kritikusaik szerint ez az átfogó reformjavaslat nagyobb szerepet adna a kormánynak az emberek egészségi állapotát illetően.

Az irányelvek az Amerikai Népegészségügyi Prevenciós Szervezettől (U.S. Preventive Services Task Force) származnak, amely egy befolyásos, független szakértőkből álló testület. A cél az volt, hogy egyensúlyba hozzák az életmentő beavatkozásokból eredő hasznot a téves diagnózisok okozta terhekkel valamint a költségigényes és plusz munkát igénylő extra tesztekkel.
„A közvélemény abban a tudatban él, hogy több tevékenység egyben jobbat is jelent, több szűrővizsgálat végzése, több teszt alkalmazása, több kezelés. Azonban újra és újra találunk hiányosságokat az ismereteinkben miközben összefüggéseket próbálunk létrehozni több és jobb között.” – véli Dr. Harlan Krumholz, a Yale Egyetemről.
„Úgy tűnik, az emberek nem állnak készen arra, hogy bizonyítékokon alapuló döntéseik legyenek. A politika pedig könnyedén el tudja ferdíteni azon törekvéseket, melyekkel egy kis értelmet próbálunk adni a tesztek és vizsgálatok felhasználásához. A tenni akarás bizonyítási terhe kellene a beavatkozáshoz. Túl gyakran feltételezünk olyan előnyöket, amelyeknek valójában nincs alapja. Az orvosi ellátást a hiteles tudománynak kell irányítania.”

forrás, a cikk folytatása: radiologia.hu (ingyenes regisztráció után elérhető tartalom)

Egyéb, a témához kapcsolódó anyagok:

dr. Bágyi Péter - radiologia.blog@gmail.com