11
12/2014
0

Dilemma - (Mi-Ki) mennyit ér?

no-vacancy.jpg

Egy álláshirdetés kapcsán támadtak dilemmái a radiologia.hu szerkesztőjének.
forrás: radiologia.hu

Történt, hogy ma délután, miközben éppen villanykörtét cseréltem az irodai létra tetején, azonosítás nélküli telefonszámról hívásom érkezett. Egy kellemes női hang jelentkezett az ország egyik legnagyobb kórházából és engem keresett. (Az intézmény neve lényegtelen, ne is találgassanak…) A kedves hölgy a munkaügyi osztályról hív, X. főorvos ajánlotta a radiologia.hu portált, egy radiológus álláshirdetést szeretne feladni – kezdett bele. – Milyen lehetőségek vannak? – kérdezte.

Feltettem a szokásos mosolygós hangú lemezt: „teljes álláshirdetési csomagot kínálunk, segítünk a szöveg megfogalmazásában, szeretnénk hozzá előnyös fotót kérni a radiológiai osztályról, illetve vonzó álláshirdetést javaslunk feladni. Az állás rovatban történő megjelenés mellett a csomag része egy hónapon keresztül nyolc alkalommal történő megjelenés a radiologia.hu hírlevélben, amely több mint 3000 radiológiával foglalkozó szakemberhez jut el. Regisztrált radiológus felhasználóink száma a ma Magyarországon leletezésre jogosult 1271 radiológusból 852 fő. Az álláshirdetési csomag díja 30.000 Ft + ÁFA, megrendelőt és számlát az álláshirdetés elhelyezése és elfogadása után küldünk.”

Heti-kétheti rendszerességgel kap portálunk hasonló megkereséseket, volt időm hát begyakorolni a szöveget, ám a vonal másik végén a munkaügyi munkatárstól érkező reakcióra még nem volt példa: „az a helyzet, hogy az intézményünk nagyon szegény, viszont nagyon szükségünk lenne radiológusra. Nem lehetne ingyen?”

Általában jó reakciókészséggel rendelkezem, de bevallom, egy pillanatra lefagytam. Lemásztam a létra tetejéről, megadtam az e-mail címemet, beszéltünk pár szót és gyorsan leraktam a telefont. Majd készítettem magamnak egy kávét és ráérősen elgondolkodtam.

Mire számíthat az a radiológus, akit ez az intézmény keres? Mennyivel komolytalanabb ez a toborzás, mint amit a nyugat-európai radiológus állások kapcsán tapasztalatunk? Jelzi-e a hozzáállás a radiológusok intézményen belüli értékét? Mennyire veszik komolyan a feladatot, ha nem képesek ennyi pénzt kiadni a minél szélesebb körű tájékoztatásért, a minél jobb radiológus megtalálásáért? Gyors fejszámolást végeztem. A megaintézmény éves költségvetése a 30.000 Ft-os álláshirdetési díj 800.000-szerese. Leírom betűvel is: nyolcszázezerszerese. Főigazgatója az ország egyik legsikeresebb intézményvezetője, aki a közelmúltban úgy jellemezte intézményét: egyensúlyban áll. A radiológiájáról csak azért nem írok semmit, mert akkor rögtön felismerhető lenne – amit félrevinné e jegyzet üzenetét.

Dilemmám abban rejlik, hogy hogyan árazzam be saját tudásunkat, a radiologia.hu hozzáadott értékét. Az elmúlt években több tucat radiológus jutott munkához, illetve ugyanennyi intézmény radiológushoz rajtunk keresztül. Azért dolgozunk, mind a kommunikáción, mind az álláshirdetések minőségén, hogy sokkal könnyebben és gyorsabban lehessen szakembert találni – és a radiológusok is minél több lehetőség közül választhassanak.

Egy rutinos radiológus képes havonta akár 7-10 millió forintnyi bevételt is termelni intézményének. Ehhez képest a néhány tízezer forint nem tűnik nagy áldozatnak. Vagy mégis? Miért jobb hát ingyen radiológust keresni, mint egy MR-vizsgálat áráért minőségi szolgáltatást vásárolni?

11
11/2014
0

Nahát! Mik vannak... II.

A pöstyéni kórház felbontaná a CT-berendezésre kötött szerződést

forrás, teljes cikk: bumm.sk

A nyilvánosságra került információk szerint a CT-berendezés 600 ezer euróval többe került, mint az, amelyiket a kórház előző vezetése készült megvenni.

A kórház jelenlegi igazgatója, Mária Domčeková ugyanakkor ebben nem lát problémát. Elmondása szerint végig szabályosan jártak el, és a közbeszerzésre vonatkozó szerződést közzétették a közbeszerzések hivatalos hazai és európai közlönyében is. A versenyben négy pályázó vett részt, kettőt érdekütközés miatt kizártak. Az elektronikus árverést végül a Medical Group SK nyerte egy CT Philips Ingeunity Core 128 típusú berendezéssel, melyet 1 595 898 euróért ajánlottak a kórháznak megvételre. Az ár az áfát is tartalmazta.

Azt az információt, hogy a kórház korábbi vezetése már rendelt egy ugyanilyen segédeszközt, amely 600 ezer euróval kevesebbe került volna, Domčeková cáfolta. Állítása szerint a most vásárolt készülék jobb paraméterekkel rendelkezik, magasabb kategóriájú, mint az előző volt. Korábban a kórház egy Siemens Definition AS típusú segédeszközt akart megvenni, de a kórházigazgató szerint az már elavultnak számít.

Domčeková elmondta, a berendezés azért is kerül többe, mert a kórház csak részletekben képes fizetni. A beszállító cég a részletfizetésért plusz költségeket számolt fel.

A CT-berendezés gyanús beszerzésére az egészségügyi minisztert a pöstyéni kórház felügyelő bizottságának tagjai, Alan Suchánek orvos és Magdaléna Kovačovičová egészségügyi nővér figyelmeztették.

A Medical Group SK társaság állásfoglalásában leszögezte: készek akár egy bírósági tárgyalás keretében is bizonyítani, hogy a berendezésért kért végösszeg nem valamiféle gyanús üzleti machinációk eredménye, és a vállalat haszna az eladásból nem érte el az 50, de még a 30 százalékot sem, hanem mélyen 20 százalék alatt van.

Egyidejűleg élesen elhatárolódnak a politikai képviselők szájából elhangzott mindenféle vádaskodástól, melyek a társaság állítólagos kormányhoz fűződő kapcsolatait pedzegették. Hangsúlyozzák: A Medical Group SK társaság egy magánjellegű üzleti vállalkozás, amely a Szlovákiában hatályos törvényekkel összhangban működik.

Azok ellen, akik „durván és szakszerűtlenül” támadták a vállalatot, és hamis információkat terjesztettek róla, károsítva ezáltal a társaság jó hírnevét és hitelét, a Medical Group SK vezetősége pert indít – zárul az állásfoglalás.

folytatása itt: bumm.sk

Címkék: mutyi
11
11/2014
0

Nahát! Mik vannak... I.

Újabb kórházmutyi ezúttal Kassán

forrás, teljes cikk: bumm.sk

A kassai kórház egy magnetorezonanciás képalkotó berendezést (MRI) vásárolt három millió euróért. A KDH szerint ezen a pénzen három ilyen eszközt is vehettek volna.

A pöstyéni kórház által vásárolt túlárazott CT-készülékhez hasonló botrány körvonalazódik ezúttal a kassai Pavol Jozef Šafárik Egyetem (UPJŠ) Orvosi Karán. A Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) képviselői szerint az MRI készüléket a piaci árhoz képest jelentősen drágábban vásárolta az intézmény.

Az egykori egészségügyi mniszer, Ivan Uhliarik (KDH) hívta fel a figyelmet arra, hogy a berendezésért jóval többet fizettek a piaci áránál.

"A Siemens cég által gyártott magnetorezonanciás berendezés teljesítménye 1,5 Tesla és 3,054 millió euróba került. A beszerzési szerződésben az áll, hogy a beszerelést és a karbantartást a Siemens cég vállalja. A beszerzés azonban egy Pharma Group nevű közvetítőn keresztül történt"- hangsúlyozta az egykori miniszter, és hozzátette, hogy nem lehet tudni, hogy ki áll a közvetítő cég mögött.

A miniszter az újságírók rendelkezésére bocsátott egy szerződést, mi szerint a Pharma Group székhelye Nagylévárdon (Veľké Leváre) van és egy Peter Kočalka nevű orvos az elnöke.

Uhliarik ugyanakkor azt is elmondta, hogy egy cseh kórház egy feleakkora teljesítményű MRI-készüléket 1,1 millió euróért vásárolt, a brünni Masaryk Egyetem pedig egy 3 Tesla (a kassainál kétszer erősebb) teljesítményű berendezést 1,9 millió euróért szerzett meg.

"Ez még mindig több mint egy millió euróval kevesebb, mint a kassai UPJŠ esetében. Ennyi pénzért akár három darabot is vehettek volna"- mondta Uhliarik.

A KDH elnöke, Ján Figeľ elismerte, hogy az egyetem autonóm intézmény, ugyanakkor közpénzekből gazdálkodik, és magyarázatot szeretne a dologra: "Az UPJŠ Orvosi Karának és az oktatási minisztériumnak kell magyarázatot adnia a dologra"- mondta Figeľ.

Uhliarik arra az újságírói kérdésre, hogy vajon az ő minisztersége alatt is voltak-e hasonló ügyek, a politikus azt mondta, hogy mikor 2010-ben átvette a tárcát, azonnal létrehozott egy független bizottságot, ami minden 10 000 euró feletti vásárlást ellenőrzött.

"Az UPJŠ Orvosi Kara nem vásárolta meg az említett MRI készüléket, mivel mint kar nem minősül jogi személynek. Az Orvosi Kar arra törekszik, hogy a berendezést az Unió Kutatás és fejlesztés operatív programján belül biztosítsa be. A rektor a tervezett projektet jóváhagyta, és a közbeszerzési eljárás a Pavol Jozef Šafárik Egyetem elektronikus árverés formájában valósította meg.

A készülék kiválasztásához annyit teszünk hozzá, hogy hasonló paraméterekkel rendelkező készülék Szlovákiában egyelőre nem áll rendelkezésre. Az operatív programmal összhangban tehát az eszközt nem rutin vizsgálatokhoz használják majd. A célja az alapos klinikai tudományos kutatás támogatása, amely az eszköz hardvér és szoftvér felszereltségén is tükröződik. A különböző készülékek összehasonlítását a részletes műszaki leírások figyelembe vétele nélkül tisztességtelennek és félrevezetőnek tartjuk."

Címkék: mutyi
11
11/2014
0

Radiológia 2.0 – Let’s cerebrate together!

Tudósítás a 22. MNRT Kongresszusról.

A címben szereplő szlogen egy szójáték: az idén harmadik alkalommal megrendezett nemzetközi radiológia nap állandó mottója (azaz: „Let’s celebrate together!”) aktualizálása az idén kiválasztott témához, azaz az agyi képalkotáshoz. Az „újraalkotott” mottó pedig a Magyar Neuroradiológiai Társaság 22. Kongresszusán hangzott el a kongresszus elnökétől, Prof. Dr. Berényi Ervintől a nemzetközi radiológia nap alkalmából tartott díszelőadáson.

De álljunk meg egy pillanatra! Mi az a nemzetközi radiológia nap? Mit ünneplünk ilyenkor?

Kísérleti naplója szerint 1895. november 8-án észlelte először Wilhelm Conrad Röntgen az X-sugarakat és néhány hétnyi intenzív kísérletezés után közreadta a modern medicinát megkerülhetetlenül meghatározó képalkotó diagnosztika alapjait. Felfedezése számára halhatatlanságot és az első fizikai Nobel-díjat jelentette, míg a XXI. század gyógyítói számára perdöntő diagnosztikus véleményt, életmentő intervenciót, hosszú távú követést, sebészeti vagy sugárterápiás tervet. Legelőször az Európai Radiológiai Társaság (ESR) hirdette meg az európai radiológia napot 2011-ben, melyet a hazai radiológus közösség is megünnepelt. A következő évben sikerült megnyerni a legnagyobb észak-amerikai radiológiai szervezeteket is, így 2012-ben már az első nemzetközi radiológia napot (International Day of Radiology, röviden: IDoR) tartották, stílszerűen az X-sugarak „születésnapján”, azaz november 8-án.

Minden évben valamilyen központi témát is kijelölnek a szervezők – így az onkológiai, illetve a mellkasi képalkotás volt az első két alkalom fókusza, míg idén az agy radiológiája. Szerencsés véletlen, hogy általában november 8-a körül kerül megrendezésre tradicionálisan a Magyar Neuroradiológiai Társaság azévi kongresszusa, így a rendezvény akarva-akaratlanul is az IDoR egyik hazai helyszíne. Idén pedig a téma is abszolút idevágott, hiszen hol máshol lehetne az agyi képalkotást a fókuszba helyezni, mint a hazai neuroradiológiai kongresszuson.

A Debreceni Egyetem Orvosi Laboratóriumi és Képalkotó Diagnosztikai Tanszék által a hajdúszoboszlói Béke Szállóban szervezett kongresszus nagytermében szép számmal jelentek meg tehát a szombat reggeli szekción a résztvevők. Ekkorra már túl voltak két intenzív napon: az Országos Onkológiai Intézet által gondozott fej-nyak radiológia kurzuson és az első „igazi” kongresszusi nap széles spektrumot átölelő hat szekciónyi programján, melyben helyet kapott az idegsebészeti tervezés, az általános idegrendszeri képalkotás, a gadolínium és más ritkaföldfém alapú kontrasztanyagok történeti hátterének és jövőjének bemutatása és természetesen a neurointervenció is, megspékelve egy kis esti zenével az Invocatio zenekartól, mezítlábas tánccal és mulatsággal hajnalig.

A kongresszus védnökeinek listája már előrevetítették a díszelőadás lényegét is: a hazai radiológiában is elérkezett az idő, hogy egymás felé forduljunk és összefogással vigyünk véghez végre valami olyan dolgot, amivel gyökeresen változtatjuk meg a megcsontosodott struktúrát és valós választ nyújtunk a XXI. század kihívásaira. Berényi Ervin professzor ezt egyszerűen csak Radiológia 2.0-nak keresztelte el. Természetesen ez több, mint agyi képalkotás, de alapvetően ezen keresztül vezet az út a célhoz, nem véletlen például, hogy a Nemzeti Agykutatási Programban vagy éppen az USA Brain projektjében is kiemelt szerep jut a képalkotásnak. Professzor úr előadásában a Radiológia 2.0 névre hallgató radiológiai programot is bemutatott, mely magába foglalja többek között a szakorvosi és szakdolgozói képzés és az azokhoz tartozó kompetenciaszintek meghatározásának reformját, a finanszírozás revízióját, a teleradiológiai alapú regionálisan szervezett, minőségbiztosított radiológiai ellátást, a kettős leletezés és strukturált leletezés megfelelő módon történő alkalmazását és a műszerpark korszerűsítésének szükségességét.

A megvalósítás pedig sokkal közelebb van, mint hinnénk – ez a kongresszus jelen lévő védnökeinek véleménye is. Lampé Zsolt, a Kenézy Kórház főigazgatója és Édes István, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ igazgatója is egyetértett abban, hogy a vázolt stratégia mentén, lépésenként igenis lehet érdemben változásokat eszközölni, hiszen a politika várja az alulról jövő, szakmai konszenzuson nyugvó elképzeléseket, akár a „Minden szakma 2.0” programokat is!

A 22. MNRT Kongresszus fotóalbumai itt tekinthetőek meg.

forrás: radiologia.hu

05
11/2014
0

MNRT 2014

A Debreceni Egyetem Informatikai Szolgáltató Központjának köszönhetően a Kongresszus on-line, az interneten is követhető lesz!

Android      iOS

30
10/2014
0

Célegyenesben - MNRT 2014

Helyzetjelentés a november 6-8. között megrendezésre kerülő hajdúszoboszlói MNRT Kongresszusról.

mnrt2014.jpg

Screenshot_2014-10-30-08-04-07.png

29
10/2014
0

465 milliós eszközbeszerzés az Akadémián

3 Teslás funkcionális mágneses rezonanciás képalkotó berendezést kifejezetten az emberi agykutatás céljaira fejlesztették ki.

Csaknem félmilliárd forintot érő képalkotó berendezés beszerzéséről kötött szerződést az Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpontja (MTA TTK) és a Siemens Zrt. szerdán. A világviszonylatban is a legkorszerűbb eszközök között számon tartott 3 Teslás funkcionális mágneses rezonanciás képalkotó berendezést kifejezetten az emberi agykutatás céljaira fejlesztették ki, segítségével olyan a neuro-pszichiátriai betegségeket tanulmányozhatnak, mint például a skizofrénia.

Az új fejlesztésű 3 Teslás mágneses rezonanciás (MR) képalkotó berendezés és kiegészítő tartozékainak beszerzésével az agyi képalkotás területén élvonalbeli kutatási és fejlesztési feladatok megvalósítása válik lehetővé. A kialakítandó MR-laboratórium korszerű műszeres hátteret biztosít a kognitív idegtudományi alapkutatásokhoz, a neuro-pszichiátriai betegségekre összpontosító transzlációs kutatásokhoz, valamint lehetőséget teremt az MR-módszerre irányuló fejlesztésekhez.

Az új, körülbelül 465 millió forintot érő 3 Teslás MR készülék beszerzéséről szóló szerződés ünnepélyes aláírásán többek között részt vett Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Pálinkás József kormánybiztos, a Magyar Tudományos Akadémia egykori elnöke, Keserű György, az MTA TTK főigazgatója, Dale A. Martin, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatója, Csépe Valéria, a képalkotó diagnosztikai eszköz beszerzésével és elhelyezésével összefüggő szakmai feladatok felügyeletét ellátó MTA elnöki megbízott.

Az eseményen Keserű György elmondta: Az MR, a spektroszkópia, a legújabb fejlesztésű diagnosztikai eszközök terén Magyarország le van maradva. Ez az új 3 Teslás berendezés azonban lehetőséget teremt a nemzetközi felzárkózáshoz és ahhoz is, hogy az MTA új MR központja együttműködjön majd az agykutatással foglalkozó többi tudományos és egyetemi központtal. A főigazgató hangsúlyozta: ez az utóbbi évek legnagyobb közbeszerzése, amely a Nemzeti Agykutatási Program támogatásából és Magyar Tudományos Akadémia infrastruktúra-fejlesztési forrásaiból valósul meg.

Dale A. Martin szerint az MR berendezés új utakat nyit meg a magyar agykutatásban. Aláhúzta a készülék kiváló képminőségét és az eredmény gyorsaságát, amely szerinte a hatékonyabb kutatás alapja is. Emlékeztetett arra is, hogy a Siemens már korábban is részt vett a magyarországi kutatás-fejlesztésben, amely része a jelenlegi MTA-val kötött együttműködés.

Lovász László szerint is fontos mérföldkő ez a beruházás, „ez a jövő”. Az MTA elnöke is azt hangsúlyozta, hogy ez a berendezés is segítheti az együttműködést az akadémiai és egyetemi kutatóhálózat között, amely szerinte nagyon fontos, ugyanis „egymás tudására kell építenünk” – mondta.

Az új berendezést várhatóan jövő év január-februárjában helyezik üzembe.

forrás: radiologia.hu

14
10/2014
0

Továbbképzés Salzburgban - Pediatric Radiology 2015, Applied Clinical Research

Az Osztrák-Amerikai Alapítvány (Austrian-American Foundation . AAF) salzburgi szemináriumai ingyenes orvosi szakmai továbbképzési lehetőséget jelentenek.
A 2015. január 4-10. között megrendezésre kerülő Pediatric Radiology 2015 és az Applied Clinical Research kurzusra a jelentkezés meghosszabbított határideje 2014. október 29.

Elsősorban fiatal szakorvosok vagy szakorvos-jelöltek jelentkezésére számítanánk. A jelentkezés után felhívjuk az illetékes kollégát, hogy az angol tudásáról meggyőződhessünk.

Ezt követően kerül majd sor a jelöltek elbírására és értesítésére az eredményről.

A szállás, az oktatás és az étkeztetés ingyenes, csak az utazást kell a jelölteknek kifizetniük.

Dr. Lengyel Csongor
Hungarian Country Coordinator
Open Medical InstituteAustrian-American Foundation
Email: coo@omiHungary.info

Online jelentkezés >>

Program >>
01
08/2014
0

Úttörő tudományos társaságok a magyar orvosi radiológiában (1922-1966)

MRO_2014_07_CIMLAP.jpg

Az „ÚTTÖRŐ TUDOMÁNYOS TÁRSASÁGOK A MAGYAR ORVOSI RADIOLÓGIÁBAN” (1922-1966)
című kiadvány az alábbi képre kattintva tekinthető meg PDF-formátumban.

FIGYELEM! A mellékelt PDF 16 megabájt méretű.

15
05/2014
0

Kryptoglanis shajii

A Kryptoglanis shajii nevű hal nagyjából akkora, mint egy átlagnál kisebb emberi kisujj, de ha hagyja, hogy a koponyáját egy komputertomográf tapogassa le, egészen megdöbbentő eredményt kapunk.

A buldogokéhoz szerű állkapocs teszi, vagy az a pár száz darab, tűhegyes fog, de valahogy mégsem olyan jó tudni, hogy a ritkán látható állat a talajvízben él, és néha a kutakban, sőt az elárasztott rizsföldek vizében is feltűnik. Érdekesség, hogy a szakembereknek fogalmuk sincs, milyen evolúciós folyamat végeredménye lehet ez a típusú állkapocs. „A kutyáknál az ilyesmi egyértelműen a célirányos tenyésztés következménye” – mondta John Lundberg, a Drexel Egyetem munkatársa, a felfedezést leíró tanulmány társszerzője. „Hogy ezeknél a halaknál mi vezetett ide, arról egyelőre fogalmunk sincs.” A kérdés megválaszolását megnehezíti, hogy a hal teljesen egyedi, a harcsaalakúak között önálló családot alkot, annyira nem hasonlít a közeli rokonaira sem.

forrás: Popular Science, Index