28
02/2018
0

Beutalási kritériumok - ESR iGUIDE

esr-iguide_1000pt.png

A lakosság mesterséges forrásokból származó sugárterhelésének legnagyobb hányada az orvosi sugáralkalmazásokból származik. A Council Directiv 2013/59/Euratom irányelv:
http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A32013L0059
megadja az EU tagországokra vonatkozó sugárvédelmi követelményeket az orvosi alkalmazások vonatkozásában is. Az irányelv 7. fejezetében 55-64. cikk-ig foglalkozik az orvosi sugárterhelésre vonatkozó követelményekkel.
Az irányelvben rögzített követelmények:

  1. A lelet tartalmazza a páciens sugárterhelését
  2. A standard orvosi radiológiai eljárások minden egyes típusához minden egyes berendezésre írásos protokoll kerüljön kidolgozásra a páciensek érintett kategóriái tekintetében
  3. A beutaló orvosoknak az orvosi képalkotó eljárásokkal kapcsolatos – a sugárdózisokat figyelembe vevő – beutalási útmutatók álljanak a rendelkezésükre
  4. a diagnosztikai irányadó szintek rendszeres túllépése esetén megfelelő felülvizsgálat történjen
  5. A szolgáltató megfelelő minőségbiztosítási programokat hajtson végre
    1. határozza meg a páciens dózisokat vagy ellenőrizze a beadott aktivitásokat;
    2. átvételi vizsgálatot és meghatározott gyakorisággal állapotvizsgálatot hajtassanak végre
  6. A lakossági dózisok becslése megtörténjen. Az orvosi diagnosztikai és az intervenciós radiológiai célból alkalmazott eljárásokból származó, egyénre vetített becsült dózisértékek népességen belüli eloszlását  határozzák meg személyek kor és nem szerinti megoszlásában.

esr_iguide_portal.jpg

A harmadik pontban említett beutalási útmutató/kritériumok tekintetében az alábbi előrelépés történt: az ESR iGuide európai- és amerikai radiológiai szakmai szervezetek (ESR, ACR) együttműködésében kidolgozott, az európai képalkotó irányelvek (beutalási útmutatók/kritériumok) klinikai döntéstámogató rendszere már elérhető.
Az orvosi képalkotás hatékony felhasználásának kezelése elengedhetetlenné vált az egészségügyben a radiológiai osztályok egyre növekvő terhelése miatt is. Az ESR iGuide lehetővé teszi az egészségügy szereplői számára a betegbiztonság és a szolgáltatás minőségének javítását úgy, hogy közben biztosítják a képalkotás megfelelő felhasználását és használatával a felesleges vizsgálatokat is elkerülhetik.

2018-02-28_15-58-26.jpg

2018-02-28_19-08-18.jpg

A beutalási kritériumrendszer bárki számára (rövid regisztrációval) - 2018. szeptember 30-ig elérhető, használható: Individual user access

ESR tagsággal rendelkező radiológusoknak itt érhető el: Access via MyUserArea

 forrás: esriguide.org, nationaldecisionsupport.com

14
10/2013
0

Teleradiológiai Fehér Könyv készül

A European Society of Radiology (ESR) egyik legizgalmasabb kezdeményezése a MIR (Management in Radiology) albizottság, amely évente október második hetében nemzetközi konferenciát szervez a radiológiai menedzsment aktuális helyzetéről.

A radiologia.hu portál a tavalyi milánói rendezvényhez hasonlóan idén is meghívást kapott a Barcelonában megrendezett kongresszusra, amelyen kiderült, a képalkotó diagnosztika az üzleti döntéstámogató rendszerekkel és az egészségügy más területén is alkalmazott menedzsment módszerekkel tehető igazán hatékonnyá. Ezt a tényt nemcsak Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban, hanem már Kelet-Közép-Európában is egyre több intézményben ismerik föl – azonban a radiológiai menedzsmenthez értő szakember az egész kontinensen ritka, mint a fehér holló…

  • a moszkvai Szergej Morozov bemutatta, hogy milyen problémák és izgalmak adódnak egy teljesen új kórház radiológiai osztályának megnyitásakor. Vicces és szomorú ellenállás, a kooperáció teljes hiánya, bármiféle változással szembeni ellenállás jellemzi a kezdeti időszakot, amit sok-sok türelemmel, szoros együttműködés szándékkal és erős kommunikációs készségekkel lehet áthidalni.
  • A belga Jan Bosmans a strukturált leletezés (SR = structured reporting) kérdéskörét feszegette, és úgy vélte, a kutatások is azt mutatják: a klinikusok számára sokkal jobban érthető a strukturált lelet, mint a szabad szöveges változat, ráadásul a strukturált lelet nagy mélységű adatbányászatot tesz lehetővé, így téve átláthatóvá a radiológiai tevékenységet. Az RSNA már kifejlesztette SR template-jeit, és az ESR is dolgozik ennek lefordításán, európaivá tételén, valamint több nyelvre történő implementálásán.
  • Több előadásban is szó esett a terápiás döntéstámogató rendszerekről, amelyek elsősorban az Egyesült Államokban hódítanak, hiszen mérhetővé teszik a terápiás kockázatot. A probléma abban rejlik, hogy a labordiagnosztikai és képalkotó diagnosztikai tesztek gyors fejlődése az orvosok számára nagymértékben megnehezíti a tudomány állása szerinti legoptimálisabb diagnosztikai módszer alkalmazását, hogy a lehető legjobb kezelést ajánlják a betegek számára. Ez felesleges kockázatokhoz vezet, például felesleges sugárterhelést, felesleges kontrasztanyag terhelést, fals pozitív és fals negatív diagnózist, túldiagnosztizálást és túlkezelést eredményez – ezzel is növeli az egészségügyi ellátórendszer terheit, hosszabb várólistákat és későbbi kezeléseket eredményezve. A – Magyarországon is – uralkodó módszer szerint szakmai protokollokkal próbálják meg kezelni ezt a problémát, amelyek azonban lassan már annyira bonyolultak, hogy kezdenek átláthatatlanná válni. Ezért jöttek létre azok a döntéstámogató rendszerek, amelyek informatikai keretek között próbálják segíteni a megfelelő diagnosztikai módszer kiválasztását, azonban a legnagyobb probléma, hogy ezeket a döntéstámogató rendszereket nagyon nehezen lehet az országos vagy regionális specialitásokra szabni. Ám az amerikai és holland tapasztalatok szerint, ha egy ilyen rendszer összeáll, nagymértékben segíteni a klinikai döntéshozatalt, és sokkal hatékonyabbá teheti a képalkotó diagnosztika alkalmazását is.
  • A kongresszus legérdekesebb előadását a holland Erik Ranschaert tartotta, aki bejelentette, hogy teleradiológiai Fehér Könyv (White Paper) készül. Az ESR teleradiológiai munkacsoportjának elnöke, a Fehér Könyv társszerzője szerint a teleradiológia nem csak egy technológiai megoldás, hanem integrált egészségügyi szolgáltatás, amely minőségének legalább olyan jónak kell lennie, mint a helyi radiológusok által nyújtott szolgáltatás. A Fehér Könyv megpróbálja több dimenzióban is áttekinteni a teleradiológia aktuális európai kérdéseit, és megnyugtató alapokat adni a helyi jogi, betegbiztonsági, szabályozási, kommunikációs, technológiai és minőségügyi kérdésekhez. Ranschaert szerint a teleradiológia kulcskérdése a megfelelő kommunikáció: a „teleradiológus” és a helyi klinikusok, beutaló orvosok és radiográfusok közötti nyílt és őszinte kommunikáció, amelyet megfeleően támogat a protokolláris háttér. A teleradiológiában dolgozó szolgáltatót, a „teleradiológust” ismernie kell a helyi klinikai csapatnak, hiszen rendszeres konzultációt kell nyújtania nekik – vélte Ranschaert. A téma különlegességét jelzi az is, hogy a Fehér Könyv nem egy statikus, kinyomtatott papírköteg lesz, hanem a könyv szerkesztésében részt vevő szakemberek által Google Drive-ban menedzselt, élő dokumentum. Jelenleg csak a szerzők számára hozzáférhető a Fehér Könyv, de a tervek szerint hamarosan már radiológusok számára is elérhetővé válik a teleradiológiával kapcsolatos legfrissebb tudáshalmaz.

Az október 11-12. között megrendezett Management in Radiology konferencia megmutatta, fontos, hogy strukturált formában, az üzleti fogalomtárban értelmezhető keretek között is beszéljünk a radiológiáról – talán egyszer itthon is lesz egy olyan kongresszus, szimpózium vagy kongresszusi szekcióülés, amely a radiológia menedzsment, hatékonysági és döntéshozatali kérdéseit vizsgálja… 

forrás, teljes cikk: radiologia.hu

15
01/2013
0

Európai felmérés a teleradiológiáról

2011 őszén több száz tagot vettek rá, hogy mondják el véleményüket egy internetes felmérésben, melynek eredményeit december 18-án az online Insights into Imaging (DOI 10.1007/s13244-012-0210-z) tette közzé.
A felmérésben 386 radiológai szakember vett részt, voltak köztük radiológusok (71%), radiológus rezidensek (14%), és osztályvezetők (6%). Önkéntesen válaszoltak 32 darab feleletválasztós kérdésre a teleradiológiai szolgáltatásokkal kapcsolatosan. A kérdések  közt volt demográfiai jellegű, a már használt szolgáltatások típusait és azok alkalmazási lehetőségeit érintő, kérdések az eddig tapasztalt előnyökről és hátrányokról, illetve azok veszélyeiről és lehetőségeiről, valamint arra is megkérték őket, hogy fejtsék ki véleményüket nyitott kérdésekkel kapcsolatban, a teleradiológia jelenlegi és jövőbeli szerepéről Európában.

Az önkéntes válaszadók összetétele

A résztvevők 35 országból küldték el válaszaikat, de a válaszadók fele az alábbi 4 ország egyikéből került ki: Ausztria (22%), Belgium (22%), UK (7%) és Hollandia (6%). Többségük egyetemen (36%) és kórházban (38%) dolgozott. Közel 20%-uk dolgozott magánklinikán (17%) vagy magán diagnosztikai központban (11%). A radiológusok 13%-a nyilatkozta azt, hogy magánpraxisa is van. 5%-uk dolgozott teleradiológiai szolgáltatást is nyújtó létesítményben.
Sokkal kiegyenlítettebb volt a válaszadók aránya a radiológiai csoportok nagyságát tekintve. 30%-uk dolgozott több, mint 20 főt számláló radiológus csoportban. 22%-ban képviseltették magukat közepes méretű, 10-20 főből álló radiológus csoportok. Nagyobb részt a kevesebb, mint 10 fővel dolgozó, kisebb radiológus csoportok voltak jellemezők (41%).
A felmérésben résztvevők 65%-a állította, hogy teleradiógiai technológiát alkalmaznak.

A teleradiológia kihasználtsága

Észak-Amerikában, a földrajzilag különálló, de ugyanahhoz az egészségügyi intézményhez tartozó létesítmények radiológiai osztályain végzett vizsgálatokhoz való hozzáférést PACS rendszerrel teszik lehetővé. A PACS másik fontos funkciója a munkamennyiség hatékony elosztása; így a specifikus vizsgálatokat az arra szakosodott radiológusok között osztják meg.
A felmérés résztvevői szerint azonban mindkét funkció tekinthető teleradiológiának. A 203 résztvevő csaknem háromnegyede állította, hogy elsődlegesen a házon belüli képmegosztásra és az intézmény különböző létesítményei közötti munkamegosztásra használják. A felvételeket kórházi hálózaton vagy területi hálózaton keresztül továbbítják.
A telepített RIS rendszer azt feltételezi, hogy felvételeket osztanak meg a PACS hálózaton, ennek ellenére a válaszadók csupán 54%-a írta azt, hogy hozzá tud férni a RIS-hez. Csak 43% nyilatkozott úgy, hogy az általuk írt leletet el tudják küldeni a RIS rendszeren keresztül. A válaszadók 37%-a küldi e-mailben az eredményeket.
A válaszadók fele állította, hogy el tudja érni a kórházi információs rendszert (HIS-t), hogy információhoz jusson a páciensről, és 26% nyilatkozta, hogy hozzáférése van az elektronikus beteg nyilvántartáshoz. Fax használatát 24% említette, 26% pedig telefonon kér információkat a betegre vonatkozóan az adott részleg munkatársától (30%).
Emellett, 44%-uk használta a teleradiológiát arra, hogy felvételeket fogadjon otthon behívós éjszakai vagy hétvégi ügyelet esetén. Valamivel több, mint egyharmad használta a teleradiológiát arra, hogy a felvételeket külsős szakembereknek elküldve szerezzenek második szakvéleményt (41%) és/vagy az éjszakai lefedettség érdekében (40%). 19% számolt be a képek ideiglenes kiszervezéséről, szabadságolás, betegség vagy átmeneti munkaerőhiány miatt. Számos válaszadó fejezte ki aggodalmát amiatt, hogy az ideiglenes teleradiológiai kiszervezés ideje alatt nem mindig van megfelelő hozzáférés a klinikai információkhoz és/vagy előzetes vizsgálatok eredményeihez, ami viszont szükséges lenne a kiküldött felvételek klinikai összehasonlításhoz.
A kiszervezett felvételek típusai között szerepeltek a rutin keresztmetszeti vizsgálatok (57%), röntgenfelvételek (32%) és a sürgősségi osztályok által elrendelt vizsgálatok (31%). A teleradiológiai szolgáltatásokat nyújtó cégek úgy nyilatkoztak, hogy elsődleges (77%) és szakspecifikus (51%) leleteket is biztosítanak, elsősorban velük kapcsolatban álló - és régión belüli kórházaknak.

A szakvélemény

A felmérés egy része a teleradiológia vélt előnyeivel és hátrányaival foglalkozott, egy listát is ajánlva ezek értékeléséhez. Dr. Erik Ranschaert vezető szerző, a holland Hertogenbosch városiJeroen Bosch Ziekenhuis oktatókórház radiológusa arról számolt be, hogy számára a kollégákkal való közös munka lehetősége volt a képhozzáférés legértékesebb aspektusa, ezután pedig a terheltség szempontjából hatékonyabb munkamegosztás lehetősége.
A teleradiológia használatának kulcsfontosságú haszna a kiszervezés azon adottsága, hogy lehetőség nyílik egy második szakvélemény beszerzésére és/vagy szakértői tanácsra egy specialistától, és, hogy nagyobb lehetőség van a készenléti szolgáltatások szükség szerinti biztosítására. Felszínre kerültek azonban a teleradiológia elfogadásához kötődő szokásos aggodalmak is. Ilyen például az ellenőrzés elvesztésétől - , az instabilitás kialakulása miatti - , valamint a munkaerőpiacon és a radiológusok jövedelemében kialakuló instabilitás miatti félelem, valamint a leletek minősége iránti aggodalom. A válaszadók közel fele azt mondta, hogy úgy tekint a teleradiológiai kiszervezésre, mint egy olyan valamire, ami veszélyezteti a jó betegellátást.

A teleradiológia jövője

Ahogy az várható volt, azok az egyének, akik vállalták, hogy időt szánjanak a kérdőív kitöltésére, nagyrészt (80%) pozitívan tekintettek a teleradiológia jövőjére. Szerintük a jelenlegi radiológus hiány és az egyre nagyobb igény a szubspecializálódás iránt a legfőbb szempontok, amely miatt továbbra is szükség lesz majd a teleradiológiára a jövőben. Többen jelezték, hogy örülnének egy második szakvéleménynek, így a kollégák közötti fokozott együttműködést is nagyon hasznosnak tartanák.
A második szakvélemény beszerzését akadályozó korlátok egyike a díjazás. A teleradiológiai szolgáltatásokért járó speciális térítési rendszer kialakítására van szükség, a betegek és a radiológusok számára egyaránt - írták a szerzők. Rámutattak arra, hogy a határokon átnyúló teleradiológiai szolgáltatások kialakulását Európában az gátolja, hogy nagy a különbség az egészségügyi rendszereket illetően. A legtöbb ország nem szabályozza a második szakvéleményért járó díjazást.
„Annak érdekében, hogy előmozdítsák a radiológusok együttműködését az országok között, kívánatos lenne, bevezetni egy egységes alapelv alkalmazását, amely megkönnyítené az automatizált számlázást a partnerek között. Ez ösztönzően hatna az együttműködés fokozására, javítaná a radiológiai szolgáltatások általános minőségét, hiszen egyre nagyobb az igény a szubspecifikus tanácsadásra.”
Ha az egészségügyi létesítmények egymáshoz való kapcsolódása továbbra is folytatódik, és az olyan infrastrukturális kérdések, mint például a betegek adataihoz való hozzáférés, valamint az erős biztonsági/titoktartási védelem létrehozása megvalósul, illetve, ha megoldódnak a fizetési problémák, a teleradiológia a diagnosztikai szolgáltatások létfontosságú gerincét fogja alkotni. Lehet, hogy egy virtuális radiológiai gyakorlat teremtődik meg ezáltal.

További megjegyzések

A szerzők megjegyzik, hogy a felmérés 368 egyén nem ellenőrizhető nyilatkozatát képviseli. A felmérés megállapításai radikálisan eltérőek lehetnének, ha másokat, vagy az ESR több tízezer tagját választották volna a részvételhez. A szerzők javasolták nagyszabású tanulmányok elvégezését, földrajzilag sokszínű és reprezentatív mintán alapuló résztvevők bevonásával.
Figyelembe véve, hogy a teleradiológia befogadása Európában sokkal lassabb volt, mint Kanadában vagy az Egyesült Államokban, a szerzők szerint, ha a PACS használata tovább terjed, a teleradiológia útja is ki van kövezve Európában. Mivel a radiológiai felvételek ilyen típusú továbbítási lehetősége a telemedicina elfogadását is ösztönözte, ez segíteni fogja a teleradiológia használatának elfogadását is.
"Következtetésképp, ahhoz, hogy az együttműködésen alapuló európai teleradiológiai modell sikeres legyen, a legfontosabb kihívás, hogy szilárd minőségbiztosítási rendszer jöjjön létre, megtörténjen az elektronikus beteg nyilvántartás zökkenőmentes integrációja, megoldások szülessenek a radiológiai leletek minőségének és értékének növelésére, valamint hogy javuljon az beutaló orvosokkal való kommunikáció."

forrás: auntminnieeurope.com, radiologia.hu

08
11/2012
0

IDoR 2012

idor_2012_poster_hun_1350541174.jpg_2471x3521

18
10/2012
0

IDoR 2012

idor_2012_poster_hun_1350541050.jpg_2471x3521

A radiológia nemzetközi napja (International Day of Radiology – IDoR 2012) 2012. november 8. csütörtök. A korábban EDoR-nak nevezett program kibővült, az Európai Radiológiai Társasághoz (ESR) csatlakozott az Észak-Amerikai Radiológiai Társaság (RSNA) és az American College of Radiology (ACR) is.

31
12/2011
0

Évértékelés Palkó Andrással

ESR_ALM_2011_21.jpgPalkó András professzorral, a European Society of Radiology elnökével értékelte múltat és jövőt a radiologia.hu.

Az Európai Radiológiai Társasággal kapcsolatos teendők nem sok szabad időt engedtek, főleg, mert közben a szokásos szegedi rendezvényeket (UH-, CT-, emlődiagnosztikai, intervenciós radiológiai tanfolyam, Differenciáldiagnosztikai nehézségek stb.) is megtartottuk, és rendeztünk mellé még egy újat is. Ebben az évben alakult át a kollégiumi rendszer és kismértékben a szakképzési szisztéma is, és persze nem enyhült a szakember-elvándorlásból fakadó nyomás sem, szóval volt mihez alkalmazkodni.

Szegedről jövőre 2 tudományos poszter és 3 előadás (1 tudományos, 2 továbbképző) lesz az ECR-en. Folytatódik a kutatásfejlesztési együttműködésünk a GE-vel és beérnek egyes kutatási pályázatok eredményei is, ebből remélhetőleg több közlemény is fog születni.

Európai Radiológus Kongresszus márciusban, ez – a kongresszus elnöke mellett – a társaság elnökének is nagyhete, ami rengeteg munkával, de legalább annyi megtisztelő sikerélménnyel is jár. Az előkészületekkel végeztünk, nagyon magas színvonalú, sikeres kongresszusra számíthatunk.

forrás, a teljes interjú: radiologia.hu