08
11/2008
0

Egyre több az emlődaganatos beteg hazánkban

Nő az emlődaganatos betegek száma hazánkban, tavaly 6800 frissen diagnosztizáltat jelentettek be. Viszont a korai felismerésnek és a jobb terápiáknak köszönhetően egyre kevesebben halnak meg a betegségben. Évente 2300-2500 nő veszti életét emlődaganatban. Egyre több a fiatal beteg, sokakat érint már 40 éves kor alatt a betegség. A szűrővizsgálatokon még mindig kevesen jelennek meg, a behívottak fele megy el a mammográfiás vizsgálatra, pedig legalább 75 százalék lenne elvárható. A szűrés mellett az önvizsgálat is nagyon fontos, mert a korai stádiumban felismert betegség 80-90 százalékban gyógyítható.

Az emlők önvizsgálatának a műfogásai:

Álljon szembe a tükörrel leeresztett karral és vállal. Figyelje meg a mellek alakját, vajon látható-e valamilyen bőrelváltozás, elszíneződés, duzzanat, vagy valamilyen szokatlan alakváltozás (például a bimbók behúzódása).

A megfigyeléseket ismételje meg úgy, hogy mindkét karját a feje fölé emeli. Tapintsa át melleit úgy, hogy az egyiket, majd a másikat két tenyere közé veszi, és tenyerét függőleges, majd vízszintes irányban csúsztatva mozgatja.
Jobb kezének összezárt ujjaival enyhe nyomással, körkörös mozgással kívülről befelé csigavonalban haladva tapintsa át egyik, majd másik mellét.

Kényelmesen hanyattfeküdve, egyik kezét a feje alá, egy kispárnát pedig a válla alá helyezve ugyancsak körkörös mozgással tapintsa át egyik, majd másik mellét; ujjai hegyével tapintsa át a hónalját is.
Majd karját a teste mellé helyezve ismételje meg a tapintást egyik, majd a másik oldalon. Enyhén nyomja meg a mellbimbóit, vajon ürül-e belőle váladék.

Az önvizsgálatot a menstruáció utáni néhány napban (ha van) érdemes elvégezni. Hasznos, ha van egy jól megvilágított, nagy tükör a lakásban, amelyben egyszerre látható mindkét emlő. Az emlők alakját, nagyságát, a mellbimbók állapotát és az emlők bőrét kell megvizsgálni leengedett és felemelt karral is.

Az, ha az egyik emlő vagy emlőbimbó valamivel nagyobb mint a másik vagy befelé fordul, teljesen természetes jelenség.

Figyelmeztető jel viszont, ha

- az emlő alakja torzul, zsugorodik,
- a bimbó vagy az emlő bőre behúzottá válik,
- az emlő bőrén olyan seb jelenik meg, amelynek nem tudja az okát, s nem gyógyul,
- az emlő véresen váladékozik
- az emlőbimbó ekcémásan kipirosodik, duzzadttá válik, viszket.

A bőr kisebesedését – főleg nagy emlőknél, alul a has bőrével érintkezve – beizzadás is okozhatja, ami miatt gombás fertőzés is kialakulhat, ezzel a tünettel bőrgyógyászhoz kell fordulni. A merevítős melltartók is okozhatnak kisebesedést a bőrön, ha ez bekövetkezik, érdemes puhább, kellemes viseletű melltartóra cserélni a fehérneműt. Az emlő váladékozhat hormonhatásra is, a váladék színe fehér, sárga, zöldes és színtelen egyaránt lehet, ez esetben nőgyógyásszal kell konzultálni a tünetek okáról és megszüntetésének lehetőségéről.

A mellek áttapintása történhet ülő vagy álló helyzetben egyaránt. Az ujjakat beszappanozva vagy bekrémezve könnyebb az áttapintás. A mell vizsgálatát az ellenoldali kézzel végezzük, miközben a vizsgált mell oldalán lévő kezünket felemeljük. A tapintást a kéz középső három ujjával végezzük, laposan, körkörös mozdulatokkal az emlőt a bordákhoz nyomva. A bimbóudvar mögötti területen két kézzel áttapintva lehet meggyőződni az esetleges rendellenességről vagy annak hiányáról.

A hónaljakat is át kell tapintani, hogy az esetlegesen megnagyobbodott nyirokcsomókat észlelhessük.

Az emlőben lévő mirigyek egészséges szervezetben is lehetnek göbös tapintatúak, a peteéréstől a menstruáció végéig megduzzadhatnak, érzékennyé és fájdalmassá válhatnak. Ez teljesen normális biológiai folyamat, a menstruáció elmúltával a kellemetlen tünetek megszűnnek.

Azoknál a nőknél, akiknek eltávolították a méhét, de a petefészkeket nem, a hormonális ciklus az emlőkben ugyanúgy megfigyelhető. Néhány napra az emlő menstruáció nélkül is duzzadttá és érzékennyé válhat.

A hónaljban kitapintható csomóknak több tényező is állhat a hátterében. Azokat okozhatja szőrtelenítés után kialakuló szőrtüsző-gyulladás vagy a verejtékmirigy eltömítődése is – ezekben az esetekben a panasz néhány napon belül megszűnik. A nyirokcsomó duzzanatának kiváltója lehet vállizületi probléma vagy a felkar gyulladása, ám okozhatja az emlő megbetegedése is, ezért minden esetben tisztázni kell azt, mi váltja ki a panaszokat.

A bejegyzés trackback címe:

https://radiologia.blog.hu/api/trackback/id/tr3757256

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.