13
02/2015
0

Miből lesz a fizetés? 3.

Radiológiai osztályokon járva-kelve néha leesik a tantusz, hogy nem mindenki van tisztában azzal, miből lesz a hónap végén fizetése. Megpróbáljuk sorozatban összefoglalni. 3. rész.

Sorozatunk első részében bemutattuk, hogyan termel bevételt a radiológiai osztály, amelyből aztán a hónap végén fizetés lesz. A második részben annak jártunk utána, hogyan kapcsolódik a bevételhez a jövedelem. A sorozat harmadik részében a teljesítményarányos bérezési modelleket mutatjuk be.

funny-truck-with-money-loaded.jpg

A teljesítményarányos bérezés bevezetésekor elsőként azon az axiómán kell túllépni, hogy a hippokratészi eskü a betegellátásra és nem a felelős gazdálkodásra vonatkozik. Az eskü erre, a fenntartható működésre, hatékony gazdálkodásra is vonatkozik: „A betegek érdekében ismereteimet, tudásomat folyamatosan gyarapítom”. A képalkotó diagnosztika eszköztára ugyanis olyan mértékben bővült az elmúlt két évtizedben, hogy a tudás folyamatos fejlesztése mellett nem kerülhető meg az új leletezési munkamódszerek elsajátítása. Amennyiben az elvégzett munka mennyisége és minősége nem játszik szerepet a motivációs rendszerben, nincs mi motiválja az orvosokat – és szakdolgozókat – arra, hogy ne a szükséges minimális, hanem a lehetséges maximális mennyiségű munkát végezzék el munkaidejükben, vagy azon túl.

A teljesítményarányos bérezési modelleket a radiológiai vizsgálat és a radiológiai leletezés különválása a keresztmetszeti képalkotó protokollok, majd a teleradiológia megjelenése kényszerítette ki világszerte. A vizsgálattól eltérő helyszínen végzett leletezést ugyanis nem lehet órabérben végezni, mennyiségi elvárásokat és minőségi kritériumokat kell megfogalmazni a megfelelő színvonalú munkavégzéshez. Ha viszont a teleradiológiában végzett tevékenységet leletdíjjal fizetik, miért ne tennék ezt így a főállású munkahelyen?

A teljesítményarányos bérezés legegyszerűbb formája a leletdíj. Ami lehet fix összegű, leletenként (és modalitásonként) 400-3000 Ft, illetve az OEP-finanszírozás bizonyos része. A mammográfiában és intervenciós radiológiában egyre gyakrabban alkalmazott finanszírozás arányos modell viszonylag egyszerű: a lejelentette OEP-pont 10-40%-át kapja meg az orvos – a modalitástól, a feladattól és alkupozíciójától függően.

Osztályos környezetben azonban nem érdemes ennyire nyers ösztönzőt alkalmazni – a beavatkozások bizonyos része, például az ultrahang-diagnosztika, az orvos számára sokkal időigényesebb, az osztály számára pedig inkább veszteséget jelent – ezért nem érdemes sem leletdíjban, sem az OEP-árbevétel százalékában meghatározni az orvosi díjat. A veszteséget, vagy nem akkora nyereséget termelő modalitásokat is üzemeltetni kell, a diagnosztikai igényeket ezeken a területeken is ki kell elégíteni.

A mai magyar radiológiai környezetben kevés olyan intézmény létezik, ahol az orvosok (és szakdolgozók) jövedelme az osztály finanszírozási teljesítményétől függ. Az egyik ilyen, hosszú évek óta működő modellben a közalkalmazott radiológusoknak jól meghatározott leletezési teljesítményt, vizsgálati számot kell havonta teljesíteniük. A limiten felüli vizsgálatok külső teleradiológiai szolgáltatóhoz kerülnek. Egy másik intézményben a leletezési feladatok jelentős részét praxisközösségben működő külső szolgáltató végzi, amely teljesítményarányosan motiválja tulajdonos-munkavállalóit. Ám ezen rendszerek elsősorban a színlelt szerződéses környezet jogilag megnyugtató, adózási szempontból is helyes rendezésére fókuszálnak. Jelenleg országosan csupán néhány olyan intézmény van, ahol egységes szerkezetben valósul meg a munkatársak teljesítményarányos ösztönzése. A módszertan lényege, hogy az intézménynél a közalkalmazotti bértömeg mellett jelentős ösztönzési keret áll rendelkezésre, amelyet az egyes orvosok teljesítménye alapján osztanak fel. Ebbe a teljesítménybe viszont beleértik az oktatási-továbbképzési tevékenységet, az ügyeleti ellátás teljesítményét, valamint az extrateljesítményeket, a részlegvezetést, az OnkoTeam-részvételt, az otthoni szupervizori tevékenységet is. A havi ösztönző mértéke munkatársanként maximált, ennek mértékét úgy határozták meg, hogy a radiológusnak ne kelljen munkaidő után máshol munkát vállalni, netán külföldre menni dolgozni.

Nem megkerülhető kérdés, hogy a teljesítmény arányos rendszer csak akkor tud egészségesen működni, ha megjelenik a szakmai minőségmérés és annak visszacsatolása – ez egyre jellemzőbb Európa közkórházaiban is.

A fentebb említett ultrahang-diagnosztika finanszírozása miatt a „teljesítmény”, az ösztönző keret alapja nem egyszerűen a megtermelt OENO-pont bizonyos százaléka, hanem modalitásonként még tartalmaz egy szorzót is. Erre azért van szükség, hogy a finanszírozási anomáliákat ezzel simítsák ki, így egy képzett radiológus, megfelelő mennyiségű és minőségű munkával a hagyományos röntgendiagnosztikától, a nagy értékű beavatkozásokig megtalálja számítását. Természetesen az ösztönző különbséget tesz az egyes modalitások, beavatkozások leletezésének nehézségei, a diagnosztikai feladat komplexitása között is – így becsülve meg a kollégák évtizedes (pl. CT/MR-diagnosztikai) tapasztalatát.

Mivel jelenleg a szakdolgozói tevékenység a meglévő informatikai rendszerekben nem megfelelően dokumentálható, nem köthető hozzá OENO-pont, ezért a szakdolgozók ösztönzése más módon történik. Részlegenként limitált fő kap a rendszerből juttatást, az értékelésben az oktatási tevékenység, a tudományos munka (előadások, referálók tartása), a betegekkel való bánásmód, a kollégákhoz, egyéb „extra” tevékenységhez mutatott hozzáállás is számít.

Sorozatunk következő, negyedik részében annak járunk utána, hogy a szakdolgozói, operátori, adminisztrátori kör hogyan motiválható a radiológiai osztályokon.

forrás: radiologia.hu

12
02/2015
0

Miből lesz a fizetés? 2.

Radiológiai osztályokon járva-kelve néha leesik a tantusz, hogy nem mindenki van tisztában azzal, miből lesz a hónap végén fizetése. Megpróbáljuk sorozatban összefoglalni. 2. rész.

Sorozatunk első részében bemutattuk, hogyan termel bevételt a radiológiai osztály, amelyből aztán a hónap végén fizetés lesz. A második részben annak járunk utána, hogyan kapcsolódik a bevételhez a jövedelem.

when-you-have-money.jpg

A radiológiai osztályok költségvetésében 65-75%-ot képviselnek a személyi jellegű kiadások, ezt nevezzük bértömegnek. A bértömeg általában egyenlő arányban oszlik meg a doktor és non-doktor (radiográfus, adminisztrátor) munkatársak között – azzal a különbséggel, hogy az orvos munkatársak általában fele annyian vannak, mint a non-doktor munkatársak. A bértömeget az intézmények többségében az osztályon eltöltött idő, műszak, ügyelet, készenlét alapján osztják szét a munkatársak között, sok esetben súlyozva az intézményben eltöltött idő, közalkalmazotti jogviszony hossza, szakorvosi, főorvos, adjunktusi cím alapján.

Csupán néhány olyan intézményről tudni az országban, amely az eltöltött időn túl teljesítménykritériumokat is megfogalmaz – elsősorban a radiológus kollégák munkája kapcsán. Ebben jellemzően meghatároznak egy minimumelvárást, leletezési darabszámot, amit teljesíteni kell, és az ezen felül megvalósuló leletezési tevékenységért valamilyen bónusz illeti a szakembereket, illetve ha rendszeresen nem teljesítik a minimumelvárást, nem számíthatnak hosszú távú szerződésre.

Ám amikor összeáll a hóvégi bértömeg, és annak elosztása, még akkor sem tiszta a helyzet: kezdődik a bérszámfejtés. 2006 nyara óta létezik egy színlelt szerződésekre vonatkozó jogszabály, amely megtiltja, hogy a munkavállaló munkaszerződésében meghatározott tevékenységért munkáltatójától szerződéses jogviszonyban (egyéni vállalkozóként, vállalkozásként) is bért kapjon. Ettől függetlenül számtalan olyan legális szerződéses módszertan létezik, amelyben a többletjövedelmet az adózási szabályok messzemenő figyelembe vételével számlázhatja ki a radiológus egyéni vállalkozása vagy családi cége. A munkaviszony és a vállalkozói jogviszony között adózási szempontból csupán annyi a különbség, hogy munkaviszony esetén a munkáltatói költségek 50 százaléka a nettó jövedelem, vállalkozóként viszont ez 60-90 százalék közötti. Márpedig nem mindegy, hogy félmillió forintból 250 ezret vagy 450 ezret visz haza az ember…

A külföldre távozó magyar radiológusokkal folytatott (természetesen anonim) háttérbeszélgetésekben a távozás okaként nem elsősorban az anyagi jellegű problémákat, a bántóan alacsony jövedelmet – ami ma már nem is bántóan alacsony – jelölik meg a kollégák, sokkal inkább a szervezeti kilátástalanságot, az osztályon tapasztalható káoszt, a jövőkép, a fejlődés hiányát – nagyjából függetlenül attól, hogy mekkora jövedelmet visznek haza.

Sorozatunk következő, harmadik részében a teljesítményarányos bérezési modelleket mutatjuk be.

forrás: radiologia.hu

10
02/2015
0

Miből lesz a fizetés? 1.

Radiológiai osztályokon járva-kelve néha leesik a tantusz, hogy nem mindenki van tisztában azzal, miből lesz a hónap végén fizetése. Megpróbáljuk sorozatban összefoglalni. 1. rész.

A radiologia.hu az elmúlt években több cikkben foglalkozott a képalkotó diagnosztika finanszírozásával. EBBEN és EBBEN a cikkben bemutattuk, hogyan működik a radiológia finanszírozása, most megpróbáljuk összefoglalni, hogy lesz ebből fizetés.

292.jpg

A radiológiai osztályok és önálló radiológiai centrumok árbevételének döntő többsége (jellemzően több mint 90 százaléka) az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól származik. A maradék 10 százalék alatti rész térítéses betegellátásból, illetve klinikai vizsgálatok képalkotó diagnosztikai támogatásából származik. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól érkező bevétel két részre bontható: a járóbeteg-ellátási tevékenységért járó finanszírozás nagyjából az OEP-kifizetések 70%-a, a maradék 30% a fekvőbetegek vizsgálatáért jár.

Illetve járna – hiszen e fekvőbeteg ellátás során a Homogén Betegcsoport (HBCS) alapján történik a kifizetés a kórháznak, amit egy meghatározott betegség teljes ellátásáért kap az intézmény. Az már az intézmény belső döntése, hogy a képalkotó diagnosztika költségét a fekvőbeteg-ellátásban milyen módon téríti meg. Van, ahol az intézmény egyáltalán nem téríti meg a radiológiai osztálynak a vizsgálat költségét, van olyan intézmény, ahol bevételként nem számolják el, de a tevékenység költségét a fekvőbeteg-ellátó osztályok megtérítik, és van olyan hely is, ahol – mivel külső szolgáltató végzi a vizsgálatot – az OENO-pont értékén történik a fekvőbeteg-ellátáshoz kapcsolódó diagnosztikai vizsgálatok finanszírozása. Ebből a bevételi összegből gazdálkodnak a radiológiai osztályok, és kell fedezniük költségeiket.

A finanszírozási rendszer külön szépsége, hogy az OEP-pel közvetlenül szerződött intézményeknek (szakrendelők, képalkotó diagnosztikai központok, kórházak) teljesítmény-volumenkorlátot, felső finanszírozási korlátot állít fel az egészségbiztosító, ami miatt nem éri meg bizonyos teljesítmény felett betegellátást végezni, a keletkező költségek mellett ugyanis nem termelődik bevétel. Ez a korlát a radiológia világában tulajdonképpen csak a közvetlen OEP-szerződéssel rendelkező magánszolgáltatókat (Diagnoscan bizonyos központjai, HUNIKO, Raditec, Pécsi Diagnosztikai Központ) érinti direkt módon, a kórházakban közreműködőként dolgozó magánszolgáltatókat vagy a kórházi radiológiai osztályokat nem. Ugyanis ezekben a kórházak számára állapít meg az OEP járóbeteg-finanszírozási keretet (EMAFT, azaz Előre Meghatározott Alapdíjjal Finanszírozott Teljesítmény a hivatalos neve), amelynek belső felosztásáról az intézmény rendelkezik. Az is elképzelhető tehát, hogy a finanszírozás 99%-a megy a radiológiai osztály számára, 1% pedig a többi szakrendelésre.

Ám ahhoz, hogy ebből a bevételből fizetés legyen, még sok-sok folyamatnak kell megvalósulnia. Erről szól sorozatunk következő része.

forrás: radiologia.hu

21
01/2015
0

Árulkodó levelek

Első alkalommal sikerült beleolvasni egy olyan kétezer éves papirusztekercske, amelyet Herculaneum városában találtak. A római várost a Vezúv kitörése miatt lepte el a vulkáni hamu az első században.

A papirusztekercsre írt betűket egy új röntgeneljárás segítségével sikerült elolvasni. A tekercs egyike annak a több száz hasonló papirusznak, amelyeket egy fényűző palota könyvtárának romjai között találtak meg Herculaneumban a 18. század első felében. „A papiruszokat teljesen elborította a parázsló, forró vulkáni anyag” – mondta Vito Mocella, egy nápolyi mikroelektronikai intézet kutatója, egyben a Nature Communications folyóiratban ismertetett vizsgálat vezetője.

A korábbi kísérletek a sérült papiruszok tartalmának elolvasásra azért voltak sikertelenek, mert az ókorban faszén és ragasztó keverékéből készült tintával írtak, amely gyakorlatilag elkülöníthetetlen a megégett papirusz anyagától.

Mocella és kutatótársai ezért a fáziskontraszt tomográfia nevű röntgeneljárással tettek kísérletet, amelyet eddig a különböző fosszíliák sérülésmentes vizsgálatára használtak. Az eljárás képes kimutatni a finom különbségeket abban, ahogyan a röntgensugarak különböző anyagokon, vagyis a tintán és a papiruszon áthaladnak.

A papiruszt az Európai Szinkrotron Sugárzási Központban vizsgálták Franciaországban, Grenoble-ban, és több betűt sikerült kiolvasni a szövegből. Mocella elmondása szerint a következő kihívás a laboratóriumi eljárás automatizálása lesz, amely így segítséget jelenthet további hétszáz elszenesedett tekercs elolvasásában.

Az új eljárás sem teszi még lehetővé, hogy virtuálisan kitekerhetőek legyenek a tekercsek, mert ehhez szükség lenne egy olyan digitális módszerre is, amelynek segítségével követhetőek lennének a papirusz egyes rétegei. A a herculaneumi tekercsekkel foglalkozó tudományos munkafolyamat elmúlt 260 évében az idei mindenképpen rendkívüli évnek számít.

forrás: origo.hu. BBC, Nature

04
01/2015
0

In memoriam Jolesz Ferenc

Berényi Ervin nekrológja.

Hallom a hangod. Hallom a nevetésed. Itt maradt velem.

És emlékszem.

Emlékszem 93-ra, mikor először jöttél Kaposvárra. Emlékszem 94-re, mikor az az artéria nem tudta, mi a dolga. Emlékszem 96 szeptemberére, mikor két hónapig ott laktunk nálatok, az alagsorban. A Hálaadás napjára, mit veletek tölthettünk. Ahogy mindig, mindenről volt véleményed, gondolatod. A derű és az optimizmus sosem hagyott el. Hogy mindig, minden pillanatban készüljünk föl a legrosszabbra is – de ezt is csak optimistán. Tudom, így mentél el.

Nem gondoltam, hogy egyike leszek azoknak, akiknek Magyarországról még megadatik, hogy találkozzon veled. Így annak a másfél órának szerepe különösen felértékelődik, melyben gondolataid megosztottad velünk 2014. november 28-án a Brigham-ben, kis professzori szobádban. Itt visszhangzik a fejemben valamennyi. Hogy csak a fontos dolgokra szabad koncentrálni, mert nem tudjuk, mennyi az időnk. A haszontalan dolgokat nem szabad felvállalni, azokat el kell engedni.

Ennek jegyében írtad 2014 decemberében a Radiology-ban megjelent utolsó cikked is, melyben az Alzheimer-betegség kezelés lehetőségére a vér-agygát MR-vezérelt kontrasztanyagos fókuszált ultrahangos megnyitását javaslod. Eredményeképpen várható, hogy a mikroglia aktiválódása következik be, melynek köszönhetően az endogén anti-Aβ antitestek felszaporodnak a célzott hippocampalis területen, és ez a memória funkciók javulását fogja eredményezni. A cikk a Science to Practice közlemények között jelent meg. Meggyőződésem, hogy mérföldkő a képalkotás terápiás alkalmazási lehetőségeinek terén. Gyönyörű logika.

Kedves Feri!

El nem tudod képzelni, mennyi embernek mi mindent jelentettél – és jelentesz ma is, és jövőben is.

Rád már az Égiek vigyáznak, illetve erre valószínűleg nincs is szükség – lépteid az Égiekéhez igazítottad. Csak ennyi történt. Nem?

Nem csak a nevetésed maradt velünk, az Ég áldjon utadon!

forrás: radiologia.hu

03
01/2015
0

Elhunyt Jolesz Ferenc professzor

Életének 68. évében, 2014. december 31-én elhunyt Jolesz Ferenc professzor.

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy 2014 utolsó reggelén elhunyt


Jolesz Ferenc
a bostoni Brigham and Women's Hospital és a Harvard University professzora
.

Családja emlékoldalt hozott létre, amely ezen a linken érhető el: ferenc.jolesz.muchloved.com 
Az emlékoldalon megkapó történetek olvashatóak Jolesz Ferenc életéből.

Magyar radiológusok tucatjait segítette amerikai ösztöndíjhoz Jolesz Ferenc professzor, aki rendszeresen visszalátogatott Magyarországra.
A KÓRHÁZ szaklap még 2005-ben készített vele interjút, "A képalkotás jelentőse" címmel, ami itt érhető el.

Portálunkon legutóbb december 11-én írtunk róla, hiszen Berényi Ervin pár nappal korábban látogatta meg egyetemi dolgozószobájában Jolesz professzor urat.

radiologia.hu

11
12/2014
0

Dilemma - (Mi-Ki) mennyit ér?

no-vacancy.jpg

Egy álláshirdetés kapcsán támadtak dilemmái a radiologia.hu szerkesztőjének.
forrás: radiologia.hu

Történt, hogy ma délután, miközben éppen villanykörtét cseréltem az irodai létra tetején, azonosítás nélküli telefonszámról hívásom érkezett. Egy kellemes női hang jelentkezett az ország egyik legnagyobb kórházából és engem keresett. (Az intézmény neve lényegtelen, ne is találgassanak…) A kedves hölgy a munkaügyi osztályról hív, X. főorvos ajánlotta a radiologia.hu portált, egy radiológus álláshirdetést szeretne feladni – kezdett bele. – Milyen lehetőségek vannak? – kérdezte.

Feltettem a szokásos mosolygós hangú lemezt: „teljes álláshirdetési csomagot kínálunk, segítünk a szöveg megfogalmazásában, szeretnénk hozzá előnyös fotót kérni a radiológiai osztályról, illetve vonzó álláshirdetést javaslunk feladni. Az állás rovatban történő megjelenés mellett a csomag része egy hónapon keresztül nyolc alkalommal történő megjelenés a radiologia.hu hírlevélben, amely több mint 3000 radiológiával foglalkozó szakemberhez jut el. Regisztrált radiológus felhasználóink száma a ma Magyarországon leletezésre jogosult 1271 radiológusból 852 fő. Az álláshirdetési csomag díja 30.000 Ft + ÁFA, megrendelőt és számlát az álláshirdetés elhelyezése és elfogadása után küldünk.”

Heti-kétheti rendszerességgel kap portálunk hasonló megkereséseket, volt időm hát begyakorolni a szöveget, ám a vonal másik végén a munkaügyi munkatárstól érkező reakcióra még nem volt példa: „az a helyzet, hogy az intézményünk nagyon szegény, viszont nagyon szükségünk lenne radiológusra. Nem lehetne ingyen?”

Általában jó reakciókészséggel rendelkezem, de bevallom, egy pillanatra lefagytam. Lemásztam a létra tetejéről, megadtam az e-mail címemet, beszéltünk pár szót és gyorsan leraktam a telefont. Majd készítettem magamnak egy kávét és ráérősen elgondolkodtam.

Mire számíthat az a radiológus, akit ez az intézmény keres? Mennyivel komolytalanabb ez a toborzás, mint amit a nyugat-európai radiológus állások kapcsán tapasztalatunk? Jelzi-e a hozzáállás a radiológusok intézményen belüli értékét? Mennyire veszik komolyan a feladatot, ha nem képesek ennyi pénzt kiadni a minél szélesebb körű tájékoztatásért, a minél jobb radiológus megtalálásáért? Gyors fejszámolást végeztem. A megaintézmény éves költségvetése a 30.000 Ft-os álláshirdetési díj 800.000-szerese. Leírom betűvel is: nyolcszázezerszerese. Főigazgatója az ország egyik legsikeresebb intézményvezetője, aki a közelmúltban úgy jellemezte intézményét: egyensúlyban áll. A radiológiájáról csak azért nem írok semmit, mert akkor rögtön felismerhető lenne – amit félrevinné e jegyzet üzenetét.

Dilemmám abban rejlik, hogy hogyan árazzam be saját tudásunkat, a radiologia.hu hozzáadott értékét. Az elmúlt években több tucat radiológus jutott munkához, illetve ugyanennyi intézmény radiológushoz rajtunk keresztül. Azért dolgozunk, mind a kommunikáción, mind az álláshirdetések minőségén, hogy sokkal könnyebben és gyorsabban lehessen szakembert találni – és a radiológusok is minél több lehetőség közül választhassanak.

Egy rutinos radiológus képes havonta akár 7-10 millió forintnyi bevételt is termelni intézményének. Ehhez képest a néhány tízezer forint nem tűnik nagy áldozatnak. Vagy mégis? Miért jobb hát ingyen radiológust keresni, mint egy MR-vizsgálat áráért minőségi szolgáltatást vásárolni?

11
11/2014
0

Nahát! Mik vannak... II.

A pöstyéni kórház felbontaná a CT-berendezésre kötött szerződést

forrás, teljes cikk: bumm.sk

A nyilvánosságra került információk szerint a CT-berendezés 600 ezer euróval többe került, mint az, amelyiket a kórház előző vezetése készült megvenni.

A kórház jelenlegi igazgatója, Mária Domčeková ugyanakkor ebben nem lát problémát. Elmondása szerint végig szabályosan jártak el, és a közbeszerzésre vonatkozó szerződést közzétették a közbeszerzések hivatalos hazai és európai közlönyében is. A versenyben négy pályázó vett részt, kettőt érdekütközés miatt kizártak. Az elektronikus árverést végül a Medical Group SK nyerte egy CT Philips Ingeunity Core 128 típusú berendezéssel, melyet 1 595 898 euróért ajánlottak a kórháznak megvételre. Az ár az áfát is tartalmazta.

Azt az információt, hogy a kórház korábbi vezetése már rendelt egy ugyanilyen segédeszközt, amely 600 ezer euróval kevesebbe került volna, Domčeková cáfolta. Állítása szerint a most vásárolt készülék jobb paraméterekkel rendelkezik, magasabb kategóriájú, mint az előző volt. Korábban a kórház egy Siemens Definition AS típusú segédeszközt akart megvenni, de a kórházigazgató szerint az már elavultnak számít.

Domčeková elmondta, a berendezés azért is kerül többe, mert a kórház csak részletekben képes fizetni. A beszállító cég a részletfizetésért plusz költségeket számolt fel.

A CT-berendezés gyanús beszerzésére az egészségügyi minisztert a pöstyéni kórház felügyelő bizottságának tagjai, Alan Suchánek orvos és Magdaléna Kovačovičová egészségügyi nővér figyelmeztették.

A Medical Group SK társaság állásfoglalásában leszögezte: készek akár egy bírósági tárgyalás keretében is bizonyítani, hogy a berendezésért kért végösszeg nem valamiféle gyanús üzleti machinációk eredménye, és a vállalat haszna az eladásból nem érte el az 50, de még a 30 százalékot sem, hanem mélyen 20 százalék alatt van.

Egyidejűleg élesen elhatárolódnak a politikai képviselők szájából elhangzott mindenféle vádaskodástól, melyek a társaság állítólagos kormányhoz fűződő kapcsolatait pedzegették. Hangsúlyozzák: A Medical Group SK társaság egy magánjellegű üzleti vállalkozás, amely a Szlovákiában hatályos törvényekkel összhangban működik.

Azok ellen, akik „durván és szakszerűtlenül” támadták a vállalatot, és hamis információkat terjesztettek róla, károsítva ezáltal a társaság jó hírnevét és hitelét, a Medical Group SK vezetősége pert indít – zárul az állásfoglalás.

folytatása itt: bumm.sk

Címkék: mutyi
11
11/2014
0

Nahát! Mik vannak... I.

Újabb kórházmutyi ezúttal Kassán

forrás, teljes cikk: bumm.sk

A kassai kórház egy magnetorezonanciás képalkotó berendezést (MRI) vásárolt három millió euróért. A KDH szerint ezen a pénzen három ilyen eszközt is vehettek volna.

A pöstyéni kórház által vásárolt túlárazott CT-készülékhez hasonló botrány körvonalazódik ezúttal a kassai Pavol Jozef Šafárik Egyetem (UPJŠ) Orvosi Karán. A Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) képviselői szerint az MRI készüléket a piaci árhoz képest jelentősen drágábban vásárolta az intézmény.

Az egykori egészségügyi mniszer, Ivan Uhliarik (KDH) hívta fel a figyelmet arra, hogy a berendezésért jóval többet fizettek a piaci áránál.

"A Siemens cég által gyártott magnetorezonanciás berendezés teljesítménye 1,5 Tesla és 3,054 millió euróba került. A beszerzési szerződésben az áll, hogy a beszerelést és a karbantartást a Siemens cég vállalja. A beszerzés azonban egy Pharma Group nevű közvetítőn keresztül történt"- hangsúlyozta az egykori miniszter, és hozzátette, hogy nem lehet tudni, hogy ki áll a közvetítő cég mögött.

A miniszter az újságírók rendelkezésére bocsátott egy szerződést, mi szerint a Pharma Group székhelye Nagylévárdon (Veľké Leváre) van és egy Peter Kočalka nevű orvos az elnöke.

Uhliarik ugyanakkor azt is elmondta, hogy egy cseh kórház egy feleakkora teljesítményű MRI-készüléket 1,1 millió euróért vásárolt, a brünni Masaryk Egyetem pedig egy 3 Tesla (a kassainál kétszer erősebb) teljesítményű berendezést 1,9 millió euróért szerzett meg.

"Ez még mindig több mint egy millió euróval kevesebb, mint a kassai UPJŠ esetében. Ennyi pénzért akár három darabot is vehettek volna"- mondta Uhliarik.

A KDH elnöke, Ján Figeľ elismerte, hogy az egyetem autonóm intézmény, ugyanakkor közpénzekből gazdálkodik, és magyarázatot szeretne a dologra: "Az UPJŠ Orvosi Karának és az oktatási minisztériumnak kell magyarázatot adnia a dologra"- mondta Figeľ.

Uhliarik arra az újságírói kérdésre, hogy vajon az ő minisztersége alatt is voltak-e hasonló ügyek, a politikus azt mondta, hogy mikor 2010-ben átvette a tárcát, azonnal létrehozott egy független bizottságot, ami minden 10 000 euró feletti vásárlást ellenőrzött.

"Az UPJŠ Orvosi Kara nem vásárolta meg az említett MRI készüléket, mivel mint kar nem minősül jogi személynek. Az Orvosi Kar arra törekszik, hogy a berendezést az Unió Kutatás és fejlesztés operatív programján belül biztosítsa be. A rektor a tervezett projektet jóváhagyta, és a közbeszerzési eljárás a Pavol Jozef Šafárik Egyetem elektronikus árverés formájában valósította meg.

A készülék kiválasztásához annyit teszünk hozzá, hogy hasonló paraméterekkel rendelkező készülék Szlovákiában egyelőre nem áll rendelkezésre. Az operatív programmal összhangban tehát az eszközt nem rutin vizsgálatokhoz használják majd. A célja az alapos klinikai tudományos kutatás támogatása, amely az eszköz hardvér és szoftvér felszereltségén is tükröződik. A különböző készülékek összehasonlítását a részletes műszaki leírások figyelembe vétele nélkül tisztességtelennek és félrevezetőnek tartjuk."

Címkék: mutyi
11
11/2014
0

Radiológia 2.0 – Let’s cerebrate together!

Tudósítás a 22. MNRT Kongresszusról.

A címben szereplő szlogen egy szójáték: az idén harmadik alkalommal megrendezett nemzetközi radiológia nap állandó mottója (azaz: „Let’s celebrate together!”) aktualizálása az idén kiválasztott témához, azaz az agyi képalkotáshoz. Az „újraalkotott” mottó pedig a Magyar Neuroradiológiai Társaság 22. Kongresszusán hangzott el a kongresszus elnökétől, Prof. Dr. Berényi Ervintől a nemzetközi radiológia nap alkalmából tartott díszelőadáson.

De álljunk meg egy pillanatra! Mi az a nemzetközi radiológia nap? Mit ünneplünk ilyenkor?

Kísérleti naplója szerint 1895. november 8-án észlelte először Wilhelm Conrad Röntgen az X-sugarakat és néhány hétnyi intenzív kísérletezés után közreadta a modern medicinát megkerülhetetlenül meghatározó képalkotó diagnosztika alapjait. Felfedezése számára halhatatlanságot és az első fizikai Nobel-díjat jelentette, míg a XXI. század gyógyítói számára perdöntő diagnosztikus véleményt, életmentő intervenciót, hosszú távú követést, sebészeti vagy sugárterápiás tervet. Legelőször az Európai Radiológiai Társaság (ESR) hirdette meg az európai radiológia napot 2011-ben, melyet a hazai radiológus közösség is megünnepelt. A következő évben sikerült megnyerni a legnagyobb észak-amerikai radiológiai szervezeteket is, így 2012-ben már az első nemzetközi radiológia napot (International Day of Radiology, röviden: IDoR) tartották, stílszerűen az X-sugarak „születésnapján”, azaz november 8-án.

Minden évben valamilyen központi témát is kijelölnek a szervezők – így az onkológiai, illetve a mellkasi képalkotás volt az első két alkalom fókusza, míg idén az agy radiológiája. Szerencsés véletlen, hogy általában november 8-a körül kerül megrendezésre tradicionálisan a Magyar Neuroradiológiai Társaság azévi kongresszusa, így a rendezvény akarva-akaratlanul is az IDoR egyik hazai helyszíne. Idén pedig a téma is abszolút idevágott, hiszen hol máshol lehetne az agyi képalkotást a fókuszba helyezni, mint a hazai neuroradiológiai kongresszuson.

A Debreceni Egyetem Orvosi Laboratóriumi és Képalkotó Diagnosztikai Tanszék által a hajdúszoboszlói Béke Szállóban szervezett kongresszus nagytermében szép számmal jelentek meg tehát a szombat reggeli szekción a résztvevők. Ekkorra már túl voltak két intenzív napon: az Országos Onkológiai Intézet által gondozott fej-nyak radiológia kurzuson és az első „igazi” kongresszusi nap széles spektrumot átölelő hat szekciónyi programján, melyben helyet kapott az idegsebészeti tervezés, az általános idegrendszeri képalkotás, a gadolínium és más ritkaföldfém alapú kontrasztanyagok történeti hátterének és jövőjének bemutatása és természetesen a neurointervenció is, megspékelve egy kis esti zenével az Invocatio zenekartól, mezítlábas tánccal és mulatsággal hajnalig.

A kongresszus védnökeinek listája már előrevetítették a díszelőadás lényegét is: a hazai radiológiában is elérkezett az idő, hogy egymás felé forduljunk és összefogással vigyünk véghez végre valami olyan dolgot, amivel gyökeresen változtatjuk meg a megcsontosodott struktúrát és valós választ nyújtunk a XXI. század kihívásaira. Berényi Ervin professzor ezt egyszerűen csak Radiológia 2.0-nak keresztelte el. Természetesen ez több, mint agyi képalkotás, de alapvetően ezen keresztül vezet az út a célhoz, nem véletlen például, hogy a Nemzeti Agykutatási Programban vagy éppen az USA Brain projektjében is kiemelt szerep jut a képalkotásnak. Professzor úr előadásában a Radiológia 2.0 névre hallgató radiológiai programot is bemutatott, mely magába foglalja többek között a szakorvosi és szakdolgozói képzés és az azokhoz tartozó kompetenciaszintek meghatározásának reformját, a finanszírozás revízióját, a teleradiológiai alapú regionálisan szervezett, minőségbiztosított radiológiai ellátást, a kettős leletezés és strukturált leletezés megfelelő módon történő alkalmazását és a műszerpark korszerűsítésének szükségességét.

A megvalósítás pedig sokkal közelebb van, mint hinnénk – ez a kongresszus jelen lévő védnökeinek véleménye is. Lampé Zsolt, a Kenézy Kórház főigazgatója és Édes István, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ igazgatója is egyetértett abban, hogy a vázolt stratégia mentén, lépésenként igenis lehet érdemben változásokat eszközölni, hiszen a politika várja az alulról jövő, szakmai konszenzuson nyugvó elképzeléseket, akár a „Minden szakma 2.0” programokat is!

A 22. MNRT Kongresszus fotóalbumai itt tekinthetőek meg.

forrás: radiologia.hu