25
08/2017
0

(Tele)radiológiai - intézmény

Képalkotás - radiológia - orvoshiány - radiológus hiány - hiányszakmák - terhelés - minőségi munka sokszor emlegetettek. Néhány idézet, az elmúlt 10 évből:

Európai Radiológus Társaság (ESR), Európai Specialisták Egyesülete (UEMS), közös állásfoglalása, 2006:“A klinikai teleradiológia egy integrált orvosi tevékenység, nem egy kiszervezett leletező szolgáltatás. Nem helyettesíti a hagyományos orvosi működést, mint például a személyes konzultációkat.”

2006: "mi a jövőképünk? A szakmai szervezetekben a mainál sokkal modernebb szemléletet kellene megvalósítani. El kellene már feledkezni az elefántcsonttornyokról."... "Első lépésként tegyük magunkat a magyar radiológiát megillető helyre. Találjuk ki, hogy mit akarunk öt-tíz év múlva, összekapcsolódva a nemzetközi radiológiai közösséggel, kihasználva ennek összes adottságait, értelmesen alkalmazva a teleradiológiai leletezés előnyeit."
(Kórház 2006/12. Prof. dr. Repa Imre)

2009: "A hazai teleradiológia, a nemzetközi trendeknek megfelelően, fejlődni látszik. Ugyanakkor számos olyan akadállyal küzd, mely nem a teleradiológia jellemzője, hanem a magyar radiológia problémája. A Radiológiai Szakmai Kollégium már két évvel ezelőtt megfogalmazta ajánlásait, és várhatóan aktív részese lesz a jogszabályi és technológiai feltételrendszer kialakításának. A teleradiológiai működés elterjedésének érdekes vetülete az is, hogy a radiológus szakma fejlődése szempontjából számos pozitív visszacsatolás tapasztalható – meg kell tanulnunk élni ezekkel a lehetőségekkel."
(Magyar Orvos 2009/10. Prof. dr. Bogner Péter, dr. Bágyi Péter)

2009: "Talán a legsürgősebb feladat a teleradiológiai jellegű tevékenységek szabályozása, amellyel kapcsolatban nem szeretnénk túlságosan ambiciózusak lenni. Érzékeljük, hogy nem vagyunk jogalkotók, és tudjuk, az a feladatunk, hogy a jogalkotók számára szakmai hátteret biztosítsunk. Ezért nekifutunk egy olyan állásfoglalás kidolgozásának, amely részben a korábban elkészített technikai feltételrendszerre támaszkodik, de megjelöli azokat a felelősségbiztosítási, adatvédelmi, szakmai és jogi területeket, ahol szilárd álláspontunk alakult ki, illetve ahol állásfoglalást várunk a jogalkotótól."
"A teleradiológia olyan elem a mai egészségügyi finanszírozási rendszerben, amit a rendszer nem igazán tud kezelni, alapvetően azért, mert ez az első olyan tevékenység, amely kikényszeríti a benne résztvevő orvos számára a leletenkénti díjazást. Ez pedig felveti azt a kérdést, hogy pontosan mekkora egy-egy tevékenység finanszírozásában a bérhányad, és mennyi az időegység alatt elkészíthető leletek száma. A teleradiológia olyan kérdések megválaszolása elé állítja az egészségügyi és finanszírozási rendszert, amelyekkel nagyon fontos foglalkozni, mert régóta küzdünk velük."
(radiologia.hu, 2009.10.07. Prof. dr. Palkó András)

2011:"a teleradiológia elsősorban a radiológiáról és nem az informatikáról szól, de azt is megtapasztaltam, hogy csak profi informatikai rendszerfejlesztő csapattal tehető igazán szakmai történetté."
(Kórház 2011/9. Prof. dr. Bogner Péter

2016: "Ki kellene dolgozni, hogy milyen módon lehet megosztani az erőforrásokat és az anyagiakat a vizsgálat elkészítése, a felvételek tárolása, továbbítása, leletezése és az eredmények visszajuttatása közt."
(IME 2016. XV. évf. 6. dr. Szabó Endre, Prof. dr. Palkó András)

2017: –
"radiológust csak akkor lehet megtartani

  • –ha komoly elvárásokat fogalmaz meg a munkáltatója
  • –a minőséget számon kéri
  • –cserébe munkát ad
  • –munkáját megbecsüli és az idejét, szaktudását méltó módon megfizeti

–A (tele)radiológia nem elkerülhető működési forma, melynek előnyeit ki kell használni, hátrányait pedig minimalizálni kell – IT lehetőségei.

–Korrekt szakmai irányítás nélkül nem működik (semmi) - a teleradiológia egy radiológiai intézmény (egy radiológiai intézmény megbirkózik a teleradiológiai kihívásokkal is)."

 (Hévíz 2017. dr. Bágyi Péter, Prof. dr. Bogner Péter)

–Ma már a teleradiológia a képalkotó diagnosztika szerves része. Egy módszer, amely az adatokat megfelelően kialakított workflow, (technikai-, és szakmai) minőségbiztosítás támogatásával kommunikálja a szereplők (kezelőorvos, páciens, képalkotó, radiológus) között.
Ha a szabályozás jó, akkor nem több és nem kevesebb, mint ami egyébként is a fejlett technikák és IT támogatással elérhető kell, hogy legyen egy Képalkotó Diagnosztikai egységben/Osztályon.
Amit hozzátesz a rendszerhez: koncentrált, szakmai, subspecialista tudás, szakmai minőségbiztosítás széles körű terjesztése, megkövetelése, egységesítése, képzési lehetőség, fejlődési lehetőségek
(már csak a "piaci"/szakmai elvárások miatt is). És még nagyon sok mindent.

Teleradiológia = Képalkotó Diagnosztikai Osztály

Ennyi...

teleradiology_imaging_radiology_stelerad_radiology_group.png

 

08
06/2017
0

2017 nyara és az orvoshiány

shutterstock_693547121.jpg"Akkora az orvoshiány, hogy nyárra bezár egy fél belgyógyászat" és hasonló hírek "zaklatják" az embereket nyár elején. Ami persze fontos jelzés, de hitelesebb lenne, ha nemcsak nyáron, hanem folyamatos humánerőforrás hiányra hivatkozva csökkennének pl. a finanszírozott ágyszámok. Most éppen betartjuk a minimumrendeletet/feltételeket, de van olyan időszak, amikor ugyancsak betartjuk vagy nem? Mennyire fontos a szakmai feltételek biztosítása és mennyire fontos a (legalább kiharcolt) bevételek megszerzése? És kinek? Mik történnek az aktív ágyakon? Mire használjuk az ágyakat egész évben, az ünnepek előtt-alatt-után? Ki használja az ágyakat, szakrendeléseket? A járulékfizető? A területi ellátásban lévő alap- és szakellátó? Az osztályvezető? A szakorvos? Így, ezekről és a hasonló "fordulatokról" jut eszembe néhány dolog: 

  1. ha nyáron ez van, akkor más időszakokban hogyan tudnak egyes ellátóhelyek "biztonságos" betegellátást végezni? A HR-managementről, a finanszírozott (és egyéb) betegellátás körülményeiről az adott szakmai- és felső vezetők időszakokban, vagy hosszabb távon gondolkoznak?
  2. érdekes, hogy ez abban a közép-magyarországi régióban lévő ellátóhelyen (és pont nyáron) realizálódik, ahol:
    1. az egy lakosra jutó járóbeteg ellátás finanszírozása a legmagasabb (Ft/fő) az országban,
    2. az aktív és nem aktív ágyak száma országosan is a legmagasabb,
    3. a legtöbb CT-, MR- és PET-berendezés üzemel és a Magyarországon dolgozó aktív radiológusok kb. fele is itt él,
    4. az aktív ellátás esetszámai országosan a legmagasabbak,
    5. nem aktív ellátás (rehabilitációs-, krónikus-, ápolási osztályok) esetszámai országosan a legmagasabbak,
    6. a fekvőbeteg-szakellátás (ÁEEK fenntartású intézményekben) ki nem fizetett teljesítménye országosan a legmagasabb,
    7. az egynapos ellátás (ÁEEK fenntartású intézményekben) ki nem fizetett teljesítménye országosan a legmagasabb,
    8. a járóbeteg-szakellátás (ÁEEK fenntartású intézményekben)  ki nem fizetett teljesítménye országosan a legmagasabb,
    9. a betegelvándorlási és -bevándorlási arány országosan a legmagasabb.
  3. 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről:
    1. 122. § (1) A szabadságot - a munkavállaló előzetes meghallgatása után - a munkáltató adja ki
    2. (2) A munkáltató évente hét munkanap szabadságot - a munkaviszony első három hónapját kivéve - legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni
    3. (3) A szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól
    4. (5) A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén: a) a szabadság kiadásának közölt időpontját módosíthatja, b) a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja, c) kollektív szerződés rendelkezése esetén a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.
  4. szoktak szabadságolási tervet készíteni év elején, sokszor még az SzMSz is tartalmaz erre utalást. Tőlünk nyugatabbra ilyenkor már a jövő évi szabadságokat egyezteti a munkáltató és munkavállaló az egészségügyben is, hogy közös megoldással elkerüljék a HR hiányos napokat, heteket
  5. a probléma megoldása a munkavállalón és a munkáltatón együtt múlik, a hozzáállás mindkét részről fontos, de betartva a jogi hátteret, az ellátás érdekeit és szem előtt tartva a finanszírozási érdekeket is. Ez utóbbi a munkavállaló figyelmébe is ajánlott, hiszen ha nincs teljesítés (legalább a TVK elérése a cél), akkor nincs miből fizetni sem...

és ha a csomagolás után nincs meg a házikedvenc, erre is gondoljanak (ott van a megoldás, csak nem látszik):

hqdefault.jpg

30
11/2016
0

Értékteremtés a radiológiában (RSNA 2016)

Ahogyan a mennyiség alapú egészségügy érték alapúvá válik, úgy kell a radiológusoknak felelőssé válniuk a pontos és gyors, értékteremtő diagnózisért. A Utah-i Egyetem dékánja és egészségügyi szolgáltatásainak vezetője fontos statisztikai adatokkal támasztotta alá mondandóját: az Egyesült Államokban az utóbbi 50 évben az egészségügyi kiadások ötvenszer annyival növekedtek, mint a fizetések - ez egy elképesztően hatalmas arány. Azonban bizonyos életminőségi és más egészségi mutatókban meglepően alulteljesítenek az amerikaiak, összehasonlítva például más OECD országokkal (és itt most csak zárójelben utalunk a friss hazai adatokra), annak ellenére is, hogy az egy főre jutó egészségügyi kiadások az USÁ-ban a legmagasabbak. Lee professzor fő kérdése tehát az, hogy hogyan lehet az egészségügyi szolgáltatásokat értékalapúvá tenni? És egyáltalán, mi az érték az egészségügyben?

Utah-i tapasztalatai alapján a képlet nagyon egyszerű: a minőség és szolgáltatás hogyan kombinálható ésszerű költségek mellett. A utah-i szolgáltatók ugyanis meglehetősen költséghatékonynak bizonyulnak az amerikai nemzeti rangsorokban, a minőség mellett ugyanis a költségekre is roppantul odafigyelnek. Az értékteremtéshez pedig elengedhetetlen a minőség ellenőrzése, mérőszámok alkalmazása, a páciens elégedettség mérése és az adatok visszacsatolása az egészségügyi ellátók irányába, ezáltal megteremtve a lehetőséget a megfelelő válaszok megtalálására és a fejlődésre.

És hogy milyen szerepe lehet ebben a radiológiának? Az elmúlt két-három évtized bizonyítja, hogy a modern képalkotó eljárások óriási hatással voltak az orvostudományra. Ellenben a radiológiának mindenhol kihívásokkal kell megküzdenie - például az USÁ-ban ez a csökkenő finanszírozás és a kedvezőtlenül változó munkaerőpiaci trendek.

Dr. Lee az előadásában olyan kérdéseket feszegetett, hogy pontosan most mi az értéke a radiológiai munkának. Ahogyan a radiológia az (amerikai) egészségügyben egy profitot termelő ágazatból egyre inkább egy költséges területté vált - köszönhetően a modern berendezéseknek, azok működtetéséhez, és a nyert képadatok értelmezéséhez szükséges szakembergárda biztosításához - a radiológusoknak kell megmutatni, hogy munkájukkal értéket teremtenek. “Hogyan tudják Önök segíteni az egészségügyi rendszer sikerességét?” - hangzott el a kérdés.

15203143_10154607642896397_1404199284007596437_n.jpg

Az értékteremtés mellett fontos fókuszálni a megoldandó veszélyforrásokra is, mint a félrediagnosztizálás csökkentése, a komplex esetek menedzselése, vagy a gyógyszerköltségek lefaragása. A hatékonyabb csapatmunka, az informatikai megoldások aktívabb bevonása a diagnosztikai folyamatba, a munkarend és munkakultúra nagyban hozzájárulhatnak diagnosztikus tévedések csökkentéséhez. Ennek a területeknek ráadásul még nincs kialakult szakmai vezetése - ezért ez egy kiváló lehetőség a radiológusok számára, hogy kinyilatkoztassák: ez a mi területünk!

A gyógyszerköltségek ráadásul az onkológiai betegeknél a legkritikusabbak, míg a betegek csak 20-25%-a reagál jól a kezelésekre. A molekuláris képalkotás kiváló eszköz lehet azon betegek megtalálásában, akik igazán profitálhatnak a drága kezelésekből.

Mindezek olyan területek, amihez a radiológusok is hozzájárulhatnak. Az értékteremtés a radiológiában azt jelenti, hogy a képalkotás felhasználásával értékeljük az új módszereket, új gyógyszereket és új eszközöket és a képalkotást integráljuk egy jobb klinikai diagnosztikai és döntéshozási folyamatba.

A beszámoló az RSNA Dailiy Bullettin cikkének felhasználásával készült.

forrás: radiologia.hu - Dr. Lánczi Levente
kép forrása: @radiologia.hu

17
06/2016
0

MRT XXVIII. Kongresszusa | PROGRAMFÜZET

mrt2016.jpg

25
02/2016
0

ECR 2016

Complementing radiology speciality training - communication, teamwork, self-management
Poster No.:C-0857
Congress: ECR 2016
Type: Scientific Exhibit
Authors: J. Osika1, L. I. Lanczi2,  A. Székely2,  P. Bágyi2
1 - Budapest/HU, 2 - Debrecen/HU
Keywords: Education and training, Health policy and practice, Education, Experimental, Professional issues, Management, Workforce
DOI: 10.1594/ecr2016/C-0857, DOI-Link: http://dx.doi.org/10.1594/ecr2016/C-0857

05
11/2015
0

Több ezer szelet, tucatnyi tesla, bruttó 39 milliárd forint

forrás: radiologia.hu - Zöldi Péter

A KEOP 5.6.0. projekt kapcsán a kirakós játék darabjaiból végre összeállt a nagykép. Megpróbáljuk bemutatni olvasóinknak is. 2. forduló.

Kétség nem fér hozzá, hogy az elmúlt évtized meghatározó képalkotó diagnosztikai fejlesztése a KEOP 5.6.0./E/15. számú, uniós finanszírozású projekt, amelynek első fordulójáról szeptember 10-én „Hipertérugrás a radiológiában” című cikkünkben számoltunk be. Akkor és azt követő összes hírlevelünkben azt ígértük, a projekt második szakaszáról is tudósítunk – amint kapunk róla érdemi információt. Mostanra sikerült.

Bár hivatalos, összesített végeredmény nem jelent meg a Magyar Közlönyben, az első hírek a Soproni Ultrahang Napok második estéjén, október 9-én, pénteken kezdtek szivárogni az intézmények felől: az Egységes Monitoring Információs Rendszerben (EMIR) megjelent adatok szerint megnyerték a pályázatot! Mindenki.

Aznap este és másnap körbekérdezve a Soproni Ultrahang Napokon résztvevő szállítókat, mindenki csak olyan telefonokról tudott beszámolni, amelyek az intézmények pozitív eredményéről számoltak be. Itt kezdett el jelezni a vészcsengő…

Sok-sok, nagyon-nagyon sok pénz

Az Európában működő egészségügyi technológiai szállítókat tömörítő COCIR szervezet piaci információi szerint az elmúlt években, a kilengéseket nem számítva, a magyar képalkotó diagnosztikai piac éves átlagos forgalma 20 millió euró, azaz kb. 6 milliárd forint körül alakult.

A KEOP 5.6.0. pályázat első szakaszában a bírálók összesen 20 pályázó esetében, 10,3 milliárd forint összértékben hirdettek győztest, CT, MR, SPECT/CT és PET/CT cseréhez. A második szakaszban ehhez még hozzájött további 65 pályázó összesen 28,6 milliárd forint értékben, elsősorban röntgenberendezések, DSA-k, és egy-két helyen CT- vagy MR-berendezések beszerzése kapcsán. 38,9 milliárd forint. Egészen pontosan 38.917.703.376 Ft. Ha ebből levonjuk az általános forgalmi adót, még mindig marad 30 milliárd forint. Az átlagos éves piaci forgalom ötszöröse. Amit gyakorlatilag másfél hónap alatt kell telepíteni.

img_20150202_095301_1.jpg

A jelenleg ismert állapot szerint összesen 15 CT, 9 MR, 14 DSA és sok-sok röntgenberendezés kerül telepítésre. A nagydiagnosztikai eszközöket még össze tudtuk számolni, a mobil, C-íves és telepített röntgenberendezéseket azonban már nem. A radiologia.hu megkérdezte az ismert szállítók döntő többségét, ahol erre nem volt lehetőség, ott megvizsgálta a rendelkezésre álló publikus pályázati anyagokat, de 300 darabnál feladtuk. Így csak annyit mondhatunk: becslésünk szerint több mint 300 alacsonyabb energiafogyasztású, digitális röntgenberendezést terveznek lecserélni az év végéig.

A dátumprobléma

„Terveznek lecserélni az év végéig” – szeretnénk felhívni a figyelmet e mondat finom fogalmazására. Nem fog ugyanis mindenkinek sikerülni. A szállító cégek visszajelzése szerint ugyanis lehetetlen mindenhol még ebben az évben lezárni a projektet. Minden ez ellen dolgozik. Ismerjük hát meg a folyamatot a dátumprobléma megoldásához!

A 2007-2014-es uniós fejlesztési időszak utolsó utáni időpontja 2015. december 31. A uniós finanszírozási forrásokból csak akkor lehet támogatni fejlesztéseket, ha a magyar állam 2015. december 31-ig benyújtja a számlát az Európai Uniónak. A folyamat egészen pontosan úgy működik, hogy a szállító elvégzi a telepítést, a kórház befogadja a szállító számláját, ez alapján a Magyar Államkincstár a szállítót kifizeti, aki ad egy igazolást arról, hogy a számla rendezve van, és ezzel az igazolással lehet benyújtani a számlát uniós finanszírozásra.

A dátumokkal azokban van egy kis gond. A Magyar Államkincstár idei utolsó utalási napja december 18. péntek. Akinek aznap nem utal a Magyar Államkincstár, az nem lesz boldog. Az a szállító, illetve kórház, aki december 18-ig nem kapja meg pénzét, boldog karácsonyt fog ülni, annak biztos tudatában, hogy szállítását, fejlesztését az Európai Unió mégsem finanszírozza.

Hogy állunk most?

A pályázat első szakaszában futó projektek telepítése már zajlik. Két CT-berendezést már tavasszal telepítettek, a 12 CT, 7 db 1,5T térerejű MR, egy 3T MR, egy SPECT/CT és egy DSA telepítése határidőre lezárul. A második szakaszban nyertes, nagydiagnosztikai eszközöket tartalmazó pályázatok esetében már nem ennyire rózsás a helyzet, elsősorban az MR-berendezések területén.Volt olyan cég, amely már szeptember közepén jelezte, hogy a feltételes közbeszerzésben ajánlott MR-berendezéseit csak bizonyos határidőig tudja telepíteni, és ha nem történik addig megrendelés, akkor nem tud szállítani. Volt olyan cég, amely október közepi határidővel tette ugyanezt.

kep_035.jpg

A szállításokat külön nehezíti, hogy nem csak Magyarországon, hanem a környező uniós országokban is 2015. december 31-én jár le az uniós finanszírozási határidő, és máshol is voltak olyan eszesek, hogy a beragadt uniós források egy részét a gyorsan mozgósítható képalkotó diagnosztikai fejlesztésekre fordították. Ennek köszönhetően a nagy szállítók gyárai szinte kizárólag a közép-európai piacra termelnek, de nincs több kapacitásuk.

A második szakaszban nyertes pályázatok esetében elméletileg október 15-ig kellett megkapnia minden intézménynek a támogatói okiratot, amely alapján a feltételes közbeszerzések hatályossá váltak – ez október végéig minden intézményben sikerült. Így most az a szállítók feladata, hogy a szerződések életbe lépésével másfél hónap alatt leszállítsanak 15 CT-t, 9 MR-t, 14 DSA-t és több mint 300 röntgent. Egészen pontosan: a régi gépeket leállítsák, leszereljék, az esetleges építészeti átalakításokat elvégezzék, kifessenek, az új gépeket beemeljék és beüzemeljék. Csak hogy a munka nagyságát érzékelni lehessen: van olyan cég, amelynek tucatnyi nagydiagnosztikai eszköz telepítése mellett több mint 100 röntgenberendezést is telepítenie kell. Önök szerint menni fog?

kep_059.jpg

Lesznek vesztesek is

Természetesen az előbbi költői kérdést feltettük konkrétabb formában a szállító cégeknek is. Érdekes válaszokat kaptunk. Mivel nekik diszkréciót ígértünk, a megszólalók nevét most nem közöljük. Egyébként mindenki nagyjából ugyanazt gondolja az egészről.

„Ez a fejlesztés óriási, soha vissza nem térő lehetőség a magyar radiológia számára. De úgy tűnik, nem volt elég erős a szakmai szűrő. Nem mindenhol gondolták át, hogy melyik intézménybe, milyen helyszínre miért pontosan arra a berendezésre van szükség, ami kiírtak. Volt olyan gép, ami sokkal nagyobb teljesítményű, mint a szakmai igények, és telepítenek kis tudású gépet is nagy központba.”

„Ezt a 40 milliárdot kicsit túltolták a fiúk. 2007-2014 között 500 milliárdot költöttek az egészségügyi fejlesztésekre. Ennek nagyjából a tizedét két hónap alatt telepíteni azt jelenti, hogy lesznek a projektben vesztesek is.”

„Leginkább a kórházigazgatókat sajnálom. Nekik büntetőjogi felelősségük tudatában kellett aláírniuk a megrendeléseket, és a 85 KEOP-projektből biztosan lesz olyan, nem is egy, ami nem teljesül, tehát lehet, hogy elő fogják venni az első számú vezetőt.”

„Bár az eredeti koncepció szerint a központi régió elmaradt gépfejlesztéseit támogatta volna a projekt, az országossá váló hatókör új dimenzióba emeli a magyar radiológiát. Csak az a kérdés, honnan teleportálódnak a radiológusok ebbe az új dimenzióba.”

„Mindenki ismerte a végső határidőt. Már a pályázat tavaszi kiírása óta. Miért kellett hosszú heteknek teljes bizonytalanságban eltelnie? Mára már az időből és erőforrásokból is kicsúsztak a szereplők, így az elméleti összeg legalább negyede bukni fog. Ami most zajlik, az pusztán kármentés. Persze, a 30 milliárd mínusz áfa még akkor is óriási lépés…”

„Mi megpróbáljuk befoltozni a lyukakat. Azok a gépek, amelyekkel foltozunk, persze sokszor az iparág legmodernebb termékei. Mindent megteszünk, de nem biztos, hogy mindenhol sikerülni is fog.”

„A projektek összecsúsztak, sok kórház van és lesz nehéz helyzetben, és egyáltalán nem biztos, hogy minden projektet le lehet szállítani.”

„Abszolút lelkesek vagyunk. A teljes csapat 1000 százalékon pörög, alig alszunk valamit, de nem gond, majd januárban pihenünk.”

„Annak mindenki örül, hogy pár év erőteljes piaci nyugalom után idén sok-sok készülék kerül telepítésre, amivel az átlagéletkor alulmúlja a nyugat-európai átlagot. A projekt remek, viszont az idő lehetetlen szorításában élünk. Mindenki mindent megtesz annak érdekében, nemcsak itthon, hanem a regionális és globális cégközpontban és a gyárakban is, hogy amit tudunk, szállítsunk, de lássuk azt is, hogy ugyanilyen nyomás alatt dolgoznak cseh és román kollégáink is.”

„A feltételes közbeszerzések során megjelentek olyan specifikációk, amelyeknek kevés cég tudott megfelelni. Aki viszont megfelelt és nyert, a projektek torlódása miatt nem tud szállítani – aki viszont tudna szállítani, az nem felel meg teljes mértékben a kiírásnak – nagy kérdés, hogy mit enged majd meg a körbeszerzési eljárás…”

 „Mindegyik nagy szállító gyártói kapacitása teljes mértékben le van kötve. Ráadásul ezeket nem lehet rugalmasan felfuttatni, hiszen van egy csomó komponens, amit mindenki külső szállítótól szerez be.”

„Mi csak olyan tendereket vállaltunk be, ahol becsülettel tudunk szállítani. Ahol erre nem volt esély, ott nem is jelentkeztünk. Egy CT- vagy MR-berendezés általános megrendelési, szállítási és letelepítési ideje készüléktípustól és komplexitástól függően 70-90 napot szokott igénybe venni. Ennél rövidebb idő alatt nehezen lehet készüléket behozni az országba, főleg nagy mennyiségben. Egy gépnél talán még meg lehetne oldani a 40-50 napos szállítási határidőt, de tucatnyinál erre nincs lehetőség.”

„A kórházak és az intézmények közül mindenki maximálisan kooperatív volt. Jó lenne, ha ez a cikk senkit sem tüntetne fel negatív fényben, az időfaktor az, ami problémát jelentett.”

„Rengeteget dolgozunk, hogy ez a projekt sikeres legyen, a srácok éjjel-nappal tolják a munkát.”

„Annak ellenére, hogy láttuk a hozzá nem értést a rendszer sok-sok pontján, ez a mostani fejlesztés óriási esély, hogy a nagy magyarországi szereplők árnyékában a stabil nemzetközi szállítók is lehetőséghez jussanak itthon, és stabilizálják piaci pozíciójukat.”

„Ez olyan óriási fejlődés, amihez a piac és a magyar radiológia minden szereplőjének fel kell nőnie.”

Idén nem megyünk Chicagóba

A magyar állami radiológiai ellátórendszerbe tehát december közepéig több ezer szeletet, több száz digitális röntgendetektort és több tucat teslát, magyarul sok-sok modern CT-t, röntgent és MR-t építenek be. És akkor még nem is beszéltünk a legjelentősebb budapesti magán egészségügyi ellátó MR-beruházásáról, a két székesfehérvári MR-fejlesztésről és egy nagy magyar klinikahálózat budapesti CT- és MR-fejlesztéséről, és egy-két még futó, magánfinanszírozású beruházásról.

Izgalmas november és december elé nézünk. Annyira, hogy a chicagói repülőjegy foglalást vissza is mondtuk. Az az egy hét sokkal izgalmasabb lesz itt, Magyarországon. Chicago lesz jövőre is, ilyen mértékű gépfejlesztés biztosan nem. Már előre várom a meghívókat december elején, és biztos vagyok benne: ahogyan közeledünk a végső határidő felé, úgy fogunk naponta 2-3 hírt megjelentetni a több százmilliós röntgen, CT- és MR-fejlesztésekről.

A magyar radiológia – a magándiagnosztikai központok kivételével – lökésszerűen megújul. A magántulajdonú diagnosztikai központok csak azért nem, mert ők folyamatos fejlesztési programot hajtanak végre, és saját forrásból, tudatosan, 8-10 évente cserélik a gépeket, és mivel a központok megnyitása óta a második 8-10 év mostanában telt vagy telik le, viszonylag új (0-5 éves) eszközparkkal dolgoznak.

Azzal viszont nem tudom, mit fognak majd kezdeni, hogy az új gépek telepítésével radiológiai osztályonként és nagydiagnosztikai eszközönként évente 10-20 millió forintnyi forrás szabadul fel – hiszen a projektek döntő többségében az ötéves fenntartási periódus alatti teljes szerviztevékenységet a projekt finanszírozza, értékcsökkentésre pedig nem kell félretennie az állami kórháznak. Az állami szolgáltatók így – elméletileg – versenyképesebbé válnak a magánszolgáltatóknál. A radiológusok és radiográfusok iránti munkaerőpiaci igény folyamatosan nő, a kórházi osztályokon szabad források keletkeznek – az már az osztályvezető főorvosok felelőssége, hogy ezeket a pénzeket öntudatosan az osztály bérkeretébe forgassák be, és ne hagyják elvonni.

A jövő elkezdődött…

05
11/2015
0

Magyar Neuroradiológiai Társaság XXIII. Kongresszusa

Címkék: MNRT XXIII
19
10/2015
0

KRNT - Hajdúszoboszló

Képalkotó Rezidensek Nagyerdei Találkozója - Hajdúszoboszló 2015. november 21-22.
nagyerdei_kepalkotasert_alapitvany.jpg

Kedves Fiatal Kolléga!

Ezúton tisztelettel meghívunk a Nagyerdei Képalkotásért Alapítvány által rendezett 2015. évi első Képalkotó Rezidensek Nagyerdei Találkozójára.
Szeretnénk, ha a rendezvényre a hazánkban aktív radiológus rezidens kollégák közül minél többen el tudnának jönni.

A rendezvény célja, hogy a négy orvosképző Egyetem posztgraduális oktatásért felelős radiológiai grémiumainak vezetőinek részvételével lehetőséget biztosítson hazánkban az aktív radiológus rezidensek, szakorvosjelöltek számára, hogy a két nap során megismerjék egymást és tanuljanak a szakma hazai kiemelkedő oktatóitól.
A rendezvény amellett, hogy a rezidensek, szakorvosjelöltek számára is lehetőséget nyújt arra, hogy bemutathassák saját, érdekes, oktatási jellegű eseteiket, a grémiumok közötti egyeztetést is szolgálja az egységes oktatás, számonkérés, szakvizsgáztatás tekintetében – mindezt az Európai Radiológus Társaság által javasolt oktatási tematika mentén.

Terveink szerint a találkozó egy rendezvénysorozat első állomása.

Szervező: Nagyerdei Képalkotásért Alapítvány

Találkozó előzetes programja:
(Az egyes szekciókat a négy grémiumvezető koordinálja)

Szombat:

  • 1. Szekció: 13:00-15:00 (Prof. dr. Berényi Ervin: Radiológia 2.0 és a debreceni elképzelések)
  • Kávészünet: 15:00-15:30
  • 2. Szekció: 15:30-17:30 (Prof. dr. Bogner Péter, Pécs)
  • Vacsora, vacsora után fürdőparty

Vasárnap:

  • 3. Szekció: 9:00-11:00 (Prof. dr. Palkó András, Szeged)
  • Kávészünet: 11:00-11:30
  • 4. Szekció: 11:30-13:30 (Prof. dr. Bérczi Viktor, Budapest)
  • 13:30 Ebéd

A regisztrációs díj 5000 Ft, amely tartalmazza a szállás díját és a teljes ellátást (1 éjszaka szállás a hajdúszoboszlói Béke Hotelben, szombaton közös vacsora, vasárnap közös ebéd és kávészünetek).

Kérünk, hogy a regisztrációs díjat utald át a 10300002-10544056-49020011 MKB számlaszámra (Nagyerdei Képalkotásért Alapítvány)
A közlemény rovatba tüntesd fel a neved és a 2015 KRNT rövidítést.

Regisztrálni 2015. november 2-ig lehet EZEN a linken.

Kontakt: Simon Tünde koordinátor; Tel.: 06-30-301-6671; email: simont@med.unideb.hu.

Üdvözlettel:
Prof. dr. Berényi Ervin

10
09/2015
0

Hipertérugrás a radiológiában

Forrás: radiologia.hu

Szeptember 8-án kihirdették a KEOP 5.6.0. pályázat első fordulójának nyerteseit. Nagy változások jönnek a magyar képalkotó diagnosztikában. A következő években sokszor fogunk visszaemlékezni 2015-re, a magyar radiológia nagy évére. Reményeink szerint úgy, mint a nagy fejlődés, és nem úgy, mint az elbaltázott nagy lehetőségek évére.

Portálunk május közepén számolt be az „Egészségügyi eszközök energia-megtakarítást célzó beszerzésének támogatása” című, KEOP-5.6.0/E/15 számú uniós finanszírozású projekt társadalmi vitájáról. A Magyar Közlöny idei 125. számának 19341-19347. oldalán, szeptember 8-án jelent meg az a kormányhatározat, amely hozzájárult az intézmények kötelezettségvállalásához, ezzel elindulhat a projektek erőltetett ütemű megvalósítása.

A kettő között a nyilvánosság előtt csend, a háttérben viszont lázas munka folyt. Nem túlzás a szám: több százan dolgozták végig a nyarat az ország egészségügyi intézményeiben és képalkotó diagnosztikai szállító-fővállalkozó cégeinél annak érdekében, hogy a Magyar Közlönyben megjelent hét sovány oldal: a 1624/2015. (IX.8.) Korm.határozat létrejöhessen.

Fárasztó nyár

A társadalmi vitát követően ugyanis több mint 20 intézménynél indultak el a feltételes közbeszerzések, amelyekben nem csak az intézmény radiológus osztályvezetői, főigazgatói és gazdasági igazgatói vettek részt, hanem intézményenként jogászok, közbeszerzési szakemberek, gazdasági és adminisztratív munkatársak tucatjai próbálták meg először összeállítani a megfelelő specifikációt, majd kiértékelni a beérkezett pályázatokat.

A képalkotó diagnosztikai beszállító és technológiai fővállalkozó cégeknél mindenki végezte a dolgát, sőt sok esetben annál még többet is. A rutin viszont a korábbiaknál sokkal többet számított. Egyik informátorunk szerint „a tevékenység annyira rohanós volt, hogy a siker és kudarc között néha az döntött, hogy melyik beszállító munkatársai tudnak hiba nélkül összeállítani egy pályázati anyagot”. Augusztus elejére pedig már olyan méreteket öltött a munkatársak túlhajszoltsága, amelyet üzleti környezetben, versenykörülmények között sem lehet motiválni.

ct-vs-mri-case1.jpg

Menet közben a KEOP 5.6.0/E/15 projektet két ütemre bontották, és a keretösszeget megemelték. Az 1. ütemben, amelyet kizárólag CT- és MR-berendezések cseréjére lehet felhasználni, összesen 10 milliárd forintnyi forrás áll rendelkezésre, erről hirdették ki szeptember 8-án a kormányhatározatot. A 2. ütemben a nagydiagnosztikai eszközökön túl digitális röntgenrendszerekkel és egyéb diagnosztikai eszközökkel is lehet pályázni, itt 4,5 milliárd forint áll rendelkezésre, és a mostanihoz hasonló kormányhatározat a következő két hétben várható.

10 milliárd érkezik

A pályázat első ütemében összesen 9,95 milliárd forintot osztottak szét 20 intézmény között. Ebből finanszírozzák 14 darab CT, 7 darab 1,5T térerejű MR, 1 darab 3T térerejű MR, 1 darab PET/CT és 1 darab SPECT/CT beszerzését, a hozzá kapcsolódó kiegészítő technológiával együtt. A rendelkezésre álló források 38%-a a Dunától nyugatra, 31%-a Budapesten, 31%-a a Dunától keletre hasznosul. Több helyen fővállalkozóként a Euromedic Technology, az egészségügyben e téren új szereplőnek számító T-Systems, valamint a már rutinos Novelmedix adtak be nyertes pályázatot. Az új berendezések szállítók közötti elosztását vizsgálva kiderül: szinte minden esetben az a szállító nyert, aki a korábbi, lecserélendő gépet is gyártotta. Ez alól kivétel Szombathely, ahol a régi 1T térerejű MR helyett egy 1,5T térerejű Siemens MR érkezik, Sopron, ahová 1,5T Philips MR kerül, a Heim Pál Kórház, ahová Philips CT kerül, Szentes, ahová szintén Philips CT települ, valamint a Honvédkórház, ahová a II. telephely régi CT-je helyére egy új General Electric CT modell kerül.

Bár az egyes projektek költsége meglehetősen nagynak tűnik, több helyen 350-400 millió forintot fizetnek ki egy 128 szeletes CT-berendezésért, nem árt utána számolni a részleteknek. Egyrészt, a projekt kiírása szerint az öt éves korig számított teljes körű szerviz költségét is tartalmaznia kell a beruházási összegnek, másrészt a pályázati összegek bruttóban értendők. Az iparági ökölszabályok szerint egy nagydiagnosztikai eszköz éves szervizköltsége a nettó ár egytizede, így az öt éves fenntartási periódus alatt, a garanciaidőt is beszámítva, 40%-os ártöbblettel érdemes számolni. Az általános forgalmi adó 27%, ami szintén jelentős mértékben megnöveli a költségeket. További értéknövelő tételt jelentenek a gépekhez kapcsolódó másodpultok, munkaállomások, egyéb informatikai eszközök, valamint az új gépekhez minden esetben szinte kötelezően beszerzendő modern, kétfejes, megfelelő informatikai megoldással ellátott kontrasztanyag-injektorok. Így összességében az adott berendezés nettó ára a teljes bruttó pályázati összeg 40-55%-át éri el.

Ugrás a XXI. századba

A pályázati kiírásoknak megfelelően 2015. november 30-ig telepített és 2015. december 31-ig pénzügyileg rendezett fejlesztések eddig még sosem látott mértékben fogják megváltoztatni a magyar radiológia képét. A CT-berendezések jelenleg 5,8 éves átlagéletkora a jelenlegi pályázat és a most futó TIOP-pályázatok eredményeként, valamint egy-két magánfinanszírozású fejlesztés következtében, modellezésünk szerint, 3,75 évre csökken. Az MR-berendezések jelenleg 5,5 éves átlagéletkora 3,45 év lesz. A 2006 előtt gyártott, illetve 16 szeletesnél kisebb szeletszámú berendezések száma minimálisra csökken, és alig találunk majd az országban 2010 előtt forgalomba helyezett MR-t. Most már csak arról kellene gondoskodni, hogy legyen megfelelő mennyiségű és minőségű radiológus is, akik elvégzik a szükséges ügyeleti, leletezési és egyéb szakmai feladatokat. Illetve, az sem megkerülendő probléma, hogy honnan lesznek nagy tudású radiográfusok, operátorok e berendezések színvonalas kezeléséhez…

Ha minden jól megy, és a kórházak kitesznek magukért a most felmerülő tengernyi apró probléma gyors megoldásában, ha a szállítók képesnek lesznek a következő 3,5 hónapban a több mint 20 nagydiagnosztikai eszköz telepítésére, decemberben elmondhatjuk: mindenki nyer. Az adóhivatal nyer 2,1 milliárd forintnyi általános forgalmi adót. A szállítók nyernek közel 8 milliárd forintnyi megrendelést. A kórházak nyernek világszínvonalú gépeket: 14 új CT-t és 8 új MR-t. A radiológusok és radiográfusok nyernek európai munkakörnyezetet és valóban XXI. századi technikát. Sőt, a betegek is nyernek: gyorsabb vizsgálatot, alacsonyabb sugárterhelés, és jobb minőségű képeket.

Forrás: radiologia.hu

27
07/2015
0

DNS-károsodás okozhat a CT-vizsgálat

DNS-károsodást okozhat a komputer tomográfia (CT) - mutatták ki korszerű laboratóriumi eljárások alkalmazásával a Stanford Egyetem kutatói. Eredményeiket a Journal of American College of Cardiology: Cardiovascular Imaging című szaklapban (J Am Coll Cardiol Img. 2015;(online first):. doi:10.1016/j.jcmg.2015.04.016) ismertették.
img_20150202_095301.jpg

Az orvosi diagnosztikában széles körben elterjedt CT százötvenszer nagyobb sugárterhelésnek teszi ki a szervezetet, mint a mellkasröntgen. Az amerikai Nemzeti Rákkutató Intézet 2007-ben közzé tett becslése szerint 29 ezer jövőbeli daganatos megbetegedés köthető az adott évben elvégzett 72 millió CT-vizsgálathoz - olvasható a ScienceDaily hírportálnak a tanulmányt ismertető összefoglalójában.

A kutatás során a tudósok azt vizsgálták, hogy milyen hatást gyakorol az emberi sejtekre az alacsony sugárterhelés, amely a kardiológiában alkalmazott komputeres tomográfiai vizsgálatok (Cardio-CT és angiográfiás CT) során éri a szervezetet. E vizsgálatok a szív koszorúereinek állapotáról, esetleges szűkületéről, az érfal vastagságáról, a benne található lerakódások típusáról, mértékéről, valamint a szívizom rendellenes működéséről szolgáltatnak információt.

"Keveset tudunk az alacsony sugárterhelés hatásairól, így azt feltételezzük, hogy hatása egyenes arányban van a dózisával. Vizsgálataink során ezért azt szerettük volna kideríteni, hogy valójában mi is történik a sejtek szintjén" - vázolta az elképzeléseket Patricia Nguyen, a tanulmány első szerzője.

A kutatás keretében 67 betegtől vettek vért a kardiológiai CT-vizsgálat előtt és után, majd feltérképezték a páciensek teljes genomját, valamint áramlási citometriai módszerrel határozták meg a sejtek különböző jellemzőit (biomarkereit).
A vizsgálati eredmények szerint megnövekedett a DNS-károsodás és a sejtpusztulás mértéke, valamint erősödött a sejtszintű hibajavításért és sejthalálért felelős gének kifejeződése is. Bár a sugárterhelés okozta károsodások jelentős részét a szervezet hibajavító mechanizmusai korrigálták, a sejtek kis hányada elpusztult. Ugyanakkor a legalacsonyabb sugárterhelésnél az átlagos testsúlyú pácienseknél nem mutattak ki DNS-károsodást.

"Eredményeink felvetik annak a lehetőségét, hogy a kardiológiai CT-vizsgálatok DNS-károsodást okozhatnak, ami mutációk kialakulásához vezethet, amennyiben a sérült sejteket nem "javítja meg", vagy "szakszerűen" nem iktatja ki a szervezet" - emelték ki a kutatók.
Patricia Nguyen hangoztatta, további vizsgálatokat kell végezni, hogy pontosan megismerjék az alacsony sugárterhelés hatásait. "Teljesen nyilvánvaló, hogy nem mondhatunk le a komputeres tomográfiáról, azonban biztonságosabbá tehetjük a CT-vizsgálatokat, csökkentve a sugárterhelést, korszerűbb berendezéseket alkalmazva és valamiféle védelmet biztosítva a pácienseknek".

forrás: Cardiovascular Imaging, ScienceDaily, Weborvos.hu, MTI