25
10/2013
0

A mammográfia fél évszázada Magyarországon 3.

3. rész: Hetven helyett negyven, húsz helyett tíz

Már több mint három évtized telt el a magyar professzor első emlődaganatról készült felvétele óta, amikor törvény is született arról, hogy a 45-65 év közötti nőknek térítésmentesen jár kétévente a mammográfiás készülékkel végzett röntgenvizsgálat, de az új évszázad úgy kezdődött, hogy még mindig nem indult el Magyarországon a szervezett szűrés. Végül 2001-ben a Mikola István vezette egészségpolitika 16 népegészségügyi programot hirdetett, ennek részeként eldöntötték, hogy a mammográfiai szűrést is bevezetik.

Az emlőszűréstől a nemzetközi tapasztalatok és a hazai becslések alapján azt várták, hogy a behívott nők 70 százaléka meg is jelenik a vizsgálatokon, és 5-7 év alatt a mellrák miatti halálozás 20 százalékkal csökken. Sőt, 2003-ban már azt tűzték ki célul, hogy a szűrés bevezetésének tizedik évfordulóján, 2012-ben 30 százalékkal kevesebben halnak meg majd emlődaganat miatt.

Hogy ezek a célok messze nem teljesültek, annak a szakértő szerint több oka is van. Ugyanis bár a döntés üdvözlendő volt, maga a megvalósítás tele volt hibákkal. Például, kiképzett szakemberekre lett volna szükség, tehát először a vizsgálatokat végzőknek meg kellett volna tanulniuk magát az eljárást. Ennek alapján célszerű lett volna fokozatosan bevezetni a szűréseket az országban, politikai nyomásra viszont 2002 januárjában egyszerre kezdték meg a kijelölt helyek a vizsgálatokat.

A felkért szakértők – köztük dr. Péntek Zoltán – a bevezetés előtt azt javasolták, hogy csak bizonyos szigorú feltételeknek megfelelő központokban lehessen mammográfiai vizsgálatokat végezni. A lehetőséggel viszont sokan kívántak élni, így a tervekben szereplő 27 centrum helyett 37 központban indultak el a vizsgálatok (jelenleg 43 helyen végeznek emlőszűrést az országban).

A központok kiválasztásánál nem vették figyelembe az egyenlő hozzáférést, a területi lefedettséget és a helyi morbiditási adatokat sem. A szakértő szerint ezzel az a probléma, hogy a minőségi vizsgálatokhoz egy központnak legalább évente 15 ezer szűrést kellene elvégeznie, ennyire lenne szükség a megfelelő gyakorlathoz.

Az Állami Számvevőszék 2008-ban jelentést készített az onkológiai szűrések hatékonyságáról (http://www.asz.hu/jelentes/0805/jelentes-az-egyes-onkologiai-szuresi-programokra-forditott-penzeszkozok-hasznosulasanak-ellenorzeserol/0805j000.pdf), és ebben meg is állapította: „A 15.000-es vizsgálatszámot egyik szűrőhely sem teljesítette. A szűrésre vonatkozó „szerződött” kapacitás kihasználtsága 2006. évben a mammográfiás munkahelyek többségénél 50% alatti…”

A hibák ellenére az első években úgy tűnt, eredményes lesz a szűrési program, mert a vizsgálatokon való részvétel a korábbiakhoz képest jelentősen megnőtt. Később viszont már kevesebben jöttek el, és a részvételi arány 70 százalék helyett 40 százalék körül állandósult. Ebben is szerepet játszhatott a hiányos előkészítés, hiszen az egyik legnagyobb motiváló erő a háziorvosok ajánlása, őket viszont nem ösztönözték, hogy ezt valóban megtegyék. Egyébként azokban a megyékben, ahol a háziorvosok és a védőnői hálózat is segítette a szervezést, magasabbak is lettek a részvételi arányok. Ilyen például Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, ahol szinte mindig 60 százalék fölötti a vizsgálatra behívott és megjelent nők aránya.

Mivel a részvételi arány nem érte el a várt szintet, a halálozások csökkenése sem hozta azt az arányt, amit a szűrések bevezetésekor reméltek. Az ÁSZ jelentése szerint 2001-ben 2342 fő és 2006-ban 2081 fő halt meg emlőrákban, ami 11százalékos csökkenésnek felel meg. Ez azonban valószínűleg nem a szervezett szűrővizsgálatoknak köszönhető, hanem a statisztikai módszertan 2005. évi változásának tudható be.

Egyébként is, nehéz megbízható statisztikákat készíteni, ugyanis hiányosak az adatok. A szűrőcentrumok nem jelentenek pontosan, de van olyan is, amelyik egyáltalán nem jelent. A számok nagyságrendjét azért meg lehet tudni: a szűrőprogram beindítása után eltelt 10 évben körülbelül 6300 emlődaganatot szűrtek ki, az összes eset 52 százalékát. Nehéz egyébként nyomon követni a betegeket, ugyanis a műtétre javasolt esetek 30 százaléka nem jelenik meg, eltűnik a rendszerből.

A szakértő úgy véli, a legfontosabb jövőbeni teendő a sokkal jobb szervezés. Leginkább arra van szükség, hogy a kétévenkénti ellenőrzés valóban megtörténjen. Ugyanis átlagosan 1-2 év alatt fejlődik ki az emlődaganat, tehát ritkább szűrés esetén nem biztos, hogy időben el lehet csípni. Dr. Péntek Zoltán szerint fontos lenne a szúrés célcsoportjának tágítására is. Ha nem a 45-65, hanem a 40-70 év közötti nőket vizsgálnák, ki lehetne szűrni az emlődaganatok 70 százalékát. Szintén fontos lenne a vizsgálatokat végző szakemberek utánpótlás-képzése. Ez azonban egyre kilátástalanabb, már csak azért is, mert a betegek bűnbakkeresése miatt nem túl nagy a szakma megbecsültsége, sok a jogi herce-hurca.

Itthon nemcsak a szakmának, a lakosságnak is szüksége lenne képzésre, hogy saját érdekében megértse milyen fontos megjelenni az emlőszűréseken. A skandináv országokban, ahol hagyományosan egészségtudatosságra nevelik már a gyerekeket is, 80-90 százalékos az átszűrtség. Magyarországon, ha a szervezett szűrésekhez hozzáadjuk a diagnosztikai célból végzett vizsgálatokat, akkor is csak 50 százalék ez az arány.

Időközben Európában szinte mindenütt bevezették már a mammográfiai szűrőprogramot, a 27 uniós ország közül 22-ben már országosan szervezettek ezek a vizsgálatok. Többségében jobbak a részvételi adatok, és az eredmények is. Megállapítható, hogy habár a világelsők között indultunk a mammográfia felfedezésében, nem sikerült a többiekkel együtt haladni, az élen maradás helyett lemaradtunk...

forrás, teljes cikk: radiologia.hu

A bejegyzés trackback címe:

https://radiologia.blog.hu/api/trackback/id/tr645596746

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.