31
03/2014
0

MULTIDISZCIPLINÁRIS RADIOGRÁFIA

2014. április 12-én az MRAE pontszerző továbbképzést tart radiográfusoknak az éves Közgyűlés megrendezése után. Bővebb információ a programról a Felhívásban olvasható (letölthető itt vagy a képre kattintva).
A helyszín elérhetősége a mellékelt térkép áll segítségre. Letölthető ITT.

12
03/2014
0

Kutya és ember, meg az MRI

Magyar etológusok a világon elsőként hasonlították össze az ember és egy nem főemlős állatfaj agyműködését.

Az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport munkatársai arra a megállapításra jutottak, hogy a kutya agyában csakúgy, mint az emberében, létezik egy fajtársak hangjaira érzékeny terület. A Current Biology című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a kutya agya az emberéhez hasonló módon érzékeli a hangokban rejlő érzelmek akusztikus jellegzetességeit is.  A fajtárshangokra való érzékenység egy olyan agyi funkció, ami már legalább 100 millió éve, a kutya és az ember legutolsó közös őse óta jellemzi az emlősök hangfeldolgozását. A kutatás új megvilágításba helyezi az ember és legjobb barátja közti különleges kapcsolatot is, és segít megérteni azokat a viselkedési és neurális mechanizmusokat, melyek a két faj több tízezer éve fennálló szövetségét olyan hatékonnyá tették.

A kutyák teszteléséhez nélkülözhetetlen volt, hogy az emberekhez hasonlóan mozdulatlanul feküdjenek az MRI készülékben. Az etológus Gácsi Márta, a kutatócsoport munkatársa által kifejlesztett tréning során az úgynevezett modell-rivális technika egyes elemeit alkalmazták. Ez lényegében annyit jelent, hogy míg egy tapasztaltabb kutyát dicsértek, jutalmaztak a mozdulatlan hasalásért a szkenner asztalon, egy másik, tapasztalatlanabb kutya az asztal mellől figyelhetett, és így hamarosan már alig várta, hogy ő lehessen a következő. A kutyák és gazdák lelkes részvétele tette lehetővé, hogy pontosan ugyanazt a neurális képalkotási kísérletet végezzék el úgy a kutyán mint az emberen – ilyen vizsgálatra korábban még nem volt példa. A kutatók megmérték a kutyák és az emberek agyi aktivitását, miközben összesen, mintegy kétszáz kutya- és emberi hangot hallgattak meg a nyüszítéstől és zokogástól egészen a játékos csaholásig és nevetésig.

A mérések szerint a fajtárshangokra érzékeny agyterület kutyában is és emberben is közel ugyanott, a halántéklebeny elülső végében, az ún. temporális pólusnál helyezkedik el. Nem meglepő módon ez a terület a kutyában elsősorban a kutyahangokra, emberben pedig emberhangokra reagál.

Voltak azonban különbségek is: érdekes módon, míg az ember hallókérgi területeinek csak 3 százaléka aktiválódik erősebben a nem élőlénytől származó zajokra, kutyáknál ez az arány 48 százalék. Vagyis míg az emberi hallókéreg szinte egészében az emberhangokra optimalizálódott, a kutya hallókérge ennél sokkal heterogénebb. A fajtárshangokra érzékeny területek megjelenése a nyelvi képességek kialakulásának fontos evolúciós állomása lehetett. Nagyon érdekes kérdés, hogy az emberi beszédértést segítő agyi mechanizmusok közül melyek vannak jelen a kutyában is. Ez a kutatás lehet az első lépés ahhoz, hogy megértsük, mitől tud a kutya annyira hatékonyan ráhangolódni a gazdája lelkiállapotára.

forrás: ng.hu, www.hdwallpapers.org

11
03/2014
0

A huszadik ECR-ről

Magyar moderálás mellett indult az ECR!
Huszadjára Bécsben?
A legfiatalabb résztvevő
A radiográfusok növekvő szerepe az ECR-en is megfigyelhető
Agykutatás in utero
Image1_5.jpgEgy személyes beszámoló a huszadik ECR-ről - Nulladik nap
Címkék: 2014 ECR
11
03/2014
0

Megjelent a Magyar Radiológia Online, 2014. 5. Évfolyam 2. száma

Image1_4.jpg

03
02/2014
0

Megjelent a Magyar Radiológia 2014/1. száma

MRO_2014_01.jpg

11
12/2013
0

Az elmúlt 31 nap leglátogatottabb blogbejegyzései

25
11/2013
0

Magyar Rákellenes Liga a CT-lézer-mammográfiáról

Néha-néha (egyre ritkábban) felbukkan még életünkben a CT-lézer-mammográfia. A Magyar Rákellenes Liga a 2013. november 1-jén keltezett állásfoglalásában a következőket írja:

"A központilag szervezett mellrákszűrés módszere a 45-65 éves hölgyek kétévenkénti mammográfiás vizsgálata. Ez a módszer nem változik. A médiában népszerűsített új eljárás, a CT-lézer-mammográfia alternatívakénti alkamazásáról a Magyar Rákellenes Liga messzemenően elfogadja a Radiológiai Szakmai Kollégium állásfoglalását és kéri a lakosságot, hogy az eredeti szűrővizsgálati eljárásban vegyen kizárólag részt."

Korábbi, a témában megjelent anyagaink (milyen régen foglalkoztunk a témával!):

Őszintén a CT-lézer-mammográfiáról 1. 
Őszintén a CT-lézer-mammográfiáról 2.
A Radiológiai Szakmai Kollégium állásfoglalása

forrás: radiologia.hu

Korábbi bejegyzés a témában

19
11/2013
0

Philips: Innovation and you – az új jelmondat

Új jelmondatot és új logót mutatott be a Philips november közepén.

A Royal Philips ismertette új brand irányelvét, amely egyenes következménye annak, hogy a cég mindig is olyan innovációkat fejleszt, amely fontos az emberek számára. Az újrapozícionálás keretén belül a Philips bemutatta új márkáját „Innovation and you" elnevezéssel, amely a vállalat azon megfontolásából jött létre, amely szerint egy újítás csak és kizárólag akkor lehet jelentőségteljes, ha az emberek korábban kielégítetlen igényeit és vágyait szolgálja ki. Mindezzel egy időben a cég amszterdami központjának homlokzatán feltűnt egy továbbfejlesztett cégtábla is.

„Mióta bemutattuk első villanykörténket kicsit több mint 120 éve, az innováció mindig is a vérünkben volt" – mondta Frans van Houten, a Philips vezérigazgatója. „Hisszük, hogy az új irányelv sokkal jobban kifejezi a Philips elköteleződését a fejlesztések és azokon keresztül az emberek életének javítása felé. Technológiával foglalkozó cégként olyan újításokra törekszünk, amelyek nemcsak hogy jövőbeni növekedéshez vezetnek, de számítanak is az emberek számára. Az egészségügyi ellátást megfizethetővé és jobban hozzáférhetőbbé tesszük. Energiahatékony LED világítási megoldásaink javítják a közérzetet, amellett, hogy a világot is fenntarthatóbbá teszik. Egy-egy adott helyszínen a releváns szolgáltatásaink és készülékeink emelik az élet színvonalát, az egészség és a közérzet szintjét. Ez az, amit a márkánk képvisel."

A ma bejelentett újrapozícionálás központi eleme az az útjára indított digitális történetmesélő fórum, amely a Philips újításait mutatja be személyes történeteken keresztül, így többek között megtudhatjuk róla azt is, hogy az MRI- vezérelt magas intenzitású fókuszált ultrahang terápia hogyan képes a tumorok kezelésére anélkül, hogy a körülölelő egészséges szövetekben kárt tenne. A cég egy másik találmánya, a Philips Hue vezeték nélküli világítástechnika például egy londoni család kislányának alvásidejét szabályozza. Mindezek mellett a weboldalon arról számol be egy fogorvos, hogy miért ajánlja pácienseinek a Philips Sonicare termékeket a szájápolásban, meggyőződvén arról, hogy azok alkalmazásával az emberek hatékonyabban képesek fogaik tisztítására, ezáltal javítva szájhigiéniás állapotukon.

Az új irányelvvel egyetemben a Philips bemutatta új cégérét is, amely 1934 óta használt, nemzetközileg ismert ikonnak számít. A cégtábla eredetileg azt fejezte ki, hogy a rádiós kommunikáció példaértékűen közelebb hozza az embereket, illetve javít életükön. Az ikonikus cégér továbbra is az innováció és a bizalom szimbóluma marad. Az újratervezett ábra azonban nagy szerepet fog kapni az új identitás kialakítása során, hiszen a márkáknak egyre fontosabb az érzelmileg telített ábrák használata. Az új külső megtartja a jól ismert elemeket, ugyanakkor 21. századi megjelenést kölcsönöz, amely jobban illeszkedik a digitális és mobil világba.

Az újrapozícionálás szerves része az Accelerate! kampánynak, amelynek célja, hogy a Philipset olyan agilis, vállalkozó és vezető technológiai vállalattá tegye, amely az egészségügyre, a világítástechnikára és wellbeing üzletágra fókuszál. A Philips ennek érdekében jelentősen megváltoztatta portfólióját, illetve mindezt tükrözendő, nevét is módosította Royal Philipsre még az év elején. Külső felmérések szerint a Philips jelenleg egy vezető, rendkívül megbízható márka, amelynek értéke mintegy 9,8 milliárd dollárra becsülhető.

Látogassa meg a Philips új digitális történetmesélő oldalát a www.philips.com/innovationandyou! - t

forrás: radiologia.hu

28
10/2013
0

Elindult a Right Dose CT-fotópályázat szavazása

Ebben az évben a Siemens harmadik alkalommal rendezi meg a CT-képalkotás témakörben zajló fotóversenyét, amelyen online lehet szavazni a legjobban tetsző képre.
A nyilvános szavazáson felül, egy nemzetközi zsűri fogja eldönteni, hogy ki kapja a „Right Dose Excellence” díjat, melyet nyolc kategóriában hirdettek meg. A zsűri a képminőség mellett a kép elkészítéséhez szükséges dózist is figyelembe veszi. Példaként említendő dr. Thomas Zelesny (Göppingen, Németország), aki mindössze 0,78 millisievert-el (mSv) elkészített 65 éves beteg koszorúsereit ábrázoló képpel nevezett (többek között); és Ronald Booij (Rotterdam, Hollandia), aki egy rendkívül alacsony dózisú (0,28 mSv) sorozatot készített egy hét hónapos csecsemőről.
Összesen 197-en neveztek a versenyre, a világ minden részéről (így Magyarországról is), és minden kép a Siemens Somatom családjába tartozó géppel készült. A benevezett képekből kiderült az is, hogy a dózis csökkentés céljából a felhasználók igyekeztek a lehető legtöbbet kihozni a Siemens nyújtotta technikai lehetőségekből.
Minden beteg különböző. Emiatt az indikációtól függően, a leadott dózis is nagymértékben eltérhet két beteg esetében. Viszont nem mindig célravezető a végletekig csökkenteni a dózist. A legfontosabb az ALARA-elv. Ha nagyon alacsony dózissal vizsgálunk, akkor előfordulhat, hogy a kapott kép nem rendelkezik elég klinikai információval, ami szintén nem megfelelő. Éppen ezért nagyon fontos a megfelelő dózis beállítása.
A beérkezett képekből kiderül, hogy a Siemens Right Dose technológiája mekkora szerepet játszik ebben.
Nézzük meg Roland Booji képét, ami egy 7 hónapos csecsemőről készült, coarctatio aortae diagnózissal, egy Dual Source Somatom Definition Flash CT-vel. Mindezt 0,28 mSv effektív dózissal és szedálás nélkül sikerült elérni. Ez az érték kevesebb, mint a természetből fakadó éves háttérsugárzás 1/8-a. Booji mindezt a Care kV - automata csőfeszültség (70 kV) választó - és a Safire – nyers adaton alapuló képrekonstrukciós technika - segítségével érte el.

Dr. Thomas Zelesny beküldött képe egy Somatom Definition AS készülékkel készült cardio CT kép volt, amire a coronária megbetegedés kizárása miatt volt szükség.  A kép a Care kV által kiválasztott és a Care Dose 4D által automatikusan beállított 100 kV-os csőfeszültséggel készült. A zaj csökkentése érdekében pedig a Safire nevű rekonstrukciós módszert alkalmazott. Eredményül egy kiváló minőségű képet láthatunk, melyen még a kissebb laterális coronáriák is láthatóak. Zelesny szerint ahhoz, hogy minden betegnél a megfelelő dózist tudjuk leadni, ismernünk és alkalmaznunk kell a CT készülék által nyújtott lehetőségeket.

Ezen a két kategórián kívül – vascularis és kardiológiai képalkotás – az alábbi témákban lehetett még nevezni: neurológia, onkológia, gyermekgyógyászat, trauma és Dual Energy. A korábbi évekhez hasonlóan az idén is kiosztásra kerül egy különdíj, melyért a két vagy több esetet beküldő és dóziscsökkentő tapasztalataikat egymással megosztó intézmények  szállnak  majd harcba. Ezt a zsűri fogja majd kiválasztani. A szavazás elindult. Online szavazataikat az alábbi linken adhatják le: http://health.siemens.com/ct/image-contest. A díjak átadására december elején, a 99. RSNA-n kerül majd sor, Chicagóban.

A magyar szakemberek közül Péterffy László felvételeire bukkantunk rá, itt és itt.



forrás: radiologia.hu
képek: health.siemens.com

25
10/2013
0

A mammográfia fél évszázada Magyarországon 3.

3. rész: Hetven helyett negyven, húsz helyett tíz

Már több mint három évtized telt el a magyar professzor első emlődaganatról készült felvétele óta, amikor törvény is született arról, hogy a 45-65 év közötti nőknek térítésmentesen jár kétévente a mammográfiás készülékkel végzett röntgenvizsgálat, de az új évszázad úgy kezdődött, hogy még mindig nem indult el Magyarországon a szervezett szűrés. Végül 2001-ben a Mikola István vezette egészségpolitika 16 népegészségügyi programot hirdetett, ennek részeként eldöntötték, hogy a mammográfiai szűrést is bevezetik.

Az emlőszűréstől a nemzetközi tapasztalatok és a hazai becslések alapján azt várták, hogy a behívott nők 70 százaléka meg is jelenik a vizsgálatokon, és 5-7 év alatt a mellrák miatti halálozás 20 százalékkal csökken. Sőt, 2003-ban már azt tűzték ki célul, hogy a szűrés bevezetésének tizedik évfordulóján, 2012-ben 30 százalékkal kevesebben halnak meg majd emlődaganat miatt.

Hogy ezek a célok messze nem teljesültek, annak a szakértő szerint több oka is van. Ugyanis bár a döntés üdvözlendő volt, maga a megvalósítás tele volt hibákkal. Például, kiképzett szakemberekre lett volna szükség, tehát először a vizsgálatokat végzőknek meg kellett volna tanulniuk magát az eljárást. Ennek alapján célszerű lett volna fokozatosan bevezetni a szűréseket az országban, politikai nyomásra viszont 2002 januárjában egyszerre kezdték meg a kijelölt helyek a vizsgálatokat.

A felkért szakértők – köztük dr. Péntek Zoltán – a bevezetés előtt azt javasolták, hogy csak bizonyos szigorú feltételeknek megfelelő központokban lehessen mammográfiai vizsgálatokat végezni. A lehetőséggel viszont sokan kívántak élni, így a tervekben szereplő 27 centrum helyett 37 központban indultak el a vizsgálatok (jelenleg 43 helyen végeznek emlőszűrést az országban).

A központok kiválasztásánál nem vették figyelembe az egyenlő hozzáférést, a területi lefedettséget és a helyi morbiditási adatokat sem. A szakértő szerint ezzel az a probléma, hogy a minőségi vizsgálatokhoz egy központnak legalább évente 15 ezer szűrést kellene elvégeznie, ennyire lenne szükség a megfelelő gyakorlathoz.

Az Állami Számvevőszék 2008-ban jelentést készített az onkológiai szűrések hatékonyságáról (http://www.asz.hu/jelentes/0805/jelentes-az-egyes-onkologiai-szuresi-programokra-forditott-penzeszkozok-hasznosulasanak-ellenorzeserol/0805j000.pdf), és ebben meg is állapította: „A 15.000-es vizsgálatszámot egyik szűrőhely sem teljesítette. A szűrésre vonatkozó „szerződött” kapacitás kihasználtsága 2006. évben a mammográfiás munkahelyek többségénél 50% alatti…”

A hibák ellenére az első években úgy tűnt, eredményes lesz a szűrési program, mert a vizsgálatokon való részvétel a korábbiakhoz képest jelentősen megnőtt. Később viszont már kevesebben jöttek el, és a részvételi arány 70 százalék helyett 40 százalék körül állandósult. Ebben is szerepet játszhatott a hiányos előkészítés, hiszen az egyik legnagyobb motiváló erő a háziorvosok ajánlása, őket viszont nem ösztönözték, hogy ezt valóban megtegyék. Egyébként azokban a megyékben, ahol a háziorvosok és a védőnői hálózat is segítette a szervezést, magasabbak is lettek a részvételi arányok. Ilyen például Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, ahol szinte mindig 60 százalék fölötti a vizsgálatra behívott és megjelent nők aránya.

Mivel a részvételi arány nem érte el a várt szintet, a halálozások csökkenése sem hozta azt az arányt, amit a szűrések bevezetésekor reméltek. Az ÁSZ jelentése szerint 2001-ben 2342 fő és 2006-ban 2081 fő halt meg emlőrákban, ami 11százalékos csökkenésnek felel meg. Ez azonban valószínűleg nem a szervezett szűrővizsgálatoknak köszönhető, hanem a statisztikai módszertan 2005. évi változásának tudható be.

Egyébként is, nehéz megbízható statisztikákat készíteni, ugyanis hiányosak az adatok. A szűrőcentrumok nem jelentenek pontosan, de van olyan is, amelyik egyáltalán nem jelent. A számok nagyságrendjét azért meg lehet tudni: a szűrőprogram beindítása után eltelt 10 évben körülbelül 6300 emlődaganatot szűrtek ki, az összes eset 52 százalékát. Nehéz egyébként nyomon követni a betegeket, ugyanis a műtétre javasolt esetek 30 százaléka nem jelenik meg, eltűnik a rendszerből.

A szakértő úgy véli, a legfontosabb jövőbeni teendő a sokkal jobb szervezés. Leginkább arra van szükség, hogy a kétévenkénti ellenőrzés valóban megtörténjen. Ugyanis átlagosan 1-2 év alatt fejlődik ki az emlődaganat, tehát ritkább szűrés esetén nem biztos, hogy időben el lehet csípni. Dr. Péntek Zoltán szerint fontos lenne a szúrés célcsoportjának tágítására is. Ha nem a 45-65, hanem a 40-70 év közötti nőket vizsgálnák, ki lehetne szűrni az emlődaganatok 70 százalékát. Szintén fontos lenne a vizsgálatokat végző szakemberek utánpótlás-képzése. Ez azonban egyre kilátástalanabb, már csak azért is, mert a betegek bűnbakkeresése miatt nem túl nagy a szakma megbecsültsége, sok a jogi herce-hurca.

Itthon nemcsak a szakmának, a lakosságnak is szüksége lenne képzésre, hogy saját érdekében megértse milyen fontos megjelenni az emlőszűréseken. A skandináv országokban, ahol hagyományosan egészségtudatosságra nevelik már a gyerekeket is, 80-90 százalékos az átszűrtség. Magyarországon, ha a szervezett szűrésekhez hozzáadjuk a diagnosztikai célból végzett vizsgálatokat, akkor is csak 50 százalék ez az arány.

Időközben Európában szinte mindenütt bevezették már a mammográfiai szűrőprogramot, a 27 uniós ország közül 22-ben már országosan szervezettek ezek a vizsgálatok. Többségében jobbak a részvételi adatok, és az eredmények is. Megállapítható, hogy habár a világelsők között indultunk a mammográfia felfedezésében, nem sikerült a többiekkel együtt haladni, az élen maradás helyett lemaradtunk...

forrás, teljes cikk: radiologia.hu