14
10/2014
0

Továbbképzés Salzburgban - Pediatric Radiology 2015, Applied Clinical Research

Az Osztrák-Amerikai Alapítvány (Austrian-American Foundation . AAF) salzburgi szemináriumai ingyenes orvosi szakmai továbbképzési lehetőséget jelentenek.
A 2015. január 4-10. között megrendezésre kerülő Pediatric Radiology 2015 és az Applied Clinical Research kurzusra a jelentkezés meghosszabbított határideje 2014. október 29.

Elsősorban fiatal szakorvosok vagy szakorvos-jelöltek jelentkezésére számítanánk. A jelentkezés után felhívjuk az illetékes kollégát, hogy az angol tudásáról meggyőződhessünk.

Ezt követően kerül majd sor a jelöltek elbírására és értesítésére az eredményről.

A szállás, az oktatás és az étkeztetés ingyenes, csak az utazást kell a jelölteknek kifizetniük.

Dr. Lengyel Csongor
Hungarian Country Coordinator
Open Medical InstituteAustrian-American Foundation
Email: coo@omiHungary.info

Online jelentkezés >>

Program >>
01
08/2014
0

Úttörő tudományos társaságok a magyar orvosi radiológiában (1922-1966)

MRO_2014_07_CIMLAP.jpg

Az „ÚTTÖRŐ TUDOMÁNYOS TÁRSASÁGOK A MAGYAR ORVOSI RADIOLÓGIÁBAN” (1922-1966)
című kiadvány az alábbi képre kattintva tekinthető meg PDF-formátumban.

FIGYELEM! A mellékelt PDF 16 megabájt méretű.

15
05/2014
0

Kryptoglanis shajii

A Kryptoglanis shajii nevű hal nagyjából akkora, mint egy átlagnál kisebb emberi kisujj, de ha hagyja, hogy a koponyáját egy komputertomográf tapogassa le, egészen megdöbbentő eredményt kapunk.

A buldogokéhoz szerű állkapocs teszi, vagy az a pár száz darab, tűhegyes fog, de valahogy mégsem olyan jó tudni, hogy a ritkán látható állat a talajvízben él, és néha a kutakban, sőt az elárasztott rizsföldek vizében is feltűnik. Érdekesség, hogy a szakembereknek fogalmuk sincs, milyen evolúciós folyamat végeredménye lehet ez a típusú állkapocs. „A kutyáknál az ilyesmi egyértelműen a célirányos tenyésztés következménye” – mondta John Lundberg, a Drexel Egyetem munkatársa, a felfedezést leíró tanulmány társszerzője. „Hogy ezeknél a halaknál mi vezetett ide, arról egyelőre fogalmunk sincs.” A kérdés megválaszolását megnehezíti, hogy a hal teljesen egyedi, a harcsaalakúak között önálló családot alkot, annyira nem hasonlít a közeli rokonaira sem.

forrás: Popular Science, Index

15
05/2014
0

LÁNYI MÁRTON DÍJ 2014 - Pályázati felhívás

A Lányi Márton díj célja olyan, Magyarországon dolgozó emlő radiológus szakember munkájának elismerése, aki érdemeket szerzett az emlőrák kutatása, megelőzése, a korai diagnosztika, és a szűrés területén. A pályázat nyertese 100 ezer Ft értékben veheti igénybe tudományos célokra (könyv, CD, kongresszus).

A DÍJ ELNYERÉSÉNEK KÉT LEHETSÉGES MÓDJA

  1. A pályázó elküldi önéletrajzát, amelyben ismerteti eddigi munkásságát és érdemeit az emlődiagnosztika területén.
  2. Bárki írásban ajánlhat egy emlődiagnosztikával foglalkozó radiológus kollégát, aki véleménye szerint érdemes a Lányi Márton díjra. Az ajánlótól kérjük, hogy a fenti adatokat tartalmazó részletes leírást küldje el az ajánlott személyről.

A PÁLYÁZAT VAGY AJÁNLÁS BEADÁSI HATÁRIDEJE

2014. június 1.

ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTOK

Az értékelésben előnynek számítanak az alábbiak (de hiányuk nem kizáró ok!):

  • Fiatal életkor
  • Magyarországon vagy külföldön megjelent, emlődiagnosztikai témájú tudományos közlemény
  • Magyarországon vagy külföldön megtartott, emlődiagnosztikai témájú, tudományos vagy tanfolyami előadás
  • Emlő témájú kutatásban való dokumentált részvétel, illetve eredmény
  • Emlő témából szerzett tudományos fokozat
  • A magyar emlődiagnosztika fejlődéséért, az emlőbetegek színvonalasabb diagnosztikai ellátásáért végzett oktatási, szervezési munka

AZ EDDIGI DÍJAZOTTAK (2006-2012)

Riedl Erika, Milics Margit, Szabó Éva, Kovács Beáta, Bidlek Mária, Ormándi Katalin, Sebő Éva)

DÍJÁTADÓ ÜNNEPSÉG

A pályázat nyertesének a 2014. évi Lányi Márton díj ünnepélyes átadására a Magyar Radiológus Kongresszus megnyitó ünnepségén, Szegeden kerül sor, 2014 június 27-én 13 órakor. Tekintettel a 90 éves születési és 10 éves halálozási évfordulóra, a díjat Lányi Judit, Lányi Márton lánya adja át.

Dr. Forrai Gábor PhD – az Alapítvány elnöke

Dr. Balázs György– az Alapítvány titkára

A PÁLYÁZATOKAT VAGY AJÁNLÁSOKAT AZ ALÁBBI CÍMRE KÉRJÜK ELKÜLDENI:

MHEK Honvédkórház, Központi Radiológiai Diagnosztika Osztály, Dr. Forrai Gábor, 1134 Budapest, Róbert K. körút 44. E-mail: info@pro-radiologia.hu

23
04/2014
0

V. Neuroimaging Workshop - Debrecen, április 25-26.

2014. áprilisában a Debreceni Egyetem OLKD Tanszéke ad helyet az V. Neuroimaging Workshopnak, a Nagyerdei Képalkotásért Alapítvány támogatásával.

Screenshot_2014-04-23-08-15-53.png

Screenshot_2014-04-23-08-15-46.png

22
04/2014
0

Balhé a svájci emlőszűrő program körül

A svájci egészségügyi hatóságok jelentése, mely szerint leállítanák az emlőszűrést az országban, Európa szerte nagy felháborodást keltett és radiológusok szerint a döntés hamis tudományos eredményeken alapul. A publikáció április 16-án jelent meg online formában a New England Journal of Medicine-ben (NEJM).

mammogram-516x350.jpg

A Swiss Medical Board által eredetileg 2014 februárjában publikált cikk azt vitatja, vajon a mammográfia nyújtotta előnyök felülmúlják-e annak hátrányait. Írásukban ugyan elismerik, hogy a mammográfia csökkenti az emlőrák okozta halálozási arányt (1000 szűrésen átesett nőből 1-2 nő élete menthető meg), azonban a szűrés fals pozitív eredmények mellett, szükségtelen beavatkozásokat is eredményez. Ezek alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a mammográfia „nagyon kedvezőtlen” költséghatékonysági profillal rendelkezik, ezért nem indulnak új szűrési programok az országban. Sőt mi több, a jelenleg zajló programok befejezésére még határidőt is javasolt a bizottság.

Ez a jelentés elfogadhatatlan a szűrést támogató szakemberek számára – nevezetesen, hogy az általuk számos, alapjaiban hibásnak tartott klinikai tanulmány begyűrűzik a politikai életbe és hatással van az emlőszűrés jövőjére. Attól tartanak, hogy az ilyen írások és a döntéshozó szervek, mint például a Swiss Medical Board által elrendelt változtatások, női életeket sodorhatnak veszélybe.

A szóban forgó cikkben a szerzők valóban két, a szűrést támogató szakemberek által erősen vitatott cikkre hivatkoznak. Az egyik, egy február 11-én BMJ-ben megjelent (Miller et al) írás, mely egy kanadai nemzeti emlőszűrő tanulmányból származó következtetésekre hivatkozik, a másik pedig egy 2012. novemberében az NEJM-ben megjelent cikk (Bleyer et al), mely szerint a három évtizedes szűrő mammográfia csak kismértékben csökkentette a halálozási arányt az előrehaladott emlőrákban szenvedő nőknél. Mindkét tanulmányt a radiológusok és a képalkotók is erősen kritizálják. Az Európai Emlődiagnosztikai Társaság (EUSOBI) egy kulcsembere a napokban egy kemény hangvételű levélben arra kérte a NEJM-et, hogy vonja vissza a leközölt Bleyer cikket, ami azt sugallja, hogy a mammográfiai szűrés nagymértékben növeli a tévesen diagnosztizált korai szakaszban lévő emlődaganatok számát.

„A Swiss Medical Board elképesztő állítása egy 2012-ben megjelent NEJM cikkre utal, mely ellen tiltakozásul számos szakember küldött már levelet a folyóiratnak – beleértve engem is” – mondta dr. Forrai Gábor PhD, az EUSOBI alelnöke, valamint a MH Egészségügyi Központ radiológiai osztályának vezetője.

A cikkek megjelenése óta, számos radiológus írt már nemzeti újságoknak és orvosi folyóiratoknak is, rámutatva az ilyen információk terjesztésével járó káros hatásokra, melyek úgy vélik, tévesen befolyásolják a kormányzati egészségügyi politikát és lebeszélik a nőket a szűrésről, aminek következtében növekszik az emlődaganat okozta felesleges halálozások száma.

Továbbá az amerikai Emlőképalkotó Társaság (SBI) és az ACR által kibocsájtott közleményében –melyet az EUSOBI is támogat –, a kiadott cikket „hibásnak és félrevezetőnek” titulálja, és arra kéri az NEJM-et vonja vissza azt, mivel a benne szereplő következtetések nem tudományos adatokon alapulnak. A Svájci Radiológia Társaság is küldött egy nem baráti hangvételű levelet a bizottságnak, melyben vitatja a szűréssel kapcsolatban kialakult szemléletváltozást. „A Svájci Radiológiai Társaság és a Svájci Rákellenes Szövetség is kíváncsian figyelte a Swiss Medical Board jelentését és egyben elutasította azt. Figyelembe kell vennünk azonban azt is, hogy a bizottságnak egyetlen egy radiológus tagja sincs valamint, hogy nagyon sok szakértő kétségbe vonja a jelentés minőségét” – mondta dr. Stefan Duewella társaság elnöke.

Más svájci radiológusok szerint a mammográfiai vizsgálatok számának csökkenése Svájcban – csakúgy, mint minden európai országban – az egyre növekvő egészségügyi költségek és a fizetős vizsgálatok szelektív csökkentésére való törekvések miatt van.

Európa szerte más szűrést támogató szakértők is hozzászóltak a vitához. Dr. José Vilar a Dr. Peset University Hospital Radiológia Intézetének (Valencia) igazgatója és a Valenciai Emlődaganat Szűrő Program társalapítója is elutasítja a bizottság által közölt jelentésben leírtakat és úgy véli, hogy a szakmabeliek többsége is ugyanezen a véleményen van. Vilar azt is elmondta, hogy a már 20 éve futó valenciai szűrő program eredményei azt mutatják, hogy a mellrák okozta halálozások száma folyamatosan csökken. Továbbá hozzátette, „nagyon fontos megemlíteni, hogy mivel a korai stádiumban detektált daganatok kevésbé agresszív kezelést igényelnek, ezért a beteg számára is kisebb megterheléssel, és kevesebb költséggel járnak és a felépülési idő is rövidebb.” Ezek az eredmények tették szükségessé pár évvel ezelőtt a szűrési korhatár módosítását a korábbi 45-65 helyett 45-69 éves korra.

Félő, hogy az ilyen kijelentések, mint például a svájci, a magyar hatóságokra is befolyással lesznek, ezért megelőző jelleggel a Magyar Radiológus Társaság tagjai, köztük Forrai Gábor is egy közleményben foglaltak állást a mammográfiai szűrés támogatása mellett. „Ebben továbbá jelezték, hogy a szóban forgó kanadai tanulmányt már korábban, 2002-ben szakmai körökben, minősége miatt semmisnek tekintettek, éppen ezért kizárt, hogy 12 évvel később azokra az adatokra támaszkodva egy új kutatás szülessen” – nyilatkozta Forrai Gábor az auntminnieeurope.com weboldalnak.

Forrás: radiologia.hu, auntminnieeurope.com

31
03/2014
0

MULTIDISZCIPLINÁRIS RADIOGRÁFIA

2014. április 12-én az MRAE pontszerző továbbképzést tart radiográfusoknak az éves Közgyűlés megrendezése után. Bővebb információ a programról a Felhívásban olvasható (letölthető itt vagy a képre kattintva).
A helyszín elérhetősége a mellékelt térkép áll segítségre. Letölthető ITT.

12
03/2014
0

Kutya és ember, meg az MRI

Magyar etológusok a világon elsőként hasonlították össze az ember és egy nem főemlős állatfaj agyműködését.

Az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport munkatársai arra a megállapításra jutottak, hogy a kutya agyában csakúgy, mint az emberében, létezik egy fajtársak hangjaira érzékeny terület. A Current Biology című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a kutya agya az emberéhez hasonló módon érzékeli a hangokban rejlő érzelmek akusztikus jellegzetességeit is.  A fajtárshangokra való érzékenység egy olyan agyi funkció, ami már legalább 100 millió éve, a kutya és az ember legutolsó közös őse óta jellemzi az emlősök hangfeldolgozását. A kutatás új megvilágításba helyezi az ember és legjobb barátja közti különleges kapcsolatot is, és segít megérteni azokat a viselkedési és neurális mechanizmusokat, melyek a két faj több tízezer éve fennálló szövetségét olyan hatékonnyá tették.

A kutyák teszteléséhez nélkülözhetetlen volt, hogy az emberekhez hasonlóan mozdulatlanul feküdjenek az MRI készülékben. Az etológus Gácsi Márta, a kutatócsoport munkatársa által kifejlesztett tréning során az úgynevezett modell-rivális technika egyes elemeit alkalmazták. Ez lényegében annyit jelent, hogy míg egy tapasztaltabb kutyát dicsértek, jutalmaztak a mozdulatlan hasalásért a szkenner asztalon, egy másik, tapasztalatlanabb kutya az asztal mellől figyelhetett, és így hamarosan már alig várta, hogy ő lehessen a következő. A kutyák és gazdák lelkes részvétele tette lehetővé, hogy pontosan ugyanazt a neurális képalkotási kísérletet végezzék el úgy a kutyán mint az emberen – ilyen vizsgálatra korábban még nem volt példa. A kutatók megmérték a kutyák és az emberek agyi aktivitását, miközben összesen, mintegy kétszáz kutya- és emberi hangot hallgattak meg a nyüszítéstől és zokogástól egészen a játékos csaholásig és nevetésig.

A mérések szerint a fajtárshangokra érzékeny agyterület kutyában is és emberben is közel ugyanott, a halántéklebeny elülső végében, az ún. temporális pólusnál helyezkedik el. Nem meglepő módon ez a terület a kutyában elsősorban a kutyahangokra, emberben pedig emberhangokra reagál.

Voltak azonban különbségek is: érdekes módon, míg az ember hallókérgi területeinek csak 3 százaléka aktiválódik erősebben a nem élőlénytől származó zajokra, kutyáknál ez az arány 48 százalék. Vagyis míg az emberi hallókéreg szinte egészében az emberhangokra optimalizálódott, a kutya hallókérge ennél sokkal heterogénebb. A fajtárshangokra érzékeny területek megjelenése a nyelvi képességek kialakulásának fontos evolúciós állomása lehetett. Nagyon érdekes kérdés, hogy az emberi beszédértést segítő agyi mechanizmusok közül melyek vannak jelen a kutyában is. Ez a kutatás lehet az első lépés ahhoz, hogy megértsük, mitől tud a kutya annyira hatékonyan ráhangolódni a gazdája lelkiállapotára.

forrás: ng.hu, www.hdwallpapers.org

11
03/2014
0

A huszadik ECR-ről

Magyar moderálás mellett indult az ECR!
Huszadjára Bécsben?
A legfiatalabb résztvevő
A radiográfusok növekvő szerepe az ECR-en is megfigyelhető
Agykutatás in utero
Image1_5.jpgEgy személyes beszámoló a huszadik ECR-ről - Nulladik nap
Címkék: 2014 ECR
11
03/2014
0

Megjelent a Magyar Radiológia Online, 2014. 5. Évfolyam 2. száma

Image1_4.jpg