16
06/2011
0

A hőtérkép nem mammográfia

Fibrocystic breasts

Az emberi test különböző részeinek infravörös hőképe igen mutatós, élénk színű foltokkal tarkított látvány, amelyet az emlőrák korai fölismerésére is ajánlottak, a módszer azonban nem megbízható és tudományos orvosi vizsgálatra alkalmatlan - hozta nyilvánosságra álláspontját az illetékes amerikai hivatal, az FDA. A módszert eleve úgy engedélyezték 1982-ben, hogy kisegítő eljárás lehet, ha valaki további adatokra kíváncsi bizonyos, emberi testben zajló, kóros folyamatokkal kapcsolatban.

Az ideológia tetszetős: a daganatos sejtek szaporán osztódnak, anyagcseréjük fokozott, ezért több hőt termelnek, mint az ép szövetek sejtjei. Így az érzékeny kamera más színnel jelzi a test felszínén a kóros területeket, mint az egészséges részt. A rendkívül színes szűrővizsgálatot azért is ajánlották alkalmazói és az ilyen készülékeket gyártó cégek az emlőrák szűrésére, mert itt nincs szükség röntgensugárra, mint a mammográfia során és a páciensnek semmiféle kellemetlenséget, fájdalmat nem jelent.

A reklámokra hivatkozva mind több nő kérte, hogy emlőszűrés céljából csak infravörös hőtérkép készüljön róla, hiszen az ismertető szerint ez a módszer mindjárt a test felszínén bizonyítja, ha valami kóros folyamat a test belsejében megindult.

Az FDA figyelmeztette a kamerákat gyártó cégeket, hogy ne ígérjenek olyan diagnosztikai pontosságot, melyre a módszer alkalmatlan. Az anyagilag érdekeltek nemcsak a rosszindulatú daganatok, hanem az érrendszer, az ízületi gyulladások és szinte minden betegség fölismerésére rendkívül alkalmasnak állították a hőtérképet.

forrás: MTI, FDA News
dr. Bágyi Péter - radiologia.blog@gmail.com

05
06/2011
0

Mindent az emlőről – EUSOBI 2011

Az Európai Emlődiagnosztikai Társaság (EUSOBI) Bécsben rendezett, márciusban konferenciát. Forrai Gábor beszámolójának összefoglalója:

  • Ebben az évben  a számos kutatással és klinikai megfigyeléssel kapcsolatos előadás miatt a korábban egynapos rendezvény másfél napra hosszabbodott
  • a díszelőadást Hadassa Degani tartotta Izraelből, aki már a kilencvenes években publikált az  emlő MR-ről, amiért számos díjat is elnyert.  Mostani előadásában az emlő MR működését és a diffúziós tenzor képalkotás használatát mutatta be az emlődaganatok és a nem daganatos jellegű elváltozások elkülönítésében
  • szó esett az előadások során az emlő MR-ben a kontrasztanyagok összehasonlításáról is, illetve több előadás szólt intervenciókról
  • az EU által támogatott HAMAM project a  különböző képalkotó módszerek fúzióját mutatta be, egy Breast Leason Excision  System (BLES, vagy INTACT) nevű módszer pedig rádiófrekvenciás vágással egy egybefüggő nagy szövetmintát képes kivenni az emlőből , ami akár 15-20 mm-es is lehet
  • nem maradt ki a digitális mammográfia, a még helyét kereső tomoszintézis sem, illetve a különböző készülékek és technikák összehasonlítása, előnyök és hátrányok vonatkozásában
  • a szűrőprogramokkal kapcsolatban megállapították például,  hogy a mammográfiás denzitás, mint az emlőrák rizikójának biomarkere, fontos tényező az emlőrák-rizikó meghatározásában. A denzitás mérése ma már a digitális technika birtokában  egyszerűbb , pontosabb és reprodukálhatóbb. A computer asszisztált detektálásról (CAD) is elmondták, hogyan lehet felhasználni a szűrőprogramokban
  • az ultrahang elasztográfiról kiderült, hogy sajnos továbbra is rendkívül rossz mutatókat produkál: 51 százalékos specificitást,  25 százalékos pozitív prediktív értéket. Ezt a gyakorlatban úgy ítélhetjük meg, hogy még mindig nem használható és nem hoz plusz eredményeket
  • az ultrahangos szűrések viszont, jó eredményeket adnak. Bár az ultrahang önmagában még mindig nem áll meg - annak ellenére, hogy néha mammográfián nem látható tumorokat lehet  vele felfedezni, a  nemzetközi ajánlások kiegészítő szűrőmódszerként javasolják. Az automata emlőultrahang (ABUS) is felmerült , mintegy lehetséges kiegészítője a mammográfiás szűrésnek
  • az intravénás jódos kontrasztanyagokkal végzett contrast enhanced  (CE- mammográfia) jövőbeni alkalmazása is téma volt, ez sem kiforrott még
  • a fiatal emlőradiológusok is érdekes témákkal álltak elő, például a PET mammográfiáról (PEM) szóltak, amely hasznos kiegészítője lehet majd az emlődiagnosztikának. Már komoly eredmények születtek, bár a módszer még korai
  • beszámoltak első tapasztalatokról a HIFU-val kapcsolatban, illetve áttekintő előadás hangzott el az emlőváladékozásról is
  • az EUSOBI vezetősége, amelynek magam is tagja vagyok, tervezi egy európai emlődiploma bevezetését, az európai általános radiológiai diploma mintájára. Ezen kívül továbbra is készülnek beteg-információs anyagok a nagyközönségnek
  • a következő összejövetelt, 2012 októberében, Barcelonában szeretnénk megtartani a Spanyol Emlődiagnosztikai Társasággal társulva. 

forrás: radiologia.hu
dr. Bágyi Péter -
radiologia.blog@gmail.com

24
05/2011
0

Ne legyen tabu a mellrák!

Azok a nők, akik túlélték a mellrákot, vagy éppen küzdenek vele számos kérdéssel és lelki teherrel szembesülnek. Ezek enyhítésében, megoldásában a legfontosabb szerepe a kommunikációnak van, ám a legtöbben  nem kérnek segítséget.

A Semmelweis Egyetem Radiológiai és Onkoterápiás Klinika szakemberei megteremtették annak lehetőségét, hogy gyógyultak és betegek nyíltan beszélhessenek kérdéseikről és problémáikról. A rendezvény május 28-án lesz az egyetemen, az Üllői út 78/A szám alatt.

Hazánkban minden hetedik nőt érint a mellrák, a világon pedig egymillió új beteget regisztrálnak évente. Azoknak a nőknek, akiknél emlődaganatot diagnosztizálnak, nemcsak a betegséggel kell megküzdeniük: számtalan változáson megy keresztül a testük. A haj és a mell a nőiesség, az anyaság egyik szimbóluma, és ezek – akár átmeneti - elvesztése miatt a túlélők gyakran nem találják többé vonzónak magukat.
A nyílt nap az egyéni kérdésekre szeretne választ adni, ebben segítenek a klinikai onkológusok, sebészek, patológus, sugárterapeuta és radiológus szakorvosok, valamint ápoló, onkopszichológus, dietetikus szakemberek.

dr. Bágyi Péter - radiologia.blog@gmail.com

12
11/2010
0

Továbbképzés a Kenézyben

A KENÉZY KÓRHÁZ Nonprofit Kft. szervezésében, Debrecenben a helyileg előrehaladott emlőrák diagnosztikája és kezelési szempontjai, öröklődő emlő- és petefészek daganatok témában csütörtökön és pénteken rendeztek konferenciát a Kenézy Kórházban, melyre mintegy 150 vendég érkezett az ország szinte minden részéből. A radiológia, a patológia, a sebészet, az onkológia, a szülészet-nőgyógyászat és a háziorvostan képviselői tanácskoztak, kiemelve a társszakmák együttműködésének fontosságát.

Kapcsolódó anyagok:

dr. Bágyi Péter - radiologia.blog@gmail.com

22
09/2010
0

Továbbképzés

 
Helyileg előrehaladott emlőrák diagnosztikája és kezelési szempontjai. Öröklődő emlő- és petefészek daganatok.
2010. november 11-12.
Debrecen, Kenézy Kórház Rendelőintézet Egészségügyi Szolgáltató Kft.
Célcsoport: radiológus, pathológus, onkológus, szülészet-nőgyógyász szakorovosok, háziorvosok, plasztikai sebészek, cytopathológusok, megelőző orvostan szakorvosok, általános sebészek
A tanfolyam akkreditálásra került (24 pont).
Jelentkezési határidő: 2010. szeptember 30 .
Információ, jelentkezés: dr. Kovács Ilona Debrecen, Kenézy Kórház Kft. Pathológiai
Osztály, Tel.: 52 511-814
Program:
2010.11.11. csütörtök
9:00 Regisztráció
10:00 Megnyitó
10:15 Komplex emlődiagnosztika szerepe az emlőrák stádium meghatározásában, az operabilitás megítélésében Dr. Sebő Éva
10:35 Neoadjuváns kezelés előtti tumorjelölés; Kezdeti tapasztalatok, lehetőségek, korlátok Dr. Ormándi Katalin
10:45 Neoadjuváns kezelést megelőző pathológiai diagnosztika Dr. Kovács Ilona
11:00 Prognosztikai faktorokhoz adaptált neoadjuváns gyógyszeres kezelés Dr. Tóth Judit
11:45 KÁVÉSZÜNET
12:00 PET-CT szerepe a chemoterápia hatékonyságáak megítélésében Dr. Garai Ildikó
12:30 MR szerepe a chemoterápia hatékonyságának megítélésében Dr. Forrai Gábor
12:45 Neoadjuváns kezelés utáni sebészeti ellátás Dr. Tóth Dezső
13:00 Neoadjuváns kezelést követő szövettani értékelés szempontjai Dr. Sarkadi László
13:20 EBÉD
14:30 Esetbemutatások
2010.11.12. péntek
8:00 Az emlőrákról Prof Dr. Szántó János
8:20 High risk betegek, emlőszűrés, familiáris szűrés, emlődiagnosztika Dr. Sebő Éva
8:40 MR szerepe a high risk betegek szűrésében, diagnosztikájában Dr. Forrai Gábor
9:00 High risk betegek sebészeti ellátása; Subcutan mastectomia, emlőmegtartó műtétek Dr. Tóth Dezső
9:30 Primer rekonstrukció és az onkoplasztikai sebészet Dr. Tizedes György és Dr. Pavlovics Gábor
9:50 Halasztott emlőrekonstrukciók Dr. Révész Zsolt
10:10 Palliatív sebészeti megoldások kiterjedt emlőtumoroknál Dr. Molnár Csaba
10:30 KÁVÉSZÜNET
10:40 Öröklődő emlődaganatok kezelésének speciális szempontjai Dr. Tóth Judit
11:05 Petefészek tumorok szűrése, diagnosztikája és minimálisan invasiv terápiája Dr. Bacskó György
11:35 Petefészek tumorok pathológiája Dr. Szombathy Zita
11:50 Petefészekrákok hosszútávú multimodalis terápiája Prof Dr. Hernádi Zoltán
12:20 Örökletes és szerzett genetikai tényezők emlő és petefészek rákok kialakulásában Dr. Méhes Gábor
12:35 Esetbemutatások
13:20 Tesztvizsga
 

dr. Bágyi Péter - radiologia.blog@gmail.com

17
09/2010
0

Az amerikai emlődiagnosztikai irányelvek problémái

A USPSTF-nek (U. S. Preventive Services Task Force) az emlőrák diagnosztikájára vonatkozó protokolljait 2009. novemberében vezették be, melyek azonban alapvető tudományos ismereteket és bizonyított tényeket hagynak figyelmen kívül. Néhány orvosi folyóirat, amelyek bizonyos médiaérdekek befolyása alatt állnak (New England Journal of Medicine, Journal of the American Medical Association, Annals of Internal Medicine) visszautasították azoknak az evidenciáknak és elemzéseknek  a közlését, amelyek vitatják a USPSTF következtetéseit. Most tekintsük át a téma szakértői és a fent említett médiák közötti nézeteltérés főbb aspektusait.

A USPSTF diagnosztikai irányelvei
A USPSTF a 40-49 év közötti nők rendszeres mammográfiás szűrése ellen foglal állást, és az évenkénti vizsgálat helyett a kétévenkéntit ajánlja az 50-74 év közötti korosztály esetében.
Nem támogatják a nők széles körben való megtanítását az emlők önvizsgálatára sem.
Az 50 év alatti, de emlőrák szempontjából nagy kockázatú nők esetében azt javasolják, hogy az illető mérlegelje egy mammográfiás vizsgálat előnyeit és hátrányait. A 40-49 év közötti nők többségére vonatkozóan a USPSTF nem ad iránymutatást, amely ebben a korcsoportban a leendő emlőrákos esetek túl késői felismerését vonhatja maga után. A kétévenkénti mammográfiás vizsgálatra javasolt korosztályba tartozó egyének esetében pedig, szükségtelen halálesetek fordulhatnak elő a továbbiakban azoknál, akiknek a betegsége évenkénti mammográfiával felismerhető lett volna. Sem mammográfiában jártas radiológusok, sem klinikai onkológusok nem vettek részt a protokollok kidolgozásában.
A USPSTF kilenc legfőbb tévedése
I. Nincs tudományos alapja az ötvenedik életévben meghatározott küszöbnek.
Az ötvenedik életév egy önkényesen meghatározott életkori küszöb. Az emlődiagnosztika paraméterei közül (a vizsgálatok és a szövettani mintavételek gyakorisága, a diagnosztizált daganatok előfordulása) egyik sem változik meg hirtelen az 50. életévben vagy bármely más életkorban. Az 50. életévet korábban alapvetően azért emelték ki, hogy a pre-és posztmenopausa közötti határt jelezzék vele. Persze néhány szakember a továbbiakban is minden kétséget kizáróan azt fogja mondani, hogy önkényes határokra mindig szükség lesz.
A USPSTF azonban nem mondja ki, hogy az általuk használt életkori küszöb önkényes, hanem az ötven év alatti nőket valóban úgy kezeli, mint az ettől idősebb korosztálytól teljesen különböző csoportot.
II. Kisebb valószínűsíthető mortalitási haszon
A véletlenszerű kiválasztáson alapuló felmérések alábecsülik az emlődiagnosztikából származó valódi haszon mértékét. A nőket nem lehet kényszeríteni a szűréseken való részvételre. Meghívást kapnak a vizsgálatokra, amelyeket közülük sokan visszautasítanak (noncompliance). Ha néhányan, ezek közül a szűrővizsgálatokon részt nem vett nők közül meghalnak emlőrákban, akkor ők a szűrővizsgálatokon részt vettek és mégis meghaltak közé fognak számítódni. Hasonlóképpen sok nő, akit a szűrésen részt nem vevő kontroll csoportba soroltak, önszántából a randomizált kontrollvizsgálat keretein kívül, mammográfiás vizsgálaton vesz részt (kontamináció). Őket továbbra is a szűrővizsgálaton részt nem vett kontrollcsoportba fogják számítani, habár az időközben esetleg más intézetben elvégzett mammogram mentette meg néhányuk életét.
A USPSTF semmibe veszi azokat az adatokat, melyek szerint a 40-es éveikben járó, szűrővizsgálatokon részt vett nők körében, a mammográfiának köszönhetően az emlő tumorok miatti halálozási ráta szignifikánsan csökkent, méghozzá kb. 44 %-al.
III. A számtógéppel szimulált modelleket részesítik előnyben a közvetlen adatokkal szemben
A szakirodalomban több, nagy esetszámot felölelő tanulmányt publikáltak, melyek szerint, ha felajánlották a lakosság széles körének a mammográfiás szűrés lehetőségét, az emlőrák miatti halálozási ráta 30-40%-al csökkent. Ez utóbbiakat a USPSTF nem vette számításba.
A USPSTF diagnosztikai protokollja elkészítéséhez mellrákra kifejlesztett számítógépes modelleket használt, a korábbi felmérésekből rendelkezésre álló direkt adatok feldolgozása helyett. A számítástechnika ilyen eszközeinek használata akkor szokványos, ha direkt adatok nem állnak rendelkezésünkre. Ugyanakkor annak ellenére, hogy a szimulációs modellek nem helyettesíthetik a valós adatokból származó eredményeket, a USPSTF által alkalmazott modellek mindegyike szerint a halálozásban akkor várható a legnagyobb csökkenés, ha a nőket évente szűrik negyven éves koruktól. A USPSTF tehát még a saját eredményeit is figyelmen kívül hagyta.
IV. Az emlőrák vonatkozásában, a halálozási rátában mutatkozó csökkenés leginkább a szűrővizsgálatoknak és nem a terápiának köszönhető
A USPSTF nem fogadja el azt a nagyszámú, eddig már napvilágot látott közleményt, melyek szerint a mellrák miatti halálozás csökkenése elsődlegesen a lakosság széles körében elérhető mammográfiás szűrésnek köszönhető és nem a tumorellenes terápia fejlődésének.
V. Az emlőrák nem gyakori a 40-es éveikben járó nők esetében
A bizonyítottan emlőrákban meghaltak több, mint 40 %-a a 40-49 év közötti nők közül kerül ki.
VI. Semmilyen adat nem támasztja alá, hogy csak a magas kockázatú csoportba tartozó nőket kell rendszeresen vizsgálni
A USPSTF azt tanácsolja, hogy a 40-49 év közötti korosztályból csak a magas rizikójú csoportba tartozó nők vegyenek részt mammográfiás szűrésen, figyelmen kívül hagyva ezzel azt a tényt, mely szerint nem áll rendelkezésünkre olyan adat, amely igazolja, hogy a magas kockázatú nők szűrővizsgálata bármennyi életet is megmentene. Az is ismert és tudományosan igazolt továbbá, hogy az évente emlőrákkal diagnosztizált új esetek mintegy 75-90%-a, nem a magas kockázatú csoportból kerül ki. Ez utóbbi ajánlásával tehát a USPSTF megtagadja a mammográfiát azoktól, a 40-49 év közötti nők többségétől, akik a későbbiekben emlőrákban szenvednek majd.
VII. A 40. életév felett az éves szűrés menti meg a legtöbb életet
Egy korábbi elemzés szerint a 40. életévben elkezdett és évenkénti gyakorisággal végzett mammográfia költséghatékony. Habár a költséghatékonyság nem fő szempont a diagnosztikai protokollok létrehozásában, a USPSTF bevezette („a vizsgálatba bevonni szükséges nők száma, hogy megmentsünk egy életet, number of women needed to be screened, NNTS”) fogalmát. Az NNTS számításakor a protokollalkotó intézmény munkatársai a mortalitási ráta 15%-os csökkentésével kalkuláltak.
A nők életkorát a. 40. életévtől számítva dekádokra osztották. Számításaik szerint hozzávetőlegesen 1900 nőt kell megvizsgálni a 40-49 közötti korcsoportból és 1300-at
az 50-59 közötti korosztályból, hogy egy életet megmentsünk. Ezek után a USPSTF munkatársai önkényesen úgy döntöttek, hogy az 1900 túl sok, de az 1300-as szám elegendően kevés ahhoz, hogy indokolttá tegye a mammográfiát, mint szűrővizsgálatot.
Ha a mammográfiával a 40-49 életévek közötti korcsoportban valóban elérhető 30%-os mortalitási ráta csökkenéssel számoltak volna a 15%-os helyett, az NNTS 950 főnek adódik, amely már az ő kritériumaik szerint sem túl nagy szám.
VIII. A mammográfiától való félelem nem egyenlő az emlőrák miatti halállal
A USPSTF elismeri, hogy a kétévenkénti szűrővizsgálat azt fogja jelenteni, hogy az évenként elvégzett szűrővizsgálatokkal az emlőráktól megmenthető életek legalább 30%-a (vagy attól egy kicsit több) el fog veszni, de így csökkenthető a fals-pozitív esetek aránya.
IX. Minden nőt kellene informálni az emlőszűrés kockázatairól és előnyeiről
A legfőbb érv, amely miatt az USPSTF nem ajánlja a mammográfiát a 40-49 év közötti nőknek, és csak kétévente ajánlja az 50-74 év közötti korosztálynak az, hogy szerintük a 40-es éveikben járó nők nem biztos, hogy tolerálni tudnák az esetleges fals-pozitív eredményeket. Arra pedig az USPSTF szerint, hogy megvédjék a fenti korosztályba tartozó nőket a fals-pozitív eredményektől a legjobb megoldás, ha nem vesznek részt rendszeresen és szervezetten a mammográfiás vizsgálatokon. Ez utóbbi ajánlás a továbbiakban a klinikusok és az egészségbiztosítók hivatkozási alapja is lehet majd, hogy miért ne végezzék el a szűrővizsgálatokat. Alapelvként leszögezhetjük, hogy minden nőt életkorától függetlenül tájékoztatni kell a mammográfiás vizsgálatok előnyeiről és kockázatairól. 50 éves korban semmi sem történik az egyén életében, amely ezen változtatna. Ezen kívül a fals-pozitív vizsgálatok többségére könnyen fény deríthető néhány további mammográfiás felvétellel és emlőultrahang vizsgálattal.
Hozzávetőlegesen a mammográfián részt vevő nők 1-1.5%-ánál találnak olyan eltérést a radiológusok, ahol biopsziát javasolnak (ezek nagy része tűbiopszia locális anesztéziában végezve). A biopsziák 20-30%-a bizonyul malignusnak.
 
Következtetések
A USPSTF diagnosztikai protokollja több tudományosan bizonyított tényt hagy figyelmen kívül. Ez utóbbiak mindennapi gyakorlatba való átültetése súlyosan csökkenteni fogja azokat az eredményeket, amelyeket az elmúlt több mint húsz év során elértek a szakemberek.
Az emlőrák miatti halálozási arány növekedésére lehet számítani, visszavetve mindezzel a nők egészségi állapotát ezen a téren az 1950-es évek szintjére. Mindezek alapján megállapíthatjuk, hogy a USPSTF-nek felül kellene vizsgálni és módosítani tudományosan nem megalapozott protokolljait
 
Forrás: Radiology 2010; 256: 15-20. Daniel B. Kopans, MD.,  radiologia.hu - Referáló: dr. Tavaszi Gábor, szakorvos jelölt (ingyenes regisztráció után elérhető tartalom)
dr. Bágyi Péter - radiologia.blog@gmail.com