26
05/2018
0

MRT Tisztújító vezetőség választás 2018

A 2016-ban módosított Alapszabály szerint a Társaság vezetősége 21 tagú. A vezetőség tagjai az elnök, az alelnök, a leköszönt elnök, a főtitkár és a kincstárnok, továbbá a 16 vezetőségi tag.
A jelenlegi elnök Bérczi Viktor mint leköszönt elnök marad a vezetőség tagja.
Jelölni, illetve választani kell
- elnököt
- alelnököt
- főtitkárt
- kincstárnokot
- 16 vezetőségi tagot
- Ifjúsági Bizottságot
- Felügyelő Bizottságot
A Társaság elnökjelöltje az Alapszabály szerint az lehet, aki legalább egy korábbi ciklusban alelnök volt. Ennek a feltételnek jelenleg csak Berényi Ervin alelnök felel meg.

20180117_027_jpg.png

Prof. dr. Berényi Ervin (jelenlegi alelnök) üzenete:

Két évvel ezelőtt motivációs levelemben a következőket írtam:

„Magyar radiológusként, a Debreceni Egyetem grémiumvezetőjeként legfontosabb elhivatásom,
• hogy minél több fiatalt fertőzzek meg az orvosi képalkotás csodálatos világával,
• hogy a fiatalok körében tudatosodjon a multimodális képalkotás fontossága,
• hogy meg tudjunk felelni a jelen kor kihívásainak, különös tekintettel a személyre szabott diagnosztika terén,
• hogy a mindennapos munka mellett a kutatás iránti elkötelezettséget is terjesszem,
• hogy lebontsuk azokat a falakat, melyek az egységes multimodális szemléletet akadályozzák,
• hogy képesek legyünk a hatalmas képi adattengert ez orvosi diagnosztika legújabb fegyvertáraival ötvözni (pl. molekuláris genetika),
• hogy mindent elkövessek a jelenlegi torz finanszírozási rendszer kornak megfelelő helyreállítása szempontjából,
• hogy létrehozzuk a magyarországi szakmai minőségbiztosítási rendszert, minőségügyi kontrollt,
• hogy az orvosi képalkotás a legfontosabb orvosi döntéstámogató rendszerré válhasson.

Eszközeim:
• oktatás,
• kutatás,
• műhely teremtés,
• az informatika valamennyi eszköztára.
• folyamatos kommunikáció és információ csere a jelenleg létező valamennyi kommunikációs csatornán.”

Két év hamar elrepült. De két év sok idő. Az óta sok víz lefolyt a Dunán. Is.
Fontosnak tartom, hogy esetleges gondolattorzulásaimmal tisztában legyetek.

Közel egy éve a Debreceni Egyetem radiológiát és nukleáris medicinát egyaránt magába foglaló klinikája, az Orvosi Képalkotó Klinika mellé „megkaptam” a teljes Klinikai Központ elnöki szerepét. Azóta minden egyes napom egyrészt a teljes betegellátás irányításával, koordinálásával, másrészt az Orvosi Képalkotó Klinika menedzselésével telik. Időközben rengeteg minden történt – a képalkotás szempontjából nem elhanyagolható, hogy 2018. április 1. óta újra a Debreceni Egyetem üzemelteti a radiológiát a Debreceni Egyetemen. Ugyancsak kiemelendő, hogy a Kenézy Megyei Kórház időközben az Egyetem fenntartása alá tartozó Egyetemi Kórházzá vált, így Bágyi Péterrel együtt üzemeltetjük Magyarország egyik legnagyobb képalkotó rendszerét.

Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt, hogy a szakmánk nem a szakadék szélén áll, hanem már lefelé zuhan. Csak azt nem tudjuk még, hogy van-e rajtunk ejtőernyő… Lásd Szekszárd, Kaposvár, Zalaegerszeg, Honvéd Kórház, stb. stb. stb.

Az elmúlt időszakban szerzett tapasztalataim miatt motivációs levelem ki kell egészítenem. Így korrekt, lássátok, hogy kit „vásároltatok be” president elect-ként.
Elnökségem alatt a legfontosabbnak tartom a betegellátás támogatását, mert csak egy jól szervezett betegellátó tevékenységre épülhet rá minden korábbi gondolatom, melyet az oktatásról és a kutatásról írtam. Egyértelmű, hogy mindent el kell a vezetőségnek követni, hogy ezt segítse. Ehhez azonban a Magyar Radiológus Társaság „üzemeltetésének” teljesen át kell alakulni egy menedzsment szemléletű vezetéssé, melyben jól meghatározott és elosztott feladatokat kell elhivatott, friss, kreatív és dinamikus, a változásokhoz teljességgel alkalmazkodó csapattal megvalósítani. A
Társaság feladata nemcsak az oktatás és a kutatás összefogása, hanem a szakma összes nyűgének-bajának megoldása. Evégett elképzelésem egyértelmű: a Társaságnak és a Tagozatnak, valamint a Tanácsnak együtt kell (!) lélegezni, együtt kell működni, gyakorlatilag eggyé kell válni! Másként nem megy. Minden lobbierőnket meg kell mozgatni!

2016 elején volt egy javaslatom, melyet a jelenlegi vezetés nem fogadott el: azt javasoltam, hogy a leendő elnökjelöltek álljanak ki, mutassák be nyilvánosan programjukat, és azt a csapatot, amellyel a program megvalósítását tervezik.
Nem lennék korrekt, ha ebben változott volna véleményem. Éppen ezért most ismertetem jelöltlistám a vezetőségre, azt a névsort, akikkel az általam vállalt program hiteles végrehajtását tervezem megvalósítani:

Bartek Péter (Győr)
Bágyi Péter (Debrecen)
Bánsághi Zoltán (Budapest)
Bogner Péter (Pécs)
Doros Attila (Budapest)
Hetényi Szabolcs (Debrecen)
Járay Ákos (Pécs)
Király István (Szombathely)
Kostyál László (Miskolc)
Lánczi Levente (Debrecen)
Lázár István (Miskolc)
Olajos Eszter (Budapest)
Riedl Erika (Budapest)
Somogyi Rita (Zalaegerszeg)
Szabó Endre (Szeged)
Szántó Tamás (Veszprém)
Székely András (Debrecen)
Tárnoki Ádám (Budapest)
Tárnoki Dávid (Budapest)
Vályi Éva (Debrecen)

A fentiek mellett Bérczi Viktor, mint leköszönt elnök, és Doros Attila, mint alelnök, leendő elnök, segítségére számítok. Ebből az is következik, hogy alelnöknek egyértelműen Doros Attilát javaslom.

Természetesen a Szakmai Kollégium Radiológiai Tagozata, valamint a Magyar Radiológia mindenkori főszerkesztője meghívottként részt vesz a vezetőség munkájában.

Volt, aki arra gondolatomra, hogy amennyiben én ezt a listát így a Kongresszus előtt nyilvánossá teszem, ezzel „berúgom az ajtót”. Hát akkor most én berúgom.

„Tisztelt nagyérdemű itt a pálya, lehet játszani bátran.”

28
02/2018
0

Beutalási kritériumok - ESR iGUIDE

esr-iguide_1000pt.png

A lakosság mesterséges forrásokból származó sugárterhelésének legnagyobb hányada az orvosi sugáralkalmazásokból származik. A Council Directiv 2013/59/Euratom irányelv:
http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A32013L0059
megadja az EU tagországokra vonatkozó sugárvédelmi követelményeket az orvosi alkalmazások vonatkozásában is. Az irányelv 7. fejezetében 55-64. cikk-ig foglalkozik az orvosi sugárterhelésre vonatkozó követelményekkel.
Az irányelvben rögzített követelmények:

  1. A lelet tartalmazza a páciens sugárterhelését
  2. A standard orvosi radiológiai eljárások minden egyes típusához minden egyes berendezésre írásos protokoll kerüljön kidolgozásra a páciensek érintett kategóriái tekintetében
  3. A beutaló orvosoknak az orvosi képalkotó eljárásokkal kapcsolatos – a sugárdózisokat figyelembe vevő – beutalási útmutatók álljanak a rendelkezésükre
  4. a diagnosztikai irányadó szintek rendszeres túllépése esetén megfelelő felülvizsgálat történjen
  5. A szolgáltató megfelelő minőségbiztosítási programokat hajtson végre
    1. határozza meg a páciens dózisokat vagy ellenőrizze a beadott aktivitásokat;
    2. átvételi vizsgálatot és meghatározott gyakorisággal állapotvizsgálatot hajtassanak végre
  6. A lakossági dózisok becslése megtörténjen. Az orvosi diagnosztikai és az intervenciós radiológiai célból alkalmazott eljárásokból származó, egyénre vetített becsült dózisértékek népességen belüli eloszlását  határozzák meg személyek kor és nem szerinti megoszlásában.

esr_iguide_portal.jpg

A harmadik pontban említett beutalási útmutató/kritériumok tekintetében az alábbi előrelépés történt: az ESR iGuide európai- és amerikai radiológiai szakmai szervezetek (ESR, ACR) együttműködésében kidolgozott, az európai képalkotó irányelvek (beutalási útmutatók/kritériumok) klinikai döntéstámogató rendszere már elérhető.
Az orvosi képalkotás hatékony felhasználásának kezelése elengedhetetlenné vált az egészségügyben a radiológiai osztályok egyre növekvő terhelése miatt is. Az ESR iGuide lehetővé teszi az egészségügy szereplői számára a betegbiztonság és a szolgáltatás minőségének javítását úgy, hogy közben biztosítják a képalkotás megfelelő felhasználását és használatával a felesleges vizsgálatokat is elkerülhetik.

2018-02-28_15-58-26.jpg

2018-02-28_19-08-18.jpg

A beutalási kritériumrendszer bárki számára (rövid regisztrációval) - 2018. szeptember 30-ig elérhető, használható: Individual user access

ESR tagsággal rendelkező radiológusoknak itt érhető el: Access via MyUserArea

 forrás: esriguide.org, nationaldecisionsupport.com

18
01/2018
0

A képalkotó diagnosztikai (radiológiai) lelet

A képalkotó diagnosztikai munkafolyamat valamennyi lépése önmagában fontos, de az egyik „végtermék”, a lelet talán a legfontosabb. A megfelelő kérés, indoklás, indikáció tisztázása után a kiválasztott modalitáson elkészült képanyag feldolgozása, értékelése során a leletben rögzítjük a látott eltéréseket, véleményt, javaslatot. Ma már természetesen a leletezés folyamata elektronikus, legtöbbször az egészségügyi intézmény informatikai rendszerében (HIS) zajlik, de mint klasszikus leletezési megoldás, a lelet egy szabad szöveges mezőként kerül rögzítésre. Az elektronikus klinikai döntéstámogató rendszereknek, azokban a különböző regiszterek (betegségek stádium-beosztásainak, egyéb osztályozási szempontjainak) kialakításának, mesterséges intelligencia használatának talán az legnagyobb nehézsége, hogy a rutin leletkészítés folyamata mellett a tudományos igényű adatbázisok létrehozása nem valósítható meg.

2018-01-18_22-39-15_2.jpg

Mivel a döntéstámogató, kutatható adatbázisok jellemzően több, illetve részletesebb adatot igényelnek a rutin leletekhez képest, a szabad szöveges, nem célzottan tudományos igényű adatrögzítés (rutin leletezés) az ilyen típusú adatgyűjtést nem teszi lehetővé. Természetesen az is hátráltatja a megoldást, ha nincs egységesen elfogadott leletformátum, leletstruktúra, nincs meghatározva az elvárt minimális adattartalom, ezért minőségi- és tartalom-beli különbségek mutatkoznak a radiológiai leletek között.

Standard leletformátummal (egységesen elfogadott leletstruktúra) szemben támasztott elvárások

  • Páciens, beutaló adatai (beutaló tartalmi követelményei a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendeletben)
  • Előzmények, klinikum: a vizsgálatkérés, beutalás indoka, indikáció, tünetek, panaszok, stb. releváns része pár szóban, mondatban.
  • Kérdés: a klinikus által feltett kérdés, kérdések
  • Vizsgálat leírása: sürgős, modalitás, régió, speciális vizsgálati technika, szekvenciák, kontrasztanyag adása, kontroll, stb., pl.:
    Sürgős CT vizsgálat készült a mellkasi régióról (pulmonális embólia protokoll, a tüdőcsúcsoktól a rekeszig, posztkontrasztos sorozat, coronalis, sagittalis rekonstrukciók).
    Az ágyéki gerinc kontroll MRI vizsgálatát végeztük el 1.5T MRI berendezésen T1, T2 súlyozott és STIR sagittalis, T2 súlyozott coronalis, valamint T1, T2 súlyozott axialis mérésekkel a TH. XI és az S. II segmentum között.
  • Egyéb információ: ha a vizsgálattal kapcsolatos egyéb információ (pl. alacsony eGFR miatt nem kapott kontrasztanyagot, a beteg nem egyezett bele a kontrasztanyag adásába, elmozogta a vizsgálatot, stb.) rendelkezésre áll, azt is itt kell jelezni, pl. (ha kontroll vizsgálat történik és az előző képanyag/lelet rendelkezésre áll): Összehasonlítva a „dátum” vizsgálattal.
  • Leíró lelet: ebben a részben történik a klasszikus leletezés, a vizsgált régióban lévő anatómiai képletek morfológiájának, talált eltéréseinek szöveges leírása.
  • Vélemény: legfontosabb eleme, hogy itt kap választ a klinikus a feltett kérdésére. Összefoglaló diagnózis(ok), esetleg ajánlások kerülnek ide. Ha kontroll történt, akkor az előző vizsgálathoz képest történt eltéréseket is jelezni kell. Onkológiai, egyéb státusz rögzítése ugyancsak fontos.
  • Aláírás: radiológus – pecsétszám.

Standard lelettartalom azon problémákra jelent megoldást, amikor egy adott modalitáson, adott régióról készült, megegyező vizsgálat leleteit a radiológusok különböző formában, sorrendben, jelentősen eltérő megfogalmazással írják meg. Ha előre megfogalmazott standard negatív leletszövegeket kell az aktuális állapotnak megfelelően módosítani, az közelebb áll a leletezőkhöz és a klinikusok is jobban eligazodnak hasonló elvek alapján megírt, eltérő radiológusok által írt leletek között. A tételes (itemizált) lelet ennek egy továbbgondolt változata, amiben már akár informatikailag is felismerhető elemek és struktúra jelenik meg az adott régióra, vizsgálatra vonatkozóan.

Strukturált lelettartalomban strukturáltan (legjobban egy on-line űrlaphoz hasonlítható módon) rögzítik az adatokat, majd informatikai eszközökkel a részletes adatbázisból automatikusan generálják a leletet. Ebben az esetben az adatgyűjtés és adatelemzés a döntéstámogató rendszerek, kutatások, egyéb felmérések számára nem jelent többlet terhet a rutinellátáshoz képest. A strukturált leletminták akkor hasznosak, ha a használatuk egyszerű, ha jól tükrözik az egyéni leletezési stílust és ezzel párhuzamosan a leletezés precizitása sem sérül.

A strukturált leletezés szabványos leletmintákat tartalmazó adatbázisának felépítése sok időt vehet igénybe és túlságosan nehézkes úgy kialakítani egy egységes szövegformát, hogy az mindenki számára (radiológus, klinikus) megfeleljen. Ezeken túl az is probléma lehet (a betanulási időszakban), hogy az ilyen típusú informatikai megoldás lassíthatja a megszokott leletezési folyamatot és még kérdéses a szövegfelismerő rendszerekkel történő integrációja is. Talán könnyebben befogadná a szakma a strukturált leletezést, ha a radiológus továbbra is szabadon diktálhatna beszédfelismerő alkalmazásba és szoftver(ek) végeznék a leletek végleges formázását az elfogadott, fentebb leírt normák szerint. A strukturált leletezés előnyei között említendő, hogy hosszú távon javíthatja majd a radiológus-klinikus közötti kommunikációt azáltal, hogy a standardizált leletekből könnyebben kiolvasható a lényegi információ, illetve ezek elkészítése (megfelelő informatikai megoldásokkal, mesterséges intelligencia támogatásával) kevesebb időt vesz majd igénybe, így hamarabb jut majd el a klinikushoz. Ha jól meg van tervezve, egy ilyen rendszer a leletezési folyamat automatizálását is elő tudja segíteni, így a radiológusnak nem kell ismétlődő feladatokat végeznie.

Egységes, standardizált leletezés módszertanának (leletezési protokoll és adattartalom) és informatikai háttérének biztosítására az alábbi lépések szükségesek:

  • Strukturált lelet-formátum és -tartalom elemeinek meghatározása, egyeztetése a radiológusokkal, klinikusokkal, figyelembe véve a modalitások, vizsgálati protokollok, elvárt eredmények, a klinikusi kérdések sajátosságait,
  • integrálása a kórházi információs rendszerbe (HIS), hogy minden, az adott intézetben végzett vizsgálat eredménye az adatbázisba legyen tárolva, illetve a tudományos elemzésekhez, szakmai minőségbiztosítási feladatokhoz (pl. peer-review) szükséges egyéb adatok szisztematikus gyűjtése is megvalósulhasson,
  • folyamatos szakmai konzultációk, az esetleges változtatások (egyszerűsítés, bővítés) leletőségének biztosítása a rendszerben,
  • a képminőség, sugárdózis, folyamatos regisztrálása, ellenőrzése (quality control), a szövődmények rögzítése (safety control) ugyan olyan fontos, ezen kérdésekben a strukturált adatbevitel jelentős javulást hozhat.

A strukturált leletezés egyik célja, hogy a leletezési folyamatot hatékonyabbá és gyorsabbá tegye. Ezért az ilyen leletekben a leletezés irányított, illetve az alkalmazott nyelvezet is kontrollált. A strukturált leletből kiolvasható a klinikai indikáció, a vizsgálati technika, a korábbi leletekkel történő összehasonlítás szövege, a tényleges lelet és a vélemény. A klinikusok a strukturált leleteket olvashatóbbnak és könnyebben érthetőnek találják. Mint minden más technológiai újdonság esetében, a strukturált leletezés kapcsán is előfordulhat, hogy a leletezési idő eleinte növekszik, amíg a tanulási folyamat zajlik, de ezt követően jelentős javulás várható. Irodalmi adatok alátámasztják, hogy a strukturált leletezésé a jövő.

Irodalom:

  1. David B. Larson, Alex J. Towbin, Rebecca M. Pryor, Lane F. Donnelly: Improving Consistency in Radiology Reporting through the Use of Department-wide Standardized Structured Reporting. Radiology, Apr 2013, Vol. 267: 240–250, doi: 10.1148/radiol.12121502
  2. Kahn CE Jr, Heilbrun ME, Applegate KE.: From guidelines to practice: how reporting templates promote the use of radiology practice guidelines. J Am Coll Radiol. 2013 Apr;10(4):268-73, doi: 10.1016/j.jacr.2012.09.025.
  3. Richard B. Gunderman, Logan R. McNeive: Is Structured Reporting the Answer? Radiology, Oct 2014, Vol. 273:7–9, doi: 10.1148/radiol.14132795
  4. RSNA Radiology Reporting Templates
    http://www.radreport.org/ (utolsó elérés: 2018.01.18.)
  5. RSNA RADLex
    http://www.radlex.org/ (utolsó elérés: 2018.01.18.)
09
01/2018
0

TeleXray 2017

2017 - Teleradiológia - Hagyományos röntgen - Statisztika - Szakmai minőségbiztosítás

dia1.JPG

A Terasy egy, a hazai távradiológiai gyakorlatban egyre nagyobb teret hódító, jelenleg hagyományos radiológiai felvételek leletezésében alkalmazott teleradiológiai leletező rendszer, amelyben integrált módon valósul meg a távleletezés mint elsődleges funkció, valamint a tevékenység minőségbiztosítási folyamatainak egyik kulcslépése, az adatgyűjtés is.

A rendszeren keresztül 2017-ben 48 partnernek 43 radiológus 164 463 eset leletezését oldotta meg. Hogy a leletmegfordulási idő - az eset (képanyag és szöveges információk) megjelenése a rendszerben és a visszajuttatott, lezárt lelet között eltelt idő - tartható legyen (a partnerek, a páciens számára elfogadható), ezért prioritások szerint adható fel a rendszerbe a képanyag.

dia4.JPG

Az összes eset 5,77 %-a magas, 66,75 %-a normál, 20,78 %-a alacsony, 6,7 %-a nagyon alacsony prioritással szerepelt a rendszerben. A prioritások kezelésével és használatával érhető az el, hogy a teljes rendszerben, az összes esetre vonatkozó leletmegfordulási idő átlag 23 perc 49 másodperc volt.

dia8.JPG

A radiológusok - jellemzően szabadidőben végzett - leletezési tevékenysége a vállalt kapacitásaik függvényében változott.

dia11.JPG

A Partnerek beküldött eseteinek száma is széles határok között mozgott, amit az ellátás igényére vonatkozó szezonális ingadozás és a radiológus hiány határozott meg.

dia16.JPG

A prioritások kezelése nem minden Partner esetében tükrözte az eset "sürgősségét", ezzel több időpontban rontva a rendszer teljesítőképességét. Jelen adatok birtokában a rendszerben (külön megállapodások nélkül) az elvárható magas prioritású esetek számát 10 % alatt indokolt tartani.

dia17.JPG

Az egyes esetekhez tartozó képszám között jelentős eltérések vannak, amely az adott Partner alatt működő szakmák jellegére is utal. Ami persze nem kellene, hogy szokványos legyen (mindenki tudja a példát: idős páciensről félévente nyaki-háti-lumbális gerinc kétirányú-, csípő-, medence-, térd-, egyéb - ha lehet - kétirányú felvételek).

dia20.JPG

Óránkénti átlagos esetszám: jellemzően tükrözi a magyar egészségügyi ellátási viszonyokat, a képalkotó diagnosztikát is terhelő ellátásszervezés (előjegyzési rendszerek és ezzel összefüggő betegút menedzsment) hiányosságait.

dia25.JPG

dia24.JPG

A fenti adatokból látszik, hogy bár 8:00-20:00-ig a képalkotó diagnosztika (és hagyományos röntgen) sok helyen rendelkezésre áll, a legtöbb vizsgálat 8:00-13:00 között valósul meg. Ebben az időszakban a magas esetszám a radiológus terhelését fokozza, ami belátható, hogy a leletezési szokások és körülmények jelentős támogatása mellett teheti csak kezelhetővé a terhelést (megfelelő informatikai környezet; szakmai előzmények, indikációk, kérések biztosítása; leletezést segítő megoldások - pl. beszédfelismerő használata; nyugodt munkakörülmények). Az is belátható, hogy a megfelelő betegút menedzsmenttel nagyon sok helyen feltölthetőek lehetnének a délutáni, kevésbé terhelt időpontok is úgy, hogy a radiológiai vizsgálatnak ne az legyen a kritériuma, hogy a társzakma szakrendelése előtt menjen a röntgenbe, hanem az, hogy milyen kapacitásokkal, mikor tud biztonságosan működni a radiológia (ha előre tervezett időpontban kontroll szakrendelésre megy a páciens, akkor akár előző napokban is elkészülhet a radiológiai vizsgálat). Ehhez persze az is kell, hogy mind a radiológiai munkahelyeken, mind az egyéb ambulanciákon bevezetett, IT támogatott előjegyzési rendszer működjön.

Leletének beküldésekor a radiológus nyilatkozhat a beérkező képi és szöveges információk hibáiról, minőségéről. A felvételek hibái nyilvánvaló módon megnehezítik a radiológus számára a képek kiértékelését, elnyújthatják a leletezési időt és félreértelmezések, leletezési hibák forrásai lehetnek.

dia28.JPG

Döntési bizonytalanság esetén maga a radiológus, helytelen diagnózis és következményes terápiás eredménytelenség esetén pedig a kezelő orvos lesz az, aki másodvélemény kéréséhez folyamodik. Ez az ellátás költségeinek emelkedéséhez, a radiológusok befektetett idejének nem megfelelő kihasználásához, a betegellátás minőségének romlásához vezet.

dia30.JPG

A képminőség hibák elsősorban a felvétel technikai (kivitelezési) problémák összessége, amely gyakorlattól is függ, esetleg összefüggés fedezhető fel a kisebb esetszámmal dolgozó Partnerek nagyobb hibaszázalékai között, de sajnos nagyobb esetszámú partnereknél is tapasztalható kiugró érték. Leírás problémák csoportba tartozik főleg az előzményi információk megléte, vagy hiánya, a hibás, félreértelmezhető tájékoztatás (pl.: nincs adat, hogy miért kértek mellkas rtg. felvételt, hibás oldalon jelzik traumás esetben a feltételezhető törést, stb.).

dia34.JPG

dia35.JPG

A sugárvédelmi problémák nagy része a hagyományos-digitális technológiai váltás következménye is sok helyen, de egyszerű figyelmetlenség, kapkodás következménye is lehet. Egyes esetekben a képminőségre is visszahatnak ezek az eltérések.

dia32.JPG

Jelen adatok birtokában a képminőség problémás esetek számát mindenképpen 3 %-alá kell szorítani, a hiányos/téves adatközlést 3%-alá kell csökkenteni, a sugárvédelmi problémák kezelésénél pedig a 0,3 %-alatti érték a cél. Természetesen egy hosszabb minőségbiztosítási folyamat során ezen értékek folyamatos csökkentése szükséges.

Az egyes intézmények adatait külön-külön is tanulmányozva általánosságban elmondható, nincs két teljesen egyforma problémaprofillal rendelkező intézmény. Ennek megfelelően a hibák orvoslása mindenképp megkívánja   az adott intézményre szabott, a sajátságokat – jól működő rutinokat és visszatérő hibákat – figyelembe vevő intézkedések meghozatalát, valamint az alkalmazásuk eredményeképp létrejövő változások állandó monitorozását is. A magyar radiológiában a fenti rendszeren keresztül monitorozott adatok az elsők amely a hagyományos radiológiai felvételi technika és leletezés minőségi szempontjait elemzik. Ezen minőségbiztosítási rendszer, vagy hasonló bevezetése és használata nemcsak a teleradiológiai folyamatot felügyelő vezetők számára, hanem minden radiológiai felvételt készítő intézmény számára is lehetőséget kínál arra, hogy tudatosan, rendszeres ütemezettséggel készíthessék el intézményi kimutatásaikat. Ezek tükröt mutathatnak mind a döntéshozók, mind a folyamatban közvetlenül részt vevők – beutaló orvos, szakdolgozók, radiológusok – számára, akik így célzottan léphetnek a hatásuk alatt álló folyamatokban fellépő hibák eliminálása érdekében. Az így megvalósuló minőségfejlesztés egyértelműen kedvezően hat a készült felvételek minőségére, a leletező radiológus hibázási rátájára, aminek eredményeképpen javul a teleradiológiai szolgáltatás, így végső soron a betegellátás minősége.

források:

  1. Juhász Emese, Bágyi Péter: A röntgendiagnosztikai munka hibáinak feltérképezése a teleradiológiai minőségbiztosítási rendszer segítségével. Magyar Radiológia Online 2017; 8(4): 2/1-8.
  2. OTR-Iconomix-Terasy 2017. évi hagyományos röntgen teleradiológiai statisztika.
29
12/2017
0

e-Kommandó

hew_badge_2017-02-300x300.png

A betegek többsége egészségügyi problémáival kapcsolatban az interneten tájékozódik, ezért nagyon fontos, hogy egyértelmű legyen számukra, melyek a hiteles, szakemberek által írt és jóváhagyott információk.
Léteztek, most is léteznek olyan szakmai alapokon kategorizáló és minősítő oldalak, amelyek kiszűrik a téves félrevezető információkat, de ezek idegen nyelven tájékoztatnak, nem építhetők be könnyen a hazai on-line kultúrába.
A Health on the Net Foundation (HON) 1995-ben Svájcban, 11 ország 60 képviselője (kutatók, fizikusok, valamint a WHO, a National Library of Medicine, a CERN, az EU képviselői) által alapított non-profit szervezet, amely az egészségügyi szféra jobb, gazdaságos működésének érdekében mind a szolgáltatói, mind a fogyasztói oldalt hiteles, megbízható információkkal kívánta ellátni. A HON vezető szerepet töltött be a webfejlesztők számára kidolgozott etikai követelményrendszer közreadásában.
A Health on the Net-en elérhető információk minőségét ("reliability and credibility:" megbízhatóság és hitelesség) az alapítvány által kidolgozott kódrendszer (HONcode) segítségével biztosították. A problémát ugyanis nem az információk megtalálásában, hanem azok relevanciájának, hitelességének ellenőrzésében látták. A HONcode szabályai arra irányultak, hogy a webhelyek szerzőivel betartassák az etikai szabályokat és segítsék a felhasználót az adott anyag hitelességének (az olvasott információ forrásának és céljának) értékelésében.

A radiológiával, tágabb értelemben a képalkotó diagnosztikával kapcsolatban is rengeteg információ elérhető, ami nem hiteles, félrevezető. Jelentős ezen információk ereje, hiszen a képalkotó diagnosztika az egyik alapja a betegségek kimutatásának, illetve elindítója a terápiának. Ha hamis illúziót keltünk a laikus olvasókban egyes - szakmailag nem elismert - eljárások eredményességét illetően, akkor jelentősen hátráltatjuk a valós betegség kimutatását, a terápia elkezdését. Ezen oldalon is történtek már próbálkozások néhány esetben a tisztázásukra - válaszul perrel fenyegetés is történt már (1, 2, 3, 4, 5).

2017-12-29_17-46-13.jpg

Az EgészségKommandó magyarországi indulása hiánypótló, hiszen egyre nagyobb problémát okoznak azok a különböző egészségügyi témákkal foglalkozó portálok, amelyek szakmai alaposságot nélkülöznek, vagy öncélúan jelenítenek meg téves, félrevezető, elferdített információkat tartalmazó (profitorientált - mindenféle hitelesített szakmai evidenciát, ajánlást nélkülöző - tevékenységet reklámozó) anyagokat.
Az EgészségKommandó csak a tudományos vizsgálatokra, statisztikai kutatásokra alapozott orvoslással (“nyugati orvoslás”) foglalkozó egészségügyi honlapokat értékeli, az alternatív, komplementer, jellemzően tudományos alapokat nélkülöző gyógymódokkal foglalkozó weboldalakat nem elemzi, mivel azok hatékonyságára általában érdemi értékelhető bizonyítékok nem állnak rendelkezésre.

e-Kommandó - Hiteles weboldalak

Az EgészségKommandó néhány ajánlása:

Gondolatok az online elérhető egészségügyi tartalmakról
2017. szeptember 4.
Az interneten gyakorlatilag bármilyen információhoz hozzájuthatunk, csak tudnunk kell, milyen forrásból tájékozódjunk. De vajon tudjuk ezt? Tudjuk szűrni, hogy melyek a hiteles tartalmak és melyek azok, amelyek valamilyen mögöttes szándékkal születtek egészség, egészségügy, egészségtudatosság témában, vagy esetleg egyszerűen csak szakmaiatlanságuk miatt vezetnek minket félre? Nemrég indult egy kezdeményezés, az EgészségKommandó, amely az átláthatóságot és a szakmaiságot tűzte a zászlajára. 

Hiteles oldalnak minősítették a HáziPatika.com-ot 
2017. augusztus 4.
Hiteles oldalnak minősítette az EgészségKommandó a HáziPatika.com portálját. A projekt célja, hogy kiszűrje az álhírek és tudományos alapot nélkülöző cikkek közlőit, és csak a hiteles tartalmat nyújtó honlapokat ajánlja az olvasóknak.

Hitelesített egészségügyi információk
2017. augusztus 3.
Az EgészségKommandó célja, hogy a hazai, magyar nyelvű egészségügyi tartalmakkal rendelkező internetes oldalakat egy objektív szempontrendszer alapján megvizsgálja, és azokat ajánlja laikus és szakmai olvasásra egyaránt.

forrás: e-Kommandó, Betegfókusz, Házipatika, Medical Online

17
12/2017
0

A mesterséges intelligencia és a képalkotás - 2017

A mesterséges intelligencia használata a radiológiában nem új dolog. Több ezer olyan tudományos cikk, illetve előadás született már, amelyek képanalizáló algoritmusokról és CAD-ról (computer-aided detection) számolnak be. Lassan egy éve, hogy kezdtek felgyorsulni a mesterséges intelligencia megjelenései a szakmai hírekben is. Ilyen fogalmakkal kell megismerkednünk: mesterséges intelligencia, deep learning, gépi tanulás, algoritmusok, stb.

170403_r29646-1200x630-1490293692.jpg


A közeljövőben a mesterséges intelligencia (AI) nem fogja leváltani a radiológusokat, de a technológia már készen áll arra, hogy drámai módon befolyásolja a radiológia gyakorlatát a munkafolyamat optimalizálásával, megkönnyítve a kvantitatív radiológia elterjedését.
Milyen kutatási területekről, eredményekről szólnak a beszámolók? Milyen klinikai alkalmazások, eredmények várhatóak, láthatók előre?

  1. munkafolyamatok optimalizálása
  2. intelligens beszédfelismerés (BI-RADS, C-RADS, GI-RADS, LI-RADS, Tüdő-RADS, TI-RADS és PI-RADS kategorizálások
  3. natural language processing (NLP) – természetes nyelvi feldolgozás (szabad formátumú leletek utólagos hasznosítása)
  4. szakmai ajánlások automatikus elemzése
  5. képek osztályozása régiók szerint
  6. anatómiai lokalizáció, szegmentáció
  7. abnormalitás felismerése, jelölése, karakterizálása
  8. strukturált előzetes lelet készítése
  9. abnormalitás előre jelzése, genomikus, diagnosztikai tulajdonságok felismerése, összegzése
  10. acut agyi katasztrófa, emlődiagnosztika, tüdő nodulusok kimutatása, elemzése, csigolyatest törés kimutatása, cardio CT-MR-SPECT elemzések
  11. célzottabb, személyre szabottabb betegellátás

A radiologia.hu feldolgozott külföldi hírei a témával kapcsolatban:

  1. Mesterséges intelligencia a képelemzés szolgálatában (2016.12.01)
  2. Mesterséges intelligencia (AL) segítségével a diagnosztikában (2017.05.20)
  3. Képes-e a mesterséges intelligencia és az MR felismerni a depressziót? (2017.06.09)
  4. Hogyan fog a mesterséges intelligencia hatni a radiológiára? - 1. rész (2017.06.09)
  5. Hogyan fog hatni a mesterséges intelligencia a radiológiára - 2. rész (2017.06.09)
  6. Hogyan fogja a mesterséges intelligencia befolyásolni a radiológiát az elkövetkezendő 20 évben? (2017.07.17)
  7. A gépi tanulás csökkentheti a felesleges térd MRI-ket (2017.07.18)
  8. Az orvosi képalkotást forradalmasítja a mesterséges intelligencia (2017.07.29)
  9. Az Al akár 30 %-al tudná csökkenteni az emlőműtétek számát (2017.11.20)
  10. A Stanford algoritmusa jobban diagnosztizálja a pneumomiát, mint a radiológusok (2017.12.01) youtube

forrás: radiologia.hu

05
12/2017
0

A Council Directiv 2013/59/Euratom irányelv

2017-12-05_22-24-16.jpg

Másképpen kell hozzáállni...

Tekintettel arra, hogy a lakosság mesterséges forrásokból származó sugárterhelésének legnagyobb hányada az orvosi sugáralkalmazásokból származik, a sugárterhelés indokolt szinten való tartása érdekében a lehetséges és szüksége út a beavatkozásokra és a használt eszközökre vonatkozó előírások betartása. Ezt szolgálja és teszi indokolttá a Council Directiv 2013/59/Euratom irányelv vonatkozó részeinek hazai érvényesítését.
A Council Directiv 2013/59/Euratom irányelv:
http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A32013L0059
megadja az EU tagországokra vonatkozó sugárvédelmi követelményeket az orvosi alkalmazások vonatkozásában is. Az irányelv 7. fejezetében 55-64. cikk-ig foglalkozik az orvosi sugárterhelésre vonatkozó követelményekkel.
Az irányelv átvételének határideje 2018. február 6.

  1. A sugárvédelem általános követelményeinek átvétele a 487/2015 Kormányrendeletben megtörtént.
  2. Az orvosi alkalmazásokra vonatkozó magyar jogszabály (az egészségügyi szolgáltatások nyújtása során ionizáló sugárzásnak nem munkaköri kötelezettségük keretében kitett személyek egészsége védelmének
    szabályairól) megjelenése folyamatban

Megjelentetéséig az egészségügynek és szakmai szervezeteinek fel kell készülni az alábbiakban megadott követelmények teljesítésére:

  1. A lelet tartalmazza a páciens sugárterhelését
  2. A standard orvosi radiológiai eljárások minden egyes típusához minden egyes berendezésre írásos protokoll kerüljön kidolgozásra a páciensek érintett kategóriái tekintetében
  3. A beutaló orvosoknak az orvosi képalkotó eljárásokkal kapcsolatos – a sugárdózisokat figyelembe vevő – beutalási útmutatók álljanak a rendelkezésükre
  4. a diagnosztikai irányadó szintek rendszeres túllépése esetén megfelelő felülvizsgálat történjen
  5. A szolgáltató megfelelő minőségbiztosítási programokat hajtson végre
    1. határozza meg a páciens dózisokat vagy ellenőrizze a beadott aktivitásokat;
    2. átvételi vizsgálatot és meghatározott gyakorisággal állapotvizsgálatot hajtassanak végre
  6. A lakossági dózisok becslése megtörténjen. Az orvosi diagnosztikai és az intervenciós radiológiai célból alkalmazott eljárásokból származó, egyénre vetített becsült dózisértékek népességen belüli eloszlását  határozzák meg személyek kor és nem szerinti megoszlásában.

Részletesebben a teendők:

  1. Páciens dózis:
    1. páciensdózis leletben való közlése
    2. írásos protokoll
    3. intézményi irányadó szintek meghatározása
    4. nemzeti irányadó szintek meghatározása
    5. populációs dózis meghatározása
  2. Beutalási kritérium rendszer: a beutaló orvost segíti és kötelezi ezen kritériumok betartására.

A beutalási kritérium rendszerrel és a protokollokkal kapcsolatban fontos tudni, hogy pl. a hasi régió CT-vizsgálatai során a beutaló feltett kérdésére válaszolva, a legmegfelelőbb diagnosztikus képminőséget adó, de a legkisebb sugárterheléssel járó protokoll szerint vizsgálunk. Ezért a beteget ért effektív dózis igen széles határok között  mozog: 2-60 mSv. A feltett kérdésük alapján választjuk ki a megfelelő protokollt, ezért a kérő orvos indikációi
egyértelműek és határozottak legyenek. Néhány példa:

  1. a mellkasi régióban különböző protokoll szerint vizsgáljuk a:
    a. tumor?
    b. progressio (onkológiai követés)?
    c. PE?
    d. fibrosis, bronchiectasia, sarcoidosis?
    indikációkat, amelyek között több tíz mSv effektív dózis eltérés van.
  2. a hasi régióban különböző protokoll szerint vizsgáljuk a:
    a. tumor?
    b. progressio (onkológiai követés)?
    c. aorta dissectio?
    d. microhaematuria, tu?
    e. vese-, ureter kő?
    f. epeúti daganat?
    g. pancreas tu?

indikációkat, amelyek között több tíz mSv effektív dózis eltérés van. Kerülni kell a nagy sugárterheléssel járó CT-vizsgálatok során a többszörös, nem egyértelmű kérdéseket (pl.: PE-tumor?, dissectio-tumor?). Fiatal betegek esetében nem traumás gerinc CT-vizsgálat kérése esetén gondoljanak mindig alternatív képalkotásra, pl. MR-vizsgálat lehetőségére. Ne az előjegyzési idő határozza meg azt, hogy fölösleges, iatrogén sugárártalomnak teszik ki páciensüket.

2017-12-05_22-40-22.jpg

25
08/2017
0

(Tele)radiológiai - intézmény

Képalkotás - radiológia - orvoshiány - radiológus hiány - hiányszakmák - terhelés - minőségi munka sokszor emlegetettek. Néhány idézet, az elmúlt 10 évből:

Európai Radiológus Társaság (ESR), Európai Specialisták Egyesülete (UEMS), közös állásfoglalása, 2006:“A klinikai teleradiológia egy integrált orvosi tevékenység, nem egy kiszervezett leletező szolgáltatás. Nem helyettesíti a hagyományos orvosi működést, mint például a személyes konzultációkat.”

2006: "mi a jövőképünk? A szakmai szervezetekben a mainál sokkal modernebb szemléletet kellene megvalósítani. El kellene már feledkezni az elefántcsonttornyokról."... "Első lépésként tegyük magunkat a magyar radiológiát megillető helyre. Találjuk ki, hogy mit akarunk öt-tíz év múlva, összekapcsolódva a nemzetközi radiológiai közösséggel, kihasználva ennek összes adottságait, értelmesen alkalmazva a teleradiológiai leletezés előnyeit."
(Kórház 2006/12. Prof. dr. Repa Imre)

2009: "A hazai teleradiológia, a nemzetközi trendeknek megfelelően, fejlődni látszik. Ugyanakkor számos olyan akadállyal küzd, mely nem a teleradiológia jellemzője, hanem a magyar radiológia problémája. A Radiológiai Szakmai Kollégium már két évvel ezelőtt megfogalmazta ajánlásait, és várhatóan aktív részese lesz a jogszabályi és technológiai feltételrendszer kialakításának. A teleradiológiai működés elterjedésének érdekes vetülete az is, hogy a radiológus szakma fejlődése szempontjából számos pozitív visszacsatolás tapasztalható – meg kell tanulnunk élni ezekkel a lehetőségekkel."
(Magyar Orvos 2009/10. Prof. dr. Bogner Péter, dr. Bágyi Péter)

2009: "Talán a legsürgősebb feladat a teleradiológiai jellegű tevékenységek szabályozása, amellyel kapcsolatban nem szeretnénk túlságosan ambiciózusak lenni. Érzékeljük, hogy nem vagyunk jogalkotók, és tudjuk, az a feladatunk, hogy a jogalkotók számára szakmai hátteret biztosítsunk. Ezért nekifutunk egy olyan állásfoglalás kidolgozásának, amely részben a korábban elkészített technikai feltételrendszerre támaszkodik, de megjelöli azokat a felelősségbiztosítási, adatvédelmi, szakmai és jogi területeket, ahol szilárd álláspontunk alakult ki, illetve ahol állásfoglalást várunk a jogalkotótól."
"A teleradiológia olyan elem a mai egészségügyi finanszírozási rendszerben, amit a rendszer nem igazán tud kezelni, alapvetően azért, mert ez az első olyan tevékenység, amely kikényszeríti a benne résztvevő orvos számára a leletenkénti díjazást. Ez pedig felveti azt a kérdést, hogy pontosan mekkora egy-egy tevékenység finanszírozásában a bérhányad, és mennyi az időegység alatt elkészíthető leletek száma. A teleradiológia olyan kérdések megválaszolása elé állítja az egészségügyi és finanszírozási rendszert, amelyekkel nagyon fontos foglalkozni, mert régóta küzdünk velük."
(radiologia.hu, 2009.10.07. Prof. dr. Palkó András)

2011:"a teleradiológia elsősorban a radiológiáról és nem az informatikáról szól, de azt is megtapasztaltam, hogy csak profi informatikai rendszerfejlesztő csapattal tehető igazán szakmai történetté."
(Kórház 2011/9. Prof. dr. Bogner Péter

2016: "Ki kellene dolgozni, hogy milyen módon lehet megosztani az erőforrásokat és az anyagiakat a vizsgálat elkészítése, a felvételek tárolása, továbbítása, leletezése és az eredmények visszajuttatása közt."
(IME 2016. XV. évf. 6. dr. Szabó Endre, Prof. dr. Palkó András)

2017: –
"radiológust csak akkor lehet megtartani

  • –ha komoly elvárásokat fogalmaz meg a munkáltatója
  • –a minőséget számon kéri
  • –cserébe munkát ad
  • –munkáját megbecsüli és az idejét, szaktudását méltó módon megfizeti

–A (tele)radiológia nem elkerülhető működési forma, melynek előnyeit ki kell használni, hátrányait pedig minimalizálni kell – IT lehetőségei.

–Korrekt szakmai irányítás nélkül nem működik (semmi) - a teleradiológia egy radiológiai intézmény (egy radiológiai intézmény megbirkózik a teleradiológiai kihívásokkal is)."

 (Hévíz 2017. dr. Bágyi Péter, Prof. dr. Bogner Péter)

–Ma már a teleradiológia a képalkotó diagnosztika szerves része. Egy módszer, amely az adatokat megfelelően kialakított workflow, (technikai-, és szakmai) minőségbiztosítás támogatásával kommunikálja a szereplők (kezelőorvos, páciens, képalkotó, radiológus) között.
Ha a szabályozás jó, akkor nem több és nem kevesebb, mint ami egyébként is a fejlett technikák és IT támogatással elérhető kell, hogy legyen egy Képalkotó Diagnosztikai egységben/Osztályon.
Amit hozzátesz a rendszerhez: koncentrált, szakmai, subspecialista tudás, szakmai minőségbiztosítás széles körű terjesztése, megkövetelése, egységesítése, képzési lehetőség, fejlődési lehetőségek
(már csak a "piaci"/szakmai elvárások miatt is). És még nagyon sok mindent.

Teleradiológia = Képalkotó Diagnosztikai Osztály

Ennyi...

teleradiology_imaging_radiology_stelerad_radiology_group.png

 

08
06/2017
0

2017 nyara és az orvoshiány

shutterstock_693547121.jpg"Akkora az orvoshiány, hogy nyárra bezár egy fél belgyógyászat" és hasonló hírek "zaklatják" az embereket nyár elején. Ami persze fontos jelzés, de hitelesebb lenne, ha nemcsak nyáron, hanem folyamatos humánerőforrás hiányra hivatkozva csökkennének pl. a finanszírozott ágyszámok. Most éppen betartjuk a minimumrendeletet/feltételeket, de van olyan időszak, amikor ugyancsak betartjuk vagy nem? Mennyire fontos a szakmai feltételek biztosítása és mennyire fontos a (legalább kiharcolt) bevételek megszerzése? És kinek? Mik történnek az aktív ágyakon? Mire használjuk az ágyakat egész évben, az ünnepek előtt-alatt-után? Ki használja az ágyakat, szakrendeléseket? A járulékfizető? A területi ellátásban lévő alap- és szakellátó? Az osztályvezető? A szakorvos? Így, ezekről és a hasonló "fordulatokról" jut eszembe néhány dolog: 

  1. ha nyáron ez van, akkor más időszakokban hogyan tudnak egyes ellátóhelyek "biztonságos" betegellátást végezni? A HR-managementről, a finanszírozott (és egyéb) betegellátás körülményeiről az adott szakmai- és felső vezetők időszakokban, vagy hosszabb távon gondolkoznak?
  2. érdekes, hogy ez abban a közép-magyarországi régióban lévő ellátóhelyen (és pont nyáron) realizálódik, ahol:
    1. az egy lakosra jutó járóbeteg ellátás finanszírozása a legmagasabb (Ft/fő) az országban,
    2. az aktív és nem aktív ágyak száma országosan is a legmagasabb,
    3. a legtöbb CT-, MR- és PET-berendezés üzemel és a Magyarországon dolgozó aktív radiológusok kb. fele is itt él,
    4. az aktív ellátás esetszámai országosan a legmagasabbak,
    5. nem aktív ellátás (rehabilitációs-, krónikus-, ápolási osztályok) esetszámai országosan a legmagasabbak,
    6. a fekvőbeteg-szakellátás (ÁEEK fenntartású intézményekben) ki nem fizetett teljesítménye országosan a legmagasabb,
    7. az egynapos ellátás (ÁEEK fenntartású intézményekben) ki nem fizetett teljesítménye országosan a legmagasabb,
    8. a járóbeteg-szakellátás (ÁEEK fenntartású intézményekben)  ki nem fizetett teljesítménye országosan a legmagasabb,
    9. a betegelvándorlási és -bevándorlási arány országosan a legmagasabb.
  3. 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről:
    1. 122. § (1) A szabadságot - a munkavállaló előzetes meghallgatása után - a munkáltató adja ki
    2. (2) A munkáltató évente hét munkanap szabadságot - a munkaviszony első három hónapját kivéve - legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni
    3. (3) A szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól
    4. (5) A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén: a) a szabadság kiadásának közölt időpontját módosíthatja, b) a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja, c) kollektív szerződés rendelkezése esetén a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.
  4. szoktak szabadságolási tervet készíteni év elején, sokszor még az SzMSz is tartalmaz erre utalást. Tőlünk nyugatabbra ilyenkor már a jövő évi szabadságokat egyezteti a munkáltató és munkavállaló az egészségügyben is, hogy közös megoldással elkerüljék a HR hiányos napokat, heteket
  5. a probléma megoldása a munkavállalón és a munkáltatón együtt múlik, a hozzáállás mindkét részről fontos, de betartva a jogi hátteret, az ellátás érdekeit és szem előtt tartva a finanszírozási érdekeket is. Ez utóbbi a munkavállaló figyelmébe is ajánlott, hiszen ha nincs teljesítés (legalább a TVK elérése a cél), akkor nincs miből fizetni sem...

és ha a csomagolás után nincs meg a házikedvenc, erre is gondoljanak (ott van a megoldás, csak nem látszik):

hqdefault.jpg

30
11/2016
0

Értékteremtés a radiológiában (RSNA 2016)

Ahogyan a mennyiség alapú egészségügy érték alapúvá válik, úgy kell a radiológusoknak felelőssé válniuk a pontos és gyors, értékteremtő diagnózisért. A Utah-i Egyetem dékánja és egészségügyi szolgáltatásainak vezetője fontos statisztikai adatokkal támasztotta alá mondandóját: az Egyesült Államokban az utóbbi 50 évben az egészségügyi kiadások ötvenszer annyival növekedtek, mint a fizetések - ez egy elképesztően hatalmas arány. Azonban bizonyos életminőségi és más egészségi mutatókban meglepően alulteljesítenek az amerikaiak, összehasonlítva például más OECD országokkal (és itt most csak zárójelben utalunk a friss hazai adatokra), annak ellenére is, hogy az egy főre jutó egészségügyi kiadások az USÁ-ban a legmagasabbak. Lee professzor fő kérdése tehát az, hogy hogyan lehet az egészségügyi szolgáltatásokat értékalapúvá tenni? És egyáltalán, mi az érték az egészségügyben?

Utah-i tapasztalatai alapján a képlet nagyon egyszerű: a minőség és szolgáltatás hogyan kombinálható ésszerű költségek mellett. A utah-i szolgáltatók ugyanis meglehetősen költséghatékonynak bizonyulnak az amerikai nemzeti rangsorokban, a minőség mellett ugyanis a költségekre is roppantul odafigyelnek. Az értékteremtéshez pedig elengedhetetlen a minőség ellenőrzése, mérőszámok alkalmazása, a páciens elégedettség mérése és az adatok visszacsatolása az egészségügyi ellátók irányába, ezáltal megteremtve a lehetőséget a megfelelő válaszok megtalálására és a fejlődésre.

És hogy milyen szerepe lehet ebben a radiológiának? Az elmúlt két-három évtized bizonyítja, hogy a modern képalkotó eljárások óriási hatással voltak az orvostudományra. Ellenben a radiológiának mindenhol kihívásokkal kell megküzdenie - például az USÁ-ban ez a csökkenő finanszírozás és a kedvezőtlenül változó munkaerőpiaci trendek.

Dr. Lee az előadásában olyan kérdéseket feszegetett, hogy pontosan most mi az értéke a radiológiai munkának. Ahogyan a radiológia az (amerikai) egészségügyben egy profitot termelő ágazatból egyre inkább egy költséges területté vált - köszönhetően a modern berendezéseknek, azok működtetéséhez, és a nyert képadatok értelmezéséhez szükséges szakembergárda biztosításához - a radiológusoknak kell megmutatni, hogy munkájukkal értéket teremtenek. “Hogyan tudják Önök segíteni az egészségügyi rendszer sikerességét?” - hangzott el a kérdés.

15203143_10154607642896397_1404199284007596437_n.jpg

Az értékteremtés mellett fontos fókuszálni a megoldandó veszélyforrásokra is, mint a félrediagnosztizálás csökkentése, a komplex esetek menedzselése, vagy a gyógyszerköltségek lefaragása. A hatékonyabb csapatmunka, az informatikai megoldások aktívabb bevonása a diagnosztikai folyamatba, a munkarend és munkakultúra nagyban hozzájárulhatnak diagnosztikus tévedések csökkentéséhez. Ennek a területeknek ráadásul még nincs kialakult szakmai vezetése - ezért ez egy kiváló lehetőség a radiológusok számára, hogy kinyilatkoztassák: ez a mi területünk!

A gyógyszerköltségek ráadásul az onkológiai betegeknél a legkritikusabbak, míg a betegek csak 20-25%-a reagál jól a kezelésekre. A molekuláris képalkotás kiváló eszköz lehet azon betegek megtalálásában, akik igazán profitálhatnak a drága kezelésekből.

Mindezek olyan területek, amihez a radiológusok is hozzájárulhatnak. Az értékteremtés a radiológiában azt jelenti, hogy a képalkotás felhasználásával értékeljük az új módszereket, új gyógyszereket és új eszközöket és a képalkotást integráljuk egy jobb klinikai diagnosztikai és döntéshozási folyamatba.

A beszámoló az RSNA Dailiy Bullettin cikkének felhasználásával készült.

forrás: radiologia.hu - Dr. Lánczi Levente
kép forrása: @radiologia.hu