05
06/2011
0

Mindent az emlőről – EUSOBI 2011

Az Európai Emlődiagnosztikai Társaság (EUSOBI) Bécsben rendezett, márciusban konferenciát. Forrai Gábor beszámolójának összefoglalója:

  • Ebben az évben  a számos kutatással és klinikai megfigyeléssel kapcsolatos előadás miatt a korábban egynapos rendezvény másfél napra hosszabbodott
  • a díszelőadást Hadassa Degani tartotta Izraelből, aki már a kilencvenes években publikált az  emlő MR-ről, amiért számos díjat is elnyert.  Mostani előadásában az emlő MR működését és a diffúziós tenzor képalkotás használatát mutatta be az emlődaganatok és a nem daganatos jellegű elváltozások elkülönítésében
  • szó esett az előadások során az emlő MR-ben a kontrasztanyagok összehasonlításáról is, illetve több előadás szólt intervenciókról
  • az EU által támogatott HAMAM project a  különböző képalkotó módszerek fúzióját mutatta be, egy Breast Leason Excision  System (BLES, vagy INTACT) nevű módszer pedig rádiófrekvenciás vágással egy egybefüggő nagy szövetmintát képes kivenni az emlőből , ami akár 15-20 mm-es is lehet
  • nem maradt ki a digitális mammográfia, a még helyét kereső tomoszintézis sem, illetve a különböző készülékek és technikák összehasonlítása, előnyök és hátrányok vonatkozásában
  • a szűrőprogramokkal kapcsolatban megállapították például,  hogy a mammográfiás denzitás, mint az emlőrák rizikójának biomarkere, fontos tényező az emlőrák-rizikó meghatározásában. A denzitás mérése ma már a digitális technika birtokában  egyszerűbb , pontosabb és reprodukálhatóbb. A computer asszisztált detektálásról (CAD) is elmondták, hogyan lehet felhasználni a szűrőprogramokban
  • az ultrahang elasztográfiról kiderült, hogy sajnos továbbra is rendkívül rossz mutatókat produkál: 51 százalékos specificitást,  25 százalékos pozitív prediktív értéket. Ezt a gyakorlatban úgy ítélhetjük meg, hogy még mindig nem használható és nem hoz plusz eredményeket
  • az ultrahangos szűrések viszont, jó eredményeket adnak. Bár az ultrahang önmagában még mindig nem áll meg - annak ellenére, hogy néha mammográfián nem látható tumorokat lehet  vele felfedezni, a  nemzetközi ajánlások kiegészítő szűrőmódszerként javasolják. Az automata emlőultrahang (ABUS) is felmerült , mintegy lehetséges kiegészítője a mammográfiás szűrésnek
  • az intravénás jódos kontrasztanyagokkal végzett contrast enhanced  (CE- mammográfia) jövőbeni alkalmazása is téma volt, ez sem kiforrott még
  • a fiatal emlőradiológusok is érdekes témákkal álltak elő, például a PET mammográfiáról (PEM) szóltak, amely hasznos kiegészítője lehet majd az emlődiagnosztikának. Már komoly eredmények születtek, bár a módszer még korai
  • beszámoltak első tapasztalatokról a HIFU-val kapcsolatban, illetve áttekintő előadás hangzott el az emlőváladékozásról is
  • az EUSOBI vezetősége, amelynek magam is tagja vagyok, tervezi egy európai emlődiploma bevezetését, az európai általános radiológiai diploma mintájára. Ezen kívül továbbra is készülnek beteg-információs anyagok a nagyközönségnek
  • a következő összejövetelt, 2012 októberében, Barcelonában szeretnénk megtartani a Spanyol Emlődiagnosztikai Társasággal társulva. 

forrás: radiologia.hu
dr. Bágyi Péter -
radiologia.blog@gmail.com

24
05/2011
0

Ne legyen tabu a mellrák!

Azok a nők, akik túlélték a mellrákot, vagy éppen küzdenek vele számos kérdéssel és lelki teherrel szembesülnek. Ezek enyhítésében, megoldásában a legfontosabb szerepe a kommunikációnak van, ám a legtöbben  nem kérnek segítséget.

A Semmelweis Egyetem Radiológiai és Onkoterápiás Klinika szakemberei megteremtették annak lehetőségét, hogy gyógyultak és betegek nyíltan beszélhessenek kérdéseikről és problémáikról. A rendezvény május 28-án lesz az egyetemen, az Üllői út 78/A szám alatt.

Hazánkban minden hetedik nőt érint a mellrák, a világon pedig egymillió új beteget regisztrálnak évente. Azoknak a nőknek, akiknél emlődaganatot diagnosztizálnak, nemcsak a betegséggel kell megküzdeniük: számtalan változáson megy keresztül a testük. A haj és a mell a nőiesség, az anyaság egyik szimbóluma, és ezek – akár átmeneti - elvesztése miatt a túlélők gyakran nem találják többé vonzónak magukat.
A nyílt nap az egyéni kérdésekre szeretne választ adni, ebben segítenek a klinikai onkológusok, sebészek, patológus, sugárterapeuta és radiológus szakorvosok, valamint ápoló, onkopszichológus, dietetikus szakemberek.

dr. Bágyi Péter - radiologia.blog@gmail.com

12
11/2010
0

Továbbképzés a Kenézyben

A KENÉZY KÓRHÁZ Nonprofit Kft. szervezésében, Debrecenben a helyileg előrehaladott emlőrák diagnosztikája és kezelési szempontjai, öröklődő emlő- és petefészek daganatok témában csütörtökön és pénteken rendeztek konferenciát a Kenézy Kórházban, melyre mintegy 150 vendég érkezett az ország szinte minden részéből. A radiológia, a patológia, a sebészet, az onkológia, a szülészet-nőgyógyászat és a háziorvostan képviselői tanácskoztak, kiemelve a társszakmák együttműködésének fontosságát.

Kapcsolódó anyagok:

dr. Bágyi Péter - radiologia.blog@gmail.com

22
09/2010
0

Továbbképzés

 
Helyileg előrehaladott emlőrák diagnosztikája és kezelési szempontjai. Öröklődő emlő- és petefészek daganatok.
2010. november 11-12.
Debrecen, Kenézy Kórház Rendelőintézet Egészségügyi Szolgáltató Kft.
Célcsoport: radiológus, pathológus, onkológus, szülészet-nőgyógyász szakorovosok, háziorvosok, plasztikai sebészek, cytopathológusok, megelőző orvostan szakorvosok, általános sebészek
A tanfolyam akkreditálásra került (24 pont).
Jelentkezési határidő: 2010. szeptember 30 .
Információ, jelentkezés: dr. Kovács Ilona Debrecen, Kenézy Kórház Kft. Pathológiai
Osztály, Tel.: 52 511-814
Program:
2010.11.11. csütörtök
9:00 Regisztráció
10:00 Megnyitó
10:15 Komplex emlődiagnosztika szerepe az emlőrák stádium meghatározásában, az operabilitás megítélésében Dr. Sebő Éva
10:35 Neoadjuváns kezelés előtti tumorjelölés; Kezdeti tapasztalatok, lehetőségek, korlátok Dr. Ormándi Katalin
10:45 Neoadjuváns kezelést megelőző pathológiai diagnosztika Dr. Kovács Ilona
11:00 Prognosztikai faktorokhoz adaptált neoadjuváns gyógyszeres kezelés Dr. Tóth Judit
11:45 KÁVÉSZÜNET
12:00 PET-CT szerepe a chemoterápia hatékonyságáak megítélésében Dr. Garai Ildikó
12:30 MR szerepe a chemoterápia hatékonyságának megítélésében Dr. Forrai Gábor
12:45 Neoadjuváns kezelés utáni sebészeti ellátás Dr. Tóth Dezső
13:00 Neoadjuváns kezelést követő szövettani értékelés szempontjai Dr. Sarkadi László
13:20 EBÉD
14:30 Esetbemutatások
2010.11.12. péntek
8:00 Az emlőrákról Prof Dr. Szántó János
8:20 High risk betegek, emlőszűrés, familiáris szűrés, emlődiagnosztika Dr. Sebő Éva
8:40 MR szerepe a high risk betegek szűrésében, diagnosztikájában Dr. Forrai Gábor
9:00 High risk betegek sebészeti ellátása; Subcutan mastectomia, emlőmegtartó műtétek Dr. Tóth Dezső
9:30 Primer rekonstrukció és az onkoplasztikai sebészet Dr. Tizedes György és Dr. Pavlovics Gábor
9:50 Halasztott emlőrekonstrukciók Dr. Révész Zsolt
10:10 Palliatív sebészeti megoldások kiterjedt emlőtumoroknál Dr. Molnár Csaba
10:30 KÁVÉSZÜNET
10:40 Öröklődő emlődaganatok kezelésének speciális szempontjai Dr. Tóth Judit
11:05 Petefészek tumorok szűrése, diagnosztikája és minimálisan invasiv terápiája Dr. Bacskó György
11:35 Petefészek tumorok pathológiája Dr. Szombathy Zita
11:50 Petefészekrákok hosszútávú multimodalis terápiája Prof Dr. Hernádi Zoltán
12:20 Örökletes és szerzett genetikai tényezők emlő és petefészek rákok kialakulásában Dr. Méhes Gábor
12:35 Esetbemutatások
13:20 Tesztvizsga
 

dr. Bágyi Péter - radiologia.blog@gmail.com

22
04/2010
0

A CTLM-ről "objektíven" - ami a csövön kifér

Kommunikációs folyamat:

  • Kibocsátó: az a fél aki üzenetet küld a másiknak
  • Kódolás: az üzenet lefordítása a reklámeszköz nyelvére
  • Üzenet: azon értelmes szimbólumok összessége, amit a küldő küldeni akar
  • Dekódolás: az üzenet lefordítása a befogadó nyelvére
  • Befogadó: az üzenet szándékolt fogadója
  • Válasz: a befogadó reakciója az üzenetre
  • Visszacsatolás: az a válaszlépés, amit a befogadó a üzenet hatására tesz
  • Zaj: nem tervezett torzulás a kommunikációs folyamatban

Többször volt már említve a "vizsgálóeljárás":

És az egyetlen, magyarországi készüléket üzemeltető honlapon a laikust félrevezető, tájékozatlanságát kihasználó megállapítások vannak:

"A diagnosztikai berendezés a szervezetre ártalmatlan lézerfényt alkalmaz – amely nem ionizáló, ezért az egészségre ártalmatlan sugárzás –, és a leképezést komputer tomográf (CT) végzi."

Nacsókolom ezúgyvanhogy ami nem ionizál, az mind egészségre ártalmatlan tecciktudni, aztán jön a CT (azzal odapörköltünk egy kicsit). Bár láttam én olyan lézert is, amivel levágták az ember kezét.

A CT (computed tomoraphy) rövid leírásai (wikipaedia, radiwiki) szerint is, nekem még mindig úgy tűnik, hogy az meg egy ionizáló sugárzást használó képalkotó diagnosztikai eszköz. Na haladjunk:

"A vizsgálat kényelmes, fekvő helyzetben történik, így nem jelentkezik kellemetlen emlőkompresszió. Mindenféle emlőtípusnál, így a sűrű (dense) emlőtípusnál is nagy érzékenységgel tudja kimutatni az esetleges elváltozásokat. Fiatal életkorban vagy terhesség alatt is alkalmazható, mivel nincs káros sugárzás. A vizsgálat elvégezhető 40 év alatti életkorban is."

Mert melyik vizsgálat nem? Vagy úgy tájékoztatunk - kirekesztő módon - mintha nem létezne más vizsgálóeljárás?

"Különösen javasolt abban az esetben, ha a családban korábban előfordult melldaganat (különösen BRCA- pozitivitás esetén). Javasolt, ha az emlőben csomó tapintható, ill. az emlőben fájdalmat érez. Emlőimplantátumok esetében is alkalmazható. Javasolt a beültetés előtt, majd az utánkövetés során a CT-lézer-mammográfiás vizsgálat elvégzése."

Csak ismételni lehet: Mert melyik vizsgálat nem? Vagy úgy tájékoztatunk - kirekesztő módon - mintha nem létezne más vizsgálóeljárás?

"A magyar szakmai fórumok hazánkban is engedélyezték a vizsgálati módszert."

Melyik szakmai fórumra teccenek gondolni? Pl. A Radiológiai Szakmai Kollégiumra - és állásfoglalására: tessenek végigolvasni, itt csak egy idézet belőle:

A jelenséget kifejezetten kockázatosnak ítéljük meg, mivel csökkentheti a mammográfiás szűrési részvételi hajlandóságot, a „negatív” CTLM lelet a betegeket alaptalanul megnyugtathatja, késleltetve az adekvát vizsgálatok elvégzését, a „pozitív” CTLM lelet pedig felesleges vizsgálatok sorát indíthatja meg.

És az FDA nyilatkozata: "This breast imaging system is beneficial but fda has not approved of its use. Fda needs to look into it because research hasn't proven the benefit." (Page Last Updated: 03/31/2010)

"A CT-lézer-mammográfia elsősorban olyan nők számára javasolt, akiknek eltérés tapintható az emlőjükben."

Hát. Igen. Esetleg egy korrekt fizikális-, ultrahang-, mammográfiás vizsgálat is megteszi csókolom.

"Javasolt a „dense-” (sűrű) emlőjű fiatalabb nőknél, mivel itt a CT-lézer-mammográfia a már működő nemzetközi centrumok elemzése és a megjelent irodalmi adatok alapján is előnyös vizsgáló eljárás az emlődaganatok kimutatásában."

Hát. Igen. Meg a megjelent még nagyobb számú irodalmi adatok alapján egyéb eljárások. Azért néha egy mintavétel (cytologia, biopsia) sem árt.

"Egészségközpontunkban a CT-lézer-mammográfiával egy időben az emlők ultrahangos, valamint szakorvosi tapintásos (fizikális) vizsgálatát is elvégezzük!"

Hát. Igen. Lehet, hogy a mammogram kiértékelése már rizikós?

"A CT-lézer-mammográfiás vizsgálati csomagunk ára: 29 000 Ft"

Nacsókolom ezzel akartuk kezdeni, dehát mégsem illik.

"Egészségpénztári kártyával fizető Vendégeknek 15% kedvezményt adunk!"

15% SALE is van.

"Az OEP által finanszírozott szűrésektől a módszer eltérő, azért a mammográfiával nem összevethető. A talált elváltozások további utánkövetése emlőcentrumokban történik a XxXxx Egészségközponton keresztül."

Namostmivan? OEP által finanszírozott szűrés pl. az emlőszűrés, amely fizikális vizsgálatból, mammográfiából áll, az elkészített felvételeket két szakorvos értékeli, kiegészítő vizsgálatokra is sor kerülhet (ultrahang, mintavételek). Ez a finanszírozott szűrés.
De itt kiadunk egy kis pénzt, aztán mehetünk az államiba mégiscsak?

Legalább azokat ne vezessék már félre, akiktől a pénzt kapják.

Még egy kis adalék:

A GVH súlyos büntetéseket szabott ki meg nem alapozott egészségügyi szolgáltatások miatt:

Kedves laikus olvasó! Az alábbiakban talál eligazítást is:

dr. Bágyi Péter - radiologia.blog@gmail.com

02
02/2010
0

Az emlőrák kialakulása, kockázati tényezői - betegtájékoztató

Az emlőrák előfordulásának kockázata az életkor előrehaladtával nő. Az összes emlődaganat több mint 80%-át 50 éves kor felett diagnosztizálják. Az előfordulás gyakoriságának növekedése azonban már a 30. életév után megkezdődik. Ismertek egyéb kockázatfokozó faktorok is, mint például a korán jelentkező menstruációs vérzés, a vérzés késői elmaradása (késői menopauza), a gyermektelenség, az ösztrogénpótló hormonkezelések (ugyanis valamennyi fokozza az emlőszövet ösztrogén-kitettségének időtartamát), a családban előforduló kétoldali vagy a menopauza időszaka előtt kialakult emlőrák (genetikai hajlam).

breastcancercell Health News: Breast Cancer Treatments

Megfigyelések bizonyítják, hogy annak a nőnek az esetében, akinek nagyanyjának, anyjának, nővérének emlőrákja volt, lényegesen megnő az emlőrák kialakulásának kockázata. Még nagyobb a kockázat, amennyiben a rokonok esetében a menopauza előtt alakult ki az emlőrák. Normál női populációban az emlőrák kialakulásának kockázata 6%. Ez az arány már 9%, amennyiben egy női ági rokonnál kimutatták a mellrákot, 16%, amennyiben két rokonnál, és 27%, ha három rokon betegedett meg.

Az átlagosnál nagyobb az emlőrák kialakulásának kockázata olyan nők esetében:

  • akiknél a menstruáció 12 évesnél fiatalabb korban kezdődött
  • akiknél a menopauza 55 éves kor után lépett fel
  • akik 30 éves kor felett szültek
  • akik soha nem szültek

Az emlőrák kockázata magasabb továbbá azoknál a nőknél, akiknél az elvégzett mammográfiás vizsgálat az emlő szövetében mészlerakódást mutatott ki, de daganat jelenlétét nem igazolta.

Nagyobb kockázatot jelent, ha a szűrővizsgálat során nem találtak rákos sejteket, de bizonyos még nem rákos, kóros elváltozásokat igen. Széles körű statisztikai elemzések szerint összefüggés tételezhető fel a törzsre szorítkozó elhízás és az emlőrák gyakorisága között is. Bizonyos adatok arra mutatnak, hogy még a mérsékelt alkoholfogyasztás is másfélszeresére növeli az emlőrák kialakulásának kockázatát. Ezért a nőknek a zsírszegény étrendet, az alkoholfogyasztás csökkentését, illetve rendszeres testmozgás végzését ajánlják a szakemberek - amelyek egyébként minden ráktípus kialakulásának kockázatát csökkentik.

A szakirodalomban ellentétes véleményeket találunk arról, hogy van-e szerepük az emlőrák keletkezésében a különböző okokból indokolt hormonkezeléseknek, illetve a hormonszinteket befolyásoló szerek alkalmazásának. A klinikai és kísérleti adatok valóban amellett szólnak, hogy az emlődaganatok kialakulásában a női nemi hormonoknak (ösztrogének) szerepük lehet. A hatásmód nem tisztázott, de feltételezik, hogy a magas ösztrogénszint elősegíti az emlő sejtjei által termelt növekedési faktorok sejtburjánzást fokozó hatását, ami a rák kialakulását okozhatja.

Sikerült kimutatni, hogy az emlőrákok egy csoportja - és ez a ritka férfi emlőrák esetén is így van - rendelkezik a hormonok hatásának \"fogadására\" alkalmas sejtrészecskékkel (ún. receptorokkal), míg másik részük nem. Ezekből a megfontolásokból kiindulva kezdték alkalmazni az emlőrák gyógyításában a női hormonok hatásaival szemben működő vegyületeket, sokszor igen jó eredménnyel. A fogamzásgátlók esetleges kockázatnövelő szerepe még további, széles körű vizsgálatokat igényel, hiszen sokféle, különböző és egyre kisebb hormontartalmú fajtát vezetnek be.

A csontritkulás, az érszövődmények, a szexuális zavarok és a kellemetlen szubjektív tünetek miatt bevezetett klimax utáni hormonpótlás e tekintetben esetleg várható veszélyeinek mértéke jóval alulmarad a kezelés igazoltan előnyös, az életkort meghosszabbító és az életminőséget javító hatásai mellett. A hormonpótló kezelésben részesülők előírásszerű, rendszeres ellenőrzése a kockázat fokát még tovább csökkenti.

A legújabb vizsgálati eredmények alapján (2003. augusztus) a klimax után hosszú időn keresztül folytatott ún. kombinált hormonpótlás (ösztrogén és progeszteron együttes alkalmazása) megduplázza az emlőrák kialakulásának kockázatát. Ajánlatos tehát az ilyen jellegű kezelésben részesülő hölgyek számára, hogy orvosukkal beszéljék meg a terápia előnyeinek és kockázatának viszonyát, illetve fokozottan figyeljenek a rendszeres ellenőrző vizsgálatok betartására.

Az emlőráknál - csakúgy, mint a legtöbb tumornál - is igaz az a megállapítás, hogy a terápia eredménye annál hatékonyabb, minél kisebb az elpusztítandó daganat tömege, azaz minél korábbi stádiumban kerül a betegség felismerésre. Éppen ezért fontos, hogy minél hamarabb orvoshoz forduljon mindenki, aki az emlőben csomót tapint!

Fontos hangsúlyozni, hogy az emlőrák többnyire fájdalmatlan, sőt, minél inkább fáj egy csomó, annál kevésbé valószínű, hogy megjelenése rosszindulatú daganatra utal. Éppen ez a fájdalmatlanság az, ami a betegeket megtéveszti és ami miatt sokszor hónapokkal, évekkel a csomó észlelése után fordulnak orvoshoz, gyakran már csak akkor, mikor a daganat jelentős nagyságot ért el, és az emlő bőre kisebesedett.

Fontos tudni azonban azt is, hogy az emlőráknak van egy olyan formája, amikor az emlőben csomó nem tapintható, hanem a rákos betegség emlőgyulladás formájában jelentkezik. Ilyenkor az emlő bőre pirossá, meleggé válik, sőt esetenként fájdalom is kialakul.

Mindenkinek tanácsos tehát az orvost haladéktalanul felkeresni, amikor:

  • az emlőben csomót tapint
  • az emlőbimbó behúzódik
  • az emlő bőrén behúzódást észlel
  • emlőbimbón ekcémának tűnő elváltozás jelent meg
  • az emlő bőre - az ellenoldalihoz képest - duzzadttá, keménnyé, illetve pirossá válik
  • az emlőbimbóból véres váladékozást észlel
  • hóna alatt csomót tapint

Az említett esetekben azonnal szakemberhez kell fordulni, még akkor is, ha a beteg nem észlel fájdalmat. Minél hamarabb kezdődik el ugyanis a kezelés, annál nagyobb a beteg esélye a teljes gyógyulásra. Annak ellenére, hogy a rosszindulatú emlődaganatok döntő többsége idősebb korban jelentkezik, emlőrák 30 éves kor alatt is előfordulhat, ezért a fenti tünetek esetén életkortól függetlenül orvoshoz kell menni.

Kétség esetén azonnal forduljon orvoshoz! Készüljön fel az orvos kérdéseire!

  • Mikor és az emlő melyik részén észlelte a daganatot?
  • Nyomásérzékeny volt-e?
  • Mekkora volt, amikor észrevette? Nőtt-e azóta?
  • Volt-e a családban emlődaganat, és ha igen, milyen típusú?
  • Szoptatta-e gyermekeit és mennyi ideig?

dr. Bágyi Péter - radiologia.blog@gmail.com

Egyéb, hasznos anyagok:

RadiologyInfo - The radiology information resource for patients

 

05
12/2009
0

Mammográfia - Emlőszűrés

Miközben folyamatosan halljuk, hogy rosszul tesszük, ha nem járunk szűrésekre, a kutatók időnként egyre meglepőbb eredményeket közölnek. A mammográfia során "szerzett" sugárdózis is növelheti a mellrák kockázatát azoknál a fiatal nőknél, akik a betegségre való genetikai hajlammal születtek - közölték a napokban holland kutatók (Marijke Jansen- Van Der Weide: Mammography Screening and Radiation-induced Breast Cancer among Women with a Familial or Genetic Predisposition: A Metaanalysis, RSNA 2009).  Nem ez az első tanulmány, amely a mellrákszűrés ezen formájának hatékonyságát kérdőjelezi meg.

Jansen-van der Weide munkatársaival hat tanulmány adatait elemezte, amelyekben összesen 12 ezer nagy kockázatú nő vett részt Európában és az Egyesült Államokban. A kutatók 8,5 ezer olyan nőt találtak, akik már 20 éves koruk előtt részt vettek mammográfián vagy mellkasröntgenen, illetve legalább ötször voltak kis dózisú sugárzásnak kitéve szűrővizsgálatok során.
   
A tengerentúlon a múlt hónapban javasolta egy kormányzati tanácsadó testület (USPSTF), hogy a negyvenes éveikben járó nőknél ne végezzenek rutinszerűen mammográfiát. Az állásfoglalás ellentmond az évtizedek óta tartó kampánynak, amely 40 éves kor után emlőszűrésre buzdítja a nőket. „Bizonyítékok vannak arra, hogy kevés előnnyel jár a rendszeres mammográfiai szűrővizsgálat a 40 és 49 év közötti nők esetében” - közölte a testület, azt javasolva, hogy a rendszeres mammográfiai vizsgálatot a jelenlegi 40 éves kor helyett 50 évesen kezdjék, és az éves rendszeresség helyett elég kétévente végezni. A javaslatot az orvosok azonnal elutasították, mondván, ha követnék az irányelveket, még több nő halna meg emlőrákban, amely már így is 40 ezer emberéletet követel évente.

Mégis mi az igazság?

MAMMOGRÁFIA:
Az emlő belső, finom szerkezetének vizsgálata úgynevezett lágy röntgensugárral történik, mind a két emlőt teljes egészében ábrázoló, összesen négy darab felvétel készítésével. A vizsgálat közben az emlőket két sugáráteresztő lemez közé szorítják - ami kissé kényelmetlen -, így tiszta, világos képet kapnak róluk, amit mammogramnak neveznek. A vizsgálathoz derékig le kell vetkőzni. Ne használjunk a vizsgálat előtt parfümöt, púdert, dezodort, mivel ezek zavarhatják a vizsgálatot.
Előnye abban áll, hogy segítségével a néhány mm-es, tumoros elváltozásra utaló jel is felismerhetővé válhat, még azt megelőzően, hogy kitapintható nagyságúvá növekedne, vagy nyirokcsomóba, esetleg távolabbi szervbe adna áttétet.
A felvétel elkészítéséhez szükséges, hogy az emlőt kb. 3-4 cm vastagságúra összenyomják, ami - ha a vizsgálat nem a menstruáció alatt ill. nem előtte vagy utána egy héttel történik - nem jár fájdalommal, legfeljebb kisebb kellemetlen érzéssel.
A sugárterhelés nem veszélyes, a leadott dózis kevesebb, mint egy mellkas röntgenfelvétel esetén.

  • a modern képalkotó emlődiagnosztika alapmódszere a röntgen mammográfia, amelynek során a női emlőről natív röntgenképek készülnek. Panaszokkal és tünetekkel rendelkező páciensek vizsgálata a klinikai mammográfia. Tünet és panaszmentes nők vizsgálata a szűrő mammográfia
  • A mammográfia előnyei: magas diagnosztikus pontosság (klinikai gyakorlatban 90%-os, szűrővizsgálatban 80%-os valódi pozitív arány), az emlőrák a klinikai tünetek megjelenése előtt átlagosan 2 évvel korábban diagnosztizálható, tudományos bizonyítékok alapján a rendszeres ismételt mammográfiás szűrés az emlőrák halálos kockázatát felére csökkenti
  • a módszer bizonyos hibákat rejthet, úgymint: minden ötödik emlőrák rejtve maradhat (oka rendszerint a tömör emlőállomány, a tünetmentes vagy tünetszegény daganat – leggyakrabban invazív lobularis carcinoma, nem meszesedő DCIS), daganatgyanús röntgentünetek mögött néha nem bizonyítható valódi rák, az egyszeri mammográfiás szűrés nem véd meg egy esetleges későbbi daganattól (ezért szükséges a vizsgálat rendszeres ismétlése), a mammográfiás szűrés sugárkockázata csekély, de fennáll. A mammográfia legfontosabb feladata az emlőrák felfedezése.
  • ajánlás a veszélyeztetett nők szűrésére (familiáris emlő vagy petefészekrák, BRCA 1,2 mutáció hordozás, korábbi mellkas besugárzás, askenázi zsidó származás, Li-Fraumeni vagy Cowden szindróma, kórelőzményben szereplő emlőrák): 30 éves kor felett évente javasolt a mammográfiás szűrés, szükség esetén (pl. denz emlőállomány) ultrahanggal, esetleg MRI-vel kiegészítve
  • a 40-49 éves korosztály szűrését a tanulmányok többsége évek óta támogatja – bár a mammográfia fiatal korban ismert alacsonyabb teljesítőképessége a magasabb parenchyma denzitás miatt – és a kisebb emlőrák incidencia okán a halálozás csökkenése is alacsonyabb. Ebben az életkorban azonban a daganatok lényegesen agresszívebbek
  • az idősebb nők szűrését (65 év felett) tovább javasolt folytatni, ha nem áll fenn az életkilátásokat rontó (várhatóan 3-5 éven belüli halálhoz vezető) egyéb súlyos betegség. Ez azért fontos, mert az összes új emlőrákos eset 45%-át a 65 éves vagy idősebb nők carcinomái adják, és az emlőrák miatti halálozás 45%-a is e korcsoportban tapasztalható
  • több, az utóbbi években napvilágot látott nemzetközi állásfoglalás szerint a javasolt szűrési intervallum 1 év. Főként fiatalabb korban magasabb az intervallum-rák aránya. A kisebb tumorméret szoros összefüggésben van a hosszabb túléléssel.
  • itthon a nemzeti népegészségügyi program keretében a 45-65 év közötti nőket kétévente hívják be szűrésre, az más kérdés, hogy nagyon alacsony a részvételi arány, pedig ezzel jó eséllyel lehetne megelőzni az évenkénti 2 ezer halálozást
  • nem árt óvatosan kezelni a kutatási eredményeket, mivel óriási a konkurenacia a vizsgálómódszerek között (lsd. pl. CTLM)
  • az emlő MR vizsgálata segítséget nyújthat az orvosoknak abban, hogy tisztázzák a mammográfiával nem egyértelmű véleményt adó elváltozások eredetét, azonban óvatosnak kell lenni a fals pozitív esetek lehetősége miatt
  • A legfrisebb európai adatok szerint amúgy 13 százalékkal csökkent valamennyi korosztályban a mellrák okozta halandóság; 17 százalékkal a 35-65 év közötti, 25 százalékkal a 35-44 év  közötti korosztályban, de csak 6 százalékkal a 65 vagy annál idősebb nőknél

dr. Bágyi Péter - radiologia.blog@gmail.com

források:


Korábbi bejegyzések:

08
11/2009
0

Nem tapintható emlődaganatok

Nem tapintható emlődaganatok komplex diagnosztikája
és a terápia aktuális kérdései. Terhesség és szoptatás alatti emlődaganatok

címmel sikeres továbbképzés zajlott 2009. november 5-6.-án Debrecenben, a Kenézy Kórház Rendelőintézet Egészségügyi Szolgáltató Kft. rendezésében.
A tudományos ülés pathológusok, radiológusok, sebészek,
onkológusok, nőgyógyászok, rezidensek részvételével zajlott.

28
08/2009
0

Továbbképzés

Nem tapintható emlődaganatok komplex diagnosztikája
és a terápia aktuális kérdései.
Terhesség és szoptatás alatti emlődaganatok.

2009. november 5-6.
Debrecen, Kenézy Kórház Rendelőintézet Egészségügyi Szolgáltató Kft.
Célcsoport: pathológus, radiológus, sebész, onkológus nőgyógyász szakorvosok, rezidensek
A tanfolyam akkreditálásra került (20 pont).
Jelentkezési határidő: 2009. szeptember 30 .
Jelentkezés: dr. Kovács Ilona Debrecen, Kenézy Kórház Kft. Pathológiai
Osztály, Tel.: 52 511-814; dr. Sebő Éva Debrecen, Kenézy Kórház Kft. Központi Radiológiai Diagnosztika, Emlőcentrum Tel.: 52 513-698