01
09/2008
0

Lányi Márton (1924–2004)

A németországi Bad Griesbachban, hosszan tartó, súlyos betegség után, egy héttel a 80. születésnapja előtt elhunyt dr. Lányi Márton, a modern mammográfia magyarországi meghonosítója.
Budapesten született, 1924. június 8-án. Eleinte írónak készült, szépirodalmi műveket írt, de újságírással is foglalkozott. Érdeklődése később mégis az orvosi pálya felé fordult, diplomáját a Budapesti Orvostudományi Egyetemen szerezte. Már első munkahelye az Orvostovábbképző Intézet volt, ahol eleinte nőgyógyászként dolgozott, majd áttért radiológusnak.
Amikor az 1960-as években az Egan-technika (Robert L. Egan) Magyarországon ismertté vált, és Gershon-Cohen alapvető közleményei elérhetővé váltak, az elsők között vezette be a mammográfia módszerét. Sok országot megelőzve 1963. szeptember 10-én végezte az első mammográfiás vizsgálatot. Rövidesen az eljárás legismertebb magyarországi szaktekintélyévé vált. Tapasztalatait rendszeresen közölte is, és 1964-ben, a II. Magyar Radiológus Kongresszuson ismertette első eredményeit. Számos közlemény után 1969-ben az akkori ismereteket rövid kompendiumban foglalta össze, amely az Országos Radiológiai és Sugárfizikai Intézet kiadásában, a Radiológiai Közlemények első szupplementumaként jelent meg. Ez volt a mammográfia első magyar nyelvű összefoglaló műve, a magyar mammográfusok első generációja ebből a könyvből merítette alapismereteit.
Már ekkor felvetette az emlőszűrés szükségességét, és saját szűrési tapasztalatai alapján úgy nyilatkozott, hogy kellő technikai tökéletesedés után a mammográfia az emlőszűrés alapmódszere lesz.
1969-ben Nyugat-Németországba távozott, és Kölnben Hoeffken professzor munkatársa lett. Hoeffken professzor ekkor az európai mammográfia legmeghatározóbb egyéniségeinek egyike volt, egy nagy forgalmú rendelőintézet radiológiai osztályát vezette. Lányival való munkatársi kapcsolatuk rövidesen bizalmas barátsággá alakult. Ennek eredményeként jelent meg 1973-ban a Hoeffken–Lányikönyv, amely sokáig a mammográfia alapműve volt. Sikerében jelentős szerepet játszott Lányi írói tehetsége, jó stílusérzéke, didaktikus érzéke.
Később a Köln közelében lévő Gummersbach kisvárosban önálló radiológiai intézetet alapított, ennek fő profilja ugyancsak a mammográfia volt. Itteni tapasztalatait a mikrokalcifikációk diagnosztikájáról és differenciáldiagnosztikájáról szóló, 1986-ban megjelent újabb könyvében foglalta össze.
Világhíre egyre fokozódott, a nagy kongresszusok állandó résztvevője volt, a mammográfia köztiszteletben álló szaktekintélyévé vált.
Nyugalomba vonulása után Olaszországba költözött, rövid idő múlva azonban visszatért Németországba, és a München közelében lévő Bad Griesbachban telepedett le. Itt alkotta meg szellemi végrendeletének tekinthető könyvét, a 2003-ban megjelent, az emlőbetegségek mammográfiás képéről szóló, gazdag élettapasztalatát összefoglaló művét (Mammography: Diagnosis and Pathological Analysis).
Még megadatott számára, hogy ennek a könyvnek angol nyelvu változatát is sajtó alá rendezze.
Ezzel tudományos életművét lezártnak tekintette, szeretett volna pihenni, művelődni, szépirodalmat olvasni, hangversenyekre járni. A sors azonban – mint általában az intenzíven végigdolgozott élet után – másként akarta: agyvérzést kapott, majd egyre komolyabb szívpanaszai léptek fel. A Bad Griesbach-i kórházban érte a halál.
Malraux szavai rá is érvényesek: „A cselekvés, egyedül a cselekvés igazolja az életet.”

dr. Göblyös Péter
Forrás:MAGYAR RADIOLÓGIA 2004; 78 (5): 266–267.

A bejegyzés trackback címe:

https://radiologia.blog.hu/api/trackback/id/tr84643011

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.