18
08/2012
0

Mire jó az MRI?

A kóros gyűjtögetők:

Funkcionális mágneses rezonanciás vizsgálatokból (fMRI) kiderült, hogy a kóros gyűjtögetők agyának bizonyos területein abnormális az aktivitás mértéke, amikor dönteniük kell arról, hogy valamit megtartsanak vagy inkább eldobjanak.

Az abnormális agyi aktivitás azokon a területeken jelentkezett, amelyek a bizonytalan körülmények közötti döntéshozatalban, a kockázatértékelésben és az érzelmi lehetőségek kiválasztásában vesznek részt. Bármily meglepően hangzik, a szemetet, hulladékot otthonaikban felhalmozó emberek valójában a tökéletességre törekszenek, amikor attól tartanak, hogy rossz döntést hoznak valaminek a kidobásával. Az agykéreg szigetszerű területe, az insula és az elülső, cinguláris kéreg elnevezésű terület együttesen alkotja azt a hálózatot, amely segít az embernek annak eldöntésében, hogy a dolgok mennyire odavalóak és fontosak. A vizsgálat eredménye szerint éppen ez utóbbi történik a kóros gyűjtögetőknél: oda se figyelnek a felhalmozott hulladékra, amikor azonban olyan döntéssel találkoznak, amely fontos lehet számukra, túlserkentetté válnak ezek az agyterületek. A túlterhelés olyan mértékű lehet, hogy egyáltalán nem képesek döntést hozni, mert az túlságosan fájdalmas számukra, így a szemét tovább gyűlik lakásukban.

forrás, kép: eurekalert.org, mno.hu

17
04/2012
0

School of MRI tanfolyam Budapesten

European Society for Magnetic Resonance in Medicine and Biology (ESMRMB)
School of MRI tanfolyam Budapesten
Emlő és női kismedence MR vizsgálata

Nagy örömünkre szolgál, hogy a European Society for Magnetic Resonance in Medicine and Biology társaság a School of MRI program keretében Budapesten tartja továbbképző kurzusát 2012 június 28-30 között emlő és női kismedence MR vizsgálata (Advanced Breast and Female Pelvis MR) témakörben. E társaság 2012-ben 13 európai kurzust szervez.

Az előadások 2012. június 28, csütörtök reggel kezdődnek, és június 30, szombat délben fejeződnek be. A kurzuson maximum 65 fő vesz részt, a tanulmányi idő 50%-ában maximum 17 fős kiscsoportokban beszélik át interaktív módon az előadások anyagát.
A rendezvényt a Semmelweis Egyetem néhány éve átadott új elméleti központjában tartjuk. (Tűzoltó u. 37-47).
A program a European Accreditation Council for Continuing Medical Education (EACCME) által akkreditált. A hazai akkreditáció folyamatban van, várhatóan 12 pontra akkreditálják majd a rendezvényt.
A kurzus nemzetközi szervezője: prof. Rahel Kubik, Baden, Svájc
A rendezvény házigazdái: Dr. Bérczi Viktor és Dr. Forrai Gábor
További információ: berczi@hotmail.com (subject: SCHOOL OF MRI), Tel.: 210-0307 (Semmelweis Egyetem, Radiológiai és Onkoterápiás Klinika titkársága, Budapest)
A külföldi előadók listája: R. Kubik, R. Manfredi, V. Martinez de Vega, T. Metens, M. Müller-Schimpfle, A. Rieber-Brambs, A. Rockall, D. Weishaupt. A nemzetközi hírű szakemberek évről évre kíváló előadásokat tartanak e témakörben.
Hazai előadók: Bérczi Viktor, Forrai Gábor

A részvételi díj a többi ESMRMB tanfolyammal megegyezően:
2012 április 27 előtt:
Szakorvosok, diplomások:
ESMRMB tagok: € 350
ESR tagok: € 460
ESR vagy ESMRMB társasági tagság nélkül: € 500
Diákok, szakorvosjelöltek, asszisztensek: Students*, Residents* and Technicians**:
ESMRMB tagok: € 200
ESR tagok: € 250
ESR vagy ESMRMB társasági tagság nélkül: € 275

A fenti határidő után a részvételi díj 70-110 Euróval drágább.
A részletes program az alábbi honlapon olvasható: http://www.esmrmb.org/budapest2012

Jó ismerkedési alkalom lesz az előadókkal valamint a külföldi és hazai résztvevőkkel első este a dunai sétahajózás svédasztalos vacsorával.

Várunk minél több hazai résztvevőt.

Dr. Bérczi Viktor, Dr. Forrai Gábor

ESMRMB 2012 SMRI Flyer Budapest

 

28
02/2012
0

Diétázzunk - agyra

A mediterrán diéta csökkenti a kognitív megbetegedés, az Alzheimer-kór és a dementia kockázatát.

A mediterrán diéta tipikusan sok gyümölcsöt, zöldséget, egyszeresen telítetlen zsírsavat, halat, teljes kiőrlésű gabonát és hüvelyes növényt tartalmaz.
Korábbi vizsgálatok bebizonyították, hogy ez a fajta diéta csökkentheti a koronária betegség, a stroke, a kognitív megbetegedések kockázatát, ellenben korábban egyetlen munkacsoport sem vizsgálta a diéta hatását az úgynevezett fehérállományi hiperintenzitás térfogatára (WMH = white matter hyperintensity).
A fehérállományi hiperintenzitás térfogata jól korrelál a vaszkuláris rizikófaktorokkal, így a magas vérnyomással, a dohányzással és a diabétesszel is. A WMH érzékeny jelzője a szervi, például a szem-, vagy a vese kisérbetegségeinek, a dementiának és a strokenak is.
mri.jpg"Bár a diéta meghatározó lehet, kevéssé ismert a diétás szokások és a fehérállományi hiperintenzitások kapcsolata" - mondta Hannah Gardener ScD a University of Miami School of Medicine munkatársa, a vizsgálat vezetője.
A legendás mediterrán diéta nem csak a haskörfogatnak de az agynak is jót tesz. MR-vizsgálatokkal bizonyították, hogy azoknál akik szigorúan tartják magukat a diétához, az úgynevezett fehérállományi hiperintenzitások térfogata csökkent (cikk).
A vizsgálatban részt vevő pácienseket diétás szokásaikról kérdezték, majd megkérték őket, hogy 0-tól 9-ig értékeljék, hogy mennyire tartják magukat a mediterrán diétához (0=egyáltalán nem, 9=szigorúan tartják a diétát).  Ezt követően egy 1,5 Teslás MR készülékkel vizsgálatokat végeztek, és megmérték a WMH-ok térfogatát. Azt találták, hogy minél jobban tartja magát valaki a diétához, annál kisebb a WMH-ok térfogata. Például akik a diétás szokásaikat 0 és 2 közé helyezték, azoknál 0,87, míg azoknál, akik 6 és 9 között tartották a diétát, 0,63 volt a WMH térfogata.

Ezek az eredmények összhangban vannak más korábbi vizsgálatok eredményeivel, melyekben megállapították, hogy a mediterrán diéta csökkenti a kognitív megbetegedés, az Alzheimer-kór és a dementia kockázatát.

forrás: dr. Székely András - radiologia.hu, MRI shows benefits of Mediterranean diet on the brain. auntminnie.com, archneur.ama-assn.org

25
02/2012
25

Kinek csökken az IQ-ja?

A Virginia Tech Carilion Research Institute-on azt vizsgálták, hogy csoportmunka esetén milyen hatással van az résztvevőkre, ha tudják, hogy a többiek mennyire okosak. Az iskolákban az okos gyerekeket húzóerőnek szokás tekinteni a csoportokon belül, de mint kiderült, az észkombájnok puszta jelenlététől a többiek - jellemzően a nők - képességeiknél rosszabbul teljesítenek.

A kísérlet azzal kezdődött, hogy a résztvevőknek megmérték az IQ-ját. Mivel egyetemi hallgatókról volt szó, mindenki az átlagos 100-nál valamivel vagy jóval magasabb intelligencia-hányadossal rendelkezett, a résztvevők átlaga 126 volt. Az első teszt után a résztvevőket csoportokba sorolták úgy, hogy mindenki tudta, hogy a többieknek mekkora az IQ-ja, és így együtt kellett további intelligenciát mérő feladatokat megoldani. A kutatók azt figyelték meg, hogy ebben a felállásban 13 nőből 10 gyengébben szerepelt a második IQ-teszten, mint az elsőn: azaz a nők többsége rosszabbul teljesít, ha úgy érzi, hogy okos férfiakkal van összezárva. A teszteredmények azt mutatták, mintha a nőknek lecsökkent volna az IQ-juk attól, hogy megtudták a csoport többi tagjának intelligencia-hányadosát, így saját státuszukat-értéküket a közösségen belül.

A kutatók mindehhez még MRI-vel is vizsgálták a résztvevőket, és azt találták, hogy a nőkre nagyobb hatással van a csoporton belüli helyzetből fakadó nyomás.

Ha az eredmények a gyakorlatra átültethetőek, akkor ez azt jelenti, hogy a nők például kevésbé mernek munkahelyi értekezleten felszólalni, mert jobban tartanak attól, hogy a többieknek úgyis lesznek jobb ötleteik. És bár a nők általában jobban kommunikálnak a férfiaknál, pont emiatt a jobb kommunikációs készség miatt érzékenyebbek a csoport dinamikájára, és emiatt kevésbé teljesítenek jól közösen, mint önállóan dolgozva.

forrás: research.vtc.vt.edu, Philosophical Transactions of the Royal Society B

· 1 trackback
19
12/2011
0

Tanulságos amerikai történet...

A radiologia.hu-ról.

Tizennégy embert tartóztattak le, amiért egy MR centrumtól kenőpénzt fogadtak el. A vád szerint az Orange Community MRI több egészségügyi szolgáltatónak kenőpénzt fizetett, hogy azok a Medicare és a Medicaid által biztosított betegeket a centrumba irányítsák különböző képalkotó vizsgálatokra. Az ügyben összesen tizennégy embert, köztük Chirag Patelt, az Orange Community MRI vezetőjét, egy diplomás nővért, és tizenkét orvost tartóztattak le. A centrum vezetőjét már korábban őrizetbe vették, akit 750,000 dollár váltságdíj ellenében elengedtek.

Image1.jpg

Az ügyben, mely 2010 elején indult, 65 állami és helyi nyomozó vett részt. A vád szerint minden hónap végén összeszámolták, hogy a védelem egyes tagjai abban a hónapban hány beteget irányítottak a centrumba vizsgálatra, és ez alapján számolták ki a jutalékot. Jutalék járt minden egyes olyan beteg után, akinek Medicare, Medicaid vagy privát biztosítása volt. Az orvosok különböző összegeket kaptak. Valaki csak az MR és a CT vizsgálatok után, mások csak az ultrahang vagy DEXA vizsgálatok után kaptak jutalékot.

Image1.jpg

2011 októbere és decembere között 32 esetben történt ilyen jellegű kifizetés összesen 51,500 dollár értékben. Az igazgatón és a diplomás nővéren kívül a vádlottak mind orvosok, és fejenként, havonta 200-5000 dollár kenőpénzt kaptak. Amennyiben bűnösnek mondják ki őket, a vádlottak fejenként 5 év szabadságvesztéssel és 250,000 dollár megfizetésével sújthatók.

2010-ben Patel találkozott és kenőpénzt ajánlott fel egy egészségügyi szolgáltatónak, aki a hatóságokkal működött együtt, és a találkozó alkalmával be volt drótozva, és rögzítette a beszélgetést. Patel a megbeszélés során elmondta a potenciális ügyfélnek, hogy az Orange Community MRI minden Medicare illetve Medicaid által biztosított beteg után 75 dollárt, a magánbiztosítással rendelkező betegek után 100 dollárt fizet vissza. Az ultrahangos vizsgálatok kapcsán Patel elmondta, hogy az csak nagyobb volumenek esetében jöhet szóba. „Tudja, nem végezhetünk el csak négy vagy öt ultrahangos vizsgálatot...nézze, doki, a nap végén maga meg én üzletemberek vagyunk." A tárgyalás során Patel 1800 dollárt adott át az ügyfélnek egy borítékban a szeptemberi vizsgálatok után. Ekkor Patel azt is elmondta, hogy hajlandó a 75 dollár helyett 100-at is fizetni, nagyobb betegszám esetén.

Egy másik esetben 14 MRI- és 16 CT-vizsgálat után egy orvos 2011 szeptemberében 2600 dollárt kapott. Az orvos a pénz átvételekor többször arról panaszkodott, hogy „nagyon nehezen indul be ez az ajánlós buli."

forrás: auntminnie.com, my9tv.com
dr. Bágyi Péter - radiologia.blog@gmail.com

20
11/2011
0

Kémiai csomagolás

Az orvosi diagnosztikában az egyik legelterjedtebb képalkotó eljárás az MRI (Magnetic Resonance Imaging, azaz mágneses magrezonancia képalkotás). 

A Debreceni Egyetem Szervetlen és Analitikai Kémiai tanszékén az 1960-as évek óta folynak kutatások a ritkaföldfémek komplexeivel. Ezért, amikor az 1980-as években kiderült, hogy az MRI-vizsgálatokhoz az egyik legalkalmasabb kontrasztanyag egy ritkaföldfém, a gadolínium(III)-ion, akkor szinte kézenfekvő volt, hogy az érdekelt gyógyszergyárak megkeressék az egyetem kutatóit, Magyarországon Brücher Ernőt, majd később Tóth Imrét, hogy dolgozzák ki a gadolínium biztonságos használatát. 

mri_ka_01.jpg

Az egyszerű szervetlen gadolíniumvegyületeknek ugyanis van egy nagy hátrányuk: rendkívül mérgezőek, ezért különleges "csomagolás" nélkül nem használhatók élő szervezetekben. A fémionok mérgezőségét úgy lehet jelentősen csökkenteni, ha szerves anyagokkal komplex vegyületekbe csomagolják ezeket. Ezekben az úgynevezett kelátokban a kémiai kötések rákollószerűen stabilisan rögzítik a fémionokat, ráadásul hosszú ideig - optimális esetben addig, amíg például a vesén át ki nem ürülnek a szervezetből - nem is engedik kiszabadulni azokat a komplexekből. Az alkalmasan kialakított komplexeknél fontos, hogy érvényesüljön a gadolínium ion paramágneses voltából származó úgynevezett relaxációs hatás, különben a vegyület nem alkalmas kontrasztanyagnak. A relaxációs hatás akkor marad meg, ha a komplexben van olyan vízmolekula, amely képes gyorsan (másodpercenként 105-106-szor) kicserélődni a környezet vízmolekuláival. 

mri_ka_02.JPGA toxicitás (mérgezőség) megállapítását, az állatkísérleteket általában a gyógyszergyárak végzik. A gyakorló orvosoktól kapnak visszajelzést arról, mennyire válnak be a gyakorlatban az általuk létrehozott komplexek. A jelenleg általánosan használt gadolínium kontrasztanyagok nagyon jók ugyan, de még messze nem tökéletesek. A közelmúltban nagy aggodalmat keltett a nefrogén szisztémás nefrózis (NSF) nevű betegség megjelenése. Ezt végstádiumú veseelégtelenségben szenvedő betegeknél összefüggésbe hozták bizonyos kontrasztanyagok használatával. Ezzel is magyarázható, hogy az utóbbi időben jelentősen megnőtt az érdeklődés a kisebb toxicitású, jóval biztonságosabbnak tűnő mangán(II)-komplexek iránt.

Az orvosi képalkotó módszerek rohamos fejlődése során az utóbbi években egyre gyakrabban kerül szóba a képalkotó eljárások kombinálása. Ennek eredményeként megnőtt a kereslet az úgynevezett bimodális kontrasztanyagok iránt. Az ilyen kontrasztanyagok lehetővé tehetik két diagnosztikai módszer vagy diagnosztikai és terápiás módszerek fúzióját. Ily módon lehetőség nyílhat a kóros sejtek vagy folyamatok korai és pontosabb feltérképezésére, esetleg azonnali kezelésére, ha például radioaktív sugárzó izotópot is eljuttatnak célzottan a rendellenes sejtekhez. A debreceni kutatócsoport ilyen irányú kutatásokat is végez.

A Debreceni Egyetem Szervetlen és Analitikai Kémiai tanszékén a „Ritkafém kutatócsoportban” főleg biológiai szempontból fontos (esszenciális és toxikus), valamint az orvosi képalkotó diagnosztikában (pl. mágneses rezonanciás képalkotás, MRI, pozitron emissziós tomográfia, PET) és terápiában (nukleáris medicina) alkalmazható fémionok (alkáliföldfémek, ritkaföldfémek, néhány átmenetifém és a 13. főcsoport) koordinációs kémiájával foglalkozik. A fémionok nyíltláncú és makrociklusos poliaza–polikarboxilát, –polifoszfonát, –polifoszfinát és –poliamidát komplexeit állítják elő, vizsgálják azok fizikai-kémiai sajátságait (egyensúly, képződés és bomlás-kinetika, kontrasztnövelő hatás) és szerkezetét. Újabban „intelligens” bimodális (MRI – PET, MRI – optikai stb.) kontrasztanyagok előállítására alkalmas ligandumok tervezésével, szintézisével is foglalkoznak. A szervezett doktori képzésben eddig 12 PhD értekezést védtek meg a dr. Brücher Ernő és dr. Tóth Imre által vezetett csoport hallgatói. Számos kutatócsoporttal állnak kapcsolatban (amerikai, ausztrál, francia, olasz, portugál, spanyol, svéd stb.), fiatal munkatársaiknak lehetősége nyílik a külföldi tapasztalatszerzésre, hozzájuk is gyakran érkeznek külföldi kollégák. Hazai és külföldi gyógyszergyárakkal is folytatnak gyümölcsöző együttműködést.

forrás: origo.huinorg.unideb.hu
dr. Bágyi Péter - radiologia.blog@gmail.com

20
10/2011
0

Facebook = Nagyagy?

Közvetlen összefüggést találtak kutatók a Facebookon lévő ismerősök száma és bizonyos agyterületek mérete között, alátámasztva azt a hipotézist, amely szerint az internetes közösségi oldalak használata képes változásokat előidézni az emberi agy szerkezetében.

A University College London munkatársaként dolgozó Ryota Kanai és kollégái mágneses rezonancia vizsgálat (MRI) révén térképezték fel 125 egyetemista agyát. A kutatók az agy fizikai tulajdonságai és a közösségi viselkedés közötti összefüggést vizsgálták. A résztvevők mindegyike aktív Facebook-felhasználó volt átlagosan 300 baráttal, de a legsűrűbben netezőknek több mint ezer ismerősük volt a közösségi oldalon.



Az eredményeket egy negyven egyetemistából álló kontrollcsoport segítségével ellenőrizték. A szakemberek közvetlen összefüggést találtak a Facebook-ismerősök száma és az emlékezésben, az érzelmi reakciókban és a közösségi viselkedésben fontos szerepet játszó négy agyterület szürkeállomány-sűrűségének - vagyis a nagyagy külső rétegének - mértéke között.

A vizsgált területek között szerepelt az agyban mélyen fekvő, mandula alakú rész, az amygdala is, amelyről korábbi vizsgálatok már bebizonyították, hogy nagyobb méretű azoknál, akik közösségibb életet élnek, több családtagjukkal tartják a kapcsolatot és sok barátjuk van. A szakemberek mostani eredményei szerint a négy terület közül csak az amygdala szürkeállományának vastagsága függ össze a résztvevők tényleges barátainak számával, míg a többi régió az internetes ismerősökkel van arányban.

A Proceeding of the Royal Society B című folyóiratban megjelent tanulmány szerzői ugyanakkor elismerték, hogy továbbra is hiányzik az ok-okozati összefüggés pontos meghatározása. Vagyis nem tudni biztosan, hogy a Facebook-ismerősök száma miatt növekednek-e meg az agy bizonyos régiói, vagy az eleve nagyobb területek miatt tud valaki több kapcsolatot teremteni és fenntartani. "Az izgalmas kérdés most az, hogy ezek az agyterületek időről időre változnak-e. Ennek kiderítése ugyanis segíthet megválaszolni a kérdést, vajon az internet valóban képes-e megváltoztatni az agyunk szerkezetét" - mondta Kanai.

forrás: "Online social network size is reflected in human brain structure": R. Kanai, B. Bahrami, R. Roylance andG. Rees. Proceedings of the Royal Society B October 19, 2011, doi: 10.1098/rspb.2011.1959

02
10/2011
0

Gondolatolvasás - fMRI

A kaliforniai Berkeley Egyetem kutatóinak az volt a célja, hogy az ember által látott képet az agy látókérgének aktivitása alapján dekódolják. Amikor körbenézünk a környezetünkre, vagy egy film előtt ülünk, az agyunk aktivitása dinamikusan változik, más-más területek aktiválódnak, amit funkcionális rezonancia-vizsgálattal (fMRI) kimutatni és mérni lehet. A tudósok az aktivitás figyelése során gyűjtött adatok alapján számítógépes modelleket állítanak fel, ezek segítenek meghatározni, hogy az aktivitást milyen inger és hogyan váltotta ki, végül pedig az aktivitás alapján próbálják meg rekonstruálni a látottakat.

Mindez alapvetően nem újdonság, a kutatók évek óta kísérleteznek például fotók és számjegyek, tehát alapvetően statikus képek ilyen módon történő leírásával, természetes mozgóképekkel viszont nem igen próbálkoztak, pedig ennek bizonyos tekintetben – például a belső látás vagy az álmok megfejtésében - több gyakorlati haszna lenne. A dinamikusan változó jelekkel és a természetes látást szimuláló feltételek mellett nehezebb dolgozni, a mostani eredmények ezért jelentősek elsősorban. Az elsődleges nehézséget az jelenti, hogy az agy aktív területeinek megfigyelésére használt BOLD (blood oxygen level-dependent) fMRI módszer által mért jelek – ilyenkor az agyi véráramlás és a véroxigén-szint változatásait nézik – sokszor másodpercekkel lassabbak az olyan dinamikus ingereknél, mint amit a filmek jelentenek, ezért nehéz modellezni őket.

Erre a problémára a kutatók egy új, kétszintű kódolási rendszert dolgoztak ki. Az első szakaszban foglalják össze az elsődleges látókéreg idegsejtjei által küldött gyors válaszokat, míg a másodikban ezen információk hatását vizsgálják a külön mért lassú véráramlási folyamatokra: röviden minden tesztalanynál a több órányi YouTube-videó, pontosabban a bennük látott tárgyak – mozgási irányra, helyzetre és sebességre vonatkozó – jellemzőit párosítják az agyi aktivitás mintázataival egy számítógépes modellben. Az utóbbi alapján legközelebb már nagyjából visszafejthető, hogy mit látott éppen az alany.

A rekonstruált kép homályos, hiszen a kutatók  a pontosság kedvéért több mintát használtak, míg egyelőre csak az elsődleges és másodlagos látókéreg egyszerűbb információit dolgozták fel. Az eredményt ehhez mérten is kell nézni.
A kutatók szerint nem konkrét alkalmazási cél motiválta őket a fejlesztés során, de azt ők is megjegyezték, hogy egy ilyen "gondolatolvasó" több dologra is használható majd, köztük különféle betegségek diagnosztizálására, egyes gyógykezelések hatásainak vizsgálatára, illetve az áttörés a művégtagok irányítására használható BMI-k (brain-machine interface) fejlesztésében is közreműködhet.
Jelenleg ugyan még kezdetleges állapotban vannak a kísérletek, de továbbfejlesztés után a rendszer akár az álmok, a memória és a belső látás dekódolásához is használható majd; igaz, egyelőre még nem ismert pontosan, hogy például az álmokat ugyanúgy dolgozza-e fel az agy, mint az éber észlelést. A kutatók szerint az sem kizárt, hogy a rendőrség egy ilyen eszköz segítségével vegye fel a tanúk vallomását, más kérdés, hogy azok mennyire emlékeznek pontosan a látottakra, hiszen ez esetben egy tévedés csak még jobban félreviszi a nyomozást.
 
forrás: Gallant Lab
11
08/2011
0

Estére - női örömök

A hüvely izgatása más agyi területeket aktivál, mint amikor a csiklót izgatják, és egész mást, amikor csak a mellbimbót – írta meg a New Scientist. Egy amerikai tanulmány szerint a mell területének simogatása, nyaldosása is receptorokat mozgat meg az agyban. Mint kiderült, közvetlen kapcsolat van a mellbimbó és a női nemi szerv között, ami magyarázatul szolgál arra, miért képes több nő is orgazmust átélni pusztán a mellbimbó izgatásától. Agykutatók az agy receptorainak feltérképezésével cáfolják meg tudományosan is azt a tézist, hogy a nőknek csak attól lehet orgazmusuk, ha a hüvelyüket izgatják.

Tavaly egy svájci orvos, Lars Michels mágneses rezonanciás vizsgálattal megerősítette, hogy a csikló izgatásakor ugyanaz a terület aktiválódik a nők agyában, mint amikor a férfi nemi szervét ingerlik. Barry Komisaruk New Jersey-i kutató nemrég ugyanezzel a módszerrel feltérképezte a nők agyát, hogy kiderítse, mi történik, ha a csiklót, a hüvelyt, a méhnyakat és a mellbimbókat izgatják. “Ez bizonyíték arra, hogy nagy különbség van a különböző területek közt” – mondta Stuart Brody, a nyugat-skóciai egyetem doktora, a tanulmány egyik kutatója.

Sokan vannak, akik azzal érvelnek, hogy a nőknek a hüvely stimulálásától lesz orgazmusuk, azonban a tanulmány ennek ellentmond. “A kutatások szerint a nők az orgazmus számtalan variációját képesek megélni” – tette hozzá Beverly Whipple a Rutger Egyetemről, aki egyébként nem vett részt ebben kutatásban.

Man locates clitoris at last (Image: International Society for Sexual Medicine)Komisaruk, a kutatás vezetője ellenőrizte azt is, mi történik a nőkkel, ha csak a mellbimbókat izgatják, és meglepte, hogy az agyban olyan kéreg lendült mozgásba, ami a nemi szervek izgatásakor is aktív. “Amikor ezt mondom a férfi neurológus kollégáknak, azt mondják, nahát, de ha egy kollégánőnek mondom el, az azt válaszolja, ezzel magyarázható akkor, miért élvezik a nők, ha izgatják a mellbimójukat” – tette hozzá Komisaruk.

A vizsgálatok során térkép is készült az agyi aktivitásról, amelyből kiderül, a nőknek tényleg nagyon fontos a csikló izgatása a jó szexhez és a hatalmas orgazmushoz.

forrás: Komisaruk, B. R., Wise, N., Frangos, E., Liu, W.-C., Allen, K. and Brody, S. (2011), Women's Clitoris, Vagina, and Cervix Mapped on the Sensory Cortex: fMRI Evidence. The Journal of Sexual Medicine. doi: 10.1111/j.1743-6109.2011.02388.x, newscientist.com

dr. Bágyi Péter - radiologia.blog@gmail.com

09
08/2011
0

Gondolatolvasó

Michel Greicius, a kaliforniai Stanford University agykutatója a Cerebral Cortex tudományos folyóiratban ismertette kísérletét. Tizennégy önkéntest arra kért fel, hogy tíz-tíz percig ugyanazon gondolatkörrel foglalkozzanak: először énekeljenek magukban, aztán idézzék fel aznapi élményeiket, majd hármasával számoljanak visszafelé, végül egyszerűen pihenjenek, engedjék el magukat, és gondoljanak, amire akarnak. Közben fMRI-vel folyamatosan regisztrálták az idegrendszer aktivitását, feltérképezték az agyat, mérték, hol gyulladnak ki a (gondolkodás) lámpái. A számítógép feldolgozta és algoritmusok formájában elraktározta a különböző aktivált agyrészletekben mért információkat – hogy aztán másokon leellenőrizzék, vajon a készülék helyesen értékelte-e a fenti „gondolatmeneteket”.

Ehhez a kísérlet következő fázisában tíz újabb önkéntest kértek fel arra, hogy ők is énekeljenek magukban, számoljanak, gondolják végig a napjukat, illetve pihenjenek – de most ne árulják el, hogy a választható négy feladat közül éppen melyik foglalkoztatja őket, melyikre gondolnak. Az fMRI 85 százalékos pontossággal megmondta, azaz a 40 mérésből 34 esetben eltalálta, hogy az önkéntesek melyik gondolatkörben mozogtak. Hogy pontosan mire gondoltak, persze lehetetlen kitalálni.

Sok ezer adat összegyűjtésével és komputeres feldolgozásával azt igyekszenek kideríteni, milyen sémák mentén gondolkozunk, hogyan „kattog az agyunk” normálisan – és patológiás állapotban, Alzheimer-kórban hogyan sérül és épül le a gondolkodás normális folyamata, vagy skizofréniában milyen tévutakra, mely kóros idegpályákra téved az agy szellemi és érzelmi működése.

forrás: cercor.oxfordjournals.org
dr. Bágyi Péter - radiologia.blog@gmail.com