15
10/2013
0

A mammográfia fél évszázada Magyarországon 1.

1. rész: Nemzetközi kitekintés egy kis magyar ízesítéssel

Szinte egy időben az első, amerikai kutatásokkal Magyarországon elindultak a kísérletek, olyan röntgenfelvételt készíteni, amellyel az emlődaganatok többsége korai, még nem tapintható stádiumban kimutatható. Az első ilyen magyar felvételt 1963. szeptember 10-én Lányi Márton készítette el az Orvostovábbképző Intézetben. Ezt a napot tekintik a magyarországi mammográfia kezdetének. 

Az emlőrákot apácabetegségnek is nevezték, mivel a nemi életet mellőző nők, így az apácák körében gyakoribb volt. Az adatok alapján szintén az átlagot meghaladóan lettek rákosak a gyermektelen, illetve csak a későn és csak egy gyermeket szülő nők is. Az inaktív nemi élet, illetve a női szerepek megváltozása és az emlőrák összefüggését erősítette az ellenkező példa is: Japánban, ahol erősek a hagyományok és a nemi szerepek sem változtak át annyira, mint Európában, sokkal kevesebb az emlőrákos eset.

A modern társadalmakban, így például az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában viszont a múlt század közepére egyre nagyobb problémát okozott a mellrák, aminek ráadásul magas volt a halálozási aránya – az Egyesült Királyságban például a szervezett szűrések előtt már meghaladta a 40 százalékot. A magas halálozási arány oka főleg az volt, hogy a mellrákot más módszer híján csak tapintással tudták kimutatni, ez viszont már akkora tumort jelentett, hogy kisebb esély volt az eredményes terápiára.

a013777.jpg

Éppen ezért az Egyesült Államokban kutatni kezdték, hogyan lehetne időben felfedezni a még nem tapintható csomókat. A megtalált módszert, a speciális emlő-röntgenfelvételt, az 1960-as években elvégzett, HIP study néven híressé vált, 60 ezer amerikai nő bevonásával megvalósított több mint tíz éves kísérletben próbálták ki. A kísérletben a nőket két csoportra osztották, a mammográfiával folyamatosan ellenőrzött csoportra és azokra, akiket nem vizsgáltak. Az évek során a kutatók azt tapasztalták, hogy azoknak a nőknek a körében, akiket rendszeresen mammográfiával vizsgáltak, 25 százalékkal csökkent a mellrák miatti halálozás.

Az amerikai vizsgálat eredményeit a nemzetközi szaksajtó folyamatosan publikálta, így jutott el a mammográfiai, mint lehetséges emlőrák szűrési módszer híre Svédországba is. Nemcsak a szűk szakma, hanem a köztudottan egészségtudatos lakosság körében is elterjedt a híre az új technikának. A svéd nők erős érdekérvényesítő képessége előtt a hetvenes évek elején meghajolt a politika is, és egy nagyobb összeget mozgósított arra, hogy az észak-európai országban is teszteljék a módszert. Kiválasztottak két megyét, és mindkettőben 60-60 ezer 40-74 év közötti nőt, ők képezték a mammográfiával szűrt csoportot. Ugyanezekben a megyékben kijelöltek két, 30-30 ezres létszámú olyan kontrollcsoportot is, amelyekben a résztvevőket nem szűrték.Minden készen állt a program beindításához, de volt egy nagy probléma: senki nem vállalta a szakmai irányítást.

Az amerikai eredményeket ugyanis számos tudományos kőr kritizálta, nem tartották hitelesnek. Ráadásul sok lobby érdeket is sértett, sérthetett az emlőrákok esetleges kiszűrése. Éppen ezért Svédországban, de a nemzetközi tudományos világban sem akadt sokáig olyan szakember, aki el merte vállalni ezt a programot. Végül nem máshol, mint Magyarországon találták meg azt az angolul kitűnően beszélő, mammográfiában már jártas, fiatal radiológust, dr. Tabár Lászlót, aki élére állt a svéd kutatási programnak.

A magyar szakember vezetésével 1978-1985 között hét évig tartott a monstre vizsgálat. Ekkor mutatkoztak először az eredmények: a szűrt csoportnál 31 százalékkal kisebb volt az emlőrák miatti halálozás, mint a kontrollcsoportnál. A programot egyébként azért sem lehetett folytatni, mert a kontrollcsoport fellázadt, azt mondták, nem akarnak tovább kísérleti nyulak lenni, ők is szeretnének a mammográfiai vizsgálat részesei lenni. A döntéshozók végül 1985-ben a pozitív eredmények láttán elhatároztak, hogy a szűrést fokozatosan kiterjesztik az egész országra, minden 40-70 éves nőre. Azóta a felvilágosult, már a gyermekkortól egészségtudatos nevelésben részesülő svéd nők 85 százaléka jár el rendszeresen a vizsgálatokra. Összehasonlításként a szűrésre behívott magyar nőknek átlagosan csupán 40 százaléka jelenik meg a vizsgálatokon.

A sikeres program magyar vezetője, Tabár László engedéllyel kinn maradt Svédországban. Idővel a professzor a mammográfiás szűrővizsgálatok módszertanának egyik világszerte elismert kidolgozója és meghonosítója lett. 1978-ban megírta kandidátusi dolgozatát „ A korai emlőrákok mammográfiás jelei”-ről. 1980-tól szervezője és előadója az európai mammográfiás tanfolyamoknak, de 1985-től észak-amerikai, dél-amerikai, ázsiai, afrikai, ausztráliai és új-zélandi mammográfiás tanfolyamokat is tart.

forrás, teljes cikk: radiologia.hu

A bejegyzés trackback címe:

https://radiologia.blog.hu/api/trackback/id/tr555567564

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.