30
10/2014
0

Célegyenesben - MNRT 2014

Helyzetjelentés a november 6-8. között megrendezésre kerülő hajdúszoboszlói MNRT Kongresszusról.

mnrt2014.jpg

Screenshot_2014-10-30-08-04-07.png

29
10/2014
0

465 milliós eszközbeszerzés az Akadémián

3 Teslás funkcionális mágneses rezonanciás képalkotó berendezést kifejezetten az emberi agykutatás céljaira fejlesztették ki.

Csaknem félmilliárd forintot érő képalkotó berendezés beszerzéséről kötött szerződést az Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpontja (MTA TTK) és a Siemens Zrt. szerdán. A világviszonylatban is a legkorszerűbb eszközök között számon tartott 3 Teslás funkcionális mágneses rezonanciás képalkotó berendezést kifejezetten az emberi agykutatás céljaira fejlesztették ki, segítségével olyan a neuro-pszichiátriai betegségeket tanulmányozhatnak, mint például a skizofrénia.

Az új fejlesztésű 3 Teslás mágneses rezonanciás (MR) képalkotó berendezés és kiegészítő tartozékainak beszerzésével az agyi képalkotás területén élvonalbeli kutatási és fejlesztési feladatok megvalósítása válik lehetővé. A kialakítandó MR-laboratórium korszerű műszeres hátteret biztosít a kognitív idegtudományi alapkutatásokhoz, a neuro-pszichiátriai betegségekre összpontosító transzlációs kutatásokhoz, valamint lehetőséget teremt az MR-módszerre irányuló fejlesztésekhez.

Az új, körülbelül 465 millió forintot érő 3 Teslás MR készülék beszerzéséről szóló szerződés ünnepélyes aláírásán többek között részt vett Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Pálinkás József kormánybiztos, a Magyar Tudományos Akadémia egykori elnöke, Keserű György, az MTA TTK főigazgatója, Dale A. Martin, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatója, Csépe Valéria, a képalkotó diagnosztikai eszköz beszerzésével és elhelyezésével összefüggő szakmai feladatok felügyeletét ellátó MTA elnöki megbízott.

Az eseményen Keserű György elmondta: Az MR, a spektroszkópia, a legújabb fejlesztésű diagnosztikai eszközök terén Magyarország le van maradva. Ez az új 3 Teslás berendezés azonban lehetőséget teremt a nemzetközi felzárkózáshoz és ahhoz is, hogy az MTA új MR központja együttműködjön majd az agykutatással foglalkozó többi tudományos és egyetemi központtal. A főigazgató hangsúlyozta: ez az utóbbi évek legnagyobb közbeszerzése, amely a Nemzeti Agykutatási Program támogatásából és Magyar Tudományos Akadémia infrastruktúra-fejlesztési forrásaiból valósul meg.

Dale A. Martin szerint az MR berendezés új utakat nyit meg a magyar agykutatásban. Aláhúzta a készülék kiváló képminőségét és az eredmény gyorsaságát, amely szerinte a hatékonyabb kutatás alapja is. Emlékeztetett arra is, hogy a Siemens már korábban is részt vett a magyarországi kutatás-fejlesztésben, amely része a jelenlegi MTA-val kötött együttműködés.

Lovász László szerint is fontos mérföldkő ez a beruházás, „ez a jövő”. Az MTA elnöke is azt hangsúlyozta, hogy ez a berendezés is segítheti az együttműködést az akadémiai és egyetemi kutatóhálózat között, amely szerinte nagyon fontos, ugyanis „egymás tudására kell építenünk” – mondta.

Az új berendezést várhatóan jövő év január-februárjában helyezik üzembe.

forrás: radiologia.hu

14
10/2014
0

Továbbképzés Salzburgban - Pediatric Radiology 2015, Applied Clinical Research

Az Osztrák-Amerikai Alapítvány (Austrian-American Foundation . AAF) salzburgi szemináriumai ingyenes orvosi szakmai továbbképzési lehetőséget jelentenek.
A 2015. január 4-10. között megrendezésre kerülő Pediatric Radiology 2015 és az Applied Clinical Research kurzusra a jelentkezés meghosszabbított határideje 2014. október 29.

Elsősorban fiatal szakorvosok vagy szakorvos-jelöltek jelentkezésére számítanánk. A jelentkezés után felhívjuk az illetékes kollégát, hogy az angol tudásáról meggyőződhessünk.

Ezt követően kerül majd sor a jelöltek elbírására és értesítésére az eredményről.

A szállás, az oktatás és az étkeztetés ingyenes, csak az utazást kell a jelölteknek kifizetniük.

Dr. Lengyel Csongor
Hungarian Country Coordinator
Open Medical InstituteAustrian-American Foundation
Email: coo@omiHungary.info

Online jelentkezés >>

Program >>
01
08/2014
0

Úttörő tudományos társaságok a magyar orvosi radiológiában (1922-1966)

MRO_2014_07_CIMLAP.jpg

Az „ÚTTÖRŐ TUDOMÁNYOS TÁRSASÁGOK A MAGYAR ORVOSI RADIOLÓGIÁBAN” (1922-1966)
című kiadvány az alábbi képre kattintva tekinthető meg PDF-formátumban.

FIGYELEM! A mellékelt PDF 16 megabájt méretű.

15
05/2014
0

Kryptoglanis shajii

A Kryptoglanis shajii nevű hal nagyjából akkora, mint egy átlagnál kisebb emberi kisujj, de ha hagyja, hogy a koponyáját egy komputertomográf tapogassa le, egészen megdöbbentő eredményt kapunk.

A buldogokéhoz szerű állkapocs teszi, vagy az a pár száz darab, tűhegyes fog, de valahogy mégsem olyan jó tudni, hogy a ritkán látható állat a talajvízben él, és néha a kutakban, sőt az elárasztott rizsföldek vizében is feltűnik. Érdekesség, hogy a szakembereknek fogalmuk sincs, milyen evolúciós folyamat végeredménye lehet ez a típusú állkapocs. „A kutyáknál az ilyesmi egyértelműen a célirányos tenyésztés következménye” – mondta John Lundberg, a Drexel Egyetem munkatársa, a felfedezést leíró tanulmány társszerzője. „Hogy ezeknél a halaknál mi vezetett ide, arról egyelőre fogalmunk sincs.” A kérdés megválaszolását megnehezíti, hogy a hal teljesen egyedi, a harcsaalakúak között önálló családot alkot, annyira nem hasonlít a közeli rokonaira sem.

forrás: Popular Science, Index

15
05/2014
0

LÁNYI MÁRTON DÍJ 2014 - Pályázati felhívás

A Lányi Márton díj célja olyan, Magyarországon dolgozó emlő radiológus szakember munkájának elismerése, aki érdemeket szerzett az emlőrák kutatása, megelőzése, a korai diagnosztika, és a szűrés területén. A pályázat nyertese 100 ezer Ft értékben veheti igénybe tudományos célokra (könyv, CD, kongresszus).

A DÍJ ELNYERÉSÉNEK KÉT LEHETSÉGES MÓDJA

  1. A pályázó elküldi önéletrajzát, amelyben ismerteti eddigi munkásságát és érdemeit az emlődiagnosztika területén.
  2. Bárki írásban ajánlhat egy emlődiagnosztikával foglalkozó radiológus kollégát, aki véleménye szerint érdemes a Lányi Márton díjra. Az ajánlótól kérjük, hogy a fenti adatokat tartalmazó részletes leírást küldje el az ajánlott személyről.

A PÁLYÁZAT VAGY AJÁNLÁS BEADÁSI HATÁRIDEJE

2014. június 1.

ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTOK

Az értékelésben előnynek számítanak az alábbiak (de hiányuk nem kizáró ok!):

  • Fiatal életkor
  • Magyarországon vagy külföldön megjelent, emlődiagnosztikai témájú tudományos közlemény
  • Magyarországon vagy külföldön megtartott, emlődiagnosztikai témájú, tudományos vagy tanfolyami előadás
  • Emlő témájú kutatásban való dokumentált részvétel, illetve eredmény
  • Emlő témából szerzett tudományos fokozat
  • A magyar emlődiagnosztika fejlődéséért, az emlőbetegek színvonalasabb diagnosztikai ellátásáért végzett oktatási, szervezési munka

AZ EDDIGI DÍJAZOTTAK (2006-2012)

Riedl Erika, Milics Margit, Szabó Éva, Kovács Beáta, Bidlek Mária, Ormándi Katalin, Sebő Éva)

DÍJÁTADÓ ÜNNEPSÉG

A pályázat nyertesének a 2014. évi Lányi Márton díj ünnepélyes átadására a Magyar Radiológus Kongresszus megnyitó ünnepségén, Szegeden kerül sor, 2014 június 27-én 13 órakor. Tekintettel a 90 éves születési és 10 éves halálozási évfordulóra, a díjat Lányi Judit, Lányi Márton lánya adja át.

Dr. Forrai Gábor PhD – az Alapítvány elnöke

Dr. Balázs György– az Alapítvány titkára

A PÁLYÁZATOKAT VAGY AJÁNLÁSOKAT AZ ALÁBBI CÍMRE KÉRJÜK ELKÜLDENI:

MHEK Honvédkórház, Központi Radiológiai Diagnosztika Osztály, Dr. Forrai Gábor, 1134 Budapest, Róbert K. körút 44. E-mail: info@pro-radiologia.hu

23
04/2014
0

V. Neuroimaging Workshop - Debrecen, április 25-26.

2014. áprilisában a Debreceni Egyetem OLKD Tanszéke ad helyet az V. Neuroimaging Workshopnak, a Nagyerdei Képalkotásért Alapítvány támogatásával.

Screenshot_2014-04-23-08-15-53.png

Screenshot_2014-04-23-08-15-46.png

22
04/2014
0

Balhé a svájci emlőszűrő program körül

A svájci egészségügyi hatóságok jelentése, mely szerint leállítanák az emlőszűrést az országban, Európa szerte nagy felháborodást keltett és radiológusok szerint a döntés hamis tudományos eredményeken alapul. A publikáció április 16-án jelent meg online formában a New England Journal of Medicine-ben (NEJM).

mammogram-516x350.jpg

A Swiss Medical Board által eredetileg 2014 februárjában publikált cikk azt vitatja, vajon a mammográfia nyújtotta előnyök felülmúlják-e annak hátrányait. Írásukban ugyan elismerik, hogy a mammográfia csökkenti az emlőrák okozta halálozási arányt (1000 szűrésen átesett nőből 1-2 nő élete menthető meg), azonban a szűrés fals pozitív eredmények mellett, szükségtelen beavatkozásokat is eredményez. Ezek alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a mammográfia „nagyon kedvezőtlen” költséghatékonysági profillal rendelkezik, ezért nem indulnak új szűrési programok az országban. Sőt mi több, a jelenleg zajló programok befejezésére még határidőt is javasolt a bizottság.

Ez a jelentés elfogadhatatlan a szűrést támogató szakemberek számára – nevezetesen, hogy az általuk számos, alapjaiban hibásnak tartott klinikai tanulmány begyűrűzik a politikai életbe és hatással van az emlőszűrés jövőjére. Attól tartanak, hogy az ilyen írások és a döntéshozó szervek, mint például a Swiss Medical Board által elrendelt változtatások, női életeket sodorhatnak veszélybe.

A szóban forgó cikkben a szerzők valóban két, a szűrést támogató szakemberek által erősen vitatott cikkre hivatkoznak. Az egyik, egy február 11-én BMJ-ben megjelent (Miller et al) írás, mely egy kanadai nemzeti emlőszűrő tanulmányból származó következtetésekre hivatkozik, a másik pedig egy 2012. novemberében az NEJM-ben megjelent cikk (Bleyer et al), mely szerint a három évtizedes szűrő mammográfia csak kismértékben csökkentette a halálozási arányt az előrehaladott emlőrákban szenvedő nőknél. Mindkét tanulmányt a radiológusok és a képalkotók is erősen kritizálják. Az Európai Emlődiagnosztikai Társaság (EUSOBI) egy kulcsembere a napokban egy kemény hangvételű levélben arra kérte a NEJM-et, hogy vonja vissza a leközölt Bleyer cikket, ami azt sugallja, hogy a mammográfiai szűrés nagymértékben növeli a tévesen diagnosztizált korai szakaszban lévő emlődaganatok számát.

„A Swiss Medical Board elképesztő állítása egy 2012-ben megjelent NEJM cikkre utal, mely ellen tiltakozásul számos szakember küldött már levelet a folyóiratnak – beleértve engem is” – mondta dr. Forrai Gábor PhD, az EUSOBI alelnöke, valamint a MH Egészségügyi Központ radiológiai osztályának vezetője.

A cikkek megjelenése óta, számos radiológus írt már nemzeti újságoknak és orvosi folyóiratoknak is, rámutatva az ilyen információk terjesztésével járó káros hatásokra, melyek úgy vélik, tévesen befolyásolják a kormányzati egészségügyi politikát és lebeszélik a nőket a szűrésről, aminek következtében növekszik az emlődaganat okozta felesleges halálozások száma.

Továbbá az amerikai Emlőképalkotó Társaság (SBI) és az ACR által kibocsájtott közleményében –melyet az EUSOBI is támogat –, a kiadott cikket „hibásnak és félrevezetőnek” titulálja, és arra kéri az NEJM-et vonja vissza azt, mivel a benne szereplő következtetések nem tudományos adatokon alapulnak. A Svájci Radiológia Társaság is küldött egy nem baráti hangvételű levelet a bizottságnak, melyben vitatja a szűréssel kapcsolatban kialakult szemléletváltozást. „A Svájci Radiológiai Társaság és a Svájci Rákellenes Szövetség is kíváncsian figyelte a Swiss Medical Board jelentését és egyben elutasította azt. Figyelembe kell vennünk azonban azt is, hogy a bizottságnak egyetlen egy radiológus tagja sincs valamint, hogy nagyon sok szakértő kétségbe vonja a jelentés minőségét” – mondta dr. Stefan Duewella társaság elnöke.

Más svájci radiológusok szerint a mammográfiai vizsgálatok számának csökkenése Svájcban – csakúgy, mint minden európai országban – az egyre növekvő egészségügyi költségek és a fizetős vizsgálatok szelektív csökkentésére való törekvések miatt van.

Európa szerte más szűrést támogató szakértők is hozzászóltak a vitához. Dr. José Vilar a Dr. Peset University Hospital Radiológia Intézetének (Valencia) igazgatója és a Valenciai Emlődaganat Szűrő Program társalapítója is elutasítja a bizottság által közölt jelentésben leírtakat és úgy véli, hogy a szakmabeliek többsége is ugyanezen a véleményen van. Vilar azt is elmondta, hogy a már 20 éve futó valenciai szűrő program eredményei azt mutatják, hogy a mellrák okozta halálozások száma folyamatosan csökken. Továbbá hozzátette, „nagyon fontos megemlíteni, hogy mivel a korai stádiumban detektált daganatok kevésbé agresszív kezelést igényelnek, ezért a beteg számára is kisebb megterheléssel, és kevesebb költséggel járnak és a felépülési idő is rövidebb.” Ezek az eredmények tették szükségessé pár évvel ezelőtt a szűrési korhatár módosítását a korábbi 45-65 helyett 45-69 éves korra.

Félő, hogy az ilyen kijelentések, mint például a svájci, a magyar hatóságokra is befolyással lesznek, ezért megelőző jelleggel a Magyar Radiológus Társaság tagjai, köztük Forrai Gábor is egy közleményben foglaltak állást a mammográfiai szűrés támogatása mellett. „Ebben továbbá jelezték, hogy a szóban forgó kanadai tanulmányt már korábban, 2002-ben szakmai körökben, minősége miatt semmisnek tekintettek, éppen ezért kizárt, hogy 12 évvel később azokra az adatokra támaszkodva egy új kutatás szülessen” – nyilatkozta Forrai Gábor az auntminnieeurope.com weboldalnak.

Forrás: radiologia.hu, auntminnieeurope.com

31
03/2014
0

MULTIDISZCIPLINÁRIS RADIOGRÁFIA

2014. április 12-én az MRAE pontszerző továbbképzést tart radiográfusoknak az éves Közgyűlés megrendezése után. Bővebb információ a programról a Felhívásban olvasható (letölthető itt vagy a képre kattintva).
A helyszín elérhetősége a mellékelt térkép áll segítségre. Letölthető ITT.

12
03/2014
0

Kutya és ember, meg az MRI

Magyar etológusok a világon elsőként hasonlították össze az ember és egy nem főemlős állatfaj agyműködését.

Az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport munkatársai arra a megállapításra jutottak, hogy a kutya agyában csakúgy, mint az emberében, létezik egy fajtársak hangjaira érzékeny terület. A Current Biology című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a kutya agya az emberéhez hasonló módon érzékeli a hangokban rejlő érzelmek akusztikus jellegzetességeit is.  A fajtárshangokra való érzékenység egy olyan agyi funkció, ami már legalább 100 millió éve, a kutya és az ember legutolsó közös őse óta jellemzi az emlősök hangfeldolgozását. A kutatás új megvilágításba helyezi az ember és legjobb barátja közti különleges kapcsolatot is, és segít megérteni azokat a viselkedési és neurális mechanizmusokat, melyek a két faj több tízezer éve fennálló szövetségét olyan hatékonnyá tették.

A kutyák teszteléséhez nélkülözhetetlen volt, hogy az emberekhez hasonlóan mozdulatlanul feküdjenek az MRI készülékben. Az etológus Gácsi Márta, a kutatócsoport munkatársa által kifejlesztett tréning során az úgynevezett modell-rivális technika egyes elemeit alkalmazták. Ez lényegében annyit jelent, hogy míg egy tapasztaltabb kutyát dicsértek, jutalmaztak a mozdulatlan hasalásért a szkenner asztalon, egy másik, tapasztalatlanabb kutya az asztal mellől figyelhetett, és így hamarosan már alig várta, hogy ő lehessen a következő. A kutyák és gazdák lelkes részvétele tette lehetővé, hogy pontosan ugyanazt a neurális képalkotási kísérletet végezzék el úgy a kutyán mint az emberen – ilyen vizsgálatra korábban még nem volt példa. A kutatók megmérték a kutyák és az emberek agyi aktivitását, miközben összesen, mintegy kétszáz kutya- és emberi hangot hallgattak meg a nyüszítéstől és zokogástól egészen a játékos csaholásig és nevetésig.

A mérések szerint a fajtárshangokra érzékeny agyterület kutyában is és emberben is közel ugyanott, a halántéklebeny elülső végében, az ún. temporális pólusnál helyezkedik el. Nem meglepő módon ez a terület a kutyában elsősorban a kutyahangokra, emberben pedig emberhangokra reagál.

Voltak azonban különbségek is: érdekes módon, míg az ember hallókérgi területeinek csak 3 százaléka aktiválódik erősebben a nem élőlénytől származó zajokra, kutyáknál ez az arány 48 százalék. Vagyis míg az emberi hallókéreg szinte egészében az emberhangokra optimalizálódott, a kutya hallókérge ennél sokkal heterogénebb. A fajtárshangokra érzékeny területek megjelenése a nyelvi képességek kialakulásának fontos evolúciós állomása lehetett. Nagyon érdekes kérdés, hogy az emberi beszédértést segítő agyi mechanizmusok közül melyek vannak jelen a kutyában is. Ez a kutatás lehet az első lépés ahhoz, hogy megértsük, mitől tud a kutya annyira hatékonyan ráhangolódni a gazdája lelkiállapotára.

forrás: ng.hu, www.hdwallpapers.org